Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-10 / 265. szám

i • PETŐFI NÉPE • IMS. november It. I l TUDOhfl ANY ■ TECHNIKA [ Kiskunhalas, 1983 November 5-én ünnepélyesen U felavatták a kiskunhalasi új kő­olaj- és földgázipari létesítmé­nyeket. Közülük az egyik legje­lentősebb a főgyűjtőállomás, amely a Kőolaj- és Földgázbányá­szati Vállalat Kiskunsági Üzemé­nek legnagyobb olajbázisa. A fő­gyűjtő olajtechnológiai része a Tázlár—Kiskunhalas környéki kő­olaj gyűjtését, előkészítését végzi, s innen indulnak a távvezetékek Pálmonostorán ót Százhalombat­tára A gáztechnológiai részt hol­land Tohomassen-kompresszorok- kal szerelték fel (amelyek Ucencét időközben megvette a Ganz-MÁ- VAG, így a továbbiakban az gyárt­ja majd, méghozzá úgy, hogy az amerikai meghajtómotorokat ma. gyai gépekkel helyettesítik). A főgyűjtőállomás technológiai rendszere magasan műszerezett és félig automatizált. • Képűnkön a vezérlőterem látható. Érdekeltség és követelmény A társadalmi termelésben ma­napság tömeges jelenség, hogy a termelés hatékonyságát célzó eszközök és módszerek körét szinte kizárólagosan az érdekelt­ségben jelölik meg, ugyanakkor a követelménytámasztás szem­pontjai egyre inkább háttérbe szorulnak. E kettős probléma eredője részben szemléleti, rész­ben szervezési jellegű. Szemléle­ti azért, mert érdekeltségbe nem tartozónak tekinti a követel­ménytámasztást, vagyis magának a követelménytámasztásnak hi­ányzik az érdekeltségi érvénye­sülése. Igazságtalan elosztás Szokássá válik, s ez némileg belenyugvással jár, hogy a mu­lasztások, hiányosságok, nem megfelelő eljárások esetén le­gyintünk, mondván: ne is cso­dálkozzunk, ha nincsenek érde­keltté téve. Persze nemcsak a termelési széfárban van ez így, hanem minden olyan területén az életnek, ahol valamiért valami jár. Csakhogy a munka normatí­vái szigorúan meghatározott té­nyezők szintjén mérhetők össze, s mihelyt valamely normatíva tartalmát nem vesszük komo­lyan, a megtermelt javak elosz­tásában igazságtalanság lép fel. Mivel a bérek a munkanorma- tívákhoz Igazodnak, így a bére­zésen keresztül válik nyilvánva­lóvá a probléma, amely úgy Is megfogalmazható: tisztességes munkáért kifogástalan minőségű árura és szolgáltatásra számí­tunk, de csalódnunk kell, mert szabványon aluli a szint, — s no­ha jócskán akad kivétel, mégis általános ez. Aminek megvan a visszahatása is a munkára: ha nem kapok annyit, amennyit el­várok, akkor én sem nyújtok annyit, amennyit elvárnak tő­lem, — tehát kvittek vagyunk. Ennek a vetélkedésnek azonban társadalmi szinten súlyos gazda­sági lemaradásokban összegződ­nek a káros következményei. Oda kell hatni... A megoldás persze kézenfek­vő: megfelelő szerephez kell jut­tatni a követelménytámasztást, hogy Kádár elvtársra utaljak: a dolgok azok legyenek, aminek nevezzük őket. Tudfimásul kell venni, hogyha a jelenségekben érdekeltelenség, devalváció megy végbe, úgy a fogalmakban is be­következik az. A kóros, káros jelenségek nem rendezhetők spekulatív módon, jóllehet egyéni szempontból ez látszik hasznosabbnak. A körül­ményeknek sem szabad lehetővé tenniük, hogy a tisztességes mun­ka rovására jussanak jövedelem­hez azok, akik látszateredménye­ket produkálnak. A „mérleg­nek” egyformán kell mérni, még­pedig hitelesen. Vagyis a végzett tevékenység megítélésében kö­vetkezetesnek kell lenni, aki töb­bet nyújtott a társadalomnak (és itt mennyiség alatt minőséget is értek), az többet kapjon, aki ke­vesebbet, az kevesebbet. Nem én mondom ezt először, sőt ezred­szer sem, de az ismétlés mind­addig jogos, míg a probléma lé­tezik. Központi intézkedéssel nem lehet megoldani egyes gazdálko­dó egységek problémáit, ugyan­így a munka termelékenységét sem lehet növelni. Az sem meg­oldás, ha a dolgozók arra kény­szerülnek, hogy a kapun, mun­kahelyen belüli munkanélkülisé­get, amely „természetesen” fize­tett, másutt kompenzálják. Ez legfeljebb a munkaerő igénybe­vételét illetően lehetséges, a bér- kiáramlás azonban az elismert és nem a végzett munkával ará­nyos. Tehát oda kell hatni, hogy a végzett munka legyen elismert, s ne ismerjünk el olyan munkát, ami mögött nincs teljesítmény. Helyes értelmezés Aki arra alapoz, hogy pénzzel mindent meg lehet oldani, az na­gyon téved. Ha rossz a szervezés, az egyik ember dolgozik, a má­sik nem, akkor az igazságtalan­ság — amit persze felismernek — azoknak is elveszi a munka- kedvét, akik becsületesen akar­nak dolgozni. Sok szó esik az energiatakarékosságról, amin azt is kell érteni, hogy á felhasznált energia ne csak szükséges, de hasznos is legyen. Ez az emberi energiára is vonatkoztatható, sőt, még inkább. Ugyanis, az emberi energia felszabadításától függ a produktum. Ahhoz azonban, hogy kiteljesedhessen az emberi kreativitás (újat alkotó képes­ség), lehetőségeket, feltételeket kell teremteni, de mindenekelőtt fel kell számolni az emberi érté­kekkel való pazarlást. Nem te­hető ez anélkül, hogy az erköl­csi tényezőket érdemlegesen al­kalmaznánk. Ehhez kell a köve­telménytámasztás, ami nem utó­lagosan hat, hanem a munkák folyamatában, tehát eleve meg­előzi a rossz végkifejletet, a máf vázolt negatív jelenségeket. Es ezen keresztül lehet eljutni az érdekeltség helyes értelmezésé­hez is. Krémer István TARTÓSÍTÁS — RÖNTGENSUGÁRRAL Az NSZK halászati kutatóin­tézetének izotóplaboratóriumá­ban a hálák tartósítására. új eljárást dolgozták ki, amelyet már ki is próbáltak a gyakorija t- bam. Közvetlenül a fogás után» a halakat röntgensugarafljkiail besu­gározzák. A sugarak 90 százalék­ban elpusztítják az°kat a mikro­bákat, amelyek egyébként rövid időn belül élvezhetetlenné tennék a halat. A jegelt hál legfeljebb két hétig tárolhiató anélkül, hogy a miknóbák okozta bomlási folya­matok jelentősen előrehailadmá- nak. A röntgensugarak hatására a hal — ugyanilyen» könülimények között — tíz nappal tovább tart­ható el. A szükséges sugárzás adagja oly csekély, hogy a hal fo­gyasztójára veszélytelen. Sikeres melléktevékenység Jászszentlászlón Három esztendővel ezelőtt a Jászszenti ászlói Termelőszövetkezet ki­került s gyenge adottságú szövetkezetek kategóriájából. Ugyanis az egy dolgozóra jutó jövedelem meghaladta a tízezer forintot. A kér­dést tehát feladták a vezetőknek: hogyan tovább? A nyereség az ál­lami támogatás megvonása miatt évente majd tízmillió forinttal csök­kent. Így a korábbi 16—18 milliós évzárás helyett meg kellett elé­gedniük az 5—6 milliós eredménnyel. Ez is — mivel az időjárástól olyannyira függő alaptevékenységben képződött — igen kockázatos volt. A szövetkezetben megrekedt a fejlődés. Az elmúlt három eszten­dő tapasztalatairól beszélgettünk a szövetkezet elnökével, Kanyó Ist­vánnal. • Évi 30 ezer tonna betonacélt lehet megtakarítani a magyar ház­gyáraknál az ÉTI legújabb kutatási eredményei révén. A (elvételen acéltakarékos paneleket látunk az ÉTI tartószerkezeti laboratórlumá- baiL'ahol a hegesztés nélkül készülő házgyári lakások összeszerelési íecfínológiáját mutatták be. w Műanyag kerékpár Amerikában megszületett az el­ső, kizárólag műanyagiból készült kerékpár. Rendkívül könnyű, csak 7,5 kilögnammot nyom, a ha­gyományos kerékpárok. 11—16 ki­logrammja helyett. Nem kell kar­bantartani — kenni, olajozni —, • nem, korrodál, a festék néni pat­tan le róla. Hat színiben, három­féle sebességváltóval és össze­csukhat óra» készítik. Fém helyett polimer Áruszállítás levegőben Isimért dolog hogy milyen nagy jelentőségűek a fémek a modern társadalomban, s hogy előállítá­sukban a Szovjetunió vezető he­lyet foglal el a világon. Üj he­lyettesítőket dolgozták ki, olyan anyagokat, melyek rendelkeznék a fémek tulajdonságaival, s azok mellé még új tulajdonságok já­rulnak. Ilyen anyag többek között a fémpolimer. Ez olyan műanyag, melyben töltőként fémporokat al­kalmaznak. A polimerek legfőbb előnye a könnyű technológiai ki­vitelezésben rejlik: a» különféle darabok gyártásának munkaigé- hye többszörösére csökken. A po­limerekből készült termékek jól ellenállnak az ütés! és a dina­mikus igénybevételeknek, alkal­mazásukhoz nincs szükség drága korrózióvédelemre. Szakértők számításai szeriint egy tonna mű­anyag négy-öt tonna acélt helyet­tesíthet. Gomel ben, a Belorusz Tudo­mányos Akadémia fém. polimer- rendszerek szerkezetét kutató in­tézetének munkatársai foglalkoz­nak olyan új anyagok kifejlesz­tésével, melyeket kenés nélküli surlódó gépalkatrészekként, erős vákuumban, nagy hőmérsékletek és dinamikus igénybevételek ese­tén lehet alkalmazni. Több mint kétszáz szovjet váffllaiilatn'ál hasz­nosítják a gomeli tudósok javas­latait. Hatékonynak bizonyultak a fémpolimerek az iparban, az építőiparban, a mezőgazdaságban és a közlekedésben. Minden ru­bel. amit új anyagok és termé­kek kifejlesztésébe fektetnék, át­lagosan, öt rubel megtakarítást eredményez. „Az idő pénz” bölcsessége ma időszerűbb, mint volt bármikor. A gyorsaság a piaci versenygyő­zelem ne»m elhanyagolható ténye­zője lett. S nemcsak arról van szó hogy frissen kell reagálni a meg­rendelő kívánságaira, rövid idő a»latt minőségi portékával szüksé­ges kirukkolni, hanem sebesen el kell juttatni az áruit a gyakran ezer kilométerekre levő célba. Mi sem alkaJlmasa'bb erre, mint a légi áruszállítás, amelyet sok országban ma» már óriás repülő­gépekkel bonyolítanak le. Ilyen például a Boeing 747 F típusú áruszállító óriás, amely száz ton­na teher szállítására képes. A gépóriás felszállásához csupán 1400 méteres kifutópályára van szükség, tehát használhatja a hagyományos repülőterek kifutó­pályáit. A Boeing 747 F maximá­lis sebessége 1030 km/óm, az uta­zósebessége pedig alig ,mariad va- laimívél 1000 kim »óra» alatt. A glép ha»ta!imas súlyát a tizennyolc, am- benmagasságú, változtatható tá­volságra kiengedhető kerékből álló futóműve viseli», amelyet le­szálláskor tv-kamerákkal' figyél. nek a pilótafülkéből. Az óriás­gép tartályai teljes, feltöltéskor körülbelül 190 ezer liter üzem­ianyag befogadására alkálmasak. :‘a»mi mintegy 7200 kilométeres lé­gi út megtételéhez elegendő. A rakodást, amint az a fotón ■jól kivehető, az orr-rész feleme­lésével könnyítik meg. A külön­leges. 5400 kilogramm súlyú ra­kodó berendezés a géppel együtt repül, s három ember által bár­mikor. bárhol három óna allatt fel- és leszerelhető. A 2,5 méter széles. 6,1 méter magas emelő- berendezéssel az óriás egységra­kományok is gyorsan ki- és be- rakhatók a gépbe. E riakodőbe- rendezéssel két ember 30 perc alatt (!) megtölti a gépóriás belső rakodóterét konténerekkel. összeállította: Sitkéi Béla A kedvezőtlen, aszályos nyár ellenére ezúttal mégsem néznek borongós év vége elé. — A tavasz még minden jó vail kecsegtetett — kezdte. A má­jus és a június ezután keresztül­húzta aiz összes számításunkat. A határiban 13 millió forintnyi ér­téket kiégetett a na»p, szikkasz­tott a szárazság. Újult erővel fogtunk hozzá, hogy valamilyen melléktevékenységet szervezzünk, ezt ugyanis az elmúlj; két évben nem sikerült „tető alá hozni”. A bugaci Aranykalász Szakszövet­kezettel alakítottunk egy gazda­sági társulást. Ez sok gondunkat megoldja majd. A jászszentlászlói gazdaság ab­ban a szerencsés helyzetben volt, hogy rendelkezett helyiségekkel, szabad munkaerővel. — Az első műhelyben,, a Mó- ricgáti úton júliusiban kezdődött meg a termelés — follytatta az elnök. — Mintegy tízmillió fo­rintba került a közös beruházás, ebből mi adfiunk 2,7 milliót. Itt most harminc vasipari szakmun­kás dolgozik. A féléves termelési O Csík Sándor az egyik lépcső hegesztési varratait köszörüli a vasipari melléküzemben. 9 Az asszonyok jelenleg villásdugókat szerelnek össze. terv 12 millió forint. Különböző nagy gépekhez, berendezésekhez úgynevezett szervizjárdákat és nyílászárókat készítünk. A sikeres kezdet további lépés­re serkentette a vezetőket. Ke­restek és találtak munkáit az asz- szonvokniak is. ők a szentesi Kontakte Gyárnak szerelnék ösz- sze alkatrészeket. A műhelyük­ben idén még csak huszonötén dolgoznak,, de jövőre már hatva­nam lesznek. Az a biztos, ami több Iáiboin áll — vallják sok megyei mezőgaz­dasági nagyüzemben. — A nyár óta a» DUTÉP-pel ötéves kooperációs szerződés sze­rint, közösen dolgozunk. A nyí­lászáró szerkezetekhez, ajtókhoz, ablakokhoz készítjük nekik a ke­retek vázát. Ezt ők speciális gé­pekkel darabolják és állítják ösz- sze. Ebben, az üzemrészünkben huszonketten dolgoznak. Jászszentlászlón» sikerült a szö­vetkezet tagságának állandó és viszonylag jól fizető munkát ta­lálnia úgy, hogy a gazdaság ter­melésének egy része mátr függet­len az időjárástól. Az eddig eljáró szakmunkások is visszatérnek most a» községbe. — Ezzel még nem menüit ki minden elképzelésűink és lehető­ségünk. Jövőre a meglevő mel­léküzemek bővítőén kívül a gaz­dasági társulásban egy műanyag fröccsöntő beruházásba kezdünk, valamint tovább bővítjük a hul­ladékok feldolgozását, ugyanis a faipari mellékiüzemb^a» az apró h u Maidékanyaigékbó 1 spor tszer ek. ládaelemék sfb. készíthetők. Ter­mészetesen nem halászijuk el a mezőgazdasági ágazatok fejlesz­tését sem A 185 hektáros új sző­lőültetvényünk két év múlva már terem — mondotta» végezetül Ka­nyó István. Czauner Péter Elektronikus busztájékoztatás Japánban olyan tájékoztatórendszert dolgoztak ki, amely számon tartja az egyes autóbuszok pillanatnyi hollétét, és minden állomáson képernyőn tájékoztatja az utazóközönséget, hogy a várt busz éppen hol van. A rendszert kísérletként öt autóbuszvonalon helyezték üzem­be. Az ezeken járó 74 autóbusz mindegyikéről rádióadó ad rövid idő­közönként helyzetjelentést. Központi komputer fogja fel a jelzéseket, s megfelelő kiértékelés és elosztás után a szükséges tájékoztatást a megállóhelyek képernyőjére juttatja, ahol a várakozó utas ábrán lát­ja a soron következő kocsi tartózkodási helyét. A komputer a busz­vezetőket is informálja, hogy azok a követési távolságot pontosabban betarthassák. EMLÉKEZÉS KOVÁCS FERENCRE A homok hasznosításának f A A •• Éf • úttörője A Petőfi Népe 1963. szeptem­ber 1-i számláiban a következő hű- jelen t meg: A Kertészeti és Szőlészeti Fő­iskola Tanácsa. Kovács Ferenc nyugalmazott, okleveles mezőgaz­dasági mérnököt a kertészeti ter­mesztés érdekében kifejtett 56 éves eredményes munkásságáért arany oklevél lel tüntette ki, ame­lyet a Magyar Tudományos Aka­démián tartandó ünnepi tanács­ülésen» Losonczi Pál földművelés­ügyi miniszter ad át szeptember 3-án. Kovács /Fe­renc lakkor 75 esztendős volt. Egész életét a homok haszno­sítására, a ikaj­szibarack-ter­mesztés imeg­honosításának szentelte. Sok­szor beszélget­tünk. Találkozásainkból megis­merteim életét. Eredetileg tanár­nak készült, ide, Kaposvár lelöljá- róinak felkérésére elvégezte } a kertészeti főiskolát, (majd kül­földi tanulmányútra indult. Be­járta Nyugat-Európát, az első (ri­te# háború kitörésekor hazajött. Az akkori Pest-Piíis-Solt-Kiskun megyében segítette a gyümölcs­tel építést. Később Kecskemétre került mint kertészeti 'felügyelő. Járta la <hajnali piacokat és aki­nek különösen szép, jó gyümölcse volt, iannak jegyzékbe vette gyü­mölcsét. A fákat a termelővel kö­zösen metszette, iritkította, hogy sok szemzőhajtást ihozzanak sza­porítás .céljára. Kertészeti tanfolyamokat szer­vezett ia Duna—Tisza közén, kü­lönösen iaz ifjúságot igyekezett megnyerni erre a pályára. Hat­ezer-négyszáz ,oklevelet adott ki a kertészeti tanfolyamot 'végzet­teknek. Saját kísérleti telepén, ahol 1935-ben kezdte a munkát, 300 kajszifát ellenőrzött. -A gyümölcs — gutaütésnek nevezett — /beteg­ségét, emiatti pusztulásának okait kutatta. Tapasztalatairól könyvet írt, amelynek előszavát így kez­di: Jelen szerény munkát a ma­gyar ihomofc áldozatos dolgozói­nak ajánlom. Nyugdíjba menetele után so­káig — míg egészsége /engedte i— behatóan foglalkozott a kajszi termesztéséivel, vizsgálta a hasz­nos termesztési eljárásokat. Ker­tészeti tudását mint bírósági szak­értő, ,még hosszú éveiken Idt ka­matoztatta, 86. évében /ragadta el a halál. Tisztelettel lemlékezünk rá, mint a homok hasznosításá­nak egyik kezdeményezőjére. Ma lenne 95 esztendős. K. S. Jubilál az Építéstudományi Intézet Fennállásának 35. évfordulóját ünnepli az Építéstudományi Intézet, amely 1948-ban létesült. Az évforduló alkalmából szakmai napokat rendeztek az intézet szentendrei kísérleti telepén, amelyen a leg­újabb kutatási eredményeiket mutatták be a sajtó, illetve az ÉTI-vel együttműködő építőipari, ipari és más vállalatok kép- ‘-élőinek. Túl a holtponton

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom