Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-25 / 252. szám

XXXVIII. évf. 252. szám Árai 1,40 Ft 1983. október 25. kedd VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Magyar párt- és kormányküldöttség utazik ma Lengyelországba Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak vezetésével a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának, a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsának és Miniszter- tanácsának meghívására ok­tóber 25-én, ma, magyar párt­ós kormányküldöttség utazik hivatalos baráti látogatásra a Lengyel Népköztársaság­ba. (MTI) A HABSELYEM KÖTÖTTÁRUGYÁR TELJESÍTI TERVET A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti 3. számú gyárában Kubalek Ferencné igazgatónőtől arról érdeklődtünk, hogyan tel­jesítették eddig idei tervüket. — Az első negyedévünk elég gyenge volt — mondta az igaz­gatónő, — Miután kelméink jó ré­sze tőkés import fonalból készül, a behozatali korlátozás rányom­ta bélyegét a mi tevékenysé­günkre is. Vállalatunk illetékes szakemberei hazai fonal felhasz­nálásával új összetételű anyago­kat terveztek, amelyek beváltot­ták a hozzájuk fűzött reménye­ket. A pamutjellegű új anyagok korszerűbbek,' mint a műszála­sok, nedvszívók, légáteresztők, ezért a közönség szívesen vásá­rolja az ebből készült ruházati cikkeket. — Ezek szerint sikerült leküz­deni az év eleji nehézségeket. — A második negyedévtől már nem volt alapanyag-ellátási gon­dunk, s teljes erővel megkezdőd­hetett a termelés. Abban, hogy sikerült utolérnünk magunkat, rendkívül nagy szerepük van a szocialista brigádoknak. Jelenleg már elmondhatjuk, hogy éves ter­vünk időarányosan teljesítve van. A brigádok megérdemelten kap­tak teljesítményeikért 300 ezer forint célprémiumot. — Milyen termékek hagyták el a szalagokat az idén? — A belföldi kereskedelem megrendelésére főleg iskolakö­penyeket és női nadrágokat' ké­szítünk. Ez utóbbiból szeptember végéig 1,5 millió került le a sza­lagokról. A köpenyekkel kapcso­latban külön érdekesség, hogy míg tavaly sötétkék volt a gyár­tott mennyiség '80 százaléka, ad­dig az idén már csak a fele. Fi­gyelembe vettük az igényeket és gyártunk a diákok részére piros, világoskék - és- fehér köpenyeket is. Ebben az évben 200 ezer ke­rült tőlünk a boltokba. — Hogyan alakult az export? — A szovjet megrendelőknek a tavalyihoz hasonlóan 2,5 millió rubel értékű női blúzt, hálóinget, köntöst és más terméket gyártot­tunk az év első kilenc hónapjá­ban. A vártnál is jobban alakult a tőkés exportunk. Míg tavaly egész évben 1 millió 43 ezer dol­lár értékű temékünk jutott tőkés államokba, addig az idén szep­tember végéig már 1 millió 56 ezer dolláros megrendelésnek tettünk eleget. Köszönhető ez nem utolsósorban annak, hogy termékeink minősége megfelel a követelményeknek, az I. osztá­lyú áruk aránya eléri a 97 száza­lékot. Az angol, olasz és svéd megrendelők után jelentkezett nálunk az NSZK-beli Triumph- cég képviselője. Tárgyalásunk jól sikerült, novemberben megkezd­jük részükre 10 ezer hálóing ké­szítését. Várhatóan a jövő évre nagyobb megrendelésre számít­hatunk új partnerünktől. — A negyedik negyedévi fel­adataik? — Tervünk maradéktalan tel­jesítése a legfőbb célunk. Remél­jük: sikeresen tudjuk majd telje­síteni a tavalyinál is nagyobb fel­adatunkat. A múlt évben ugyan­is 260 millió forint volt az árbe­vételünk, az idén pedig el kell érnünk a 300 milliót. Az év vé­géig 800 ezer rubel értékű mun­kát végzünk a szovjet megren­delő részére, a tőkés államokba — Angliába, Kuvaitbä, Jordá­niába és az NSZK-ba pedig 300 ezer dollár értékű terméket ké­szítünk. ■ . . . : O. L. • A szabászat dolgozói korszerű gépeikkel rendkívül nagy figye­lemmel végzik munkájukat, hogy minél kevesebb legyen a hulla­dék. Felvételünkön Sárga Imrénc vágószabász munka közben. CSAKNEM KÉTSZÁZ HALOTT Merénylet Bejrutban 9 Romokban hever az amerikai tengerészgyalogosok főhadiszállása a libanoni főváros nemzetközi repülőterétől nem messze. Vasárnap reggel, helyi idő sze­rint 6 óra 20 perckor egy vörös­re festett teherautó rohant a bejrúti nemzetközi repülőtéren levő ötemeletes épület felé, amely a tengerészgyalogosok egyik pa­rancsnoki központjául és szállás­helyéül szolgált. Az őrülten ro­bogó autó áttört két ellenőrző poszton, megkerült egy harmadi­kat, és berohant az épület előte­rébe. Az egyik őr öt lövést adott le az autóra — de nem tudta meg­akadályozni, ami bekövetkezett: becslések szerint egy tonna TNT robbant fel a következő pillanat­ban, az épület méternyi vastag tartóoszlopai gyufaszálként rop­pantak össze és a házból nem maradt más, csak egy emelet magas romhalmaz. Az épületben mintegy 200 ember tartózkodott. Eddig 146 halottat találtak, közel ötvenen megsebesültek. Néhány szerencsés tengerészgyalogosnak kimenője volt... Három perccel később és két kilométerrel odébb egy másik te­herautó sóik száz kiló robbanó­anyaggal megrakva áthatolt a francia ejtőernyősök által lakott kilencemeletes épület ellenőrző kordonén, -behatolt a föld alatti garázsba és ott robbant fel: leg­kevesebb 31 ejtőernyős meghalt, több tucatnyi a sebesültek száma és mintegy 50 katonát „eltűntnek” nyilvánítottak. . . A libanoni tömegtájékoztatási eszközök először szinte egyönte­tűen úgy vélekedtek, hogy a me­rénylet célja: meghiúsítani a nem­zeti megbékélési tárgyalásokat, amelyek november elején kezdőd­nének Genfben. Ezeket a tárgya­lásokat eredetileg csütörtökön tartották volna meg — a bejrúti repülőtéren. Dzsemajel elnök már közölte, hogy a nemzeti megbékélést sem­mi sem akadályozhatja meg. Va­lid Dzsumblatt, a kormánnyal szemben álló nemzeti megmen- tési front egyik vezetője közölté: „Semmi közöm az ügyhöz..Da­maszkuszban a Palesztinái Felsza­badítást Szervezet szóvivője el­határolta a szervezetet a véres tragédiától, egyidejűleg felszólí­totta a négyhatalmi erőket: tá­vozzanak békességben — és azon­nal Libanonból. Egy eddig ismeretlen szervezet — névtelen telefonhívás által — közölte, hogy a merényletet a szervezethez tartozó két fiatalem­ber hajtotta végre: mindketten .„életüket áldozták”. Ez az állító­lagos szervezet: a „Szabad Iszlám Forradalmi Mozgalma”. Hétfőn még folyt a. mentés« a két hatalmas, füstölgő romhalma­zon. A közel kétszáz, többségük­ben tizen- és huszonéves ameri­kai és francia katona haláláért a két ország vezetőinek Washing­tonban és Párizsban kell számot adniuk. A személyes tragédiák nem odázhatják el a választ, el­sősorban a „kötelezettségről”. Sam Nunn demokratapárti szenátor, a szenátus egyik elismert katonai szakértője a merénylet után kije­lentette: az elnöknek elsősorban világosan ki kell mondania, hogy .végül is mit szándékozik elérni az amerikai katonai jelenléttel Libanonban? A Reuter hírügynökség is fel­tett egy kérdést, amelyre az ame­rikai kormányzatnak válaszolnia kell: „Pontosan milyen stratégiai érdekei fűződnek az Egyesült Ál­lamoknak Libanonhoz, ehhez a belső viszállyal küszködő ország­hoz, a melyük se közeli szomszéd­ja — mint Közép-Amerika —, se jelentős olajtermelő — mint Szaúd-Arábia —, és nem is a re­gionális stabilitás egyik meghatá­rozó hatalma — mint Izrael?” Washingtoniban a libanoni po­litika „változatlanságáról” beszél­nek, de máris akadnak olyanok, akik az amerikai alternatívát így fogalmazzák meg: vagy kivonul­ni — vagy „bevonulni”. Ezek kö­zé tartozik például Henry Kissin­ger is ... NEMCSAK A PÉNZRŐL VAN SZÓ A takarékossági hónap megyei ünnepsége A takarékosság nem az OTP és a takarékszövetkezeti hálózat bel­ső ügye, s nemcsak a pénzzel való ésszerű gazdálkodást jelenti. Komplex módon értelmezte ezt a XII. pártkongresszus határozata is, amelyben megfogalmazódott: „A társadalmi tevékenység min­den területén az eddiginél is fon­tosabb feladat a belső tartalékok feltárása és hasznosítása, a mun­ka termelékenységének gyorsabb növelése, a termelési költségek mérséklése. Különösen fontos az önköltség, az energia- és anyag­hányad csökkentése. Nagy tarta­lék rejlik az irányítás, az üzera- és munkaszervezés, a kooperáció javításában, a munkaidő teljesebb kihasználásában, a fegyelmezet­tebb munkában.” A fentiek elsősorban a gazda­ságra érvényesek, de ugyanilyen érdekünk a lakosság takarékossá­ga is, amelyet elsősoriban az OTP számaival lehet minősítem. Bács-Kiskun betétállománya a legmagasabb a megyék közül, az 1983-ra tervezett 800 milliós nö­vekedéssel várhatóan meghaladja a 11 milliárd forintot. Legkedvel­tebb a kamatozó1 könyvesbetét, de egyre több a nyereménybetét és a takaréklevél is. Egy év alatt megkétszereződött a devizaállo­mány, és 33 millió forintot kezel­nek a lakásigénylési letétszámlá­kon. (Folytatás a 2. oldalon.) Épülnek a bortárolók Soltszentimrén (4. oldal) A soltszentimrei Ezerjó j Szakszövetkezet — igénybe . véve az állami támogatást — húszezer hektoliterrel bővíti bortárolóinak befő- | gad ólképességét. Eddig tíz- j ezer hektoliter elhelyezé­sére alkalmas betontartály készült el. Képünkön min­tát vesznek a szőlőszállít­mányból a cukorfok meg- i állapítására. A hétvége sportmérlege Az elmúlt hétvégén a labdajátékok képviselői ját­szották a főszerepet a küz­dőtéren. Élvonalbeli férfi röplabdázóink kellemetlen meglepetést szereztek az­zal, hogy kikaptak az Új­pesti Dózsától. A nők mér­lege egy győzelem, egy ve­reség. A megye élvonalbe­li kosárlabdacsapatai közül a BSK és a KSC férfiegyüt­tese győzelemmel zárta a fordulót, míg a kecskemé­ti női együttes egyszer nyert, egy alkalommal pe­dig vesztesként hagyta el a játékteret. NB Il-es labdarúgócsa­pataink közül a BSK érté­kes pontot szerzett Szek- szárdon, míg a KSC vesz­tesen tért haza Sopronból. Részletes sporttudósítá­sainkat lapunk 7. oldalán közöljük. Emlékezés Kiskunhalas. Véget ért az almaszüret 9 Az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezetben jövőre már öntözni is tudják az ültetvények java részét. Idén eddig 1470 tonnát szállítottak exportra és 456 tonnát a hűtőházba. A szedés befejezése után a gaz­daság dolgozói még válogatják és osztályozzák a gyümölcsöt. felszabadulására 1944. október 23-án, a Szegedi úton előre nyo­mulva a szotvjet csapatok különösebb harc nélkül felszabadították Kiskunhalast. Ezt követően, októ­ber 25-én a szovjet parancsnok felhívta a gyárak, üzemeik, hivatalok, és szórakozóhelyék vezetőit, hogy haladéktalanul kezdjék meg a munkát, a köz­tisztviselőiknek, polgári alkalmazottaiknak Október 26-án kellett megjelenniük a hivatalokban. Ezzel a felhívással kezdődött meg tulajdonképpen« Kiskun­halas történelmének legújabb szakasza, amely az eltelt 39 év alatt soha nem látott fejlődést eredmé­nyezett a Kiskun városban. Ezeket is összegezte tegnap délután, a Gózom István Művelődési Köz­pontban összegyűlt ünneplő közönségnek Tánczos Sándor, a városi tanács elnöke. Ünnepi beszédé­ben fontos szefepet kapott — éppen az évforduló kapcsán« — az erős békeóhajtás, a mindenféle há­borús veszély elkerülésének kívánsága. Az ünnepi beszéd után Szabó Endre, a KISZ Kis­kunhalasi .városi-járási Bizottságának titkára is­mertette a felhívást, amellyel a felszabadulás em­lékeit kívánják összegyűjteni az utókor számára. Ebben a munkában egyaránt számítanak, az úttö­rőkre, a KISZ-es fiatalokra, és mindazokra, akik emlékeikkel, élményeikkel, vissza tudják idézni a majd négy évtizeddel ezelőtti történelmi időiket. Az ünnepség befejező részében a zeneiskola nö­vendékei adtak hangversenyt. N. M. Régészeti kiállítás Tegnap nyílt meg a kecskeméti Katona József Múzeum új termében annak a kiállítássorozatnak az első tárlata, amely Bács-Kiskun megye legfris­sebb régészeti eredményeit mutatja be. A Szentkirály népei című kamaraméretű gyűjte­mény annak a mintegy másfél évtizednyi kutató­munkának a gyümölcsét tárja az érdeklődők elé, amelyet Pálóczi-Horváth András vezetésével vé­geztek a szakemberek a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából. A több évszázados település a jelen­legi Lászlófalva területén és annak környékén volt, mintegy húsz hektárnyi területen. A tatárjárás után elnéptelenedett — már azelőtt is a Szentkirály ne­vet viselő — falut Nagy Lajos király népesítette be újra kunokkal. A letelepedett, keresztény módra élő kunok kultúrájába, a nomád életmódról való át­térés folyamatába nyújt bepillantást a kiállítás. (Folytatás a 2. oldalon.) Az elmúlt hét végén a megye nagyüzemei be­fejezték a téli alma betakarí­tását. Ezzel a gyümölcs fel­dolgozása, vá­logatása még nem ért véget. Ha az idei esz­tendőt jelle­mezni kellene, akkor a külke­reskedelem szempontjából a lehetőségek évének nevez­hetnénk, ugyanis lénye­gesen többet lehetett volna külföldön ér­tékesíteni, mint ameny- nyit valójában sikerült. A legjelentősebb exportáló, a Hungarofruct 42 870 tonna«, idén termett almát tudott volna az orszá«g|határon kívül elhelyezni. A gyümölcs egy része apró ma­radt, tehát az igényes piacokon eladhatat­lan. Az dk egyértelműen az aszály, hiszen iá rek'kenő nyári hőségben az almák nem növekedtek megfelelően. Legtöbbjük át­mérője 1—1,5 centiméterrel elmaradt á várttól. Hétfőig mintegy 26 ezer tonnát szállí­tották külföldre, valamint a vállalat buda­örsi hűtőházába. A mennyiséget- tekintve eddig legtöbbet, 8663 tonnát, a csehszlovák piacokra indítottak. A végső összegzéskor azonban a Szovjetunió lesz a listavezető, hiszen ide csaknem 21 ezer tonna Bács- Kiskun megyében termett almát szállíta­nak. A Szovjetunióba történő árufeladások­ban változás, hogy az idén nemcsak Cso- pon, hanem Mándokon is rakodhatnak a megyei nagyüzemek. Naponta hét. úgyne­vezett széles vagonnyit indíthattak útnak. Napjainkban már csak kettőt, hármat ra­kodnak. Jellemző az aszály okozta kárra, hogy Starkingból mintegy négyezer tonnát szerettek volna hűtőházban tárolni, későb­bi értékesítésre. Ennek a mennyiségnek csupán a fele várja, hogy a jobban fizető téli, illetve kora tavaszi piacon találjon vevőre. Gondot okozott az a tízezer tonnás meny- nyiség is, amelyet évek hosszú során az NDK-ba szállítottak. Most a német part­ner csupán kétezer tonna megvételére vál­lalkozott. Az apró gyümölcsnek végül is találtak viszonylag jól fizető piacot: tőkés országokba szállítottak eddig 5869 tonnát, amelyet ott léaImának dolgoznak fel. A Hungarofruct megyei kirendeltségén ka­pott tájékoztató szerint érdemes lenne a megye északi részén egy olyan sűrítőüze­met létesíteni, ahol a kiskőrösi és a kecs­keméti járásban termett, ipari feldolgozás­ra alkalmas gyümölcsöt sűríthetnék. Ezért mindenképpen magasabb árat kaphatná­nak a külpiacokon. Az eddigi szezon nem volt mentes a minőségi reklamációktól sem. Csehszlová­kiából példáiul eddig 17 vagon almát küld­tek vissza minőségi okok miatt. Megszigo­rodott a Szovjetunóba küldött almák átvé­tele is. Szinte minden üzemnek küldtek vissza át nem vehető tételeket. Napjaink­ban azonban már — ismerve a megválto­zott követelményeket — kifogástalan mi­nőségű árut szállítanak az átrakó állo­másra. Cz. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom