Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

V 1983. október 1. i> PETŐFI NÉPE <9 3 Benkó Dixieland A New Orleans-i dzsessz- fesztiválon különdíijal ju­talmazott Benkó Dixieland együttes két hangversenyt adott a héten a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központ színháztermében. (Straszer András képriportja) LEVELEK, VÉLEMÉNYEK AZ ITALOZÁSRÓL Kemény dió? Élénk visszhangot keltett a „Munka és italozás” címmel a közelmúltban megjelent riportunk. Ken­dőzetlenül írtunk a szeszfogyaszitásról, annak egyént és közösséget károsító hatáséról, nem hallgatva el a romboló szenvedély vámszédőinek: a virágzó bög­recsárdák tulajdonosainak a szerepét sem a mér­téktelen italozásban. OLvasóink közül sokam a ri­portét eseményeihez hasonló nyíltsággal fűzték hozzá saját tapasztalataikat és javaslataikat, ame­lyeket most ismertetünk. \ „A szeptember 13-i Munka és italozás című cikk­re szeretnék reagálni — kezdődik az „Egy elkesere­dett családanya” aláírással érkezett első levél. — Ahol lakunk, a kecskeméti Széchenyiváros egyik utcájában, van egy kis bolt, amely zugbormérés is egyúttal. Reggel hat órától már szó 11 ing óznak az emberek a kis épület hátsó bejáratán keresztül, hogy odabenn igyanak. Nekem ez a látvány kétszeresen bántó. Először: mert felelősségteljes munkát végző építek a látogatók, másodszor: mert a férjem, aki gépkocsivezető, napiközben ugyancsak iszik. Holott teherautóval jár! Hogyan teheti? Ügy, hogy a fő­nökeinek feketén fuvaroz, és amit azért kap, abból telik neki bőyen italra. Szabad ennék így lennie? Mi lesz, ha egyszer bekövetkezik a tragédia? ? ?” (A három kérdőjel olvasónktól.) őszinte, jogos aggodalom késztette levélírásra Kócsó Antalné kiskunfélegyházi tanítónőt is: „Az alkohol sok ezer ember megrontója. Az itail- től fiatalnak és idősnek egyaránt romlik az ítélő­képessége. Aki ittas, hamarabb tör, zúz, rombol és fordul mások, vagy éppen a családja ellen. Ilyen állapotban történnek a családi tragédiák! Persze, nem minden előzmény nélkül. Megütközve néztem a Szegedi Ifjúsági Napokról szóló tévéadást, amely­ben fiatalok nyíltan hangoztatták: azért isznak, hogy „f eldobod janak”. Látjuk a lejtőn való zuhanást. Megteszünk-e min­dent ellene, ami tőlünk telik? Az kevés, hogy az emberek többsége elítéli a mértéktelen szeszfo­gyasztást, hiszen a szenvedély rabjai az addig al­kohol nélkül élők közül másokat is könnyen bele­rántanak az italozó életmódba: Te nem mersz in­ni? Gyáva vagy! — hangzik a biztatás.” Dolgozótársai nevében írt levelet Bakos Péter, Köpöczi Lajosné, Pintér Imre és Farkas János a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárából: „Olvas­va a bögrecsárdákról készített riportot, az a vé­leményünk, hogy több ilyen, bátor hangú, a ténye­ket hűen tükröző cikket közöljenek az élet minden területéről. Bátorítjuk az ilyen törekvéseket, szá­mítva arra, hogy ez egyeseknek esetleg nem tet­szik.” Nem tetszik? Ezzel a ténnyel, kénytelen-kelletlen, mi is szá­moltunk. Akadtak olyanok, akilk a zugitálmérést bagatell problémának nevezték, mondva: a 9 órai szeszáru­sítási tilalom az ABC-ik és az élelmiszerboltok pa­lackozott italaira nem vonatkozik. Miért kell akkor az egyedi árusítást háborgatni? Ez igaz, ám ennek ellenére Eszti néni, „Miska", „Rozoga" és más bor­es pálinlkaimérőik — cikkünk jobban vagy kevésbé ismert szereplői, — ellenőrizetlenül kotyvasztott és fogyasztott, az emberi szervezetre ennél fogva két­szeresen is ártalmas italaikkal mérhetetlen hasznot húznak mások egészségének és munkaerejének ro­vására. Voltak, akik mentőtanúként jelentkeztek, hogy egyik-másik zugmérőt „tisztára mossanak”, de pró­bálkozásuk kudarcot vallott. Néhányan — feltehető­leg a vendégkörből — odáig merészkedtek, hogy az együk ivóhely közelében lakó, szókimondó asszony ablakán bedörömbölték, mivel az nem éppen hízel­gőén nyilatkozott a munka közbeni italozásról. S hogy valóban kemény diót jelentenek még a hatósá­goknak is a gombamód szaporodó bögrecsárdák, az kiderül Bódog Antal őrnagy, megyei pénzügyőr pa­rancsnok lapunknak küldött leveléből: „... az el­követés bizonyítása nehézkes...” / , Nem nevezhetjük azonban nehézkesnek a ripor­tunkban mindvégig segítőkész lakosokat! Azokat az állampolgárokat — köztük asszonyokat —, akik ak­kor és azután, személyesen vagy leveleikben, kész­ségesen együttműködtek velünk a munka közbeni italozás visszaszorításáért és a bögrecsárdák meg­szüntetéséért. A széchenyivárosi asszony aggodal­ma: „mi lesz, ha egyszer bekövetkezik a tragédia italozó gépkocsivezető férjével, Kócsó Antalné fele­lősségérzetről tanúskodó sorai, a Fémmunkás dol­gozóinak egyetértése cikkünk változást sürgető szán­dékával, azt mutatja, hogy a lakó- és a munkahe­lyeken van megfelelő társadalmi bázis az alkoholiz­mus elleni küzdelemben. Erre a bázisra a munka és az italozás különvá­lasztásában szolgálati kötelességből is segíteni hi­vatott hatóságoknak érdemes és kell is építeniük! Nemcsak a megyeszékhelyen ... Kohl Antal Megújuló PVC-padló­gyártás Jelentős beruházással. új gépsorok munkába állításával megújul a népszerű pvc-pad- lók gyártása a Hungária Mű- anyagfeld/dgDKóry-élhdatnal: A gyártás korszerűsítésének ered­ményeként a korábbiaknál jobb minőségű, esztétikusabb műanyagpadlót készíthetnek, divatos szín- és mintaválasz­tékban. Az új termékek előfutára az a kemény, nagy kopásállóságú padló, melynek gyár‘"«át nem­régiben kezdték meg. Az új műanyagpadló hagyományos társainál nagyobb igénybevé­telt bír el, nem csúszik, s a di­vatos árnyalatokban készülő egyszínű padlók harmonikusan illeszthetők a különféle mintás csempékhez, falakhoz. A gyártás korszerűsítésének keretében új gyártósorokat ál­lítanak munkába. Az egyik be­rendezéssel habosítják a pvc-t — így 30 százalékkal kevesebb alapanyag szükséges —. s egy­ben növekszik a padlók hang- és hőszigetelőképessége. A pad­lók szivacsos szerkezete emel­lett olyan hatást vált ki. mint­ha puha szőnyegen lépkednénk. A másik gép segítségével üveg- fátyolt vonhatnak u műanyag­ra, amivel megakadályozzák a padlók formaváltozását. A le­fektetett padlók így évekig megőrzik eredeti méretüket. KERESŐSZOLGÁLA T MINDEN TlPUSÜ vonóhorog (elszerelése A MAGYAR AUTÓKLUB műszaki Állomásán. Cím: Kecskemét, Jász u. 26. Tel.: 20-159. Irányár: 1500 Ft. 1721 Az Általános Szerelőgyár vezetése az utóbbi időben számos intézkedést fo­ganatosított a munkafegyelem meg­szilárdítására, az igazolatlan mulasz­tás, lógás, csellengés és egyéb káros munkahelyi szokás megszüntetésére. Az intézkedések sorából országos ér­deklődésre tarthat számot, bár eddig még nem reklámozták, a keresőszol­gálat nevet viselő módszer. Délelőtt tizenegy órakor a vállalat valamennyi munkahelyén — az iro­dákban és a műhelyekben is — be­kapcsolják az üzemi televíziós lánc adását sugárzó készülékeket, és a kép­ernyőn a rendészet vezetője, sorolni kezdi, kiket keres a vállalatvezetés Körülbelül így: Keressük Lancsák Gedeon 28 éves segédmunkást, aki egy héttel ezelőtt tűnt el munkahelyéről, a készárurak­tárból. Feltételezett tartózkodási he­lyei: körzeti orvosi rendelők, ahol beteglapot kunyerál, ezenkívül ital­boltok, borkimérések. Kedvenc trükk­je, hogy a megszerzett beteglap bir­tokában jó pénzért fusizó kőművesek mellé szegődik el néhány napra. Ugyancsak keressük Bezzegh Szil­veszter 45 éves anyagbeszerzőt. Ismert szokása: a munkaidő lejárta előtt fél­órával lihegve megjelenik munkahe­lyén, és sajnáltatja magát, hogy meny­nyit kell dolgoznia. Lógásait takarga­tó módszere: irodaszerek helyett pos­tai értékcikkeket, pótalkatrészek he­lyett gyermekjátékokat vásárol, az­tán csere céljából másnap visszaviszi a vásárolt tételeket. Egy-egv tétel- csere több napig is elhúzódik. Dél­előttönként szívesen jár moziba, a jegy árát az alkalmi munkabérek ki­fizetési számán könyveli el. Kedvelt tartózkodási helye a városi strand, ahol kabint is bérel. A vállalatvezetés kitartóan keresi Balog Bódog 36 éves őszes hajú, sza­kállas osztályvezetőt, aki „Tériké, ha érdeklődik valaki, bementem a mi­nisztériumba !” jelszóval pénteken dél­ben eltűnik a munkahelyéről, és csak kedden kerül elő. A hét többi napján vidéki szemleutakra jár, bár a vál­lalatnak az országban sehol sincse­nek telephelyei. Az utazáshoz vállala­ti kocsit használ, de utazott már autós­toppal is. Keressük Slezák Benedek idöelem- zőt a forgácsolóműhelyböl. Utoljára húsvét előtt látták dolgozni. Azóta egyfolytában társadalmi munkát vé­gez. Szervezett műhelyek közötti kis­pályás focibajnokságot, sörivó ver­senyt, véradónapot, munkavédelmi kiállítást, névadó ünnepséget. Módsze­rére jellemző, hogy mindezt munka­időben végzi. Keressük Krepuska Bernadett — régebbi nevén özvegy Tirpák Olivérné — számlaellenőrt. Munkaidőben kül­földi csomagból vett holmikkal, a Bizományiban vásárolt ruhadarabok­kal járja az irodákat, a műhelyeket. Jól beszél magyarul, a párizsi Lafayet­te áruház üzletkötőjének adja ki ma­gát, s ezzel a trükkel ad túl a bóv­likon. Feltételezhetően sok pénz van nála, mert a szakszervezeti irodából ruhabutikot akar csinálni. A munkaidő lejártáig a vállalat minden dolgozójának munkaköri kö­telessége jelezni, hogy mit tud a ke­resett egyénekről. Aztán a munkaidő vége előtt egy órával a vállalati té- véláncon az értékelőcsoport közread­ja, hogy mit tudtak meg a csellen­gőkről, így! A legtöbb bejelentés özvegy Tirpák- néra érkezett. Látták öt csencselni a könyvelésben, a piackutatóknál és a edzőkemencénél is. Eladott 24 haris­nyanadrágot, 6 pár női szandált, 1 szájharmonikát, 2 menyasszonyi csok­rot fogamzásgátló-készlett et és <; síi li­iert. Ez utóbbi szerszámról kiderült, hogy a vállalat raktárából származik. Többen javasolták, ne a szak szervez 2ti irodából legyen butik, hanem a köz­ponti titkárságból, mert .ízzel is csök­ken a felduzzadt adminisztratív lét­szám. Bezzeg anyagbeszerzőt déle­lőtt a Bástya moziban látták, délután a lányát kísérte el gyógytornára. Lan- csák Gedeon segédmunkást a körzeti orvos nem vette betegállományba, így a 28 éves fiatalember önként je­lentkezett a munkahelyén. Slezák időelemző szolidaritási bélyeget árult a buszmegállóban. Boldog Balog, par­don, Balog Bódog osztályvezetőről semmi hír. Állítólag bgment a minisztériumba. Kiss György Mihály AZ ŐSZI VETÉS IDEJÉN A föld termőerejének megtartásával Két fontos feladat áll most a mezőgazdaság1) nagyüzemeik előtt. A terv szerint növelniük kell az őszi kalászosok, valamint a rep­ce vetésterületét. Mindkét nö­vényféleség ' termésére szüksége van az országnak. Az 'idei aszá­lyos esztendőiben a tervezettnél kevesebb gabona termett, s ezt jövőre pótolni kell. A iterv azzal számol, hogy az őszi kalászosok vetésterülete az idei őszön 2—3 százalékkal nö­vekszik. Tavaly egymillió 585 ezer hektáron fordultak meg a vetőgépek, most ennél mintegy 50 ezer hektárral nagyobb területet kellene bejárniuk. A repcénél ha­sonló a helyzet: több év átlagá­ban 60—70 ezer hektáron termel­ték a gazdaságok az olajos nö­vényt, az idén 100 ezer hektárra lenne szükség. Több gabonát és olajos növényt A gabonának és a növényolaj­nak kedvező a piaca a világban, így az értékesítés növelésével a népgazdaság bevételei gyarapod­nának. A repcetermesztés bővíté­sének még szakmai okai is van­nak. Hosszú ideig a napraforgó volt a gazdaságok kedvelt ipari növénye, mert a termesztés tech­nológiája gépesített, az Olajos mag értékesítése pedig nagy jövedel­met hozott. Ezért igyekeztek a napraforgó vetésterületét növelni a nagyüzemek. Csakhogy ennek szakmai korlátái vannak. Köve­telmény ugyanis, hogy legalább öt esztendeiig ne kerüljön ugyan­abba a földbe napraforgó. Sok gazdaság ezt nem vette figyelem­be, s így terméseredményei le­romlottak. Várhatóan csökken ezért a napraforgó területe, az olajra viszont szüksége van az országnak. Az elmaradás repcé­vel pótolható. Köztudott, hogy a mezőgazda­ság egyre kisebb területen ter- mél. Lehet-e ilyen körülmények között a kalászosok és a repce területét növelni? Csakis öly mó­don, hogy az említett növények­nek valamit ki kell szorítaniuk a szántóföldekről. A tervezők is ezzel, számoltak. Kínálkozik is erre a tömegta- karmá.nyok területcsökkentése. Az idén 890 ezer hektáron ter- méltüntk töm eg takarmányok at — a szakemberek szerint az indo­koltnál nagyobb területen. A ta­pasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a gazdaságok jó részében nem fordítanak kellő figyelmet a tömegtakarmányok termesztésére, ezért alacsonyak a termésátlagok. Ésszerűbb földhasznosítással, a technológiai fegyélem következe­tes betartásával kisebb terüLet is elegendő lenne az áliatok takar­mányígényének kielégítésére. Ha például 5—10 százalékkal növe­kednének az egyébként rendkívül alacsony termésátlagok, 50—9Ö ezer hektár termőterület szabadul­na fel, s máris lenne hely a ka­lászosok és a repce termesztésé­nek bővítéséihez. Akik kétszer vetettek A takarmány termesztésben nem a termésátlagok növelése az egye­düli feladat. Elfeledett gyakorla­tot is fel lehetne — kellene — éleszteni, miszerint a termőföld egy része kétszer hasznosítható. A kisparaszti gazdaságokban kö­vetkezetesen alkalmazták ezt. Ősszel különféle takarmánykeve­rékeket vetettek, a fejlődő növé­nyeket télen legeltették vagy ta­vasszal kaszálták Április végén, május elején már tartó volt a földeken, s ezekbe kukoricát vagy újra takarmányt lehetett vetni. Most különösen szükség lenne e gyakorlat felújítására, hiszen nagy létszámú és termőtöké pes- ségű állatállománya van az or­szágnak, másfelől az aszályos idő­járás megapasztotta a takarmány- készleteket. Több gazdaságnak is gondja, elég lesz-e a kazlazott széna vagy a silótakarmány az új termésig. A különféle keveré­kek termesztésével még lehet pó­tolni a hiányt, s ez voltaképpen még újabb szántóterületet sem igényel. A tervezgetésnek, illetve az el­képzelések megvalósításának van egy fontos feltétele’ ésszerűen kell a földet hasznosítani a gaz­daságokban. S ezen nemcsak a természeti, közgazdasági adottsá­gokhoz igazodó termelésszerke­zet értendő. A föld termőerejével sem szabad visszaélni, mert ez csak a terméseredmények rová­sára mehet. Jóllehet, megszűrt a talajt zsaroló gazdálkodás az or­szágban, de a földek tápanyag­fel töltöttsége még most sem a leg­kedvezőbb. Ne sajnáljuk a műtrágyát! Ebből az is következik hogy a műtrágyázás elengedő e te ti f nü 1 fontos feltétele a termeseredmé- nyék megtartásának is. Sók gaz­daságban mintha nem vennének erről tudomást, és fékezik a mu- trágyaf elhasználást. Eddig 27 e-er tonna hatóanyag megrende­lését vonták vissza a nagyüze­mek. Az oka közismert. Az aszály miatt -sökkennek a bevételek, s ezt a kiadások mérséklésével Is igyekeznék ellensúlyozni. Csak­hogy ingoványos útra tévednek ott, ahol a műtrágyázáson, a ta­lajerő pótlásán tak«rékofJkodnaik, hiszen így a jövő évi termést is kockáztatják. F. J. RÁDIÓJEGYZET Kécskei gyökerek Kedvenc növénye a szőlő, me­lyet évszázadok óta termelnek ezen a vidéken. Az ideihez ha­sonló, aszályos időjárást is kibír­ja, e nagyon alacsony humusztar­talmú, a vízzel „rosszul gazdálko­dó”, szélsőséges természetű homo­kon is szívósan megkapaszkodik, terem. A laza talajban mélyre nyúlnak gyökerei, akár a tisza- kécskei embereké... — Budai István, a Tisza-parti nagyközség Béke és Szabadság Termelőszö­vetkezetének Mathiász-dijas elnö­ke e vidék szülötte, akiről Mag­vetők címmel húszperces portré- műsort sugárzott a Kossuth-adó szerdán, a déli órákban. Itt kezdett mint gyakornok, majd bri' 'vezető, ágazatvezető, főágazatvezető, főkertész, főagro- némus, később pedig elnökhelyet­tes lett. Harmincnégy éves volt, amikor szövetkezeti elnökké vá­lasztották. — Először bizonyítanom kellett — vallotta Berta Béla mikrofon­ja előtt —, hogy az egyetemen szerzett szaktudásomat helyesen, eredményesen tudom hasznosítani a termelésben. Amikor megválasz­tottak. tele voltam ambícióval, s mi tagadás, olykor kicsit kapkodó, türelmetlen stílusban vezettem . . . Csaknem kétezer tagot számlál szövetkezetünk, s hamar rá kel­lett ébrednem, hogy aki termelés­ről. emberek sorsáról dönt. annak rangsorolni kell a problémákat; megfontoltabban, körültekintőb­ben keresni a megoldásuk lehető­ségeit. Szimpatikus volt az az önkriti­kus hangnem, amellyel Budai Ist­ván saját életútiáról vallott. Ar­ról az útról, amely egy eredmé­nyesen gazdálkodó termelőszövet­kezethez, s a Mathiász-díjhoz ve­zetett. A húszperces műsor több volt, mint portré: a téesz múltjáról, je­lenlegi termeléséről és a tervek­ről, törekvésekről is érzékletes ke­resztmetszetet mutatott. Szó esett, e vidék mezőgazdasági kultúrájá­nak fejlődési üteméről, épp úgy, mint az árpolitikáról és arról az elképzelésről, hogy Tiszakécske másik két szövetkezetét: —, me­lyek egyébként veszteségesen gaz dálkodnak napjainkban — a Béke és Szabadság Tsz-hez csatolják majd, s így létrejöhet egy tízezer hektáros, több profilt felvállaló, nagy gazdaság. A menedzser stílusban irányító kécskei elnökről készített portré­ba azonban beleszövődött néhány nem éooen :He illő” téma is, a szerkesztő Perjés Klára „jóvoltá­ból”. Mert ahhoz, hogy egy elis­mert vezetőt — felfogását, gon dolkodását, szakmai elképzeléseit, az emberekhez való viszonyát stb, — érzékletesen bemutassanak a rádióhallgatóknak a műsor készí­tői, feleslegesek, (inkább zavaróak, mint hangulatkeltők) az olyan mo­tívumok, amilyen például az el­nök kisfiának lov'ról szóló, hosz- szú perceken át taglalt t.örténe- tecske volt. .. Igaz. a portré, mint műfaj, akkor teljes, ha nem reked meg csupán az adott hivatásnál, szakmánál, hanem annak jeles képviselőjét egy másik oldalról; magánemberként is bemutatja. De nem egy ló-sztorival”! Az ilyes­mi nem ékesít, nem tesz. teljeseb­bé. tartalmasabbá, sőt még érde­kesebbé sem egy efféle műsort. Inkább bagatellizál . . — koloh —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom