Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-23 / 251. szám
1 PN MAGAZIN Találkozás a Halley- üstökössel 1910 telén titokzatos és félelmetes hírek keltek szárnyra, melyeket kezdetben csaik sugdostak egymásnak az emberek, majd az újságok ds egyre harsányabban kürtölték világgá: „jön az Üstökös, közeleg a világ vége!’’ A Halley-üstökös — hisz róla van szó, ez idő tájt még több százmillió kilométerre járt naprendszerünktől — mit sem sejtve iá neki tulajdonított rémségekről. E különös égi vándor megfigyelésének története a régmúlt időkig nyúlik vissza. Newton óta lehetőség nyílt arra, hogy előire kiszámítsák a Naprendszerben keringő üstökösök pályáit. Newton kortáir- sa, Edmund Halley észrevette, hogy az 1531. és 1607. évi nagy üstökösök pályája feltűnő hasonlatosságot mutat az 1682-ben megjelent üstökös adataival. Megállapította, hogy egy és ugyanazon objektum hárem egymást követő visszatéréséről van szó, s a keringési idő 75—76 év. „Megjósolta”, hogy legközelebb 1758-ban fog visszatérni a fényes üstökös. Sajnos, 1742-ben meghalt, így sohasem győződhetett meg igazáról, de az egész tudományos világ nagy érdeklődéssel vártia az üstökös feltűnését. És a jóslat beteljesült: 1768. december 25-én egy drezdai amatőr csillagász pillantotta meg először az égbolton. A nagy tudós munkáját azzal hálálták meg kortársai, hogy róla nevezték el az üstököst, mely azóta kétszer tért vissza — legutóbb 1910-ben. Érdekes, hogy még a XX. század kezdetén is, sokan baljóslatú égi jelet láttak az üstökös feltűnésében. A tudósék hamarosan kiszámították, hogy a Föld 1910 májusában átszeli az üstökös csóváját. E hír hatására — résziben félreértésből, részben tudatlanságból futótűzként terjedt a hihetetlennek tűnő információ: „a csóva gázai megmérgezik a légkört, beláthatatlan katasztrófát akozva a Földön.” Időközben az üstökös egyre gyorsuló mozgással közeledve, már puszta szemmel is láthatóvá vált aiz éjszakai égen. Hivatásos és amatőr csillagászok izgatottan fordították az ég felé távcsöveiket, sorra készültek a rajzok és fényképfelvételek. Eljött a várva várt (vagy rettegett) éjszaka, mikor Földünk átsuhant a ritka gázokból álló üstököscsóván ... és nem történt semmi! Mivel bolygónk közel 30 km/sec-os sebességgel mozog pályáján, a jelenség úgy zajlott le, mint amikor egy pus- kagojyót átlövünk a cigaretta füstjén ! És ugyan mit árthatna a füst a lövedéknek? Az üstökös legközelebbi visszatéréséig már csak néhány évet kell várnunk, 1985 végén már közepes teljesítményű amatőr távcsövekkel is meg lehet figyelni! Tavaly októberben az 5 méter átmérőjű Palomar-hegyi obszervatóruium távcsövével sikerült lefényképezni a lassan közeledő üstököst, amely ekkor 15 milliószor halványabb volt a szabad szemmel látható csillagoknál! KÉREK EGY AUTOGRAMOT! Bodrogi Gyula, a Vidám Színpad igazgatója. Rendez, tanít, konferál, a rádiókabaré szóvivője, szereplője. Népszerű színész. Legemlékezetesebb színpadi alakításait. A kertész kutyája, a Bolond vasárnap, a Nagytakarítás, a Szomorú vasárnap című darabokban játszotta. Filmvásznon egyebek között az Egy szerelem három éjszakája, az Alba Regia, a Mese habbal, a Szerencsés Dániel című produkciókban láthattuk. Sokáig a József Attila Színház tagja volt. Az ősszel kezdte meg második évadját a Vidám Színpad társulatának élén. Amikor elhatároztam, hogy felkeresem, azt gondoltam, nehéz lesz időt szakítania a beszélgetésre. De nem így van. Készségesen vállalja, hogy raboljam az idejét. Nem az igazgatói székben ül, hanem egy kényelmes „társalkodó” fotelban. Őszintén felel kérdéseimre, de legszívesebben nem is faggatnám. Csak hallgatnám, ahogy beszél. Meditál arról, hogy mi a különbség a színészet és a többi művészet között. Gyakran emlegeti a gazdaságosságot, magyarul a pénzt: „A teltház sikert jelent, a siker bevételt. Tehát van ilyen értéke is a műsorra tűzött darabnak, s ez gazdasági szempontból jó a színháznak.” A Vidám Színpad helyzetéből adódik, hogy náluk ritkán van félház. Olyan témákkal lépnek a deszkákra, amelyekről mindenkinek van véleménye, mondandója. „Kistestvérük”, a Telepódium is kiváló fórum a politikai kabaré népszerűsítésére, a televízión keresztül. Erről lelkesen beszél Bodrogi Gyula, hiszen nem is olyan régóta létezik a Telepódium: „A színész, a helyszínen ülő közönség, s az otthoni néző is nyert ezzel a lehetőséggel.” Hogyan összegzi igazgatói tapasztalatait? Tömören fogalmaz: „Eddig ez volt a legjobb másfél esztendőm.” Bodrogi Gyula legutóbb a Szerencsés Dánielben Angeld apját játszotta. Szuggesztív hatású, korántsem víg karaktert formált meg. Már a filmbemutató után szerettem volna gratulálni az alakításáért. Most megteszem, de rögtön hozzáfűzöm: szerintem nem kap elég filmszerepet. A Kérék egy autogramot! sorozatban kedvelt, népszerű művészeket faggatok. Mindenkinek titka: hogyan őrzi hosszú távon a sikerét. Bodrogi Gyulát mérhetetlen optimizmusa serkentette, serkenti. Szerencsés a természete, sokféle karaktert meg tud eleveníteni. A legfontosabb erényt, az egyéni hangot és az igényességet édesapjától tanulta. Ügy vélem, Bodrogi Gyula nemcsak színművészként mutatja meg sajátos arcát. A honi kabaré színész-előadói közül is kiemelkedik. Szereti ezt a műfajt: „Azért világszínvonalú a magyar kabaré, mert tudunk a néző fejével gondolkodni, -megfogalmazzuk azt, ami foglalkoztatja őt.” Mi meg észrevesszük, hogy a nevetés létszükséglet. Egyszer még eszünkbe jut megköszönni Bodroginak, hogy sok derűs percet szerzett nekünk. Borzák Tibor a textilen... Szójátékok Kakukkfiók: Konyhai sublód a szomszéd tojásainak, tárolására. Minden kerek órában önműködően kiugrik. Ellenlábas: Az ellenzék pecsenyéjének megs ütés éré szolgáló konyhai edény, a húsosfazék ellentéte. Cemende: Malteroslány (bere- mendi tájszó). Bundáskenyér: Magyar labdarúgók jövedelme. Süthetjük. Óhaj: Üj haj kívánása. Scotland Yard: Skóciában használatos hosszmérték. A rendőrök vele mérik a bűnöző lábnyomatait. — De jó a szerkód! Milyen menő! Hol vetted ezeket a lógókat? Pazar! Klasszak a szegecsek. Most látom! Na, nem! Nem lehet! Csak nem az a Marcsi? Pont úgy bi- lukszol ő is, mint az írás a hátadon! irigyellek... Fakanalad van? Bibi szűkítette, no meg ő szőkítette is sorolhatnánk a bolondos divat kiváltotta szövegelést. Emlékezzünk csak! Évekkel ezelőtt sokféle ákom-bákom, elszórtan elhelyezett betű és jel után a folyamatos írás is felkerült a hétköznapi ruhákra. Különösen a pólókra: Rally Canada. Qvaik, Harley. Davidson stb. A New York-i tűzfalaikra festett szövegek és hirdetések ihletése alapján a francia tervezők pedig ily módon juttatják el gondolataikat az utca emberéhez: „Én a boldogságot viselem”, vagy „éljetek boldogul” feliratokkal látta el Anne Maria Beretta a legújabb, természetesen fiataloknak tervezett huzatruháit. Cas- tellbajac kedvenc költőjének, Robert Malavalnak a tiszteletére egy egész verset festett egyik selyemtunikája elejére. A „divatirodalom” persze további ellentmondásokat produkálhat. Hogy a vers milyen, nem tudjuk. Lehelt, hogy éppen úgy eltakarja a lényeget, mint a ruha... Bolond rekordok, rekord bolondságok Sir Hugh Eyre Cambell Beaver, az angol gyáriparosok szövetségének egykori elnöke, a világ legnagyobb serfőzőjének, az írországi Arthur Guinness Son and Co Ltd-nek vezérigazgatója különös vitába keveredett egy madarásszal. — Nekem van a leggyorsabb vadászsolymom a világon — mondta a madarász. Sir Beaver nem vonta kétségbe az állítás helyességét, de azért megjegyezte: — Lehet, de vajon a leggyor- sabb-e? Ennek utána kell nézni. Két hétig járta a könyvtárakat, de sehol se talált a kérdésre megnyugtató választ. A serfőzde tulajdonosát azonban kemény fából faragták. Egy hét múlva kezében volt az igazgató* tanács felhatalmazása. Reklámcélokra elkészítheti a „Rekordok Könyvét", melyet a serfőzde legjobb vásárlóinak küldenek majd el. A mű összeállítására két fiatal újságírót — két fivért — Norris és Ross McWhirert kérte fel. Mindez 1952-ben történt. Két év múlva már el is készült a „Rekordok Könyve” első kiadása, melyet azóta huszonkilenc nyelven, több mint harmincmillió példányban hoztak forgalomba. Néhány érdekességet mi is közreadunk a „Rekordok Könyvéből”. A világ leggyorsabban készült fényképét 1971-ben Amerikában készítették egy tudományos intézetben. Lézervezérlésű kioldóval, egy lézersugarat fényképeztek le 1/százmilliárd sec, azaz a másodperc százmilliárdod része alatt. * Európában a legnagyobb kenyeret a flandniai Furnesban, Gabriel van Hauwermeren pékmester sütötte, 1972-ben. A „vekni” 362 cm hosszú, 125 cm széles volt, és 135 kg-ot nyomott. A leggyorsabb „Figaró” a mai napig a londoni Mr. Teddy Wicket, aki 1887-ben egy novemberi napon 77 férfit borotvált meg 59 perc 53 másodperc alatt, anélkül, hogy bárkin is egyetlen karcolást is ejtett volna. Hatszáz óra alatt lehetne elszívni a világ leghosszabb szivarját, amely 170 cm hosszú és 67 cm széles, és az NSZK-beli Bünde városka dohánymúzeumában látható. Harminckét év és kilencvenkilenc nap után 1908 áprilisában tért magához a svéd Karoline Karisson, aki egy baleset során 1875-ben 13 éves korában elvesztette eszméletét. Egyébként ezután 88 éves koráig élt. A világ első kávéháza 1554- ben Konstantinápolyban nyílt meg. Zágrábban bukkantak Európa leghosszabb családi nevére, amely így hangzik: Papandovalo- rokomduronikolakopulovski. DELFINEK A delfin sokkal jobban hall és lát, mint más állat, de az emberi beszéd szavait természetesen csak igen nehezen tudja megkülönböztetni'. Ezért az idomitók többnyire csak jeleket használnak. Gyorsan megkülönböztetik a személyeket, akik velük foglalkoznak. Némely oktatójukkal szemben rokonszenvet, másokkal szemben ellenszenvet tanúsítanak. Ha egy állat haragszik, akár az ember ellen is fordulhat. A delfinek a szó szoros értelmében „haszonállatokká” válhatnak. Fel lehet használni például őket elrejtett vagy elhagyott tenger- alatti tárgyak megkeresésére, irányítani lehet őket, vihetnek híreket, szerszámokat egyik búvártól a másikhoz. Űrhajósok az ókorban? A világűr felderítése elő térbe állította' azt a réges-irég feltett kérdést, hogy vajon létezik-e a Földön kívül is élet, jártak-e idegen élőlények bolygónkon? Sok feltételezésről olvashattunk már, most nézzünk Olyan forrásokat, amelyek egyes hivatásos és amatőr kutatók képzeletét foglalkoztatják. Űrhajó volt az Illés szekere ? A bibliai legenda szerint Szodoma és Gomorra városok pusztulását más égitesteikről jött űrhajósok okozták. Néhány kutató úgy véli, hogy a Földön járt idegenek robbantották fel a felesleges üzemanyag (!) készleteket, sőt figyelmeztették a lakosságot, hogy a robbanáskor ne forduljanak a két város felé, mert az atomrobbanás felvillanása vakságot okoz. (A bibliai Lot nem- fogadott szót, visszafordult és sóbálvánnyá változott.) Az elszabadult fantázia másik tudományosan nem megalapozott története, hogy a vallásos legendák Illés szekere a Föld égboltján végigszáguldó űrhajó volt, amely az ókori Heliopolis városa mellett (a imái Libanon területén) landolt. A különös hegyet báal- beki verandának nevezik: egyik fele lapos lejtőben végződik, a másik oldalán hegyes csúcs tör az ég felé. Régen azt hitték, hogy a rakéta kilövéséhez kilövőpályára van szükség, ezért volt a különös feltevés, miszerint a baal- beki verandát idegen bolygóval jött látogatóik építették. Hetven gyermeke volt Az inkák egyik legendája a titkos városról, Tiahuanacóról szól. Ide érkezett a csillagokból egy fényes arany csónakon Őrjárta, a szépséges leányzó, akinek az volt a küldetése, hogy ő legyen a Földön az ősanya. Hetven gyermeket hozott a világra és utána visszatért a csillagokba .. 1947-ben a Holt-tenger vidékén találták meg a legősibb bibliai kézírást, amely arról szól, hogy Ádám és Éva megrettent, amikor az égen látomás tűnt fel. Éva ezt „fényszekérnek” nevezte. Adém pedig azt állítatta, hogy amikor a repülő test leereszkedett” a kerekek között füst tört elő”. Száztonnás kőtömbök A leietek már sokkal 'kézzelfoghatóbb dolgok, mint a mesék. Az olaszországi Val Caimonica bar lángjában olyan, emberi alakok rajzait találták meg, amelyek fején űrsisak tótható. Latin - Amerikában is több olyan rajzot fedeztek fel, amelyen légzőkészülékes és antennával ellátott alakok szerepelnek. A legmeglepőbb ilyen figura Kukumac isten, akinek kőplakettjét az 1746-ban feltárt Maya városában találták meg. Tiahuanaco környékén is hemzseg a sok titok. E város 4000 méter 'magasságban- épült az Andokban. A fennsík idegen bolygóbeli tájhoz hasonlít Aki nem ott született, annak a legcséké- lyehb testi munka is valóságos kin. A légnyomás rendkívül alacsony, ia levegő oxigéntartalma igen csekély. És mégis nagyváros volt ezen a fennsikon. A száztonnás kőtömböket hattvantonnás sima felületű rovátkáit szélű kőlapok kötik össze. A rovátkák hajszálpontosan összeillenek, a legkorszerűbb gépekkel sem lehet tökéletesebb munkát végezni. Ezt a régészek is elismerik, de még a mai napig sem tudnak magyarázatot adni arra, hogy mi célt szolgáltak a kőtömbök. ■I Kifosztott szájak, zsebek „Jó emberis-merők, merész kezdeményezők, találékonyak, agyafúrtan ügyesek...” — A félreértés elkerülése végett: nem a társadalmi-gazdasági vezetők mi- nősitéséből idézzük e jelzőket, hanem a bűnözők képzeletbeli naigylkönyvéből; a szélhámos, csaló címszó alatti meghatározásból, természetesen negatív előjellel. Csalók, szélhámosok mindig voltak, mióta világ a világ, s talán nem túlzás kijelenteni, hogy a bűnözők elitebb rétegét alkották, alkotják általában. Már csak azért is, -mert nem az erőszakot használják fel eszközként, miiközben jogtalan előnyhöz, haszonhoz próbálnak jutni, hanem az eszülket. Legtöbbször az emberi hiszékenységre, butaságra, 'könnyelműségre és hiúságra apellálnak. A találékonyság és pimaszságnak ,nincsenek határai, mondhatnánk egy torinói szélhámos esetében, akinek agyafúrt tettéről sokat cikkezték nemrég az olasz lapok. Gondolt egyet ez a pimasz csibész, s fogorvosinak adva ki magát, olyan csodálatos múfogsort ígért pácienseinek, amilyet minden hollywoodi filmsztár megirigyelne. A hiszékenység és a hiúság — ahogy a találékonyság és a pimaszság — az ábra szerint ugyancsak határtalan, ugyanis nem kevesébb, mint félszáz delikvens jelentkezett a ,,csodáiogorvosnáil’’. A szélhámos azzal kezdte, hogy valamennyi üknek kihúzta az összes fogát. Azután felvette a borsos előlegeket és eltűnt. Nem csak a pénzűktől, a fogaktól is megszabad!tóttá pácienseit ... Mosolyfakasztó egy kicsit a hír — lévén a káröröm is a gyarló emberi tulajdonságok egyike —, ez kétségtelen. De képzeljük magunkat az „áldozatok” helyébe! ök valószínűleg nem szívesen mosolyognak ... Már csak hiúságból sem, hiszen egy fogaltban bazsalygás nem túl megnyerő látvány. Egyébként, isimerve az olasz bűnüzés burjánzását, az itáliai rendőrség leterheltségét és „megkötött” mozgási lehetőségeit, nem sók reményük van a kárvallottaknak, hogy a pénzüket viszontlássák. A fogukról nem is beszél ve ... k. e. összeállította: Varga Mihály
