Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-09 / 239. szám
!083. október 9. <£• PETŐFI NÉPE ♦ 3 Választási rendszerünk továbbfejlesztéséért A fejlett szocializmus építése során elért eredményeinkkel összhangban állami létünk alapelvévé és politikai szükségszerűséggé vált a demokratizmus bővítése, nemzeti egységünk további erősítése. Ennek politikailag fontos területe a képviseleti demokrácia továbbfejlesztésén keresztül, a politikailag érett lakosság igényének megfelelően az állampolgárok közvetlenebb bevonása az állam ügyeinek intézésébe, a hatalom gyakorlásába. Az MSZMP Központi Bizottságának 1982. november 11-i állás- foglalása a választási rendszerünk továbbfejlesztéséről széles körű törvényelőkészítő folyamatot indított el, melyben fontos szerep hárult a Hazafias Népfront Országos Elnökségére, Országos Tanácsára és a népfront területi szerveire egyaránt. Az előkészítő munka az ország nyilvánossága előtt folyt. 1983. szeptember 12-től az egész ország területén nagy nyilvánosság részvételével megrendezett társadalmi viták bizonyították egyrészt azt, hogy politikai vezető szerveink az előző választásokat elemezve helyesen mérték fel e program időszerűségét és az erre vonatkozó társadalmi igényt, másrészt választási jogunk továbbfejlesztése a lakosság egyre növekvő társadalmi aktivitását váltotta ki. E törvény előkészítésében, megalkotásában megnyilvánuló társadalmi részvétel a mutatója annak a folyamatnak, hogy a képviseleti demokrácia fejlesztése szükségszerűen együtt fog járni állami és társadalmi életünk minden területén a demokratizmus további tökéletesítésével. A társadalmi vitára bocsátott, az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választási rendszerének továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat legnagyobb érdeklődést kiváltó új rendelkezései a választási demokratizmus erősítését és a népképviselet hatékonyságát szolgálják. Ilyen rendelkezések a választások népfrontjellegének erősítése, a jelölőgyűlések szerepkörének növelése, a kettős-többes jelölés, a testületi szervek összetételére vonatkozóan eddig olykor érvényesülő, úgynevezett statisztikai szemlélet félretétele, a pótképviselői és póttanácstagi intézmény bevezetése, a társadalmi vitákon egyhangú helyesléssel találkozó országos képviselői lista bevezetése, a visszahívási jog szabályozása. A javaslat egyik alapvető tétele az országgyűlési képviselők és tanácstagok kettős vagy többes jelölésének kötelezővé tétele. A javaslat e fontos elv biztosítása érdekében eljárási garanciaként rendeli el országgyűlési választókerületenként legalább két jelölőgyűlés megtartását, tanácstagi választókerületenként pedig legalább két tanácstag jelölését, mely egy jelölőgyűlésen is történhet. A kettős, többes jelölés kötelezővé tétele nagy vitákat váltott ki a megelőző népfrontértekezleteken, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tagjainak szekcióülésein és a társadalmi viták fórumain is. Bár kétségtelen, hogy e rendelkezés talán feleslegesnek tűnhet abban az esetben, ha egy elismert közéleti személy kerül közös jelölésre a közéletben kevesebbet bizonyító, kisebb nyilvánosságot kapott jelölttel, mégis képviseleti demokráciánk továbbfejlesztésének fontos feltétele e szabályozás. A többes jelölést hatályos választási jogunk is lehetővé teszi, mégsem ment át a gyakorlatba, csak szórványosan és csökkenő számban érvényesült. Ennek oka lehet egyrészt a jelölés előkészítésének hiányossága, a szükségszerűen többletfeladatot jelentő előkészítő munkától való elzárkózás, másrészt az a téves tudati berögződés, mely az alulmaradt jelöltet bukott embernek tekinti, és ezt talán maga a jelölt is így érezte. A Hazafias Népfront helyi bizottságai és a népfrontba tömörült politikai, társadalmi és érdekképviseleti szervek messzemenően átérzik a választás előkészítésének fontos feladatát és felelősségét, s e szervekben már a javaslat előkészítésénél is megnyilvánuló egyetértés és magas fokú aktivitás tanúsítja, hogy a jelölések előkészítése terén hiányossággal, kényelmességgel aligha kell számolnunk. A választáskor másodikként „befutó” jelölt személyének megítélésében is határozott változás észlelhető, és a tudati változást igazolják a vitákon elhangzott vélemények is. Ha a jelölt a szavazatok negyedét megkapja, pótképviselő vagy póttanácstag lesz, kinek szerepét minősíti az, hogy a képviselő, tanácstag kiesése esetén annak helyébe lép, tevékenységét folytatja. Ha a jelölt ennél kisebb arányú szavazatot kap a választáskor, a versenyben vesztes lesz ugyan, de vitathatatlan társadalmi elismerése eddigi tevékenységének önmagában a jelölés ténye; az, hogy a választók egy aktív csoportja a jelölőgyűléseken a saját képviseletére alkalmasnak és érdemesnek találta, elképzeléseit, terveit szabályozott eljárás keretében választóival közölhette és megvitathatta, gondolatai társadalmi nyilvánosságot és a jelölés által megtisztelő elismerést kaptak. A képviselői, tanácstagi munka 1985 után nehezebb, felelősségteljesebb, de szebb és ösztönzőbb is lesz. A testületi jogkör várható erősödése, a jelölti program megvalósítására való törekvés, a választóknak a tényleges választásban megnyilvánuló bizalma a népképviselőknek — tevékenységükhöz — kiapadhatatlan energiát adhatnak. A választóknak az a közvetlen érdekeltsége, mely az egyéni jelölés lehetőségében, a jelölttel folytatott vita által a leendő képviselő koncepciójának kialakításában és magában a több jelölt közötti választásban realizálódik, magukra a választókra is felelősséget és feladatokat ró: a választás felelősségét és azt az elvárást, hogy kritikusan kísérjék figyelemmel és segítsék a képviselő, a tanácstag munkáját, és az illetékes testületi szervek, tanács, végrehajtó bizottság, és végső soron, a parlament tevékenységét. Úgy gondolom, hogy az új szabályozás folytán jogos várakozással tekinthetünk a szocializmust építő nemzeti egységünk talajában gyökerező, társadalmi aktivitást erősítő 1985. évi választások elé. Dr. Üj Zoltán a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja a magam portáján tarthatok, s követelhetek rendet. Rengeteg múlik a „névtelen közkatonákon”, vagyis rajtunk, higgye el. Állap- elvem: ahogy elvárjuk, hogy velünk (bánjanak másutt, úgy kell foglalkoznunk nekünk is a hozzánk fordulókkal. □ □ □ — A nyugdíjas-időkre nem gondolt még? — Egyelőre el sem tudom képzelni, .hogy egy délután hazamegyek és másnap reggel nem jövök be. Odáig imár eljutottam, hogy beszélek róla, hogy tudniillik elérkezik majd egyszer, de hogy mikor . . .? — Mit jelent a helybelieknek ez a hivatalocska? — Sokaknak többet, mint képzeli, mint ami az üzletkörbe belefér. Akármilyen bajuk, problémájuk adódik, legelőbb ide szaladnak, főleg az idősebbek. Ha másért nem, szíves szóért, jó tanácsért. Elsírják bánatukat, kíváncsiak a véleményünkre, vigasztalást várnak. Jó érzés, hogy szükségük van ránk, hogy segíthetünk, még jobb, hogy mi is számíthatunk legtöbbjükre. Ebben a helyiségben vita, veszekedés még nem volt. ÉS( reklamáció sem, megkérdezheti a feletteseimtől. — Mostanában mi a beszédtéma a faluban? — Ami másutt is: nagy a szőlőtermés, átveszik-e, meglesz-e a remélt cukorfok, mennyit fizetnek érte. Szívós, hajtás emberek élnek Kunbaján. Sokan termelnek sütőtököt is, de az most nem „jött be”. A paprika megégett, a dohányt meg elverte kicsit a jég . .. Van, ugye, gond elég ... Kincses Gyöngyné mellett a postahivatal alkalmazottja még Kern Józsefné hírlapfelelős „mindenes”, valamint két kézbesítő: Hinterser Józsefné és Molnár János, s egy állandó helyettes: Vigh Mihály rokkantnyugdíjas. Brigádjuk 1967-ben alakult meg Május 1. néven; azóta a szocialista címet és valamennyi fokozatot kiérdemelték. A falat körben szinte teljesen beborítja az utóbbi 16 esztendőiben elnyert Kiváló Kisihi- vatal kitüntetésről szóló 14 oklevél, bizonyítandó mindazt, amiről —ha vázlatosan is — a fentiekben kívántaim szólni, tisztelettel és elismeréssel. Az október 9-i postai, világnap apropóján, meg egyébként is ... Kutasi Ferenc • Délután van, végzett, s éppen leszámol a két kunbajai kézbesítő. mine forintot költ újságra. E számúk nagyközségi, sőt némely városi mutatókkal is vetekszenek. Nem is csoda, hisz — és ezt a megyei igazgatóságon haLlottam évék óta nincs olyan tervfeladat, gyűjtési akció, amit azonnal ne vállalt, s kapásból ne teljesített volna az ötfős kollektíva. (Amellett, hogy ezer más tennivaló is akad, s e posztókon muszáj mindenhez érteni.) Szinte hihetetlen, de az idén, csupán az első félévben 2090 táviratot vettek föl, és továbbítottak, panaszmentesen. (Pedig mindössze egyetlen telefonvonal köti össze őket a külvilággal.) Ezen a vidéken valahogy bevett szokás, hogy: „gyerünk, távirathoz- zunlk!”. Fölösleges fejtegetni, miből táplálkozik itt a sürgöny iránti közbizalom . .. Még egy érdekesség: a kisközségben minden háznál található levélszekrény, erre régóta ügyel mindhárom kézbesítő. Vallják: valahol e fázisnál kell kezdődjék a postások munkája, felelőssége: nem lehet közömbös számukra sem, hová kerül a küldemény, s mi .lészen sorsa. □ □ □ Kincses Györgyné — vagy ahogy mindenki isimeri és hívja: Ilonka néni — 1940-ben Mélykúton szegődött a posta szolgálatába. 1950- ben Dunavecsére helyezték, 1957- től Kunbaján hivatalvezető. A Munka Érdemrend bronz fokozatának tulajdonosa. Gyermekkorom jóságos, szeretett és mind- annyiunkat szerető-vigyázó tanító nénijére emlékeztet. További jellemzésül ide másolom beszélgetésünk töredékét. — Bocsásson meg, 43 év után, amikor annyit szidják a munkaadóját, mi köti még ehhez az asztalhoz? — Hogy kérdezhet ilyet?! Mindenemmel, egész életemmel kapcsolódom a postához, mit kezdenék már nélküle? Fáj, ha bánit - jáik, hogyne fájna, jobban, mint bárkinek, de... hát én csak itt, Ä Dr. Tóth Béla körzeti állatorvos Ladánybenc és Kunadacs községben és a külterületen végzi munkáját 1963 óta. A nagy tanyavilág miatt télen-nyáron szinte mindig úton van. • A kiskunhalasi piacon jó ismerőse az eladóknak dr. Aladics Sándorné élelmiszerhigiénikus állatorvos. Rendszeresen ellenőrzi az elárusító- helyek (tej, hús) tisztaságát, az áruk eredetét, a hűtés minőségét, az őstermelők felhozatalát (jobbra). ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY, ÉLELMISZER-HIGIÉNIA Ellenőrzött minőség • Kelebia határállomás. Az állategészségügy dolgozói vigyáznak arra, hogy a határon se be, se ki ne juthasson beteg, fertőzött állat. E szolgálatot három állatorvos látja el. Dr. Tábori- ta József a bevagoníro- zott hízott bikák állapotát ellenőrzi. ® Baján, a BÁCSHŰS.-nál naponta ezer sertést dolgoznak fel. A Bács-Kiskun megyei Állategészségügyi és Élel miszer Ellenőrző Állomás élel- miszerhigiéniai kirendeltségének mintegy húsz dn'gczója a feldolgozás folyamán több ellenőrzést hajt végre, a szigorú technológiai előírások betartására, betartatására. Az itt készíteti termékek érzékszervi, laboratóriumi vizsgálatai után indulhat csak ai áru a bel- és külföldi fo- gyaszókhoz. Kajdacsy István szaksegéd a vágóasztalon végzi a részvizsgálatot (balra). ® Havonta 12—13 ezer minta többirányú vizsgálatát végzik el a központi laboratóriumban, Kecskeméten. A vizsgálódás alá vett minták skálája is széles, a föletetésre\számt keveréktakarmánytól a késztermékig átöleli az élelmiszergyártás egész folyamatát. A tudományos igényű laboratóriumi ellenőrzés a záloga annak, hogy egészségre ártalmas, fogyasztásra alkalmatlan élelmiszer sohase kerülhessen a fogyasztókhoz. Taród; Istvánná dr., a központi laboratórium vezetője mikrobiológiai vizsgálatot végez. • A kecskeméti állatkórházba kerülnek mindazok a haszon., vagy kedvtelésből tartott állatok, amelyeknek sebészi, belgyógyászati ellátása a helyszínen nem oldható meg. Ezt a tehenet például hamarosan hazaszállíthatják Tiszaalpár ra, miután szépen begyógyult a császármetszés helye. Az utolsó vizitet dr. Temesvári István tartja. (Tóth Sándor képriportja)
