Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-04 / 261. szám

f * • PETŐFI NÉPE • IMS. november i HÁZUNK TÁJA a fóliaszezon Közeleg Az öntözés jelentősége Az öntözésnek a növényter­mesztésre gyakorolt hatása köz­ismert. A víz nélkülözhetetlen a növények számára, mert a talaj­ban lévő táplálékot csak oldott állapotban tudják felvenni. Te­hát oldószer és egyben szállító­eszköz. A víz a párologtatáshoz is szükséges. Alkotóelemei: a hild rogén és az oxigén: mimdketitő nélkülözhetetlen növényi táp­anyag. Amennyiben lehetséges, ak­kor már a telepítésnél gondolná kell a növények különböző víz­igényére. Az azonos típusúalkat a fólia alatt egymás közelébe ül­tessük. A növények vízigénye több tényezőtől függ. Meghatáro­zó jellegű azonban a talaj és a hőmérséklet. Az öntözésnél általános szem­pont, hogy egy liter víz egy négy- méteren egy mllliiméternyi öntö­zésnek felel meg. Albhoz, hogy .. a növény számára optimál iff mennyiségű legyen — mérni kell. A mérés legegyszerűbb módja, ha a szórófejből kilépő vizet — egy­ségnyi ideig — például öt per­cig nagyobb edényben felfogjuk, azután megmérjük. Nagyon lényeges az öntözővíz hőmérséklete. Fólia alatt 10—12 CeLsius-foknál alacsonyabb hő­mérsékletű vízzel már nem lehet a növényt károsodása nélkül lo­csolni. Legszerencsésebb meg­oldás — amennyiben módunk­ban áll — egy nagyobb tartály­ban öntözővizet tartalékolni a fólia alatt. Intenzív körülmények között nagyobb a növényék vízigénye és vízfelhasználása. Ilyenkor leg­alább heti öt alkalommal kell lo­csolni. A szórófejes öntözésnél köz­• Újdonság a KITEX öntözőtöm- lő, az ócsai Vörös Október Tsz gyártmánya. Megrendelhető pos­tán a tsz-től, de kapható a me­gyei AGROKER-boltokban is. folyóméterenként 14 forint 10 fillérért. vétlenül a növény tövére ne irá­nyítsuk a vízsugarat, hanem az a magasból hulljon alá — esőként. A növények számára a túlön- tözós majdnem olyan káros, mint­ha egyáltalán nem öntöznénk. Ilyen esetben a lágy részek meg­nyúlnak, a növekedés sokkal gyorsabb, a termés Is felrepede­zik, és vizízű lesz. Öntözésnél nagyon helytélen, ha csupán „locsolhatunk". A víznek a gyökerekig kell leérnie. Száraz melegben a talaj 20—30 centiméter mélységig kiszáradhat. Ilyenkor, ha a víz csak a talaj felszínét éri, hamarosan elpáro­log, és az egész munka értelmet­lenné válik. Amennyiben elegen­dő öntözővíz áll rendelkezésünk­re akkor a sorok közé húzzunk, barázdát és árasszák el. • Az egyik legjobb, sajnos leg­drágább módszer a csepegtető öntözés. Víztakarékosság esetén karó­val ültetőfával a növény köré fúrjunk lyukaikat és abba önt­sünk vizeit, azután porhanyós földdel fedjük be. A víz így le­húzódik a gyökerekig és felesle­gesen nem párolog el. Legvízigényesebbek a papriká­éi a a káposztafélék. A burgonya főként a gumóképződés idősza­kában kapott csapadékot hálálja meg. A zöldségfélék is igénylik, a vizet. Az uborka nagyon kedveli a páradús környezetet, ezért cél- szérű esőszerű öntözést alkalmaz­ni. A salátát, ha száraz a talaj, a vetés után azonnal öntözni kell: majd ezt követően a ritkítás utá­ni v.ízadás a leghatásosabb. Köz­vetlenül a íejesedés előtt máir ne öntözzünk, mert ákkor a salá tale- veiek lazák lesznék. Teendők a sátorban és a kertben Megkezdhetjük a fűtött fó­liasátorba szánt salátapalánta ne­velését. A magvakat szaporító lá­dába vessük. Az apró növények neveléséhez csak akkor fogjunk hozzá, ha olyan helyiséggel ren­delkezünk, ahol ló Celsius-fok körüli hőmérsékletet tudunk te­remteni. Természetesen a növény- kék fejlődéséhez elengedhetet­len a fény is. A hajtatásra aján­lott fajták: a Budai hajtató, a Május királya, a Soroksári hajta­tó és a Vemtúra. A bimbós kelt még hagyhatjuk a szabadban, mert mínusz 10 Cel- sius-főkon sem károsodik. A me­legágyban telelő karfiol- és fe- jeiSkáposzta-palántákat az egyre hidegebb éjszakákon védjük többszörös nádtakaróval. Nap­pal, különösen enyhébb időben, szellőztessünk. Nagyon fontos, hogy mór most készítsük elő a gyükérzöltíségek ágyásait, mert vetésük idején erre már nincs lehetőség A harminc centiméte­res mélyforgatás előtt szórjunk ki négyzetméterenként húsz gramm pétisót, huszonöt gramm szuper- foszfátot és nyolcvan gramm ká­lisót. Ezután porhanyíitsuk a ta­lajt. • A palántanevelés az egyik leg­gondosabb munkát igénylő ker­tészeti tevékenység. A sertések etetése A kocakoncentrátum A mezőgazdasági nagyüzemekben már jól bevált módon etetik a koncentrátummal készült vemhes- és szoptatókoca-tápot, amit a kistermelők is jó eredménnyel használhatnak. Ezzel a kocák takarmányigénye két kényes időszakban is megold­ható. Az „üresen állás” idején és a vemhesség első kilencven napjáig etethető a lényegesen olcsóbb vemheskoca-táp. A vemhesség végén és a szoptatás alatt a jobb beltartaimú és az állat igényét „figyelem­be vevő” szoptatókoca-tápot kell' adni. A vemhes kocát az első három hónapban ajánlatos úgy takarmá- nyozni, hogy napi fejadagját az élősúlytól függően két-három kilo­grammban kell megszabni. Ezután a szoptatás befejezéséig a koca részére annyi takarmányt kell a szoptató típusú tápból adni, amennyit el tud fogyasztani. Felhívjuk az állattartók figyelmét, hogy az ellés előtti napon és az ellés napján könnyű moslékos takarmányt adjanak a szenvedő sertés­nek. A választás napján pedig a könnyű elapasztás érdekében aján­latos az anyát koplaltatni, viszont elengedő ivóvízről kell gondoskodni. • A későbbi eredményes értékesítés feltétele, hogy a kocákat jól tápláljuk. Felvételünk a közelmúltban Gátéron készült, ahonnan évente kétezernégyszáz, háztájiban hízott sertést szállítanak a kiskun­félegyházi vágóhídra. Ültessünk gyümölcsfát! Wellspur Delicious A Starking spur-típusú rügy­mutációja. Az alapfajta hatónk­ban az 1930-as években terjedt el, ezt a változatát 1952-ben különí­tették el Washingtonban. Fája gyengén növekszik. Ág­rendszere viszont meredeken fel­félé törekvő. Az alapfajtánál ko­rábban fordul termőre, utána nö­vekedése lelassul, mérséklődik. Jó pollenadónak számít. Porzófajtái: Jonathan, Golden Delicious. Jelenleg a legkívánatosabb al- matípusok egyike, de mély réte­gű, jó vízgazdálkodású és levegős talajokat kedveli. A lisztharmatra nem, a varaso- dásra kevésbé, a takácsatkák kár­tételére viszont érzékeny. Összeállította: Czauner Péter Továbbfejleszti belső szervezeti rendszerét az Április 4. Gépipari Művek Az.Április 4. Gépipari Mű­veknél az utóbbi évtizedben, szinte folyamatosan fejlesz­tették a vállalat belső irányí­tási rendszerét. Alig telt el év, hogy a szervezeti rendszer egyes elemeinek korszerűsíté­sével ne foglalkoztak volna tudatosan. Nem véletlen tehát, hogy az MSZMP Politikai Bi­zottságának az állami válla­latok irányításának fejleszté­séről szóló 1982. október 12-én hozott határozata nem érte váratlanul az Április 4. Gép­ipari Műveket. A határozat végrehajtására tett vállalati intézkedések tapasztalatairól beszélgettem a művek közel­múltban kinevezett vezér- igazgatójával, Szabó Lajossal. — Aít tette szükségessé már az említett határozat megjelenése előtt a vállalati szervezeti rend­szer folyamatos módosítását? — Először talán a fogalmakat célszerű tisztázni. Amikor válla­lati belső irányítási rendszerről beszélünk, akkor sok elem — részrendszer — összességéről, szerves egységéről van szó. Ilye­nek: a eélmeghatározó, tervezési és döntési, elszámolási, érdekelt­ségi, valamint a szervezeti rend­szer. A szervezeti rendszer tehát a vállalati irányítási rendszer egyik részrendszere, amely a bel­ső szervezetek felépítését, egy­más közti kapcsolatát tükrözi. Visszatérve a kérdésre, hogy mi tette szükségessé a vállalati szer­vezeti rendszer módosítását, rö­viden szólva: a célokban történt változások! A 70-es évek közepén az ágazati minisztérium vizsgál­ta hazánk gépiparának a KGST atomenergetikai integrációba tör­ténő bekapcsolási lehetőségét. Üj üzem létrehozására eleve nem lehetett gondolni, célszerűnek látszott ezért meglévő gyárak termékszerkezetének átalakítása. A budapesti Április 4. Gépgyár és a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár mutatkozott e feladatra legalkalmasabbnak. A feladat megvalósítására 1975-ben a két szervezet összevonását határoz­ták él, s így jött létre az Április 4. Gépipari Művek. — Milyen elvek szerint vál­toztattak e vállalat belső irányí­tási rendszerén? — A két vállalat működésének összehangolására egy vezérigaz­gatósági szervezet létrehozása látszott legcélszerűbbnek. Ez Bu­dapesten jött létre. A VI. ötéves terv előkészítése során azonban a területfejlesztésre vonatkozó aktuális párt- és kormányhatáro­zatokkal és célokkal összhang­ban, a vállalat székhelyének Kis­kunfélegyházára történő áthelye­zése vált időszerűvé. Ekkor mér­legelni kellett azt is, hogy az új helyzetiben indokolt-e a különál­ló vezérigazgatósági szervezet fenntartása. A vállalat vezetése végül is 1980. január 1-től a kü­lönálló vezérigazgatósági szerve­zet megszüntetését határozta el. Ezzel egyidőben a kiskunfélegy­házi gyárban létrehozott központ — élén a vezérigazgatóval — vette át a vállalat irányítását, azaz bázisvállalati irányítási rendszer alakult ki. Ettől kezdve a központ dolgozói egyrészt köz­reműködnek a vállalat irányítá­sában, másrészt feladatuk helyi fejlesztési, gyártási teendők ellá­tása is. A bázisvállalati rendszer kiépítését indokolta az ipari mi­niszter határozata, amely az Egyesült Izzólámpa és Villamos- sági Részvénytársaság Nagykani­zsai Gépgyárát 1981. január 1-vel az Április 4. Gépipari Művekbe beolvasztotta. Maga a vállalat pedig egyik gyáregységét örmé­nyes! Gépgyár elnevezéssel gyári kategóriába sorolta. A bázisvál­lalati irányítási rendszer műkö­dése így a gyári rendszer kiépí­tésével párhuzamosan vált tel­jessé. — A bázisvállalati rendszerben a budapesti Energetikai Gép­gyár, a Nagykanizsai Gépgyár, valamint az örményest Gépgyár milyen hatáskört kapott, s ho­gyan változott érdekeltségi rend­szerük? — A vállalati működési és szer­vezeti rendszerben alapvető kö­vetelményként érvényesül a vál­lalati és gyári tevékenységi kö­rök egymásra épülése, kapcsolati rendszerük összhangja. A gyárak önálló gazdálkodó, önelszámoló szervezeti egységek. Tervkötele­zettek, rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyek a célokban meghatározott feladatok végre­hajtásához szükségesek. Tervezik saját munkájukat, és a rendel­kezésükre bocsátott eszközök fel- használásával szervezik gazdál­kodási tevékenységüket. Ennek eredményességéhez kapcsolódik érdekeltségük is. A belső érde­keltségi rendszer keretében a gyárak eredmény-, létszám- előirányzatainak és az adózási kötelezettségeinek figyelembe­vételével az éves bérszínvonal- fejlesztés mértékét, valamint a részesedési alap nagyságát válla­lati döntés határozza meg. Az alapok felhasználása viszont gyá­ri hatásköriben történik. A fej­lesztési alap gyárakra történő felosztásánál lényeges az alap képződéséhez való hozzájárulás mértéke. Az alapok elosztását a munkahelyi demokrácia fóru­main bírálják el. — Milyen hatáskör marad meg vállalati szinten és miért? — Lényegében az alapokkal való gazdálkodás, vagyis azok az eszközök, amelyekkel lehető­vé tudja tenni a népgazdasági érdekek és vállalati célok érvé­nyesítését. — Bizonyította-e már a gya­korlat az elgondolások helyessé­gét? — Az igazsághoz hozzátarto­zik, hogy a folyamatos szervezés nem minden esetben találkozott a helyi kollektívák tetszésével. Szükség volt szakmai tájékozta­tókra, szemléletformálásra. Ke­resni kellett hatékonyabb mód­szereket is, amelyekkel a szer­vezeti intézkedések áttekinthető­vé és érthetőbbé váltak. Különö­sen akkor lett tekintélyük a szer­vezési intézkedéseknek, amikor a vállalat vezetősége elrendelte, hogy a helyi kollektívák vezetői is készítsék el szabályzataikat és azt munkaköri bontásban adják ki az Irányításukhoz tartozó te­rület dolgozóinak. Ez a munka ugyanis rákényszerítette a ki­sebb egységek vezetőit, hogy a vállalati és gyári előírásokból a területükre előírt feladatokat számbavegyék, és végrehajtásá­nak folyamatát szabályozzák, őszintén szólva, a munka végre­hajtása sokkal hosszabbra nyúlt, mint elterveztük, hatékonysága azonban máris tükröződik ered­ményeinkben. A területi feladat- ellátás és információs kapcsola­tok jelentős javítása mellett nagymértékben növelte az egy­személyi felelősséget. — Melyek a szervezetfejlesztés további vállalati célkitűzései? — A vállalatok fejlesztésére, irányuló legújabb jogszabályok' lehetővé teszik a bázisvállalati rendszerről az anyavállalati 'mű­ködési rendszerre való áttérést, mégpedig meghatározott önálló­sággal rendelkező jogi személyi­ségű leányvállalatok létrehozása útján. Az anyavállalati szervezeti rendszer kiépítése egyben stabi­labb működési struktúrát ered­ményez, elősegíti a vállalatközi kapcsolatrendszer fejlesztését, megalapozottabbá teszi a szüksé­gesnek tartott vállalati decentra­lizálás megvalósítását, érvényesí­ti a szabályozók és a piaci me- dhanizmus fokozottabb összhang­ját, lehetővé teszi a rugalmas alkalmazkodást a kill- és belpia­ci feltételekhez, növeli a gazdál­kodó egységek versenyképességét, az önállóság vállalaton belüli bő­vítésével elősegíti a vállalati tar­talékok fokozottabb felszínre ho­zatalát és kihasználását. A leány- vállalatok létrehozása a vállala­ti erőforrások új, célszerűbb el­osztását jelenti, amelynek ked­vező hatása a továbbfejlesztett szervezeteknél és a vállalatoknál egyaránt várható. — Vannak-e már leányvállala­tok alapításával kapcsolatos ta­pasztalataik? — A gépipar területén nincs tudomásunk arról, hogy termelő leányvállalat alapítására sor ke­rült volna. Mégis ebbe az irány­ba haladunk, vállalva az úttörő szerepét, a kockázatot is. Meg­győződésem, hogy jó úton járunk, s ezzel a Politikai Bizottság 1982. októberi, az állami vállalatok irányításának fejlesztéséről, va­lamint a Központi Bizottság 1983. iúldusi, az ipar helyzetéről és feladatairól szóló határozatainak végrehajtását is szolgáljuk. Nagy Ottó A KOMMUNISTÁKNAK PÉLDÁT KELL MUTATNIUK Varrónő és pártmunkás — Liszi! — kiáltotta túl valaki a varrógépek zaját Kerekegyhá­zán, a Habselyem Kötöttárugyár varrodájában. — Keresnek! Liszi, azaz Liszicsán Antalné, a telep pártalapszervezetének titká­ra befejezte a munkadarabot, fel­állt a varrógép mellől, s a Rárt- irodába kísért. — Hol is kezdjem — mondta kissé zavartan. — Együtt nőttem fel ezzel a teleppel. Tizenöt éves koromban, 1963-ban Kerekegyhá­zán a Petőfi Nyomda nyitotta meg ezt az üzemet, s én az első jelentkezők között voltam. Dobo­zokat ragasztottam, s amikor a háziipar vette át a telepet, ma­radtam. Az igazi öröm az volt, amikor a habselyem települt ide, s megtanultam varrni. Azóta is itt, gépen dolgozom, bár többször fel­ajánlották: legyek havidíjas, de nem akarok elszakadni a fizikai munkásoktól; ott, közöttük érzem jól magam. Hat évvel azután, hogy a fiatal lány munkára jelentkezett, felvet­ték a pártba. A pártalapszervezet titkára és a telepvezető voltak az ajánlói. Az új párttag szakszer­vezeti funkciót töltött be, műhely­titkár volt, éppen három eszten­deig. Második gyermeke születése után két és fél évig volt gyesen. — Alig vártam már, hogy dol­gozhassam. Először raktári írnok voltam, de saját kérésemre újra gépre kerültem. Megválasztottak pártvezetőségi tagnak, szervező- titkárnak, majd 1981-ben alap­szervezeti titkárnak. Éreztem, ezt a felelősségteljes megbízatást csak úgy tudom igazán ellátni, ha ala­posan megismerem a marxizmust, tanulok. Szerencsére a felsőbb pártszervnél is így gondolkodtak, s elvégeztem az egyéves pártisko­lát. Fizikai munkás, teljesítmény szerint számolják el. Mint alap­szervezeti párttitkár akkor áll fel a géptől, amikor akar, de ha nincs meg a norma, az a fizetésben je­lentkezik. S bár sűrűn hívják el, ott kell lennie a vezetői megbeszé­léseken, gondokat, ügyeket kell intéznie, a munkában is élen jár, 130 százalékot teljesít átlagosan. — Sokszor kell hazavinni a munkát. A taggyűlésekre, a veze­tőségi ülésekre otthon, éjszaka készülök fel. A pártmunkában egyetlen napot sem lehet kihagy­ni annak ellenére, hogy mindösz- sze 17 tagú az alapszervezet. A kommunistáknak példát kell mu­tatniuk, magukkal kell vinniük a pártonkívülieket akár termelésről, akár társadalmi munkáról van szó. Akármelyiket vizsgáljuk, nincs szégyenkeznivalónk. Liszicsán Antalnét szókimondá­sáért, . munkabírásáért, embersé­géért nemcsak munkatársai, de vezetői is tisztelik, szeretik, meg­becsülik. Igazi munkásasszony, aki mindennél többre becsüli csa­ládját, munkáját, a pártnak tett ígéretét. Gémes Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom