Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-05 / 262. szám

1983. november 5. tt PETŐFI NÉPE 9 3

Kitüntetések november 7-e alkalmából

9 Nyilas Ferenc, a városföldi Dózsa Termelőszövetkezet szárítóüzemének dolgozója átveszi a kitüntetést dr. Gajdócsi Istvántól.

(Folytatás az 1. oldalról.)

A SZOCIALISTA MAGYAR- ORSZÁGÉRT ÉRDEMRENDET kapta: Farkas József, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun. megyei Bizottságának titkára, Farkas László, a MÁV Kiskunhalasi Csomóponti Főnökségének mozdonyvezetője. Horváth Ignác, az MSZMP Kecskeméti járási Bizottságának első titkára. (A Parlamentiben vették át.) i

• A MUNKA ÉRDEMREND ARANY FOKOZATÁT kapta: dr. Bllekov Pál, a Kiskunhalasi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, Bujdosó Imre, az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi gyárának lakatos csoportvezetője. (A Parlamentben vette át.), Dóra De- zsőné, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának munkatársa, Gál József, a Dávodi községi Tanács elnöke, dr. Ivanics Lajos, az MSZMP Kiskőrösi városi-járási Bizottságának első titkára. Jónás Dániel, a császártöltési Kossuth Termelőszövetkezet elnöke, Kiss József, a Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat igazgatója, Körmendi Géza, a tompái Szabadság Termelőszövetkezet elnöke, dr. Németh István, a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer Közös Vállalat igazgatója, Sándor Béla, a Bács-Kiskun megyei Tanács osztályvezetője, dr. Szokoli Gyula, a Bács-Kiskun megyei Tanács osztályvezetője, Zegnál Márk, a Garai Községi Közös Tanács elnöke (A Parlamentiben vette át), Zimmermann János, az Épület- asztalosiipari éá Fai:pari Vállalat bajai gyárának igazgatója.

A MUNKA ÉRDEMREND EZÜST FOKOZATÁT kapta: Bacsók Ferencné, a Kecskeméti Járási Hivatal osztályvezetője, Bélák Katalin, az Imrehegyi községi Tanács nyugalmazott elnöke, dr. Bozsó Ferenc, a kecskeméti Berkes Ferenc Kereskedelmi Szak- középiskola igazgatója, Dobrádi István, a Kiskunsági Termelőszövetkezetek Beszerző- Készletező- és Értékesítő Közös Vállalata igazgatója, Dolezsál Ferenc, az akasztói Béke Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke, Dulity Tibor, a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa Központi Iskolájának vezetője.. (A SZOT központi ünnepségén vette át) Földvári Imre, a Hazafias Népfront Bajai városi-járási Bizottságának titkára, Gémes András, a Kecskeméti Városi-Járási Rendőrkapitányság pártbizottsága titkára, Győri Endre, a Kecske,mét-Szi!krai Állami Gazdaság osztályvezetője, Horváth György, a Jánoshalmi Termelőszövetkezetek Közös Vállalata igazgatója, Judik Menyhért László, a Kiskunfélegyházi városi NEB társadalmi, elnökhelyettese, dr. Kanyó János, a Kalocsai Városi Kórház Rendelőintézet nyugalmazott igazgatófőor- vos-helyettese, Kiss János, a Laki teleki Általános Iskola nyugalmazott igazgatója, Konfár Sándor, a TIT Bács-Kiskun megyei szervezetének titkára; Lovas Lajos, a Bács-Kiskun megyei MÉSZÖV osztályvezetője, Magyar Károly, a miskei Március 15. Termelőszövetkezet raktárosa. Mátrai Károly, a Kalocsai Járási Hivatal elnökhelyettese, Mézes Pál, a MÁV Kecskeméti Pályafenntartási Főnökség vonaigondozója, Nonn Sándor, a Ganz-MÁVAG hőkezelője, Novák Antal Ferenc, a bajai 12. sz. gyógyszertár vezetője, dr. Novák Imre, az Állami

Biztosító osztályvezetője, Nusser Elemér, a. Kecskeméti Épületkar- baintartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet elnöke, Nyilas Ferenc, a városföldi Dózsa Termélőszövet- kezet szárítóüzemi dolgozója, dr. Rebek Lőrinc, a Kecskeméti Megyei Bíróság tanácselnöke, Sávolt János, a Bács-Kiskun megyei Tanács csoportvezetője. Suba György, a Kiskunhalas és Vidéke ÁFÉSZ húsüzemvezetője, Takács Zsig- mond, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság főágazatvezető-helyettese. dr. Tapodi János nyugállományú rendőr alezredes, kecskeméti körzeti alapszervezeti párttitkár, Te- leky Zoltánná, a Bajai Finomposz. tó Vállalat pártbizottsága titkára, (A parlamenti ünnepségen vette át) Tóth Árpádé a Finomposztó Vállalat bácsalmási gyáregységének vezetője, Varga Mihály, a dávodi Augusztus 20. Termelőszövetkezet párttitkára. (A MÉM ünnepségén vette át.).

A MUNKA ÉRDEMREND BRONZ FOKOZATÁT kapta: Bagyinszki András, a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat kubikosa, Bangó István, az Izsáki Állami Gazdaság nyugalmazott állattenyésztője, Biczók Mihály, a Tiszaalpá- rd nagyközségi Tanács V. B. titkára, Borbély János Béla, a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet művezetője, Czira György, a lajosmdzsei Népfront Termelőszövetkezet elnöke, Csala Imre, az MSZMP Bájai városi- járási Bizottsága munkatársa, dr. Csefkó Mátyás, a kiskőrösi Bem József Általános Iskola igazgatója, Csenki L ászióné, az MSZMP Kecskeméti járási Bizottsága munkafázisa, Deák István, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága gépkocsivezetője, Galambos Attiláné, az MSZMP Kalocsai városi Bizottsága munkatársa, Garai Béla, az Ipari Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetsége gépkocsivezetője, Gasz- ner Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank Bács-Kiskun megyei Igazgatósága fiókvezetője, Harnos János, a Bácsalmás és Vidéke ÁFÉSZ ABC-áruház vezetője, Járat György, a Volán 9, számú Vállalat gazdasági igazgatóhelyettese (A Közlekedési Minisztérium ünnepségén vette át), Kapcsánál Jenő, a tiszaalpáni Búzakalász Termelőszövetkezet állattenyésztője, Kara József, a Petőfi Nyomda művezetője, Kósa Istvánná, a Kecskeméti Konzervgyár műsizalkivezetöje (A Parlamentben vette át), Krieg Csa- báné, a Bács-Kislkuni megyei Mű- anya gfal dolgozó Vállalat minőségi ellenőre, Kutasi László, a Petőfi Nyomda síkn yomó-gépmes - tér csoportvezetője, Liszicsán An- talné, a Habselyem Kötöttáru- gyár kerekegyházi telepének varrónője, Madár Ferenc, a soiti Rákóczi Termelőszövetkezet traktorosa, Müller József, a Volán 9. számú Vállalat bajai üzemegysége autóbuszvezetője, Nagy Györgyné, a Finomposztó Vállalat szövő szakmunkása, Oltay Aladárné, a Bács-Kiskun megyei Földhivatal csoportvezetője, Pet- rovszky István, a Bajai városi Tanács gépjárművezetője, Péczka János, a soltyadkerti Szőlőskert Mezőgazdasági Szakszövetkezet pincemesfere, Romsics Jánosné, az MSZiMP Kalocsai járási Bizottsága' adminisztrátora, Sóti Éva, a Bács-Kiskun megyei Tanács osztályvezető-helyettese, Schwarcz Iván, a Bajai Járási Hivatal testnevelési és sportfelügyelője, Szabados József, a Jánoshalmi Általános Iskola igazgatója. Szekeres Pál, a tiszakécskei Béke és Szabadság Termelőszövetkezet erőgépvezetője, Szél István, a Kalocsai Járási Hivatal személyzeti főelőadója, Szűcs Sándor, a szabadszállási Lenin Termelősalö- vetkezet elnöke, Tarjányi Dezső- né, a Magyar Vöröskereszt kiskunfélegyházi városi vezetőségének titkára. Tarjányi Károly, a Bács-Kiskun megyei ZÖLDÉRT Vállalat rakodómunkása, Tóth József, a Bács megyei' Iparcikk Kereskedelmi Vállalat osztályvezetője, Túri Antal, a MÁV kecskeméti körzeti üzemfőnökség lakatos csoportvezetője, Vájná József, a Bács-Kiskun megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság osztályvezetője, Zorván Jánosné, az öregcsertői Petőfi Termelőszövetkezet személyzeti és oktatási vezetője.

KIVÁLÓ MUNKÁÉRT miniszteri kitüntetésben 275-en részesültek.

Kiállítás a szocialista brigádok életéről

Negyedszázada született a szocialista brigádmozgalom, s kétségtelen, hogy azóta valódi tömegmozgalommá vált. Célját a ma már közismert, gyakran hangoztatott jelmondat pontosan, tömören fémjelezte: „Szocialista módon dolgozni, tanulni és élni.” S a cél ma sem más: becsülettel helytállni a munkában, élenjárni ia kultúra terjesztésében, példamutatóan szolgálni a közösségi gondolkodás és magatartás fejlődését.

Tegnap délelőtt, a Szakszervezetek Megy! Tanácsának székházában a szocialista brigádok életét, tevékenységét bemutató, reprezentatív kiállítás nyílt, Princz László, az SZMT titkára többek között az alábbiakat mondotta megnyitó beszédében:

— Bács-Kiskun ipari, mezőgazdasági és egyéb vállalatainál, üzemeiben, összesen négyezer kollektíva serénykedik, s a brigádtagok száma nem kevesebb, mint hatvanezer. Ezen a kiállításon a legjobb kollektívák — szám szerint hatvan — szerepelnek, ízelítőt adva abból a gazdag, színes tevéken vsáéból. amely emozm rp i p 11 rp 70

Fot ók; úiságcikk-ki várárok, nla- keitek. oklevelek, brigádzászlók, sorlegek, makettek brigádnaplók

és egyéb dokumentumok sokasága látható a paravánokon, illetve a vitrinek mögött. Az érdekes képek, okmányok, iratok között látható például a Bács- Kiskun megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat kiskunfélegyházi

Gagarin szocialista brigádjának egyik féltett kincse: az a levél, amit egykpr névadójuktól kaptak, egy dedikált fényképpel.

A kiállítást november végéig tekinthetik meg • az érdeklődők.

— k —

Községek új helyzetben

Beszélgetés a közigazgatás korszerűsítésének előkészítéséről

A járások mint közigazgatási egységek, az elmúlt évitizedekben eredményesen látták el feladataikat, ám a társadalmi, gazdasági fejlődés túlhaladta funkciójukat. A társadalom- és gazdaság- politikai teendők jobb ellátása, a lakosság ügyelnek gyorsabb, szakszerűbb intézése indokolja a helyi vezető szervek munkájának fejlesztését, önállóságuk, felelősr ségük további növelését, a városi és a községi tanács népképviseleti, önkományzafci és állam - igazgatáisd funkcióinak szélesebb körű kibontakozását. A Központi Bizottság 1983. október 12-d ülésén — e fontos célok megvalósítása érdekében — egyetértett azzal, hogy a járások 1984. január 1-vel megszűnjenek. Egyben felkérte a Minisztertanácsot a szükséges állami intézkedések megtételére.

Sokakat érdeklő — és érintő — közérdekű intézkedésről lévén szó, arra kértük dr. Egyedi Ernőt, a Bács-Kiskun megyei Tanács szervezési és jogi osztályának vezetőjét: válaszoljon ezzel kapcsolatban néhány kérdésünkre:

— Hol tart jelenleg a közigazgatás átszervezésének előkészítése?

— Elöljáróban hadd mondjam el: Bács-Kiskunban öt járást érint az átszervezés. Az utóbbi tíz évben a járások valamennyi általános hatáskörűiket átadták már a községeknek, s jórészt megértek a. feltételei annak, hogy ar összes hatáskör hozzájuk kerüljön. Ez azt jelenti, hogy egy kisebb ügycsoport kivételével münden a községekben intéződik maid. Valamennyi községi tanács felettese a meevei tanács lesz. Testületéi gyakorolják a tör- vényesiségi felügyeletet, intézkednek személyi és káderü gyeikben, figyelemmel kísérik költségvetésüket. gazdálkodásukat, és elvégzik az ezekkel összefüggő ellenőrzési munkát is. S hogy az állampolgároknak az esetleges másodfokú ügyintézések, fellebbezések miatt ne kelljen Indokolatlanul Kecskemétre utazniuk, szerepet kapnak ebben —, a megyei szakigazgatási szervek segítésére, tehermentesítésére — a városok és a városi jogállású nagyközségek. Mindezek előkészítése folyamatban van, s várjuk a jogszabályok kiadását.

— Hogyan tudják megteremteni a megnövekedett helyi feladatok, hatáskörök ellátásához szükséges feltételeket?

— Ahol a feladatok indokolják, oda átcsoportosítjuk a volt járási hivatalok dolgozóinak ezt vállaló részét. A felszabaduló bérek jelentős hányadát a nagyközségi és a városi tanácsok apparátusainak bérszínvonal-növelésére kívánjuk felhasználni, azért, hogy minőségi létszámcseréket is végre tudjanak hajtani, h,a arra szükség lesz.

— Az átszervezéssel járó korszerűsítés milyen további intézkedéseket követel?

— Bizonyos feladatok elvégzésére minden községben nem állnak rendelkezésre szakemberek. Azt kell elérni, hogy ilyen helyzetekben több község alkalmazzon közösen szakembert, vagyis: társuljanak a szákfeladatok igényes ellátására. E formát egyébként az építési igazgatás területén már évek óta alkalmazzuk, s a megye községeinek a nagyobb része tagja igazgatási társulásnak. A társulást tehát az igazgatás más terü- jrületain is megjelenik majd, így például a 'szabálysértési, a gyám- hatósági ügyintézéseknél. Ez a forma nagyon előnyös lesz. mert mindenki a saját lakihelyén intézheti dolgait.

— Mi lesz a járási hivataloknál folyamatban levő ügyek sorsa?

— Nagy figyelemmel kísérj ük ezt, és mindent megteszünk azért, hogy határidőkön túli intézkedések miatt ne kerüljenek hátrányba az állampolgárok. Akiknek az ügye »átkerül a községekhez, azokat minden esetben értesítik a változásról. Hangsúlyoznám azt is, hogy néhány község esetében már most' szeretnénk bevezetni — új ismeretek megszerzése céljából — az úgynevezett kétlépcsős közigazgatást. Ez azonban nem jelent többlet jogállást, több pénzügyi forrást számukra, csupán annyit, hogy közvetlen lesz a kapcsolatuk a megyei igazgatási munka különböző területeivel.

— Milyen elvek, szempontok érvényesülnek a községek hovatartozását illetően?

— A községi tanácsok — ismétlem —, új helyzetbe kerülnek, nem lesznek alárendeltségben sem járásnak, sem városnak. A vonzáskörzet egyfajta igazgatási segédlet, ami nem befolyásolja az eddigi (piaci, egészség- ügyi stb.) város—község kapcsolatokat. Tudni kell tehát, hogy e „központok” nem lesznek felügyeleti szervei a községeknek, nem „utódai” a járásoknak, csupán a megyei tanács által rájuk ruházott jogkörökben látnak majd el az állampolgárok számára bizonyos feladatokat. A magyar közigazgatás egységei a jövőben: község, nagyközség, x város. Tudjuk. hogy ezt még sok helyen nem értük, mert a régi sémákban gondolkodnak.

— Mikor tudhatunk meg többet az átszervezés helyi vonatkozásairól?

— A közigazgatás új szervezete most. van formálás alatt Ha a koznom ti döntések meeszületnek, részletesen tájékoztatjuk a lakosságot. Rapl Miklós

Űj létesítmények

ü A lakosság egészséges ivóvízellátásának folyamatosságát biztosítja a Kiskőrösön elkészült, ma délelőtt átadásra kerülő ezer köbméteres, fedett ivóvíztároló medence.

9 Már birtokukba is vették-a kalocsai 3. számú általános iskola tanulói az ünnep tiszteletére készült tornacsarnokot. A tágas, világos, jól felszerelt helyiség iskolai sportesemények megtartására is alkalmas.

AZ ÉRDEMRENDES VASUTAS

Harminc év mozdonyon

— Álmodni sem mertem volna gyermekkaromban — holott ez a mi koroszltályunknialk titkos reménye volt —, hogy mozdonyvezető lehetek. — Ezzel a mondattal kezdte a beszélgetést Farkas László, a MÁV kiskunhalasi csomópont Dies el-piozdony-vezetője, alapszervezeti pár'ttitkár.

— Úszód mellett, Nagymajor - ham születtem, de Kalocsa közelebb volt hozzánk, s ott jártam iskolába, ott tanultam meg egy kisiparosnál a lakaitois szakmát.

A fiatal szakember Pesten próbált szerencsét. Az egyik gyárban iaz idős szakik szívesen befogadták a csiendeis szavú, szorgalmas, rendkívül munkabíró fiút, aki gyorsan beilleszkedett a munkásközösségbe. Aktívan bekapcsolódott aiz ifjúsági mozgalomba, a pántmurfkába. Ebben a gyárban vtették fel tagjelöltnek, s a katonai szolgálata idején lett párttag. Leszerelése után többször kérvényezte a vasúthoz való felvételét — ösztönözték erre a szötók barátai is —, de kezdetben mem volt szerencsés.

— Végül is 1953-ban felvettek ide, Kiskunhalasra a fűtőházba géplakatosnak. Még ma is emlékszem, úgy megörültem ennek, hogy napokig nem aludtam. Egy év múlva már utazószolgálatot teljesíthettem, fűtőként, mozdonyvezető-gyakornokként. Tudtam végig kell járnom a szamárlétra minden fokát, s tüzeltem vagy hat hónapig ...

A gőzmozdonyvezetői tanfolyam után 1954 őszén teljesült a régen dédelgetett kívánság: „masiniszta” lett. Huszonegy éven át vezette a 424-est, am.i a mozdonyvezetők között rangnak számított.

— A legszebb dolog, igazi élmény, főleg annak, aki szereti a vasutat, a gőzmozdanyt vezetni. Kezem egyetlen mozdulatára indult el a távolsági személy-vagy gyorsvonat, éreztem, hogyan feszíti a gőz a hatalmas kazánt, a kerekek ritmusos csattogását, s büszkén fogadtam a forgalmista köszöntését. Sohasem volt baj az úton, mert betartottam a mi köreinkben olyan sűrűn emlegetett mondást: a jó masiniszta az, aki vezeti a mozdonyt, s nem az, akit a mozdony visz ...

Nosztalgia? Igen, az bujkált . Farkas László szavaiban, hiszen a gőzmózdony több emberi törődést követelt, olajozni, zsírozni, takarítani kellett, fényesíteni, versenyezni a többiekkel, amit a gép „meghálált”. Igaz, abban az időben a fűtőházban harminc gőz- mozdony volt, ma már csak kettő, de azok ils előbb-utóbb múzeumba kerülnek. S több mint két évtized után Farkas László tudott váltani, újrakezdeni.

— A fejlődéssel lépést kellett tartanom, s 1975-ben elvégeztem a Diesel-mozdonyvezetői 'tanfolyamot. Azóta fehér ingben, nyakkendőben vezetem a mozdonyt, s összesen nem dolgoztam any- nyit, mint a gőzösnél egy év alatt. Jobbak a fordák, több a pihenés. S a ikeresetre sem lehet panasz. A MÁV-ná’l megbecsülik az embereket.

Ez valóban így igaz. Farkas László mindig becsületesen, szorgalmasan dolgozott, nem várt, mégis kapott, elismerést. Ezt bir zonyítja a- Munka Érdemérem, amelyet még Bebrics Lajos minisztertől vett át, a hlírom Kiváló Dolgozó jelvény, 1974-ben a Munka Érdemrend arany fokozata. S most kapta meg a Szocialista Magyarországért Érdemrendet. A sok szolgálati elfoglaltság mellett jutott ideje — szakított rá — a pártmunkára is, ugyanis 1964-től a párta La pszervezet vezetőségi tagja, s 1976 óta titkárként Irányítja az alapszervezetet. Mindezeken túl, saját maga építette fel a házát, s közben elvégezte a marxista—leninista esti egyetemet.

— Jövőre lesz éppen harminc éve, hogy állandóan utazom. Megvalósult, kiteljesedett gyermekkori álmom, mindent elértem, amit akartam. Ma sem érzek fáradtságot, ha szolgálatba jövök, mégis a kerek évforduló után abbahagyom, legalábbis a mozdonyvezetést. Feleségem — mondta mosolyogva — már számít arra, hogy sok lesz a szabad időm, nem akarom, kiábrándítani, A pártmunkát tovább folytatom...

Gémes Gábor