Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-06 / 263. szám
1983. november 6. í# PETŐFI NÉPE • 11 SPORT* SPORT - SPORT Aranyeső Aprócska hiba! Az a bizonyos narancshéj. Tündének NSZK gyártmányú fegyvere van, de törött benne'az ütőszeg. Vagy elsül a puska — néha csak a negyedik ismétlésre — vagy nem. Ilyennel versenyre menni, ahol adott idő alatt meghatározott számú lövést kell leadni — kilátástalan vállalkozás. Hát még nemzeti versenyre, az ország legjobbjai közé!... Visszalépni azonban nem lehet! Az MHSZ Kiskunsági Erdész Lövészklub csapata, vagyis a Bács- Kiskun megyei válogatott meglehetősen „lelombo- zódva” indult szeptember végén Budapestre. Tövis Ferenc főedző eredetileg sokat várt a bajnokságtól. Tudni kell, hogy a sportlövészetben az olimpiai pontozási rendszer szerint értékelnek, s a kiskunsági erdészek tavaly 34 pontot gyűjtöttek. Az idén még jobban áll a klub. Szabó László olimpiai kerettag, ő hozza a formáját. A lányok pedig nagyot fejlődtek. Nagy Mariann utánpótlás-válogatott, ott volt a bukaresti EB-n, s Borbély Ági meg Molnár Tünde is remekül feljött az év során lezajlott I. osztályú versenyeken. A főedző úgy számolt, hogy az idén is meglesz a magyar bajnokságon a 34 pont. Legkevesebb .. . De jó esetben lehet 50 is. És most tessék! Egy vacak ütőszeg miatt! ... Hogyan adjon a kezébe Tündének egy másik fegyvert, amikor ezt isrneri?!... Csapatban már nem sok az esély. Legfeljebb az egyéni helyezésekből jön össze majd valahány pont... — gondolták. Vannak sportok, ahol nem gyilkos a harc. Ahol van tisztesség, sportbarátság, segítőkészség. A lövészet is ilyen lehet. A riválisnak, Tövis Ferenc egyik edzőtársának volt egy tartalék ütőszege. Kölcsönadta. S Molnár Tünde minden eddiginél jobb formában, valamennyi számban egyéni csúcsot lőtt. Így legfiatalabb létére sem rontotta a csapat másik két kiválóságának eredményeit, s velük együtt háromszor állhatott fel a dobogó legfelső fokára, az ezüst- és a bronzérmet nem is számítva. Valóságos aranyeső volt! A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat MHSZ-klubja a tavalyinak éppen kétszeresét, „összesen 68 pontot szerzett az idén. Ebből a leánycsapat tagjai 54-et! A legeredményesebb Borbély Ági 13 olimpiai ponttal, Nagy Mariann pedig 7 pontot gyűjtött. Amit azért fontos elmondani, mert rekkenő kánikulában is háromrétegű öltözetben izzadnak. A rendes ruha fölé posztóból készült lövésznadrágot és zubbonyt vagy bőr lövészkabátot kell ölteni, ami fogja a hátat, a vállat és a kart, így növelve a stabilitást. Másként lehetetlen volna órákon át biztos kézzel tartani a fegyvert. — Mennyi munka vian emögött? — kérdezem a lányokat. — Napi két és fél, három óra. Néha négy. 100— 150 lövés. Minden szabad idő. Télen-nyáron. kézzel tartani a fegyvert. Tünde apja nyugdíjas katonatiszt, büszke a lánya sikereire. Ágit és Mariannt sem tiltották soha, és szintén 'szívesen dicsekszenek a szülők lányuk sporteredményeivel. — Mit szólnak hozzá otthon, hogy ilyen férfias sportot választottak? — A közönség alig ismeri ezt a sportágat — mondja a főedző. — S különösen nem gondolják, hogy lányoknak való lenne. Pedig semmivel sincsenek hátrányban a fiúkkal. — Ezt is korán kell kezdeni? — Már az ‘általánosban kitűnt a tehetségük. A Zrínyiben, a leninvárosi és a hunyadivárosi iskolában. — Én először futottam, ugrottam, még súlyt is löktem — szól Mariann. — Aztán a bátyám elhozott ide a Czollner térre. Sikereim voltak, s ittragadtam. 0 már ötéve kezdte. Ági négy éve, de Tünde csak tavalyelőtt. A siker, fontos, Ági azt mondja: — Ha egy kicsit nem megy, oda a kedvem egy időre. De kell is néha egy kis pihenő. Ezzel a főedző is egyetért. Ez a sport abban hasonlít az úszáshoz, hogy a sok edzést gyakran egyhangúnak érzi az ember. Az eredményekhez tehát nagy kitartás kell. De a közönség nem értékeli any- nyira, mint az úszókét. — Igaz is! Mit szóltak az ismerősök? — A bajnokság másnapján az MHSZ megyei titkárhelyettese, Mező István alezredes megköszönte a segítséget a Kecskeméti Sütőipari Vállalatnak, Mariann munkahelyének és a Közgazdasági Szakközépiskolának, ahol Ági negyedikes, Tünde pedig harmadikos. Mindenki gratulált. Az iskolában végigvitték a hirdetőkönyvet az összes osztályban ... ' — Hogyan tovább? — Ugyanígy. Dolgozni, kell. A jövő nyártól, reméljük, már az új helyen, ahol Közép-Európa egyik legmodernebb lőtere épül ... —r —ó © Borbély Ágnes 9 Molnár Tünde A Nagy Mariann A legfiatalabb nemzetközi mester A Magyar Sakkszövetség a század eleje óta mesteri címet adományoz legjobb sakkozóinak, ám a nemzetközi sakkélatlben ds csak az számít elismert mesternek, akinek tudását a Nemzetközi Sakkszövetség, a FIDE ismeri el mesteri óklevéllel. A feltételek igen szigorúak, és bár a cím örökös, a nagymesterekkel együtt talán, ösiszesen ezren lehetnek viselői az egész világon. E rangos társaságba szerzett belépőt Károlyi Tibor, a DUTÉP sakkozója, akinek a FIDE Maniláiban megrendezett kongresszusa adományozta a nemzetközi mesteri címet. A DUTÉP SC Grószpéter és Varasdy mellett a harmadik, legfiatalabb nemzetközi mestere tizennégy évesen kezdett rendszeresen sakkozni. A serdülőibaij- nokságokon elért, jó helyezései után első nagy versenye a grazi ifjúsági viágbajnokság volt 1978-ban. Ott nyolcadik lett, s a fiatal mester a sokszoros bajnok, Spartacus csapatához került. Sokat tanult, fejlődött, s ez hamarosan eredményekben is jelentkezett: hatodik helyezés az ifjúsági VB-n, majd tizennyolc évesen sikerült bejutnia a magyar bajnoki döntőbe. Ezek az eredmény ék már kecskeméti színekben születtek. Negyedik éve a DUTÉP SC játékosa, a csapat egyik erőssége. Sokan zárkózott, hallgatag embernek képzelik a sakkozókat. Károlyi mester éppen az ellenkezője, örökmozgó, jókedélyű, a játszmáik közben is ezer más dologra odafigyelő egyéniség. Vannak, akik emiatt felszínesnek tartják, álm eredményei azt • bizonyítják, hogy e látszólag könnyed játékfelfogás mögött céltudatos, kitartó felkészülés áll. A sakkozás nagyjai közül játszott már döntetlent Kaszparov- val, Riblivel, szerzett „nagymes© Képünkön balra: Károlyi Tibor. téri skalpot" is, viszonylag nagy nemzetközi rutinnal rendelkezik. Szívesen látott résztvevő külföldi versenyeken azért is, mert jól beszél oroszul, angolul. A nemzetközi mesteri címhez szükséges mindkét versenyeredményt Jugoszláviában érte el. A napokban is éppen innen tért haza, a hagyományos szabadkai nemzetközi tornáról, ahol a második helyen végzett. Arra a kérdésre, hogy elégedett-e a szereplésével, így válaszolt: — Először játszottam nemzetközi mesteri cím viselőjéként, és meg tudtam felelni az előzetes elvárásnak. Az utolsó játszmán múlott, hogy a második, vagy a hatodik helyen végzek. Sikerült megnyernem, természetesen elégedett vagyok. — Megtörtént már máskor is, hogy egyetlen játszmán múlott a jó szereplés? — Sokszor nem is egy játszmán, hanem egyetlen lépésen múlik a siker. Az egyik ifjúsági világbajnokságon az angol csodagyerek Short ellen nem sakkoztam le egy bástyát. Hiába tartott két hétig a verseny, ezen az egy pillanaton múlt, hogy nem lehettem dobogós. — Milyen stílusú sakkozónak tartja magát? —.Aktív pozíciós játékosnak. A leggyengébb oldalam talán az összpontosítás, amit fejlesztenem kell. és szeretnék megtanulni úgy küzdeni, mint csapatunkból Gcósz- péter Attila. — További tervei? — Nem tekintem végállomásnak a nemzetközi mesteri címet, de azt tudom, hogy a legmagasabb lépcsőfok, a nagyimesteri szint még nagyon messze van ... Az újdonsült nemzetközi mester a napokban ünnepli huszonkettedik születésnapját. L. D. Sikeres kerekesek Kiskunfélegyházán nagy hagyományai vannak a kerékpáros sportnak. Mondhatnánk úgy is, hogy a megyénkben /— egész kevés kivételtől eltekintve — mindig csak i'tt foglalkoztak .komolyan ezzel a szép, de sok lemondást és anyagi ládoza- tokat , követelő sportággal. A félegyházi kerékpáros szakosztáiyt néhány éve a Húsos SK fogadta be, s azóta — bár nem gond nélkül —, de viszonylag megfelelő feltételek mellett dolgozhatnák. A szákosztály edzőtje, szervezője, vezetője, mindenese Endre József. Az ő kitartó munkájának köszäönhető, hogy már alig van verseny, ahonnan a Húsos SK kerekesei hiányoznának, s már eddig is néhány szép eredménnyel hívták fel magukra a figyelmet. A sportág legnagyobb gondja az utánpótlás-nevelés. Ez bizony nem foci, ahová maguktól mennek a gyerekek. Endre József edző gyakran látogat el a félegyházi iskolákba. Sokszor sikertelenül, néha azonban eredmény is mutatkozik. Egy ilyen sikeres ito- borzóról így emlékezik. — A Petőfi Sándor Általános Iskolában jártam, amikor Stuhl József testnevelő több gyereket ajánlott a figyelmembe. Később kiderült, hogy akad köztük igazi tehetésg is. Patyi Zsolt és Czom- bos Csaba az úttörőkoroszályban ma már országos viszonylatban is a legjobbak közé tartoznak. Czom- bos tavaly országúton lett magyar bajnok. Arra hamar rájöttem, hogy a másik fiú, Patyi Zsolt kivételes gyorsaságát csak pályaversenyen tudja igazán kamatoztatni. Már elsőéves serdülőként képes volt felvenni a versenyt az ifjúságiakkal. • Endre József edző és Patyi Zsolt a különleges vázú. kerékpárral. A pályaversenyzés vidéki szakosztályban kissé körülményes. Az ország egyetlen valamirevaló .betonteknője” a fővárosiban van, de még annál is fontosabb a speciális kerékpár. Endre József edző maga készített egyet. Különleges vázat tervezett, hasonlót ahhoz, amivel az NDK-sok kísérleteznek. Ilyen típusú nálunk csak a BMSC szakosztályánál van. Patyi Zsolt hamarosan jó eredményeket ért el vele. Az országos bajnokságon a 750 m-es Időfutamon negyedik lett, ami ifjúsági aranyjelvényes szintet hozott, a sprintbajnokságon pedig második volt. Megverte a négyes döntőben az FTC és a KSI neves versenyzőit, akik pedig egész éven át csőik pályán készültek. A félegyházi fiú a Húsos SK kerékpárosadnak 23 olimpiai pontjából egymaga nyolcait gyűjtött. A félegyházi Húsos SK kerékpárosai az országos rangsorban is előkelő helyen állnak. A 34 rangsorolt csapat közül — megelőzve például a Videotont, a BKV Előre és a Szegedi Spartacus szakosztályát — a 11. helyen zárták az évet. — SZ — • Kecskeméten, a 623-as Szakmunkásképző udvarán a tanulók építették a kispályákat. (Somos László felvétele) „Felnőtt válogatott szeretnék lenni” Tizenkilenc éves. Olyan, mint a legtöbb fiatal. Az edzőteremben beszélgetünk Kovács Zoltánnal, a KSC tehetséges ifjúsági birkózójával. Nyugodt, kiegyensúlyozott benyomást kelt. Kilenc évet töltött már el a szőnyegen, pedig sérülések, bírói tévedések hátráltatták a fejlődését. Legjobb eredménye a szabadfogású junior magyar bajnokságon szerzett bronzérme. Ifjúsági aranyjelvényes sportoló. A KSC saját nevelésű birkózója Bende János edzőnél kezdte szabadfogásúként, öt éve Kovács Sándor, a szakosztály vezetőedzője foglalkozik vele. Kötöttfogású versenyzőként is szőnyegre lépett. A dunaújvárosd ifjúsági kötöttfogású magyar bajnokságon lepontozták. A tatabányai versenyen szabadfogásban mindenkit megvert, csak a helybeli „hengert” nem tudta kétvállra kényszeríteni, így második lett. Az olimpiai csarnokiban a junior korosztályiban 3. helyezett volt. Fejlődése folyamatos. Két éve válogatót kerettag. Szabadfogásban Tomin István, kötöttben Szőnyi János a mestere. A kérdésre, hogy mit szeretne elérni, a következőket mondja: „A csalódások és tévedések ellenére sem tudom elképzelni életem birkózás nélkül. Nagy álmaim nem voltak és nincsenek. Felnőtt válogatott szeretnék lenni.” Foglalkozása karosszéria,lakatos. Olyan, mint a legtöbb fiatal... A tömegsport lehetőségeinek bővítése érdekében a SZOT Test- nevelési és Sportosztálya az idén is meghirdette a kispályaépítési akciót. Ez a mozgalom már eddig is szép sikerekre tekinthet vissza. Tavaly például a megyében tizennégy munkahely, tizenhat pályával gazdagította a tömegsport-lehetőségeket. Kétezqr- négyszázhatvanan mintegy hatvanezer társadalmi munkaórával állítottak elő 8,5 millió forint értéket. Az idén — a múlt évi eredményeken felbuzdulva — folytatták a pályaépítési akciót. Kecskeméten a 623-as szakmunkásképző udvarán kispályákat építettek. A reszelőgyárban teniszpálya épült. A növényvédő és agrokémiai állomáson többféle sportágra alkalmas pályák épülnek. Kiskőrösön a szakmunkásképző udvarán tornaterem készül. A KPM füves kispályát épített, de befejezésénél tart a teniszpálya is. Az IGV Baján már használatba vette a kispályát, a KPM pedig további két pályával bővíti a játéklehetőséget. Bácsalmáson sporttelep kialakításába fogtak. Lesz teke-, atlétikai és kézilabdapálya. A teljesség igénye nélkül sorolhattunk csak fel néhányat a már elkészült, vagy a közeljövőben átadásra kerüíő létesítményekből, amelyék egyre szélesebbre tárják a szabad idő aktív eltöltésének kapuját. I KÉREK EGY SZTORIT (El) tévedés Vlaszák Lajos, a Bács- Klskun megyei Repülőklub ezüstkoszorús vitorlázórepülő versenyzője, elméleti és gyakorlati oktatója mesélte: „Háromszáz kilométeres távolságrepülésre indultunk — ez az aranykoszorús jelvény megszerzésének egyik feltétele — Szekér Gáborral, aki a navigálást és a fényképezést vállalta. Útvonalunk a Kiskunfélegyháza—Békéscsaba—Tiszanána—Kiskunfélegyháza volt. A bonyodalmak azzal kezdődtek, hogy lesüllyedtünk kétszáz méter alá és- másfél órát vesztegeltünk. A variometer nullát jelzett. Aztán váratlanul ránk lesett a szerencse, 1800 méterre emelkedtünk, és eljutottunk Békéscsabáig. Kenderes környékén útból négyszáz méterre süllyedtünk. Ez már naevon veszélyes volt. mert félő, hogy további maeasságvesztésnél le kell szállni tereden Addig sem volt könnyű dolgunk, az állandó magasságkeresés bizony sok energiát igényelt. De csak azután jött a „java”. Eltévedtünk. Ennél szörnyűbb érzés nem kell. Az ember nézi a lenti világot, fákat, házakat, utakat, és nem tudja, mer- ■ re jár. Az ország közepe felé vettük az irányt. Körülbelül egy órát repültünk így a teljes bizonytalanságban, amikor megláttuk a kiskörei víztárolót, fellélegeztünk. Tiszanána után nagy figyelemmel navigáltunk. Az izgalom és az állandó koncentráció annyira kifárasztotta társamat, hogy elaludt. Csak Szolnoknál ébresztettem fel, hogy azonosítsa, melyik az a híd a Tiszán. Ennyi tévedés, időkiesés után sejtettük, hogy rekordról szó sem lehet. Amikor megérkeztünk a kiskunfélegyházi repülőtérre, lelkendezve közölték velünk, hogy 300 kilométeres rekordot értünk el a kétkormányos géposztályban. A röptér történetében először.' Cs. L. Gy, Bővülő tömegsport-lehetőségek
