Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-13 / 268. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxviii. évi. 268. szám Ára: 1,40 Ft 1983. november 13. vasárnap ÖT MEGYÉRE KITERJEDŐ TÁRSULÁS Lehetőség a bor- és pezsgőkivitel növelésére A VI. ötéves tarív szőlőtermesztési, borászatié.) Leszbési programjának végrehajtására öt megyére kiterjedő társulást kezdeménye, zett az Izsáiki Állami Gazdfetóg. Rajta kívül a kiskőrösi, a jászsági és a felgyői állami gazdaság, a szabadszállási Aranyhomok, az argorványi Salilai, a tápió- szentmáritonii Aranyszarvas Tsz, az ágasegyházá Mathiász János Szakszövetkezet, a Dunafölidvár és vidéke ÁFÉSZ, valamint a kecskeméti UNIV1ER ÁFÉSZ a résztvevője a gazdásági együttműködésnek. A kezdeményező nagyüzem a szabadiszállási, az ágasegyházi és az orgorványi szövetkezettel az ültetvénytelepítésben is együttműködik. A többi gazdasággal és a két fogyasztási szövetkezettél a szőlő forgalmazására, feldolgazá- sána, a végtermék kölcsönös ér. dekű értékesítésére terjed ki a kapcsolata. Ismeretes, hogy az Izsáki Állami Gaizdaság kezdte el hazánkban a tankpezsgőgyártást, a mezőgazdasági nagyüzemek köziül, s a bor-, valamint a (Folytatás a 2. oldalon.) • Korszerűsítette szőlőfeldolgozó üzemét az Aranyhomok Tsz. ések uWm.: Otthonérzet, jtétbiztonság. Ezt a két fogalmat társították nemrégiben az egyik falu tanácsánál, amikor úgy határoztak: a téli fagy beállta előtt áthelyeznek egy utcai kutat arra az oldalra, ahová még nem jutott el a vízvezeték. Az ok kézenfekvő és nem szorul különösebb magyarázatra. Az |ivóvizet közelebb kell vinni azokhoz a túlnyomórészt idős emberekhez, akiket utcájukban a fél oldald közművesítés másképpen hátrányosan érintene. A kis lépések politikájának részét alkotják az ilyen és hasonló helyi intézkedések. Egy budapesti nagyvállalat falura települt üzeme tizenkét dolgozójának pénzzel is segített a házépítésben. Erről jobbára csak a műhelyekben esett szó. Akasztón szeptemberben 130 nődolgozónak cipö- felsőrész-készitő üzemet létesített két termelőszövetkezet. Egy tésztaüzem már korábban is működött a községben. Az eredmény: minden női munkavállalót foglalkoztatni tudnak a településen. Máshol a járdaépítésben haladtak előre. Több helyen a házi szociális gondozás fejlődött jelentékenyen. „Nálunk hét gondozottat látogat a gondozó” — említette egy taiiácsi vezető eredményeik között. Nem keltik hírét minden nap az idősek napközis ellátásának sem. Ennek ellenére a fűtött helyiségekben szívesen fogadják a jó szóra, melegségre, vagy éppen csak egymás társaságára vágyó nyugdijas- korúakat. „Beteg a lányom." „A hozzátartozóim elmentek üdülni." „Unatkozom.” Száz és száz oka van annak, hogy a tanácsok intézményeként működő napközik valóban otthonérzetet, biztonságot nyújtsanak a helybeli idős lakosoknak. Városi embernek különösnek tűnhet, átutazóban, az apró falvak utcái mentén a faderékhoz támasztott sok zsák. Bennük házi szemét. Elszállításra vár. Nem fémből készült tartályok ezek, nem zárt edények, csupán zsákok. Mégis jó szolgálatot tesznek. Van hová, mibe rakniuk a lakóknak a hulladékot, amelyet a szomszéd községben — ezt is beszélik — már kukásautó gyűjti össze. A kis lépéseket a nagyobbak, az egyszerűbb megoldást a színvonalasabb követi. „Óriási gondjaink vannak a diákétkeztetéssel! — így az egyik település tanácselnöke. — Nincs hol enniük a tanulóknak. Mit tehetünk? Félretesszük a pénzünket, és keresünk megoldást egy étkezőhelyiség kialakítására." Könnyű szívvel olvashatják most ezt a pár sort a jászszentlászlóiak. ök, közös erővel, termelőszövetkezeti és intézményi ösz- szefogássál már segítettek magukon, illetve gyermekeiken. Tágas, világos, gázfűtéses étkezdévé alakítottak át egy épületet, mindenki nagy örömére. Apróságok? Amikről itt szóltunk, külön-küUjn csakugyan azok a megye egészének fejlődéséhez képest. Am településeinken a kis lépések politikájának időszerűségét és szükségességét igazolva erősítik a lakosságban az otthon-, a biztonságérzetet. Kohl Antal TERMELŐTŐL A FOGYASZTÓIG, AZ EXPORTIG Milliárdos érték a tárolókban (3. oldal) Milliárd forintokban lehetne meghatározni annak az árumeny- nyiségnek az értékét, amely a termelésben, majd a termelőtől a fogyasztóig vezető úton mozgásban van, vagy a raktárakban várja további sorsát. Megóvása a termelőnek, a későbbi felhasználónak, a külpiaci értékesítőnek, s a népgazdaságnak egyaránt érdeke. A vásárlóközönség, a fogyasztók igényét folyamatosan csak akkor lehet kielégíteni, ha az árunak jelentős mennyiségét egész esztendőben vagy az év bizonyos szakaszában a tárolókban, magtárakban gondosan készletezik, minőségét megőrzik. Különösen vonatkozik ez a terményre, a gyorsabban romló élelmiszerre, de valamennyi termék veszíthet az értékéből, ha nem a legcélszerűbben raktározzák. A gabonaipar térítést fizet az átadásra szerződött terményéért az állami vagy a szövetkezeti gazdaságnak, ha — alkalmas tárolótér hiányában — a búzát az őrlésig, az árpát, a kukoricát a takarmánygyártásig, a napraforgót az olaj kinyerésének idejéig nála hagyja. A megye lakosságának és a közületeknek őszre, télre, tavaszra burgonyát, hagymát, káposztaféléket, gyökérzöldséget elraktározó kecskeméti ZÖLDÉRT Vállalat, és a Bács-Kiskun déli felében hasonló feladatokat ellátó Kiskunhalasi ÁFÉSZ külön állami támogatást kapott azért, hogy ezt a munkáját megfelelően végezhesse, a kényes zöldségféléket tavaszig, nyárig, az új termésig készletezhesse. Hasonlóan cselekszik a mező- gazdasági nagyüzem és a kistermelő is, amikor saját felhasználásra vagy a későbbi értékesítésre, különösképpen exportra gyümölcsöt, italt, terményt, kerti ve- teményt, feldolgozott takarmányt, füstölt árut, egyéb tartósított terméket magtárba, verembe, pincébe, hűtőházba, hűtött tárolóba beraktároz. Csakhogy ezért nem kap térítést. Jóllehet, a tárolás közben az árut növekvő költség terheli. A termés érésekor, szedésekor rendszerint nagy mennyiségben kinált terméknek általában alacsony az ára. Olykor még a termelési költséget sem fedezi, hiszen ebben a folyamatban az emberi és gépi munka, a vegyi anyagok, a műszaki eszközök, a • A Kiskunhalasi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet terméktartósító üzemében évente 350—400 tonna zöldségfélét dolgoznak fel. Az áfész a szövetkezeti élelmiszerboltoknak, vendéglátóhelyeknek savanyú káposztát, kovászos, ecetes, csemegeuborkát, savanyított paprikát Kalebiától Lajosmizséig, Tiszaalpártól Dunavecséig egész évben folyamatosan szállít. felhasznált energia ára is rárakó- megfelelő kikészítésével, csoma- dik. A termelő, a forgalmazó mél- golásával közös érdek, tán számít arra, hogy a termék Erről a munkáról számolunk be hazai értékesítésénél vagy a kül- Bács-Kiskun több nagyüzemét, piaci forgalmazásánál a vásárló, gazdasági, kereskedelmi egységét a fogyasztó mindezeket a vételár- bemutató képes összeállításunkban visszatéríti. Az áru megóvá- ban. sa, a termék értékének növelése, K. A. | MEGKÉRDEZTÜK A METEOROLÓGIAÍ INTÉZETET Milyen télre számíthatunk? 0 Még a kellemes őszies időt élvezhetjük, de tudjuk: közeleg a tél, amely Ilyen szép Is tud lenni. (Straszer András felvétele.) A meteorológiai tél — december, január, február — folyamán az ország területén —3,5 Celsius- fok és +2 Celsius-fok között változnak ai havi középhőmérsiékle- tek sokévi átlagértékei. Igen sok szélsőséget is feljegyeztek 1871 óta. Például Budapestem decemberiben előtfordu.lt már —10 fokos havi középhőmérséklet is (1879- bem), januárban pedig, mely a tél leghidegebb hónapja, ez az érték 1921-ben kiugróan magas, +4,8 Celsius-fok volt. A 'múlt .szélsőségei után nézzük, előreláthatóan milyen lesz az idei tél? Mindhárom hónápja átlagos középhömérsékletúnek ígérkezik. Ezen belül — az egyes napokat tekintve — természetesem elég nagy különbségek ás előfordulhatnak. December elején a napi középhőmérsékletek országos átlagban +2, a ntírnd- murnhőmér&ékiletek —2, a roaxi- mu rmh őmérsék letek .pedig +4 fok körül várhatóik. A hónap végéig folytatódó viszonylag lassú csökkenés utáni, december utolsó napjaiban erősebb lehűlés valószínű, amely január első hetében —4 fok körüli napi középhőimlér- sékletekkel és —7 fokos minimum-. illetve —1 fokos maxi- mumhőimérséklétékkel éri el mélypontját. (Meg kell jegyezni, hogy egy-egy nap hőmérsékleti viszonyai a fenti értéktől — országrésztől függően — néhány fokkal eltérhetnek.) E mélypontról a hőmérséklet — kisebb ívlSz. szaesésektől eltekintve — emelkedik, és a hónap végén a napi közép- és maximumihőmérsékle- tek már a pozitív tartományban várhatók +1 és +4 fok körül. Február első harmadában a napi hőmérsékletek általában+3 és —3 fok között, a hónap végén pedig +5 és —2 fék között valószínűék. A csapadék sokévi középértékei decemberben 49, januárban 36, februárban 39 mm. Előfordult azonban már decemberben 98 mm fölötti, januárban pedig 3 mm körül; csapadékösz- szeg is. A hava® napok sokévi átlagos száma a három hónap folyamán 5, 5—7 és 4—6 nap (országos átlag), hótákarós napok átlagos száma januárban 15—19 nap. A csapadék valószínűsége (valószínű mennyisége) decemberben és januárban átlag körül, februárban kissé az átfog fölött várható. A csapadékhullás valószínűsége decemberben és január első felében elég ingadozó, általában 45 és 75 százallék között változik. Január közepén 80 százalék fölött valószínű, a hónap végén viszont alig haladja meg a 20 százalékot. Február elejére 80 százálék körül, a végén 50 százalék alatt várható. összefoglalva tehát decemberben és januárban mind a havi középhőmérséklet. mind az országos átlagú csapadékösszeg az átlagnak megfelelő érték körül várható. Februárban átlagos ko- zéph ómérsék 1 etű és az évszaknak megfelelőnél valamivel csapadékosabb időjárásra számíthatunk. Éghajlati előrejelző csoport (Meteorológiai összeállításunk a negyedik oldalon több, Iaz időjárással kapcsolatos olvasnivalót kínál.) CSONGRÁD— BÁCS-KISKUN „Rekviem a magyar parasztért“ Majdnem tíz programot ajánlott pénteken a szentesi Móricz Zsigmond Művelődési Központ. Az ősi Tisza-mederben folyó Kur- ca partjához simuló, három éve avatott ifjúsági házban virágkiállítás csalogatta az érdeklődőket, magnósklub-összejöveteltől kezdve nyugdíjas-teadélutánig kínáltak hasznos időtöltést a hozzájuk tartozó további három épületben: a régi művelődési házban, a klubkönyvtárban és a színházteremben. A csaknem egy évtizede átadott kiállítóteremben kora este Diószegi Balázs Munkácsy- díjas festőművész tárlatára gyülekezett a harmincötezer lelket számláló város művészetkedvelő közönsége. Ügy látszott, ismerősként köszöntik a Kiskunhalason élő Diószegi Balázst — Kruzslicz Pál, a művelődési ház igazgatóhelyettese elárulta ennek okát is: tavasszal tíz munkahelyen grafikáit mutatták be. Most három hétig festményeit nézhetik meg a szentesiek, akiknek Katanics Sándor, a Bács- Kiskun megyei pártbizottság titkára ajánlotta értő figyelmébe a Munkácsy-díjas alkotó műveit. (A szöveget lapunk 5. oldalán közöljük.) A megnyitó után Diószegi Balázs maga is szót kért, s afféle rögtönzött tárlatvezetésen tett hitet arról, hogy minden képe „rekviem a magyar parasztért”. Bács-Kiskun és Csongrád megye városai nem először adnak lehetőséget egymás művészeinek a bemutatkozásra: nemrég dr. Koncz János, a Csongrád megyei pártbizottság titkára nyitotta meg Kiskunhalason Kotsis Nagy Margit szobrászművész kiállítását. Így aztán igazán nem véletlen, hogy a szentesi megnyitón a helyi párt- és állami vezetőkön kívül ott láttuk kiskunhalasi kollégáikat is. A szép kiállítóteremben havonta váltják egymást a tárlatok. Büszkék arra, hogy csaknem minden jeles művészt sikerült már meghívniuk. Különösen elégedettek, hogy Diószegi Balázs is elfogadta meghívásukat; személyében az Alföld életét drámai erővel megelevenítő, Szentesen élt Koszta József munkásságának folytatóját is tisztelik. B. J. KILENCSZÁZAN A MUNKAPADOKNÁL Kommunista műszak Már hagyomány, hogy a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti magnetofongyárában minden évben két kommunista műszakot szerveznek. Az idei másodikra tegnap került sor, amikor a pártszervezet, a gazdasági vezetőik és a tömegszervezetek fölhívására több mint kilencszázan munkaruhát öltöttek. Fefaér Béla, a gyár főmérnöke munkatársunknak elmondta, hogy kettős célt szolgál a kommunista szombat. Egyrészt hozzásegíti az üzemet ahhoz, hogy 1983. évi termelési tervét — ezen a magnetofongyárban beiül a tőkésexport-előirányzatot — maradéktalanul teljesítse, másrészt a megkeresett munkabér a vállalat Lakitelek—Tőser- dőn fekvő hétvégi pihenőtelke komfortosabbá tételének költségeit fedezi majd. Ezen a napon fizikai dolgozók és alkalmazottak egyaránt termelőmunkát végeztek. Az üzemfenntartás és a műszaki osztály szakemberei pedig a műanyagüzemben szorgoskodtak, ahol jelentős műszaki fejlesztés van folyamatban.
