Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-05 / 235. szám

4 O PETŐFI NÉPE 9 1983. október 5. TÖREKVÉSEK A VESZTESÉGEK CSÖKKENTÉSÉRE A tájértekezletek tapasztalatai A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Te­rületi Szövetsége tájértekezleteken vitatta meg a körzetéhez tartozó 75 mezőgazdasági nagyüzem ve­zetőivel az időszerű tennivalókat. A megbeszélése­ken legtöbb szó az aszály okozta károkról esett. A megye északi részét jobban sújtotta a természeti csapás, hiszen a gazdaságok jelentős része kedve­zőtlen adottságú, gyenge minőségű földeket művel. A tanácskozások tapasztalatairól beszélgetünk Magony Imrévé) a TESZÖV titkárával. — Az eddigi becslések szerint félmilliárd forint a tervekhez viszonyított veszteség, amelynek 70 Százaléka nyereségcsökkenésben jelentkezik. A gabonafélék aszálykára érintette legérzékenyebben a szövetkezeteket. A gazdaságok az előző évekénél több másodvetéssel igyekeztek gondoskodni a ta­karmányok pótlásáról. A hosszan tartó szárazság miatt azonban ez sem hozta meg a várt ered­ményt. Együttműködés a kisüzemekkel Arra a kérdésre, hogyan alakult az állatte­nyésztés, — így válaszol: — A közösben növekedett a tehénállomány és a tejhozam is, a kisüzemekben viszont tovább tart a csökkenés, örvendetes ezzel szemben, hogy a háztáji gazdaságokban mintegy 10 százalékkal többet termeltek. Több zöldséget és gyümölcsöt adtak a kisüzemek már eddig is, mint az előző években A hízósertések száma megközelíti a fél­milliót, még soha ennyi nem volt. A kapcsolatok keretében malacot és vemhes kocáit is adnak a kicsik a nagyüzemeknek továbbtartásra, ami új jelenség. A két juhtenyésztő társulásunk a körzet birka­állományának csaknem 70 százalékát gondozza. A gesztorok, a kunszentmiklósi Egyetértés és a kis­kunfélegyházi Dózsa Termelőszövetkezet. A gyap- júhozam az idén több és jobb minőségű volt, mint más esztendőkben, ezért az értékesítési átlagár öt forinttal magasabb lett. Jól alakult tavasszal a bá­rányexport is. Tehát a károk egy részét az állattenyésztésből igyekeznek pótolni. Ehhez viszont az is szükséges, hogy okosan gazdálkodjanak a takarmánnyal, hasznosítsák a kukoricaszárat, a cukorrépa-betaka­rításánál jelentkező melléktermékeket etessék fel a jószágokkal és minden lehetőséget kihasználja­nak a legeltetési idény meghosszabbítására. Űj melléküzemágak — Az aszálysújtotta üzemekben viszonylag rö­vid idő — egy-két hónap — alatt új melléküzem- ágakat létesítettek, többek között Jászszentlászlón, Ágasegyházán és másutt, a meglévőket pedig bő­vítették. Változatlanul keresik a kapcsolatokat az iparral. Az új termelési ágazatok megszervezése hasznos a partnerek számára. A szövetkezetnek többletjövedelmet hoz, a tagoknak biztos és állandó keresetet, az ipari üzemek pedig olyan cikkek gyártását tudják megszervezni, amelyek exportju­kat növelik. A tsz-ekkel történő megállapodások alapján végeznek piackutatásokat, új külföldi ve­vőket keresnek — mondja a TESZÖV titkára. A jövő évről Magony Imre végezetül utal a várható újabb gondokra: — az idei esztendő veszteségei kihatnak a jövő évre is. A közös gazdaságok felhasználják tartalé­kaik jelentős részét. Már most jelentkezik a gond, hogy miképp tudják 1984-ben továbbfejleszteni a termelést. Az üzemek vezetői számolnak a költsé­gek újabb emelkedésével. Ezek ellensúlyozására már 'most tesznek intézkedéseket. Reméljük, hogy a jövő évi gazdasági szabályozók segítik a mező- gazdasági szövetkezetek vezetőinek erőfeszítéseit. K. S. I NŐK AZ IPARBAN „Bekét magam körül” A betanított munkás A lajosmizsei Kefe-, Seprű-, Fa- és Vasipari Termékeket Gyártó Szövetkezet szinte csak exportra termel. A vevők száma és a rendelések mennyisége, no meg a minőségi igények miatt már eltűnt a műhelyekből a régi kézi módszer: gyors, nagy telje­sítményű automata gépeken ké­szül a sokféle áru. Ludányi Má­ria is ilyen „stancgépen” dolgo­zik. Naphosszat ismétlődő moz­dulatokkal rakja az újabb kefe­párokat a dobozokba, ládákba. — Tizenöt évesen Pestre men­tem — idézi a munkásnő élete első jelentős állomását. — Fono­dában dolgoztam, három műszak­ban. Miért pont ott? Amikor a nyolcadik után nem vettek fel az édesipari szakközépiskolába, na­gyon elkeseredtem. Ajánlották, menjek helyette Sopronba, a tej­ipariba, de az messze esett. Oda nem engedtek a szüleim. Nagy csalódás volt. Valamit kezdenem kellett, és egy fonodái hirdetés­re figyeltem föl először az új­ságban. Hát így vetődtem tizenöt évesen a fővárosba, s munkás- szállásra. A munka nem volt rossz, a társak sem, hanem az éjszaká­zás. Azt nem szokta meg. Aztán hazakívánkozott Lajosmizsére, Próbálkozott bolttal, eladóként dolgozott, de nem találta jónak. Gép mellé szeretett volna ke­rülni. — A szövetkezetben egy kis félautomatán dolgoztam eleinte. Amikor megjött az új német au­tomata gép, ahhoz helyeztek. Igaz, ez nem szakmunka, mégis szeretem. Lehet, hogy aki kívül­ről nézi, nem találja vonzónak, pedig nagyon jó látni, hogy mi­lyen szépen, egyenletesen dolgo­zik a gép. A munkatársaim is rendesek, jól érzem itt magam. Ha akkor nem, később min­denképpen haza kellett volna jönnie a Pestre szakadt lánynak, öten voltak testvérek, a többiek már férjhez mentek, mikor meg­halt az édesapa. Szívbeteg édes­anyjuk nem maradhatott egye­dül, hiszen a házimunka is sok­szor erején felüli volt már. Má­ria átvette ezt a terhet, s azóta is ápolja, gondozza anyját. A pihenést az olvasás jelenti. A munkahelyén a Kossuth Könyvkiadó sajtóterjesztője, a Vöröskereszt vezetőségének is tagja. Ismeri, kinek milyen köny­vet ajánlhat, a regényt, vagy a kézimunkakönyvet veszi-e meg szívesebben munkatársa. Álmok? Vágyak? — Néha elgondolom, milyen jó lenne bejárni Olaszországot, szeretném ismerni; legalább egy­szer meglátni Afrikát. Persze, tudom, vannak ennél reálisabb célok. Nekem is. Szeretnék csa­ládot, nyugodt, kiegyensúlyozott életet, békét magam körül. Fejszés Edit DOKUMENTUMOK A BAM-RÓL Az évszázad építkezése Az emberiség nagy vállalkozá­sai között tartjuk számon immár majdnem egy évtizede azt a Szov­jetunióban épülő vasútvonalat, amely Dél-Szübériában húzódik nyugatról keletre. Így tartjuk szá­mon, pedig még el sem készült. Egyedülálló méretei, az építkezés nehézségei miatt azonban már az első pillanatoktól jogosan érde­melte ki „az évszázad építkezése” címet. Nevének rövidítése — BAM — nálunk is közismert, hiszen évről évre képes riportok számoltak be arról, hogyan hatoltak előre az építők az örökös fagy hazájában, Szibériában. Az újságok arról is beszámoltak, hogy magyar fia­talok is dolgoztak rajta — a BAM jogosan vált régi ismerő­siünkké. A Rajkái—Airmúr fővasútvonal története hosszú évtizedekre nyú­lik vissza. Az SZKP 1934-ben tar­tott XVII. kongresszusa vetette fel először, hogy a már meglévő transzszibériai vasút mellé egy második vonalat is kell építeni. Három év múlva. 1937-ben láttáik hozzá a terv megvalósításához: lefektették a jövőbeni BAM első szakaszát, a munkálatokat azon­ban a világháború félbeszakítot­ta. 1974-ben a szovjet kormány elrendelte, hogy módosítsák, kor­szerűsítsék a korábbi terveket, s építsék meg egy véglegesen ki­jelölt új nyomvonalon. 1975-ben fektették le az első kilométere­ket. (i A tindai pályaudvar Tervezett hosszúsága 3144 km. Mintegy 3200 műtárgyon — hí­don, viadukton, a'1 ágú ton — ha­lad át: a vasútvonal minden kilo­méterén legalább egy műtárgy található, Építése rendkívül nehéz körül­mények között folyik: összesen 140 folyón kell átvezetnie, amely mindjárt 140 híd építését teszi szükségessé. Szibéria az örök fagy zónája, s ami kevésbé ismert: gyakori a földrengés is. A vasút­vonalaikat olyan technológiával építik, amely ellenáll a fagynak ás a földrengésnek. összesen 200 állomás és kité­rőhely épül. Tindánál a BAM-ot az úgynevezett Kis-BAM (más néven Jakutszk—BAM) keresz­tezi, amely a Jaikut-földdel, vala­mint a transzszibérian vasúttal te­remt összeköttetést. (A transz- sziibériai vasútvonal az első öt­éves tervben épült, a BAM-tól 300—600 kilométerrel északabbra húzódik.) Az építkezés befejezését 1985- re tervezik. A BAM jelentősége rendkívüli: a vasútvonal 1,1 mil­lió négyzetkilométer szibériai terület gazdasági kiaknázását te­szi lehetővé. A BAM európai és kelet-ázsiai tranzitszállításokat végez majd, jelentősége tehát túl­nő a Szovjetunió határain: az évszázad építkezése az egész em­beriséget szolgálja. E grandiózus vállalkozást mu­tatja be szeptember 30-ától de­cember 11-ig a budapesti Közle­kedési Múzeum kiállítása, ame­lyet a moszkvai Politechnikai Múzeum rendezett ott. Gy. L. SAJTÖPOSTA Mi ebből a tanulság? (!) Azon a reggelen cippzáras kézi­táska hevert a forgalmas úttest kö­zepén. Az egyik arra járó felvette, s előkerült belőle a személyi igazol­vány, a katonakönyv, a horgászen­gedély, a közületi bélyegző, a 410 li­ternyi gázolaj vásárlásához való jegy. valamint öt darab ötszázas. A Rendes Embernek — hadd titu­láljuk így a megtalálót — a napi mun­kája utáni első dolga volt, hogy el­vitte a táskát az adott címre, ahol sajnos zárt ajtók fogadták. A szom­széd azonban készséggel vállalta, átad mindent, sőt azt is közli, ki a jótevő és hol lakik. Hetek múltak el, ám a Rendes Em­ber nem kapott hírt a táska sorsá­ról, s már-már felmerült benne a gyanú, talán mégsem jutott el a gaz­dájához, akit többször keresett telefo­non a munkahelyén, hiába. Ekkor mi is közbenjártunk, elmondva a történ­teket a munkahely vezetőjének, ö ígérte, beszél az érdekelt beosztottjá­val az illendőség íratlan szabályairól. Nem tudjuk, miképpen került sor e diskurzusra, de tény, hogy végre je­lentkezett a tulajdonos, aki a meg­találó távollétében csak a hozzátar­tozónak mondhatta el: egyszerűen kiment a fejéből az eset. (!?) A Rendes Ember mindezt elhiszi, már csak azért is, mert a megérde­melt köszönetben sem volt része. Gaz­dagabb lett viszont egy tanulsággal... ÜZENJÜK B. I.-nének, Kiskunhalas­ra: A háztáji gazdasága után — a jogszabály értel­mében — annak is kötelező adót fizetnie, aki a föld bir­tokbavétele helyett részesül termény-, vagy pénzjutta­tásban. Ilyenkor a téesz a jövedelmet a területre szá­mítja át, s ezen adatot köz­li az illetékes hatósággal, amely megállaoítja az adó összegét. Ez mérsékelhető, esetleg törölhető a kérelme­ző nehéz szociális körülmé­nyeire való tekintettel. Szél FcrenCnének, László- falvára: Ha a levelében em­lített lakása tanácsi értéke- sítésű — vagyis szövetkezeti —, kizárólag akkor adhatja el idegennek, ha előzőleg visszafizette az állami támo­gatást. Egyéb esetben nincs torgalmi korlátozás, az ille­tékfizetési kötelezettség alól azonban nem mentesülhet. Zibrita Sándornak. Kis­kunfélegyházára: A nyug­díjjárulék mértéke prog- resszíven emelkedik. Pél­dául a tárgyhónapra kifize­tőt juttatás után, ha annak összege a 7—8 ezer forint között van — mint az ön esetében —,11 százalék já­rulékot kell f:zetni. Zoboki Elek, Kalocsa: A Bánfi-hajszesz sem csoda­szer. Különféle gyógynövé­nyek kivonatát tartalmazza, s a hajhullás és kopaszodás esetén — mint azt a klini­kai vizsgálati eredmények igazolják — ajánlatos hasz­nálni, hiszen gátolja a hul­lást és serkenti a hajnöve­kedést. Persze a kúra hatá­sa függ a kezelés módjától, s nem utolsósorban a haj­hagymák állapotától. Zságon Béla, Kecskemét: Vitathatatlanul népszerűek a Pannónia Filmstúdió rajz­és animác'filmjei. Évele­jei adat szerint a Ludas Ma­tyi 1 893 087, a Hugó, a vízi­ló 1 370 564, a János vitéz 1 309 116 és a Vük 1 227 189 nézőt vonzott. A vízipók já­tékos történetével a kecske­méti stúdió is szép sikert vallhat magáénak. Zsolt Sándor, Baja: A Merkur közölte, hogy hóna­pok óta nem szállított a gyártó cég Skoda típusú gépkocsit, emiatt volt vál­tozatlan az újságba" közölt sorszám hosszúbb ideig. Várhatóan rövidesen meg­érkeznek ezek a járművek az országba, minthogy azon­ban . a korábbitól eltérő tí­pusokról van szó, az áruk módosítására is sor kerül­het. Erről idejében tájékoz­tatnak az illetékesek. ■ ■ ■ KÉRDEZZEN — FELELÜNK fl ■ ■ Meleg-e a halasi termálvíz? A soltvadkerti Gabrielis/, Jó­zsefnek ízületi panaszai vannak. Ezért kereste fel néhányszor Kis­kunhalason a fürdőt, ám a me­dencében csak igen rövid ideig tartózkodhatott, mert a víz egyik alkalommal langyos, máskor pedig szinte hideg volt. Olvasónk mások nevében is kérdezi: miért nem meleg mindig a halasi meleg víz? A Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat főmérnöke arról tájékoztatott bennünket, hogy a több miint két évtizede működő termálfürdő vize állandóan 38— 39 fokos, amikor a kútból beke­rül a medencébe. Ahol legfeljebb 1—2 fokkal csökkenhet, ez a hő­mérséklet, elsősorban a környe­zeti hatás, tehát a hűvösebb le­vegő miatt. Olyan azonban soha­sem fordult elő, hogy csupán lan­gyos, netán hideg volt az ottani víz. Egyébként 1970 óta fedett a medence, és korszerű fűtési rend­szer biztosítja a kellemes és ál­landó hőfokot az őszi—téli—^tava­szi hónapokban. S hogy a kö­rülményekkel mennyire elége­dettek a vendégek, bizonyítja a látogatottsági adat: havonta több ezren mártóznak meg a ter­málvízben. Erről célszerű tudni: ■főleg a reumatikus bántál,makban szenvedőknek ajánlott, s azoknak, akik csonttörés után gyógyulnak. Befejezésül informátorunk el­mondta1: előfordul, hogy egyesék — leggyakrabban az idősebbek — igényéinek a még melegebb hő­fokot is, de a kút nem tud adni melegebb vizet, melyben az orvo­si javallat szerint nem célszerű fél óránál hosszabb ideig tartóz­kodni. A falazóblokk-gyártás jogi feltételei Kunfehértói, sükösdi és tisza- kécskei lakosok fordultak hozzánk észrevételükkel, miszerint a kör­nyékbeli házépítők csak körülmé­nyesen tudták beszerezni idén nyáron a falazóanyagokat. Hogy az ellátás a lövőben zökkenőmen­tesebbé váljék, né^-mvan azt ter­vezik: a saját műhelyükben ké­szítenek falazóblokkot, mégpedig eladásra. Nincsenek azonban tisz­tában vele, milyen előírásokat kö­telező figyelembe venniük e mun­kájukkal kapcsolatosan. Érdeklődésünkre közölték az illetékesek, hogy az egyik leg­alapvetőbb építőelem, vagyis a falazóblokk gyártása nemcsak megfelelő technikai adottságot, de magas fokú szaktudást is igé­nyel. Ebből következően a kő­műves. illetve kőfaragó szak­munkás-képesítés mellett mes­tervizsgával kell rendelkeznie annak, aki vállalkozik ilyen, fel­adatra. Főleg a termék szilárdsági és hőszigetelési tulajdonságaival összefüggően szigorúak a követel­mények. E tevékenység iránti kérelem­mel — csatolandó hozzá például a képzettséget és a szakmai gya­korlatot igazoló valamennyi irat — azt a tanácsi szakigazgatási szervet kell felkeresni, melynek közigazgatási körzetében , dolgo­zik maid kisiparosként a vállal­kozó. (Megjegyezzük, hogy a fa­lazóblokk gyártására létrehoz­ható gazdasági munkaközösség is, ám a működésének ugyancsak előfeltétele az iparhatósági enge­dély.) Végezetül elmondjuk: az új termék a Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet jóváhagyásával kerülhet forgalomba, s a piaci értékesítésben partner lehet az Alföldi TÜZÉP Vállalat, mély szívesen köt szerződést a jó mi­nőségű falazóblokk folyamatos átvételére a nem állami és sző-- vetkezeti gyártókkal is. Akiknek féitehetően bőven akad munká­juk, hiszen garancia rá a nép- gazdasági terv, amely az eddigi­nél lényegesen több tiársasiház és családi otthon magánerőből .tör­ténő felépítésével számol). A napközis felügyeletről Községi általános iskolai peda­gógusok számoltak be arról, hogy az új tanév óta vita tárgya náluk a napközis felügyelettel kapcsola­tos intézkedés, illetve anyagi el­ismerés. Pontosabban: bár déli 12 óra 20 perckor ér véget a tanítás, a napközis nevelő fizetett munka­ideje csupán tíz perccel később kezdődik. Azért is furcsa mindez, mert a megelőző években az utol­só kicsengetéssel egyidőben lépett munkába a napközi ügyeletese, s aszerint kapta a bérét is. Most úgy tűnik, 10 percig lényegében gazdátlanok a gyerekek, hiszen az utolsó órát adó tanár már elkö­szönt tőlük, a napközis pedig még nem illetékes velük foglalkozni. Olvasóink az iránt tudakozódnak: megfelel-e ez a gyakorlat a rend­tartásnak és a munkajogi szabá­lyoknak? Ez ügyben beszéltünk a megyei tanács művelődésügyi osztályá­nak illetékes szakemberével, aki­től a következőkről értesültünk: Heti 42 órás kötelező munka­időben dolgoznak a nevelők, akik­nek beosztásáról, konkrét fel­adatairól a helyi igények figye­lembevételével donit az intézmény vezetője. Általános törekvés, hogy a pedagógus elfoglaltsága — időben és mértékben — ne legyen több a szükségesnél, s a túlóra se haladja meg az engedélyezett keretet. Ami a szóvá tett esetleges „gaz­dátlanságot’-’ illeti, téves a meg­ítélés, ugyanis köztudott: az utol­só órát adó nevelőnek mindad­dig a tanulók körében kell tar­tózkodnia, míg összecsomagol­nak, s el nem távoznak. Ami né­hány percet igénylő tennivaló minden alkalommal. De talán en­nél is fontosabb hivatkozni a rendtartásbeli szabályra, hogy a nevelőnek a szolgálata megkez­dése előtt legalább negyedórával, ha pedig ügyeletes, 30 perccel ko­rábban kell az intézményben len­nie. Nem kivétel ez alól a napkö­zis tanár sem, akinek a felkészü­lési munkájába tartozik a diákok számbavétele, például az ügyele­ti idejét megelőzően. Ha a közöltek után is úgy vé­lik, vannak megválaszolatlan kérdéseik, javasoljuk keressék fel azokkal a pedagógusok területi szakszervezetét, vagy az oktatás­ügyi hatóságot, melyek intézked­hetnek indokolt sérelmeik orvos­lása érdekében. Milyen a jánoshalmi pékáru? Jánoshalmán adták postára a lapunkhoz érkezett levelet, mely­ből kiderül, hogy a helyi lakosság kenyérrel és péksüteménnyel való ellátása kívánnivalót hagy maga után. Baj van a mennyiséggel, nemkülönben a minőséggel, minek következtében néha szinte ehetet­lenek ezek a termékek. Olvasóink arra kértek bennünket, járjunk utána, miért fordulhatnak elő e sajnálatos esetek, s tudjuk meg, mikorra várható a kedvező válto­zás. Felvilágosításért a termelés gaz­dájához, a kiskunhalasi sütőipari vállalat igazgatójához fordul­tunk, aki többi között ezekről in­formált: A jánoshalmi sütőüzem 1979- ben került felújításra — csaknem 40 millió forint ráfordítással —, ami azt jelenti, hogy a műszaki- technikai körülményei ma is kor­szerűek, megfelelőek. A gépek és egyéb berendezések azonban csak akkor működhetnek szakszerűen, s főleg eredményesen, ha a ki­szolgálóik, az emberek is a hiva­tásuk magaslatán állnak. Ez utób­bit illetően gondok merültek fel a közelmúltban, amikor a szer­vezetlenség, a fegyelem lazulása miatt eLhagyták a termelőhelyet minőségileg kifogásolható termé­kek is. Minthogy a figyelmeztetések nem bizonyultak elegendőnek, pár héttel ezelőtt átfogó ellenőrzés kezdődött az üzemben. Jelenleg már kiegyensúlyozot­tabb a termelés, a naponta gyártott 40—50 mázsa kenyér, valamint a 15—20 ezer darab péksütemény általában kielégíti az igényeket, s a minőség miatt azóta senki sem reklamált. Megszűnt az üzem túlságos leterhelése, ugyanis a kisszállásiak ezentúl nem Já­noshalmáról kapják a sütőipari terméket. Különben folytatódnak a jobbítást célzó „belső” intézke­dések — ennek során gyarapodik majd a szakemberállomány is —, melyek végső célja az, hogy a 13 ezer lakosú nagyközség és köz­vetlen környéke mindig friss, íz­letes és a kereslet szerinti meny- nyiségű pékáruhoz juthasson. Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.

Next

/
Oldalképek
Tartalom