Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-01 / 232. szám
V 1983. október 1. i> PETŐFI NÉPE <9 3 Benkó Dixieland A New Orleans-i dzsessz- fesztiválon különdíijal jutalmazott Benkó Dixieland együttes két hangversenyt adott a héten a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központ színháztermében. (Straszer András képriportja) LEVELEK, VÉLEMÉNYEK AZ ITALOZÁSRÓL Kemény dió? Élénk visszhangot keltett a „Munka és italozás” címmel a közelmúltban megjelent riportunk. Kendőzetlenül írtunk a szeszfogyaszitásról, annak egyént és közösséget károsító hatáséról, nem hallgatva el a romboló szenvedély vámszédőinek: a virágzó bögrecsárdák tulajdonosainak a szerepét sem a mértéktelen italozásban. OLvasóink közül sokam a riportét eseményeihez hasonló nyíltsággal fűzték hozzá saját tapasztalataikat és javaslataikat, amelyeket most ismertetünk. \ „A szeptember 13-i Munka és italozás című cikkre szeretnék reagálni — kezdődik az „Egy elkeseredett családanya” aláírással érkezett első levél. — Ahol lakunk, a kecskeméti Széchenyiváros egyik utcájában, van egy kis bolt, amely zugbormérés is egyúttal. Reggel hat órától már szó 11 ing óznak az emberek a kis épület hátsó bejáratán keresztül, hogy odabenn igyanak. Nekem ez a látvány kétszeresen bántó. Először: mert felelősségteljes munkát végző építek a látogatók, másodszor: mert a férjem, aki gépkocsivezető, napiközben ugyancsak iszik. Holott teherautóval jár! Hogyan teheti? Ügy, hogy a főnökeinek feketén fuvaroz, és amit azért kap, abból telik neki bőyen italra. Szabad ennék így lennie? Mi lesz, ha egyszer bekövetkezik a tragédia? ? ?” (A három kérdőjel olvasónktól.) őszinte, jogos aggodalom késztette levélírásra Kócsó Antalné kiskunfélegyházi tanítónőt is: „Az alkohol sok ezer ember megrontója. Az itail- től fiatalnak és idősnek egyaránt romlik az ítélőképessége. Aki ittas, hamarabb tör, zúz, rombol és fordul mások, vagy éppen a családja ellen. Ilyen állapotban történnek a családi tragédiák! Persze, nem minden előzmény nélkül. Megütközve néztem a Szegedi Ifjúsági Napokról szóló tévéadást, amelyben fiatalok nyíltan hangoztatták: azért isznak, hogy „f eldobod janak”. Látjuk a lejtőn való zuhanást. Megteszünk-e mindent ellene, ami tőlünk telik? Az kevés, hogy az emberek többsége elítéli a mértéktelen szeszfogyasztást, hiszen a szenvedély rabjai az addig alkohol nélkül élők közül másokat is könnyen belerántanak az italozó életmódba: Te nem mersz inni? Gyáva vagy! — hangzik a biztatás.” Dolgozótársai nevében írt levelet Bakos Péter, Köpöczi Lajosné, Pintér Imre és Farkas János a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárából: „Olvasva a bögrecsárdákról készített riportot, az a véleményünk, hogy több ilyen, bátor hangú, a tényeket hűen tükröző cikket közöljenek az élet minden területéről. Bátorítjuk az ilyen törekvéseket, számítva arra, hogy ez egyeseknek esetleg nem tetszik.” Nem tetszik? Ezzel a ténnyel, kénytelen-kelletlen, mi is számoltunk. Akadtak olyanok, akilk a zugitálmérést bagatell problémának nevezték, mondva: a 9 órai szeszárusítási tilalom az ABC-ik és az élelmiszerboltok palackozott italaira nem vonatkozik. Miért kell akkor az egyedi árusítást háborgatni? Ez igaz, ám ennek ellenére Eszti néni, „Miska", „Rozoga" és más bores pálinlkaimérőik — cikkünk jobban vagy kevésbé ismert szereplői, — ellenőrizetlenül kotyvasztott és fogyasztott, az emberi szervezetre ennél fogva kétszeresen is ártalmas italaikkal mérhetetlen hasznot húznak mások egészségének és munkaerejének rovására. Voltak, akik mentőtanúként jelentkeztek, hogy egyik-másik zugmérőt „tisztára mossanak”, de próbálkozásuk kudarcot vallott. Néhányan — feltehetőleg a vendégkörből — odáig merészkedtek, hogy az együk ivóhely közelében lakó, szókimondó asszony ablakán bedörömbölték, mivel az nem éppen hízelgőén nyilatkozott a munka közbeni italozásról. S hogy valóban kemény diót jelentenek még a hatóságoknak is a gombamód szaporodó bögrecsárdák, az kiderül Bódog Antal őrnagy, megyei pénzügyőr parancsnok lapunknak küldött leveléből: „... az elkövetés bizonyítása nehézkes...” / , Nem nevezhetjük azonban nehézkesnek a riportunkban mindvégig segítőkész lakosokat! Azokat az állampolgárokat — köztük asszonyokat —, akik akkor és azután, személyesen vagy leveleikben, készségesen együttműködtek velünk a munka közbeni italozás visszaszorításáért és a bögrecsárdák megszüntetéséért. A széchenyivárosi asszony aggodalma: „mi lesz, ha egyszer bekövetkezik a tragédia italozó gépkocsivezető férjével, Kócsó Antalné felelősségérzetről tanúskodó sorai, a Fémmunkás dolgozóinak egyetértése cikkünk változást sürgető szándékával, azt mutatja, hogy a lakó- és a munkahelyeken van megfelelő társadalmi bázis az alkoholizmus elleni küzdelemben. Erre a bázisra a munka és az italozás különválasztásában szolgálati kötelességből is segíteni hivatott hatóságoknak érdemes és kell is építeniük! Nemcsak a megyeszékhelyen ... Kohl Antal Megújuló PVC-padlógyártás Jelentős beruházással. új gépsorok munkába állításával megújul a népszerű pvc-pad- lók gyártása a Hungária Mű- anyagfeld/dgDKóry-élhdatnal: A gyártás korszerűsítésének eredményeként a korábbiaknál jobb minőségű, esztétikusabb műanyagpadlót készíthetnek, divatos szín- és mintaválasztékban. Az új termékek előfutára az a kemény, nagy kopásállóságú padló, melynek gyár‘"«át nemrégiben kezdték meg. Az új műanyagpadló hagyományos társainál nagyobb igénybevételt bír el, nem csúszik, s a divatos árnyalatokban készülő egyszínű padlók harmonikusan illeszthetők a különféle mintás csempékhez, falakhoz. A gyártás korszerűsítésének keretében új gyártósorokat állítanak munkába. Az egyik berendezéssel habosítják a pvc-t — így 30 százalékkal kevesebb alapanyag szükséges —. s egyben növekszik a padlók hang- és hőszigetelőképessége. A padlók szivacsos szerkezete emellett olyan hatást vált ki. mintha puha szőnyegen lépkednénk. A másik gép segítségével üveg- fátyolt vonhatnak u műanyagra, amivel megakadályozzák a padlók formaváltozását. A lefektetett padlók így évekig megőrzik eredeti méretüket. KERESŐSZOLGÁLA T MINDEN TlPUSÜ vonóhorog (elszerelése A MAGYAR AUTÓKLUB műszaki Állomásán. Cím: Kecskemét, Jász u. 26. Tel.: 20-159. Irányár: 1500 Ft. 1721 Az Általános Szerelőgyár vezetése az utóbbi időben számos intézkedést foganatosított a munkafegyelem megszilárdítására, az igazolatlan mulasztás, lógás, csellengés és egyéb káros munkahelyi szokás megszüntetésére. Az intézkedések sorából országos érdeklődésre tarthat számot, bár eddig még nem reklámozták, a keresőszolgálat nevet viselő módszer. Délelőtt tizenegy órakor a vállalat valamennyi munkahelyén — az irodákban és a műhelyekben is — bekapcsolják az üzemi televíziós lánc adását sugárzó készülékeket, és a képernyőn a rendészet vezetője, sorolni kezdi, kiket keres a vállalatvezetés Körülbelül így: Keressük Lancsák Gedeon 28 éves segédmunkást, aki egy héttel ezelőtt tűnt el munkahelyéről, a készáruraktárból. Feltételezett tartózkodási helyei: körzeti orvosi rendelők, ahol beteglapot kunyerál, ezenkívül italboltok, borkimérések. Kedvenc trükkje, hogy a megszerzett beteglap birtokában jó pénzért fusizó kőművesek mellé szegődik el néhány napra. Ugyancsak keressük Bezzegh Szilveszter 45 éves anyagbeszerzőt. Ismert szokása: a munkaidő lejárta előtt félórával lihegve megjelenik munkahelyén, és sajnáltatja magát, hogy menynyit kell dolgoznia. Lógásait takargató módszere: irodaszerek helyett postai értékcikkeket, pótalkatrészek helyett gyermekjátékokat vásárol, aztán csere céljából másnap visszaviszi a vásárolt tételeket. Egy-egv tétel- csere több napig is elhúzódik. Délelőttönként szívesen jár moziba, a jegy árát az alkalmi munkabérek kifizetési számán könyveli el. Kedvelt tartózkodási helye a városi strand, ahol kabint is bérel. A vállalatvezetés kitartóan keresi Balog Bódog 36 éves őszes hajú, szakállas osztályvezetőt, aki „Tériké, ha érdeklődik valaki, bementem a minisztériumba !” jelszóval pénteken délben eltűnik a munkahelyéről, és csak kedden kerül elő. A hét többi napján vidéki szemleutakra jár, bár a vállalatnak az országban sehol sincsenek telephelyei. Az utazáshoz vállalati kocsit használ, de utazott már autóstoppal is. Keressük Slezák Benedek idöelem- zőt a forgácsolóműhelyböl. Utoljára húsvét előtt látták dolgozni. Azóta egyfolytában társadalmi munkát végez. Szervezett műhelyek közötti kispályás focibajnokságot, sörivó versenyt, véradónapot, munkavédelmi kiállítást, névadó ünnepséget. Módszerére jellemző, hogy mindezt munkaidőben végzi. Keressük Krepuska Bernadett — régebbi nevén özvegy Tirpák Olivérné — számlaellenőrt. Munkaidőben külföldi csomagból vett holmikkal, a Bizományiban vásárolt ruhadarabokkal járja az irodákat, a műhelyeket. Jól beszél magyarul, a párizsi Lafayette áruház üzletkötőjének adja ki magát, s ezzel a trükkel ad túl a bóvlikon. Feltételezhetően sok pénz van nála, mert a szakszervezeti irodából ruhabutikot akar csinálni. A munkaidő lejártáig a vállalat minden dolgozójának munkaköri kötelessége jelezni, hogy mit tud a keresett egyénekről. Aztán a munkaidő vége előtt egy órával a vállalati té- véláncon az értékelőcsoport közreadja, hogy mit tudtak meg a csellengőkről, így! A legtöbb bejelentés özvegy Tirpák- néra érkezett. Látták öt csencselni a könyvelésben, a piackutatóknál és a edzőkemencénél is. Eladott 24 harisnyanadrágot, 6 pár női szandált, 1 szájharmonikát, 2 menyasszonyi csokrot fogamzásgátló-készlett et és <; síi liiert. Ez utóbbi szerszámról kiderült, hogy a vállalat raktárából származik. Többen javasolták, ne a szak szervez 2ti irodából legyen butik, hanem a központi titkárságból, mert .ízzel is csökken a felduzzadt adminisztratív létszám. Bezzeg anyagbeszerzőt délelőtt a Bástya moziban látták, délután a lányát kísérte el gyógytornára. Lan- csák Gedeon segédmunkást a körzeti orvos nem vette betegállományba, így a 28 éves fiatalember önként jelentkezett a munkahelyén. Slezák időelemző szolidaritási bélyeget árult a buszmegállóban. Boldog Balog, pardon, Balog Bódog osztályvezetőről semmi hír. Állítólag bgment a minisztériumba. Kiss György Mihály AZ ŐSZI VETÉS IDEJÉN A föld termőerejének megtartásával Két fontos feladat áll most a mezőgazdaság1) nagyüzemeik előtt. A terv szerint növelniük kell az őszi kalászosok, valamint a repce vetésterületét. Mindkét növényféleség ' termésére szüksége van az országnak. Az 'idei aszályos esztendőiben a tervezettnél kevesebb gabona termett, s ezt jövőre pótolni kell. A iterv azzal számol, hogy az őszi kalászosok vetésterülete az idei őszön 2—3 százalékkal növekszik. Tavaly egymillió 585 ezer hektáron fordultak meg a vetőgépek, most ennél mintegy 50 ezer hektárral nagyobb területet kellene bejárniuk. A repcénél hasonló a helyzet: több év átlagában 60—70 ezer hektáron termelték a gazdaságok az olajos növényt, az idén 100 ezer hektárra lenne szükség. Több gabonát és olajos növényt A gabonának és a növényolajnak kedvező a piaca a világban, így az értékesítés növelésével a népgazdaság bevételei gyarapodnának. A repcetermesztés bővítésének még szakmai okai is vannak. Hosszú ideig a napraforgó volt a gazdaságok kedvelt ipari növénye, mert a termesztés technológiája gépesített, az Olajos mag értékesítése pedig nagy jövedelmet hozott. Ezért igyekeztek a napraforgó vetésterületét növelni a nagyüzemek. Csakhogy ennek szakmai korlátái vannak. Követelmény ugyanis, hogy legalább öt esztendeiig ne kerüljön ugyanabba a földbe napraforgó. Sok gazdaság ezt nem vette figyelembe, s így terméseredményei leromlottak. Várhatóan csökken ezért a napraforgó területe, az olajra viszont szüksége van az országnak. Az elmaradás repcével pótolható. Köztudott, hogy a mezőgazdaság egyre kisebb területen ter- mél. Lehet-e ilyen körülmények között a kalászosok és a repce területét növelni? Csakis öly módon, hogy az említett növényeknek valamit ki kell szorítaniuk a szántóföldekről. A tervezők is ezzel, számoltak. Kínálkozik is erre a tömegta- karmá.nyok területcsökkentése. Az idén 890 ezer hektáron ter- méltüntk töm eg takarmányok at — a szakemberek szerint az indokoltnál nagyobb területen. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a gazdaságok jó részében nem fordítanak kellő figyelmet a tömegtakarmányok termesztésére, ezért alacsonyak a termésátlagok. Ésszerűbb földhasznosítással, a technológiai fegyélem következetes betartásával kisebb terüLet is elegendő lenne az áliatok takarmányígényének kielégítésére. Ha például 5—10 százalékkal növekednének az egyébként rendkívül alacsony termésátlagok, 50—9Ö ezer hektár termőterület szabadulna fel, s máris lenne hely a kalászosok és a repce termesztésének bővítéséihez. Akik kétszer vetettek A takarmány termesztésben nem a termésátlagok növelése az egyedüli feladat. Elfeledett gyakorlatot is fel lehetne — kellene — éleszteni, miszerint a termőföld egy része kétszer hasznosítható. A kisparaszti gazdaságokban következetesen alkalmazták ezt. Ősszel különféle takarmánykeverékeket vetettek, a fejlődő növényeket télen legeltették vagy tavasszal kaszálták Április végén, május elején már tartó volt a földeken, s ezekbe kukoricát vagy újra takarmányt lehetett vetni. Most különösen szükség lenne e gyakorlat felújítására, hiszen nagy létszámú és termőtöké pes- ségű állatállománya van az országnak, másfelől az aszályos időjárás megapasztotta a takarmány- készleteket. Több gazdaságnak is gondja, elég lesz-e a kazlazott széna vagy a silótakarmány az új termésig. A különféle keverékek termesztésével még lehet pótolni a hiányt, s ez voltaképpen még újabb szántóterületet sem igényel. A tervezgetésnek, illetve az elképzelések megvalósításának van egy fontos feltétele’ ésszerűen kell a földet hasznosítani a gazdaságokban. S ezen nemcsak a természeti, közgazdasági adottságokhoz igazodó termelésszerkezet értendő. A föld termőerejével sem szabad visszaélni, mert ez csak a terméseredmények rovására mehet. Jóllehet, megszűrt a talajt zsaroló gazdálkodás az országban, de a földek tápanyagfel töltöttsége még most sem a legkedvezőbb. Ne sajnáljuk a műtrágyát! Ebből az is következik hogy a műtrágyázás elengedő e te ti f nü 1 fontos feltétele a termeseredmé- nyék megtartásának is. Sók gazdaságban mintha nem vennének erről tudomást, és fékezik a mu- trágyaf elhasználást. Eddig 27 e-er tonna hatóanyag megrendelését vonták vissza a nagyüzemek. Az oka közismert. Az aszály miatt -sökkennek a bevételek, s ezt a kiadások mérséklésével Is igyekeznék ellensúlyozni. Csakhogy ingoványos útra tévednek ott, ahol a műtrágyázáson, a talajerő pótlásán tak«rékofJkodnaik, hiszen így a jövő évi termést is kockáztatják. F. J. RÁDIÓJEGYZET Kécskei gyökerek Kedvenc növénye a szőlő, melyet évszázadok óta termelnek ezen a vidéken. Az ideihez hasonló, aszályos időjárást is kibírja, e nagyon alacsony humusztartalmú, a vízzel „rosszul gazdálkodó”, szélsőséges természetű homokon is szívósan megkapaszkodik, terem. A laza talajban mélyre nyúlnak gyökerei, akár a tisza- kécskei embereké... — Budai István, a Tisza-parti nagyközség Béke és Szabadság Termelőszövetkezetének Mathiász-dijas elnöke e vidék szülötte, akiről Magvetők címmel húszperces portré- műsort sugárzott a Kossuth-adó szerdán, a déli órákban. Itt kezdett mint gyakornok, majd bri' 'vezető, ágazatvezető, főágazatvezető, főkertész, főagro- némus, később pedig elnökhelyettes lett. Harmincnégy éves volt, amikor szövetkezeti elnökké választották. — Először bizonyítanom kellett — vallotta Berta Béla mikrofonja előtt —, hogy az egyetemen szerzett szaktudásomat helyesen, eredményesen tudom hasznosítani a termelésben. Amikor megválasztottak. tele voltam ambícióval, s mi tagadás, olykor kicsit kapkodó, türelmetlen stílusban vezettem . . . Csaknem kétezer tagot számlál szövetkezetünk, s hamar rá kellett ébrednem, hogy aki termelésről. emberek sorsáról dönt. annak rangsorolni kell a problémákat; megfontoltabban, körültekintőbben keresni a megoldásuk lehetőségeit. Szimpatikus volt az az önkritikus hangnem, amellyel Budai István saját életútiáról vallott. Arról az útról, amely egy eredményesen gazdálkodó termelőszövetkezethez, s a Mathiász-díjhoz vezetett. A húszperces műsor több volt, mint portré: a téesz múltjáról, jelenlegi termeléséről és a tervekről, törekvésekről is érzékletes keresztmetszetet mutatott. Szó esett, e vidék mezőgazdasági kultúrájának fejlődési üteméről, épp úgy, mint az árpolitikáról és arról az elképzelésről, hogy Tiszakécske másik két szövetkezetét: —, melyek egyébként veszteségesen gaz dálkodnak napjainkban — a Béke és Szabadság Tsz-hez csatolják majd, s így létrejöhet egy tízezer hektáros, több profilt felvállaló, nagy gazdaság. A menedzser stílusban irányító kécskei elnökről készített portréba azonban beleszövődött néhány nem éooen :He illő” téma is, a szerkesztő Perjés Klára „jóvoltából”. Mert ahhoz, hogy egy elismert vezetőt — felfogását, gon dolkodását, szakmai elképzeléseit, az emberekhez való viszonyát stb, — érzékletesen bemutassanak a rádióhallgatóknak a műsor készítői, feleslegesek, (inkább zavaróak, mint hangulatkeltők) az olyan motívumok, amilyen például az elnök kisfiának lov'ról szóló, hosz- szú perceken át taglalt t.örténe- tecske volt. .. Igaz. a portré, mint műfaj, akkor teljes, ha nem reked meg csupán az adott hivatásnál, szakmánál, hanem annak jeles képviselőjét egy másik oldalról; magánemberként is bemutatja. De nem egy ló-sztorival”! Az ilyesmi nem ékesít, nem tesz. teljesebbé. tartalmasabbá, sőt még érdekesebbé sem egy efféle műsort. Inkább bagatellizál . . — koloh —