Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-05 / 235. szám
4 O PETŐFI NÉPE 9 1983. október 5. TÖREKVÉSEK A VESZTESÉGEK CSÖKKENTÉSÉRE A tájértekezletek tapasztalatai A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége tájértekezleteken vitatta meg a körzetéhez tartozó 75 mezőgazdasági nagyüzem vezetőivel az időszerű tennivalókat. A megbeszéléseken legtöbb szó az aszály okozta károkról esett. A megye északi részét jobban sújtotta a természeti csapás, hiszen a gazdaságok jelentős része kedvezőtlen adottságú, gyenge minőségű földeket művel. A tanácskozások tapasztalatairól beszélgetünk Magony Imrévé) a TESZÖV titkárával. — Az eddigi becslések szerint félmilliárd forint a tervekhez viszonyított veszteség, amelynek 70 Százaléka nyereségcsökkenésben jelentkezik. A gabonafélék aszálykára érintette legérzékenyebben a szövetkezeteket. A gazdaságok az előző évekénél több másodvetéssel igyekeztek gondoskodni a takarmányok pótlásáról. A hosszan tartó szárazság miatt azonban ez sem hozta meg a várt eredményt. Együttműködés a kisüzemekkel Arra a kérdésre, hogyan alakult az állattenyésztés, — így válaszol: — A közösben növekedett a tehénállomány és a tejhozam is, a kisüzemekben viszont tovább tart a csökkenés, örvendetes ezzel szemben, hogy a háztáji gazdaságokban mintegy 10 százalékkal többet termeltek. Több zöldséget és gyümölcsöt adtak a kisüzemek már eddig is, mint az előző években A hízósertések száma megközelíti a félmilliót, még soha ennyi nem volt. A kapcsolatok keretében malacot és vemhes kocáit is adnak a kicsik a nagyüzemeknek továbbtartásra, ami új jelenség. A két juhtenyésztő társulásunk a körzet birkaállományának csaknem 70 százalékát gondozza. A gesztorok, a kunszentmiklósi Egyetértés és a kiskunfélegyházi Dózsa Termelőszövetkezet. A gyap- júhozam az idén több és jobb minőségű volt, mint más esztendőkben, ezért az értékesítési átlagár öt forinttal magasabb lett. Jól alakult tavasszal a bárányexport is. Tehát a károk egy részét az állattenyésztésből igyekeznek pótolni. Ehhez viszont az is szükséges, hogy okosan gazdálkodjanak a takarmánnyal, hasznosítsák a kukoricaszárat, a cukorrépa-betakarításánál jelentkező melléktermékeket etessék fel a jószágokkal és minden lehetőséget kihasználjanak a legeltetési idény meghosszabbítására. Űj melléküzemágak — Az aszálysújtotta üzemekben viszonylag rövid idő — egy-két hónap — alatt új melléküzem- ágakat létesítettek, többek között Jászszentlászlón, Ágasegyházán és másutt, a meglévőket pedig bővítették. Változatlanul keresik a kapcsolatokat az iparral. Az új termelési ágazatok megszervezése hasznos a partnerek számára. A szövetkezetnek többletjövedelmet hoz, a tagoknak biztos és állandó keresetet, az ipari üzemek pedig olyan cikkek gyártását tudják megszervezni, amelyek exportjukat növelik. A tsz-ekkel történő megállapodások alapján végeznek piackutatásokat, új külföldi vevőket keresnek — mondja a TESZÖV titkára. A jövő évről Magony Imre végezetül utal a várható újabb gondokra: — az idei esztendő veszteségei kihatnak a jövő évre is. A közös gazdaságok felhasználják tartalékaik jelentős részét. Már most jelentkezik a gond, hogy miképp tudják 1984-ben továbbfejleszteni a termelést. Az üzemek vezetői számolnak a költségek újabb emelkedésével. Ezek ellensúlyozására már 'most tesznek intézkedéseket. Reméljük, hogy a jövő évi gazdasági szabályozók segítik a mező- gazdasági szövetkezetek vezetőinek erőfeszítéseit. K. S. I NŐK AZ IPARBAN „Bekét magam körül” A betanított munkás A lajosmizsei Kefe-, Seprű-, Fa- és Vasipari Termékeket Gyártó Szövetkezet szinte csak exportra termel. A vevők száma és a rendelések mennyisége, no meg a minőségi igények miatt már eltűnt a műhelyekből a régi kézi módszer: gyors, nagy teljesítményű automata gépeken készül a sokféle áru. Ludányi Mária is ilyen „stancgépen” dolgozik. Naphosszat ismétlődő mozdulatokkal rakja az újabb kefepárokat a dobozokba, ládákba. — Tizenöt évesen Pestre mentem — idézi a munkásnő élete első jelentős állomását. — Fonodában dolgoztam, három műszakban. Miért pont ott? Amikor a nyolcadik után nem vettek fel az édesipari szakközépiskolába, nagyon elkeseredtem. Ajánlották, menjek helyette Sopronba, a tejipariba, de az messze esett. Oda nem engedtek a szüleim. Nagy csalódás volt. Valamit kezdenem kellett, és egy fonodái hirdetésre figyeltem föl először az újságban. Hát így vetődtem tizenöt évesen a fővárosba, s munkás- szállásra. A munka nem volt rossz, a társak sem, hanem az éjszakázás. Azt nem szokta meg. Aztán hazakívánkozott Lajosmizsére, Próbálkozott bolttal, eladóként dolgozott, de nem találta jónak. Gép mellé szeretett volna kerülni. — A szövetkezetben egy kis félautomatán dolgoztam eleinte. Amikor megjött az új német automata gép, ahhoz helyeztek. Igaz, ez nem szakmunka, mégis szeretem. Lehet, hogy aki kívülről nézi, nem találja vonzónak, pedig nagyon jó látni, hogy milyen szépen, egyenletesen dolgozik a gép. A munkatársaim is rendesek, jól érzem itt magam. Ha akkor nem, később mindenképpen haza kellett volna jönnie a Pestre szakadt lánynak, öten voltak testvérek, a többiek már férjhez mentek, mikor meghalt az édesapa. Szívbeteg édesanyjuk nem maradhatott egyedül, hiszen a házimunka is sokszor erején felüli volt már. Mária átvette ezt a terhet, s azóta is ápolja, gondozza anyját. A pihenést az olvasás jelenti. A munkahelyén a Kossuth Könyvkiadó sajtóterjesztője, a Vöröskereszt vezetőségének is tagja. Ismeri, kinek milyen könyvet ajánlhat, a regényt, vagy a kézimunkakönyvet veszi-e meg szívesebben munkatársa. Álmok? Vágyak? — Néha elgondolom, milyen jó lenne bejárni Olaszországot, szeretném ismerni; legalább egyszer meglátni Afrikát. Persze, tudom, vannak ennél reálisabb célok. Nekem is. Szeretnék családot, nyugodt, kiegyensúlyozott életet, békét magam körül. Fejszés Edit DOKUMENTUMOK A BAM-RÓL Az évszázad építkezése Az emberiség nagy vállalkozásai között tartjuk számon immár majdnem egy évtizede azt a Szovjetunióban épülő vasútvonalat, amely Dél-Szübériában húzódik nyugatról keletre. Így tartjuk számon, pedig még el sem készült. Egyedülálló méretei, az építkezés nehézségei miatt azonban már az első pillanatoktól jogosan érdemelte ki „az évszázad építkezése” címet. Nevének rövidítése — BAM — nálunk is közismert, hiszen évről évre képes riportok számoltak be arról, hogyan hatoltak előre az építők az örökös fagy hazájában, Szibériában. Az újságok arról is beszámoltak, hogy magyar fiatalok is dolgoztak rajta — a BAM jogosan vált régi ismerősiünkké. A Rajkái—Airmúr fővasútvonal története hosszú évtizedekre nyúlik vissza. Az SZKP 1934-ben tartott XVII. kongresszusa vetette fel először, hogy a már meglévő transzszibériai vasút mellé egy második vonalat is kell építeni. Három év múlva. 1937-ben láttáik hozzá a terv megvalósításához: lefektették a jövőbeni BAM első szakaszát, a munkálatokat azonban a világháború félbeszakította. 1974-ben a szovjet kormány elrendelte, hogy módosítsák, korszerűsítsék a korábbi terveket, s építsék meg egy véglegesen kijelölt új nyomvonalon. 1975-ben fektették le az első kilométereket. (i A tindai pályaudvar Tervezett hosszúsága 3144 km. Mintegy 3200 műtárgyon — hídon, viadukton, a'1 ágú ton — halad át: a vasútvonal minden kilométerén legalább egy műtárgy található, Építése rendkívül nehéz körülmények között folyik: összesen 140 folyón kell átvezetnie, amely mindjárt 140 híd építését teszi szükségessé. Szibéria az örök fagy zónája, s ami kevésbé ismert: gyakori a földrengés is. A vasútvonalaikat olyan technológiával építik, amely ellenáll a fagynak ás a földrengésnek. összesen 200 állomás és kitérőhely épül. Tindánál a BAM-ot az úgynevezett Kis-BAM (más néven Jakutszk—BAM) keresztezi, amely a Jaikut-földdel, valamint a transzszibérian vasúttal teremt összeköttetést. (A transz- sziibériai vasútvonal az első ötéves tervben épült, a BAM-tól 300—600 kilométerrel északabbra húzódik.) Az építkezés befejezését 1985- re tervezik. A BAM jelentősége rendkívüli: a vasútvonal 1,1 millió négyzetkilométer szibériai terület gazdasági kiaknázását teszi lehetővé. A BAM európai és kelet-ázsiai tranzitszállításokat végez majd, jelentősége tehát túlnő a Szovjetunió határain: az évszázad építkezése az egész emberiséget szolgálja. E grandiózus vállalkozást mutatja be szeptember 30-ától december 11-ig a budapesti Közlekedési Múzeum kiállítása, amelyet a moszkvai Politechnikai Múzeum rendezett ott. Gy. L. SAJTÖPOSTA Mi ebből a tanulság? (!) Azon a reggelen cippzáras kézitáska hevert a forgalmas úttest közepén. Az egyik arra járó felvette, s előkerült belőle a személyi igazolvány, a katonakönyv, a horgászengedély, a közületi bélyegző, a 410 liternyi gázolaj vásárlásához való jegy. valamint öt darab ötszázas. A Rendes Embernek — hadd tituláljuk így a megtalálót — a napi munkája utáni első dolga volt, hogy elvitte a táskát az adott címre, ahol sajnos zárt ajtók fogadták. A szomszéd azonban készséggel vállalta, átad mindent, sőt azt is közli, ki a jótevő és hol lakik. Hetek múltak el, ám a Rendes Ember nem kapott hírt a táska sorsáról, s már-már felmerült benne a gyanú, talán mégsem jutott el a gazdájához, akit többször keresett telefonon a munkahelyén, hiába. Ekkor mi is közbenjártunk, elmondva a történteket a munkahely vezetőjének, ö ígérte, beszél az érdekelt beosztottjával az illendőség íratlan szabályairól. Nem tudjuk, miképpen került sor e diskurzusra, de tény, hogy végre jelentkezett a tulajdonos, aki a megtaláló távollétében csak a hozzátartozónak mondhatta el: egyszerűen kiment a fejéből az eset. (!?) A Rendes Ember mindezt elhiszi, már csak azért is, mert a megérdemelt köszönetben sem volt része. Gazdagabb lett viszont egy tanulsággal... ÜZENJÜK B. I.-nének, Kiskunhalasra: A háztáji gazdasága után — a jogszabály értelmében — annak is kötelező adót fizetnie, aki a föld birtokbavétele helyett részesül termény-, vagy pénzjuttatásban. Ilyenkor a téesz a jövedelmet a területre számítja át, s ezen adatot közli az illetékes hatósággal, amely megállaoítja az adó összegét. Ez mérsékelhető, esetleg törölhető a kérelmező nehéz szociális körülményeire való tekintettel. Szél FcrenCnének, László- falvára: Ha a levelében említett lakása tanácsi értéke- sítésű — vagyis szövetkezeti —, kizárólag akkor adhatja el idegennek, ha előzőleg visszafizette az állami támogatást. Egyéb esetben nincs torgalmi korlátozás, az illetékfizetési kötelezettség alól azonban nem mentesülhet. Zibrita Sándornak. Kiskunfélegyházára: A nyugdíjjárulék mértéke prog- resszíven emelkedik. Például a tárgyhónapra kifizetőt juttatás után, ha annak összege a 7—8 ezer forint között van — mint az ön esetében —,11 százalék járulékot kell f:zetni. Zoboki Elek, Kalocsa: A Bánfi-hajszesz sem csodaszer. Különféle gyógynövények kivonatát tartalmazza, s a hajhullás és kopaszodás esetén — mint azt a klinikai vizsgálati eredmények igazolják — ajánlatos használni, hiszen gátolja a hullást és serkenti a hajnövekedést. Persze a kúra hatása függ a kezelés módjától, s nem utolsósorban a hajhagymák állapotától. Zságon Béla, Kecskemét: Vitathatatlanul népszerűek a Pannónia Filmstúdió rajzés animác'filmjei. Évelejei adat szerint a Ludas Matyi 1 893 087, a Hugó, a víziló 1 370 564, a János vitéz 1 309 116 és a Vük 1 227 189 nézőt vonzott. A vízipók játékos történetével a kecskeméti stúdió is szép sikert vallhat magáénak. Zsolt Sándor, Baja: A Merkur közölte, hogy hónapok óta nem szállított a gyártó cég Skoda típusú gépkocsit, emiatt volt változatlan az újságba" közölt sorszám hosszúbb ideig. Várhatóan rövidesen megérkeznek ezek a járművek az országba, minthogy azonban . a korábbitól eltérő típusokról van szó, az áruk módosítására is sor kerülhet. Erről idejében tájékoztatnak az illetékesek. ■ ■ ■ KÉRDEZZEN — FELELÜNK fl ■ ■ Meleg-e a halasi termálvíz? A soltvadkerti Gabrielis/, Józsefnek ízületi panaszai vannak. Ezért kereste fel néhányszor Kiskunhalason a fürdőt, ám a medencében csak igen rövid ideig tartózkodhatott, mert a víz egyik alkalommal langyos, máskor pedig szinte hideg volt. Olvasónk mások nevében is kérdezi: miért nem meleg mindig a halasi meleg víz? A Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat főmérnöke arról tájékoztatott bennünket, hogy a több miint két évtizede működő termálfürdő vize állandóan 38— 39 fokos, amikor a kútból bekerül a medencébe. Ahol legfeljebb 1—2 fokkal csökkenhet, ez a hőmérséklet, elsősorban a környezeti hatás, tehát a hűvösebb levegő miatt. Olyan azonban sohasem fordult elő, hogy csupán langyos, netán hideg volt az ottani víz. Egyébként 1970 óta fedett a medence, és korszerű fűtési rendszer biztosítja a kellemes és állandó hőfokot az őszi—téli—^tavaszi hónapokban. S hogy a körülményekkel mennyire elégedettek a vendégek, bizonyítja a látogatottsági adat: havonta több ezren mártóznak meg a termálvízben. Erről célszerű tudni: ■főleg a reumatikus bántál,makban szenvedőknek ajánlott, s azoknak, akik csonttörés után gyógyulnak. Befejezésül informátorunk elmondta1: előfordul, hogy egyesék — leggyakrabban az idősebbek — igényéinek a még melegebb hőfokot is, de a kút nem tud adni melegebb vizet, melyben az orvosi javallat szerint nem célszerű fél óránál hosszabb ideig tartózkodni. A falazóblokk-gyártás jogi feltételei Kunfehértói, sükösdi és tisza- kécskei lakosok fordultak hozzánk észrevételükkel, miszerint a környékbeli házépítők csak körülményesen tudták beszerezni idén nyáron a falazóanyagokat. Hogy az ellátás a lövőben zökkenőmentesebbé váljék, né^-mvan azt tervezik: a saját műhelyükben készítenek falazóblokkot, mégpedig eladásra. Nincsenek azonban tisztában vele, milyen előírásokat kötelező figyelembe venniük e munkájukkal kapcsolatosan. Érdeklődésünkre közölték az illetékesek, hogy az egyik legalapvetőbb építőelem, vagyis a falazóblokk gyártása nemcsak megfelelő technikai adottságot, de magas fokú szaktudást is igényel. Ebből következően a kőműves. illetve kőfaragó szakmunkás-képesítés mellett mestervizsgával kell rendelkeznie annak, aki vállalkozik ilyen, feladatra. Főleg a termék szilárdsági és hőszigetelési tulajdonságaival összefüggően szigorúak a követelmények. E tevékenység iránti kérelemmel — csatolandó hozzá például a képzettséget és a szakmai gyakorlatot igazoló valamennyi irat — azt a tanácsi szakigazgatási szervet kell felkeresni, melynek közigazgatási körzetében , dolgozik maid kisiparosként a vállalkozó. (Megjegyezzük, hogy a falazóblokk gyártására létrehozható gazdasági munkaközösség is, ám a működésének ugyancsak előfeltétele az iparhatósági engedély.) Végezetül elmondjuk: az új termék a Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet jóváhagyásával kerülhet forgalomba, s a piaci értékesítésben partner lehet az Alföldi TÜZÉP Vállalat, mély szívesen köt szerződést a jó minőségű falazóblokk folyamatos átvételére a nem állami és sző-- vetkezeti gyártókkal is. Akiknek féitehetően bőven akad munkájuk, hiszen garancia rá a nép- gazdasági terv, amely az eddiginél lényegesen több tiársasiház és családi otthon magánerőből .történő felépítésével számol). A napközis felügyeletről Községi általános iskolai pedagógusok számoltak be arról, hogy az új tanév óta vita tárgya náluk a napközis felügyelettel kapcsolatos intézkedés, illetve anyagi elismerés. Pontosabban: bár déli 12 óra 20 perckor ér véget a tanítás, a napközis nevelő fizetett munkaideje csupán tíz perccel később kezdődik. Azért is furcsa mindez, mert a megelőző években az utolsó kicsengetéssel egyidőben lépett munkába a napközi ügyeletese, s aszerint kapta a bérét is. Most úgy tűnik, 10 percig lényegében gazdátlanok a gyerekek, hiszen az utolsó órát adó tanár már elköszönt tőlük, a napközis pedig még nem illetékes velük foglalkozni. Olvasóink az iránt tudakozódnak: megfelel-e ez a gyakorlat a rendtartásnak és a munkajogi szabályoknak? Ez ügyben beszéltünk a megyei tanács művelődésügyi osztályának illetékes szakemberével, akitől a következőkről értesültünk: Heti 42 órás kötelező munkaidőben dolgoznak a nevelők, akiknek beosztásáról, konkrét feladatairól a helyi igények figyelembevételével donit az intézmény vezetője. Általános törekvés, hogy a pedagógus elfoglaltsága — időben és mértékben — ne legyen több a szükségesnél, s a túlóra se haladja meg az engedélyezett keretet. Ami a szóvá tett esetleges „gazdátlanságot’-’ illeti, téves a megítélés, ugyanis köztudott: az utolsó órát adó nevelőnek mindaddig a tanulók körében kell tartózkodnia, míg összecsomagolnak, s el nem távoznak. Ami néhány percet igénylő tennivaló minden alkalommal. De talán ennél is fontosabb hivatkozni a rendtartásbeli szabályra, hogy a nevelőnek a szolgálata megkezdése előtt legalább negyedórával, ha pedig ügyeletes, 30 perccel korábban kell az intézményben lennie. Nem kivétel ez alól a napközis tanár sem, akinek a felkészülési munkájába tartozik a diákok számbavétele, például az ügyeleti idejét megelőzően. Ha a közöltek után is úgy vélik, vannak megválaszolatlan kérdéseik, javasoljuk keressék fel azokkal a pedagógusok területi szakszervezetét, vagy az oktatásügyi hatóságot, melyek intézkedhetnek indokolt sérelmeik orvoslása érdekében. Milyen a jánoshalmi pékáru? Jánoshalmán adták postára a lapunkhoz érkezett levelet, melyből kiderül, hogy a helyi lakosság kenyérrel és péksüteménnyel való ellátása kívánnivalót hagy maga után. Baj van a mennyiséggel, nemkülönben a minőséggel, minek következtében néha szinte ehetetlenek ezek a termékek. Olvasóink arra kértek bennünket, járjunk utána, miért fordulhatnak elő e sajnálatos esetek, s tudjuk meg, mikorra várható a kedvező változás. Felvilágosításért a termelés gazdájához, a kiskunhalasi sütőipari vállalat igazgatójához fordultunk, aki többi között ezekről informált: A jánoshalmi sütőüzem 1979- ben került felújításra — csaknem 40 millió forint ráfordítással —, ami azt jelenti, hogy a műszaki- technikai körülményei ma is korszerűek, megfelelőek. A gépek és egyéb berendezések azonban csak akkor működhetnek szakszerűen, s főleg eredményesen, ha a kiszolgálóik, az emberek is a hivatásuk magaslatán állnak. Ez utóbbit illetően gondok merültek fel a közelmúltban, amikor a szervezetlenség, a fegyelem lazulása miatt eLhagyták a termelőhelyet minőségileg kifogásolható termékek is. Minthogy a figyelmeztetések nem bizonyultak elegendőnek, pár héttel ezelőtt átfogó ellenőrzés kezdődött az üzemben. Jelenleg már kiegyensúlyozottabb a termelés, a naponta gyártott 40—50 mázsa kenyér, valamint a 15—20 ezer darab péksütemény általában kielégíti az igényeket, s a minőség miatt azóta senki sem reklamált. Megszűnt az üzem túlságos leterhelése, ugyanis a kisszállásiak ezentúl nem Jánoshalmáról kapják a sütőipari terméket. Különben folytatódnak a jobbítást célzó „belső” intézkedések — ennek során gyarapodik majd a szakemberállomány is —, melyek végső célja az, hogy a 13 ezer lakosú nagyközség és közvetlen környéke mindig friss, ízletes és a kereslet szerinti meny- nyiségű pékáruhoz juthasson. Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.