Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-17 / 271. szám

4 # PETŐFI NÉPE 9 1983. novembet 11. „Elválik az ocsú a Beszélgetés Bnrgert Róbert vezérigazgatóval A magyar agrárkultúra egyik mintagazdasága a Bábolnai Mező- gazdasági Kombinát Az elmúlt két évtizedben számos újításit, sike­res kísérletet és figyelemre méltó szervezési és gazdálkodási ered­ményt mutatott fel. A több állami gazdaságot egyesítő nägyüzem a kukoricatermelésben, a sertés-, a baromfi-, valamint a juhtenyész­tés korszerű módszereinek kialakításában, a takarmánykeverő üze­mek, új mezőgazdasági gépek bevezetésében és részbeni gyártásában is hírnevet szerzett. Hazánk egyik legnagyobb mezőgazdasági válla­latának Állami Díjas igazgatóját, kérdéseinkkel... — Bábolnán hozták létre tíz éve az első hazai termelési rendszert, az IKR-t. önnek, mint e kezde­ményezés egyik menedzserének mi a véleménye ma az ilyen jel­legű együttműködésről? — A néhány éve sok tekintet­ben megkérdőjelezett termelési rendszerek az utóbbi években — vagyis a nehezebb időszakban — is bizonyították, hogy szükség van rájuk. Ha nem így lett volna, ma már nem működne egy sem. Eze­ket ugyanis nem felsőbb utasítás­ra hozták létre, hanem a tagság önkéntes jelentkezésével. S mert talpon maradtak, életképesek — gazdasági és politikai szempont­ból is jók. Annak különösen örü­lök, hogy az elmúlt évtizedben ezek — az igényeknek megfele­lően — változtak, eltértek az ere­deti bábolnai mintától. Kísérletek ezek a termelés jobb szervezésé­nek kialakítására. — Bábolna és Burgert Róbert hivatkozási alap a magyar gazda­ságról itthon és külföldön folyó tárgyalásoknál, önnek mint egy mintagazdaság világot járó irá­nyítójának mi a véleménye, hogyan látnak minket? — Azt tapasztalom, hogy a vi­lág egyre erőteljesebben felfigyel arra, hogy a magyar politika olyan légkört teremtett az utóbbi két és fél évtizedben, amelyben többek között a mezőgazdaság is ilyen lehetett, arrrlven. Azt tar­tom, hogy a mai magyar mezőgaz­daságot elsősorban politikai ol­dalról jogos dicsérni. Ami egvben azt is jelenti, hogy mindazoknak szól a dicséret, akik ennek létre­hozásában résztvettek. Mindenek­előtt annak a pártnak, amelyik vállalkozott arra, hogy a megfele­lő időben megindítsa a mezőgaz­daság átszervezését. Ennek az egész folyamatnak az együttható­ja az, ami mezőgazdaságunk mai arculatát jelenti. így fogják fel — szerencsére — azokon a helyeken, ahol megítélnek bennünket: a piac oldaláról, vagy a nemzetközi dr. Burgert Róbertét keresltük meg pénzügyi szervek oldaláról. Ami­lyen ezeken a fórumokon a rólunk kialakult ítélet, oly módon van a mezőgazdaságunk is napirenden, és ennek egy része, a mi kombi­nátunk. — Ma Magyarországon senki sem vitatja, hogy BÁBOLNA — mint gondolat — ’övőre orientált fogaimat jelöl. Várhatunk-e a jö­vőben valami lényeges újat az ag­rárvilágban? — Néhány éve még sokan fur- csállották, mikor arról beszéltem, hogy világméretű biológiai áttörés van folyamatban. Ma már nem kételkedik ebben senki. Minden szakember érzi, hogy ez — a várt­nál sokkal gyorsabban hozzánk érkezett — valóság. Itt már csak arról lehet szó, hogy ehhez mi ho­gyan kapcsolódun' Fiataljainkat hogyan készítjük , hogy ennek a változásnak ne csak nézői, ha­nem részesei legyenek. Hogyan érvényesül ez a szemlélet mond­juk az egyetemi képzésben, mi­ként lesz ez a „világnézet” a vég­zős hallgatók szívpt->°-agyába be­táplálva ... Ha ebben nem te­szünk meg mindent — mindenki, amit tud — sajnos, le kell monda­nunk a jövőről. Mert ebben a ne­héz nemzetközi piaci helyzetben is az tud eladni leginkább, aki több gondolatot és több gondos­ságot tesz a termékébe. E két té­nyezőnek nem romlott meg a pia­ca ma sem, sőt... — Hazánkban számos gazdaság sokat köszönhet annak, hogy Bá­bolna idejében felismerte a ba­romfitenyésztésben rejlő lehetősé­geket. Ma azonban panaszkodnak a tenyésztők, a feldolgozók és ke­reskedők: nehéz a piacon helyt­állni, igazán jó üzletre nincs re­mény. Mit tud számukra ajánlani, javasolni? — Nincsenek receptjeim. Szem­be kell nézni azzal, hogy világvi­szonylatban — a baromfi termé­szetéből eredő gyorsabb biológiai ritmus okán — létrejöttek elad­hatatlan termékek. Tehát ott tar­tiszta búzától • •• tunk, hogy ebben a termékben élénkebb lett a küzdelem, mint bármikor korábban. A baromfin mérhetjük le először, hogy mi a teendő akkor, ha egyszer túlter­melésbe kerülünk. A hiánygazdál­kodásban jól kiigazodtunk már, de még nem tanultuk meg azt, hogy mi legyen akkor, ha több termett. Mindenekelőtt meg kell tanulnunk kereskedni. Mert csak az tud igazán termelni, aki el is tud adni... Ebből következnek majd olyan változások, amelyek megszüntetik azt az állapotot: a falusiak termelnek, a városiak el­adnak és mindez két csatornán megy. Annak kell lehetőséget ad­ni, aki képes eladni és az a jó el­adó, aki benne van a termelés­ben, és a termékben elhelyezett gondolatot ismeri. Visszatérve a baromfira, ez úgy jelentkezik, hogy annak, aki népgazdasági szempontból gazdaságtalanabbul állítja elő, abba kell hagynia. Nem oda kell baromfiistállót építeni, ahol a veszteségek csökkentésére van szükség — vagyis ezzel ki­egyenlíteni más területek veszte­ségeit. Az a világ, amikor nagy pénzeket lehetett a baromfin ke­resni, végérvényesen elmúlt... — Az önök vállalatához kapcso­lódik a magyar mezőgazdaság egyik igen jeles vállalkozása, a nyolc-, majd tíztonnás kukorica­program. Hogyan vélekedik ma — a megváltozott viszonyok között — erről... — Mi csak a nyolctonnás moz­galmat kezdeményeztük. Annak örülünk, hogy vannak olyan part­nereink is, akiknek sikerült hek­táronként tíz tonnát termelniük. Nekünk abból kell programot csi­nálni, amit hosszú távon állandó­sítani tudunk: ez pedig a nyolc tonna. Nem hiszem, hogy a tíz­tonnás gazdaságoknál valami kü­lönös, pótlólagos befektetés hozta az eredményt. Sok véletlen ját­szott közre. És ha ezt jól tanul­gatjuk, akkor ez később már nem véletlen lesz, és nem is mindig pótlólagos befektetés. Az a jó, ha az emberek mernek termésátla­gokban gondolkodni. Mert egyfaj­ta motorja is kell, hogy legyen a fejlődésnek. A nagyüzemi átlag­termések ma olyan mértékben alócsúsztak a lehetőségeknek, mint még soha. A legfőbb ideje tehát, hogy a genetikusok. a ku­tatók feltárják azokat az újabb lehetőségeket, amelyek erőteljesen kinyitják a potenciális mezőnyt. — Lehűlt a világpolitikai lég­kör, hidegháborús hangulat der- meszti a nemzetközi gazdaságot, milyen az ön gazdálkodói közér­zete? — A jelenleg érzékelhető nyo­más mindenkit ér; el kell viselni. Ez alatt azt értem, hogy több gon­dolattal tudjon az ember előállni mindennap. Ha pedig ebből in­dulunk ki, el kell ismerni a régi bölcsesség igazát, miszerint min­den rosszban van egy pici jó is. A jelen helyzetben például az, hogy igazán rangra emelkedett a gondolkodás. Azt tartom. ho®v igazában a munka élteti az em­bert. Igazi élményeket szerezhet: a küzdés élményét például. Elvá­lik az ocsú a tiszta búzától, a lus­ta, tunya ember, a vállalkozni akaró, tevékeny embertől. Értel­mezhetjük ezt egy újabb hőskor­nak is, amelyben — véleményem szerint — élni jó ... Farkas P. József A PÁRTMUNKA GYAKORLATÁBÓL Együtt könnyebb A gazdasági döntéseknek kellően előkészítettnek, megala­pozottnak, politikailag támogatottnak kell lenniök, mert csakis ilyen módon járulhat hozzá a vállalat, a gazdasági egység a népgazdaság anyagi növekedéséhez. E fontos té­máról beszélgettünk Kiss Attilával, az Újpesti Gépelemgyár kecskeméti gyáregysége pártalapszervezetének titkárával, Márki Kálmán vezetőségi taggal és Csehi Sándor pártcso- portbizalmival. — A döntések előkészítésében is jelentős szerepe van a pártalap- szervezetijek — kezdte Kiss Atti­la. Itt van a mi példánk. A vál­lalat dinamikus felfutást tervezett a gyáregységre, a tavalyi 105 mil­lió forintos teljesítménnyel szem­ben az idén 150 milliós tervet adott hidraulikus munkahenge­rekre. A pártvezetőségi ülésen, ahová meghívtuk a gyáregység vezetőjét is, tárgyaltunk erről, s irreálisnak tartottuk ezt az elő­írást. A párttagokkal, a középve­zetőkkel is szót váltottunk, s olyan álláspontunk alakult ki — figye­lembe véve a létszámot, a terme­lőberendezések kihasználását —, hogy a 120 milliós terv megvaló­sítható ... — Ennek is — szólt közbe Már­ki Kálmán — feltételei voltak. A termelésirányításból hiányoztak kulcsfontosságú emberek. A fel­emelt terv feltételezte a program- szerű, minden időszakban egyen­letes termelést. Ez akkor, de még most sem valósult meg. Volt min gondolkodnunk, tanakodnunk. A pártvezetőség feladatként adta ki a gyáregységvezetőnek: készítsen intézkedési tervet, jelezve abban a termelés személyi, tárgyi-szer­vezési feltételeit. — Félreértés ne essék — Wy- tatta Csehi Sándor — senki sem a 150 milliós terv ellen emelt szót, hanem éreztük; ennek az elvárás­nak ilyen körülmények között, ilyen szervezéssel nem tudunk eleget tenni. Tervünket végül is — éppen a pártszervezet javasla­tára — 1?5,5 millió forint értékű hidraulikus munkahenger és 18.5 millió forint értékű alkatrész el­készítésére állapították meg. © Csehi Sándor: — Segítettünk másképpen is ... — A személyi feltételeket sike­rült biztosítani — vette át a szót ismét a párttitkár —, de a mű­szaki fejlesztés, a belső szervezeti intézkedések csak részben való­sultak meg. Nem vártunk tétlenül, érdeklődtünk: miben, hogyan se­gíthetnénk? A termelési érték nö­velésével — mondták, s nyomhan két kommunista szombatot szer­veztünk. A keresetet a nyugdíja- so1' illetve a város gyermekintéz­ményeinek javára fordítottuk, de ennél sokkal többet ért. hogy 1 millió 300 ezer forint termelési értéket állítottunk elő. — Segítettünk másképpen is — mondta Csehi Sándor. — Taggyű­lésen, de munka közben is beszél­tünk a kommunistákkal a gép- és munkaidő-kihasználásról, a selejt- csökkentésről, a példamutatásról. Ráhajtottunk a munkára, de ne­hezen jutunk előre. — A szívós, kemény politikai munka ellenére — folytatta a gon­dolatsort Márki Kálmán — é^oen egy technikai váltás miatt nőtt a selejt. Az történt, hogy hosszabb és nagyobb átmérőjű munkahen­gereket készítünk, s ilyenformán az anyag értéke magasabb. A pártvezetőség a féléves beszámol­tatáskor azzal bízta, meg a gazda­# Márki Kálmán: — Volt min gondolkodnunk, tanakodnunk. sági vezetőket: dolgozzanak ki olyan bérformát, amely az eddi­ginél is ösztönzőbb, olyan techno­lógiai megoldást, amely a fajlagos selejtszázalékot javítja, illetve mutassák ki, milyen gazdasági eredményeket hoztak az újítások, a műszaki fejlesztés. — Mindennek ellenére, a terv­hez képest ötmilliós lemaradá­sunk van — folytatta Kiss Attila —, amelynek okait is ismerjük. A vevők a megrendelés ellenére más és más méretű munkahenge­reket kérnek, s miután nincs fél­kész gyártmányunk, lemaradunk, kénytelenek vagyunk átállni. A másik ok, hogy a tőkés export tel­jesítése szinte „kiütötte” a belső piacra való gyártást. Mégis azt mondhatom, a gyáregység dina­mikusan fejlődött, hiszen három év alatt több mint kétszeresére növekedett a teljesítmény. Ez ter­mészetesen nem jelenti, nem je­lentheti a belenyugvást. Saját ma­gunkkal szemben kell igényesebb­nek lenni. — Vannak még lehetőségeink — szólt ismét Márki Kálmán. — A bérrendszer nem elég ösztönző, a bentiétért, s nem a többletért fi­zetünk. Azon gondolkodunk, hogy a darabbért tovább szélesítjük, azaz amikor a gép nem termel, ne © Kiss Attila: — Magunkkal szem­ben kell igényesebbnek lenni. járjon érte a bér. Egyénekre sza­bott bémormákat kell kialakíta­nunk ... A hogyan továbbra is választ adtak a gyáregység sorsát, terme­lését szívükön viselő kommunis­ták. A meglevő két vállalati gaz­dasági munkaközösség mellé újabbakat szerveznek, a fórumo­kat — a termelési tanácskozáso­kat. munkásgyűléseket — jobban felhasználják termelési agitációra, a célok elérésére, a politizálásra. Sok még a tennivaló, de ahogy a párttitkár megfogalmazta: „A gazdasági vezetés, a kommunisták együttes tenniakarása könnyebbé teszi a ma még távolinak tűnő csúcs elérését.” Gémes Gábor Irányjelző Pótkocsivontatás személygépkocsival Teherszállító utánfutó, lakó­kocsi vontatása esetén a személy- gépkocsi menettulajdonságai je­lentősen eltérnek' a megszokot­tól. Minden gépkocsinak típusra jellemző sajátosságai vannak, amelyeket többak között kor­mányzásnál, kanyarodásnál, gyor­sításnál, fékezésnél figyelembe kell venni. A vontatás megkez­désekor számítani kell arra, hogy a vontató és a vontatott jármű egymásra hatása esetenként csök­kentheti, de legtöbbször erősíti a vonó jármű kellemetlenségeit, ezért fokozott óvatossággal ki kell tapasztalni a járműszerelvény menettulajdonságát. Megváltozott teljesítmény A személygépkocsira felszerelt vonószerkezet elhelyezésétől, va­lamint a vontatott jármű mére­teitől függően a járműszerelvény kanyarodásakor az utánfutó álta­lában kisebb körön fordul, mint a vontató jármű, s a vontatmány belső oldala lesz veszélyeztetett az ütközés szempontjából. Az utánfutó kanyarodáskor ezenkí­vül megváltoztatja a vontató gépkocsitípusra jellemző alul­vagy túlkormányozottságot. Ez féknéitoüli, vagy ráfutófékes pót­kocsi esetén már enyhe lassítás­nál is jelentős mértékű, az út­tartás szempontjából veszélyes éltérést okoz. A leggyakorlottabb vezető is meglepődik, ha először kényszerül tolatni utánfutóval. A pontos, Iránytar.tó tolatás elsajá­títása csak a gépkocsi mozgásá­nak alapos ismeretében, a tolatá- si műveletelemek begyakorlása után lehetséges. Egyenes vonalú tolatáskor, ha az utánfutó kitér a menetirányból, kormányzással /azonnal korrigálni kell, különben a kitérés rohamosan fokozódik, végül az utánfutó „becsuklik”. A járműszerelvények gyorsuló képessége a megnövekedett gör­dülő- és légellenállás, valamint a nagyobb tömegből adódó meg­változott tehetetlenségi erő miatt elmarad a vonó járművétől, vi­szonylag nagy tömegű utánfutók esetén a szükséges és a motor teljesítménye közöttr tartalék le­csökken. Ennek következménye, hogy emelkedőn, városi forgalom­ban a vontatmány „lustább”, ugyanakkor a személygépkocsi szerkezeti elemei fokozottabb igénybevételnek vannak kitéve, a motor üzemanyag-fogyasztása lényegesen megnő. Fék nélküli utánfutó esetén a fékezési viszonyok jelentős meg­változásával kell számolni, ami a nagymértékben megnövekedett lefékezendő tömeg miaTF a szük­séges pedálerő növekedésében, a személygépkocsinál korábban megszokott lassulási érték csök­kenésében, az összekapcsolás sa­játosságából adódóan a haladási iránytól való eltérésben, kritikus esetben a járműszerelvény ,,be- csuklásában”, kormányozhatat- lanságában nyilvánulhat meg. Tömegerők hatására működésbe lépő (ráfutófékes) fékberendezés­sel rendelkező utánfutó vontatá­sakor a felsoroltak kisebb mér­tékben jelentkeznek, ugyanakkor gyakran fellép egy kellemetlen jelenség: a vonórúdnál mutatko­zó hosszirányú lengés, amelynek következtében a lassulás lüktetve változik, s ezzel egyező ütemben toló-, helyesebben lökőerő hat a személygépkocsira. Miért sodródik? További veszélyt jelent, hogy a gépjármű-tulajdonosok a rit­kábban végzett vontatás miatt nem rendelkeznek kellő rutinnal, s ez többek között a nem meg­felelő sebesség miatt kanyarban az utánfutó kisebb-nagyobb mér­tékű kisodródásához vezethet. Ismerni kell a teherszállító után­futó hatásait különböző terhelé­seknél. Üres állapotban kisebb a talajhoz szorító erő, a túl kemény rugózás miatt a kisodródási ve­szély nő. A helytelen rakodás miatt a súlypont magasabbra ke­rülhet, s ez kanyarban — túl­terhelés esetén —, a megemel­kedett tömeg miatt keletkező na­gyobb centrifugális erőt is figye­lembe véve, a borulékonyságot növeli. Ez utóbbival, sajnos, egy­re gyakrabban találkozunk a köz­utakon. Tudni kell, hogy ha a járműszerelvény összességében nem felel meg az előírt műszaki, menetdinamikai előírásoknak, a személygépkocsi és az utánfutó szerkezeti elemeinek idő előtti, gyors elhasználódásához, várat­lan, legtöbbször kritikus közle­kedési helyzetben! meghibáso­dáshoz vezet. „Súlypontvándorlás” Az engedélyezett teherbírá­son belül történő szállításnál a rakomány nem megfelelő elhe­lyezése, rögzítetlensége a súly­pont vándorlását eredményezheti, emiatt az esetek többségében nem alakul ki a szükséges nagy­ságú, vonószerkezetre lefelé mu­tató, támaszkodó erő, ami a sze­mélygépkocsi első, vagy hátsó ke­rekeinek tapadását, s ezzel a kormányozhatóságot, úttartást — fékezésnél a lassulást — rontja. Az eddig leírtak megfelelő mű­szaki állapotban lévő személy- gépkocsi és utánfutó összekapcso­lása esetén is fennállnak, de a legkisebb, egyébként alig észre­vehető hiba, vagy az előírások be nem tartása, a járműszerel­vényre vonatkozó menettulaj­donságokat jelentősen lerontják. Dóka Sándor A RENDSZERES TOVÁBBKÉPZÉS EREDMENYE Felkészülten biztonságosabb! A fenti címmel hirdette meg a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa, a Közlekedés- biztonsági Tanács és a Volán 9. sz. Vállalat a forgalombiz­tonsági hónap keretében a gépjárművezetők szakmai vetélkedőjét. A versenyt az­zal a céllal szervezték, hogy növeljék a gépjárművezetők felkészültségét a közlekedés­ben. A felhívásra az őszi nagy szállítások .. ellenére 34 vállalat nevezte be gépjár­művezetőit. A versenyeket a szakmaközi bizottságok ren­dezték meg Kecskeméten, Baján, Kiskunhalason, Ka­locsán és Kiskunfélegyhá­zán. a helyi KBT és a Volán pedig Kunszentmiklóson. Az októberi versenyeken 162 gépkocsivezető mérte össze felkészültségét a köz­lekedési szabályok, a defen­zív taktika ismeretéből, va­lamint műszaki, munkavé­delmi és elsősegélynyújtási tudnivalókból. A verseny ne­hézségi fokát jól mutatja, hogy teljesen hibátlan meg­oldás egy sem akadt. A Vo­lán különböző szolgálati he­lyeinek gépkocsivezetői min­den versenyhelyszínen bene­veztek és egyértelműen bizo­nyították, hogy a rendszeres továbbképzés magas szintre emeli a közlekedésre való felkészültséget. Rajtuk kívül kiemelkedő eredményt ért el Kecskeméten az Ingatlan- kezelő Vállalat, Baján a Vá­rosgazdálkodási és a Finom­posztó Vállalat, Kalocsán az Állami Gazdaság és a Költségvetési Üzem, Kis* kunhalason a KUNÉP csa­pata. A győztes csapatok serleget és pénzjutalmat, az egyéni legjobbak szintén pénzjutalmat nyertek, okle­vél kíséretében. Elismerés illeti azokat a gépjárművezetőket, akik ne­héz munkájuk mellett gon­dot fordítottak felkészültsé­gük folyamatos emelésére, nemkülönben azokat a vál­lalatokat, amelyek fontosnak tartják és elősegítik gépjár­művezetőik szakmai tudásá­nak szintentartását, illetve emelését. Szabó András /

Next

/
Oldalképek
Tartalom