Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-27 / 254. szám

1983. október 21. • PETŐFI NÉPE • 3 HÁROM RENDHAGYÓ PORTRÉ Rendőrök a lakókörzetekben A nyári ivóvízellátás tapasztalatairól Felelni öt-hatezer ember biztonságáért, intézni ügyes-bajos dolgai­kat, ügyelni a közrendre — látszólag ennyi a körzeti megbízott rend­őrök dolga. Valóban ezek az általánosan ismert jellemzők fejeznék ki feladatukat, szolgálatukat, s mindennapjaikat? A szerdán és csütörtökön megtartott második országos körzeti megbízotti értekez­let kínál alkalmat arra, hogy megyénk küldöttei közül hármat mun­ka közben közelebbről is bemutassunk olvasóinknak. fogalmazásában, bejelentőlapok 9 Bende Ferenc Bende Ferenc zászlós, a kecs­keméti Mű kertvárosban teljesít szolgálatot. Ott van a Iákása és irodája is. Körzetét, saját elmon­dása szerint, nyugodt, dolgos, tö­rekvő emberek lakják, így a bűn­elkövetők sem közülük kerülnek ki. Kisebb tanyaterület tartozik hozzá, amelynek „hívatlan láto­gatói” időnként kisebb lopáso­kat követnek el. Ilyenkor sza­porodik meg a rendőr munkája. A Műkertváros gyorsan fejlődő, épülő városrész, a növekedés min­den bajával együtt. Az építkezé­sek olyan embereknek is lehető­séget jelentenék — a munkán kí­vül —, akik büntetésük letöltése után életvitelük miatt a társada­lom. menetébe beilleszkedni nem tudnak. A nyomozást, ha kisebb súlyú bűncselekményekről, így lopásokról, garázdaságról van szó, a körzeti megbízott végzi. Ráadásul ebben a körzetben mű­ködik Kecskemét házgyára, amelynek egyes dolgozói, különö­sen fizetésnapokon tanúsítanak rendőrért kiáltó magatartást. Ke­vés problémája van a környéken lakó fiatalokkal. Leginkább csak azokkal a 14—15 éves legények­kel gyűlik meg a baja, akik se­gédmotor-kerékpárral közlekedve fittyet hánynak a szabályokra. Bende Ferenc 1906-ban válasz­totta hivatásként a rendőri pá­lyát. Gépkocsizó járőrként pró­bálta meg, milyen ez az élet. Az egyenruha iránti vonzalma mun­kaszeretettel' párosulva a kör­nyék megbecsült emberévé tette őt. Akkor is szívesen segít, ha körzetének lakói kérvények roeg­kitöltésében kérik tanácsát. Te­vékenységét elismerték azzal is, hogy megválasztották a körzeti megbízotti alosztály párttitkárá­nak. Tagja a Hazafias Népfront városi bizottságának is. Bénidé Ferenc úgy érzi, hogy ezek is a tekintélyét jelzik és azt a bizal­mat, amelyet körzetének lakói éreznek iránta. Izsák nagyközség körzeti meg­bízotti csoportjának tagja Orbán János főtörzsőrmester. Tíz éve már, hogy rendőrként dolgozik. Izsákon 1976 óta1 teljesít szolgá­latot. Technikailag jól felszerelt irodájában a körzet hét-nyolc­ezer lakóját várja különféle prob­lémák megoldásával, Izsákhoz nagy tanyaterület tartozik, főleg szőlő- és gyümölcsültetvényekkel. Sajnos, itt az emberek könnyeb­ben jutnak italhoz, amelynek gát­lásokat felszabadító hatása az átlagosnál nagyobb számban ösz­tönzi őket bűncselekmények el­követésére. Szerencsére a tette­sek kiléte nem marad sokáig ti­tokban. Köszönhető ez a körzeti megbízott és a környékbeliek kö­zötti személyes jó kapcsolatnak, de annak is, hogy a nagyközség társadalmi és gazdasági vezetése bármikor kész munkájához segít­séget nyújtani. Hozzávetőlegesen kétszázjféle feladatot kell ellát­nia mint rendőrnek, de ezeken félül kicsit útlevél-ügyintéző, gépkocsié tiró, szerződéskötésben tanácsot adó személy is. Talán ezek hozzák közel az embere­• Orbán János két a körzetű megbízotthoz. A nevelés, ha jó szóval párosul, so­hasem lehet hatástalan. Orbán János szerint a fiatalokkal való foglalkozást idejében kell elkez­deni, amikor még nem követtek él' ifjúkori „botlásokat”. Ezért is vállalta a községi tanács szerve­zetében a gyermek- és ifjúságvé­delmi bizottsági tagságát. • Molnár István Soltvadkert nagyközség terüle­tén négy fős körzeti megbízott csoport működik. Vezetőjük, Molnár István főtörzsőrmester 1975-ben kezdte a rendőri pályát. A mezőgazdasági szezonmunkák idején nagyon sok „idegen” ve­tődik arrafelé, akik alkalmi mun­kákból élnek. Életvitelük sok esetben nélkülözi az állandósá­got, így ők adják a legtöbb mun­kát a körzeti megbízottaknak. Ezért Molnár István is gyakran járja a vidéket szolgálati gépko­csival. A lakossággal való kapcsolaté­nak fontos része, hogy egy sor társadalmi feladatot is vállalt. Megválasztották a nagyközségi ta­nács tagjának, emellett tagja az ifjúsági albizottságnak és a köz­lekedésbiztonsági tanácsnak. Hit­tel vallja, hogy kis ügy nincs. Minden ügy a legfontosabb lehet annak, akiről éppen szó van, ezért mindegyiket a lehető leg­komolyabban kell venni. * Csak három arcot emelhettünk ki a Bács-Kisikun megyében szol­gálatot tevő 182 körzeti megbízott közül, hogy képviseljék a csepp- ben a tengert. Különböző helye­ken teljesítenek szolgálatot, még­is mindegyikük személyében kö­zös, hogy a törvényesség érvénye­sülése érdekében a lakossággal együtt mindannyiunk biztonsá­gáért tevékenykednek. Tuza Béla Az Országos Vízügyi Hivatal- bán összegezték az idei nyári ivóvízellátás tapasztalatait. Esze­rint az aszály ellenére sem ha­ladta meg az előre jelzettet azok­nak a településeknek a száma, amelyekben vízellátási nehézsé­gekkel számoltak. A vezetékes ivóvízzel ellátott több. mint 1600 település között — átlagos nyári időjárást feltételezve — 240—260 városban és községben jeleztek előre a június 1. és augusztus 31-e közötti időszakra várhatóan víz­hiányt. A vízszolgáltató vállala­tok erőfeszítései nyomán a szá­mítottnál nagyobb fogyasztás el­lenére sem haladta meg a 200-at a vízhiányos települések száma. Nem volt gond Baranya, Zala, Vas megyében sem, s a yártnál rövidebb ideig tartott a hiány Heves és Bács-Kiskun megyében is. Ugyanakkor időnként akado­zott az ellátás — amint azt előre jelezték is — a főváros agglo­merációs övezetében, a Balaton térségében, a Velencei-tó üdülő- területén, Haidú-Bihar, Pest és Békés megyében. A tanácsok, — ahol szükséges volt — locsolási és gépkocsimosási tilalommal korlá­tozták a vízfogyasztást a legme­legebb nyári időszakokban. Több településen Dedig a közművesí­tett. ám vízhiánnyal küszködő ut­cákba. lakónegyedekbe a szol­gáltató vállalatok tartálykocsik­kal szállították az ivóvizet. A szolgáltatási zavarok több mint 90 százalékát az okozta, hogy az igényeknél kisebb a meg­levő vízmű teljesítménye. Meg­közelíti a hetvenet azoknak a te­lepüléseknek a száma, amelyeken új fogyasztók bekapcsolása miatt adódtak az ellátási zavarok; több új fogyasztót kapcsoltak a háló­zatra. mint amennyit a vízmű biz­tonsággal elláthatna. Ennek a lövőben elejét kell venni. A vizs­gálat fontos figyelmeztetése, hogy a tartósan túlterhelt vízművek szolgáltató hálózatában gyako­ribb a zavar a berendezések és a vezetékek sérülése miatt, s en­nek elkerülésére körültekintően kell felkészülni. Salgótarjánban sikeresen vizs­gázott az az új számítógépes mód­szer, amely feltárta a vízellátó rendszer rejtett tartalékait, s így kis ráfordítással 15 százalékkal bővíthették a vízmű teljesítmé­nyét. Ezzel a programmal kere­sik most Balatonalmádi térségé­ben is a vízellátás javításának gazdaságos és új tartalékait. A fejlesztés anyagi erőforrá­sainak jobb hasznosítása érdeké­ben javasolják azt is, hogy a nagyforgalmú üdülőterületen ke­vésbé költséges műszaki megol­dásokkal — például kisebb mély­ségben fektetett vezetékekkel — bővítsék a hálózatot. KÖZVILÁGÍTÁS, LAKODALMAS HELYISÉG, ÚTÉPÍTÉS VETÉLKEDŐ, CSÚCSFORGALOM, fórum Készülnek a lakosokkal való találkozásra Bátmonostoron Bátmonostoron ez évben sem szaíkítanak azzal a gyakorlattal, hogy a tanácstagi be­számolókat és a falugyűlést azonos hónap­ban tartják. A közéleti események ideje az idén novemiber. Oláh Imre, a városkörnyéki település ta­nácselnöke így napközben a legtöbbet már ezekre az összejövetelekre gondol. — Mi foglalkoztatja főképpen a fel­készülési időszakban? — Nehéz volna kivételt tenni azokban, a kérdésekben, amelyekre a lakosság majd választ vár — mondta a tanácselnök. — Kis község vagyunk. A népességünk ezer- nyolcszázötven. Hozzánk tíz kilométerre Baja. A város vonzásában- élünk. Így, ezeknél a sajátosságoknál fogva is, több­féle az emberek gondja, kérése ... — Például? — Községünkön vezet keresztül az 51-es számú út. Nagyforgalmú, veszélyes út­szakasz, amelyen már több baleset történt. Legutóbb egy mozgássérültet ért szeren­csétlen,ség, elütötte egy traktor. A baleseti veszély csökkenne — ez az itt lakók véle­ménye —, ha legalább egy helyen, a gya­logosok biztonsága érdekében zebrát fes­tenének és jelzőtáblát állítanának föl. — Erre a problémám az útügyi szak­emberek bizonyára találnak megoldást. Mint ahogyan a község ügyeiben, más te­rületeken év közben sikerült Előrejutni. Az utcákban járva láttuk, hogy sok közvilá­gítási lámpa ,egészen új. — Csakugyan, a faluban korszerűsítet­tük az utcai világítást. A Petőfi utcába pél­dául 18 higanygőzlámpát telepi tettünk, s ugyanilyen fényforrást kapott a Dózsa György, a Mátyás és a Gábor Áron utca is. A Kun Béla utcában kicseréltettük a hibás égőket. Ezen kívül, az idén bevezet­tük a zsákos szeméthordást. Gépkocsival, hetenként egyszer elszállítjuk a házi hul­ladékot. A lakosság kérése volt, hogy a művelődési ház lakodalmas helyiségét újítsuk fel. Ez megtörtént. Míg azelőtt sá­torban, ponyva alatt vigadtak, most már — egyszerre hatszázan — tető alatt, beton­padlás teremben szórakozhatnak. A közös­ségi helyiséghez építettünk egy bográcsos kiskonyhát is. O Új higanygőzlámpák a faluban (Stra- szer András felvétele) — Dolgoznak-e jelenleg valamilyen munkán? | — Igen. Hanoim hete, a Kossuth Tsz pénzbeni támogatásával és fuvareszközei­vel megkezdtük az Árpád és a Rákóczi ut­ca úttükrének az elkészítését. Az útépítés kivitelezője a Bajai Vízügyi Igazgatóság építési részlegle, amely 700 ezer forintért végzi el a burkolást. — A falugyűlés és a tanácstagi beszá­molók la jelekből ítélve, eseménydúsnak ígérkeznek. — Mi is úgy véljük. Munkánkról, ter­veinkről és n£űl utolsósorban problémáink megoldásáról végül is azonban majd a la­kosok alkotnak véleményt — mondta be­fejezésül Oláh Imre tanácselnök. K—1 Befejeződött a közlekedésbiztonsági hónap rendezvénysorozata A megyei közlekedésbiztonsági tanács és a Vo­lán 9. számú Vállalat által szervezett közlekedés- biztonsági hónap igen stílusosan, kedden egészna­pos programmal fejeződött be. Délelőtt 10 órakor Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában került sor a Guruló KRESZ üzemi vetélkedősorozat megyei döntőjére, amelyen tíz üzem, termelőszövet­kezet, illetve állalmi gazdaság 6—6 tagú csapata ver­senyzett az első helyezésekért. Csupán az érdekes­ség kedvéért említjük meg, hogy az elődöntőkön nem kevesebb, «mint 800 hivatásos gépkocsivezető vett részt. A vetélkedőt — ahol KRESZ- és defen­zív vezetési teszt, szóbeli műszaki, vezetéstechni­kai vizsga, valamint gyakorlati üzemanyag-takaré­kos vezetés szerepelt — Petress István, a Magyar Rádió fő-munkatársa vezette, s a zsűri elnöke ár. Vincze Győző ny. rendőr ezredes volt. Az igen szo­ros küzdelemben csapatban 1. a Volán 9. számú Vállalat, 2. a Hosszúhegyi Állami Gazdaság. 3. a Fémmunkás Vállalat, Kecskemét. Egyéniben 1. Kécskefalvi László Fémmunkás, Kecskemét, 2. Pás­ti István, 3. Vida János, mindketten a Volán ver­senyzői. A zsűri különdiját kapta az abszolút győz­tes Földvári Imre, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság gépkocsivezetője. A Csúcsforgalom adása több mint egy óra hosz- szán át tartott és a kecskeméti Tudomány és Tech­nika Háza előtt mintegy 250—300 érdeklődő, alkal­mi versenyző vett részt a műsorban. Ebben és az egésznapos technikai lebonyolításban nagy segít­séget nyújtottak a Hírős CB Klub rádiósai. Délután a magánautósok részére a Magyar Autóklub in­gyenes fényszóróbeállítást végzett és a Technika Háza aulájában a Bács-Kiskun megyei Élélmiszer- kiskereskedelmi Vállalat Táplálkozási szokások cím­mel kiállítást és bemutatót rendezett üdítő italok­ból, sajtokból, konzenvekből. Este hét órakor szinte zsúfolásig megtelt a Tu­domány és Technika Házának színházterme. Dr. Tóth Antal rendőr alezredesnek, a JÁegyei KBT ügy­vezető elnökének bevezetője után, az AUTÖKER, a városi tanács, a Volán, a KPM Közúti Igazgató­ság, az ATI, az Autóklub, az Állami Biztosító, a megyei tanács közlekedési osztálya és mások adtak választ a megyeszékhely közlekedés; gondjait szí­vükön viselők kérdéseire. G. G. Út a labirintusban A Közgazdasági Szakközép- iskolából például nyolcvanan jelentkeztek. A Katona József Gimnáziumból több mint öt- venen. Érthető volt tehát az előadó meghökkenése, mikor a meghirdetett előadássorozat első napján mindössze hat diákot talált a teremben. Lel­kiismeretes ember lévén, ne­kik is elmondta, amit a száz­harmincnak szánt. Ez történt a „gazdaságpoli­tika középiskolásoknak” té­mában meghirdetett sorozat első előadásán az Úttörő és Ifjúsági Házban. Mielőtt pál­cát törnénk az ifjak felett, nézzük meg, vajon miért nem jöttek él? Egy részűk szüre­telni' volt, délután háromkor ért haza. Ha nagyon akar, még talán épp odaér a négy órakor kezdődő előadásra. De valljuk be, a szokatlan fizi­kai munka után, a friss leve­gőtől, csípős széltől elbágyad­va kinek van kedve és ereje tiszta ruhát húzni és újra el­indulni otthonról. Egy másik iskolában épp aznap volt a kötelező műfordítási verseny. Igaz, ezt talán már tudni le­hetett akkor is, amikor a szer­vezők az első előadás időpont­jára véleményt kértek az is­kolától. De sajnos az iskolá­ban senkinek nem tűnt fel a párhuzam ... Akik nem jutottak el, azok­nak most elmondom: érdemes lett volna mégis összeszedni a szüret utáni maradék erőt. A fiatal előadó olyan gazdaság- politikai alapfogalmakkal is­mertette meg a hallgatókat, amelyekkel nap mint nap ta­lálkozik az újságolvasó, a tv­néző, a rádióhallgató. És nem csak a gazdaságpolitikai elő­adásokban ! Talán a következő hat al­kalom jobban sikerül — biz­tatják magukat a szervezők, a Szervezési és Vezetési Társa­ság Fiatalok Bizottságának tagjai. Ügy érzik, a kezdeti, látszólagos sikertelenség miatt nem szabad feladni. Hiszik, hogy szükséges ismereteket kínálnak a maguknál alig né­l hány évvel fiatalabbaknak; hogy hiányt pótolnak, ha vé­gigviszik a kurzust; ha min­den hónap második péntek­jén mégis megtartják az elő­adásokat. A céljuk: hozzáfér­hetővé tenni olyan ismerete­ket, amelyeket legfeljebb a történelem tantárgy keretein belül kaphatnak a középisko­lások — feltéve, hogy a tárgy tanára fontosnak tartja ezt. Adni akartak (akarnak) va­lamit, ami nélkül a legtöbb információ elsuhan a fiatalok füle mellett, hiszen nem értik valós tartalmát. Praktikus megfontolások is közrejátszot­tak: mindenki tudja, hogy még a matematikusnak, ének- tanárnak készülőnél is sor kerül a felvételi közben be­szélgetésre. Ezen pedig nem­csak a szakmai tudásról kell számot adni, hanem arról is, mi van ma hazánkban, szom­szédunkban, vagy épp a Föld túlsó felén. Az eseményeket pedig gazdaságpolitikai isme­retek nélkül legfeljebb meg­tanulni lehet — megérteni nem. Sokfélét kínálnak a szelle­mi étlapon a kurzus szerve­zői. Szerepelnek rajta aktuális napi kérdések; előadások, be­szélgetések a gazdaságpoliti­ka módszereiről, intézmény- rendszeréről, a gazdaság sza­bályozásáról, a vállalatok sze­repéről, a szocializmus pénz­ügyeiről, a külkereskedelem­ről. Az előadások formájaként a kötetlenebb beszélgetést sze­retnék meghonosítani: lehes. sen beleszólni, bátran közbe­kérdezni. Ez a fajta időtöltés — elis-. merem — nem ad olyan fel­hőtlen szórakozást, mint egy diszkó, vagy egy jó kaland­film. A gondolkodó embernek viszont örömet szerezhet, ha megérti az eddig érthetetlent, ha megtalálja „Ariadné fona­lát”, amely utat mutathat a most még megfejthetetlennek tűnő információ-labirintus­ban. F. E. FILMJEGYZET Délibábok esőben Variáció Gogol: Revizor című színművére Gogol telve ötlettel, energiával, 1836-ban már látja a jövő komé­diájának modelljét, de a nagy téma még hiányzik. Puskintól kér (levélben) „egy kifejezetten orosz anekdotát”, melynek feldolgozásá­val kapcsolatban előre megígéri, hogy „mulatságosabb lesz az ör­dögnél is”. A revizor-motívum azonban nem Puskin fantáziájának szülötte, a hagyományos félreismerés e kor sajátos orosz szituációja' is. Sze­mélyes tapasztalat és élmény, társaságbeli anekdoták, kortárs szín­padi művek félig már elkoptatott frázisa. A felelősségrevonás (a revizor), s az ettől való rettegés hétköznapi volt egy olyan bürokra­ta birodalomban, amelyben senki sem tudta összefogni az irányítás szálait. I. Miklós birodalmának sajátos jelenségét Gogol tette mara­dandó helyére a drámairodalomban. Mészáros Márta űj filmjében, a DÉLIBÁBOK ORSZÁGÁBAN kí­sérletet tesz arra, hogy térben és időben „arrébb” helyezzen egy ízig-vérig orosz társadalmi jelenséget. Az időeltolódás nem is olyan nagy, a színhely az 1867-es osztrák—magyar kiegyezés utáni Ma­gyarország. A figyelmes nézőben már se film címe alatt szerényen meghúzódó „variáció” kellemes gyanút ébreszt. Mert ha egy témát egy rendező csak transzponál, adaptál, átültet ... az eredmény akkor is lehet izgalmas. Ha azonban inkább a zenéből, képzőművészetből ismerős szakkifejezést találunk egy irodalmi (vagy filmes) műfajt jelölő he­lyen, meglehetősen kötetlen, szabad feldolgozást szánva egy klasz- szikusan komplex egésznek (irodalomtörténészek, esztéták számára sem könnyen fölfejthető darabnak) — ez már bőségesen elég ahhoz, hogy feszült várakozással nézzünk elébe a reánk váró szellemi iz­galmaknak. A rendező nem nézi ezt sokáig tétlenül, igen gyorsan minden fel- hevült nézőjét lehűti hús esővel, záporral, háztetőkön, ernyőkön, kabátokon, a járdán s úttesten fáradhatatlanul csorgó-csepegő, sze­merkélő vizzel. A gogoli valóságos és e'gyszerre fantasztikus világ helyett sárban cuppogó bábokat láthatunk; a szélhámost, a becsapott kormányzót, a menyasszonyt, a kacérkodó dámát. A film alapján a víz (vagy sár) mint szerkezeti kötőanyag sosem látott perspektívákra nyílhat... Nem véletlen, hogy vízzel kapcso­latos a film egyik legizgalmasabb jelenete: meddig bírja szusszal egy fúvószenekar az esőben? Az esővízzel elmaszatolt karikatúrák sorsa a. néző számára sajnos, teljesen közömbös. Meggondolandó, érdemes-e erőszakoskodni ennyire- „kemény” té­mával, amely ilyen nedvesen különösen könnyen kiiesiäszhat akárki kezéből. Károlyi Júlia 8ÉÜBÁ80K ORSZÁGA Möyyűí 5i!m j Swttftők JAN NOWJCKI. MARÉK KONOBAT TGRÖAí TÉR! SZIRTES ÁDAW V^iiAcio című 5í«w>iiv&e i RAR KAU ÚJLAK! öfftí'S. VAJDA LÁSZl.Q

Next

/
Oldalképek
Tartalom