Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-22 / 250. szám

1983 október 22 • PETŐFI NÉPE * 3 BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA Beszámoló a népi ellenőrzés munkájáról (Folytatás az l. oldalról.) Szakali József államtitkár, a KNEB elnöke rámutatott: tevé­kenységünk lényeges eleme, hogy a népi ellenőrzés egész szervezete még aktívabb, kezdeményezőbb lett és az igényekhez jobban iga­zodó témaválasztással hatéko­nyabban támogatja a politikai és állami vezetés munkáját. Ellenőr­zési munkánk a végrehajtás mi­nőségének is fontos értékmérőjé­vé vált. A népi ellenőrzés az eltelt idő­szakban elismerést vívott ki az irányító és a vizsgált szervek kö­rében egyaránt. Mindennek fő forrása: az ellenőrző munka tár­sadalmi bázisa és következetes de­mokratizmusa, az n munkastílus, amely szerint a vizsgálati elem­zések és javaslatok politikai és szakmai felkészültségre, jobbító szándékokra épülnek. A tapasztalatok közül figyelmet érdemel, hogy számottevően nőtt a gazdálkodó szervezetek, a dol­gozók, a lakosság közéleti érdek­lődése, a közösség ügyeiért érzett felelősség. Az eltelt négy évben a népi ellenőrzés is a legidőszerűbb kérdésekre igyekezett összpontosí­tani erőit. Átfogóbbá váltak az el­lenőrzések. Több vizsgálat fontos gazdaságpolitikai döntés előkészí­téséhez kapcsolódott. Megnőtt a népgazdaság fejlesztésének alap­kérdéseivel, ezen belül a termék- szerkezet szükségszerű átalakítá­sával vagy például az anyag- és energiatakarékossággal foglalko­zó elemzések iránti igény. Vállal­ták például a külgazdasági egyen­súly javításával kapcsolatos té­nyezők tanulmányozását. így a többi között megvizsgálták a tő­kés vállalatokkal folytatott koo­perációt, továbbá a fővállalkozói export alakulását. A népi ellenőrzés a jövőben is arra törekszik, hogy előmozdítsa a magas szintű gazdasági dönté­sek megalapozását. Feladatuknak tartják, hogy feltárják: milyen okok gátolják a meglévő dönté­sek végrehajtását. Elemzéseik nem egyszer azt bizonyítják, hogy nincs szüség újabb határo­zatokra, mert elegendő lenne a meglévő döntések következetes és hiánytalan végrehajtása. Ilyen esetekben ennek megkövetelésé­re hívják fel a figyelmet. Munkájuk homlokterében áll a dolgozók, az állampolgárok széles rétegeinek életkörülmé­nyeit, közérzetét alapvetően be­folyásoló folyamatok elemzése. Különösen nagy visszhangot vál­tottak ki a lakosság egészségügyi, szociális, kulturális és kereske­delmi ellátását, e tevékenységek irányítását, az anyagi és szelle­mi erőforrások ésszerű felhasz­nálását ellenőrző vizsgálatok. A kereskedelmi vizsgálatok visszatérő, sajnálatos megállapí­tása, hogy a közkedvelt, olcsó fogyasztási cikkek időszakosan, vagy olykor végleg eltűnnek az üzletekből. Szakali József rámutatott, hogy a beszámolási időszakban jelen­tősen fejlesztették az utóellenőr­zések rendszerét, hiszen a be­következett változásokat csak bizonyos távlatokból lehet kielé­gítően megítélni. A népi ellenőr­zés javaslatai közül azokat, ame­lyek kisebb, egyszeri intézkedé­sekkel megoldhatók, általában gyorsan, megelégedésre rendezik. Kedvezőtlen viszont a helyzet azoknak a javaslatoknak a sor­sát illetően, amelyek gondos szer­vezést, esetleg anyagi ráfordítást is igényelnek. Pedig a népi ellen­őrzés ingyen tesz javaslatokat, a vállalatok pedig ilyesmiért sok esetben számottevő összegeket fizetnek másoknak. A népi ellenőrzés segíti az igazgatásban és a gazdaságban a rend, a fegyelem megsértőinek felelősségrevonását, a felelősség fokozottabb és következetesebb érvényesítését. A népi ellenőrzés­nek egyre inkább szándéka, hogy a feltárt hibák megszünte­tésére kimunkált javaslataiban a hasznos, újszerű termelésre, szer­vezési, technológiai vagy más jellegű megoldásokra is felhívja a figyelmet. A KNEB elnöke szólt arról is, hogy a vizsgálatokat nem rajta­ütésszerűen kezdik, s nem a hibakeresés szándékával. Az el­lenőrzés célja mindig segíteni, együttesen feltárni az előrehala­dást gátló hibákat, megteremteni az érintettekkel együtt a megol­dást, vagy legalább is meghatá­rozni annak módját. Gyakori, hogy a Vizsgálatok a lakosság jel­zései, bejelentései alapján indul­nak. Ezzel kapcsolatban szögezte le: — Munkánkban nem nélkülöz­hetjük az állami, a társadalmi szervek cselekvő támogatását, hathatós közreműködését. A népi ellenőrzés éltető eleme az a tár­sadalmi háttér, amelyre bizton építhet: a csaknem 30 ezer tár­sadalmi munkatárs aktív, politi­kailag elkötelezett és nagy szak­tudással, gyakorlati tapasztalattal végzett munkája. Az elmúlt évek­ben nagyobb gondot fordítottunk a népi ellenőrök képzésére, to­vábbképzésére. Jelenleg az aktív munkát vég­ző népi ellenőrök mellett — spe­ciális kérdések vizsgálatára — évente mintegy 5000 társadalmi aktíva, eseti megbízás alapján, kapcsolódik be az ellenőrzések­be. Köztük tudósok, egyetemi ta­nárok, kvalifikált szakemberek, a legkülönfélébb hivatások és szákmák avatott szakemberei. Ér­tékesnek és figyelmet érdemlő­nek, megszívlelendőnek ítélte Szakali József mindazt, . amit a vizsgált vállalatok nagy tapasz­talaid fizikai dolgozóitól halla­nák a népi ellenőrök; vélemé­nyük és személyes tapasztalataik hozzásegítik őket a valóság jobb és alaposabb megismeréséhez. — Diákkoromban jártam elő­ször <a Parlament épületében. Az ülésteremben az idegenvezető hellyel kínált bennünket, és akö- v etkez őket mo ndta: „Uraim, jól nézzék meg ezt a termet, ment nem valószínű, hogy még egyszer módjukban lesz lát­ni!” Negyvenkét év után nemcsak hogy ismét megnéztem, hanem — választóim jóvoltából — helyet is foglaltam itt. * — Az írásos anyagokkal egye­zően személyes tapasztalatom is megerősíti, hogy a népi ellenőr­zés teljesíti a törvényben meg­határozott feladatait. Az ellenőrzési tervek összeállí­tásánál a figyelmet a gazdasági és a társadalmi feladatok megol­dásának javítására irányították. A helyi kezdeményezésű vizsgá­latok jól egészítik ki az országos szintű ellenőrzéseket. A járási vizsgálatok kapcsolódnak a terü­let gazdasági szerkezetéhez, és se­gítik a sajátos helyi gondok megoldását. Jól jellemzi ezt a kö­vetkező példa: A minőségi bor egy részét tá­voli vidékekről vásárolták fel a korábbi években, növelve a szál­lítás költségeit. Ugyanakkor a te­rület nem kapott — termelési ér­tékének megfelelő — helyet és szerepet az értékesítésben. A nye­reség zöme nem a termelőknél mutatkozott. Ilyen körülmények között vizsgálta — a pártbizott­ság felkérésére — a népi ellen­őrzés a szőlőtelepítést, -felvásár­lást, -feldolgozásit és értékesítést. Vizsgálatuk az érdeklődés hom­lokterébe került, a szőlősgazdák­tól a külkereskedelmi vállalato­kig. Javaslataikat figyelembe vet­ték az illetékes szervek. Megtör­tént az említett területek mun­kájának az összehangolása. A megállapítások eredményeként — 150—200 ezer hektoliteres borgaz­dasági központok alakultak ki, amelyek alkalmasak a jövőt il­letően is a nagyon fontos export- feladatok teljesítésére. Most vizsgálták a bortörvény végrehajtását módosító rendelet megvalósulását. Ennek kapcsán több olyan ellentmondás merült lel, amelv mellett én sem tudok szó nélkül elmenni. Ismeretes Végezetül elmondta: — Elvi politikai döntés alapján a kor­mány rövidesen javaslatot tesz a népi ellenőrzésről szóló törvény korszerűsítésére. Annak tudatá­ban folytatjuk munkánkat, hogy újszerű és összetettebb feladatok állnak előttünk, amelyekre kellő időben és nagy körültekintéssel kell felkészülnünk. ♦ A KNEB elnökének beszámo­lója feletti vitához tizenketten szóltak hozzá, köztük Béleczki József (Bács-Kiskun megye 20. vk.), a Keceli Szőlőfürt Szakszö­vetkezet tagja. hogy voltunk ipari állam, nem nagy eredménnyel, és lettünk ipari—agrár állam, kiemelkedő eredménnyel. Jelenleg azonban el­adatlan készleteink vannak. En­nek ürügyén a 22 cukorfokos sző­lőt is csak 18 fokosnak ismerik el, és ennyit fizetnek érte. Ez nem a minőség növelésére ösztö­nöz! Esetleg átveszik a bont is, de hónapokig kell rá várni, amíg fizetnek érte. Használják a pén­zünket, de kamatot nem számol­nak el. Jó lenne — ha végre már — egy kicsit kereskedői állam is lennénk. Külkereskedőink adják el a termékeinket. Most az évszá­zad legjobb minőségét szüretelte az ország. A bortörvény végrehajtásában — az ágazat mellett — a népi el­lenőrzésre is komoly feladat há­rul. Érvényesítsék, hogy a törvény mindenkire egyformán vonatkoz­zon, és mindenkit egyformán el­lenőrizzenek, Mai gazdasági prob­lémáink egyre kevésbé teszik el­viselhetővé az ésszerűtlenséget, és a köz megkárosítását. A társa­dalmi igazságosság érvényesítése fokozottabban igényli a hatéko­nyabb ellenőrzést. A vizsgálatok lefolytatásánál is megállapítottam, hogy a népi el­lenőrök kapcsolatot tartanak a pártái önszervezetekkel és a tár­sadalmi szervekkel. Feltétlenül módot keresnek arra, hogy a fi­zikai dolgozók — néni ellenőr és helyi munkás — négyszemközt Js találkozzanak. Kikérik a munka­helyi közösségek véleményét, és azt figyelembe veszik. Számos ta­pasztalat bizonyítja, a kétkeziek rejtett — egyébként nehezen fel­tárható — hibákra is felhívják a figyelmet. Sokszor a kivezető utalt, a néha nagyon egyszerű megoldást is látják. Sokan keresik meg a népi el­lenőrzési bizottságokat orvoslást keresve ügyes-bajos gondjaikra. Legtöbbször akkor, amikor ügyük­ben már máshol eljártak, de nem megnyugtatóan. A lakosság jel­zéseinek többsége megalapozott, és számos hibára mutat rá. A vizsgálatokat követően — általában — megfelelő intézkedé­sek történnek a hibák megszünte­tésére. Egyes esetekben azonban csak látszatintézkedések vannak. Megindulnak a mentőakciók, sőt a NEB egyes tagjait is igyekez­nek álláspontjuk megváltoztatá­sára rábírni. Személyi kérdések­ben az összefonódás miatt nem mindig történik felelősségrevonás. Engedjék meg, hogy idézzem Bessenyei Ferenc színművésznek a népfront VII. kongresszusán el­mondott szavait: „Köszönjük a pártnak, hogy vezet bennünket, mindkét ke­zünknél fogva, de végre engedjék el egyik kezünket, hogy mi is tudjunk szabadon tenni valamit a szocializmusért!” Tapasztaljuk, hogy az elmúlt időszakban elengedték az egyik kezünket, szabadabban tevékeny­kedhetünk a magunk és a szo­cializmus hasznára. Én a párton kívüli azonban kérem a pártot, hogy a másik kezünket azért jól fogi a. Különösen fogja meg és tartsa vissza azokét, akik kiski­rályokká nőtték ki magukat. Eb­ben számíthatnák a népi ellen­őrzésre. amely pedig segítsen, hoev a tisztességes államnoleáro- kat ne az ilyenekről ítéljék mee. Én szakszövetkezeti tagként. kétkezi munkával keresem a ke­nyeret. Az általános képviselői feladatok mellett folyamatos el­lenőrzési tevékenységet nem min­den területien tudóik végezni. Jól kiegészít ebben a népi ellenőr­zés. Ezt a gyakorlatot továbbra is kérem, és jó szívvel ajánlom képviselőtársaimnak is. A jövőben — véleményem sze­rint — arra kell törekedni, hogy az ellenőrzés fogja ót a népgaz­daság és az államigazgatás min­den területét. Megítélésem sze­rint a feltételek adottak ahhoz, hogy az ellenőrzés szervezeti rendszerében a népi ellenőrzés nagyobb szerepet kapjon. A te­rületi bizottságokat indokolt füg­getleníteni az ellenőrzésben sok­szor érintett helyi szervektől. Az országgyűléshez való kapcsolódás erősítése pedig tovább már nem halogatható. v * A vitában felszólalóknak Sza­kali József államtitkár, a KNEB elnöke válaszolt. Ezt követően határozathozatal­ra került sor, az országgyűlés a beszámolót tudomásul vette, majd a napirendnek megfelelően az interpelláció következett: dr. Káldy Zoltán (Budapest, 53. vk.) a déli evangélikus egyházkerület püspöke interpellált a közlekedé­si miniszterhez a ferihegyi új ki­futópálya üzemelésével kapcso­latos zajártalom tárgyában. Az interpellációra Pullai Ár­pád közlekedési / miniszter adott, választ. A választ a képviselők elfo­gadták. » Majd Pióker Ignác (Budapest, 12. vk.) nyugdíjas napirenden kívüli felszólalása következett, a Nemzeti Színház építésének kép­viselői támogatásáról. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka — amelyen felváltva elnökölt Cservenka Ferencné és Péter János — véget ért Béleczki József felszólalása KOTRÓHAJÓ A VADKERTI-TAVON A költségekhez mindenki hozzájárul • Ezeken a csöveken továbbítja a kotróhajó az iszapot a partra. Az őszi verőfényben égszínkéken fodrozódik a soltvadkerti tó felszíne, narancssárga hajót ringatva vizén. Az itt használatos csónakokhoz képest cirkálónak is vélhetnénk a szokatlan monstrumot, noha egészen békés cé­lokkal érkezett: a fUrdőszezon kezde­tére közreműködésével megtisztítják a tavat a töméntelen iszaptól és a fe­lesleges nádtól. A tavaly nyáron be­következett katasztrofális halpusztu­lás adta föl a leckét: ha nem történik hathatós intézkedés a tó megmentésé­re, a kedvelt fűrdő-horgászóhely vég­veszélybe kerül. De, amint erről bárki meggyőződhet, a „mentőosztag” meg­érkezett, megkezdődött a munka. A kérdésre, hogy ki fizeti a tókotrást? — tulajdonképpen azon a szokványostól eltérő értekezleten kaptak választ az érdekeltek, amelyet az elmúlt hét vé­gén tartottak meg, alig száz méterre a vízparttól. A hatszáz hétvégiiház-tuilajdcxnos mindegyike ugyan nem lehetett jelen a megbeszélésen, hiszen Kecskeméttől Szolnoikig, Bajától Szegedig sokfelé él­nek a nyaranta itt üdülők, de az, hogy a soltvadkerti Nagyközségi Tanács tá­jékoztató levelére 130 érdemleges vá­lasz érkezett, mutatja: senkinek nem közömbös a miként tovább. Havasi Gyula tanácselnök elöljáró­ban ismertette azokat az intézkedése­ket, amelyekkel a szakigazgatási szerv járult a tó védelméhez: megszüntették a parcellázást, védőterületet jelöltek ki, s nagyarányú fásítást kezdeményeztek; valamint a Bócsához és Kaskantyúhoz tartozó partrészt a Bács-Kiskun me­gyei Tanács egy kézbe „adta”, a solt­vadkerti tanácsnak, megteremtve ezzel az egységes tógazdálkodós lehetőségét. A vízügyi szakemberek minden kö­rülmény figyelembevételével azt álla­pították meg, hogy a tóból 120 ezer köbméter iszapot kell eltávolítani. A munkálatok költsége 12 millió forint. Az Országos Vízügyi Hivatal, a megyei tanács és más szervek 6 milliót adnak e célra. Az összeg másik felét az üdü­lőterületen érdekelteknek kell ál Indok. Telkenként átlagosan 10 ezer forint kö­rüli lesz az összeg. A vállalati üdülők férőhelyenként ezer forintot fizetnek, a horgászegyesület tagjai — az egye­sület támogatásán túlmenően — fejen­ként 300 forinttól járulnak a költsé­gekhez. A kotrási munkálatok a tervek sze­rint áprilisig befejeződnék, s a nagy­községi tanács hitelt is fölvesz, hogy rendezni tudja a számlát. így részlet- fizetési kedvezményre lesz mód, a ki­rótt összeg 30 százalékát március vé­géig, 40 százalékát december 31-ig, a fennmaradó pénzt pedig 1985-ben kell befizetni. A nyugdíjasok — lévén a tó környéke „szolid” nyaralóhely — havi 200 forintonként fizetik a hozzájáru­lást. Természetesen ezek az „árak” tá­jékoztató jellegűek, november közepére készül el a pontos kalkuláció, ekkor kapják meg az érdekeltek a „kivetésit”. A tanácselnök elmondta azt is, hogy a stramd'belépők árából, a kemping üzemeltetéséből származó minden több­letbevételt a tóra fordítanak. Eddig bevezették a kukás szemétszállítást, s tervezik, hogy teniszpályát is létesíte­nék, melynek bérleti díja sem megve­tendő bevétel lesz. A megbeszélés a 13 tagú üdülőhelyi bizottság megválasztá­sával végződött. E testület képviseli a tó és használóinak érdekeit. N. M. Édes anyanyelvűnk Döntő Sátoraljaújhelyen Az Édes anyanyel­vűnk országos verseny döntője tegnap kezdő-” dött meg Sátoraljaújhe­lyen, az írásbeli felada­tok megoldásával. Az idén 11. alkalommal megrendezett vetélke­dőn a megyei és a vá­rosi döntők során a leg­jobbnak bizonyult 121 diák vesz részt. Külön csoportban versenge­nek a gimnáziumok, a szakközépiskolák, vala­mint a szakmunkáskép­ző intézetek tanulói. Az írásbelin nyelvta­ni, nyelvhelyességi, he­lyesírási, továbbá sti­lisztikai feladatokat kellett megoldani. A szövegben jelölni kel­lett a hangsúlyos szó­tagokat, mintegy be­szédre „hangosítva” az írott szöveget. Vala­mennyi tanuló . részt vesz ma a nyilvános szóbeli versenyen is. A verseny eredményét vasárnap a széphalmi záróünnepségen hirde­tik ki. RÁDIÓJEGYZET Tanakodó Napjainkban igen sok szó esik különböző szintű fórumokon, a közoktatás helyzetéről. A fejlesztést sürgetve, az elmúlt óv áprilisában hozott határoza­tot az MSZMP Központi Bizottsága, s a közelmúlt­ban már közreadta a Művelődési Minisztérium azo­kat a javaslatokat, amelyek ho&sizabb távon pró­bálják meghatározni a közoktatás fejlesztését. Köz­readták, vagyis szakmai-társadalmi vitára bocsá­tották, s a vita alapján készül el majd az előter­jesztés a Minisztertanácsnak. A csütörtök délutánonként jelentkező Tanakodó című rádióműsorból már megszoktuk, hogy mindig aktuális oktatási, nevelési problémák vidékein faig- gatózik. A héten arra próbáltak választ keresni a hatvanperces műsor készítői, hogyan, kívánjuk köz­oktatásunkat fejleszteni az ezredfordulóig, mert a cél, az elképzelés nagyvonalúnak és demokratikus­nak tetszik, ám megvannak-e, illeve rriegteremthe- tők-e ehhez az anyagi, személyi feltétek? Ponto­sabban: mennyiben állnak összhangban a célok és a lehetőségek? A meghívott szakembereken kívül — közöttük volt Pataki Ferenc, a Pszichológiai Intézet főigazga­tója is — rádióhallgatók most is bekapcsolódhat­tak az érdekes vitáikba, a telefon segitségével. Töb­ben tették le vöksukat például amellett, hogy tíz­éves koráig célszerű, ha a gyermeket csak egy pe­dagógus tanítja. Mindez nem zárja ki az alsó osztá­lyok tagiozatosításáinak lehetőségét, ám azt igen, hogy valamennyi készségtárgyat szaktanár tanít­son a hat—tíz éves gyermekeknek. Győrffy Miklós céltudatosan, rutinosan irányítot­ta a beszélgetéseket, minit általában mindig, ha rá­osztják a műsorvezető szerepét. Talán nem túlzás, azt állítani, hogy egy adás zökkenőmentességére, érdekességére, lényegre törő „vonalassógára” elég garancia a neve, azaz riporteri felkészültsége, prob­lémaérzékenysége. Ahogy mindezt a csütörtök dél­utáni Tanakodóban js tapasztalhatta a rádióhallga­tó. k. e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom