Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-05 / 262. szám

1983. november 5. tt PETŐFI NÉPE 9 3 Kitüntetések november 7-e alkalmából 9 Nyilas Ferenc, a városföldi Dózsa Termelőszövetkezet szárítóüze­mének dolgozója átveszi a kitüntetést dr. Gajdócsi Istvántól. (Folytatás az 1. oldalról.) A SZOCIALISTA MAGYAR- ORSZÁGÉRT ÉRDEMRENDET kapta: Farkas József, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun. megyei Bi­zottságának titkára, Farkas László, a MÁV Kiskunhalasi Csomópon­ti Főnökségének mozdonyvezető­je. Horváth Ignác, az MSZMP Kecskeméti járási Bizottságának első titkára. (A Parlamentiben vették át.) i • A MUNKA ÉRDEMREND ARANY FOKOZATÁT kapta: dr. Bllekov Pál, a Kiskunhalasi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, Buj­dosó Imre, az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi gyárá­nak lakatos csoportvezetője. (A Parlamentben vette át.), Dóra De- zsőné, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának munkatár­sa, Gál József, a Dávodi községi Tanács elnöke, dr. Ivanics Lajos, az MSZMP Kiskőrösi városi-já­rási Bizottságának első titkára. Jónás Dániel, a császártöltési Kos­suth Termelőszövetkezet elnöke, Kiss József, a Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat igazgatója, Körmendi Géza, a tompái Szabad­ság Termelőszövetkezet elnöke, dr. Németh István, a Bajai Kuko­ricatermesztési Rendszer Közös Vállalat igazgatója, Sándor Béla, a Bács-Kiskun megyei Tanács osztályvezetője, dr. Szokoli Gyula, a Bács-Kiskun megyei Tanács osztályvezetője, Zegnál Márk, a Garai Községi Közös Tanács el­nöke (A Parlamentiben vette át), Zimmermann János, az Épület- asztalosiipari éá Fai:pari Vállalat bajai gyárának igazgatója. A MUNKA ÉRDEMREND EZÜST FOKOZATÁT kapta: Ba­csók Ferencné, a Kecskeméti Já­rási Hivatal osztályvezetője, Bé­lák Katalin, az Imrehegyi közsé­gi Tanács nyugalmazott elnöke, dr. Bozsó Ferenc, a kecskeméti Berkes Ferenc Kereskedelmi Szak- középiskola igazgatója, Dobrádi István, a Kiskunsági Termelőszö­vetkezetek Beszerző- Készletező- és Értékesítő Közös Vállalata igaz­gatója, Dolezsál Ferenc, az akasz­tói Béke Mezőgazdasági Szakszö­vetkezet elnöke, Dulity Tibor, a Szakszervezetek Bács-Kiskun me­gyei Tanácsa Központi Iskolájá­nak vezetője.. (A SZOT központi ünnepségén vette át) Földvári Imre, a Hazafias Népfront Bajai városi-járási Bizottságának tit­kára, Gémes András, a Kecske­méti Városi-Járási Rendőrkapi­tányság pártbizottsága titkára, Győri Endre, a Kecske,mét-Szi!krai Állami Gazdaság osztályvezető­je, Horváth György, a Jánoshalmi Termelőszövetkezetek Közös Vál­lalata igazgatója, Judik Meny­hért László, a Kiskunfélegyházi városi NEB társadalmi, elnökhe­lyettese, dr. Kanyó János, a Ka­locsai Városi Kórház Rendelőin­tézet nyugalmazott igazgatófőor- vos-helyettese, Kiss János, a La­ki teleki Általános Iskola nyugal­mazott igazgatója, Konfár Sán­dor, a TIT Bács-Kiskun megyei szervezetének titkára; Lovas La­jos, a Bács-Kiskun megyei MÉ­SZÖV osztályvezetője, Magyar Ká­roly, a miskei Március 15. Terme­lőszövetkezet raktárosa. Mátrai Károly, a Kalocsai Járási Hivatal elnökhelyettese, Mézes Pál, a MÁV Kecskeméti Pályafenntar­tási Főnökség vonaigondozója, Nonn Sándor, a Ganz-MÁVAG hőkezelője, Novák Antal Ferenc, a bajai 12. sz. gyógyszertár veze­tője, dr. Novák Imre, az Állami Biztosító osztályvezetője, Nusser Elemér, a. Kecskeméti Épületkar- baintartó és Szolgáltató Ipari Szö­vetkezet elnöke, Nyilas Ferenc, a városföldi Dózsa Termélőszövet- kezet szárítóüzemi dolgozója, dr. Rebek Lőrinc, a Kecskeméti Me­gyei Bíróság tanácselnöke, Sávolt János, a Bács-Kiskun megyei Ta­nács csoportvezetője. Suba György, a Kiskunhalas és Vidéke ÁFÉSZ húsüzemvezetője, Takács Zsig- mond, a Hosszúhegyi Állami Gaz­daság főágazatvezető-helyettese. dr. Tapodi János nyugállományú rendőr alezredes, kecskeméti kör­zeti alapszervezeti párttitkár, Te- leky Zoltánná, a Bajai Finomposz. tó Vállalat pártbizottsága titká­ra, (A parlamenti ünnepségen vette át) Tóth Árpádé a Finom­posztó Vállalat bácsalmási gyár­egységének vezetője, Varga Mi­hály, a dávodi Augusztus 20. Ter­melőszövetkezet párttitkára. (A MÉM ünnepségén vette át.). A MUNKA ÉRDEMREND BRONZ FOKOZATÁT kapta: Bagyinszki András, a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálko­dási Vállalat kubikosa, Bangó István, az Izsáki Állami Gazda­ság nyugalmazott állattenyész­tője, Biczók Mihály, a Tiszaalpá- rd nagyközségi Tanács V. B. tit­kára, Borbély János Béla, a kis­kunfélegyházi Lenin Termelő­szövetkezet művezetője, Czira György, a lajosmdzsei Népfront Termelőszövetkezet elnöke, Csala Imre, az MSZMP Bájai városi- járási Bizottsága munkatársa, dr. Csefkó Mátyás, a kiskőrösi Bem József Általános Iskola igaz­gatója, Csenki L ászióné, az MSZMP Kecskeméti járási Bizott­sága munkafázisa, Deák István, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága gépkocsivezetője, Ga­lambos Attiláné, az MSZMP Ka­locsai városi Bizottsága munka­társa, Garai Béla, az Ipari Szö­vetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetsége gépkocsivezetője, Gasz- ner Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank Bács-Kiskun megyei Igaz­gatósága fiókvezetője, Harnos János, a Bácsalmás és Vidéke ÁFÉSZ ABC-áruház vezetője, Já­rat György, a Volán 9, számú Vállalat gazdasági igazgatóhe­lyettese (A Közlekedési Minisz­térium ünnepségén vette át), Kap­csánál Jenő, a tiszaalpáni Búza­kalász Termelőszövetkezet ál­lattenyésztője, Kara József, a Pe­tőfi Nyomda művezetője, Kósa Istvánná, a Kecskeméti Konzerv­gyár műsizalkivezetöje (A Par­lamentben vette át), Krieg Csa- báné, a Bács-Kislkuni megyei Mű- anya gfal dolgozó Vállalat minő­ségi ellenőre, Kutasi László, a Pe­tőfi Nyomda síkn yomó-gépmes - tér csoportvezetője, Liszicsán An- talné, a Habselyem Kötöttáru- gyár kerekegyházi telepének var­rónője, Madár Ferenc, a soiti Rá­kóczi Termelőszövetkezet trak­torosa, Müller József, a Volán 9. számú Vállalat bajai üzemegysé­ge autóbuszvezetője, Nagy Györgyné, a Finomposztó Válla­lat szövő szakmunkása, Oltay Aladárné, a Bács-Kiskun megyei Földhivatal csoportvezetője, Pet- rovszky István, a Bajai városi Tanács gépjárművezetője, Péczka János, a soltyadkerti Szőlőskert Mezőgazdasági Szakszövetkezet pincemesfere, Romsics Jánosné, az MSZiMP Kalocsai járási Bi­zottsága' adminisztrátora, Sóti Éva, a Bács-Kiskun megyei Ta­nács osztályvezető-helyettese, Schwarcz Iván, a Bajai Járási Hi­vatal testnevelési és sportfelügye­lője, Szabados József, a Jánoshal­mi Általános Iskola igazgatója. Szekeres Pál, a tiszakécskei Béke és Szabadság Termelőszövetkezet erőgépvezetője, Szél István, a Ka­locsai Járási Hivatal személyzeti főelőadója, Szűcs Sándor, a sza­badszállási Lenin Termelősalö- vetkezet elnöke, Tarjányi Dezső- né, a Magyar Vöröskereszt kis­kunfélegyházi városi vezetőségé­nek titkára. Tarjányi Károly, a Bács-Kiskun megyei ZÖLDÉRT Vállalat rakodómunkása, Tóth József, a Bács megyei' Iparcikk Kereskedelmi Vállalat osztály­vezetője, Túri Antal, a MÁV kecskeméti körzeti üzemfőnök­ség lakatos csoportvezetője, Váj­ná József, a Bács-Kiskun megyei Társadalombiztosítási Igazgató­ság osztályvezetője, Zorván Já­nosné, az öregcsertői Petőfi Ter­melőszövetkezet személyzeti és oktatási vezetője. KIVÁLÓ MUNKÁÉRT minisz­teri kitüntetésben 275-en része­sültek. Kiállítás a szocialista brigádok életéről Negyedszázada született a szo­cialista brigádmozgalom, s két­ségtelen, hogy azóta valódi tö­megmozgalommá vált. Célját a ma már közismert, gyakran han­goztatott jelmondat pontosan, tö­mören fémjelezte: „Szocialista módon dolgozni, tanulni és élni.” S a cél ma sem más: becsülettel helytállni a munkában, élenjár­ni ia kultúra terjesztésében, pél­damutatóan szolgálni a közösségi gondolkodás és magatartás fej­lődését. Tegnap délelőtt, a Szakszerve­zetek Megy! Tanácsának székhá­zában a szocialista brigádok éle­tét, tevékenységét bemutató, rep­rezentatív kiállítás nyílt, Princz László, az SZMT titkára többek között az alábbiakat mondotta megnyitó beszédében: — Bács-Kiskun ipari, mező­gazdasági és egyéb vállalatainál, üzemeiben, összesen négyezer kol­lektíva serénykedik, s a brigádta­gok száma nem kevesebb, mint hatvanezer. Ezen a kiállításon a legjobb kollektívák — szám sze­rint hatvan — szerepelnek, íze­lítőt adva abból a gazdag, szí­nes tevéken vsáéból. amely emoz­m rp i p 11 rp 70 Fot ók; úiságcikk-ki várárok, nla- keitek. oklevelek, brigádzászlók, sorlegek, makettek brigádnaplók és egyéb dokumentumok soka­sága látható a paravánokon, il­letve a vitrinek mögött. Az ér­dekes képek, okmányok, iratok között látható például a Bács- Kiskun megyei Iparcikk Keres­kedelmi Vállalat kiskunfélegyházi Gagarin szocialista brigádjának egyik féltett kincse: az a levél, amit egykpr névadójuktól kaptak, egy dedikált fényképpel. A kiállítást november végéig tekinthetik meg • az érdeklődők. — k — Községek új helyzetben Beszélgetés a közigazgatás korszerűsítésének előkészítéséről A járások mint közigazgatási egységek, az elmúlt évitizedekben eredményesen látták el felada­taikat, ám a társadalmi, gazda­sági fejlődés túlhaladta funkcióju­kat. A társadalom- és gazdaság- politikai teendők jobb ellátása, a lakosság ügyelnek gyorsabb, szak­szerűbb intézése indokolja a he­lyi vezető szervek munkájának fejlesztését, önállóságuk, felelősr ségük további növelését, a váro­si és a községi tanács népképvi­seleti, önkományzafci és állam - igazgatáisd funkcióinak szélesebb körű kibontakozását. A Közpon­ti Bizottság 1983. október 12-d ülésén — e fontos célok megvaló­sítása érdekében — egyetértett azzal, hogy a járások 1984. ja­nuár 1-vel megszűnjenek. Egyben felkérte a Minisztertanácsot a szükséges állami intézkedések megtételére. Sokakat érdeklő — és érintő — közérdekű intézkedésről lévén szó, arra kértük dr. Egyedi Er­nőt, a Bács-Kiskun megyei Ta­nács szervezési és jogi osztályá­nak vezetőjét: válaszoljon ezzel kapcsolatban néhány kérdésünkre: — Hol tart jelenleg a közigaz­gatás átszervezésének előkészíté­se? — Elöljáróban hadd mondjam el: Bács-Kiskunban öt járást érint az átszervezés. Az utóbbi tíz évben a járások valamennyi általános hatáskörűiket átadták már a községeknek, s jórészt megértek a. feltételei annak, hogy ar összes hatáskör hozzájuk ke­rüljön. Ez azt jelenti, hogy egy kisebb ügycsoport kivételével münden a községekben intéződik maid. Valamennyi községi ta­nács felettese a meevei tanács lesz. Testületéi gyakorolják a tör- vényesiségi felügyeletet, intézked­nek személyi és káderü gyeikben, figyelemmel kísérik költségveté­süket. gazdálkodásukat, és elvég­zik az ezekkel összefüggő ellen­őrzési munkát is. S hogy az ál­lampolgároknak az esetleges má­sodfokú ügyintézések, fellebbezé­sek miatt ne kelljen Indokolatla­nul Kecskemétre utazniuk, sze­repet kapnak ebben —, a megyei szakigazgatási szervek segítésére, tehermentesítésére — a városok és a városi jogállású nagyközsé­gek. Mindezek előkészítése folya­matban van, s várjuk a jogsza­bályok kiadását. — Hogyan tudják megteremte­ni a megnövekedett helyi felada­tok, hatáskörök ellátásához szük­séges feltételeket? — Ahol a feladatok indokolják, oda átcsoportosítjuk a volt járá­si hivatalok dolgozóinak ezt vál­laló részét. A felszabaduló bérek jelentős hányadát a nagyközségi és a városi tanácsok apparátusai­nak bérszínvonal-növelésére kí­vánjuk felhasználni, azért, hogy minőségi létszámcseréket is vég­re tudjanak hajtani, h,a arra szük­ség lesz. — Az átszervezéssel járó kor­szerűsítés milyen további intéz­kedéseket követel? — Bizonyos feladatok elvégzé­sére minden községben nem áll­nak rendelkezésre szakemberek. Azt kell elérni, hogy ilyen hely­zetekben több község alkalmazzon közösen szakembert, vagyis: tár­suljanak a szákfeladatok igényes ellátására. E formát egyébként az építési igazgatás területén már évek óta alkalmazzuk, s a megye községeinek a nagyobb része tag­ja igazgatási társulásnak. A tár­sulást tehát az igazgatás más terü- jrületain is megjelenik majd, így például a 'szabálysértési, a gyám- hatósági ügyintézéseknél. Ez a forma nagyon előnyös lesz. mert mindenki a saját lakihelyén in­tézheti dolgait. — Mi lesz a járási hivatalok­nál folyamatban levő ügyek sor­sa? — Nagy figyelemmel kísérj ük ezt, és mindent megteszünk azért, hogy határidőkön túli intézkedé­sek miatt ne kerüljenek hátrány­ba az állampolgárok. Akiknek az ügye »átkerül a községekhez, azo­kat minden esetben értesítik a változásról. Hangsúlyoznám azt is, hogy néhány község esetében már most' szeretnénk bevezetni — új ismeretek megszerzése céljából — az úgynevezett kétlépcsős köz­igazgatást. Ez azonban nem je­lent többlet jogállást, több pénz­ügyi forrást számukra, csupán annyit, hogy közvetlen lesz a kap­csolatuk a megyei igazgatási munka különböző területeivel. — Milyen elvek, szempontok érvényesülnek a községek hova­tartozását illetően? — A községi tanácsok — is­métlem —, új helyzetbe kerül­nek, nem lesznek alárendeltség­ben sem járásnak, sem városnak. A vonzáskörzet egyfajta igazga­tási segédlet, ami nem befolyá­solja az eddigi (piaci, egészség- ügyi stb.) város—község kapcso­latokat. Tudni kell tehát, hogy e „központok” nem lesznek felügye­leti szervei a községeknek, nem „utódai” a járásoknak, csupán a megyei tanács által rájuk ruhá­zott jogkörökben látnak majd el az állampolgárok számára bizo­nyos feladatokat. A magyar köz­igazgatás egységei a jövőben: község, nagyközség, x város. Tud­juk. hogy ezt még sok helyen nem értük, mert a régi sémákban gondolkodnak. — Mikor tudhatunk meg töb­bet az átszervezés helyi vonatko­zásairól? — A közigazgatás új szerveze­te most. van formálás alatt Ha a koznom ti döntések meeszületnek, részletesen tájékoztatjuk a lakos­ságot. Rapl Miklós Űj létesítmények ü A lakosság egészséges ivóvízellátásának fo­lyamatosságát biztosítja a Kiskőrösön elkészült, ma délelőtt átadásra kerülő ezer köbméteres, fedett ivóvíztároló medence. 9 Már birtokukba is vették-a kalocsai 3. számú általános iskola tanulói az ünnep tiszteletére készült tornacsarnokot. A tágas, világos, jól fel­szerelt helyiség iskolai sportesemények megtar­tására is alkalmas. AZ ÉRDEMRENDES VASUTAS Harminc év mozdonyon — Álmodni sem mertem volna gyermekkaromban — holott ez a mi koroszltályunknialk titkos re­ménye volt —, hogy mozdonyve­zető lehetek. — Ezzel a mondat­tal kezdte a beszélgetést Farkas László, a MÁV kiskunhalasi cso­mópont Dies el-piozdony-vezetője, alapszervezeti pár'ttitkár. — Úszód mellett, Nagymajor - ham születtem, de Kalocsa köze­lebb volt hozzánk, s ott jártam iskolába, ott tanultam meg egy kisiparosnál a lakaitois szakmát. A fiatal szakember Pesten pró­bált szerencsét. Az egyik gyár­ban iaz idős szakik szívesen be­fogadták a csiendeis szavú, szor­galmas, rendkívül munkabíró fiút, aki gyorsan beilleszkedett a munkásközösségbe. Aktívan be­kapcsolódott aiz ifjúsági mozga­lomba, a pántmurfkába. Ebben a gyárban vtették fel tagjelöltnek, s a katonai szolgálata idején lett párttag. Leszerelése után több­ször kérvényezte a vasúthoz való felvételét — ösztönözték erre a szötók barátai is —, de kezdet­ben mem volt szerencsés. — Végül is 1953-ban felvettek ide, Kiskunhalasra a fűtőházba géplakatosnak. Még ma is em­lékszem, úgy megörültem ennek, hogy napokig nem aludtam. Egy év múlva már utazószolgálatot teljesíthettem, fűtőként, mozdony­vezető-gyakornokként. Tudtam végig kell járnom a szamárlétra minden fokát, s tüzeltem vagy hat hónapig ... A gőzmozdonyvezetői tanfolyam után 1954 őszén teljesült a régen dédelgetett kívánság: „masiniszta” lett. Huszonegy éven át vezette a 424-est, am.i a mozdonyvezetők között rangnak számított. — A legszebb dolog, igazi él­mény, főleg annak, aki szereti a vasutat, a gőzmozdanyt vezetni. Kezem egyetlen mozdulatára in­dult el a távolsági személy-vagy gyorsvonat, éreztem, hogyan fe­szíti a gőz a hatalmas kazánt, a kerekek ritmusos csattogását, s büszkén fogadtam a forgalmista köszöntését. Sohasem volt baj az úton, mert betartottam a mi kö­reinkben olyan sűrűn emlegetett mondást: a jó masiniszta az, aki vezeti a mozdonyt, s nem az, akit a mozdony visz ... Nosztalgia? Igen, az bujkált . Farkas László szavaiban, hiszen a gőzmózdony több emberi törő­dést követelt, olajozni, zsírozni, ta­karítani kellett, fényesíteni, ver­senyezni a többiekkel, amit a gép „meghálált”. Igaz, abban az idő­ben a fűtőházban harminc gőz- mozdony volt, ma már csak ket­tő, de azok ils előbb-utóbb mú­zeumba kerülnek. S több mint két évtized után Farkas László tudott váltani, újrakezdeni. — A fejlődéssel lépést kellett tartanom, s 1975-ben elvégeztem a Diesel-mozdonyvezetői 'tanfo­lyamot. Azóta fehér ingben, nyak­kendőben vezetem a mozdonyt, s összesen nem dolgoztam any- nyit, mint a gőzösnél egy év alatt. Jobbak a fordák, több a pihenés. S a ikeresetre sem lehet panasz. A MÁV-ná’l megbecsülik az embe­reket. Ez valóban így igaz. Farkas László mindig becsületesen, szor­galmasan dolgozott, nem várt, mégis kapott, elismerést. Ezt bir zonyítja a- Munka Érdemérem, amelyet még Bebrics Lajos mi­nisztertől vett át, a hlírom Ki­váló Dolgozó jelvény, 1974-ben a Munka Érdemrend arany fokoza­ta. S most kapta meg a Szocia­lista Magyarországért Érdemren­det. A sok szolgálati elfoglaltság mellett jutott ideje — szakított rá — a pártmunkára is, ugyanis 1964-től a párta La pszervezet ve­zetőségi tagja, s 1976 óta titkár­ként Irányítja az alapszervezetet. Mindezeken túl, saját maga épí­tette fel a házát, s közben elvé­gezte a marxista—leninista esti egyetemet. — Jövőre lesz éppen harminc éve, hogy állandóan utazom. Megvalósult, kiteljesedett gyer­mekkori álmom, mindent elértem, amit akartam. Ma sem érzek fá­radtságot, ha szolgálatba jövök, mégis a kerek évforduló után ab­bahagyom, legalábbis a moz­donyvezetést. Feleségem — mond­ta mosolyogva — már számít ar­ra, hogy sok lesz a szabad időm, nem akarom, kiábrándítani, A pártmunkát tovább folytatom... Gémes Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom