Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-17 / 271. szám
4 # PETŐFI NÉPE 9 1983. novembet 11. „Elválik az ocsú a Beszélgetés Bnrgert Róbert vezérigazgatóval A magyar agrárkultúra egyik mintagazdasága a Bábolnai Mező- gazdasági Kombinát Az elmúlt két évtizedben számos újításit, sikeres kísérletet és figyelemre méltó szervezési és gazdálkodási eredményt mutatott fel. A több állami gazdaságot egyesítő nägyüzem a kukoricatermelésben, a sertés-, a baromfi-, valamint a juhtenyésztés korszerű módszereinek kialakításában, a takarmánykeverő üzemek, új mezőgazdasági gépek bevezetésében és részbeni gyártásában is hírnevet szerzett. Hazánk egyik legnagyobb mezőgazdasági vállalatának Állami Díjas igazgatóját, kérdéseinkkel... — Bábolnán hozták létre tíz éve az első hazai termelési rendszert, az IKR-t. önnek, mint e kezdeményezés egyik menedzserének mi a véleménye ma az ilyen jellegű együttműködésről? — A néhány éve sok tekintetben megkérdőjelezett termelési rendszerek az utóbbi években — vagyis a nehezebb időszakban — is bizonyították, hogy szükség van rájuk. Ha nem így lett volna, ma már nem működne egy sem. Ezeket ugyanis nem felsőbb utasításra hozták létre, hanem a tagság önkéntes jelentkezésével. S mert talpon maradtak, életképesek — gazdasági és politikai szempontból is jók. Annak különösen örülök, hogy az elmúlt évtizedben ezek — az igényeknek megfelelően — változtak, eltértek az eredeti bábolnai mintától. Kísérletek ezek a termelés jobb szervezésének kialakítására. — Bábolna és Burgert Róbert hivatkozási alap a magyar gazdaságról itthon és külföldön folyó tárgyalásoknál, önnek mint egy mintagazdaság világot járó irányítójának mi a véleménye, hogyan látnak minket? — Azt tapasztalom, hogy a világ egyre erőteljesebben felfigyel arra, hogy a magyar politika olyan légkört teremtett az utóbbi két és fél évtizedben, amelyben többek között a mezőgazdaság is ilyen lehetett, arrrlven. Azt tartom, hogy a mai magyar mezőgazdaságot elsősorban politikai oldalról jogos dicsérni. Ami egvben azt is jelenti, hogy mindazoknak szól a dicséret, akik ennek létrehozásában résztvettek. Mindenekelőtt annak a pártnak, amelyik vállalkozott arra, hogy a megfelelő időben megindítsa a mezőgazdaság átszervezését. Ennek az egész folyamatnak az együtthatója az, ami mezőgazdaságunk mai arculatát jelenti. így fogják fel — szerencsére — azokon a helyeken, ahol megítélnek bennünket: a piac oldaláról, vagy a nemzetközi dr. Burgert Róbertét keresltük meg pénzügyi szervek oldaláról. Amilyen ezeken a fórumokon a rólunk kialakult ítélet, oly módon van a mezőgazdaságunk is napirenden, és ennek egy része, a mi kombinátunk. — Ma Magyarországon senki sem vitatja, hogy BÁBOLNA — mint gondolat — ’övőre orientált fogaimat jelöl. Várhatunk-e a jövőben valami lényeges újat az agrárvilágban? — Néhány éve még sokan fur- csállották, mikor arról beszéltem, hogy világméretű biológiai áttörés van folyamatban. Ma már nem kételkedik ebben senki. Minden szakember érzi, hogy ez — a vártnál sokkal gyorsabban hozzánk érkezett — valóság. Itt már csak arról lehet szó, hogy ehhez mi hogyan kapcsolódun' Fiataljainkat hogyan készítjük , hogy ennek a változásnak ne csak nézői, hanem részesei legyenek. Hogyan érvényesül ez a szemlélet mondjuk az egyetemi képzésben, miként lesz ez a „világnézet” a végzős hallgatók szívpt->°-agyába betáplálva ... Ha ebben nem teszünk meg mindent — mindenki, amit tud — sajnos, le kell mondanunk a jövőről. Mert ebben a nehéz nemzetközi piaci helyzetben is az tud eladni leginkább, aki több gondolatot és több gondosságot tesz a termékébe. E két tényezőnek nem romlott meg a piaca ma sem, sőt... — Hazánkban számos gazdaság sokat köszönhet annak, hogy Bábolna idejében felismerte a baromfitenyésztésben rejlő lehetőségeket. Ma azonban panaszkodnak a tenyésztők, a feldolgozók és kereskedők: nehéz a piacon helytállni, igazán jó üzletre nincs remény. Mit tud számukra ajánlani, javasolni? — Nincsenek receptjeim. Szembe kell nézni azzal, hogy világviszonylatban — a baromfi természetéből eredő gyorsabb biológiai ritmus okán — létrejöttek eladhatatlan termékek. Tehát ott tartiszta búzától • •• tunk, hogy ebben a termékben élénkebb lett a küzdelem, mint bármikor korábban. A baromfin mérhetjük le először, hogy mi a teendő akkor, ha egyszer túltermelésbe kerülünk. A hiánygazdálkodásban jól kiigazodtunk már, de még nem tanultuk meg azt, hogy mi legyen akkor, ha több termett. Mindenekelőtt meg kell tanulnunk kereskedni. Mert csak az tud igazán termelni, aki el is tud adni... Ebből következnek majd olyan változások, amelyek megszüntetik azt az állapotot: a falusiak termelnek, a városiak eladnak és mindez két csatornán megy. Annak kell lehetőséget adni, aki képes eladni és az a jó eladó, aki benne van a termelésben, és a termékben elhelyezett gondolatot ismeri. Visszatérve a baromfira, ez úgy jelentkezik, hogy annak, aki népgazdasági szempontból gazdaságtalanabbul állítja elő, abba kell hagynia. Nem oda kell baromfiistállót építeni, ahol a veszteségek csökkentésére van szükség — vagyis ezzel kiegyenlíteni más területek veszteségeit. Az a világ, amikor nagy pénzeket lehetett a baromfin keresni, végérvényesen elmúlt... — Az önök vállalatához kapcsolódik a magyar mezőgazdaság egyik igen jeles vállalkozása, a nyolc-, majd tíztonnás kukoricaprogram. Hogyan vélekedik ma — a megváltozott viszonyok között — erről... — Mi csak a nyolctonnás mozgalmat kezdeményeztük. Annak örülünk, hogy vannak olyan partnereink is, akiknek sikerült hektáronként tíz tonnát termelniük. Nekünk abból kell programot csinálni, amit hosszú távon állandósítani tudunk: ez pedig a nyolc tonna. Nem hiszem, hogy a tíztonnás gazdaságoknál valami különös, pótlólagos befektetés hozta az eredményt. Sok véletlen játszott közre. És ha ezt jól tanulgatjuk, akkor ez később már nem véletlen lesz, és nem is mindig pótlólagos befektetés. Az a jó, ha az emberek mernek termésátlagokban gondolkodni. Mert egyfajta motorja is kell, hogy legyen a fejlődésnek. A nagyüzemi átlagtermések ma olyan mértékben alócsúsztak a lehetőségeknek, mint még soha. A legfőbb ideje tehát, hogy a genetikusok. a kutatók feltárják azokat az újabb lehetőségeket, amelyek erőteljesen kinyitják a potenciális mezőnyt. — Lehűlt a világpolitikai légkör, hidegháborús hangulat der- meszti a nemzetközi gazdaságot, milyen az ön gazdálkodói közérzete? — A jelenleg érzékelhető nyomás mindenkit ér; el kell viselni. Ez alatt azt értem, hogy több gondolattal tudjon az ember előállni mindennap. Ha pedig ebből indulunk ki, el kell ismerni a régi bölcsesség igazát, miszerint minden rosszban van egy pici jó is. A jelen helyzetben például az, hogy igazán rangra emelkedett a gondolkodás. Azt tartom. ho®v igazában a munka élteti az embert. Igazi élményeket szerezhet: a küzdés élményét például. Elválik az ocsú a tiszta búzától, a lusta, tunya ember, a vállalkozni akaró, tevékeny embertől. Értelmezhetjük ezt egy újabb hőskornak is, amelyben — véleményem szerint — élni jó ... Farkas P. József A PÁRTMUNKA GYAKORLATÁBÓL Együtt könnyebb A gazdasági döntéseknek kellően előkészítettnek, megalapozottnak, politikailag támogatottnak kell lenniök, mert csakis ilyen módon járulhat hozzá a vállalat, a gazdasági egység a népgazdaság anyagi növekedéséhez. E fontos témáról beszélgettünk Kiss Attilával, az Újpesti Gépelemgyár kecskeméti gyáregysége pártalapszervezetének titkárával, Márki Kálmán vezetőségi taggal és Csehi Sándor pártcso- portbizalmival. — A döntések előkészítésében is jelentős szerepe van a pártalap- szervezetijek — kezdte Kiss Attila. Itt van a mi példánk. A vállalat dinamikus felfutást tervezett a gyáregységre, a tavalyi 105 millió forintos teljesítménnyel szemben az idén 150 milliós tervet adott hidraulikus munkahengerekre. A pártvezetőségi ülésen, ahová meghívtuk a gyáregység vezetőjét is, tárgyaltunk erről, s irreálisnak tartottuk ezt az előírást. A párttagokkal, a középvezetőkkel is szót váltottunk, s olyan álláspontunk alakult ki — figyelembe véve a létszámot, a termelőberendezések kihasználását —, hogy a 120 milliós terv megvalósítható ... — Ennek is — szólt közbe Márki Kálmán — feltételei voltak. A termelésirányításból hiányoztak kulcsfontosságú emberek. A felemelt terv feltételezte a program- szerű, minden időszakban egyenletes termelést. Ez akkor, de még most sem valósult meg. Volt min gondolkodnunk, tanakodnunk. A pártvezetőség feladatként adta ki a gyáregységvezetőnek: készítsen intézkedési tervet, jelezve abban a termelés személyi, tárgyi-szervezési feltételeit. — Félreértés ne essék — Wy- tatta Csehi Sándor — senki sem a 150 milliós terv ellen emelt szót, hanem éreztük; ennek az elvárásnak ilyen körülmények között, ilyen szervezéssel nem tudunk eleget tenni. Tervünket végül is — éppen a pártszervezet javaslatára — 1?5,5 millió forint értékű hidraulikus munkahenger és 18.5 millió forint értékű alkatrész elkészítésére állapították meg. © Csehi Sándor: — Segítettünk másképpen is ... — A személyi feltételeket sikerült biztosítani — vette át a szót ismét a párttitkár —, de a műszaki fejlesztés, a belső szervezeti intézkedések csak részben valósultak meg. Nem vártunk tétlenül, érdeklődtünk: miben, hogyan segíthetnénk? A termelési érték növelésével — mondták, s nyomhan két kommunista szombatot szerveztünk. A keresetet a nyugdíja- so1' illetve a város gyermekintézményeinek javára fordítottuk, de ennél sokkal többet ért. hogy 1 millió 300 ezer forint termelési értéket állítottunk elő. — Segítettünk másképpen is — mondta Csehi Sándor. — Taggyűlésen, de munka közben is beszéltünk a kommunistákkal a gép- és munkaidő-kihasználásról, a selejt- csökkentésről, a példamutatásról. Ráhajtottunk a munkára, de nehezen jutunk előre. — A szívós, kemény politikai munka ellenére — folytatta a gondolatsort Márki Kálmán — é^oen egy technikai váltás miatt nőtt a selejt. Az történt, hogy hosszabb és nagyobb átmérőjű munkahengereket készítünk, s ilyenformán az anyag értéke magasabb. A pártvezetőség a féléves beszámoltatáskor azzal bízta, meg a gazda# Márki Kálmán: — Volt min gondolkodnunk, tanakodnunk. sági vezetőket: dolgozzanak ki olyan bérformát, amely az eddiginél is ösztönzőbb, olyan technológiai megoldást, amely a fajlagos selejtszázalékot javítja, illetve mutassák ki, milyen gazdasági eredményeket hoztak az újítások, a műszaki fejlesztés. — Mindennek ellenére, a tervhez képest ötmilliós lemaradásunk van — folytatta Kiss Attila —, amelynek okait is ismerjük. A vevők a megrendelés ellenére más és más méretű munkahengereket kérnek, s miután nincs félkész gyártmányunk, lemaradunk, kénytelenek vagyunk átállni. A másik ok, hogy a tőkés export teljesítése szinte „kiütötte” a belső piacra való gyártást. Mégis azt mondhatom, a gyáregység dinamikusan fejlődött, hiszen három év alatt több mint kétszeresére növekedett a teljesítmény. Ez természetesen nem jelenti, nem jelentheti a belenyugvást. Saját magunkkal szemben kell igényesebbnek lenni. — Vannak még lehetőségeink — szólt ismét Márki Kálmán. — A bérrendszer nem elég ösztönző, a bentiétért, s nem a többletért fizetünk. Azon gondolkodunk, hogy a darabbért tovább szélesítjük, azaz amikor a gép nem termel, ne © Kiss Attila: — Magunkkal szemben kell igényesebbnek lenni. járjon érte a bér. Egyénekre szabott bémormákat kell kialakítanunk ... A hogyan továbbra is választ adtak a gyáregység sorsát, termelését szívükön viselő kommunisták. A meglevő két vállalati gazdasági munkaközösség mellé újabbakat szerveznek, a fórumokat — a termelési tanácskozásokat. munkásgyűléseket — jobban felhasználják termelési agitációra, a célok elérésére, a politizálásra. Sok még a tennivaló, de ahogy a párttitkár megfogalmazta: „A gazdasági vezetés, a kommunisták együttes tenniakarása könnyebbé teszi a ma még távolinak tűnő csúcs elérését.” Gémes Gábor Irányjelző Pótkocsivontatás személygépkocsival Teherszállító utánfutó, lakókocsi vontatása esetén a személy- gépkocsi menettulajdonságai jelentősen eltérnek' a megszokottól. Minden gépkocsinak típusra jellemző sajátosságai vannak, amelyeket többak között kormányzásnál, kanyarodásnál, gyorsításnál, fékezésnél figyelembe kell venni. A vontatás megkezdésekor számítani kell arra, hogy a vontató és a vontatott jármű egymásra hatása esetenként csökkentheti, de legtöbbször erősíti a vonó jármű kellemetlenségeit, ezért fokozott óvatossággal ki kell tapasztalni a járműszerelvény menettulajdonságát. Megváltozott teljesítmény A személygépkocsira felszerelt vonószerkezet elhelyezésétől, valamint a vontatott jármű méreteitől függően a járműszerelvény kanyarodásakor az utánfutó általában kisebb körön fordul, mint a vontató jármű, s a vontatmány belső oldala lesz veszélyeztetett az ütközés szempontjából. Az utánfutó kanyarodáskor ezenkívül megváltoztatja a vontató gépkocsitípusra jellemző alulvagy túlkormányozottságot. Ez féknéitoüli, vagy ráfutófékes pótkocsi esetén már enyhe lassításnál is jelentős mértékű, az úttartás szempontjából veszélyes éltérést okoz. A leggyakorlottabb vezető is meglepődik, ha először kényszerül tolatni utánfutóval. A pontos, Iránytar.tó tolatás elsajátítása csak a gépkocsi mozgásának alapos ismeretében, a tolatá- si műveletelemek begyakorlása után lehetséges. Egyenes vonalú tolatáskor, ha az utánfutó kitér a menetirányból, kormányzással /azonnal korrigálni kell, különben a kitérés rohamosan fokozódik, végül az utánfutó „becsuklik”. A járműszerelvények gyorsuló képessége a megnövekedett gördülő- és légellenállás, valamint a nagyobb tömegből adódó megváltozott tehetetlenségi erő miatt elmarad a vonó járművétől, viszonylag nagy tömegű utánfutók esetén a szükséges és a motor teljesítménye közöttr tartalék lecsökken. Ennek következménye, hogy emelkedőn, városi forgalomban a vontatmány „lustább”, ugyanakkor a személygépkocsi szerkezeti elemei fokozottabb igénybevételnek vannak kitéve, a motor üzemanyag-fogyasztása lényegesen megnő. Fék nélküli utánfutó esetén a fékezési viszonyok jelentős megváltozásával kell számolni, ami a nagymértékben megnövekedett lefékezendő tömeg miaTF a szükséges pedálerő növekedésében, a személygépkocsinál korábban megszokott lassulási érték csökkenésében, az összekapcsolás sajátosságából adódóan a haladási iránytól való eltérésben, kritikus esetben a járműszerelvény ,,be- csuklásában”, kormányozhatat- lanságában nyilvánulhat meg. Tömegerők hatására működésbe lépő (ráfutófékes) fékberendezéssel rendelkező utánfutó vontatásakor a felsoroltak kisebb mértékben jelentkeznek, ugyanakkor gyakran fellép egy kellemetlen jelenség: a vonórúdnál mutatkozó hosszirányú lengés, amelynek következtében a lassulás lüktetve változik, s ezzel egyező ütemben toló-, helyesebben lökőerő hat a személygépkocsira. Miért sodródik? További veszélyt jelent, hogy a gépjármű-tulajdonosok a ritkábban végzett vontatás miatt nem rendelkeznek kellő rutinnal, s ez többek között a nem megfelelő sebesség miatt kanyarban az utánfutó kisebb-nagyobb mértékű kisodródásához vezethet. Ismerni kell a teherszállító utánfutó hatásait különböző terheléseknél. Üres állapotban kisebb a talajhoz szorító erő, a túl kemény rugózás miatt a kisodródási veszély nő. A helytelen rakodás miatt a súlypont magasabbra kerülhet, s ez kanyarban — túlterhelés esetén —, a megemelkedett tömeg miatt keletkező nagyobb centrifugális erőt is figyelembe véve, a borulékonyságot növeli. Ez utóbbival, sajnos, egyre gyakrabban találkozunk a közutakon. Tudni kell, hogy ha a járműszerelvény összességében nem felel meg az előírt műszaki, menetdinamikai előírásoknak, a személygépkocsi és az utánfutó szerkezeti elemeinek idő előtti, gyors elhasználódásához, váratlan, legtöbbször kritikus közlekedési helyzetben! meghibásodáshoz vezet. „Súlypontvándorlás” Az engedélyezett teherbíráson belül történő szállításnál a rakomány nem megfelelő elhelyezése, rögzítetlensége a súlypont vándorlását eredményezheti, emiatt az esetek többségében nem alakul ki a szükséges nagyságú, vonószerkezetre lefelé mutató, támaszkodó erő, ami a személygépkocsi első, vagy hátsó kerekeinek tapadását, s ezzel a kormányozhatóságot, úttartást — fékezésnél a lassulást — rontja. Az eddig leírtak megfelelő műszaki állapotban lévő személy- gépkocsi és utánfutó összekapcsolása esetén is fennállnak, de a legkisebb, egyébként alig észrevehető hiba, vagy az előírások be nem tartása, a járműszerelvényre vonatkozó menettulajdonságokat jelentősen lerontják. Dóka Sándor A RENDSZERES TOVÁBBKÉPZÉS EREDMENYE Felkészülten biztonságosabb! A fenti címmel hirdette meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a Közlekedés- biztonsági Tanács és a Volán 9. sz. Vállalat a forgalombiztonsági hónap keretében a gépjárművezetők szakmai vetélkedőjét. A versenyt azzal a céllal szervezték, hogy növeljék a gépjárművezetők felkészültségét a közlekedésben. A felhívásra az őszi nagy szállítások .. ellenére 34 vállalat nevezte be gépjárművezetőit. A versenyeket a szakmaközi bizottságok rendezték meg Kecskeméten, Baján, Kiskunhalason, Kalocsán és Kiskunfélegyházán. a helyi KBT és a Volán pedig Kunszentmiklóson. Az októberi versenyeken 162 gépkocsivezető mérte össze felkészültségét a közlekedési szabályok, a defenzív taktika ismeretéből, valamint műszaki, munkavédelmi és elsősegélynyújtási tudnivalókból. A verseny nehézségi fokát jól mutatja, hogy teljesen hibátlan megoldás egy sem akadt. A Volán különböző szolgálati helyeinek gépkocsivezetői minden versenyhelyszínen beneveztek és egyértelműen bizonyították, hogy a rendszeres továbbképzés magas szintre emeli a közlekedésre való felkészültséget. Rajtuk kívül kiemelkedő eredményt ért el Kecskeméten az Ingatlan- kezelő Vállalat, Baján a Városgazdálkodási és a Finomposztó Vállalat, Kalocsán az Állami Gazdaság és a Költségvetési Üzem, Kis* kunhalason a KUNÉP csapata. A győztes csapatok serleget és pénzjutalmat, az egyéni legjobbak szintén pénzjutalmat nyertek, oklevél kíséretében. Elismerés illeti azokat a gépjárművezetőket, akik nehéz munkájuk mellett gondot fordítottak felkészültségük folyamatos emelésére, nemkülönben azokat a vállalatokat, amelyek fontosnak tartják és elősegítik gépjárművezetőik szakmai tudásának szintentartását, illetve emelését. Szabó András /
