Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-09 / 239. szám

!083. október 9. <£• PETŐFI NÉPE ♦ 3 Választási rendszerünk továbbfejlesztéséért A fejlett szocializmus építése során elért eredményeinkkel összhangban állami létünk alap­elvévé és politikai szükségszerű­séggé vált a demokratizmus bő­vítése, nemzeti egységünk to­vábbi erősítése. Ennek politikai­lag fontos területe a képviseleti demokrácia továbbfejlesztésén keresztül, a politikailag érett la­kosság igényének megfelelően az állampolgárok közvetlenebb be­vonása az állam ügyeinek inté­zésébe, a hatalom gyakorlásába. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának 1982. november 11-i állás- foglalása a választási rendsze­rünk továbbfejlesztéséről szé­les körű törvényelőkészítő folya­matot indított el, melyben fontos szerep hárult a Hazafias Nép­front Országos Elnökségére, Or­szágos Tanácsára és a népfront területi szerveire egyaránt. Az előkészítő munka az ország nyilvánossága előtt folyt. 1983. szeptember 12-től az egész or­szág területén nagy nyilvánosság részvételével megrendezett tár­sadalmi viták bizonyították egy­részt azt, hogy politikai vezető szerveink az előző választásokat elemezve helyesen mérték fel e program időszerűségét és az erre vonatkozó társadalmi igényt, másrészt választási jogunk to­vábbfejlesztése a lakosság egyre növekvő társadalmi aktivitását váltotta ki. E törvény előkészítésében, megalkotásában megnyilvánuló társadalmi részvétel a mutatója annak a folyamatnak, hogy a képviseleti demokrácia fejleszté­se szükségszerűen együtt fog jár­ni állami és társadalmi életünk minden területén a demokratiz­mus további tökéletesítésével. A társadalmi vitára bocsátott, az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választási rendsze­rének továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat legnagyobb ér­deklődést kiváltó új rendelkezé­sei a választási demokratizmus erősítését és a népképviselet ha­tékonyságát szolgálják. Ilyen rendelkezések a válasz­tások népfrontjellegének erősí­tése, a jelölőgyűlések szerepkö­rének növelése, a kettős-többes jelölés, a testületi szervek össze­tételére vonatkozóan eddig oly­kor érvényesülő, úgynevezett statisztikai szemlélet félretétele, a pótképviselői és póttanácstagi intézmény bevezetése, a társa­dalmi vitákon egyhangú helyes­léssel találkozó országos képvi­selői lista bevezetése, a vissza­hívási jog szabályozása. A javaslat egyik alapvető té­tele az országgyűlési képviselők és tanácstagok kettős vagy töb­bes jelölésének kötelezővé téte­le. A javaslat e fontos elv biz­tosítása érdekében eljárási ga­ranciaként rendeli el országgyű­lési választókerületenként leg­alább két jelölőgyűlés megtartá­sát, tanácstagi választókerületen­ként pedig legalább két tanács­tag jelölését, mely egy jelölőgyű­lésen is történhet. A kettős, többes jelölés köte­lezővé tétele nagy vitákat vál­tott ki a megelőző népfrontérte­kezleteken, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tagjainak szekcióülésein és a társadalmi viták fórumain is. Bár kétségtelen, hogy e ren­delkezés talán feleslegesnek tűn­het abban az esetben, ha egy el­ismert közéleti személy kerül közös jelölésre a közéletben ke­vesebbet bizonyító, kisebb nyil­vánosságot kapott jelölttel, még­is képviseleti demokráciánk to­vábbfejlesztésének fontos felté­tele e szabályozás. A többes jelö­lést hatályos választási jogunk is lehetővé teszi, mégsem ment át a gyakorlatba, csak szórvá­nyosan és csökkenő számban ér­vényesült. Ennek oka lehet egyrészt a je­lölés előkészítésének hiányossá­ga, a szükségszerűen többletfel­adatot jelentő előkészítő munká­tól való elzárkózás, másrészt az a téves tudati berögződés, mely az alulmaradt jelöltet bukott embernek tekinti, és ezt talán maga a jelölt is így érezte. A Hazafias Népfront helyi bizott­ságai és a népfrontba tömörült politikai, társadalmi és érdekkép­viseleti szervek messzemenően átérzik a választás előkészítésé­nek fontos feladatát és felelőssé­gét, s e szervekben már a javas­lat előkészítésénél is megnyilvá­nuló egyetértés és magas fokú aktivitás tanúsítja, hogy a jelö­lések előkészítése terén hiányos­sággal, kényelmességgel aligha kell számolnunk. A választáskor másodikként „befutó” jelölt személyének meg­ítélésében is határozott változás észlelhető, és a tudati változást igazolják a vitákon elhangzott vélemények is. Ha a jelölt a sza­vazatok negyedét megkapja, pót­képviselő vagy póttanácstag lesz, kinek szerepét minősíti az, hogy a képviselő, tanácstag ki­esése esetén annak helyébe lép, tevékenységét folytatja. Ha a jelölt ennél kisebb ará­nyú szavazatot kap a választás­kor, a versenyben vesztes lesz ugyan, de vitathatatlan társadal­mi elismerése eddigi tevékeny­ségének önmagában a jelölés té­nye; az, hogy a választók egy ak­tív csoportja a jelölőgyűléseken a saját képviseletére alkalmas­nak és érdemesnek találta, el­képzeléseit, terveit szabályozott eljárás keretében választóival közölhette és megvitathatta, gon­dolatai társadalmi nyilvánossá­got és a jelölés által megtisztelő elismerést kaptak. A képviselői, tanácstagi mun­ka 1985 után nehezebb, fele­lősségteljesebb, de szebb és ösz­tönzőbb is lesz. A testületi jog­kör várható erősödése, a jelölti program megvalósítására való törekvés, a választóknak a tény­leges választásban megnyilvánu­ló bizalma a népképviselőknek — tevékenységükhöz — kiapad­hatatlan energiát adhatnak. A választóknak az a közvetlen érdekeltsége, mely az egyéni je­lölés lehetőségében, a jelölttel folytatott vita által a leendő kép­viselő koncepciójának kialakítá­sában és magában a több jelölt közötti választásban realizálódik, magukra a választókra is felelős­séget és feladatokat ró: a vá­lasztás felelősségét és azt az el­várást, hogy kritikusan kísérjék figyelemmel és segítsék a képvi­selő, a tanácstag munkáját, és az illetékes testületi szervek, tanács, végrehajtó bizottság, és végső soron, a parlament tevékenységét. Úgy gondolom, hogy az új sza­bályozás folytán jogos várako­zással tekinthetünk a szocializ­must építő nemzeti egységünk talajában gyökerező, társadalmi aktivitást erősítő 1985. évi vá­lasztások elé. Dr. Üj Zoltán a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja a magam portáján tarthatok, s követelhetek rendet. Rengeteg múlik a „névtelen közkatonákon”, vagyis rajtunk, higgye el. Állap- elvem: ahogy elvárjuk, hogy ve­lünk (bánjanak másutt, úgy kell foglalkoznunk nekünk is a hoz­zánk fordulókkal. □ □ □ — A nyugdíjas-időkre nem gondolt még? — Egyelőre el sem tudom kép­zelni, .hogy egy délután hazame­gyek és másnap reggel nem jövök be. Odáig imár eljutottam, hogy beszélek róla, hogy tudniillik el­érkezik majd egyszer, de hogy mikor . . .? — Mit jelent a helybelieknek ez a hivatalocska? — Sokaknak többet, mint kép­zeli, mint ami az üzletkörbe be­lefér. Akármilyen bajuk, problé­májuk adódik, legelőbb ide sza­ladnak, főleg az idősebbek. Ha másért nem, szíves szóért, jó ta­nácsért. Elsírják bánatukat, kí­váncsiak a véleményünkre, vi­gasztalást várnak. Jó érzés, hogy szükségük van ránk, hogy se­gíthetünk, még jobb, hogy mi is számíthatunk legtöbbjükre. Eb­ben a helyiségben vita, veszeke­dés még nem volt. ÉS( reklamá­ció sem, megkérdezheti a felette­seimtől. — Mostanában mi a beszédté­ma a faluban? — Ami másutt is: nagy a sző­lőtermés, átveszik-e, meglesz-e a remélt cukorfok, mennyit fizet­nek érte. Szívós, hajtás emberek élnek Kunbaján. Sokan termel­nek sütőtököt is, de az most nem „jött be”. A paprika megégett, a dohányt meg elverte kicsit a jég . .. Van, ugye, gond elég ... Kincses Gyöngyné mellett a postahivatal alkalmazottja még Kern Józsefné hírlapfelelős „min­denes”, valamint két kézbesítő: Hinterser Józsefné és Molnár Já­nos, s egy állandó helyettes: Vigh Mihály rokkantnyugdíjas. Bri­gádjuk 1967-ben alakult meg Má­jus 1. néven; azóta a szocialista címet és valamennyi fokozatot kiérdemelték. A falat körben szin­te teljesen beborítja az utóbbi 16 esztendőiben elnyert Kiváló Kisihi- vatal kitüntetésről szóló 14 okle­vél, bizonyítandó mindazt, amiről —ha vázlatosan is — a fentiekben kívántaim szólni, tisztelettel és elismeréssel. Az október 9-i postai, világnap apropóján, meg egyébként is ... Kutasi Ferenc • Délután van, végzett, s éppen leszámol a két kunbajai kézbesítő. mine forintot költ újságra. E szá­múk nagyközségi, sőt némely vá­rosi mutatókkal is vetekszenek. Nem is csoda, hisz — és ezt a megyei igazgatóságon haLlottam évék óta nincs olyan tervfeladat, gyűjtési akció, amit azonnal ne vállalt, s kapásból ne teljesített volna az ötfős kollektíva. (Amel­lett, hogy ezer más tennivaló is akad, s e posztókon muszáj min­denhez érteni.) Szinte hihetetlen, de az idén, csupán az első félévben 2090 táv­iratot vettek föl, és továbbítottak, panaszmentesen. (Pedig mind­össze egyetlen telefonvonal köti össze őket a külvilággal.) Ezen a vidéken valahogy bevett szo­kás, hogy: „gyerünk, távirathoz- zunlk!”. Fölösleges fejtegetni, mi­ből táplálkozik itt a sürgöny irán­ti közbizalom . .. Még egy érdekesség: a kisköz­ségben minden háznál található levélszekrény, erre régóta ügyel mindhárom kézbesítő. Vallják: valahol e fázisnál kell kezdődjék a postások munkája, felelőssége: nem lehet közömbös számukra sem, hová kerül a küldemény, s mi .lészen sorsa. □ □ □ Kincses Györgyné — vagy ahogy mindenki isimeri és hívja: Ilonka néni — 1940-ben Mélykúton sze­gődött a posta szolgálatába. 1950- ben Dunavecsére helyezték, 1957- től Kunbaján hivatalvezető. A Munka Érdemrend bronz foko­zatának tulajdonosa. Gyermek­korom jóságos, szeretett és mind- annyiunkat szerető-vigyázó taní­tó nénijére emlékeztet. További jellemzésül ide másolom beszél­getésünk töredékét. — Bocsásson meg, 43 év után, amikor annyit szidják a munka­adóját, mi köti még ehhez az asz­talhoz? — Hogy kérdezhet ilyet?! Min­denemmel, egész életemmel kap­csolódom a postához, mit kezde­nék már nélküle? Fáj, ha bánit - jáik, hogyne fájna, jobban, mint bárkinek, de... hát én csak itt, Ä Dr. Tóth Béla körzeti állatorvos Ladánybenc és Kunadacs községben és a külterületen végzi munkáját 1963 óta. A nagy tanyavilág miatt télen-nyáron szinte mindig úton van. • A kiskunhalasi piacon jó ismerőse az eladók­nak dr. Aladics Sándorné élelmiszerhigiénikus állatorvos. Rendszeresen ellenőrzi az elárusító- helyek (tej, hús) tisztaságát, az áruk eredetét, a hűtés minőségét, az őstermelők felhozatalát (jobbra). ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY, ÉLELMISZER-HIGIÉNIA Ellenőrzött minőség • Kelebia határállo­más. Az ál­lategészség­ügy dolgo­zói vigyáz­nak arra, hogy a ha­táron se be, se ki ne juthas­son beteg, fertőzött ál­lat. E szol­gálatot há­rom állator­vos látja el. Dr. Tábori- ta József a bevagoníro- zott hízott bikák álla­potát el­lenőrzi. ® Baján, a BÁCSHŰS.-nál naponta ezer sertést dolgoz­nak fel. A Bács-Kiskun me­gyei Állategészségügyi és Élel ­miszer Ellenőrző Állomás élel- miszerhigiéniai kirendeltsé­gének mintegy húsz dn'gczója a feldolgozás folyamán több el­lenőrzést hajt végre, a szigo­rú technológiai előírások be­tartására, betartatására. Az itt készíteti termékek érzék­szervi, laboratóriumi vizsgá­latai után indulhat csak ai áru a bel- és külföldi fo- gyaszókhoz. Kajdacsy István szaksegéd a vágóasztalon végzi a részvizsgálatot (balra). ® Havonta 12—13 ezer minta többirányú vizsgálatát végzik el a központi laboratórium­ban, Kecskeméten. A vizsgá­lódás alá vett minták skálája is széles, a föletetésre\számt keveréktakarmánytól a kész­termékig átöleli az élelmi­szergyártás egész folyamatát. A tudományos igényű labora­tóriumi ellenőrzés a záloga annak, hogy egészségre ártal­mas, fogyasztásra alkalmatlan élelmiszer sohase kerülhessen a fogyasztókhoz. Taród; Ist­vánná dr., a központi labora­tórium vezetője mikrobioló­giai vizsgálatot végez. • A kecskeméti állatkórházba kerülnek mindazok a haszon., vagy kedvtelésből tartott állatok, amelyeknek sebészi, belgyógyászati ellátása a helyszínen nem oldható meg. Ezt a tehenet például hamarosan hazaszállíthatják Tiszaalpár ra, miután szépen begyógyult a császármetszés helye. Az utolsó vizitet dr. Temesvári István tartja. (Tóth Sándor képriportja)

Next

/
Oldalképek
Tartalom