Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-22 / 275. szám

1983. november ZZ. O PETŐFI NÉPE • 3 BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK A vártnál is jobb eredmények a Kiskőrösi Állami Gazdaságban 0 Műanyagtartályokban érlelődik a bor. A környék lakóinak nagy­része a szőlőtermesztésből él. A Kiskőrösi Állalmi Gazdaság kommunistádnak összevont tag­gyűlése előtt néhány párttaggal beszélgettem. Egyöntetűen megál­lapították: a nehéz esztendő el­lenére jobb hangulatban jöttek a tanácskozásra, mint 1979-ben, amikor veszteséges volt a gazdál­kodás. Azóta évről évre javultak az eredményeik. Az idén — akár­milyen meglepően hangzik — a vártnál sikeresebben zárjálk az esztendőt. Kitűnt ez a pántvezetőség be­számolójából is. amelyet Szendi István titkár ismertetett. Erre az évre tervezett nyereségűiket mint­egy tíz és fél millió forinttal túl. teljesítik. Az üzem összes terme­lési éntéke szintén valamivel ma­gasabb lesz a vártnál és eléri a 650 millió forintot. Az egész évi következetes, meg­feszített, sok energiát és türel­met igénylő munlkla tehát meg­hozta gyümölcsét. A sikerek an­nál is inkább figyelemre méltóak, mert a gazdaság kedvezőtlen kö­rülményeik között tevékenykedik, 13 kötség határát érinti a terüle­te, ami-azt jelenti, hogy nagy tá­volságóikat kell leküzdeni és a szállítási költségek emelik a ki­adásokat. — Amikor egy év távlatából visszatekintünk — mondta a párt vezetőség titkába —, megálla­píthatjuk, hogy az állami gazda­ság kommunistái a célok eléré­séért, a feladatok lehető legered­ményesebb végrehajtásáért jelen­tős munkáit végeztek. Sikerült fel­zárkóztatni magúik möge a szak- szervezeti tagságot, a KlSZ-fiata. lökat, a szocialista brigádokat, a munkáskollektívákat, a vezetőket és a beosztottakat egyaránt. A beszámoló szólt azokról az intézkedésekről, amelyek elősegí­tetitek a gazdálkodás minőségi ja­vulását. Többek között olyan megállapítást tett, hogy azokat az ágazatokat, amelyek vesztesége­sek, vagy nyereségessé teszik, vagy megszüntetik. A gyűmölcsö. söik területét például felülvizsgál, tálk. s almát, sárgabarackot és szőlőt selejteztek ki. mivel ezek az ültetvények nem voltak gaz­daságosak. Sokat jelentett, bogy erősítet­ték kapcsolatai kát a szomszédos mezőgazdasági nagyüzemekkel. Az összefogás eredményeként je­lentősen emelkedett a bevételük. Az Izsáki Állami Gazdasággal a pezsgőgyártásban, a hartal Erdei Ferenc Termelőszövetkezettel pe­dig a szántóföldi növénytermesz­tésiben működtek együtt. Tovább javult a kistermelőkkel kialakult kooperáció is. Ennek egyik ered­ménye, hogy mintegy harminc­ezer sertés került exportra, illet­ve belföldi értékesítésre a kisüze­mekből. Megalakították a kister­melőik klubját is, amely már ed­dig is eredményesen segítette a kapcsolatok erősítését. A vidékre jellemző szőlőtermesztés és bor- kezelés időszerű kérdéseiről tud­tak tájékoztatni. A pártvezetőség ösztönözte eddig is a klub veze­tőit, hogy a téli id<íszakot hasz­nálják ki a szaktanácsadásra, előadások szervezésére. Kritikai megjegyzések is el­hangzottak a beszámolóban. A pártvezetőség félhívta a figyel­mét, hogy többet törődjenek a szó ciialis tábr i gád-mozga lommal. Hasonlóiképpen karolják fel a dol­gozók újításait, ésszerű kezdetné, nyezéseit. Minden jó ötletre, el­képzelésre. a dolgozok szellemi tartalékának igénybevételére nagy szükség van. A vitában felszólalók kiegészí­tették a beszámolóban elhangzot­takat. Szakolczai Pál. a megyei pártbizottság titkára elismerését fejezte ki a gazdaság kommunis­táinak azokért az erőfeszítésekért, melyeknek eredményeként fél év­tized alatt az egykor veszteséges üzemben következetes munkával olyan eredményeket értek el, amelyek fordulatot hoztak a Kis­kőrösi Állami Gazdaságban. Nagyra értékelte a szomszédos mezőgazdasági nagyüzemekkel kialakult kooperációkat, az ipa­ri melléküzemágak fejlesztését és nem utolsósorban a kisgazdasá. gokkal létrejött kapcsolatok sok­féle formáját. Helyes az olcsóbb termelésre való számos törekvés, a gazdaságosság szigorú eUfiP őr­zése. A beszámoló kritikus hang­ja további eredmények elérésére ösztönöz. A taggyűlés elfogadta a páhíve- zetőség határozatát, amely meg­szabja a további feladatokat. Ezek köziül szükséges kiemelni azt a megállapítást, hogy a pártalaip. szervezeték vezetői segítsék elő, hogy a kerületek jobban éljenek a kibővült hatáskörrel. Ugyanis számos feladatot a gazdaságveze­tés átadott a Jcözépkádereknek. Az ipari melléktevékenységet sze­retnék továbbfejleszteni, s a kis­üzemekkel kialakult kapcsolato­kat is bővítik. Kereskedő Sándor AZ ALFÖLDI NÉPÉLET KUTATÓJA © Erdélyi József költő 1937-ben készült rajza Szabó Kálmánról. A köztünk élő Szabó Kálmán Legendás alakja volt a hírős városnak, mint Tóth László és Sántha György. Az ő nemzedékükhöz tartozott Szabó Kálmán, a tudós néprajzgyűjtő, a megszállott muzeológus, s velük együtt harcolt évtizedeken keresztül a város, a kör­nyék szellemi életének felvirágoztatásáért. Akik jól ismer­ték, ma is emlékeznek évei számával ellentétesen változó alakjára: az egyre alacsonyabb öregúrra, aki haláláig kutat­ta a régi világ, az egykorvolt népi életmód tárgyi emlékeit. Legutoljára a kecskeméti építkezések nyomait, a téglákat. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy utolsó éveiben élvezhettem közelségét, ba­rátságát. Ismert zárkózottsága ellenére is na­gyon közvetlen tudott lenni. Szívesen beszélt a dolgozó emberedről, a körükben szerzett élményeiről. Amennyire igaz, hogy idős ko­rában a régebbinél is jobban a múlt felé fordult, az is a valósághoz tartozik, hogy nyitott szemmel járt a megváltozott világ­ban, éberen figyelte az utána jövő nemzedé­kek életét is. Kiskunfélegyházán született 1886-ban. Bu­dapesten bölcsésznek készült, majd a kolozs­vári egyetemen jogot végzett. Kada Elek, a tudós polgármester hívta Kecskemétre, mi­után híre ment, hogy az akkor még ugyan­csak fiatal Szabó Kálmán ambiciózus nép- rajzgyűjtő. Később mint múzeumigazgató, Félegyházán és Kecskeméten fejtett ki sok­oldalú tudományos és szervező tevékenysé­get. Közben sorra jelentek meg néprajzi, régészeti, művelődéstörténeti tanulmányai, könyvei, majd a kecskeméti szőlő- és gyü­mölcstermesztés múltjáról, a hírős város anekdotakincséről, a pásztorok világáról, a népi kultúra tárgyi emlékeiről írt. ^Legis- mertebb nagy műve Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei címet viseli, s 1938-ban jelent meg Budapesten. Idézetek, hivatkozások és érvelések forrása ma is. Évtizedeken keresztül végzett tudomá­nyos szempontból figyelmet érdemlő ásatá­sokat. Ballószögi, lakiteleki, nyárlőrinci, kunadacsi és bugaci területeken irányította a régészeti feltárást. Közben a Magyar Nép­rajzi Társaság alelnöke, s egy ideig a Kato­na József Társaság elnöke volt. Nyugdíjas korában, utolsó éveiben is folytatta kutatá­sait. Szellemi öröksége, hagyatéka rendkívül értékes, és további feldolgozásra vár. Halálának huszadik évfordulóján ide illik e rövid megemlékezés végére az az összege­ző mondat, amelyet életrajzírója, a régé­szeti tudomány jelese, Kőhegyi Mihály írt le róla: „Törekvéseiben és látásmódjában na&y v°lt és — bizonyos vonatkozásban — szinte egyedüli a maga korában”. V. M. Befejeződött a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének VII. kongresszusa A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége VII. kongresszusának második, befe­jező napján^ vasárnap folytatták a vitát. Az MSZMP KB Politikai Főiskoláján tanácskozó küldöt­tek beszámoltak a hazai szlovák­ság életéről, munkájáról, helyi kezdeményezéseiről. Több fel­szólaló szorgalmazta a szlovák nyelvoktatás továbbfejlesztését, mind az óvodákban, mind az is­koláikban. Egyetértettek a hatá­rozati javaslatban megfogalma­zott feladatokkal: a szövetség ösztönözze a szlovák fiatalokat arra, hogy a pedagóguspályát vá­lasszák hivatásuknak, mert még mindig kevés a szakképzett szlo­vák anyanyelvű pedagógus. Fon­tosnak ítélték, hogy a nemzetisé­gi gyermekek , megismerjék a szlovák irodalmi hyelvet, ugyan­is otthonukban, családjuk köré­ben jobbára a tájnyelvét beszé­lik. Helyeselték, hogy a szövet­ség a határozati javaslatba fog­lalta: a következő években még hatékonyabban támogatja a szlo­vák amatőr művészeti csoportok tevékenységét, azok művészeti vezetőinek képzését, továbbkép­zését, a szlovák nyelvű színját­szást, irodalmi színpadok, báb- csoportOk alakítását. Kezdemé­nyezi a szlovák olvasómozgalom szélesítését, a honismereti és helytörténeti kutatást. A felszólalók beszéltek arról, hogy a szlovák, lakosok társadal­mi munkájukkal, anyagi támo­gatásukkal is hozzájárultak la­kóhelyük fejlesztéséhez. A helyi állami és társadalmi szervek mindig számíthatnak közremű­ködésükre. A küldöttek elmond­ták, hogy több megye alakított ki kapcsolatot szlovákiai kerületek­kel. A hivatalos és baráti kül­döttségek kölcsönös látogatásai, a kulturális csoportok vendégsze­replései, a kiállítások erősítik a magyar és a szlovák nép barátsá­gát. Hangsúlyozták: kölcsönösen hasznos a határmenti kapcsolat ápolása. Ribánszki Róbert a Hazafias- Népfront Országos Tanácsa ne­vében köszöntötte a kongresz- szust. Felszólalásában hangsú­lyozta: a szlovák lakosság ered­ményei hozzájárulnak a magyar nép társadalmi egységének erő­södéséhez, a magyar és a szom­széd népek együttműködéséhez, barátságának, testvériségének el­mélyítéséhez. Az utóbbi években sokrétűbbé, tartalmasabbá vált a szlovák lakosság, valamint a HNF testületéinek kapcsolata. A szlovák szövetség és aktivistái a jövőben is számíthatnak a nép­frontmozgalom segítségére. Such János, a szövetség főtit­kára a vitában elhangzottakat összegezve elmondotta: a felszó­lalt 37 küldött és meghívott ér­tékes javaslataival egészítette ki a beszámolót és a határozati ja­vaslatot. Felhívták a szövetség és a választott testületek figyelmét: a továbbiakban is anyanyelvűk, nemzetiségi kultúrájuk jzereteté- re, nemzetiségi mivoltuk tudatos vállalására neveljék a szlovák lakosságot. A kongresszus küldöttei Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának kül­dött levélben fejezték ki a hazai szlovák anyanyelvű lakosság ra­gaszkodását szocialista rendsze­rünkhöz. Biztosították pártunkat és kormányunkat, hogy a szlo­vák ajkú lakosok a magyarok­kal és más nemzetiségiekkel együtt a jövőben is tevékenyen vesznek részt szocialista társa­dalmunk építésében, a közélet­ben. A továbbiakban a kongresszus egyhangúan elfogadta a beszá­molót és a határozati javaslatot, amely rögzíti a szövetségre váró főbb feladatokat. A küldöttek egyetértettek a szövetség alapsza­bályzatát módosító javaslatokkal, majd megválasztották az orszá­gos választmány 61 tagját. A szö­vetség elnöke Such János, főtit­kára Jakab Róbertné lett. Ünnep Kiskunmajsán A hazatalált művész: Járitz Józsa „Festői életműve maradandó kincs, most ahhoz a pilla­nathoz érkeztünk, amikor minden érték számbavétele és gondozása megtisztelő kötelességünk lett. Járitz Józsa száza­dunk magyar képzőművészetének alapkincséhez tartozik, aki Tornyaival, Nagy Istvánnal, Káplár Miklóssal együtt vette át Petőfitől az alföldi táj hatalmas örökségét A maga törvé­nyeivel becsülettel őrizte ezt a belső sugallatot és távlatot sok évtized termő, teremtő folytonosságával a földi tér azon szögletében, melyet Kiskunmajsának nevezünk, — a XX. század magyar festészet egyik, általa épült, épített, szerkesz­tett új központjának.” rojs-piü­3» Dr. Loson­ci Miklós megnyitja a tárlatot. Mellette Járitz Józsa. Ezeket az értő és elfogult sza­vaikat dr. Losonczi Miklós művé­szettörténész mondta el abból laz alkalomból, hogy a ma már 91 éves, sokáig elfelejtett, ám régi­régi hazai és külföldi, sikereikre visszatekintő festőművész, Járitz Józsa ismételten bemutatkozott Kisfcunimajsán. Szombaton nyi­tották meg nagy érdeklődéssel kí­sért önálló tárlatát, melynek tel. jes anyagát a nagyközségnek ajándékozta az alkotó. A Jonathán Tsz által alapított falumúzeumtoan dr. Losonczi Mik. lós — miközben méltatta' Járitz Józsa művészetének jelentőségét —. hangsúlyozta: több évtizedes külföldi tartózkodás és sikersoro­zat után sem lehetett volna teljes ez az életmű a kiskunsági tájél­mények nélkül. Mert 'aki három kerek évtizeden át isimerte, értet­te és átélte a Kisfcunmajsa kör­nyékiek, a puszták embereinek sorsát, az ezer szállal kötődött ehhez a sajátos arculatú világhoz. Képeinek sokasága árulkodik er. ről. Párizs, Kanada, Svájc és Lón. dón után — mondotta — végér­vényesen hazataláHt immár kép­zőművészetünk e jeles alakja. Ahová kezdetben csupán a rokoni szálak fűzték, oda újra és újra a szíve húzta vissza, hogy végül leg- ígazabb szűkebb hazájának te­kintse a környéket. A tavak, fűz. fák és vadludák világa a szor­goskodó emberek látványával együtt gazdagította, termékenyí­tette művészetét. Ahogyan- Szőnyi Zebegény, Tóth Menyhért Miske és Egry Badacsony varázsát tud­ta visszaadni képeken, úgy ele­venedik meg Járitz Józsa minden vásznán Ma-jsa környékének meg­ragadó an szép világa. A megnyitó ünnepség végén — ahol jelen volt Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára, és Bács-Kiskun művészeti életé, nek több felelős vezetője — dr. Vedres Ferenc, a múzeumalapító Jonathán Tsz elnöke megköszön­te a közreműködők lelkes mun­káját. Délután és másnap a- ven­dég Majsa mai életével, kulturális törekvéseivel ismerkedett. MÉM-PÁLYÁZAT Cél: magasabb színvonalú szervezés A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium a szak- irányítása alá tartozó gazdálko­dó szervezeteknek pályázatot írt ki. Ezzel lehetőséget nyújt ar­ra, hogy azok a legfejlettebb szervezési ismeretekkel és ta­pasztalatokkal rendelkező tőkés országbeli szervező vállalatok közreműködését és szakértőik segítségét vegyék igénybe. Egy- egy szervezési feladat megoldá­sára vagy átfogó helyzetelemzés­re adhatnak megbízást. A költ­ségek devizafedezetéről a MÉM gondoskodik. A pályázaton a me­zőgazdasági, élelmiszeripari, er­dő- és fagazdasági üzemek ve­hetnek részt. A cél az, hogy a külföldi szervezők, helyzetelem­zők munkája nyomán olyan anyag birtokába jussanak, amely alapul szolgál a gazdálkodás fej­lesztéséhez, a munka gazdaságo­sabbá tételéhez. A pályázatot 1983. november 30-ig kell a MÉM Szövetkezeti és Üzemgazdasági Főosztályához beküldeni. A minisztérium kezdeménye­zése azért is figyelemreméltó, mert köztudott, hogy a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek számos olyan korszerű technológiád, szervezési stb. el­járást alakítottak ki, amelyek külföldön is terjedőben varrnak. Ám még a nemzetközi mércével mérve magas színvonalú terme­lés eredményeit is javítani le­het, ha újabb szervezési: és gaz­daságii elemzésekkel, intézkedé­sekkel fokozzák a hatékonysá­got. Egyebek között termeléke­nyebbé tehetik a munkát egy- egy gazdaságban, feldolgozó vál­lalatnál, ahol gyakran okoz gon­dot a munkaerő hiánya. A kor­szerű szervezési megoldásokkal elejét veheti a gondoknak, leg­alábbis jelentősen javíthatnak a helyzeten. Három és fél millió éves európai? Egy nemrégiben Szicíliában felfedezett őslelet könnyen fel­boríthatja az ember európai megjelenésével kapcsolatos ed­digi feltételezéseket. Egészén a legutóbbi időkig a tudósok abban a hitben éltek, hogy a Homo Erectus 700 000 évvel ezelőtt jelent meg Euró­pában. Az idén nyáron spanyol antropológusok egy Granada mellett talált csontleletről meg­állapították, hogy kora 900 000- től 1 600 000 évig terjedhet, vagy­is átmenet a legrégibb „igazi ember", a Homo Habil« és a Humo Erectus között. Az orcái ember nemsokáig volt az euró­paiak korelnöke: a szicíliai Ag- rigento mellett napvilágra került egy koponyadarab, amely Ger- lando Bianchini olasz őstörténész professzor szerint körülbelül há­rom és fél millió éves. Ilyen régi ősleletet eddig csu­pán Afrikában és Ázsiában ta­láltak. A mostani lelet talán azokat igazolja, akik azt állítják: az ember születése hajnalán Afri­kából egyenesen jött Európába egy földnyelven át, amely haj­danában összekötötte Afrikát Európával. & A művész egyik nagy­hatású képe: Subás paraszt (PáskujIván felvételei.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom