Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-25 / 278. szám

4 H PETŐFI NÉPE ® 1983. november 25. HÁZUNK TÁJA KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK Retek Az eredményes termesztés állap­ja a helyes fajta- és területmeg­választás. Különösen ügyelni kell arra. hogy túl kötött talajra iné vessük a retket, mert ott csípőssé váliiik. Tápanyagban szegény .tata. jón rágós lesz, rendszertelen, ön­tözés hatására pudvásadik. Féladatok, ősszel: a talajmun­kák során a tápanyag-utáinpót- lást is célszerű részben elvégez­ni. Legmegbízhatóbb a talajvizs­gálatokon alapuló tápanyag-után­pótlás. Bács-Kiskun megyében a talaj- vizsgálatot, valamint az azon alapuló szaktanácsadást kister­melőknek a Bácskai és Duna imén­ti Tsz-ek Szövetségének Szolgál­tató Laboratóriuma végzi, címe: Bácsalmás, Rákóczi, út 25. A vizsgálat hiányában: közepe­sen ellátott talajt feltételezve a leendő retekterületet négyzetmé­terenként 7—10 -kilogramm istái-' 1-ótrágyával szórjuk meg és dol­gozzuk be gyorsan a talaj felső, 5—10 centiméteres rétegébe. Tavaszi munkák. 'Magágykészí­téskor ismételten trágyázzunk. 300—500 kilogramm §rett szerves­trágyát kell kijuttatni 100 négy­zetméterre. Emellett 0,3 kilo­gramm nitrogén hatóanyagnak, 0,2 kilogramm foszfor hatóanyag­nak és 0,3 kilogramm kálium ha­tóanyagnak megfelelő .műtrágya- adagok kijuttatása szükséges,. tápanyaggal közepesen ellátott ta­lajt feltételezve. A laza szerkezetű — a fenti tápanyagellátáisban- részesített — talajra a vetés előtt teljes fe­lületkezelés formájában jutassuk ki a talaj-fertőtlenítő szereket, a talajlakó' kártevőik elten (drótfér­gek. cserebogár pajorok). A Basudin 5 G-ből vagy a Dia. zinon 5 G-ből 100 négyzetméterre 35 dekaerammot szórjunk ki, és 10—15 centiméter mélyen, dol­gozzuk a talajba. Amennyiben frissen trágyázott a terület és előző évi tapasztalat alapján' ló­tücsök kártételére számíthatunk, akikor szintén a vetés előtt véde­kezzünk 100 négyzetméteren- Ga- lition 5 G 30—40 dekagrammos, vagy lótetű Arva-lin 20—30 deka- grammos adagjával. Kelés után- az állományban a 'káposztafélék bolhái a kis leve­lek ki-lyuggatásával, súlyosabb esetben a növények tarrá rágá­sával károsítanak. Megjelenésük esetén Ditrifon 50 WP 10 liter víz­hez 2 dekagramm, vagy Ditriifon 5 porozó 20 dekaigrammos kijüt- tatásávál védekezhetünk. Ha már -borsó nagyságú a gumó, a tavaszi káposztalégy és gyökér, légy 'lárvák kártétele nyomán a növények fejlődése megáll, a le­velek kékes ól-oimfényűvé válnak, súlyos esetben elpusztulnak. A kártevők ellen akkor .kalil véde­kezni. amikor a gumók borsó- szem nagyságúak. Ekkor Basudin 5 G vagy Diaizinon. 5 G-ből 10 folyóméterre 1,5—2,0 dekagram­mot szórjunk a növények tövéhez ás enyhén öntözzük meg. A ké­szítmények élelmezésegészségiigyi várakozási ideje 14 nap. vagyis kezeléstől az első retek szedéséig 14 napnak kell eltelnie. Ezért a szerek kijuttatásának időpontját előrelátóan kell megválasztani. Valamennyi érdeklődő számára készséggel áll rendelkezésre a Bács-Kiskun megyei Növényvé­delmi; és Agrokémiai Állomás. Kecskemét, Halasi út 38. Telefon: 21-055 .Levélcím: 8001 Kecskemét. Pf. 171. A jövő héten a saláta növény­védelméről és tápanyag-utánpót­lásáról olvashatnak. Sorozat indul! Bács-Kiskun megyében meg­haladja a százezret azoknak a száma, akik szabad idejükben vagy főállásban a háztáji, il­letve a hobbikertekben zöld­ség-, gyümölcs- vagy szőlőter­mesztéssel foglalkoznak. Leg­többjüknek nem tanult szak­mája ez, ismereteiket szak­könyvekből merítik, illetve a szomszédok, ismerősök segíte­nek egymáson. A legtöbb gon­dot a növényvédő szerek és műtrágyák használata okozza. Ezek nemcsak drágák, idősza­konként nehezen beszerezhe­tők, hanem veszélyesek a fel­használójukra éppúgy mint a környezetre. A Bács-Kiskun megyei Növényvédelmi és Ag­rokémiai Állomással közösen 26 részből álló sorozatot indí­tunk, amelyből a kistermelők egy-egy kertészeti faj növény- védelmi és tápanyagutánoótlási technológiáját sajátíthatják el. A szakemberek a technológiák­ban olyan vegyszerek és mű­trágyák használatát javasolják, amelyek a legtöbb esetben megvásárolhatók. Olvasóink közül azok. akik összegyűjtik ezt a pénteken­ként megjelenő sorozatot, a kecskeméti AGROKER Válla­lattól, a Bács-Kiskun megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomástól, valamint a Bács megyei Lapkiadó Vállalattól olyan dossziét kannak, amely­ben ezeket a hasznos informá­ciókat lefűzhetik. Találnak majd ebben növényvédőszer-, műtrágya-ismertetőt és sok has nos tudnivalót is a veszé­lyes mérgek kezelésére. Kér­jük, hogv címüket szerkesztő­ségünkbe juttassák el, és egy későbbi időpontban részükre postázzuk az ingyenes külde­ményt. Címünk: Petőfi Népe Szerkesztősége, Házunk tája rovat. Kecskemét, Szabadság tér l a. 6900. A TAGSÁG ANYAGI HOZZÁJÁRULÁSA A GAZDÁLKODÁSHOZ További lehetőségek a szövetkezetek fejlesztésében Manapság sokhelyütt vizsgálják a szocialista vállalkozási készség, képesség kibontakozását, értékelik a gazdasági hely­zetet, összevetik saját körülményeikkel és megfelelő intéz­kedéseket hoznak. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak az egyre változó gazdasági helyzethez történő gyors igazo­dásra. A fejlesztési lehetőségeket bővíti, hogy az ipari, a mező- gazdasági, a halászati, valamint a fogyasztási, értékesítő, be­szerző és a takarékszövetkezetek, a kisszövetkezetek tagsága különféle formában és módon saját pénzeszközeinek bizo­nyos időszakra történő átengedésével hatékonyan támogat­hatja a gazdálkodást. A tagok vagyoni hozzájárulásának új pénzügyi feltételei, amelyek a napokban láttak napvilágot, valamennyi szövetkezeti típus esetében azonosak. Rész­es célrészjegy A szövetkezeti törvény nem­rég megjelent 'kiegészítése lehető­vé teszi részjegy és célrészjegy önkéntes jegyzését, amellyel a tagság hozzájárulhat a fejlesztés, hez. Az új 'lehetőségiek 'keretet, mozgásteret adnak a szövetkeze­ti döntésekhez azzal, hogy a va­gyoni hozzájárulások után fizet­hető kamat — részesedés — fel­ső határát a jogszabály megha­tározza, A szövetkezeteknek ezen belül módjuk van — a gazdasági helyzetüktől függően — 'megálla­pítani a kamat mértékét. A szövetkezett tagok által jegy­zett részjegyekből alapot képez­hetnek. A részjegyek összegét a szövetkezet ebből fizetheti viisz- sza. A kamat felső határa* azo­nos a takaréklevélben elhelyezett összeg mindenkori kamatával. Ez jelenleg nyolc százalék. Az oszta­lékot a szövetkezet az elszámolás alapját képező nyeresége terhére fizeti ki. Az egy tag által jegyezhető cél­részjegy értékének fe'lső határa 200 ezer forint. Az összegeiket a szövetkezet a már említett alapba helyezi és külön mutatja ki, eb­ből fejlesztési beruházásokat va­lósíthat meg. A visszafizetés is az említett alapból történik. A fizetendő állandó kamatláb, évi részesedés a visszafizetéstől füg­gően változik, egy éven túl 7, há­rom éven túl 8, hat éven túl 9, hét éven túl 10 százalék. A célrészjegy befizetésekor leg­feljebb a takaréklevélre elhelye­zett betéti .kamatban állapodhat­nak meg, s ezen felül a tag még a fejlesztés, vagy a szövetkezet összes eredményétől függően leg­feljebb plusz három százalék ka­matot kaphat, ami adómentes. A részesedést a szövetkezetek az el, számolás alapját képező nyeresé­gük. a kisszövetkezetek az adó­zatlan bruttó jövedelem terhére adhatják ki. Alsó és felső határ Az egy dolgozó által befizethe­tő termelési és fejlesztési hozzá­járulás álsó és felső határát a szövetkezet határozza meg. A tag számára a hozzájárulás alapján fizethető részesedést az alapot képező nyereség terhére számol­ják el. Ennek mértéke nem le­het több. mint a takarékbetétek mindenkori legmagasabb kamat­szintje. A mezőgazdaságban a termelés és a fejlesztési hozzájárulás cí­mén befizetett összegéket a szö­vetkezet fejlesztési alapjába he­lyezik el, és elkülönítetten keze­lik. A visszafizetéseket is ebből teljesítik. Osztalék Ha a szövetkezet tagsága köl­csön, vagy egyéb vagyoni hozzá­járulás után a tagnak kamatot fizet, annak mértéke nem lehet magasabb az egy évre tartósan lekötött takarékbetétek után járó mindenkori legmagasabb kamat­nál. Ez utóbbit a szövetkezet költségként, nyeresége terhére számolja el. A kisszövetkezeteik az évi brut­tó jövedelem számításánál az összes bevételt — a részjegy után járó osztalék és a célrészjegy után a tagot megillető részesedés összegével — kötelesek csökken­teni. A rendelkezési állapjukból fedezik a tagoknak — a részjegy és a célrészjegy után fizetett, adó­zatlan bruttó jövedelem terhére elszámolt osztalék, illetőleg része­sedés kivételével — a személyi jövedelmet. A tagság önkéntes anyagi hoz­zájárulásának említett formái új lehetőségeket teremtenek a szö­vetkezetek gazdasági továbbfej­lődéséhez. Sándor Miklós, a PM Ellenőrzési Fői gazga t ósá gán afc megyei igazgatója Ültessünk gyümölcsfát! Smoothel A Smoothel, a Golden Delicious rügymutációja A gyümölcs a közepestől a na­gyig változó méretű. Alakja megnyúlt, kissé kúpos. Ál­talában szeptember végén, október elején szedhető. Áruértéke kiváló, egyetlen hátránya, hogy tárolás köz­ben alacsony páratartalmú légtérben ráncosodhat. Ke­vésbé parásodik, mint az alapfajta. A korszerű intenzív almafajták mintaképe lehetne, hiszen kö­rülbelül 30 százalékkal .többet te. rém, minit a Janathán, vagy a Starking. Az egész világon elter­jedt. Házikerti fajtaként is hálás. Hajtásrendszerére jellemző^ hogy fája erős növekedésű. Ko­ronája laza. A hosszú hajtások csúcsrügye is rendszeresen ter­mőrüggyé alakul. Rügyei kicsik, vesszőhöz simülók. Levele nagy, hosszúkás, jellegzetesen világos­kék. A jó minőségű gyümölcs ne­veléséhez „szellősre” kell ritkí­tani a fát. Előnyös termesztési tulajdon­ságai közé tartozik, hogy korán fordul termőre, általában nagyon bő és rendszeres terméssel hálál­ja meg gondozását. Porzófajtái: Jonathán, Starking. Starkrimsom Delicious. Összeállította: Czauner Péter T ápany agvisszapótlás Az őszi talaj munkák időszaká­ban célszerű kiszórni" a kisker­tekben a szerves és a lassan, fél­szívódó műtrágyákat. A helyes és időben végzett tápanyag-vissza­pótlással ugyanis már a jövő évi termésünket befoly ásoílh at j uik kedvezően. A műtrágyák köniy- nyebben kezelhetők, jobban be­szerezhetők, s 'használatukkal mindig az éppen hiányzó táp. anyagokat pótolhatjuk. A szer- vestrágya azonban a talaj .fizi­kai tulajdonságait, így a víztáro­ló képességet, a levegő- és hő- gazdálkodást javítja, növeli a ta­lajban a szerves anyag mennyi, ségét. elősegíti a humusz képző­dését. Ezért ha nem is minden esztendőben, dg időnként, ho­moktalajokra kétévenként, a kö­tött talajokra négyévenként ér­demes szerves trágyát is kiszór­ni. Kétségtelen, hogy nehéz szer­ves trágyát vásárolni. Ráadásul a szállítási költség is magas, hi­szen a műtrágyákhoz képest sok kell belőle. Egy kétszáz négyszö­göles kertre legalább 30—40 má- zsányi szükséges. A szerves anyagot pótolhatjuk másként is. így például a házilag is könnyen: elkészíthető kerti komposzttal. Az év közben ösz- szegyűjtött növényi részeket, szer­ves hulladékokat egy—másfél év alatt alakíthatjuk jó minőségű komposzttá. A tápanyag-visszapótlás leg­egyszerűbb és hatásos módszere a műtrágyázás. A főbb tápanyagok közül a foszfort és a káliumot cél. szerű ősszel a talajba dolgozni, mert ezek a tápanyagok lassan alakulnak át a növények számá­ra fölvehetővé. Ráadásul mindkét hatóanyag lassan halad a talaj­ban a gyökérzóna felé, ezért le­hetőleg a forgatás vagy ásás előtt szórjuk a területünkre. Ezáltal! mélyebbre juttatjuk, a növény számára elérhetőbbé tesszük a tápanyagokat. Ősszel a kálium és foszfor mellett csupán akkor kell Vb rú qneboM . ?,i nitrogén hatóanyagú műtrágyát is kiszórni, na ásáskor?' sfcáSításkőr sóik szerves anyagot forgatunk a'lá. Zöldséges kertekben általá­ban öt kilogramm szuperfoszfátot és négy-öt kilogramm kálitlmot szórjunk ki száz négyzetméternyi területre. Kiskertekben egyre in­kább ajánlottak a vegyes ható­anyag-tartalmú műtrágyák, ezek a nitrofént, káliumot és foszfort, esetenként a mikroelemeket is együttesen tartalmazzák. A mű­trágya minden szemcséje az ősz. szetételben meghatározott arány­ban, egyenletesen tartalmazza a tápanyagokat. Ősszel inkább az alacsony nitrogéntartalmúak jöhetnek számításba. Ilyenek a 4:14:14 és a 8:16:24, valamint a 618:24 arányban kevert nitrogén, foszfor és kálium összetételű mű­trágyák. Ezekből száz négyzetmé­terre 10—12 kilogrammot számít, hatunk. Az adagok meghatározá­sakor vegyük figyelembe a ter­meszteni kívánt növények igé­nyét is. Érdemes szót ejteni a szerves és a műtrágyázás elvégzéséről is. A szerves trágyát lehetőleg bo­rús időben szórjuk lei lapáttal, trágyavillával. Egy-egy jó villá­nyi vagy lapátnyi mennyiség há­rom-négy ikilográmmnyi, A szó­rás után a trágyarögöket kapával verjük szét, esetleg gereblyével osszuk el arányosan a területen. A kiszórás után mielőbb ássuk be, vagy szántsuk alá. Műtrágyá­zásnál csupán arra kell ügyel­nünk, hogy egyenletesen elosztva kerüljön, a talajba. Mindenki fi­gyelmébe: csupasz kézzel sohase szórjunk műtrágyát. A maró ha­tású műtrágya bőrsérüilést okoz. Használjunk kiszóráskor gumi­kesztyűt. A műtrágya kiszórása után rögtön lássunk a italajforga. táshoz. Így_érhető el, hogy a leg­kisebb legyen 'a h a tón yagveszte- ség. A szerveis és a műtrágyákat legalább 20—30 centiméter mély­ségben forgassuk a -talajba. R. F. EMBEREK, UTAK ÚJSÁGHÍR: Az Építő-, Fa- és ÉpitöanyagLpari Dolgo. zók Szakszervezetének Bács-Kiskun megyei bizottsága Laczy Endrét, a megyebizottság titkárát egészségi állapo­tára való tekintettel, saját kérésére tisztségéből felmen­tette. Gyöngyösi István, az MSZMP KB tagja, az ÉFÉ- DOSZ főtitkára a Munka Érdemrend arany fokozata ki­tüntetést nyújtotta át a nyugalomba vonuló megyei tit­kárnak. Laczy Endre tősgyökeres kecskeméti család ötö­dik gyermeke. Édesapja asztalos, édesanyja hiva­tása pedig: kilenc apróság fölnevelése. Ahol tizen­egyen ülnek az asztalnál, minden fillér számat: Endre szeretne ugyan polgári iskolába járni, az ál­talános iskola után mégis munkát vállal. A régi Platter konzervgyárban dolgozik, majd kereskedő- inasnak áll... — Asztalos szerettem volna lenni, csakhogy nem vettek föl. így kötöttem ki a kereskedőségnék 1946- tól 1949-ig tanultam a szakmát. Közben beköszön­tőitek az inflációs idők, hiába volt szakmám, abból megélni nem lehetett. Jól emlékszem, Kecskeméten a Rákóczi úton működött akkoriban a munkaerő­hivatal. Elmentem oda és ők kiközvetítettek a mái Fémmunkás elődjéhez, a Lakatosipari Nemzeti Vál­lalathoz. Udvari segédmunkásként dolgozott, s csakhamar fölfigyeltek a szorgalmas fiatalemberre. Bekerült a műhelybe a szakmunkások mellé. 1950 őszén bevo­nult katonának: három évig viselte az egyenruhát, közben fölvették a pártba, s törzsőrmesteri rangot szerzett. Amikor leszerelt, a vállalat vezetői nem engedték vissza a műhelybe, a műszaki osztályon kapott feladatot: diszpécser lett. 1954-iben szakszer­vezeti bizalmivá választották. — Két évig voltam bizalmi és ezalatt ismertem meg a szakszervezeti munka sok csínját-foínját. Az­tán egy alkalommal magához kéretett a párttitkár meg az igazgató és nekem szegezték a kérdést: vál- la'lnám-e a szákszervezeti titkári funkciót? Azt mondtam: megpróbálom. Laczy Endrét 1956. május 1-én választották meg függetlenített szb-titfkárrá. A gyárban akkoriban öt­vagy hatszázan dolgoztak, a munkások és alkalma­zottak négyötöde tagja volt a szakszervezetnek. Ám alig telt el néhány hónap, kitört az ellenforradalom és a kommunista szb-titkárt a „munkástanács” le­váltotta. Félreállítása azonban nem volt hosszú éle­tű: midőn konszolidálódott a helyzet, a dolgozók is­mét megválasztották. — Jólesett az újbóli bizalom, mi sem természete­sebb, mint hogy igyekeztem annak a lehető legjob­ban megfelelni. 1962-ben még a lakatos szakmun­kásvizsgát is letettem, ne mondhassa senki, hogy egy kereskedő képviseli a vasmunkások érdekeit. S persze a mozgalom is gondoskodott a képzésemről: egyéves, majd öthónapos SZOT-iskolán tanultam Budapesten. Az üzem időközben a Fémmunkás Vállalat kecs­keméti gyára lett, de változatlanul az Építők Szak- szervezetéhez tartozott. Ennek a szakszervezetnek lett megyetitkára Laczy Endre 1966. március 31-en. — Úgy történt, hogy megüresedett ez a tisztség és engem kerestek meg az SZMT vezetői azzal: vál­laljam el. Bevallom, először kézzel-lábbal tiltakoz­tam. A Fémmunkás-gyárban szerettek és megbe­csültek. Szinte nem tudtam előre köszönni mégi az öreg szakiknak sem. Mármost ezt a közösséget hagy­jam én el? Aztán mégiscsak elvállaltam. Szabó elv- társ, az akkori vezető titkár így érvelt: „Hiszen ez­után is őket képviseled!” Megválasztottak megye­titkárnak és én két hosszú esztendőn át nem talál­tam a helyemet. Esténként úey fordítottam rá a kulcsot az irodára, hogy ide többet be nem lépek! Megyek vissza a Fémmunkásba! Azután megszok­tam. meeszerettem ezt a munkát. , Csaknem tizennyolc évet töltött ezen a felelősség- teljes ooszton. Közben ismét tanult: elvégezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem ipar- gazdasági tanfolyamát, az egyéves pártiskolát és A megyetitkár két hónapig a Szovjetunióban gyarapította ismere­teit. Még szb-titkár volt, amikor megkapta a Mun­ka Érdemrend bronz fokozatát. 1977-ben pedig az ezüstöt vehette át. — Meggyőződésem, hogy ebben a tisztségben a legfontosabb a tagsággal, az alapszervezetekkel va­ló szoros kapcsolat. Én nagyon sok időt töltöttem az emberek között az üzemekben: a személyes be­szélgetések során nyert tapasztalatokat mindig nél­külözhetetlennek tartottam. Ha mindent újra kezd­hetnék, ismét ezt a pályát választanám. Laczy Endre 1980 nyarán infarktusban megbete­gedett. Két és fél évvel később ismét elérte a baj. Ügy volt, hogy megoperálják, s a szegedi klinika orvosai megkérdezték tőle: vannak-e ismerősei, ba­rátai, akik szívesen adnának a nagy műtéthez vért. Az ÉFÉDOSZ megyetitkára hazatelefonált Kecske­métre, ahonnan rövidesen megérkezett a válasz: a Fémmunkás-gyár dolgozói és vezetői eg^emberként vállalkoznak a véradásra. S bár a műtétre nem ke­rülhetett sor, még ma is meghatódik, amikor erről beszél. Szeretettel emlékezik meg a volt munkatár­sairól, s természetesen rajongással szól a két kis- unokáról: „Harmadik” Laczy Endréről (a fia is Endre, ő a Belügyminisztérium állományában dol­gozik) és Gyöngyikéről. Felesége is „fémmunkás”, 30 éve a gyár törzsgárdatagja, az üzemben ismer­kedtek meg. Amikor Gyöngyösi litvántól a Munka Érdemrend legmagasabb fokozatát átvette, Laczy Endre a kö­vetkezőket mondta: — Igaz, hogy ez a kitüntetés az én nevemre szól, én viselem majd, az én vitrinemet ékesíti, de való­jában ennek csak egy része illet meg engem. A na­gyobbik fele azoké a szakszervezeti tisztségviselőké, akikkel együtt dolgoztam, akik a, munkámat segí­tették. Sitkéi Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom