Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-09 / 239. szám

MŰVELŐDÉS • IRODALOM EMLÉKEZÉS Űt a galériáig 1742: .Fölállították Conti Lipót Antal fogadalmi szoborcsoport já t. 1864: Dunaiszky László Katona József-portréjá­nak avatása. 1897: Ü-j Székely Bertulan-seccok ékesítik a váro­si tanács dísztermeiét. 1806: Teles Ede KosBUth-szabrának felállítása. 11809: Iványi-Grünwald Béla festőművész, Falus Elek iparművész és Kada Elek polgármester elha­tározzák, hogy művésztelepet szerveznek Kecske­méten. 1810: Lerakják a műkerti művésztelep alapkövét. 1811: Kecsikemétre költözik Iványi-Grünwald Bé­la és töblb neves 'képzőművész. 1911: A jánoshalmi származású Nemes Marcell 79 képet ajándékoz a városinak 191)8: Stróbl Alajos mellszobrot készít Mathiász Jánosról. 1920: Az ellenforradalmi rendszer elűzte a mű­vésztelep haladó gondolkodású művészeit. — Az új­jászervezést Révész Imre vállalta. 1926: Műpártoló egyesület a művésznyomor eny­hítésére. 1943: iFölavatják Kisfaludi-Strobl Zsigmond Mol- liináry-emlékiművét. 1957: A Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapjának a tulajdonába került a műlkertvárosi 'mű­vésztelep. 1959: Hercegh Klára Mártír-emlékművével tiszte­leg az utókor az 1919-es mártírok életműve előtt. 1962: Kodály Zoltán avatja föl Vígh Tamás Kato­na József-emlékművét. 1968: A naiv művészek első gyűjteményes kiállí­tása, népzenei találkozó keretében. — A szobor­sétány ünnepélyes átadása. 1969: iKdstfaludi-Stróbl Zsigmond Lenin-emlékmű­vének és Kallós Viktor 600 éves Kecskemét című szobrának elhelyezése. 1971: A Muraközy-amlékíkiá 1 iítás megnyitása. 1975: Megszervezik az első Nemzetközi Zománc- művészeti Alkotótelepet. 1978: A kerámia-stúdió átadása. 1979: A Bozsó-gyűjtemény megnyitása. — Naiv Mú­zeummal bővül a megyeszékhely kulturális Intéz­ményhálózata. 1981: Nemzetközi Kerámia Akadémia Kecskemé­ten. 1982: Kiss István—Kerényi József Széchenyi-em- lékművének felavatása. 1983: Befejezik az első művésztelepi villafelújí- tásit. — Három állandó kiállítással megnyílik a Kecskeméti Galéria. Képtár a A RENDEZŐK VÉLEMÉNYE Nagyon sokak örömére született meg a dön­tés: legyen a Cifrapalota, Kecskemét egyik köz­ponti épülete, a szépség háza: múzeum és kép­tár. Am az is kellett az elképzelés megvalósítá­sához, hogy alaposain átalakítsák az épületet, új funkciója szerint, ami egyáltalán nemi kis fel­adat volt. A Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat vállalta magára a kivitelezést, a teljes felújítást és átalakítást. Megszoktuk már, hogy ez a cég következetesen és látható szeretettel ké­szíti, építi a kulturális intézményeiket. Az Üj Kollégium, a tiszaatpári és a szal'kszentmártoni művelődési ház, valamint sok-sok iskola szak­szerű felépítése és megszépítése árulkodik erről. Azt kérték a megbízók, hogy nagyon gyorsan, és az intézmény rendeltetésének megfelelően szép, ízléses köntösbe öltöztetve adják át az épü­letet, s hogy az kívül-belül reprezentálni tudja majd a leendő tartalmi munkát, a sajátos funk­ciót. Az ÉPSZER a kecskeméti építésvezetőséget bízta meg a sokoldalú, nagy körültekintést és szakértelmet kívánó munkával, Turkus József irányításával. Közreműködtek a vállalat külön­böző— villanyszerélő, csőszerelő és szakipari — építésvezetőségei is, valamint az ipari üzem asz­talosai, lakatosai. Az anyagbeszerzőik mindent elkövették, hogy ne legyen fennakadás, amint azt dr. Gátay Ferenc igazgatótól megtudtuk. Nem­egyszer ugyanis sok fáradozással járt a különféle anyagok előteremtése: Zsoinay-kerámiára, külön­leges kőburkoló anyagokra, impozáns csillárok­ra volt szükség többék között. Az építésvezetőnek jó segítői voltak. A Tóth László által vezetett kőművesibrigád, Hegedűs Elek művezető és mások. S van egy különösen figyelmet érdemlő oldala a dolognak: az úgyne­vezett pávás terem festését — szakoktatóik kéré­sére — szakmunkástanulók végezték el, nagy- nagy igyekezettel és hozzáértéssel. Végezetül hadd idézzük dr. Gátay Ferenc igaz­gató szavait a megbízás teljesítése után: „Ne­kem ez a munka — mint a többi hasonló — sze­mélyes ügyem is volt. Szeretem a szépet, a mű­vészetet általában. S nem valamiféle önelégült­ségből mondom, hanem a jól végzett munka tu­datában, a sikerélmény alapján, hogy ezentúl ibánmikor büszkén lépem át az új kulturális lé­tesítmény küszöbét. Abban a tudatban, hogy a mi dolgozóink is közreműködtek a nemes cél ér­dekében”. V. M. • Farkas István: Nagymama és unokája (1940 körül). „Este ébred föl a művésztársaság” Kassák Lajos 1916-ban hónapokat töltött Uitz Béla ven­dégeként a kecskeméti művésztelepen. (Az étterem mö­götti villa padlásszobájában lakoitt.) Több verse és az Egy ember élete című önéletrajzi regényének hosszabb fejezete őrzi műkerti emlékeit. Ez utóbbiból közlünk most néhány szemelvényt. * ,,. . . jól érzem imagam a kecskeméti művész telepen a csöndben és a nyárban. Uitzéklkal iis megvagyunk vala­hogyan. Ök a földszinten laknak a villában, írni fönn a manzárdszolbá-ban. A tetőn át kegyetlenül átég a nap, alig tartózkodhatunk bent valamit is a falaik között. .Ügy élünk, mint a vademberek. Mezítláb, félig mezítelenül. De ez csak a mi csoportunk. A többiek urak és előkelő­ségek körülöttünk, művészek, s ebben a kánikuláiban eb­ben a magukra manadottságban sem tudják félredobni ki­csinyes és alkalmazkodó pózaikat. De lehet az is, hogy ez a póz náluk már a természet, s néha sajnálni is tudnám őket, ha nem lennének annyira nevetségesek itt, a sze­rény, csöndes fák, egészségesen illatozó virágok és ének­lő madarak között. Legszimpatikusabb közöttük Iványi-Grünwald Béla. Idősebb ember, már erősen őszül a haja, komoly múlt áll mögötte, de azért hajlandó szóiba állni velünk, a vadak­kal és a csendesen kiközösítettékkel is. Igazónból azon­ban ő is amazokhoz tartozik, mintha csak az árnyékával fordulna felénk ... Igazamból csak este ébred föl a művésztársaság, és ilyenkor veszi föl valódi ábrázatát. A nyáresti órák itt is, mint minden jó társaságban, a szerelem idejét jelenítik. Uitz ilyenkor imáir nem nyerít, ott ül a veranda, lámpája alatt, a felesége mellett szuszmorog, dörgölődzik, s ha ezt is elunja, valami öreg festőmaippában lapozgat. Mi oiLva- sunk, Béluslka szétvetett tagokkal alszik az ágyában, a többi villák lalkói azonban kint élnék a parikban, s a bag­lyok hangjain kuvikölnak egymáshoz. — Uhu!... U-hu-u-iu-u! A hold ragyog, a nők és a férfiak időnként elhallgat­nak a kuvikolás&al és egymásra találnak a fák árnyéká­ban. Szépek itt az esték, a csönd leereszkedik a telepre, s valahonnan a parasztházak tájékáról mélységes, szomorú dalok szállnak föl a csillagok felé. Az orosz hadifoglyok ilyenkor már munka utón vannak, összeverődnek és éne­kelni kezdenek bús férfikórusban, ötvenen vagy talán százan- is. iNégy szálaimban énekelnek értelmetlen, idegen dalokat, de akiben érzés -van, az most feléjük fordul és fölfogja panaszaikat anélkül, hogy megértené szavukat. Vontatott, reménytelenül elnyújtott sirámok ezek az el­hagyott f öldekről, a végtelen hőmezőkről, Annáról és Kai­kéról, akik ott élnek valahol, a kék Volga- partján. A mi embereinket még sohasem hallottam így énekelni. De nermcsák én, hanem imim-d-enM ör-ül, ha fölhangzamatk a szomorú, idegen- dalok ... Ez a háború tükörképe testben és lélekben. S ami itt történik bent a telepen, ez is a háború tükrö­ződése. Hiába af-fektálnak ezek az emberek, hiába alkal­mazkodnak az uralkodó szokásokhoz, mégiscsak sokkal nehezebb az ő életük is, mint volt néhány esztendővel ez­előtt. Grünwaldék villájában a cseléd készíti a befőtteket, gyümölcsök illatoznak a kerti asztalon, a madarak leszáll- nák, hogy csipegessenek íbeléjük, és az emberek arcán lát­szik a nyamotltsiág és -bizonytalanság. És itt él Perlr-ott Csába is, -aki állandóan a tüdőbeteg­ségével bajlódik, egész nap napkúrázik, s időnként kisza­lad a vasútra, hogy Pestre utazzon némi pénzekért. S hogy visszajön, újra siránkozik. ... Csaba a háború előtt kint járt Párizsiban, ismeri Pi- cassót, Metzimgert s -a -többi '.kubistáikat, s akkor még ő is kubista volt. Szeret visszaemlékezni ezekre az időkre, és megimiutagatja akkori képeit. Érdekes dolgok, de a mes­ter ma már egészem másfelé jár. Iványi-Grüniwáld kiint szokott feste getni a mezőn, á gémesikút körzetében, „ma­gyart a imagyarnak” jeligével, és -Perl-rott is a ’kubista szö­gekből lassan-lasisan átlép a mezők síkságára. Nem akar­ja, hogy azt mondják, Grünwaldot -utánozza, s ő csak azért is nem a gémeskutat festi le, hanem a cigányokat. A gémesikút és a oigányok a favorizáltjai most a telep­nek. Uitzban is felébred a festő, és 5 is a cigányok felé ka­csint. A fekete lányokat föl szeretné ültetni a- pódiumra, dra­périát dobni .köréjük, és sárga, vörös színekkel megfestem az új képeket. .. Azért ajánlom, mert... László Gyula, aki együtt Járt a Képzőművészeti Főiskolára Tóth Menyhérttel, így emlékszik vissza a miskel festőre: ...„Volt közöt­tünk egy hallgatag, összetört testű és arcú társunk, akiben látomá­sok fénylettek, akinek csandléb-en olyan dolgok alakultak, amelyek megborzongattak minket, fiatalokat és felidézték bennünk Gulácsyt, Csontváryt, a nagy megszállottakat. Tóth Menyhért volt ez a társunk, akiben csodás, szinte nem ts földi látomások keltek vér­piros madarakból, buja, vlzlárta tájakról, akinek egy-egy gipsz- szobrában a növényi nyújtózkodáshoz hasonló emberforma lények zokogtak a semmibe, kapaszkodtak a megfoghatatlanba. Emellett ez a társunk úgy tudott hallgatni, hogy csendje tele volt szeretettel és megértéssel: nem lehetett nem szeretni, nem lehetett őt nem be­csülni ás nem lehetett őt nem szánni, szinte melengető szeretettel, mert olyan magányos volt.” A Kecskeméti Galériában három állandó kiállítás látható. Az egyik -a XIX—XX. századi magyar képzőművészetet, a másaik a Rács-Kiskun megyei kötődésű Tóth Menyhért festőművésznek a képeit, míg a hanmadilk a .megyeszékhelyen- meghono­sodott Nemzetközi Zo-má nemű veszeti Al­kotótelep -munkáit mutatja be. Dr. Bánszky Pál művészettörténész, me­gyei m-úzeumigazgiató rendezte Tóth Meny­hért életmű-kiállítását. — Hetvenkét évet 'kellett várni arra, hogy az a kezdeményezés, mely Nemes Marcell jóvoltából 1911-ben felragyogott Kecskeméten, végül megvalósuljon. Per­sze nem véletlen, hogy éppen most kö­szönthetjük a „megvalósulást” — magya­rázza a múzeumigazgató — Kecskemét az utóbbi évtizedben- igen látványosan fejlő­dött kulturális téren is, s e progresszív fo- lyalmat újabb, nagyszerű eredményének mondható e képtár megszületése. Határo­zott profil alakult ki a város művészeti éle­tét illetően, a népiművészet, a népi kultú­ra jegyében: Gondolok itt a Naiv Múzeum­ra, a játékmúzeumra, a Kerámia Stúdióra, a Kodály Intézetre (hiszen a zenei profil nagyon fontos) ... Ebben a közegben szü­letett meg a Kecskeméti Galéria, amely mindenképpen új színfoltja művészeti éle­tünknek, hiszen nagyszerű 'kitekintést ad a magyar képzőművészet XIX—XX. századi történetére. Emellett -bemutat egy kitűnő festőt, akinek a munkái ilyen rendszere­zett, összegyűjtött formában sehol máshol nem láthatók. Az évtizedekig Máskén al­kotó Tóth Menyhért életmű-kiállításáról van szó. Olyan művész volt ő, aki mindvégig ehhez az alföldi világhoz, a fa­lusi, a paraszti életformához kötődött, még­is „antennát tudott építeni” a huszadik századi képzőművészeti törekvések irányá­ba anélkül, -hogy festészetét rokonítani -le­hetne bárkiéhez, vagyis mindvégig egyéni karakterű tudott mara-dmi. Azért ajánlom a tárlatlátogatók figyel­mébe alkotásait, mert annyira sajátos vi­zuális nyelven beszél, olyan egyenes ívű, tiszta az az út, amelyen művészete szem­mel követhető, hogy képeit a világ bár­mely pontjáról érkező megértheti. Csak­nem száz festménye, több mint harminc grafikája és tíz szobra van jelenleg kiállít­va. A földszint termeit az ő alkotásai töl­tik meg, sőt -még az első emelet egy ré­szér is, ahol a grafikái láthatók. Egyébként a Tóth Menyhért-hagyaték körülbelül tíz­ezer alkotást jelent.. . Simon Magdolna művészettörténész, a XIX—XX. századi -magyar képzőművésze­tet bemutató állandó kiállítás rendezője: — Elsősorban azért ajánlom a tárlatlátoga- tók figyelmébe ezt a- nem- mindennapi gyűj­teményt, mert a múlt százaid elejétől- az 1960-as évek végéig átfogja a magyar kép­zőművészet legjellegzetesebb irányzatait. Meggyőződésem, hogy ez a kiállítás él- ményszerűen -mutatja be a festészet és grafika iránt érdeklődőknek másfél évszá­zad művészeti fejlődését. Íme néhány ér­dekesség: Az 4890-as évek derekáról a ma­gyar piiktúra egyik titokzatos alakjának, a kecskeméti születésű Muraközy Jánosnak néhány 'képe látható — közöttük egy Jó­kairól készült portré, akihez baráti szá­lak fűzték. — Míg élt, nagyon kevesen tud­ták róla, hogy festészettel foglalkozik. Ha­lála után derült ki, hogy milyen csodála­tos dolgokat alkotott. Ferenczy Károly, Tornyai, Gulácsy, Rippl-Rónai és más ne­ves művészek képei fémjelzik a század- fordulót. Igen gazdag annak a teremnek az anyaga, amely a kecskeméti iművésztelep első korszakának kép termését -mutatja 'be; többek között Iványi-Grünwald Béla, Fa­ragó Géza, Pólya Tibor alkotásait, illetve a szecessziós stíluson túllépő avantgardis­ták, Bornemisza Géza, Kmetty János, Perlrott Csaba Vilmos és társaik munkáit, akik a kor modernebb irányzataihoz, az expresszionizmushoz, a kubizmushoz igye­keztek ,kormányozni” a művésztelepet. Ugyancsak figyelmet érdemelnek a két világháború közötti évtizedek festőisé- gét megújító alkotók képei (Szőnyi István, Bernáth Aurél, Czóbel Béla), valamint az a terem, ahol a modern magyar piktúra olya-n klasszikusainak a művei láthatók, mint Derlcovits, Dési Huber István, Egry József, Ámos Imre, Kondor Béla és Kor- niss Dezső. Az első emeleten külön termek­ben -helyeztük el Glücks Ferenc ajándékait; Mednyánszky László, Nagy István és Far­kas István festményeit, összesen csaknem félszáz alkotást. Pap Gábor művészettörténész régi gon­dosa, istápolója a -magyar zománcművé­szetnek. ö rendezte a Kecskeméti Galéria állandó zománcművészeti kiállítását. — Kilenc eddigi szimpozion terméséből a művészi minőség tekintetében a legjobba­kat és a legjellemzőbbeket válogattam. 'Fi­gyelembe vettem természetesen a Cifrapa­lota nagyon jellegzetes -belső építészeti rendszerét: az is szempont volt, hogy le­hetőleg illeszkedjenek ehhez a bemutatott zománc-művek. A kiállítás két részre tago­lódik. A hazai zománc-művészetet bemuta­tó alkotások egyik csoportja a muráiig, monumentális, falra kívánkozó művekből áll. A másik, a bensőségesebb, úgyneve­zett -képzománcokalt — a_táblaképi hatású zománcokat — csoportosítja. A kiállítás szovjet művészeiket bemutató" részében arra ügyeltem, hogy a 'köztársa­ságonként némileg különböző, sajátos mű­vészi nyelvezetekből minél gazdagabb vá­lasztékot tudjak adni. Szükségesnek tar­tottam kiemelni két művész munkásságát. Kátai Mihály nemcsak mint telepvezető szerzett -maradéktalan érdemeket, hanem az épületdíszítésit szolgáló -monumentális zornán-crnűvészetben is maradandót alko­tott. A szovjet-csuvas Vitolij Petrov ta­valy nyáron a kecskeméti alkotótelepen készült -művei világszínvonalúak. A legkisebb -túlzás sincs abban a meg­állapításban, hogy ilyen színvonalú zo- máneműveszeti kiállítás -igen kevés lehet a világon-, ha egyáltalán akad -még egy. A Kecskeméti Galéria zománoművészeti ál­landó kiállítását egy- vagy kétévenként fel­frissítjük: besoroljuk a nyári táborok -leg­sikerültebb, ideillő alkotásait. A Cifraipalota, -minit műemlék, a század- forduló szecessziós épületeinek egyik leg- i-mpozánsabbi,ka, sajátos jelleget kölcsö­nöz a képtárnak, melynek megnyitásával az országos élvonalba került Kecskemét, a képzőművészet reprezentáns városai kö­zött. A háromszintes, tetszetős épületben töhb mint háromszáz alkotás bemutatásá­ra van lehetőség. Az állandó kiállításain látható művek esztétikai értékét felbecsül­ni lehetetlen vállalkozás lenne. A három állandó 'tárlat mellett a Kecs­keméti Galéria dísztermében a szecesszió korát mutatják be a kezdeti időszakiban — Kós Károlyt és 'körét, a neves építész szü­letésének centenáriumán. — A második emeleten., a grafikai terem végén, a kor- társ művészeknek ad a jövőben -bemutat­kozási lehetőséget az új galéria, különös tekintettel a Bács-Kiskun-ban élő, alkotó- grafikusokra. Heltai Nándor—Koloh Elek • Prohászka József: Fiatal lány népvise­letben (1917). TÓTH MENYHÉRT: Kicsi rigóm folytasd Párom meggyet hoz fatálon, Ringok, korhadt gondbatáron Határán az estnek Kell a fáradt testnek. Fehér szőttesemet Nyírfára akasztom Bástya, menedékház, fogadó vagy klastrom Egész vagyonom ez. Mindenkinek adom. Kicsi rigóm folytasd, Ha én abbahagyom.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom