Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-30 / 257. szám

V VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 257. szám Ára: 1,40 Ft 1983. október 30. vasárnap Nem szűnnek a harcok Grenadában Az egyenlőtlen erőviszonyok el­lenére Grenadában továbbra sem szűntek meg a harcok az interven­ciós amerikai erők és az ellenük küzdő grenadai fegyveres erők között. Jelentések szerint Wa­shington újra növelni kényszerült csapatai létszámát, mivel még mindig képtelen volt megtörni az ellenállást. Wesley McDonald tengernagy, az Egyesült Államok atlanti-óceá­ni fegyveres erőinek főparancsno­ka pénteken újságírókkal közölte: Washington csaknem hatezerre — tehát az eddig közölt adatokhoz képest kétszeresére — emelte gre­nadai csapatainak létszámát. Mindamellett megerősítette Cas­par Weinberger amerikai hadügy­miniszter korábbi közlését, misze­rint pénteken megkezdik a külön­leges kiképzésű alakulatok néhány egységének kivonását a szigetor­szágból; ám a tengerészgyalogosok mindaddig Grenadában marad­nak, „amíg teljesen fel nem szá­molják az ellenállást” mondotta. MI VÁRHATÓ AZ ÉV VÉGÉIG? Őszi munkák és tervteljesítés a termelőszövetkezetekben Az őszi mezőgazdasági munkákról, valamint a közös gazdaságok tervteljesítésének eddigi eredményeiről, a soronlevő gondokról tár­gyalt Baján, a Bácskai és Dunamelléki Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségének elnöksége. Az előzetesen kiadott jelentésekben és a vitában számos figyelemre méltó megállapítás és javaslat hang­zott el. Az eddigi összesítések szerint a területi szövetség körzetében a két legfontosabb gabonanövény — a búza és a kukorica — vár­ható hozama az aszály miatt a tavalyinál kevesebb. Nem végle­ges adatok szerint viszont a várt­nál jobb a napraforgó-, a szója-, a burgonya és a lucernatermés. A cukorrépa és a silókukoricái kö­zepesen termett. Az üzemek tö­rekedtek az állatállomány takar­mányszükségletének előterem­tésére. Ezer hektárral növelték a fővetésű silókukorica' mennyisé­gét, ezenfelül az előző évinél több másod- és tarlóvetést végeztek. Sajnos, ezek nagyobb részének hozama az aszály miatt a költ­ségráfordításokat sem fedezte. A — a fűszerpaprika kivijeiével — nem érte el a tervezettet. A ki­eséseket csak részben ellensúlyoz­ta az értékesítési átlagár kedve­ző alakulása, amelyben a piaci kereslethez történt rugalmasabb alkalmazkodás, a több csatornás értékesítési lehetőség is szerepet játszott. A szövetség körzetében befeje­zéshez közeledik az őszi vetések talajelőkészítése. A terület (mint­egy negyed részén szántás helyett tárcsával munkálták meg a ta­lajt, ezzel jelentős energiát taka­rítottak meg. A búzavetés nyolc­van százalékban fejeződött be, várhatóan november elejére el­végzik ezt a fontos miunkát a kö­zös gazdaságok. A műtrágyaellá­tásban nem volt zavar, a szokásos aikatrészgondok az őszi munkák­nál is jelentkeztek. Megvitatták az állattenyésztési ágazatok eredményeinek alakulá­sát is. A szarvasmarha-tenyész­tésben az állomány csökkenése folytatódott. Sertésből viszont várhatóan 15 százalékkal többet értékesítenék, mint tavaly. A juhállomány mérsékelt növekedé­se mellett tovább javult a te­nyésztői munlka' A baromfite­nyésztés az elmúlt évhez képest 2 százalékkal több húst ad, első­sorban az állomány növelésének eredményeként. A tagszövetkezetek ez év szep­tember 30-ig elkészítették gyors- jelentésüket, amely az idei gaz­dálkodásuk főbb tényszámait, va­lamint az év végéig kalkulált (Folytatás a 2. oldalon.) • Talajelőkészítés — búzavetés alá — Felsőszentivánon. (Méhesi Éva felvétele) T akarékosság Mit jelent a pazarlás, a spó­rolás, a tékozlás, a kuporgatás, a nemtörődömség és a gondos­ság fogalma? Milyen szólások­kal, közmondásokkal lehet ezeknek az ellentétpárba állí­tott, illetve rokonértelmű sza­vaknak a tartalmát, hangula­tát visszaadni? Ilyen, cseppet sem könnyű nyelvi játékok megoldásával kezdődött né­hány nappal ezelőtt a keceli nevelési központ Vili. á-s ta­nulóinak némileg rendhagyó osztályfőnöki órája. Azért csak némileg, mert csupán a résztvevők köre — az oktatási intézmény osztály- főnökein kívül az OTP Bács- Kiskun megyei Igazgatóságá­nak képviselői is jelen voltak — volt bővebb a szokásosnál. Am maga a téma — a takaré­kosság — ebben az oktatási in­tézményben korántsem rend­hagyó. S nem pusztán azért, mert az iskola és a takarék- pénztár helyi fiókjának mun­katársai között élő a kapcsolat. Az OTP dolgozói rendszere­sen részt vesznek egy-egy osz­tályfőnöki órán, szülői értekez­leten, a tanulók viszont évről évre virággal, műsorral kö­szöntik őket a világtakarékos - sági nap alkalmából. Azt a tényt, hogy ebben az oktatási intézményben az ésszerű taka­rékosság, az ezt célzó szem­léletformálás szerves résize a nevelésnek, ezeken a kedves találkozókon kívül sok egyéb is bizonyítja. Az elhangzott kérdésekből, válaszokból erre lehetett kö­vetkeztetni a már említett osztályfőnöki órán is. Minden szónál beszédesebben példáz­za azonban a tanulók gondol­kodását, magatartását az a kép, amely a nevelési központban elénk tárul. A rend, a tiszta­ság, az esztendők óta épségben megőrzött falak, asztalok, szé­kek, teremdíszek. Mi köze mindezeknek a ta­karékossághoz? Adjunk iga­zat a Vili. á osztály tanulói­nak: igen sok! Példázza ezt az idei világtakarékossági nap jelmondata is: nemcsak a pénzről van szó! Takarékos­kodni lehet — és kell — az energiával, az anyaggal, az élőmunkával, anyagi, szelle­mi javainkkal. Amelyeknek soha nem helyettesítője, legfel­jebb értékmérője lehet a pénz. Ám a már pénzen megvásárolt, meglevő tárgyainkat, berende­zéseinket is kímélni kell. Mert például hiába állítja össze a gazdasági igazgató a leggondosabban az iskola költ­ségvetését, háromszor is meg- hányva-vetve minden fillér sorsát, ha a takarékos költség- gazdálkodásban nem segítenek maguk a gyerekek. Ha tönkre­teszik a nélkülözhetetlen szem­léltető eszközöket, összefir­kálják, levakarják a gyönyörű­en kifestett falakat, Hiába a legmodernebb padlókefélő, -mázoló — s ezzel együtt a ke­vesebb takarítói létszám —, ha a gyerekek eltapossák a linóleumon a krétát, a tempe­rafestéket. Sorolhatnánk tovább. Akár a vállalatoknál, intézmények­nél, családoknál, egyénenként tapasztalható jó és rossz pél­dákkal is. Az udvaron felej­tett, esőverte, rozsdásodó al­katrészekre, vagy a már agyoncsépelt — de sajnos, ál­landó — témára, a kukákba dobott kenyérdarabokra hi­vatkozva. S ne higgye senki, hogy ma, a milliókat érő au­tomata gépsorok, a sok milliós energiaköltségek időszakában már nincs szükség a meglevő értékeinkkel való törődésre, apróbb javaink gondosabb ke­zelésére. A keceli iskolások — és raj­tuk kívül még igen sok gyerek — jól tudják, hogy sok kicsi sokra megy. Hogy a takarékos­ság elképzelhetetlen a körül­tekintő figyelem, az eszközök, a környezet gondos óvása nélr kül. Mert a valamilyen célra gyűjtögetett fillérekből, fo­rintokból csak akkor való­sulhatnak meg terveink, ha azokat nem szükséges elpaza­rolt, könnyelműen tönkreten­ni hagyott dolgaink pótlására fordítani. Hisszük, hogy az ilyen szellemben nevelt fia­talok felnőttként is vallják ennek fontosságát. Addig is — nemcsak a világtakarékossági napon! — tanuljunk tőlük: a takarékosság értékeink megbe­csülésével kezdődik! Kovács Klára Bács-Kiskun a Margitszigeten . (3. oldal) ü Még el sem kezdődött az ünnepélyes megnyi­tó és a hivatalos árusítás, máris kelendőek vol­tak a kalocsai népművészeti termékek. Az ide­genforgalmi hivatal kalocsai kirendeltségének munkatársa — a népviseletbe öltözött Kollár Ildikó — már az első nap délután hazatelefo­nált: sürgős pótszállítást kért térítőkből, dísz­zsebkendőkből. Nincsenek megoldatlan problémák Beszéletés a kongresszusra készülő nemzeti­ségi szövetségek főtitkáraival. • A képen balról jobbra: Szilágyi Péter a ro­mán, Such János a szlovák, Mándity Marin a délszláv és Hambuch Géza, a német nemzeti­ségi szövetség főtitkára, valamint Grenitzer Róbert. Képriport a Ferencváros—ZTE mérkőzésről (7. old.) Jónéhápy esztendővel ezelőtt aligha gondolta volna bárki, hogy Bács-Kiskun egy-egy idegen­forgalmi nevezetességén — Bugacon, Kalocsán — kívül megyénk más tájaira is kíváncsi lesz a hazánkba látogató külföldi vendég. Aztán szin­te egyik napról a másikra felfedezték a hajósi pincék érdekességét, a szabadszállási táj szépsé­gét, üdülőkörzeteinket, falvainkat. S ma már ott tartunk, hogy míg az országban összességében csökkent a tőkés országokból ér­kező idegenforgalom, megyénkben évről évre növekszik. Az idén havonta átlagosan tízezer­nyi nyugati turista kereste fel szűkebb hazán­kat. Ennek érdekében természetesen sok minden történt. Megépült a hajósi Cabernet fogadó, a ba­jai Sugovica Szálló, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz pedig a faházak mellett hat tanyát vásárolt meg, s alakított át üdülőnek. Ezeken kívül csak az idén 150 szálláshellyel gazdagodott megyénk, és számos kívül-belül tetszetős vendéglátóegy­séggel. Az sem illúzió most rpár, hogy szeretnénk, ha a külföldi vendégek nem csupán egy-egy na­pig tartózkodnának nálunk, hanem hosszabb ide­ig. Azaz, nem a fővárosból, a Balaton mellől ruc-' cannának le hozzánk, hanem itteni szálláshelyük­ről látogatnának el más megyékbe. Azt pedigy hogy Bács-Kiskun nemcsak ellátni, de színvona­lasan vendégül látni, szórakoztatni is képes az idelátogatót, bizonyítja a fővárosban, a Margit­szigeti Nagy-Szállóban szerda estétől ma éjfélig tartó gazdag rendezvénysorozat. A Pusztatourist Bács-Kiskun megyei Idegen- forgalmi Hivatal szervezésében — nyolc állami gazdaság, négy termelőszövetkezet, az UNIVER ÁJFÉSZ, a Közép-magyarországi Pincegazdaság, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát, a vendéglátó vállalat, a KAGE kalocsai paprikafeldolgozó gyá­ra, valamint az Állami Gazdaságok Országos Társulata Bács-Kiskun megyei Szakszolgálati Állomása közreműködésével — történt bemutat­kozás egyértelmű sikert aratott. Mind a meghí­vott külföldi és belföldi utazási irodák képvise­lői, mind a szálloda vendégei, illetve a Margitszi­getre látogató fővárosiak a legnagyobb elisme­réssel nyilatkoztak a nagyszabású szereplésről. Az október 26-itól 30-ig a fővárosban vendé­geskedő Bács-Kiskun megyei szakácsok ételeit naponta több mint háromszázan kóstolták meg. A sok ezer kíváncsiskodóból sokan kipróbálták az omnibuszt, és megplepően nagy sikere volt a bolti áron értékesített palackozott boroknak, UNIVER-készítményeknek, valamint, a kalocsai népművészeti tárgyaknak. A színvonalas bemu­tatkozás — bátran mondhatjuk; dicséretes csa­patmunka — után aligha lehet kétségük abban, hogy hírünk-nevünk öregbedett. Idegenforgalmi vonzerőnket megőrizzük, növeljük. —csa —a Szoros küzdelem a megyei számítástechnikai vetélkedőn Már az is kitűnő eredmény, hogy több mint száz fiatal fog­lalt helyet tegnap délelőtt Kecs­keméten az SZMT tanácstermének széksoraiban, s vett részt tevőle­gesen a megyei számítástechnikai vetélkedő döntőjét. A jelenlévő­ket Tohai László, az NJSZT me- . gyei szervezetének elnöke köszön­tötte a rendezőszervek — a Neu­mann János Számítógéptudo­mányi Társaság, a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottság, a me­gyei tanács művelődési osztálya és a Petőfi Népe szerkesztősége — nevében. — A harmadik ilyen jellegű verseny ez a megyében — hang­súlyozta Tohai László. — Az idei számítástechnikai vetélkedőbe 220 középiskolás és főiskolás kap­csolódott be, s közülük negyve­nen jutottak el a mai döntőre, örvendetes, hogy a verseny a korábbi évekhez mérten jelentő­sen i kiszélesedett. Nemcsak a vá­rosokból, hanem a falvakból is sok válasz érkezett a kérdések­re, s újdonság, hogy már a lányok is vállalkoztak a feladatok meg­oldására. A versenyzők és a zsűri tagjai­nak bemutatkozása után dr. Lo­vas Bélának, a GAMF tanárának vezetésével kezdődött egyszerre mindkét — a 14—18 és a 19—24 évesek — kategóriájában a ve­télkedő. Amig a versenyzők az írásbeli kérdéseket dolgozták ki, addig a játékvezető a közönség soraiban helyet foglaló fiatalok­nak adott fel kérdéseket, s külön­böző tárgyakkal jutalmazta a he­lyes válaszokat. Az írásbeli feladatok megoldá­sa után tizenketten. — Brenyó Péter, Kántor Zoltán, Kátai Im­re, Nagy Márton, Páli István, Raffai Zsolt, Szepesi Frigyes, Tóth Andrea, Tóth Péter, Vámos György kecskeméti, valamint Gá­lái András és Unyi Sándor bajai fiatal — kerültek a döntőbe. A főiskolások kategóriájában Tóth Andrea lett az első. A középisko­lások versenye izgalmasan ala­kult, mind az első, mind a har­madik helyért — az azonos pont­számok miatt — éles küzdelem fejlődött ki. Végül is első lett Pá­li István, második Kántor Zol­tán, harmadik Tóth Péter, mind- hároman a kecskeméti Katona József Gimnázium tanulói. A megyei versenyt Obádovics Gyula egyetemi tanár, az NJSZT országos vezetőségének alelnöke értékelte. Ezt követően a Petőfi Népében közölt négy forduló kér­déseire beküldött helyes válaszok nyerteseinek lapunk főszerkesz­tője, Sztrapik Ferenc adta át a könyvjutalmakat. A megyei dön­tő negyven résztvevőjének Grá- ner Gyula, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára oklevelet és könyvjutalmat nyúj­tott át. A számítógépes zenei prog­ramokat — melyek kellemes, han­gulatteremtő színfoltjai voltak a versenynek — Obádovics Gyula jutalmazta, míg a vetélkedő győz­teseinek Tohai László adta át az értékes ajándékokat, N. O. • A játékvezető, dr. Lovas Béla kérdéseket tesz fel a döntő két résztvevőjének, Fekete Lászlónak és Raffai Zsoltnak. Csapatzászló a Helvéciái Állami Gazdaságtól 9 Ünnepélyes pillanat. Mészáros István átnyújtja a zászlót Jártás István mérnök alezredesnek. Szombaton délelőtt díszjel kö­szöntötte az elöljáró parancsno­kot, Szóráti Zoltán vezérőrnagyot, a Magyar Néphadsereg I. számú üzemanyagraktárának alakuló- terén, ahol már felsorakozott az alakulat személyi állománya, s ott voltak az éredklődők, bará­tok, ismerősök. Jelentős nap volt ez az egység életében, hiszen az eddig elért eredmények alapján — az Elnöki Tanács felhatalma­zásával élve — a honvédelmi mi­niszter engedélyezte, hogy a Hel­véciái Állami Gazdaság dolgozói csapatzászlót adományozzanak részükre. Az alakulat parancsnokának, Járfás István mérnök alezredes­nek a jelentését követően fel­hangzott a Himnusz, majd felol­vasták a honvédelmi miniszter parancsát. Mészáros István, a Helvéciái Állami Gazdaság igazga­tója ünnepi beszédében a követ­kezőkre emlékeztette a katoná­kat; „Nagy megtiszteltetés szá­munkra1, hogy csapatzászlót ado­mányozhatunk önöknek. Jelképe­zi ez a dolgozó nép és fegyveres erőink összetartozását.” Szólt ez­után a gazdaság munkájáról, s arról, hogy az üzemanyagraktár (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom