Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-04 / 234. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 234 szám Árai 1,40 Ft 1983 október 4. kedd Losonczi Pál hazaérkezett Losonczi Pál, az Elnöki • Tanács elnöke hétfőn hazaérkezett New Yorkból, ahol részt vett az Indira Gandhi indiai miniszterelnök által ,kezdeményezett állam- és kormányfői találkozón és felszólalt az ENSZ-közgyűlés ülésszajkán, majd hazafelé rövid időre megszakította útját Párizsban. Losonczi Pál fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Trautman.n Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, valamint közéletiünk több más vezető személyisége. (MTI) Összehívták a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságát Az előzetes megállapodásnak megfelelően 1983. október közepém Szófiában kerül sor a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának soros ülésére. (MTI) A hétvége sportmérlege ALMA ’83 (3- ow»i) Hagyományainkhoz hirven egy-egy mezőgazdasági termék betakarításakor felkeresünk néhány gazdaságot, kistermelőt. Igyekszünk emberközeliből1 bemutatni gondjaikat, megismerni törekvéseiket Tavaly az almaértékesítés akadozása miatt sokan egyedüli „megoldásnak” a fejszét, a fűrészt láttáik. Ha nincs alma, nincs baj — mondogatták. Szerencsére többen józan fejjel mérlegeltek. Az <dei almaszezon sem problémamentes, hiszen az aszály és a szeptember elejei erős szél megszedte a vámot Az viszont .bizonyos, hogy a korrekt partneri kapcsolat híján a sokait hangoztatott „Termelők, forgalmazók, kereskedők fogjatok össze!" jelmondat többször elfelejtődik .. . iFeivételümk a dunavecsei Béke Termelőszövetkezetben készült, ahonnan exportra és a hazai üzleteikbe szállítanak. Az elmúlt hét végén újabb sportágak képviselői kapcsolódtak be a bajnoki küzdelemsorozatba. Szombaton és vasárnap élvonalbeli kosárlabdázóink számára is megkezdődött a versengés a bajnoki pontokért. Az első fordulóban mind a kecskeméti, mind a bajai kosarasok győzelemmel rajtoltak. Bár női röplabdában még csak a bajnoki előkészületeknél tartanak, máris sikeresnek mondható a DUTÉP SC női együttesének bemutatkozása. A kecskeméti csapat értékes 2. helyezést szerzett a 8. alkalommal megrendezett Hírős Kupa tornán. NB H-es labdarúgó-csapataink közül a Bajai SK otthonában győzte le a szolnoki MTE csapatát, míg a KSC — ugyancsak hazai pályán — csak döntetlent tudott kiharcolni a Keszthely együttese ellen. Részletes beszámolóinkat lapunk 7. oldalán találhatják olvasóink. HATEZER TONNA BÉBIÉTELT KÜLDENEK AZ ÜZLETEKBE Őszi nagyüzem a konzervgyárban Teljes kapacitással dolgozik a hazai konzervipar tizenhat gyára. Jelenleg főként a paradicsom, a paprika feldolgozása jelenti a legnagyobb munkát, de a szilva-, a körte- és az almaszállítmányokat is fogadják az üzemek. A nyári szárazság a kertészeti termelésben országszerte kieséseket okozott, a Kecskeméti Konzervgyárban is sokkal keveminőségét. sebb zöldségfé- . lét vásárolhattak fel. Zöldborsóból például a szerződött mennyiségnek csupán hatvan, a zöldbabnak mintegy ötven, a csemegekukoricának hetvenöt százalékát vehették át a termelőktől. A paradicsomot még szedik a gazdaságokban, de várhatóan a tervezett mennyiségnek csak a fele érkezik a konzervgyárba, bár ennek minősége lényegesen jobb, mint az elmúlt években. A gyümölcs felvásárlása valamivel kedvezőbben alakul: meggyből, almából, körtéből 20—50 százalékkal többet szállítottak a termelők. A kecskémé*; gyárban így jövőre is folyamatosan tudnak munkát adni a dolgozóknak. Befőttből mintegy 9 ezer, dzsemből 3 ezer tonnányi várja majd a kereskedelem megrendelését. A gyümölcslevek készítéséhez elegendőnek mutatkozik a nyersanyag, sőt új, a korszerű táplálkozás követelményeit figyelembe vevő ivó- levek gyártását is tervezik. A gyár egyik legkelendőbb cikke a bébiétel és -ital. Ezek készítéséhez az alapanyagot mindenképpen előteremtik. Most a hozzávaló karfiol feldolgozását végzik, de a sárgarépa és a sütőtök érkezését is a napokban váriák. A vásárlók, illetve a kereskedelem igényeinek megfelelően mintegy 6 ezer tonna bébiételt tudnak szál. lítani. A bébiitalok gyártását szintén megkezdték és a kötelező megfigyelő tárolást követően ezt is küldhetik az üzletekbe. A Kecskeméti Konzervgyár a zöldségfélékből készült termékek exportkötelezettségének várhatóan nem tud eleget tenni. Ez főleg a szocialista országokba — a Szovjetunióba, az NDK-ba, Csehszlovákiába — indított készítményekre vonatkozik. A tőkés export teljesítése még mindig nyitott kérdés, főleg a hiányzó paradicsom- alapanyag miatt —, de a tervet valószínűleg sikerül legalább megközelíteni. Magyar műszaki napok Jugoszláviában Magyar gazdasági és műszaki napok kezdődtek hétfőn Jugoszláviában. A Magyar Kereskedelmi Kamara, a Műszaki és Természet, tudományi Egyesületek Szövetsége, illetve a jugoszláv partnerek rendezésében Belgrádban, szerdától pedig további két városban, Szarajevóban és Szkopjéban előadássorozatokon ismertetik meg a jugoszláv szakembereket a magyar gazdasági, műszaki élet helyzetével, elősegítve ezáltal a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztését, fórumot teremtve a kapcsolatok új formáinak kialakításához. A két ország legfontosabb eevütt- működési területei alapján 17 magyar vállalat 32 szakember tart előadást, bemutatva a jármű-, műszer- és építőipar, a mezőgazdasági gépgyártás és a számítás- technika műszaki újdonságait. A magyar gazdasági és műszaki napok ünnepélyes megnyitása Belgrádban, a mérnökszövetség székházában volt. Alekszandar Mitrovics, a Szerb Gazdasági Kamara elnöke és Lőrincze Péter, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkára után dr. Hetényi István pénzügyminiszer mondott beszédet. méltatva a két szomszédos szocialista ország baráti kapcsolatait, egyre gazdagabb együttműködését. Hangoztatta, hogy kapcsolataink fejlesztése a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal „nem csupán kereskedelmi kérdés, nem a mindenkori konjunkturális helyzet szülötte, hanem politikailag jól megalaDozott, tartós gazdasági érdekek kifejeződése. Az együttműködés, a gazdasági kapcsolatok bővítésének irányait és lehetséges területeit érintve megemlítette a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart, a vas- és színesfémkohászatot, a közlekedési eszközök gyártását, az elektromos ipart, valamint az energetikai ágazatokat és a köny- nyűipart is. HUSZONNÉGY CSATORNÁS ANTENNA Megkezdődött a tv-kábelhá!ózat szerelése a megyeszékhelyen Többfelé Bács-Kiskun megyében, így Kecskeméten is állandóan visszatérő panasz, hogy rosszak a tv-műsor vételi lehetőségei. Gondot jelent ez a társasházaknál is, ahol a központi antennák nehezen állíthatók be, emiatt a készüléktulajdonosok rendszerint egyedi megoldásokhoz is folyamodnak. Maguk bütykölte saját antennát szerelnek fel. Ez viszont rongálja az épületek tetőzetét, elcsúfítja a városképet, és mégsem nyújt hibátlan vételt. Ezeken a gondokon hivatott segíteni az a kábeles televízióvételi rendszer, amelynek szerelését a napokban kezdték meg Kecskeméten. Egy nagy teljesítményű, 24 csatornás tv-antennát és erősítő központot szerelnek fel a Keszthelyi Híradástechnikai Vállalat szakemberei a megyeszékhely legmagasabb épületéres a megyei tanácsházára. Innen kábelen továbbítják majd a műsort a rendszerbe bekapcsolt laikásokba. Az antenna már a helyére került, az erősítő szerelését ikét héten belül befejezik, s még az idén elkészülnek a törzskábelek kiépítésével. A huszonnégycsatornás antennát és a rendszer kiépítésének első ütemét — amely magában foglalja a Széchenyivárost összekötő törzskábelt — a Kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat rendelte meg mintegy 4,6 millió forintos költségelőirányzattal. Ehhez a nagyközösségi tv-kábelrend- szerhez egyébként az elkövetkező években a vállalat saját távfűtő-, lift- stb. diszpécserszolgálatát is hozzákapcsolja. Nemsokára megkezdik körülbelül 300—500 szédhenyivárosi tanácsi bérlakás bekötését. Ezen a lakótelepen egyébként a kábelhálózat 85 százaléka már ki van építve. A kábeles városi tv-antenna lehetővé teszi a magyar, s a jugoszláv 1. és 2. műsorok, valamint a szlovák tv vételét. A moszkvai tv műsorának vételéhez szükséges feltételek megteremtése szintén folyamatban van. Ezenkívül a távlati fejlesztés során további tv-műsorok bekapcsolására és más lakossági szolgáltatást nyújtó diszpécserrendszerek kiépítésére lesz lehetőség. A tanácsi bérlakások bekapcsolását az IKTV folyamatosan elvégzi. Csatlakozhatnak azonban az antenna kábelrendszeréhez a lakóközösségek és egyéni lakástulajdonosok is. A törzskábelhálózat folyamatosan épül ki Kecskeméten ás csak lakossági erőforrások bekapcsolásával valósítható meg. A hozzájárulás összegét és a csatlakozási feltételeket ez év végéig kidolgozza a városi tanács. Ugyanakkor a Kecskeméti Ingatlankezelő ás Távfűtő Vállalat a rendszer kiépítésére és gondozására kivitelező és fenntartó részleget szervezett, amely vállalja a beszerelést és az üzem• Az IKTV szerelői a megyei tanács épületének tetején felállított 24 csatornás antennán dolgoznak. (Tóth Sándor felvétele) biztos fenntartást is. Ezért a város lakói, elsősorban a lakóközösségek tagjai, addig ne fogjanak hozzá tv-antenna szereléshez, amíg nem tájékozódnak a kábeles csatlakozás lehetőségéről. Erre vonatkozóan az IKTV minden érdeklődőnek részletes felvilágosítást ad. A városi tanács és az OTP már jelezte, hogy a Széchenyivárosban most épülő lakásokat kivétel nélkül csatlakoztatják a kábeles városi televízió- antennához. A kecskeméti kezdeményezés a megye más városai részére is példamutató lehet, kiváltképpen ott, ahol gyenge a tv-műsor vételi lehetősége. —r —a NÖVELI EXPORTJÁT A BAJAI KISMOTOR ÉS GÉPGYÁR Húzóerő a többletvállalás Három évvel ezelőtt született meg a bajai Kismotor és Gépgyárban a szerződés a Renault francia céggel harmincféle alkatrész és előszerelt egység, valamint a revétlenítő gép komplett gyártására. A kapcsolat azóta folyamatosan bővül. A közvetlen exporttermékek sorát növelték egy NSZK fékrendszereket gyártó cég megrendelései a különböző rendszerelemekre, például a nyomásszabályozó fékkamra szállítására. Az egyre szélesedő kapcsolatok révén jelentős exportemelésre kapott lehetőséget a bajai gyár. A tavalyi eredményhez először 5 millió, majd újabb, csaknem kétmillió forintos többletet vállalhattak. így idei közvelten tőkés exportjuk meghaladhatja a 22 millió forintot. Ha az éves termelési tervhez viszonyítjuk, nem tűnik sóknak az export mennyisége, hiszen a több mint 557 millió forintból a közvetlen tőkés kivitel csak 4,1 százallék, a közvetett .pedig 3,4 százalék. Baján a termékek nagy része hazai gyárak számára készül. A legnagyobb vevő a Magyar Vagon- és Gépgyár és az IKARUS Karosszéria és Járműgyár. A hazad késztermékeket képviseli- például az Újpesti Gép- elemgyártól' átvett gyártmány- család, a pneumatikus csiszológépek három típusa. A Kismotor- és Gépgyár bajai üzeme tehát a háttéripari tevékenységet tekintheti fő profiljának. A tőkés exportot,, annak növelés-ét mégis fontosnak tartják, és nemcsak az árbevétel emelése miatt. Hatalma® húzóerő — mondták, ezzel kapcsolatban —, emellett tudatformáló tényező is. A szoros határidők tartásáért, a magas minőségi követelmények teljesítésiéért tett erőfeszítések a többi gyártmányra is kedvezően hatnak. A munkavégzés minőségében, az alkalmazott technológiában érezhetőek az eredmények. Baján azt vallják, hogy még akkor is érdemes vállalkozni exporttermelésre, ha az adott időszakban a gyártmányok gazdaságossága nem éri utói a hazai piacra készülő termékekét. A gyakorlottság, a megszerzett biztonság, az alkalmazkodás a külföldi partner igényeihez egy-két éven beiül ezen a téren is meghozza az eredményt, A kockázat ugyan a nem túl korszerűnek mondható géppark esetén nagyobb, mint egy modern üzemnél lenne, hiszen igényesebb feladatot kell megoldani, az optimálisnál alacsonyabb színvonalon- álló termelési eszközökkel. Mi a megoldás ilyen esetben? A sokat emlegetett emberi tényező kap főszerepet. Tanul a vezető, a technológus és a munkás, kieszelnek újabb .és újabb fogásokat, finomítják a módszereket. A kiugrás sikerült. Az export- munkák során szerzett tapasztalatok segítségével javították a hazai piacra készülő termékek közül i$ egyik-másik konstrukcióját, üzembiztonságát. Ma már a külföldi partnerek is ritkán kifogásolják, hogy hibás az alkatrész. F. E. Biológiai forradalom A környékbeliek bogarasnak tart ják azt a nem , éppen fiatal parasztembert — az egyik bácskai téesz elnökét — akivel nemrégiben lehetőségeikről beszélgettem. Kedvtelése ugyanis a 'jövő kutatása. Való igaz, szokatlan volt egy olyan ember szájából hallani a biomasszáról a |fosz- szilis és hőtermikus alapanyagról, aki sihederkérvt még az apáról fiúra szálló módon: nyakában a gyeplővel baktatott a barázdában az eke és a tehenek után. Furcsa volt hallani azért is, mert biogáz-hasznosító telepet említett, ahol a sertések — az eddig legjobb esetben trágyaként hasznosuL ló — mellékterméke szolgáltatja majd az állatgondozók öltözőjének melegét, a zuhanyzók rózsáiból kifolyó víz hőjét. (Jelenleg olajjal fűtenek.) Tisztelet és megbecsülés az ilyen embernek, aki képes haladni a korral. Ez még nálunk a gyakorlati, termelő, mindennapos gondjaikkal bajlódó üzemekben néha szokatlan. Pedig a nagyvilágból érkező híradások már beszámolnak olyan eredményekről, amelyeket tanácsos lenne megfogadni. Ha az állati, növényi eredetű anyagok körforgásában a szerves anyagok átalakulását, hasznosulását, továbbá o fennmaradó termékek lebontásának folyamatát vizsgáljuk, pazarló „biológiai nyomortanyaként’’ jellemezhetjük a másként jó eredményt elérő ; üzemeket, hizlaldákat. Néhol felmérték a jövő útját. A városföldi sertéshizlaló társulásnál például már évekkel ezelőtt tervbevették, hogy a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalatnál eddig hulladékként jelentkező alapanyagból kiváló minőségű és olcsó takarmányadalékot készíthetnek. Nemrégiben az Agrárgazdasági Kutató Intézetben elkészült egy tanulmány, amely az ezredfordulóig vizsgálja Bács- Kiskun megye lehetőségeit. A kutatók javaslatként említik, a szerves anyag ésszerű hasznosításánál, hogy a jelenleg ismert eredmények alapján a Pápai Állami Gazdaság — ahol holnap rendeznek ilyen tárgyú bemutatót — gyakorlatának általánosításával a megye jelenlegi sertésállománya jelentősen növelhető lenne. Olcsóbban, hatékonyabban, illetve minimális import mellett gazdálkodhatnának az állattartó üzemek. A különböző eredetű melléktermékek és a nedvesen tárolt kukorica együttes hasznosításával ugrásszerűen csökkenthetők a költségek. Ezzel a napjainknak megfelelő ütemben léphetnének előre a hizlaldák, sok helyütt ugyanis hiába a korszerű gép, a drága takarmány, az értékes állat, a gazdálkodás egysíkú és pazarló. C*. P.
