Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-22 / 275. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 275. szám Ara:l,40Ft 1983. november 22. kedd A HÉTVÉGE SPORTJA Számos rangadót, iz­galmas, érdekes sport- eseményt láthattak a szurkolók az elmúlt hét végén. A KSC NB I-es férfi röplalbdázói a Cse­pel ellen aratott kettős győzelmükkel folytatták sikersorozatukat. A DUTÉP SC élvonalbeli női rüplalbdázói'tól vi­szont csak egy győze­lemre tellett. Egri vere­ségükkel változatlanul nehéz helyzetben van­nak. A kosarasok sem jeleskedtek. A baj alak és a kecskemétiek is vesz­tesen hagyták el a já­tékteret. Dicséretes vi­szont a kiskunfélegyházi Honvéd Kun Béla SE NB I-es ökölvívóinak pontszerzése az Újpesti Dózsa ellen. A kecske­métiek kikaptak aiz esé­lyesebbnek tartott Bp. Honvéd együttesétől. A DUTÉP SC elsőosztá­lyú sakkcsapata a baj. nokság hétvégi, befejező fordulójában győzött és ezzel ötödször is elnyerte a vidék legjobbja címet. NB Il-es labdarúgó-csapataink ezúttal egymás ellen pályára. A megyei rangadó végül is döntetlennel zárult. Részletes tudósításainkat lapunk 7. oldalán találhatják olvasóink. • Farkas (szemben) értékes ponto­kat szerzett a KSC-nek. Magyar—NDK barátsági napok A Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottságának és helyi szerveinek rendezésében tegnap magyar—NDK ba­rátsági napok kezdődtek a megyében. Ez alkalomból Kecs­kemétre érkézéit Erwin Skeib, az NDK Kulturális és Tájé­koztató Központjának igazgatója. A vendéget dr. Bognár Lajosné, a megyei népfrontbizottság titkárhelyettese fogad­ta, majd barátsági gyűlésre került sor a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyárában. Az üzem irodalmi színpadának rövid műsora után Tóth Gyula, a gyár igazgatója köszöntötte a munkásgyűlés résztvevőit, majd Erwin Skeib tartott tájékoztatót az NDK politikai, gazdasági és kulturális életéről. A baráti or­szág képviselője ezután üzemlá­togatáson vett részt, majd meg­tekintette az NDK népének éle­tét bemutató fotódokumentációs kiállítást. A német vendég a kecs­keméti program befejezéseként találkozott az üzem szocialista brigádjainak vezetőivel, és vála­szolt kérdéseikre. Az NDK-vendég részvételével este Tiszaalpár nagyközségben rendeztek barátsági gyűlést, me­lyen — Vén Ferencnek, a helyi általános iskola igazgatójának előadása után, — felszólalt Erwin Skeib is. Az NDK Kulturális és Tájékoz­tató Központjának igazgatója ma délelőtt találkozik az MSZMP Bács-Kiskun megyei Oktatási Igazgatóságának tanáraival és hallgatóival, délután pedig ifjú­sági gyűlésen vesz részt Kiskőrö­sön; A magyar—-NDK barátsági program ma este Soltvádkerten fejeződik be. R. M. • A SZIM-ben kiállításon mutatják be a baráti nép életét. (Tóth Sándor felvétele) TÖBBEZRES BÉKETÜNTETÉS AZ NSZK-BAN Parlamenti vita a rakétatelepítésről MAGYAR—BELGA KÜLÜGYMINISZTERI TÁRGYALÁSOK Kádár János és Lázár György fogadta Leo Tindemanst Dr. Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására vasárnap, a késő délutáni órákban hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Leo Tindemans belga külügymi­niszter. A Belga Királyság diplo­máciájának vezetője hétfőn reg­gel a Hősök terén megkoszorúz­ta a Magyar Hősök Emlékművét. Ezt követően a külügyminisz­tériumban megkezdődtek a ma­gyar—belga külügyminiszteri tár­gyalások. Dr. Váfkonyi Péter külügyminiszter és a belga dip­lomácia vezetője véleménycserét folytatott időszerű nemzetközi kérdésekről, s áttekintette a két ország kapcsolatainak alakulását, továbbfejlesztésének lehetőségeit. A megbeszélésen jelen volt Willy Tilemans, a Belga Király­ság budapesti és Lőrincz Tamás, a Magyar Népköztársaság brüsz- szeli nagykövete. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára a KB székházában fogadta Leo Tinde­manst. A szívélyes légkörű talál­kozón véleménycserét folytattak a nemzetközi élet fontosabb kér­déseiről, valamint a magyar— belga kapcsolatokról. A találkozón jelen volt Várko­nyi Péter, Alfréd Cahen, a belga külügyminisztérium politikai fő­igazgatója, továbbá Willy Tile- mans és Lőrincz Tamás. Ugyancsak hétfőn a délutáni órákban Lázár György a Minisz­tertanács elnöke parlamenti dol­gozószobájában fogadta a belga diplomácia vezetőjét. Tindemans tegnap este eluta­zott Budapestről. Hétfőn reggel 9 órakor Helmut Kohl kancellár nyilatkozatával megkezdődött a Német Szövetsé­gi Köztársaság parlamentjében az amerikai közép-hatótávolságú fegyverek telepítésével kapcsola­tos vita. A két napig tartó ülésszak vé­gén, ma, a kormánypártok jelen­tős többségük birtokában — a Német Szociáldemokrata Párt és a zöld baloldali tömegmozgalom tiltakozása ellenére — várhatóan jóvá fogják hagyni a telepítést. Egy nappal a Bundestag ülése előtt vált ismertté Bonnban, hogy Jurij Andropov levelet intézett Helmut Kohlhoz, amelyben a je­lentések szerint megismételte: a Szovjetunió nem mondhat le a francia és a brit rakéták figye­lembevételéről az egyensúly ki­alakításánál. A szovjet vezető azt is aláhúzta, hogy a telepítés végrehajtása lehetetlenné tenné a genfi tárgyalások folytatását jelenlegi formájukban. Vasárnap tartott ülést a béke­mozgalom úgynevezett többségi parlamentje, amely a lakosság többségének nevében elutasítot­ta a tervezett telepítést. — A Német Szövetségi Köz­társaság kormánya, a kormányt alkotó koalíciós pártok a Szov­jetuniót teszik felelőssé az euró­pai közép-thatótávolságú fegyve­rek korlátozásáról folyó genfi tárgyalások eredménytelenségé­ért, és ezért támogatják az új, amerikai nukleáris fegyverek NSZK-beli ’telepítését — jelen­tette ki a nyugatnémet parlament hétfői ülésén elhangzott kor­mánynyilatkozatában Helmut Kohl kancellár. Több mint egyórás beszédében Kohl ismét felsorakoztatta kor­mánya minden jólismert kijelen­tését erről a kérdésről. A beszéd alatt a telepítést el­utasító békemozgalom több ezer tagja tüntetett a parlament előtt. Az óriási létszámban kivezényelt karhatalmi erők vízágyúkat és könnygázgránátokat vetettek be ellenük. Hans-Jochen Vogel, a Német Szociáldemokrata Párt parla­menti frakciójának elnöke, meg­győző érvelésű beszédében eluta­(Folytatás a 2. oldalon.) rtiwiflíQM CRUf$E NISSltES * *&&&& ;"1 í I :: # i .1 Imi W % 14 m I Parlament der Mehrh © Az NSZK-ban a lakosság többsége ellenzi a rakéta­telepítést. Képviselőik vasárnap Bonnban tanácskoztak, és újból állást foglaltak a Pershing—2- esek és a robot­repülőgépek ellen. (Telefotó: — ADNZB — MTI—KS) Mezőgazdasági szakmák fiataloknak Tizenegy oktatási intézetben tanulhatnak A mezőgazdaság valamennyi termelési ágának igen jelentős a sze­repe az ország legnagyobb megyéjében. Itt, az állami és a szövetke­zeti gazdaságok, valamint a kistermelők kétmillió embernek elegendő húst, két és fél millió személy mindennapi szükségletét fedező kenye­ret, hárommillió vásárlói kielégítő mennyiségű zöldségfélét termel­nek, és annyi gyümölcsöt, amennyi két és fél millió embernek elég. A szőlőtermesztés és a borászat belső fogyasztásra, valamint külpiaci értékesítésre szánt végtermékei pedig ötmillió ember szükségletét elégítenék ki. Hatvanöt—hetvenezren dolgoz­nak rendszeresen Bács-Kisíkiun mezőgazdasági üzemeiben, és szá­muk azóta gyarapodik, hogy a foglalkoztatási körülményeik ja­vulnak. A korszerűsödő mezőgaz­daság dolgozóinak utánpótlását szolgálja a megye több szakkö­zépiskolája és szakmunkásképző intézeté. Akik a zöldségtermesztő szakmát választják, azok a kecs­keméti Mezőgazdasági Szakmun- kárképzőben sajátíthatják el a szükséges ismereteket. A gyü­mölcstermesztést a megyében* már három intézet oktatja: a kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnázium és Kertészeti Szaikközépiskola, a ba­jai Bereczki Máté Kertészeti Szak­középiskola, valamint a kecske­méti Mezőgazdasági Szakmun­kásképző Intézet. A szőlőtermesz­tési szakmát választó fiatalok ugyancsak az előbb említett, há­rom oktatási intézményben sze­rezhetik meg a szükséges elmé­leti és gyakorilati tudást. A szarvasmarha-, baromfi-, a sertéstenyésztés szakmai követél­ményeivel a kiskunfélegyházi Me­zőgazdasági és Élélmiszeripari Szakmunkásképző Intézetben is­merkedhetnek meg három év alatt az általános iskolát végzett fiatalok. Ugyanitt képezik a hús­feldolgozó szakmunkástanulókat is. Az állattartó telepi gépésze­ket a kalocsai Dózsa György Me­• Kiskunfélegyházán a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmun­kásképző Intézet III b osztályos tanulói a húsipari fagyasztással is­merkednek Mohos Jenő — osztályfőnökük — óráján. . (Méhesi Éva felvétele) zőgazdasági Szakközépiskolában oktatják. Ugyanitt a szarvasmar­ha-tenyésztő szakmát is elsajátít­hatják a diákok. A kiskunhalasi II. Rákóczi Fe­renc Mezőgazdasági Szakközépis­koláiban' és a jánoshalmi Mező- (Folytatás a 2. oldalon.) Ritka eseménynek voltam a tanúja egy ellenőrző testület ülésén. Ügyészi megrovással zárult, közérdekű bejelentés nyomán tartott vizsgálatra msszatérve, arról akartaik meggyőződni, hogy mit tett a kérdéses vállalat ]a gazdálko­dásában tapasztalt hibák meg­szüntetéséért. iMi történt erre föl? A beszámolásra — tájé­koztatásra — meghívott és kö­telezett vezetők egyike f elrótta az ellenőröknek, hogy vizsgá. latukkal megzavarták ,a cég mindennapi életét. ' Ügymond, tizenöt éve ,nem volt náluk semmi baj. S most, tessék, ki­derült: a vállalati gépkocsi­jaikkal megtett több tízezer ki. lométer nincs arányban a vég­zett munkával. Engedély nél­kül használtak közületi gépko. csit lakás és munkahely közöt­ti utazásra. Szóval, elszaladt velük az az ilyenkor i— jogo­san — emlegetett ló! De hát a vállalat tizenöt évi eredné, nye semmi? Azt nem vette fi­gyelembe az ellenőrzés?! A szenvedélyes vitában vé­gül is sikerült megértetni a csupán csak a mundér becsü­letét védő vezetővel, hogy helytelen nézetet vall. Semmi, vei sem lesz kisebb a dolgozó kollektíva előtt, sőt tekinté­lyét erősítheti, hogy ha egye­nesen megmondja: „,Itt és itt, ebben és ebben hibáztunk, nem takarékoskodtunk eléggé, de jóvátesszük!” Ehhez természetesen bátor­ság kell, amire napjainkban oly nagy szükség van az élet minden területén. Bátorság, vagy ha úgy tetszik: önkritika, önkontroll ,nélkül nem beszél­hetünk hatékony ellenőrzésről, s a tanulságok közhasznú meg- szívleléséről. Hogyan képvisel­hetnék megnyugtató módon a vevők érdekeit a fogyasztóik tanácsainak tagjai, ha észre­vételeiket nyomban irattárba süllyesztenék? Ha csupán a látszat kedvéért és az íróasz­talnak dolgoznának? Várhat­nánk-e további javulást a ke­reskedelem munkájában, ha a Fogyasztók Kiváló Boltja címért indított versenyben nem vennénk észre egyúttal a társadalmi ellenőrzésnek egy igen sajátságos formáját? Épp ilyen hiba volna nem látni és nem értékelni azokat la kor­mányszintű intézkedéseket, megérlelt és szükséges dönté­seket, amelyek az ellenőrzé­sekből, a tapasztalatokat gya­rapító társadalmi kontroliból mindig is sokat merítettek és merítenek ezután is. A vásárlót öt-hat forinttal megkárosító boltostól, vagy öt- ven-száz forinttal becsapó ven­déglőstől az ellenőrök soha nem kérdik: hol és milyen mi­nősítéssel szerzett szakképesí­tést? A csúszópénzre „utazók­nak” sem mentség, hogy az­előtt, esztendőkön át semmi­lyen összeütközés nem volt köztük és a törvény között. A büntetlenség jó ponf. ,— de a társadalomnak és a szűkebb munkahelyi közösségnek fele­lősséggel tartozó 'vezetők és dolgozók ballépéseit az adott helyen és időben ez nem men­ti. Furcsa volna, ha az éveken, évtizedeken át megőrzött er­kölcsi feddhetetlenség — i köz. nyelven: tiszta Hap — a gaz­dálkodásban, a kereskedelem­ben bizonyított mulasztások vagy visszaélések eltussolásá- hoz vezetne. Ezért találták ,te­hát elismerésre méltónak, de enyhítő körülménynek semmi­képp sem az ellenőrök azt a tényt, hogy a cikkünkben sze­replő vállalat 15 évig egyéb­ként jól dolgozott. A korábbi eredményesség és a munkában észlelt jelenlegi fogyatékossá, gok nem zárják ki, nem erő­sítik. de nem is semlegesítik egymást. Egyet lehet és érdemes ten­ni: megszívlelni a vizsgálatok tényekkel és érvekkel alátá­masztott tanulságait. Ez min­den ellenőrzés célja és haszna. Kohl Antal SEGÍTSÉGET ADNI AZ ÉLETHEZ Szolgáltató művelődési házak Mostanában két fontos kérdés foglalkoztatja a művelődés szak­embereit: mi a kultúra szerepe a társadalmi-gazdasági fejlődés­ben és miért nem sikerül több embert bevonni a közművelődés­be. Az ismert gazdasági nehéz­ségek miatt ugyanis mérséklőd­tek a kulturális lehetőségek. Ér­demes figyelemmel kísérni te­hát, hogy a megváltozott körül­mények között hogyan próbálnak megfelelni feladatuknak a me­gyénkben működő falusi művelő­dési házak. Az elmúlt években értékes mozgalom bontakozott ki: egy­re terjednek a közművelődési szolgáltatások. Legnépszerűbb ta­lán az információs szolgálat, amelynek hasznos eszközeként működnek a városok után a nagyközségekben és a falvakban is egyre több helyen megjelenő havi műsorfüzetek. A művelődé­si házak vendége tájékozódhat települése hivatalainak, üzletei­nek munkájáról és nyitvatartá­siról, kézihez kaphatja a kisipa­rosok névjegyzékét, fellapozhat­ja a menetrendeket, a telefon- könyvet és bepillanthat az or­szág kulturális centrumainak tervébe. Sok közművelődési bá­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom