Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-24 / 277. szám

1983. november 24. » PETŐFI NÉPE © 3

I

Hatvanöt éve alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja

jü fa A

( v

; Ufytek

* <Jk í «rV U« it A

Ú V>” *>*'£'“? /

iu'j^'í-C ^V<UA m’**« C < aaIc

(UfaCl***

7

. faxte

..Uo. H«e n.ru?

Xtvsr^ i

fan.) zcővtiL xMd-n ** Ka## fa

Lm fat^JfÁ*. d*rl^<x « ■

x'7x.^>/w&u.c&eA+ VTtiX ;«-y) «.^ fcoonTnuo«^

:x£xJt-k** /-OA^ Ä*.

X©'V Ct.t/V>

U 'cLaX S ZeHm€P-^l *M£ß

,1 X^votaí a.jVMAnJeM v*o:

!o ^iú w eü O *&aton\<i4c >

xvtí a

;.ÚZéA h0í l x> '0ta,

í 5?íA t i’ . • X4 ^cÁ'v Z^2-«^-í>3 t. í*> r>M*i*.sYt fc-iX

i {Ltf

/m .£x > i <e

()0~

vfa, Ca\JUÁc*+*-, t,.^ , . .^cAt.'vt e£\rl~evib *-cLű>.ó-< <{.(* % JAiX íiVí SlíÍAClY A/*? ft, : /4#e fr AttAa^e . [ Vc-Lto 42Á-A+Xl state- 4‘ ' h

<A4A. e? eÁ^VC/n

JiXa.'Vi c£vJ~a_\b

[Ve

XjúJ^ClÁ&ic- Kel *< • .' ^ ^

^•^Öt/U <vt. ti'(Co^e-v. rnA>t *4 fa*&’t>- ..-C i 1' el;

«-ó'MLÍc/h. m , nxíu -uL. ." etíé*? fr-iSULafa

^ ^oVUIa3^-Ca£XiíA. Áx^.-yíJC^^Za/q

... - *<y/~ w-ffaL'; (int. mí/ HtjtXtfH -»ez irtf

uirttctuzZ í’Ví .:/ c-i rytxímd <rv**'ßy*>& Tc th+u

Részlet Gaál Endre, a párt megalakulásáról szóló leírásából.

Máig hatvanöt év telt el a magyar nép történetének nagy eseménye, a Kommunisták Magyar- országi Pártja megszületése óta. Az a nap bennünket, utókort emlékezésre indít. Az a nap a hazai történelmi progresszió legfontosabb huszadik századi dátuma. A magyar élet új szakasza kezdődött 1918. november 24-én. Mintha új világrészt fedeztünk volna fel!

A föld egyhatodán már győztes eszme nem idegenként fura- kodott az emberek fejébe, hanem közülük valóként, fajuk, vallásuk, nyelvük, hivatásuk méltánylásával. A politikai ösvények egyike országútié önállósult, olyanná, amelyik egyesíti magában a tárgyilagosságot és a képzelet hevületét. S így emelt vádat az akkor megvolt, embert zsaroló világ ellen. Igazságosabb jövő'# hirdetett és védte a meg- küzdött múltat, jelezve, hogy még semmi sem fejeződött be: most kezdődik!

Európa, 1918

Az antant-szocialisták londoni konferenciája követeli a béke- tárgyalásokon való részvételt, a nemzetközi munkáskonferencia összehívását. A brit szocialista párt vádolja az Internacionálét, hogy a háború kitörése előtt csődöt mondott, vádolja a független pártot, hogy elárulta a szocializmust a proletariátust és az orosz forradalmát. A nagy, háborús iparágakban üzemi tanácsok alakulnak.

Németország. Politikai tömegsztrájkok a hadfelszerelő-iparban. Fellépnek a munkás- és katona- tanácsok. A Spartacus-szövetség kommunista párttá alakul át. Utcai harcok Berlinben és másutt.

Ausztriában a szakszervezetek konferenciája követeli a békét, a népek kiengesztelését és a háborús nyomor megszüntetését.

A román szociáldemokrata párt tiltakozik Erdély megszállása miatt.

Norvégiáiba.! a szociáldemokrata párt elismeri a forradalomhoz való jogot.

Dániában a szociáldemokraták győzelme nyomán koalíciós kormány jön létre.

Hollandiában forradalmi tüntetések. A parlamenti választásokon 22 szociáldemokrata és 2 kommunista mandátum.

Oroszországban harc folyik az ellenforradalmi alakulatok ás Kolcsak ellen. Megalakul a Vörös Hadsereg.

A modell a munkáshatalom

A magyar munkásmozgalom forradalmi pártjának megalakítását a társadalom előtt álló történelmi feladatok tették elkerülhetetlenné. A feudalizmus maradványaival terhelt honi kapitalizmus ehhez objektíve teremtett lehetőséget. Sürgette a párt- alapítást a négyéves emberirtó háború, az elszegényedés, a nemzetiségek elkeseredettsége, a hivatalos politika magatartása, Európa forradalmi készülődése és az a csillapíthatatlan türelmetlenség, amely jellemző volt az egész változásokat akaró országra. Béke kéTTett! Általános volt a szembefordulás a militarizmussal.

A sztrájkokat, munkásmegmozdulásokat szervező belpolitikai erők menet közben is egyre erősödtek, s a baloldali szociáldemokraták, a galileisták, forradalmi írók, művészek, antimilitaris- ta csoportok, a forradalmi szocialisták egy új tömörülésre vágytak, amely célokat adva mutat kiutat az áldatlan helyzetből. Lejárt a reformerek mandátuma. A polgári forradalmat, a még benne rejlő további lehetőségek kihasználásával folytatni kellett a munkásosztály revolúciója irányába. A munkáshatalom lett a modell. Hogy mi történt Oroszországban, azt félmillió magyar hadifogoly szemlélhette. Közülük került ki az a százezer, akik erejüket, életüket és vérüket adták a földrésznyi ország forradalmi vívmányaiért. Etekintetben másik hozzánk hasonló nemzet nem volt. Az Oroszországban akkor harcolók száma felülmúlja Rákóczi teljes haderejét, és nem sokkal kevesebb az 1848-as hadseregnél.

Született: vasárnap délután

A breszt-litovszki (békekötés után megkezdődött a már tanfolyamokon kiképzett magyar hadifoglyok szervezett, tömeges hazatérése. Ezek száma több tízezer volt, akik itthoni földön gyárakban, falvakban, katonai egységekben hirdették a forradalom parancsait.

A már létrejött kommunista csoport tagjai 1918 november elején indultak haza és a következő év márciusáig mintegy háromszázan érkeztek itthoni pártmunkára. Számtalan megbeszélés, csoportokkal való találkozás után november 24-re értekezletet hívtak össze Budapesten, a Városmajor utca 42. számú házba. Ezen a vasárnap délutánon 35—40 fő részvételével kinyilvánították a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulását.

A kommunista párt szervezésére a legkedvezőbb feltételek elsősorban a fővárosban adódtak. Vidéken erre csak 1918 utolsó hónapjában és 1919 elején került sor. A pártalapításról Bács-Kis- kunt illetően nagyon kevés adat áll rendelkezésre. A Vörös Újság 1919 februárjában hírül adta, hogy' „Kiskunhalasi elvtársaink február 3-án tartott értekezletén elhatározták, hogy megalakítják a Kommunisták Magyarországi Pártjának kiskunhalasi szervezetét és megválasztották a párt ideiglenes végrehajtó bizottságát.” A FélegyíTázi Proletár 1919. május 25-i számában említést tett arról, hogy „január 17-én alakult meg a kiskunmajsai pártszervezet.” Arról nincs jelzés, hogy kommunista, illetve szociáldemokrata pártról van-e szó. De az akkori belpolitikai helyzet ismeretében komolyan feltételezhető, hogy kommunista pártszervezés

történt. Ezt az is erősíteni látszik, hogy Rákosi Mátyás népbiztos 1919. május 23-án látogatást tett Kiskunfélegyházán, s „köszönetét fejezte ki azért, hogy Félegyháza, és a félegyházi járás nagymértékben járul hozzá Budapest proletariátusának és a Vörös Hadsereg katonáinak élelmezéséhez.” Rákosit a Kecskeméti napló 1918. december 29-i száma is említi, mint bolsevik agitátort, aki a városháza közgyűlési termében tartott előadást.

Pártszervező Őreiből

Hosszú idő telt el, míg kiderülj í>Qgy Kecskeméten, ugyancsak 1919 elején — egymásról nem tudva — két kommunista pártcsoport jött létre. Az egyikről Gaál Endre, az egykori városi katonatanács és a propaganda- bizottság tagja saját kezűleg írt hitelesen. Gaál 1918 december végén tért haza Őreiből, az ottani internacionalista zászlóalj forradalmi bizottságának megbízásából. Kecskeméten ismerős volt, hiszen 1903—1908 között a városban tanulta a cukrászmesterséget Gyenes és Dunszt cukrászoknál. Feladata volt kommunista párt- sejt-szervezés a katonák körében. A Szántó Bélától kapott levélből megtudta, hogy Kecskemétről kik tartják a kapcsolatot a kommunista párt központjával. Közöttük volt Bán Ferenc vasmunkás, Simon István újságíró és Vincze

Lajos ácsmunkás. Velük és még mások bekapcsolásával a Fráter utca 13. szám alatti házban megtartották a kecskeméti kommunista pártszervezeti közgyűlést. Hajnal József, a Magyar Alföld akkori főszerkesztője úgy emlékezik, hogy „Vincze Lajossal csak 1918 késő őszén találkoztam újra idehaza, ö volt akkor Kecskeméten az egyedüli, aki a budapesti kommunista párttal szoros kapcsolatban tevékenykedett. A Kommunista Párt orgánumát, a Vörös Újságot ő hozta le Budapestről és ő terjesztette Kecskeméten 1918 decemberétől 1919 márciusáig.”

A párt kecskeméti megalakulásához nyilvánvalóan hozzájárul a földrajzilag közel eső szolnoki, szarvasi és a szegedi kommunista szervezkedés is. ami még 1918 december végén történt.

Nem valószínű, hogy a megyében a Kommunisták Magyarországi Pártjának másutt is jöttek volna, létre .szervezetei. De a Tanácsköztársaság kikiáltásáig eltelt rövid idő arra alkalmas volt, hogy a szociáldemokrata szervezetek politikai működése egy határozottan baloldali irányt vegyen. A városok és községek döntő többségében a baloldali érzelmű munkások, földmunkások, szegény- és kisparasztok, radikális érzelmű értelmiségiek lettek az ügy, az új hatalom szószólói és nagy bátorságot tanúsító vezetői.

W. D.

FILMJEGYZET

T

elefonon történik a megrendelés, mlajd a lány felmegy újdonsült ügyfelének szállodai szóbájába, közli vele. hogy nagyon, csinos fiúnak tartja, éppen ezért nagyszerű dolgokban lesz része, ő pontosain tudja, mi kell egy ilyen félénk chiici ásói fiatalembernek, csak bízza rá magát nyugodtan, kifogyhatatlan az ötletekből, figuráikból, ,<j mintegy mellesles megjegyzi: az „egyszerű szolgáltatás” ötven, az „extra formulákkal cifrázott” száz dollár és élőre kéri a pénzt. Megkapja. Azután néhány filmkocka a lány odiaadó szerelméről. ..

A fenti jelenet a Klute című, új amerikai krimi első perceiben látható, amelyet Alan J. Pakula álmodott filmszálagra. Az aberrációra épülő bűnügyi sztori egyik főhőse ugyanis egy prostituált — az örökifjúnak tetsző Jane Fonda személyesíti meg. Egy utcalány, aki színésznői 'karrierről álmodozik. de színpad helyett be kell érnie az ággyal. Vallomása szerint nem csupán pénzkeresési, megélhetési lehetőség, de színészi produkcióra is jó alkalmat kínál az eladott szerelem párnákkal „díszletezett porondja”.

Alan J. Pakula filmje eltér a szokványos krimiktől több tekintetben is. Például: a cselekmény kibontása közben, finom l.éiekraj- zot ad a főhősnőről, érzékletesen vázolva azt a társadalmi közeget is, amelyben g bűn tenyészik: a ..sarkangyalok”. narkósok, stricik, homokosok világát.

Klute

Mit gondol önmagáiról, ügyfeleiről? Milyennek látja életét? Hogyan, érez, mire vágyik, mitől retteg, s miért hazudik olykor önmagának is? Ezekre a kérdésekre adnak választ azok a filmkockák, amelyeken hallgatag pszichológusának (egy idős hölgy: kének) vall. S Jane Fonda tehetsége, magáival ragadó egyénisége elegendő garancia arra, hogy mindezt a krimi szerves részeként, <; ne direkt magyarázkodásként, oda nem i-Eő kitérőként könyveljük el.

Ugyancsak eltér a szokványostól a másik főszereplő, a magán- nyomozó egyénisége is (Donald Sutherland ailakítja). Mert álla. Iáiban milyen egy krimibe való detektív? Jóképű, kemény öklű, szemrevaló, vagy pipázó, okos, jól- szituélt, vagy slámpos, de kitartó, agyafúrt.. . Nos, a Klute című film magánihekusára valójában egyik jelző sem illik. Bamba áhrázat. esetlen mozgás, félénk fellépés, gyatra szöveg ... Ránézésre meigk'érdőjeleznié az ember, hogy egy közönséges tyúklopási ügyet valaha is ki tudna nyomozni. Áim mindez csiafc még izgalmasabbá teszi a filmet. Mert azt. hogy valójában ki a háttérben vérengző, beteges hajlamú gyilkos, hamar sejtetni engedi

Alan J. Pakula krimije. Ha mindvégig a háttérben tartaná, láthatatlanul, minden bizonnyal kétszeresen. feszültebb .atmoszférával dicsekedhetne ez a film.

Kicsit furcsa színt kap a szerelem is, amely az üldözötté vált prostituált és a bamba képű magánnyomozó között szövődik. A lány nem ki.s fondorlattal, csupán „skalpvadászó” szenvedéllyel bújik a félénk detektív ágyába, maid fölényesen távozik, megjegyezve, hogy nem szabad elkeseredni, egyszer mindenki elveszíti a szüzességét. Ánn fölényes. séig ide, ártatlanság oda, a szerelem megállíthatatlan, amitől azonban nem könnyfakasztó, negédes jelenetekből, nem érzelgős vallomásáradiatokból értesül a néző, hanem maguk az érdékes., izgalmas szituációk hordozzák ezt a „megnyugtató” információt, s egy-egy félbetiört mozdulat, egy- egy sokatmondó tekintet beszél a „szívügyekről”.

Mint említettük, a Klute több tekintetben eltér a szokványos krimitől. Sajnos^ a befejezésre már nem mondható el -mindez. Azzal végződik, amit a körmét ráigó, tágra meresztett szemű né. ző remél — többet nem illik elárulni! Az kétségtelen azonban, hogy'nem csalódik, aki szórakozásra, kikapcsolódásra vagy uraim bocsa’, borzongásra éhesen vált mozijegyet. Mert Alan J. Pakula filmje kiemelkedő alkotáis. Mármint a maga műfajában.

Koloh Elek

Felhívás a diákokhoz, pedagógusokhoz

Az általános Iskolai diákotthonok megcalaJkiulása 30. és a középfokú diákotthonok kollégiummá válása 25. évfordulójának (megünneplésére a Művelődési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Úttörők Szövetsége, a Magyar Pedagógiai Társaság és az Országos Pedagógiai Intézet felhívást tett közzé.

A diákotthonok, a kollégiumok pedagógusaihoz, a diákifjúsághoz intézett felhívás javasolja : az évfordulókkal kapcsolatos megemlékezésék járuljanak hozzá a kollégiumok, a diákotthonok tevékenységének értékeléséhez, a további teendők megha- ítározásáhozt, ]a diákönikormány- zati munka eredményeinek és gondjainak számbavételéhez. Az ünnepségsorozat programjai szolgálják a diákotthoni, a kollégiumi élet gazdagítását, színesebbé tételét, erősítsék a diákok kötődését intézményükhöz. A helyi programok segítsék elő a környezet otthonosabbá tételét, a társadalmit kapcsolatok erősítését. A diákotthonok életrendjével. hagyományaival kapcsolatos kérdéseket gyűlésen vitassák meg, a nevelők pedig testületi ülésen értékeljék oktató—nevelő munkájukat, határozzák meg főbb tennivalóikat.

A megyei kollégiumi konferenciákon — 1984 márciusában — valamennyi kollégiumot, diákotthont két-négy tagú — diákokból és felnőttekből álló — küldöttség képvisel majd.

OLVASÓK LEVELE NYOMÁN

Vita az 53-as főútról

A közelmúltban 34 aláírással levél érkezett szerkesztőségünkbe. A soltvadkerti szőlősgazdák panaszolták benne, hogy az 53-as főút 7 kilométer hosszan tervezett új szakasza keresztülvágja a néhány éve, engedéllyel telepített magasművelésű ültetvényeiket. Mintegy 40 parcellát érint majd a kisajátítás, ezenkívül a Jóreménység Szakszövetkezet területét is. A gazdák úgy vélik, hogy más megoldást is lehetne találni az útépítés nyomvonalának módosításával, amely kevesebb szőlőskertet károsítana. Írják, hogy készült is több variáció, de az útépítők ragaszkodnak az első számú változathoz. Kérték a levélírók, hogy ismételten vitassák meg ezt tőség segítségére is.

A megyei tanács közlekedési osztályvezető-helyettese, Karsai Attila elmondta:

— Hozzánk is megérkezett a gazdák panasza, amelyet mi fellebbezésnek tekintettünk és a soltvadkerti Jóreménység Szak- szövetkezet észrevételével együtt továbbítottuk a Közlekedési Főfelügyelethez. A mezőgazdasági nagyüzem az út egyik szakaszát szeretné módosíttatni, hogy a kisajátítás ne érintse szőlőtelepítését. Mi azért ragaszkodunk az első változathoz — amelyhez má)r el is küldtük az építési engedélyt a kivitelezőhöz —, mert szerintünk ez a leggazdaságosabb és nemcsak a soltvadkerti útszakasz építésére érvényes ez a megállapítás, hanem beleillik egy távolabbi, nagyobb szabású útépítési elképzelésbe is. Ezen az úton naponta több mint 4 -ezer gépkocsi' halad át, köztük számos kamion és teherautó. Ezek most a községen keresztül tudnak csak közlekedni, ami nyilvánvalóan növeli a balesetveszélyt. Szükséges tehát a növekvő forgalmat f igy elembe véve a telepítést elkerülő főút építése. Egyébként a kisajátított területért jelentős kártérítést kapnak az érdekeltek.

Abban egyeztünk meg a megyei tanács közlekedési osztálya vezető munkatársaival, hogy a gazdaságossági érvek és a termelők ellenvéleményeinek egyeztetésére — a gazdák kérésének eleget téve — ismételten összejövünk Soltvadkerten. Az idén, tavasszal ugyanis már volt egy egyeztető tárgyalás, de úgy látszik, ez nem nyugtatta meg a kedélyeket.

’A soltvadkerti művelődési házban tartottuk a megbeszélést. A találkozón a levél aláírói szinte valamennyien részt vettek. A „másik oldalt” a megyei tanács közlekedési osztályán kívül a tervező vállalat, a közúti igazgatóság, s a megye állami gazdaságainak szakszolgálati állomása képviselte. A szakszolgálat állapította meg a kisajátítandó földekért fizetendő kártérítés mértékét. K. S.

Y erseny tárgy alási felhívás!

Nyilvános versenytárgyalást hirdetünk Kiskunfélegyháza, József Attila Iskola új tetőtéri kazánház I. ütem építési és technológiai szerelési munkáira, építőipari kivitelezői szervezetek részére.

A kazánház a tárgyi iskola (Kiskunfélegyháza, Kilián György u. 12.) tetőterébe van tervezve. A kiviteli terveket a CSO- MITERV Szeged készítette, melyek rendelkezésünkre állnak. Az I. ütem hőigénye: 760 W.

Az iskola fűtését a tervező ~az alábbi főbb berendezésekkel tervezte meg:

F 105-ös fűtési modul (FÉG),

R—I; R—II. szabályozó modul (FÉG),

200 1-es tágulási tartályok (FÉG),

DH vízlágyító berendezés,

TRA—228 típusú thermoventillátor.

Ezen főbb anyagokat a vállalkozónak kell beszerezni a szereléshez.

AZ ÉPÍTŐMESTERI MUNKÁK:

A kazánház tetőszerkezet megbontásával az udvari traktus tornaterem felőli szakaszán, a meglevő födémre kerülő pót. födémről indítva készül, hagyományos falazott szerkezettel. A külső térelhatárolás függőleges és ferde (tető) szerkezete, mely egyben adja a hasadó felületét: üvegfal és hullámpala- fedés. A gázmérő helyiség kialakítása az épület földszintje, re kerül.

ÉPÜLETGÉPÉSZETI MUNKÁK:

1 db 1,2 GW hőteljesítményű FÉG-Vestale gázüzemű ka- zánegység (földgáz) technológiai szerelési munkáinak elvégzése, melyhez kapcsolódóan el kell végezni a külső-belső gázellátási munkákat, gázmérőhelyiségben a gázmérők kialakítását, figyelembe véve a későbbi fejlesztés II. ütemét. Továbbá el kell készíteni és helyezni a 2 db gázkéményt.

A kikötött legkésőbbi teljesítési határidő:

1984. szeptember 30.

Az ajánlatok benyújtásának és felbontásának határideje: 1983. december 9. péntek, 10 óra.

Helye: BÁCSBER Vállalat, Kecskemét, Villám I. u. 4. 6001 Pf. 175. földszinti tárgyaló.

Elbírálásra vonatkozó határidő:

1983. december 15. csütörtök, 10 óra.

A kiviteli tervek megtekinthetők a BÁCSBER földszinti tárgyalótermében:

1983. december 5-én, hétfőn 11—16 óra között. Az összeállított ajánlatokat „Kiskunfélegyháza, József Attila Iskola tetőtéri kazánház pályázat” feltüntetésével várjuk BÁCSBER Kecskemét, Villám I. u. 4. 6001 Pf. 175. címre. Telefon: 76/21-011/28 mellék. Ügyintéző: Halmos Gábor.

BÁCS-KISKUN MEGYEI BERUHÁZÁSI ________________________________________VÁLLALAT

üg

yet és számítanak a szerkeszA tanácskozást dr. Havasi Gyula, a nagyközségi tanács elnöke nyitotta meg. Elmondta, hogy már 20 évvel ezelőtt szó volt az útépítésről, de konkrét tervek még nem készültek, mivel nem ismerték a leendő nyomvonalat, nem korlátozták a szőlőtelepítést. A vita akkor kezdődött, amikor ismertté vált, hogy kiknek a területét érinti a kisajátítás, amelyhez egyébként a földhivatal hozzájárult.

Karsai Attila ismertette az általuk elfogadott 7 kilométeres változat gazdaságosságát. Ha csak 3Ö0 méterrel hosszabb utat építenek — ez a harmadik változat — akkor, az áthaladó gépkocsikat figyelembevéve, naponta legalább 1200 kilométer plusz út megtételéhez szükséges üzemanyagra lenne szükség, s többe kerülne az útfenntartás is. Ez esetben — noha értéktelenebb területen történne — drágább lenne az útépítés, mivel a zsom- békos, nádas területen haladna át az 53-as főútvonal.

A gazdák egyik szószólója — aki a levelet feladta, Nyerges János — a többiek nevében is azzal érvelt, hogy milyen hatalmas munkát végeztek, míg virágzó szőlőkultúrát teremtettek az érintett területen. Éppen ezért továbbra is ragaszkodnak egy másik változathoz. A tanácselnök pedig azt bizonygatta, hogjr egy új nyomvonal kijelölése szintén sérthetne egyéni érdekeket, s akkor másokkal kellene hasonlóan vitázni.

A több órás eszmecsere egyik eredménye — véleményem szerint — az, hogy a jelenlevők egy része megértette: az egyéni érdekeket Össze kell hangolni a népgazdaságéval. Végeredményben az állam vállalja az érintettek kártalanítását. A vitázók egy része nem adta fel álláspontját. Az ügy jelenleg a Közlekedési Fő- felügyeletnél van. Valószínűleg néhány héten belül születik döntés az 53-as főútvonal építését illetően, amire majd visszatérünk.