Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-28 / 255. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1983. október 28. Egyszerűsödik a lakcím-bejelentés Befejeződtek a magyar—lengyel tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) A szakszervezetek önálló fele- lő;s tevékenységére a szocialista társadalomban is szükség van. A párt nem hoz rájuk kötelező ha­tározatokat. Az ott dolgozó kom­munistáktól várja el, hogy érvek­kel, meggyőző munkával, példa- mutatással juttassák érvényre á párt politikáját. További kérdésként a szocialis­ta állam és az egyházak viszonyá­ról kívánok szólni, hazánkban, ahol több egyház működik, az állam és az egyházak viszonya el­vi alapon, tisztességesen rendez­ve van. Tiszteletben tartjuk a hí­vők lelkiismereti szabadságát, az egyházak autonómiáját. A haza­fias népfrontban a kommunisták, a pártonkívüliek, a tömegszer­vezetek képviselői a legkülönbö­zőbb foglalkozású emberek mel­lett ott vannak az egyházak veze­tői is. Én minden magyar állampol­gárt tisztelek, becsülök, aki elvég­zi a munkáját, mert segíti a szo­cializmus építését: ebből a szem­pontból nincs különbség hivő és nem hivő, párttag és pártonkívüli között. Feszült nemzetközi helyzetben élünk. A bonyolult körülmények között is a szocialista országok ál­láspontja világos, tisztességes, igazságos, nyugodt lelkiismerettel képviselhető. Az imperialisták — különösen az Egyesült Államok vezető körei — katonai fölény megszerzésére törekednek. Ez megengedhetetlen. A Szovjetunió, a többi szocialista ország köztük Lengyelország és Magyarország viszont azon az állásponton van, hogy az egyenlő biztonságot a fegyverzet alacsony szintjén kell megteremteni. Közös fellépéseink ezt célozzák. Ezt bizonyítja a Var­sói Szerződés Politikai Tanácsko­zó Testületének prágai ülése, hét szocialista ország vezetőinek moszkvai tanácskozása, a Szovtot- unió, az NDK és Csehszlovákia megállapodása a NATO rakétate­lepítésének esetére tervezett intéz­kedésekről. Itt, Varsóban ismer­kedtem meg Andropov elvtárs leg­utóbbi nyilatkozatával, amelyben újabb előrevivő javaslatokat tett az európai biztonságot szolgáló megegyezés érdekében. A szocialista országok népei e nehéz helyzetben továbbra is bi­zakodhatnak, van erőnk, a szocia­lista országok összefogásával, a népek békeakaratára támaszkod­va meg tudjuk akadályozni, hogy az imperialisták új világháborút robbanthassanak ki. Jó idegekre, állhatatosságra van szükség és mindenkinek el kell végeznie a maga dolgát. Végezetül biztosíthatom önöket, hogy pártunk, kormányunk, né­pünk a jövőben is együtt küzd önökkel igazságos ügyünk győzel­méért, a szocializmusért és a bé­Az MSZMP KB első titkára be­széde után díszes vázát ajándé­kozott az üzem dolgozóinak. • Csütörtökön délután Varsóban plenáris üléssel befejeződtek a magyar—lengyel tárgyalások. A tanácskozásról közös közleményt adtak ki. Csütörtökön este elutazott Var­sóból a Kádár János vezette ma­gyar párt- és kormányküldött­ség. Az Állami Népességnyilván­tartó Hivatal számítógépes adat­feldolgozási rendszere korszerű­sítette az államigazgatás admi­nisztrációját, s ennek részeként folyamatosan egyszerűsödik az állampolgárok adatszolgáltatási kötelezettsége is. A Miniszterta­nács tegnapi ülésén jóváhagyta az új lakcímbej elen tért rendszert, amelynek lényege, hogy az Álla­mi Népességnyilvántartó Hiva­tal számítógépes adatbázisának segítségével az igazgatási szerve­ket, valamint a Központi Staszti- kai Hivatalt a lakcímváltozások­ról központilag értesítik. Az állampolgárokat annyiban érinti a korszerűsített lakcímbeje­lentés, hogy ezentúl az eddigi ter­jedelmes bejelentőlap helyett egyfajta, egyetlen szelvényből álló, a korábbiaknál kevesebb, összesen 10 rovatot tartalmazó „Jelentőlap”-ot kell lakcímválto­záskor kitölteniök. Ezt a továb­biakban csak egyetlen helyre, a tanácsra kell elvinni. Az új be­jelentési rendszer részleteit a kö­zeljövőben megjelenő belügymi­niszteri rendelet tartalmazza. A végrehajtási utasítás továb­bi könnyítést is ad a lakhely­bejelentéshez: ha valaki a sze­mélyi igazolványa kiváltásával, cseréjével, érvényesítésével egy­idejűleg változtat lakást, a jelen­tőlapot a rendőrségen nyújthatja majd be. Ezzel elkerülhető, hogy az állampolgároknak a tanácsra és a rendőrségre is el kelljen menniük, s esetenként feleslege­sen utazzanak. Az új rendelet, valamint a bel­ügyminiszter végrehajtási utasí­tása jövő év január 1-től lép életbe. KÖZLEMÉNY a magyar párt- és kormányküldöttség lengyelországi látogatásáról BIZOTTSÁGI ÜLÉS A PARLAMENTBEN Képviselők a településfejlesztésről A terület- és településfejlesztés VARSÓ Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága első titkárának ve­zetésével -- a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságá­nak, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának és Miniszterta­nácsának meghívására — 1983. október 26—27-én hivatalos, ba­ráti látogatáson Lengyelország­ban tartózkodott a Magyar Nép- köztársaság párt- és kormány- küldöttsége. A magyar küldöttséget szívé­lyesen fogadták, ami híven tük­rözte a magyar és a lengyel nép testvéri barátságát és kölcsönös tiszteletét egymás iránt. A két küldöttség tárgyalásain részt vett: magyar részről: Ká­dár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Ha­vasi Ferenc, a Központi Bizott­ság titkára, Sarlós István minisz­terelnök-helyettes, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Szű­rös Mátyás, a Központi Bizottság titkára és Garamvölgyi József, az MNK varsói nagykövete. Len­gyel részről: Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke, Roman Malinowski, a Lengyel Egyesült Parasztpárt Országos Bizottsága elnökségének elnöke, Edward Kowalczyk, a Demokrata Párt Központi Bizottságának el­nöke, a minisztertanács' elnökhe­lyettesei, Józef Czyrek, a köz­ponti bizottság titkára, a LEMP KB Politikai Bizottságának tag­ja, Zénón Körnender, a Pax Tár­saság elnöke, a minisztertanács elnökhelyettese, Manfred Gory- woda, a LEMP KB titkára, Mie- czyslaw Rakowski a LEMP Köz- nonti Bizottságának tagja, a' mi­nisztertanács elnökhelyettese, Zbigniew Madej a miniszterta­nács ejnökbel vettess és Jerzy Zielinski, a LNK budapesti nagy­követe. I. A Kádár János és Wojciech Jaruzelski vezette tárgyalásokon kölcsönös tájékoztatás hangzott el a két párt helyzetéről, a két ország szocialista építőmunkájá­nak tapasztalatairól, és felada­tairól. Megtárgyalták a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság együttműködé­sét és az együttműködés tovább­fejlesztésének fő irányait. Véle­ményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Wojciech Jaruzelski tájékozta­tást adott a LEMP IX. rendkívü­li kongresszusán hozott határo­zatok megvalósítása és az or­szág életének stabilizálása érde­kében folyó tevékenységről, a LEMP vezetésével kialakuló nemzeti megegyezés frontjáról, amely egyesíti Lengyelországban a haladó, hazafias erőket a szo­cialista építés céljainak és az ország, a nemzet kulcsfontosságú feladatainak megoldására. Alá­húzta, hogy fellépnek minden — a szocializmus belső és külső «ellenségei által kezdeményezett kísérlettel szemben, amely e fo­lyamatot megzavarhatná. A magyar párt- és kormány- > küldöttség megerősítette, hogy a lengyel haladó és hazafias erők a jövőben is számíthatnak a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság és a magyar társadalom támogatásá­ra a szocializmus vívmányainak megszilárdításában és fejleszté­sében A tárgyalások résztvevői meg­elégedéssel hangsúlyozták, hogy a magyar—lengyel kapcsolatok a marxizmus—leninizmus eszméi, a szocialista internacionalizmus elvei, a közös érrtok^k és cAlok alánján —<• a barátsági, együtt­működési «és kölcsönös segítség- nyújtási szerződéssel összhangban — szA,-s körűen és eredménye­sen fejlődnek. A hagyományos magyar—lengyel barátság él és erősödik. Mindebben döntő szerepe van a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Lengyel Egyesült Mun­káspárt internacionalista viszo­nyának és szoros együttműködé­sének. A felek elhatározták, hogy programokat dolgoznak ki a párt­kapcsolatok bővítésére és erősí­tésére. A tárgyalásokon megállapítot­ták, hogy a W. Jaruzelski vezet­te párt- és állami küldöttség múlt év áprilisi budapesti látogatása hatékonyan ösztönözte a két or­szág sokoldalú kapcsolatainak fejlesztését. Egyetértettek abban, hogy az együttműködés bővítésé­re további kezdeményezések szükségesók. A felek nagyra értékelték a két ország parlamentjei, az ál­lami szervek, a társadalmi szer­vezetek, különösen a szakszerve­zetek és ifjúsági szervezetek, valamint a testvérmegyék és üzemek közvetlen kapcsolatai­nak eredményeit. Készségüket fe­jezték ki azok'bővítésére. A tárgyalások résztvevői nagy figyelmet fordítottak a gazdasági és a műszaki-tudományos együtt­működés elmélyítésének fő felada­taira. A magyar—lengyel gazda­sági kapcsolatok elért szintje reá­lis lehetőséget teremt a gyártás­szakosítás és a termelési kooperá­ció bővítésére, elsősorban a köz­úti járműiparban, az elektroniká­ban, a mezőgépek, a bányagépek és energetikai berendezések, a vegyipari és gyógyszeripari ter­mékek gyártásában. Ez egyúttal további lehetőségeket nyújt a gaz­dasági együttműködés korszerű formáinak kialakításához, az áru­csere növekedési ütemének fenn­tartásához. Megállapították, hogy a gazdasági egvüttműködés fej­lesztésének fontos, időszerű fel­adata az 1986—1990. évekre szóló tervkoordináció eredményes befe­jezése. Elismeréssel szóltak arról, hogy a gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési bizott­ság hatékony munkát végez a gaz­dasági együttműködés tervszerű fejlesztésében. Kiemelték, hogy gazdasági együttműködésük bővítése haté­konyan segíti országaik szocialista gazdaságának sokoldalú fejleszté­sét. csökkenti a kedvezőtlen világ- gazdasági hatásokat. A tárgyalások résztvevői hang­súlyozták, hogy országaik a KGST többi tagországával együtt tovább munkálkodnak a szocialista gaz­dasági integráció elmélyítésén. Meggyőződésük, hogy a KGST- tagállamok legmagasabb szintű képviselőinek tervezett találkozó­ja jól szolgálja majd a szocialista országok gazdasági együttműkö­désének fejlesztését. A felek rriegállaDodtak, hogy a jövőben is fejlesztik az együtt­működést a tudomány, a kultúra, az oktatás, valamint a tömegtájé­koztatás és a sport területén. Ki­emelték, hogy a két ország ifjú­sága képviselőinek közvetlen kap­csolatai fontos szerepet töltenek be a kölcsö"*s megismerésben és a két ország barátságának áoolá- sában. A felek a kölcsönös érdek alapján készek fejleszteni az ide­genforgalom különböző formáit, mindenekelőtt a szervezett turiz­must. A küldöttségek egyetértettek abban, hogy a magyar és a len­gyel nép barátságának erősítése, a két ország kapcsolatainak sok­oldalú fejlesztése közös érdek. Ezért a jövőben is mindent meg­tesznek a Magyar Népköztársa­ság és a Lengyel Népköztársaság testvéri viszonyának és együtt­működésének elmélyítéséért. Er­re mielőbb átfogó programot dol­goznak ki. II. A tárgyalások résztvevői átte­kintették a nemzetközi helyzet alakulását. Megállapították, hoigy az utóbbi hónapokban tovább növekedett a nemzetközi feszült­ség, fokozódtak a békét fenyege­tő veszélyek. Mindez annak a kö­vetkezménye, hogy a szélsőségles imperialista körök, elsősorban az Egyesült Államokban és egyes NATO-orszáigokbain nem hagy­nak fel a katonai fölény .megszer­zésére irányuló .politikájukkal és folytatják az új amerikai raké­ták nyugat-európai telepítésének előkészületeit. Ezzel párhuzamo­san fokozódik a propaganda­kampány a Szovjetunió, a szocia­lista országok és a haladás más erőii ellen. Indokolt nyugtalansá­got keltenék az újabb ravansdsta megnyilatkozások, amelyek nem­csak élezik a nemzetközi helyze­tet, hanem szöges ellentétben áll­nak az LNK és az NSZK 1970. évi alapszerződésével, amelyet az ál­lamközi kapcsolatok nonmaMzálá- sáról kötöttek. Szaporodnak az imperialista beavatkozási kísérte­tek a szocialista országok, külö­nösen Lengyelország .belső ügyei­be, megsértik a nemzetközi gaz­dasági együttműködés normáit, szankciókat alkalmaznak és kor­látozzák a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokéi, A felek aláhúzták, hogy a mostani helyzetben, mindenek­előtt az új amerikai közepes-ha­tótávolságú rakéták nyugat-euró­pai telepítési tervének megvaló­sítás», nagy veszélybe sodorná a nemzetközi biztonságot és a bé­két. Ezért rendkívül fontos, hogy a világ sorsáért felelősséget érző kormányok, a békéért küzdő erők minden lehetséges módon segít­sék elő e fenyegető veszély el­hárítását, s járuljanak hozzá az európai nukleáris fegyverek kor­látozásáról folyó genfi tárgyalá­sok sikeréhez. Egyetlen lehetősé­get sem szabad elszalasztani, hogy Genfben kölcsönösen elő­nyös megállapodás szülessen, az egyenlőség és az egyenlő bizton­ság elve alapján, valamennyi né.p és ország érdekeinek megfele­lően. A két fél véleménye szeriint ezt elősegíthetné, ha a nyugati országok konstruktív választ ad­nának Jury Andropoivnak, az SZKP KB főtitkárának ismert ja­vaslataira. A tárgyalások résztvevői meg­erősítették, hogy a mostam nem­zetközi helyzetben különösen fon­tos a Varsói Szerződés tagállamai egységének megszilárdítása és a szocialista építőmunka< békés fel­tételeinek szavatolása. Ezért sem­mi esetre sem engedik meg, hogy velük szembe katonai fölényre tegyenek szert. Ugyanakkor ké­szek további összehangolt intéz­kedésekre a béke megőrzése és a nemzetközi biztonság erősítése érdekében. Küzdenek azért, hogy a kialakult erőegyensúly a fegy­verzetek minél alacsonyabb szint­jén valósuljon meg. Ennek fé­nyében kiemelték a varsói szer­ződés nagy horderejű békékezde- ményezsseit, amelyek a fegyver­kezési verseny megszüntetésére, a leszerelésre, az enyhülési folya­mat fenntartására és az államok együttműködésének fejlesztésére irányulnak. Továbbra is érvé­nyesnek tekintik korábbi javasla­taikat közöttük azokat, hogy a nukleáris hatalmak vállaljanak kötelezettséget, miszerint első­ként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert, az összes nukleáris ha­talom mennyiségi és minőségi szempontból fagyassza be a bir­tokában levő nukleáris fegyvere­ket, a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai állapodjanak meg arról, hogy kölcsönösen le­mondanak a katonai erő alkal­mazásáról és fenntartják a békés kapcsolatokat. Hasonlóképpen támogatják a. Szovjetuniónak az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakán beterjesztett új, jelentős javasla­tait. A felek jogosnak tekintek azt a;z .igényüket, hogy a NATÓ-taig- országok adjanak konstruktív vá­laszt e békekezdeményeZésekre'. A tárgyaló felek megelégedés­sel fogadták a madridi találkozó sikeres befejezését, amely bizo- nvítia, a Helsinkiben «"fogadott elvek életerejét és igazolja a re­ményeket, hogy az enyhülés ered­ményei megóvhatok, s lehetséges az enyhülési folyamat fenntartá­sa. Mindkét küldöttség hangsú­lyozta, hogy országaik az együtt­működés szellemében készülnek az 1984. január 17-én Stockholm­ban kezdődő — az európai biza­lom- és biztonságerősítő intézke­désekkel és a leszereléssel foglal­kozó konferenciára. Azt várják, hogy ai többi résztvevő állaim is ebben a szellemben ad utasítást a konferenciára utazó képviselői­nek. A tárgyalások résztvevői kife­jezésre juttatták, hogy országaik — a békés egymás melett élés el­vei és a kölcsönös előnyök alap­ján — továbbra is készek kétol­dalú kapcsolataik fejlesztésére a más társadalmi rendszerű orszá­gokkal. Ugyanakkor határozottan visszautasítanák minden beavat­kozási kísérletet és elvárják, hogy tiszteletben tartsák a népük vá­lasztotta társadalmi rendet és or­szágaik nemzetközi kötelezettsé­geit. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság külpoli­tikájának fontos eleme, hogy sokoldalú kapcsolatokat tart fenn a fejlődő világ országaival, szoli­dáris a neokolonialista törekvé­sek ellen, a nemzeti függetlensé­gért harcoló népekkel. Elítélik a Közép-Amerikaiban — így Grana­dáiban —, a Közel-Keleten, Afri­kában és a másutt, tapasztalható, az erő -pozíciójára támaszkodó imperialista beavatkozási politi­kát. Kiállnak amellett, hogy a szabadságukért és függetlenségü­kért küzdő országok, mozgalmak önállóan, minden külső beavat­kozásitól mentesen határozhassák meg fejlődésüket. Síkra szállnak a válsággócok békés eszközökkel történő felszámolásáért. A tárgyalásokon aláhúzták az el nem kötelezett országok moz­galma harcának jelentőségét a békéért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért, az egyenjogú nemzetközi gazdasági kapcsola­tokért. A felek állást foglaltaik az ENSZ hatékonyabb tevékenysége mellett, az alapokmány betartá­sán alapuló nemzetközi béke és biztonság érdekében. III. A Miagyar Szocialista Munkás­párt a Lengyel Egyesült Mun­káspárt a proletár internaciona­lizmus elvei alapján szorgalmaz­za a kommunista és munkáspár­tok együttműködésénék elmélyí­tését és .összefogásának erősítését a nemzetközi biztonság megszi­lárdításáért és a béke megóvá­sáért folytatott harcban. A nem­zetközi munkásosztály közös ér­deke, hogy megfékezze a fegy­verkezési hajszát. Á két párt a kapcsolatok bővítésére törekszik a szocialista és a szociáldemok­rata pártokkal, valamint minden olyan erővel, amely kész részt venni a háborús veszély elhárítá­sában. IV. A látogatás a hagyományos ma­gyar—lengyel barátság, a szívé­lyesség és a nézetazonosság lég­körében, folyt. Mindkét fél elé­gedett a tárgyalások eredményei­vel. Megállapították, hogy az hoz­zájárult a két testvérpárt, a két ország együttműködésének elmé­lyítéséhez. a két nép barátságá­nak erősítéséhez a szocialista kö­zösség egységének megszilárdítá­sához. Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára meghív­ta Wojciech Jaruzélsíkit, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkárát, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökét, hogy párt­ós kormányküldöttség élén te­gyen hivatalos baráti látoigatást Magyarországon. A meghívást köszönettel elfogadták. Varsó. 1983. október 27. irányelveiről idén született poli­tikai állásfoglalás alapján a ‘kor­mányzat átfogó mun-kaprogbaimot dolgoz ki annak érdekében,' hogy széles körű szakmai és társadal­mi előkészítés után, a jövő évben az országgyűlés meghatározhassa a terület- és településhálózat hosszútávú feladatait — közölte Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökihelyettese az országgyűlés mezőgazdasági, va­lamint jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottságának együttes ülé­sén, szerdán az Országháziban. A parlamenti műhelymunkái során — amelybe a Cselőtei László és Gajdócsi István vezette két bi­zottság tagjaim kívül ezúttal nagy számiban bekapcsolódtak más kép­viselők is — azt elemezték: mi­ként alakul és hogyan erősíthető a községek népességmegtartó ké­pessége. A napirendi témához — Craveró Róbert tájékoztatója után — helyi tapasztalatok közreadá­sával kapcsolódtak a felszólaló képviselők, köztük Molnár Fri­gyes (Bács-Kiskun m.). Szóba került a véleménycseré­ben, hogy a községi népesség lé­lek száma a 70-es évtizedben, 5,5 millióról 5 millióra csökkent^ (eb­ből 300 ezernyi csökkenés abból adódott, hogy 21 nagyközséget vá­rossá nyilvánítottak). A .megelő­ző évtizedekben tapasztalt, vi­szonylag gyors ütemű városiba áramlás számos kedvezőtlen gaz­dasági hatással és társadalompo­litikai feszültséggel járt. Ezért is gyár a kiesést, tőkés exporttervét pedig a gondok ellenére 560 ton­nával túlteljesíti. A közép-ima- gyarorszáigi Pincegazdaság — no­ha az 1982. évi rekordtermés után jelentős mennyiségű árualappal rendelkezett — aiz értékesítési le­hetőségek beszűkülése miatt tő­kés kiviteli tervét az idén nem tudja teljesíteni. A gépipari ágazatban a MEZŐ­GÉP Vállalat az, ahol a nem ru­bel elszámolású export a legna­gyobb növekedést mutatja: 68 százalékos a túlteljesítés. A vál­lalat közvetlen exportja 212 mil­lió forintot, a közvetett kivitel 70 millió forintot tesz ki. A piaci siker nyitja: többletértékesítési lehetőséghez jutottak a Cl,sas- kooperációban, növelni tudták az algériai szállításokat, tenven, fe­lüli szerződést kötöttek több nyu­gati céggel és nyertek a Világ­bank-pályázaton. Ugyancsak ked­vezően alakult a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára és a Kőbányai Könnyűfémmű kecske­méti gyáregysége háromnegyed- évi teljestíménye is. A Fémmun­kás a tervezett 140 millió he­lyett 159 millió forint értékű ter­méket értékesített tőkés piaco­kon, a könnyűfémmű gyáregy­sége pedig 146 millió forint dol1- lár elszámolású áribevételhez ju­tott az előirányzott 133 millióval szemben. Amint arról tarunkban is írtunk nemrég, várhatóan túl­teljesíti tőkés exPorttenvét a Ké- ziszerszámgyár reszelő gyáregysé­ge — itt munkásgy ülésen dön­töttek a többletvállalásról —, és eleget tesz kötelezettségeinek a BRG kecskeméti magnetofomgyá- ra. Sajnos, mindkét üzem anyag- ellátási gondokkal küszködik, egyik helyen a raszelőaicél, másik helyen a szá.mlálóegység és több indokolttá vált a községek népes­ségmegtartó képességének növe­lése, amelyben már mutatkoznak érzékelhető eredmények. A kistelepülések aránytalanul kevés lehetőséget kaptak az alap­ellátás feltételeinek javításához. Általában gondot jelent, hogy a legkisebb falvak távol esnek mind a tanácstól, mind a nagyüzemek­től, ezért alapellátásuk javításá­ban, vonzerejük növelésében nincs kellő előrehaladás. A képviselők véleménye szerint a településfejlesztési folyamatok hosszú távú feladatokat adnak — volt, aki úgy fogalmazott, hogy körülbelül 2000-ig kell e tekintet­ben előre gondolni —, és állandó- forrásokat igényelnek. Szükséges­nek mondták a tanácskozáson a tanácsok által központosított for­rások bővítését, illetőleg a taná­csok és a gazdálkodó szervek együttműködésének összehangol- taibbá tételét. Ami pedig a né­pesség helyben maradásának em­beri tényezőit illeti, itt hangsú­lyozottan szóltak a képviselőik ar­ról, hogy érdemibbé kell tenni a tanácsi demokrácia fórumait, a tanácsok és a lakosság kapcsola­tait. A bizottsági ülésen elfogadták az Országos Tervhivatal részéről elhangzott tájékoztatót, s — mi­ként a vitában is felszólalt Cselő­tei László, illetve Gajdócsi István utalt rá — a képviselők közéleti közreműködését is ígérték ahhoz, hogy javuljon tovább a közsé­gek lakosságmegtartó képessé­ge. (MTI) Lemaradás mutatkozik a terme­lésiben — és többnyire az export­ban is — a *Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyáránál, az MMG Automatika Művek vezér­léstechnikai gyáránál, az IGV kecskeméti gyáránál, a Kecske­méti Zománc- és Kádgyámál, az Újpesti Gépelemgyár kecskeméti gyáregységénél. Ezek a vállalatok és gyárak jelentős erőfeszítéseket tesznek a hátrány ledolgozására, a kádgyárban például szeptem­ber 1-től új érdekeltségi és ösz­tönző rendszert vezettek be és külön munkaversenyt indítottak. A .megyeszékhely könnyűipari üzemei közül az Alföld Cipőgyár 1983-ra 75 millió forint tőkés ár­bevételt tervezett. Ezt előbb 83 millióra, majd a gyárt pártszer­vezet javaslatára 103 millióra nö­velték. A vállalat felülvizsgálta a lehetőségeit, meglevő rendelésál­lományát és szabad kapacitását, és úgy látta: megfelelő termelés­szervezéssel a többletkivitel elő­állítható. Ugyancsak több árut értékesít dollárért a Parketta- gyártó vállalat, valamint a Szék- és Kárpitosip.ari Vállalat kecs­keméti gyáira is. Parkettából a tervezett 40 millió forintot érővel szemben várhatóan 50 milliós ér­ték talál gazdára tőkés piacon. A SZKIV kecskeméti gyára ti­zenötről 21 millió forintra növeli nem rubel elszámolású árbevéte­lét. Angol, kuvaiti, és jordániai . megrendeléseken dolgozik a Habselyem Kötöttárugyár kecs­keméti gyára, s az első negyed­éves kiesést pótolandó, NSZK-be- li és olasz vásárlókkal tárgyal­nak. A tőkés export itt is, csak­úgy mint a Petőfi Nyomdában, a tervezett szinten valósul meg. S. B. Versenyben a nagyobb árbevételért (Folytatás az 1. oldalról.) más fontos alkatrész hiányzik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom