Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-15 / 244. szám

n család • otthon«szabad idő A hasnyálmirigy-betegek házi étrendjéről Az elfogyasztott táplálék apró részecs­kékre, molekulákra bomolva szívódik fel. Ehhez nélkülözhetetlenek az emész­tőnedvek, melyeket a gyomor mögött el­helyezkedő hasnyálmirigy termel. E szerv normális működése teszi lehetővé a tápanyagok kellő hasznosítását, a ve­le kapcsolatos rendellenesség azonban súlyos következményekkel jár. Tapasztalatok szerint főleg az epekö­ves állapot hat károsan a hasnyálmi­rigyre, gyulladást okozva. Ilyenkor fel­tétlenül indokolt a kórházi kezelés, a szakszerű ápolás, ami gyógyélelmezéssel jár együtt. Az otthon lábadozó betegnél azonban nem kis gondot jelent, hogy túlságosan hamar hagyja abba a hosz- szú időre rendelt diátázást. Pedig ebből szinte óhatatlanul következhet a gyul­ladás kiújulása, krónikussá válására, sőt a szövődményes állapot. Megjegyzendő, hogy a hasnyálmirigy­betegség étrendi gyógyításával foglal­kozó ismeretterjesztő kiadványok na­gyon ritkán kaphatók. Ezt szeretném pótolni e cikk keretében néhány jóta­náccsal. A leaalápvetőbb, hogy a hasnyálmi­rigy-gyulladásban szenvedő — akinél a fehérje-, szénhidrát- és a zsírbontó en­zimeket is tartalmazó emésztőnedvek termelésével van a baj — kerülje a túlzottan zsíros ételek ás az alkohol fo­gyasztását. Engedélyezett számára a nö­vényi ólai, a sovány hús, a tejtermék és a tojás, melyek napi zsíranyagának összmennyisége nem lehet több 1—4 de­kánál. Fehérjedús élelmiszerekből is csak keveset ehet a beteg. Minthogy a gyulladás csökkentheti az inzulin-szin­tet. ezért feltétlenül tartsa be a cukor­betegek diétáiét is. Fontos, hogy az ételek rostszegány nyersanyagokból készüljenek, a főze­lékfélék pedig pépesen. ízesítéshez hasz­nálható néhány — kis adagú és enyhe hatású — fűszer, például a zöldpetre­zselyem, a citromlé, a majoránna, a ba­bérlevél ás a kapor. A napi kalóriaszük­séglet fedezésére legalkalmasabb a fehér liszt, a fehér kenyér, a péksütemény, a búzadara, a rizs és a burgonya. A vi­taminigény pedig gyümölcslével, -püré- vel és kompóttal elégíthető ki. Vigyáz­zon a beteg, hogy egyszerre ne terhelje túl a gyomrát, hanem napközben több­ször egyen, keveset. Néhány recept, melyek segítségével könnyen, gyorsan, egyszerűen lehet változatos, s nem utolsósorban gyógyí­tó hatású az étrendje annak, aki has­nyálmirigy-gyulladáson esett át. Almaleves (2 személyre): 20 deka há­mozott, feldarabolt almát vízbe teszünk, s pici fahéj, 1 szem szegfűszeg hozzá­adásával felforraljuk. Másfél deka lisz­tet és egy tojás sárgáját összekeverünk, majd óvatosan behabarjuk vele a le­vest, melyet kavargatás közepette főz­zünk meg. ízesíthetjük citromlével és szaharinnal. Hűtve fogyasszuk. Burgonyakrém-leves: 10 deka burgo­nyát, 2 deka sárgarépát, 1 deka gyöke­ret, s ugyanennyi zellert kockára vág­va, sós vízben főzzünk puhára. Pépesít- sük turmixgépben, s adjuk hozzá a fő- zőlevet. Keverjünk el benne fél tojás sárgáját, s lassan forraljuk. ízesítőként felhasználhatunk kevés citromlevet és fél mokkáskanálnyi vágott zöldpetre­zselymet Tökfőzelék zsírmentesen: Sós vízben rövid ideig főzzünk 25 deka mirelit tö­köt, s keverjünk hozzá 1 deka lisztből készült száraz rántást. Forralás után fogyasztható a főzelék, melybe ízlés sze­rint lehet tenni fél deci aludttejet, zöld­petrezselymet, citromlét, vagy szaha- rint. Töltött sültburponva: A 3—4 darab esvforma nagyságú. tisztított burgonyát “löméiesftett sütőben megsütjük, majd hosszában kettévágjuk, s a kikapart halseiát 5 dekányi darált sümegi son­kával összekeverjük. Ezt visszatöttiük a f“l hasábokba. me'v“ket össz“ill“sz-‘ tünk. Egv-két evőkanálnyi reszelt sajt­tal hintsük meg és ismát'forrósítsuk át a burgonyákat. Velkeiné Dévánszki Zsuzsa diétetikus ft A MÉTA szabadidő-ruha család tagjai kisszé­riás termékek, s szinte mindennap találhatunk újabb és újabb változatokat az üzletekben. A ké­pen hatféle ilyen termék látható. Anyaguk több­nyire rugalmas plüss. ŐSZRE—TÉLRE • Mosható, pehelykönnyű — és nagyon divatos — a steppelt paplankabát. Világos és sötét színek­ben — hazai és import anyagból — egyaránt kap­ható. SZÁMÍTÁSTECHNIKÁI _______________VETÉLKEDŐ A N eumann János Számítógéptudo- mányi Társaság Bács-Kiskun megyei szervezete, a KISZ Bács-Klskun me­gyei Bizottsága, a Bács-Klskun megyei Tanács művelődési osztálya, a Pető­fi Népe Szerkesztősége, valamint a Szakszervezetek Megyei Tanácsa a 13 —18 és a 19—äl éves fiataloknak szá­mítástechnikai vetélkedőt hirdetett. Ezúttal a vetélkedő negyedik fordu­lójának helyes válaszait közöljük. Minden héten könyvjutalmat nyertek a legjobb megoldások beküldői. Vé­gül a négy hét eredményeit is sze­mélyenként összesítjük és a legtöbb pontot szerzők kerülnek be az SZMT- székház nagytermében október 29-én (szombaton) délelőtt 10 órakor meg­rendezendő döntőbe. A legjobb he­lyezéseket elérők értékes jutalmakat kapnak a különböző vállalatoktól, in­tézményektől. A IV. forduló helyes válaszai: 1. Szintaktikai hiba = formai hiba. Szemantikai hiba = tartalmi hiba. Z. Bonyolult valóságos rendszerek működésének valamilyen szempontból való leképezése a szimulációs modell. 3. A programok futás közbeni jel­lemzőinek „elmentésére” szolgáló te­rület. 4. A compiler olyan program, amely adott programnyelv utasításait adott gép gépi kódú utasítására fordítja le, míg az interpreter csupán értelmezi az adott programnyelv utasításait é3 a megfelelő rutinok kiválasztásával végre is hajtja ezeket. 5. A helyes válasz: C. A fordulónkénti nyertesek a 'döntő­ben kapják meg a könyvjutalmat. Er­ről külön értesítést is kapnak. A dön­tőbe jutottaknak külön meghívót kül­dünk. A döntő nyilvános, a rendezők min­denkit szeretettel várnak! Közönség­játék keretében további könyvjutal­makat osztunk ki. PIACI KÖRKÉP Arak kecskemEten Alma 0—12 Kelkáposzta 12 (Ft,kg) Kört 3 8—20 Saláta (db) 6 Burgonya I—10 Szilva 8—10 Karalábé (db) 4 Sárgarépa (csomó) 5—8 Szőlő 8—18 Karfiol 20 Petrezselyem Héj as dió .25—.35 Paradicsom 12 (csomó) 3—0 Savanyú,káposzta 20—26 Főzőtök 4 Vöröshagyma 10— 12 Mák 100 Zöldpaprika 16 Fejeskáposzta 6—8 Tej (liter) 7 Uborka 26 Kelkáposzta 8—10 Tejföl (liter) 60 Zöldbab 15 Saláta (db) 5—3 Túró 50—55 Retek (csomója) 5 Karalábé 12—'5 Juh- és Fokhagyma 50 Karfiol 20—22 tehén sajt 100—120 Paraj 20 Paradicsom 10—15 Tolás (db) 2,50—2,80 Gomba 50 Zöldpaprika 10—20 Elő csirke (pár) 90—150 Alma 10—12 Tök 8—10 Élő tyúk (pár) 120—270 Körte 18 Uborka 13—25 Élő pulyka (pár) 480—500 Szőlő i:2 Zöldbab 30—10 Élő liba (pár) 540—400 Hélasdló 30 Hónapos retek Élő kacsa (pár) 250—260 Mák 150 (csomó) 4—5 Élő csirke 15 Zöldhagyma Arak báján Élő tyúk 40 (csomó) 3—1 Burgonya 8 Élő liba 50 Fokhagyma 50—70 Sárgarépa 18 Tejföl (liter) 35 Paraj 20—25 Petrezselyem .20 Sósika 20—25 Vöröshagyma 12 Túró 30 Gomba 50—70 Fejeskáposzta 8 Tojás (db) 2.50 Könyv- és lemezajánlatunk Egyre nő azoknak a szárma, akik szívesen áldozzák szabad idejüket otthonok építésére, szé­pítésére. Ezzel nemcsak szakmun­kásokat helyettesítenék, hanem olyan lakókörnyezetet igyekeznek teremteni, amely egyéni ízlésűik­nek és szükségletüknek hosszabb távon is megfelel. Emellett a sa­ját kezűleg létrehozott alkotások a barkácsoló emlber számára kü­lönleges értéket és sikerélményt jelentenek. A „Saját kezűleg” könyvsoro­zatban most több újdonság kap­ható. Hegedűs János: Kerámia - és kőburkolatok című könyvének célja, hogy á házilagosan készít­hető burkolatok anyagainak és kivitelezési technológiáinak a megismertetésével a lakáskultúra fejlesztését és a barkácsolni sze­retők (kényszerülők) munkáját megkönnyítsék. Amellett, hogy a gyakorlati megvalósításhoz is ad tanácsokat, bemutatja a. kerá­miai,pari vállalatok legújabb ter­mékeit és a korszerű ragasztó­anyagokat. Ugyancsak e sorozatban jelent meg — a Műszaki Könyvkiadó gondozásában — a Ház körüli munkák. Megtalálhatjuk benne a kisebb-nagyobb asztalos-, ács­üvegesmunka fortélyait. Ké­pekkel, rajzóikkal illusztrálták a festés, mázolás, tapétázás alap­ismeretéit is. A lakatos- és bá- dogosirmin'kák mellett alapvető villamosságit is elsajátíthatunk a könyviből. Emellett tanácsokat ad, hogyan alakítsuk ki és gondoz­zuk a lakóterületek zöldfelüle­teit. A Medicina Könyvkiadó jelen­tette meg Olly és Rolf Kunze: A szépség iskolájá-t. A házi szolgá­latra készült kozmetikai tanács­adókat olvasva könnyen meg­győződhetünk arról, hogy a szép­ség akkor maradandó, ha meg is teszünk érte mindent. A helyes táplálkozás, a célszerű gimnasz­tika, a test ápolása, a frissítő alvás — más szóval az egészséges életmód — előfeltétele annak, hogy a szűkebb értelemben vett kozmetikai szerek, eljárások és fogások meghozzák a várt ered­ményt. A szerzők részletesen, ír­nak — a tölbbi között — hajmo­sásról, az ajak, a körmök, a sze­mek ápolásáról, a bőrelváltozá­sokról, a légzés-tornáról. Ezt az „iskolát”'természetesen a férfiak­nak is ajánlják. Halász Judit: Helikoffer című meseleimezét bizonyára szívesen hallgatja, a legfiatalabb korosz­tály. A nosztalgia nagy divatját éljük. S. Nagy István: Rohan az idő című nagylemeze a- szöveg­író negyedszázados munkásságá­nak évfordulójára jelent meg. — P — HORGÁSZOKNAK Bajai sikerek Jugoszláviában Szabadka város felszabadulásá­nak emlékére a Szabadkai Sport-, horgász Szövetség évről évre meg­rendezi a Szabadka Kupa horgász­emlékversenyt. Az idei évben október 2-án ke­rült sor a versenyre a Palicsi ta­von. A tó hatalmas tükrével és kulturált környezetével szemet gyönyörködtető látvány és jó hor­gászvíz. Október elsején és máso­dikén délelőtt azonban nem ezt az arcát mutatta. Széltől felkorbá­csolt víztükrén alig látszottak a pehelykönnyű úszók. A horgászok három órán keresztül küszködtek a széllel, hideggel és a hullámok­kal. Még szerencse, hogy a tóban a sok apró ponty mellett kárász is van, és ezek a verseny harma­dik órájában kapni kezdtek. No nem mohón, csak mértékkel. így a verseny végén mérni is lehetett. Volt olyan szektor, ahol a tizen­négy versenyzőből mind fogott halat, de volt olyan is, ahol csak három versenyző eredményét mérhették. A bajai versenyzők jóhírüknek megfelelően nyugodtan, türelme­sén horgásztak, és megnyerték a versenyt 11 helyezési számmal, Ingyija és Törökkanizsa előtt. A bajai csapat tagjai — Agatity Mi­hály, Kalapos Józsefné és Kókai László — elhozták a vándorserle­get és néhány egyéni díjat. E versennyel egyidőben még egy vetélkedő folyt Szabadka, Zombor és Baja városok csapatai között. Ezt a versenyt is a bajaiak nyerték, amiért szintén egy kupát kaptak. Ebben a versenyben csa­pattag volt még Nagy Pál és ifj. Tónai Zoltán. Pontytilalom A Bajai Sporthorgász Egyesület október második felében tesz ele­get halasítási kötelezettségének a Sugovicán és a Dunavölgyi csator­nán. ezért e horgászvizekre 1983. október 17-től november 30-ig ti­lalmat rendel el a ponty fogására, más halra azonban szabad hor­gászni NAPTÁR Október 15-től 19-ig gyenge, 20-tól 22-ig igen jó fogást ígér a horgásznaptár. összeállította: Pulal Sára A kis beképzelt A veröfényes idő — társulván a Budapesti Nem­zetközi Vásár vonzerejével — alaposan feljavította a MÁV eléggé megcsappant utasforgalmát. Mármint pénteki napon, amikor is az ingázók szintén be­segítettek. tgy aztán vasúti kocsink zárt peronja már a Nyugatiban megtelt. No de nincs olyan ra­kott szekér, amire még ne férne. Magától értetődő hát, hogy Kőbánya-Alsón közakarattal nyitottunk utat annak a mohó emberkének, aki a közösség jó- tzándékát sistergő tülekedéssel hálálta meg. — Engedjenek már, az úristenit! — öklelte be magát már a lépcsőről a kedvéért egymásba prése- lödött utazók közé, és farral, könyékkel furakodott el apró termetével az első nikkelszínű oszlopig. Ott sem nyugodott meg, míg szét nem dúrta a mellette állókat, s elégedetten fújtatva le nem ereszkedett ormótlan faládájára, melynek sarkai próbára tettek néhány női lábszárat, nem beszélve a nylonharis­nyákról. Ez utóbbit a felháborodással színezett, szisszenő sikolyok jelezték. Se szólni, se nyelni nem tudtunk az általános el­képedéstől. Miért ez a fogcsikorgató könyöklés? Hogy fér a képére ez a szemérmetlen kényelem, amit mindannyiunk rovására szemtelenkedett ki magának. Lábát, amelyen visszahajtott szélű gumi­csizma idétlenkedik, most már szétterpesztve nyújt­ja előre, hátát pedig kéjesen dörzsöli az alumínium oszlophoz. Ugyanakkor a körülötte szorongók sűrű bocsánatkéréssel próbálják könyöküket, pakkjukat 'kiráncigálni egymás hasából, derekából. A kis ször- mókot mindenki megnézi magának. Pláne, hogy még neki áll feljebb. Keskeny szájaszéle két sarká­ban fehér nyálpettyek nyúladoznak egymásba, mi­kor édeskés hangon méltatlankodik. — En is dolgozó vagyok, ennyi helyet elvárhatok a MAV-tól — a pénzemért. Nem igaz? ... Én nem bevásárolni járok Pestre — villant megrovóan a csomagokra —, hanem termelőmunkába. Nevetséges figura az egész ember. Gömböc — ezt a szót hozz" az őt szemléin szájára. Alacsony, — széliében vhzont oly gömbölyded. mint egy keljfel- jtincsi. Lab yak nélkül dudorndik ki csapott, Y. : •• ■■Hó’ fr-finsság' hant.':, ily ozása Céljá­éi-' ... hah min alaki■ bajusz az ellen­kező hatást váltja ki. Tutyimutyisan bohócos, puffadt képével s középen piros turpis orrával. Hetvenke- dö magatartását mégjobban eltúlozza keskeny kari­májú, hegyes erdészkalapja, melynek mohazöldjé­ben csicsás jelvények rikítanak. Az álltól a szétra­kott lábak közéig kifejlesztett pocákon sűrűn gom­bolt sárga vászonmellény feszül, a khaki színű bri- csesznadrág barna lovaglófoltja már hasa dombo­rulatán elkezdődik. — Talán mi szórakozásból utazgatunk kétheten­ként haza, vasárnap éjjel meg vissza, apukám? — nyitja meg az előre értelmetlennek látszó purparlét egy farmeros, pulóveros, bőrzekés fiatalember, aki legelőször ocsúdik az erőszakos jövevény okozta meghökkenésből. A pöffeteg stüszi vadász máris kap a szón. — Nézze, én nem akarok magával vitatkozni. Csak azt kívántam kihangsúlyozni, hogy én is úgy meg­fizettem a MÄV-nak a helyemet, mint más. — De ki vitatja ezt, jóember? Miért kellett azért dűteni-boritani, ráadásul háromnak való helyet is kitaposni magának? — fordul hozzá egy deres hajú, frissen borotvált munkás, és csontos arcának fe­szülése elárulja, neki is igen a begyében van a me­rő borostás szőrmók. Sokkal idősebb, ő is ráülhetne masszív bőröndjére, de nem teszi, mert akkor szom­szédait a kocsi falához nyomná. Mások is beleszólnak, de a borotválatlan pasas csak a pénzéért váltott jegye körül forgatja dikció- ját. Belátja a társaság, hogy hasznosabb lesz őt ma­gára hagyni. Kelepei még egy darabig, de mivel se válasz, se kérdés, gondol egyet. Feláll,-megfordul s ülepével megint hátrább dönti a mellette levőket. Vászonbugyrot szed elő, majd visszalöttyen ládá­jára. Szétbontja, elteríti a piros csíkos szalvétacsücs­köket, szortírozza csomagja tartalmát. Kenyér, sza­lonna, savanyú káposzta sorakozik keresztbe a tér­dein. Evéshez lát. Csámcsog, szürcsölve szippant a káposztából. Hurkaszínű szeme úgy jár erre-arra, mintha valaki meg akarná előle enni az elemózsiát. De a füle is nyitva van. Meghallja, hogy az ember­sűrűben valahol gramofonról beszélgetnek. — Hma-hma — kezdi már nyelés közben a bele­szólást —, a sógorom antúl jobbat vett. Az olyan le­mezjátszó, hogy nemcsak rádióra kapcsolva hasz­nálható, hanem ... — zúdítja emelt hangú vélemé­nyét az általa nem is látható társalgókra. Azok pár pillanatra elhallgatnak, vállat vonnak, de rá se he- derítenek a fngadatlan prókátorra. Ha náluk hasztalan kísérletezett, próbálkozik máshol. — Azért magának nincs teljesen igaza — intézi újabb irányba hozzászólását —, mert jó, momentán elmaradt a világvége, de még lehet. A minapában olvastam, hogy a csillagok konstellációja sok zűrza­vart idézett elő az emberek idegrendszerében az egész világon ... — Ne is mondja; látjuk. — Nagy káldeus maga, hallja-e! — Már megbocsásson . .. Mi a maga foglalkozása, hogy ilyen nagy tudomány ú? — lendülnek bele a ki­készítésbe az útitársak. Most már érdemes odafigyel­ni, lesz mivel szórakozni egy darabig. — Agranómus vagyok — harap a kérdésre a vadászkalapos, és még ki is húzza magát. Végre megtudják, hogy nem imilyen-amolyan ember ő. Az utasok összenéznek, a pillantásokban elnéző gúny. Tényleg „nagytudású" mezőgazdász lehet, ha ilyen tanyahátamögöttesen tudja kimondani szak­mája nevét. Megérdemli, ha ugratják egy kicsit. Pláne, ha gömböcke is belesegít. — Nem hiszik? — teszi le bicskáját az ennivaló közé, s a kövér emberek nehézkességével nyúlkál zsebeiben. — fít van, láthassák! A kungyurgyalagi Szitakötő tsz vezetősége írt nekem az üzembe. Hol­nap, vasárnap ... vagy várjunk csak, mi is van máma ... péntek. Na, akkor szombaton délelőtt tár­gyalni akarnak velem, hogy jöjjek haza a téeszbe. Kell nekik a szakember . .. Akkor nem kellett, mi­kor követeltem az előfogatot. Aszonták, járjak egye­lőre lovon vagy biciklin .. . Pedig a homokfutót ol­csón nekik adta volna a kocsmáros. Na de nekem is van önérzetem. Ilyen kú dús oknál nem ma­radtam. Inkább feljöttem Pestre, üzembe. Ledógo- zom a nyóc órámat, megkapom a fixet, oszt agyő! — Mit tud maga az üzemben művelni, ha „agra­nómus”? — Kertész vagyok a betonelemgyárban. — Mekkora kert lehet az, hogy ilyen magas kép­zettségű embert alkalmaztak? — Szóval maga inkább olyan virágágy-locsoló, meg gyári mindenes? — mondja ki a legvalószínűb­bet az őszes munkás. Nem spórolnak most már a kuncogással sem. A dudaagronómus is megérez valamint, mert újfent az evéshez menekül. — Ha már ilyen felkészült mezőgazdász, magya­rázza már meg nekem, milyen is az a hibridkuko­rica? — érdeklődik sír-komolysággal egy elegáns legény, és emelint egyet fekete diplomatatáskáján. Lássa belőle a kis ürge, hogy nem „mezei munkás", tehát nem ért hozzá. — Mi az, tán leckéztetni akar? — önérzeteskedik az üzemi kertész. — Gyöngyösön jártam én gazdá- szati iskolába. — Beszélgetünk, nem? Ezzel igazán senkit nem sértünk — békíti más. Erre szaporábban rág a köpcös, látszik, erősen tö­ri a fejét, mert nem akar mccsban maradni. — Hát... — feni akkurátusán a bicskáját egy ke­nyérfalathoz — az olyan, hogy például itt van az apa-tengeri, emitt meg az anya-, oszt így ... — Szó köztünk maradjon, valamit felejtett már Gyöngyös óta, ha csak ennyire emlékszik... Na, egy könnyebbet... Hát ha lovat és szamarat keresztez­nek, abból mi lesz? Nagy nevetés. A mezőgazdász szemmel láthatóan zavarba jött. Kínosan vigyorog, akaratán kívül is engedelmesen feleli. — Hát ügyi, öszvir. — Látja? A hibridkukoricával is van így, ha két, nem beltenyésztett fajtát kereszteznek. A kis öntelt szakember testileg is még összébb löltyen. Gyanakvóan pislog a komolyságot erőltető szikár fiúra. Tart tőle. Csak nem valami szakma­beli? — Hallott-e a rajonizálásról? — szorítja mégjob­ban sarokba amaz. — Nem vagyok bolond félelni magának — me­nekül a dundi. — Akkor hogy fog maga otthon tervezni, ha nem tudja, milyS: a tájék termelésszerkezete. Csumizt termel majd szemestakarmány helyett? — Hh! Azt hiszi, beugrat. Az állatot azért nem keverem össze a növénnyel. A válasszal végképp betette a kaput. Ügy körül- hahotázzák, hogy Ceglédnél hanyatt-homlok mene­kül más kocsiba. De még megkapja az útravalót. — Tanuljon, hallja-e, mert még répakapálni se veszik vissza, oszt mi lesz az előfogattal... Az­óta rég nem „koldusok” a földijei... Mert most már értenek ám a mezőgazdasághoz. S nem is , afféle „agranómus" fokon. .. . Ilyen ma már az élet: a szakmai tudást útón- útfélen számonkérik . .. Ámbár azért nono! ' Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom