Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-26 / 279. szám

19*3. november 26. 9 PETŐFI NÉPE 9 S BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK 9 Őrizni a község népességmegtartó képességét X Két nappal ezelőtt tartott összevont beszámoló taggyű­lést Bugacon a nagyközség pártvezetősége. Seremet László, titkár a település öt alapszervezetének 106 kommunistája nevében terjesztette elő a számvetést, amelyben összegezte az elmúlt év eredményeit, gondjait, meghatározva a soron következő időszak tennivalóit és céljait. A községben lévő gazdasági egységek, de maga a lakosság is, pénzbeni hozzá­járulással, társadalmi munkával arra törekszik, hogy meg­őrizzék a népességmegtartó képességet — tűnt ki az érté­kelésből. A feszült nemzetközi helyzet, a gazdálkodás szigorodó feltételei, a növénytermelést sújtó aszály miatt az éves tervfeladatok tel­jesítése nagyobb erőfeszítést, jobb munkát kívánt, a kommunisták­tól pedig határozottabb kiállást, aktív cselekvést igényelt az üze­mekben. A meglevő anyagi és szellemi erőkre támaszkodva kel­lett a lehetőségeket jobban ki­használni, és fokozottabban igé­nyelni a lakosság összefogását. Ezt segítették a pártalapszerve- zetek kommunistái, a tanács tag­jai, a Hazafias Népfront helyi bi­zottsága, a KISZ-ben és más tö­megszervezetekben dolgozók. A beszámoló megállapította, hogy a párt-, az állami, a gazdasági szervek, az intézmények a község társadalmi és tömegszervezetei, a lakosság eredményesen dolgo­zik a XII. pártkongresszus hatá­rozatainak megvalósításán. To­vább fejlődött a nagyközség me­zőgazdasága, ipara, kereskedel­me, kulturális és egészségügyi el­látása. Igen jelentős eredmények születtek a lakosság összefogásá­val a településfejlesztésben. Az év eredményeit elemezve a beszámoló rámutatott: az Arany­kalász Szakszövetkezetben tovább bővült a termelés, s' nyereségük előreláthatóan eléri a 17 millió forintot. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság bugaci er­dészete 71,5 milliós termelési ér­ték mellett 108 százalékra telje­síti tervét. A vadgazdálkodásból származó bevétel megközelíti a 3 millió forintot, az új szegezőüzem pedig már augusztus végéig tel­jesítette előirányzatát. Hasonló jó eredményekről adhat számot a Habselyem Kötöttárugyár buga­ci telepe. A nagyközség kereskedelmi el­látását 16 szövetkezeti, 5 szerző­déses és 6 magánkereskedő vég­zi. Az alapellátásban hiányok nem mutatkoztak, ugyanakkor megoldásra vár még a TÜZÉP- telep áruellátása. Az egészség­ügyben továbbra is gondként je­lentkezik az orvosi ügyelet meg­szervezése. A községfejlesztésben jelentős volt az előrelépés. Meg­valósult az óvodabővítés, ami lehetőséget teremtett minden óvo­dáskorú elhelyezésére. A társadal­mi munka értéke elérte a 2,5 mil­• Bugacon az Aranykalász Szakszövetkezet műanyag üzemében korszerű gépekkel készítik a flakonokat. lió forintot. Minden bugaci la­kos több mint 500 forinttal segí­tette lakóhelye szépítését. A feladatokat is vázolta a be­számoló. Jövőre meg kell oldani­uk a telekkisajátítás, a vízellá­tás gondjait, szeptember 1-től megnyitják az idősek napközijét, s megkezdődik a gázvezeték épí­tése, amelynek első ütemében a közületeket kötik be. Szóvá tette a beszámoló a közművelődés meg­felelő szinten tartásának fontos­ságát, a továbbtanulás segítését. A beszámolóban külön fejezet foglalkozott a pártalapszerveze- tek agitációs és propagandamun­kájával, az információs tevékeny­séggel, a káder- és személyzeti tennivalókkal, a KlSZ-alapszer- vezetekben folyó párttaggá ne­veléssel, a pártmegbízatások tel­jesítésével. A felettes pártszerv minősíté­sét Mayer Feréhc ismertette. Eb­ből kitűnt: a nagyközség pártve­zetősége jól végezte munkáját, a településfejlesztésben komoly erőfeszítéseket tettek, ugyanakkor nagy gondot fordítottak az után­pótlásra, a fiatal párttagok ne­velésére is. Eredményesen fejez­ték be a párt- és tömegszervezeti oktatást, javult a KISZ-bizottság munkája. A községpolitikai fel­adatokat a pártvezetőség jól szer­vezi és irányítja. A beszámoló feletti vitában tí­zen szóltak hozzá. Főkéiít a köz­ség népességmegtartó képessé­gével kapcsolatos teendőket vá­zolták. Sürgették a koordinációs tevékenység kiszélesítését, a szo­cialista versenymozgalom to­vábbi patronálását. Gémes Gábor Gyémántdiploma Ünnepélyes pillanat a diplomaátvétel. Évekig tartó tanulás, vizs­gák után kezdődhet a megszerzett tudást hasznosító élet. Az indítást jelképezi a „kijáró" rektori kézfogás is. Akik a közelmúltban a bu­dapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem diplomaosztó ünnep­ségén részt vettek, valamennyien maguk mögött tudják már a mun­kával eltöltött évtizedeket, egész életükkel bizonyították helytállásu­kat. Immár nyugdíjasként — egyikük, másikuk erőben és egészség­ben is megfogyatkozottan —, de a hajdani meghatódottsággal vették át a gyémánt-, vas-, gránit- és rubindiplomákat. Köztük volt idősb, dr. Tapasztó István is, .akit Kecskeméten csak „öreg” Tapasztónak emlegetnek. Nem a tiszteletlenség, a praktikum juttatta a főorvos urat a megkülönböztető jelzőhöz, hiszen fia is ugyanazt a hivatást, a szemészetet választotta... Gyémántdiplomát az kap, aki 60 éve szerezte meg az elsőt. Az azóta eltelt hat évtizedből 55 évet Kecskeméten, a megyében mun­kálkodott idős Tapasztó István. S nem kisebb eredményt mutat­hat fel — igazolván az orvosi es­kühöz való hűségét —, mint hogy nevéhez, munkásságához fűződik a trachoma, a fertőző szembeteg­ség fölszámolása a megyében. Idősebbek talán még emlékeze­tükbe tudják idézni a szegény gyerekek mindig könnyes gyul­ladt szemét, a félig megvakult öregemberek fénytelen tekintetét. Gyógykezelés nélkül a vakság várt volna sok ezer szegény em­berre. Tapasztó doktor felvette a harcot az alattomos betegséggel, járta a megyét, a cigányputrikat, sokszor akaratuk ellenére gyó­gyítva betegeit. Két évtizedes ki­tartó munka árán sikerült visz- szaszorítani ezt a népbetegséget is... S hogy a sors mekkora rendező: a felszabadulás után a trachofflfa elleni harc kormánybiztosa dr. Lénárd Imre volt, aki ugyanezen az ünnepségen rubin diplomát kapott. Az ügy két „harcosa” így ismét találkozott, az ünneplés, az elismerés közepette. Tapasztó doktor úr 1975" óta nyugdíjas. Három éve pace-ma­ker irányítja szívverését, 1982- ben súlyos betegségen esett át. De a diplomaátadó ünnepségre fia és unokája kíséretében elment Bu­dapestre. Ha jól bírja magát, dél­előttönként még be-benéz fia magánrendelésére. — Édesapám biztos diagnosz­ta — mondja ifjabb Tapasztó Ist­ván. — És optimista. Megfáradva a hosszú budapesti út, a ceremó­nia után azt mondta: a vasdiplo­ma átvételén is ott lesz ... Kívánjuk, úgy legyen ... N. M. NEB-VIZSGÁLATOK NYOMÁN Magunknak élünk? Amikor e sarok írója először hallott a kispolgáriságról, annak jellemző jegyeiről, azt hihette, hogy nemzedékéinek aligha lesz dolga felnőttként e fogalommal. Hiszen a magyarázatokból arra következtethetett, hogy a kispol­gári .magatartás, gondolkodás, életvitel a múlt rendszer marad­ványa. Ami a szocialista társa- díalömban nem termelődik újra. Elképzelt niippek között matató egykor volt valódi kispolgárokat, akik érzéketlenek a világ válto­zásai iránt. Naivan persze és ugyancsak naiv leírások elfogadó­jaként. Az még csak föl sem öt­lött benne, hogy évtizedékkel ké­sőbb e magatartás továbbélésé­nek lehet tanúja. Hogy egyálta­lán érdemes lesz rá a szót vesz­tegetni. Márpedig úgy tetszik, ér. dernes. Még akkor is, ha a kis­polgári jelzőt nem találja elég pontosnak. Tálán éppen az akkord hamis elképzelése miatt — a kis- polgáriság csakis a kispolgár jel­lemzője lehet — fogadja némi za­varral a jelenség meglétét. De ne a fogalom pontos leírá­sával bajlódjunk, vegyünk sorra néhány köznapi tapasztalatot. Kedvelt társalgási témánk pél­dául, hogy- ki- mit szerzett. Milyen anyagi javakat. Ami önmagában nem volna baj. Sőt! Az eléggé el nem ítélhető kivételtől eltekintve ugyanis- az anyagi javak általá­ban híven -tükrözik ki-nék-kinek a képességét, szorgalmát js, azonkí­vül az anyagi gyarapodás -mögött társadalmilag is hasznos munkát sejthetünk, a'mi kétségkívül eliis. mérést érdemel. Csakhogy e ve­télkedésben gyakran éppen a tel. jesítményről feledkezünk meg. Pedig azért kell dukálni a tisz­teletnek, mert X. többet tesz le a köz asztalára, nem azért, mert többest tud felmutatni. Lehetőleg olyasmiből, ami éppen di-vaitba . jött. Időszakonként változik az egyesek szemében mércéül szol­gáló tárgy. Ami sokak számára v megszerezhető, az már kívül esik a rangot adó dolgok körén. Nem az igyekvő, szorgalmas családok ellen íródnak e sorok. Nem kevesen dolgoznak tíz-tizen. két órát naponta vagy -még töb­bet lakásért, normális életkörül­ményekért. Otthonteremtő fiata­lok és őket segítő idősebbek. Munkájuk hasznosságát sincs okunk kétségbe vonni. A kérdés csupán az. hogy hol a határ. Mi az, amiért még érdemes erre a pluszra vállalkozni és mi aiz, amiért már nem. Ne feledjük: a munkával töltött többletórákat a művelődés, a tanulás, a szórako­zás, a pihenés idejéből vesszük el. Magánügy, kinek mi -köze hoz­zá? Mindenki a maga egészségét, tehetségét koptatja, maga látja kárát is. Tegyük hozzá, hogy rész­ben. Másrészt ugyanis az esetle­ges kár többeket érint. Gyereke, két, akikikel a szülőknek nincs idejük foglalkozni. A c&alládi ne­velés hiányát aligha ellensúlyoz­za. hogy a gyereknek mindene megvan. Ki ne tudna rá példát, hogy a hajsza házasságokat tesz tönkre. Ez a kár mivel ellentéte- lezhető? Milyen tárggyal-? A kinek mi köze hozzá felfo­gásban benne rejlik aiz is, hogy ne szóljunk bele egymás életébe. Pletykával, intrikával -persze, hogy ne. De vajon hogy érezze magát az a társadalmi tisztségviselő, mondjuk az a laikóbizottsági tag, szakszervezeti bizalmi, akit meg­mosolyognak, hogy ingyen fecsér. li az idejét. Mások ügyes-bajos dolgait intézi ahelyett, hogy ma­szekalma, pénzt keresne, ö vál­lalta, az ő -baja. És ha senki nem vállalná? Jókora önzés táplálja a befelé fordulást, az elzárkózást. Lényege: mások fáradozását elfo­gadom, de másakért csak akkbr teszek valamit, ha annak haszna kézzelfogható. Aligha lehet körülhatárolni, hogy a bezárkózás, az önzés -mely réteg sajátja. E magatartási képvi­selői között találunk fiatalt és idősebbet, bármilyen foglalkozá­sút. Az otthoni példa, a szülői in­telem — a „te csak ne avatkozz bele semmibe” típusú figyelmez­tetés — a legfiatiallab,bakra is hat­hat. Nemegyszer persze ellenke­zést, a szülői -minta elutasítását kiváltva. Az sem kíván bővébb magyarázatot, hogy a valóságos példák nem ilyen sarkították, a megnyilvánulási formák nem any- nyira- egyértelműek, mint a fen­tebb vázoltak. És az is az igaz­sághoz tartozik, hogy az effajta felfogás napjainkban azért is vált ki sokakból ellenérzést, mert a közügyék iránti érdeklődés válik mindinkább jellemzővé. A szo­cialista társadalom érdeke min. denesetre ezt kívánja, és az egyé­né is. A csak magunknak élés ugyan­is csupán ideig-óráig lehet von­zó alternatíva. Maros Dénes RÁDIÓJEGYZET Jászai t Vannak emberek akiket időn­ként életükben is, haláluk után is elfelejtenék. Köztük sokan olyanok, akik nem tűrik a fe. iedtetésre kárhoztatást. Mert kivételes erő, indulat, -tehetség jellemzi őket. S mert megszál­lottan és ösztönös igyekezet­tel kapaszkodnak bele az örökkévalóságba. Jászai Mari is ilyennek számít. Többszöri elfelejtés után úgy képes elénk lépni a régmúltból, hogy személyének, életének, tragi­kus és felemelő sorsának szin­te minden- rezdülését érezzük. A rádió Ismeretlen ismerő­sök sorozatában csütörtökön este egyórás, remekül szerkesz­tett emlékezőműsort hallhat­tunk a Petőfi-ad ón. A soköl- dalú Jászai, a „színpadi ki­rálynő”, ahogyan Bródy Sán­dor nevezte,, kortársunkfcá lett a montázs által. Saját szavalt hallhattuk és a róla leírt értő véleményeket, elragadtatott vallomásokat. A nagy kórtér, safcét: Krúdyét, Kosztolányiét, Szamory Dezsőét, Ambrus Zol­tánét és másokét. Reviczky Gyula verset írt hozzá. Színi Gyula szerint „mindenki el­sápadt és jelentéktelen volt -mellette”. Az ő szavairvál: ,,E paragra­fusok -közé nem szorítható iz­galmas, pálya”, a színészet -bel­ső világába, a -nagy szenvedé­lyek, a -fel-fellángoló gyűlölkö­dések, az ismétlődő intrikák és a gyümölcsöző -barátságok. felemelő és lehengerlő sze­relmek világába juthattunk el e -kitűnően szerkesztett —Zoi- nay Vilmost dicséri —, hatá­sosan megrendezett — az ér­dem Solymoisi Ottóé — műsor hallgatása közben, a torokszo- rítóan szép egyórás találkozás­kor. Jászai Mari nemcsak óriási színész volt. korának legna­gyobbja, de gondolkodó _és linó is egyben. írásaiban — mint játékában — legjellemzőbb vo­nás az őszinteség. Nem hi­szem, -hogy valaha is képes volt hazudni, becsapni mást. Éle- ténefcvlegszörnyűbib és ránézve sértő, lealázó, bemocsikoló -rész­leteit sem ,hallgatta el levelei­ben-, naplójában. Tudta-, hogy az érzések és i-ndúlátok az át­lagosnál nagyobb mértékben munkálnak ben-ne, -mégis: pél­dát adott tűrésben, önfegyel­mében, Pedig nemegyszer le akarták taszítani a zsenialitá­sa által felépült piedesztálról. Azok, akik eltörpültek -mel­lette. A műsor meggyőzött róla, -hogy a vidéki ács, -kegyetlen apa lánya, a szolgálólány, a meggyalázott imarkotányosnő, a lenézett cseléd- akarata és szenvedélye által a legmaga­sabbra ért. S ha nem is őrzik — sajnos —. alakját, szerep­léseit fiimszalagok, az ilyesfaj­ta dokumen- tűm játék -hozzáse­gít bennünket ahhoz, hogy élő­nek érezzük őt. Ezúttal hála ezért többek között a -közre­működő Péchy Blankának és Avar Istvánnak. Varga Mihály Üzemek állóeszköz-gazdálkodásáról Tegnap délelőtt ülést tartott a kecskeméti Városi-Járási Népi Ellenőrzési Bizottság. A tanács­kozás első napirendi pontja an­nak a vizsgálatnak az ismerteté­se volt, amelyet a Kecskeméten működő ipari vállalatok és gyá­rak állóeszköz-gazdálkodásának feltárására folytattak. Mint azt a -munkabizottság vezetője, Kőtörő -Miklós elmondta, öt termelőegy­ségnél elemezték a kialakult -helyzetet. A bizottság által megfogalma­zott összefoglaló többek között kiemelte: a beruházási-fejleszté­si tevékenységről megállapítható, hogy a gyárak, üzemek a dönté­seknél csak kevéssé vették fi­gyelembe a munkaerőhelyzetet, az önköltség és az ár, valamint a piac várható alakulását. A gépek, berendezések jobb kihasználásá­ra a vizsgált egységek nem ren­delkeztek tervvel, konkrét elkép­zelésekkel. A vizsgálóbizottság részletes elemzés és gazdasági számítások elvégzését tartja kívánatosnak, amelyek segítségével megállapít­ható, hogy a gépek optimális ki­használása milyen hatással len­ne a vállalat gazdálkodására, a termelés hatékonyságára. A NEB-ülés résztvevői meg­hallgatták Bercsényi Zsoltnak, a járási-városi NEB-elnöknek elő­terjesztését arról az utóellenőr­zésről, amelyet egy 1982-ben le­folytatott átfogó vizsgálat nyo­mán végeztek. A termelési és gazdálkodási fegyelem szempont­jából négy termelőszövetkezet, il­letve szakszövetkezet helyzetét elemezték. Megállapították, hogy három szövetkezet tett eleget an­nak a törvényességi felhívásnak, amelyet a NEB tavaly lezárult vizsgálata nyomán az érdekeltek­hez intéztek. F. E. Az élő kapcsolat elengedhetetlen Szövetkezetpolitikai munka az áfészeknél Három — egymástól látszólag merőiben idegen- — témát tűzött napirendre a Fogyasztási Szövet­kezetek Bács-fKisikun megyei Szö­vetségének elnöksége a Kecske­méten tartott utóbbi ülésén. Az áfészek ipari üzemeiben foglal­koztatott n-őik, a testnevelés és tö. m-egsport, valamint a szövetkeze­tek pénzügyi helyzete között azon. ban szorosabb az összefüggés, mint első hallásra hinnénk. Mert tény — mint az ülés részt, vevői megállapították —, hogy a gazdasági stabilitást számos do­log befolyásolja. így a készletgaz­dálkodás, az áruforgalmi kapcso­latok minősége, sőt egy-egy he­lyes pénzügyi „manőver” is. Ám a szigorodó hitelpolitika és a nö. vekvő kamatterhek mellett ko­rántsem közömbös, hogy a tagság miként segítj saját erőforrásai­val. anyagi áldozatvállalásával a szövetkezet eredményességét. Ép­pen ezért az élő kapcsolat a szö­vetkezet és a tagság között nélkü­lözhetetlen. A RAJZFILMSTŰDIÓ HÍREI Újabb sorozat magyar népmesékből Itthon is, külföldön is népsze­rűek a Pannónia Filmstúdió egész estés animációs filmjei. Ebben az évben a Vízipók és Az idő urai című produkciókat tűzték a mo­zik rnűsorára és sdecemberberTke- rül képernyőre' a Háry János ci- mű alkotás. A nagyobbszabá&ú, egész estés filmek sorozata jövő­re sem szakad meg: januárban a Misi mókus, áprilisban a Daliás idők című produkciót mutatják be. Még ebben az évben elkészül, és jövő májusban a nézők is meg­tekinthetik a Hófehér című fil­met. A stúdió jövő évi tervei kö­zött szerepel a Mesék Mátyás ki­rályról című, eredetileg televízi­ós sorozatnak készített film mozi­változatának létrehozása. Dargay Attila .rendező 1984-ben ‘ kezdi forgatni- a Macskamenyasszony című filmet, amely a Cigánybá­ró című kohann Strauss operett animációs változata — szatiri­kus, ironikus hangvétellel. A jövő év, úgy látszik, a „macskák esz­tendeje”, ugyanis Nepp József könyvéből Ternovszky Béla Macs­kafogó címmel forgat filmet. A jövő évben is több televíziós sorozatot készítenek a Pannónia filmstúdióban. Ezek közös jel­lemzője, hogy jóformá-n vala­mennyi 13 részből áll. Nem ba­bonából, hanem annak okán, hogy a tömegkommunikációs szakem­berek szerint éppen 13 hét — az­az egy negyedév — az optimális idő egy-egy tévésorozat vetíté­sére. Dargay Attila és az elsőfil­mes Füzesi Zsuzsa A nagy ho- ho-horgász című filmet készíti el, Csákó -Ferenc sorozata a Sebaj, Tóbiás! elnevezést kapta. Több nagy sikerű film újabb szériái is a rajzasztalra kerülnek: elkészül a Magyar népmesék, a Doktor Bu-bó és a Vízipók című népszerű filmek újabb sorozata. Az Os- car-díjas Rófusz Ferenc Gravi­tációk címmel készít filmet. A szövetkezetpolitikai munka része a testnevelés és a tömeg­sport támogatása. Megyénk áíé- szei évente egymillió forintot meghaladó összeggel finanszíroz- zák a legkülönbözőbb sportegye­sületeket. illetve a tagság és dol­gozóik részére szervezett sport­rendezvényeket. Az ülés részivé, vől a tömegsport további fejlesz­tése mellett foglaltaik állást. Mind a szövetkezietpolitikát, mind a munkahelyi demokráciát szorosan érinti a harmadik napi­rendi pont: az ipari üzemekben foglalkoztatott nők helyzete. Az áfészek többsége az ipari tevé­kenység fejlesztésével akarja jö­vedelmezőségi mutatóit javítani. A jelenlegi és a majdan létreho­zandó üzemékben Is elsősorban a női munkaerőre számíthatnak, ezért nyilvánivalóa-n nagyobb hangsúlyt kell kapnia — fogal­mazták meg a MÉSZÖV-elnökség tágjai — a nők élet- és munkakö­rülményei javításának. K. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom