Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-22 / 250. szám
1983 október 22 • PETŐFI NÉPE * 3 BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA Beszámoló a népi ellenőrzés munkájáról (Folytatás az l. oldalról.) Szakali József államtitkár, a KNEB elnöke rámutatott: tevékenységünk lényeges eleme, hogy a népi ellenőrzés egész szervezete még aktívabb, kezdeményezőbb lett és az igényekhez jobban igazodó témaválasztással hatékonyabban támogatja a politikai és állami vezetés munkáját. Ellenőrzési munkánk a végrehajtás minőségének is fontos értékmérőjévé vált. A népi ellenőrzés az eltelt időszakban elismerést vívott ki az irányító és a vizsgált szervek körében egyaránt. Mindennek fő forrása: az ellenőrző munka társadalmi bázisa és következetes demokratizmusa, az n munkastílus, amely szerint a vizsgálati elemzések és javaslatok politikai és szakmai felkészültségre, jobbító szándékokra épülnek. A tapasztalatok közül figyelmet érdemel, hogy számottevően nőtt a gazdálkodó szervezetek, a dolgozók, a lakosság közéleti érdeklődése, a közösség ügyeiért érzett felelősség. Az eltelt négy évben a népi ellenőrzés is a legidőszerűbb kérdésekre igyekezett összpontosítani erőit. Átfogóbbá váltak az ellenőrzések. Több vizsgálat fontos gazdaságpolitikai döntés előkészítéséhez kapcsolódott. Megnőtt a népgazdaság fejlesztésének alapkérdéseivel, ezen belül a termék- szerkezet szükségszerű átalakításával vagy például az anyag- és energiatakarékossággal foglalkozó elemzések iránti igény. Vállalták például a külgazdasági egyensúly javításával kapcsolatos tényezők tanulmányozását. így a többi között megvizsgálták a tőkés vállalatokkal folytatott kooperációt, továbbá a fővállalkozói export alakulását. A népi ellenőrzés a jövőben is arra törekszik, hogy előmozdítsa a magas szintű gazdasági döntések megalapozását. Feladatuknak tartják, hogy feltárják: milyen okok gátolják a meglévő döntések végrehajtását. Elemzéseik nem egyszer azt bizonyítják, hogy nincs szüség újabb határozatokra, mert elegendő lenne a meglévő döntések következetes és hiánytalan végrehajtása. Ilyen esetekben ennek megkövetelésére hívják fel a figyelmet. Munkájuk homlokterében áll a dolgozók, az állampolgárok széles rétegeinek életkörülményeit, közérzetét alapvetően befolyásoló folyamatok elemzése. Különösen nagy visszhangot váltottak ki a lakosság egészségügyi, szociális, kulturális és kereskedelmi ellátását, e tevékenységek irányítását, az anyagi és szellemi erőforrások ésszerű felhasználását ellenőrző vizsgálatok. A kereskedelmi vizsgálatok visszatérő, sajnálatos megállapítása, hogy a közkedvelt, olcsó fogyasztási cikkek időszakosan, vagy olykor végleg eltűnnek az üzletekből. Szakali József rámutatott, hogy a beszámolási időszakban jelentősen fejlesztették az utóellenőrzések rendszerét, hiszen a bekövetkezett változásokat csak bizonyos távlatokból lehet kielégítően megítélni. A népi ellenőrzés javaslatai közül azokat, amelyek kisebb, egyszeri intézkedésekkel megoldhatók, általában gyorsan, megelégedésre rendezik. Kedvezőtlen viszont a helyzet azoknak a javaslatoknak a sorsát illetően, amelyek gondos szervezést, esetleg anyagi ráfordítást is igényelnek. Pedig a népi ellenőrzés ingyen tesz javaslatokat, a vállalatok pedig ilyesmiért sok esetben számottevő összegeket fizetnek másoknak. A népi ellenőrzés segíti az igazgatásban és a gazdaságban a rend, a fegyelem megsértőinek felelősségrevonását, a felelősség fokozottabb és következetesebb érvényesítését. A népi ellenőrzésnek egyre inkább szándéka, hogy a feltárt hibák megszüntetésére kimunkált javaslataiban a hasznos, újszerű termelésre, szervezési, technológiai vagy más jellegű megoldásokra is felhívja a figyelmet. A KNEB elnöke szólt arról is, hogy a vizsgálatokat nem rajtaütésszerűen kezdik, s nem a hibakeresés szándékával. Az ellenőrzés célja mindig segíteni, együttesen feltárni az előrehaladást gátló hibákat, megteremteni az érintettekkel együtt a megoldást, vagy legalább is meghatározni annak módját. Gyakori, hogy a Vizsgálatok a lakosság jelzései, bejelentései alapján indulnak. Ezzel kapcsolatban szögezte le: — Munkánkban nem nélkülözhetjük az állami, a társadalmi szervek cselekvő támogatását, hathatós közreműködését. A népi ellenőrzés éltető eleme az a társadalmi háttér, amelyre bizton építhet: a csaknem 30 ezer társadalmi munkatárs aktív, politikailag elkötelezett és nagy szaktudással, gyakorlati tapasztalattal végzett munkája. Az elmúlt években nagyobb gondot fordítottunk a népi ellenőrök képzésére, továbbképzésére. Jelenleg az aktív munkát végző népi ellenőrök mellett — speciális kérdések vizsgálatára — évente mintegy 5000 társadalmi aktíva, eseti megbízás alapján, kapcsolódik be az ellenőrzésekbe. Köztük tudósok, egyetemi tanárok, kvalifikált szakemberek, a legkülönfélébb hivatások és szákmák avatott szakemberei. Értékesnek és figyelmet érdemlőnek, megszívlelendőnek ítélte Szakali József mindazt, . amit a vizsgált vállalatok nagy tapasztalaid fizikai dolgozóitól hallanák a népi ellenőrök; véleményük és személyes tapasztalataik hozzásegítik őket a valóság jobb és alaposabb megismeréséhez. — Diákkoromban jártam először <a Parlament épületében. Az ülésteremben az idegenvezető hellyel kínált bennünket, és akö- v etkez őket mo ndta: „Uraim, jól nézzék meg ezt a termet, ment nem valószínű, hogy még egyszer módjukban lesz látni!” Negyvenkét év után nemcsak hogy ismét megnéztem, hanem — választóim jóvoltából — helyet is foglaltam itt. * — Az írásos anyagokkal egyezően személyes tapasztalatom is megerősíti, hogy a népi ellenőrzés teljesíti a törvényben meghatározott feladatait. Az ellenőrzési tervek összeállításánál a figyelmet a gazdasági és a társadalmi feladatok megoldásának javítására irányították. A helyi kezdeményezésű vizsgálatok jól egészítik ki az országos szintű ellenőrzéseket. A járási vizsgálatok kapcsolódnak a terület gazdasági szerkezetéhez, és segítik a sajátos helyi gondok megoldását. Jól jellemzi ezt a következő példa: A minőségi bor egy részét távoli vidékekről vásárolták fel a korábbi években, növelve a szállítás költségeit. Ugyanakkor a terület nem kapott — termelési értékének megfelelő — helyet és szerepet az értékesítésben. A nyereség zöme nem a termelőknél mutatkozott. Ilyen körülmények között vizsgálta — a pártbizottság felkérésére — a népi ellenőrzés a szőlőtelepítést, -felvásárlást, -feldolgozásit és értékesítést. Vizsgálatuk az érdeklődés homlokterébe került, a szőlősgazdáktól a külkereskedelmi vállalatokig. Javaslataikat figyelembe vették az illetékes szervek. Megtörtént az említett területek munkájának az összehangolása. A megállapítások eredményeként — 150—200 ezer hektoliteres borgazdasági központok alakultak ki, amelyek alkalmasak a jövőt illetően is a nagyon fontos export- feladatok teljesítésére. Most vizsgálták a bortörvény végrehajtását módosító rendelet megvalósulását. Ennek kapcsán több olyan ellentmondás merült lel, amelv mellett én sem tudok szó nélkül elmenni. Ismeretes Végezetül elmondta: — Elvi politikai döntés alapján a kormány rövidesen javaslatot tesz a népi ellenőrzésről szóló törvény korszerűsítésére. Annak tudatában folytatjuk munkánkat, hogy újszerű és összetettebb feladatok állnak előttünk, amelyekre kellő időben és nagy körültekintéssel kell felkészülnünk. ♦ A KNEB elnökének beszámolója feletti vitához tizenketten szóltak hozzá, köztük Béleczki József (Bács-Kiskun megye 20. vk.), a Keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet tagja. hogy voltunk ipari állam, nem nagy eredménnyel, és lettünk ipari—agrár állam, kiemelkedő eredménnyel. Jelenleg azonban eladatlan készleteink vannak. Ennek ürügyén a 22 cukorfokos szőlőt is csak 18 fokosnak ismerik el, és ennyit fizetnek érte. Ez nem a minőség növelésére ösztönöz! Esetleg átveszik a bont is, de hónapokig kell rá várni, amíg fizetnek érte. Használják a pénzünket, de kamatot nem számolnak el. Jó lenne — ha végre már — egy kicsit kereskedői állam is lennénk. Külkereskedőink adják el a termékeinket. Most az évszázad legjobb minőségét szüretelte az ország. A bortörvény végrehajtásában — az ágazat mellett — a népi ellenőrzésre is komoly feladat hárul. Érvényesítsék, hogy a törvény mindenkire egyformán vonatkozzon, és mindenkit egyformán ellenőrizzenek, Mai gazdasági problémáink egyre kevésbé teszik elviselhetővé az ésszerűtlenséget, és a köz megkárosítását. A társadalmi igazságosság érvényesítése fokozottabban igényli a hatékonyabb ellenőrzést. A vizsgálatok lefolytatásánál is megállapítottam, hogy a népi ellenőrök kapcsolatot tartanak a pártái önszervezetekkel és a társadalmi szervekkel. Feltétlenül módot keresnek arra, hogy a fizikai dolgozók — néni ellenőr és helyi munkás — négyszemközt Js találkozzanak. Kikérik a munkahelyi közösségek véleményét, és azt figyelembe veszik. Számos tapasztalat bizonyítja, a kétkeziek rejtett — egyébként nehezen feltárható — hibákra is felhívják a figyelmet. Sokszor a kivezető utalt, a néha nagyon egyszerű megoldást is látják. Sokan keresik meg a népi ellenőrzési bizottságokat orvoslást keresve ügyes-bajos gondjaikra. Legtöbbször akkor, amikor ügyükben már máshol eljártak, de nem megnyugtatóan. A lakosság jelzéseinek többsége megalapozott, és számos hibára mutat rá. A vizsgálatokat követően — általában — megfelelő intézkedések történnek a hibák megszüntetésére. Egyes esetekben azonban csak látszatintézkedések vannak. Megindulnak a mentőakciók, sőt a NEB egyes tagjait is igyekeznek álláspontjuk megváltoztatására rábírni. Személyi kérdésekben az összefonódás miatt nem mindig történik felelősségrevonás. Engedjék meg, hogy idézzem Bessenyei Ferenc színművésznek a népfront VII. kongresszusán elmondott szavait: „Köszönjük a pártnak, hogy vezet bennünket, mindkét kezünknél fogva, de végre engedjék el egyik kezünket, hogy mi is tudjunk szabadon tenni valamit a szocializmusért!” Tapasztaljuk, hogy az elmúlt időszakban elengedték az egyik kezünket, szabadabban tevékenykedhetünk a magunk és a szocializmus hasznára. Én a párton kívüli azonban kérem a pártot, hogy a másik kezünket azért jól fogi a. Különösen fogja meg és tartsa vissza azokét, akik kiskirályokká nőtték ki magukat. Ebben számíthatnák a népi ellenőrzésre. amely pedig segítsen, hoev a tisztességes államnoleáro- kat ne az ilyenekről ítéljék mee. Én szakszövetkezeti tagként. kétkezi munkával keresem a kenyeret. Az általános képviselői feladatok mellett folyamatos ellenőrzési tevékenységet nem minden területien tudóik végezni. Jól kiegészít ebben a népi ellenőrzés. Ezt a gyakorlatot továbbra is kérem, és jó szívvel ajánlom képviselőtársaimnak is. A jövőben — véleményem szerint — arra kell törekedni, hogy az ellenőrzés fogja ót a népgazdaság és az államigazgatás minden területét. Megítélésem szerint a feltételek adottak ahhoz, hogy az ellenőrzés szervezeti rendszerében a népi ellenőrzés nagyobb szerepet kapjon. A területi bizottságokat indokolt függetleníteni az ellenőrzésben sokszor érintett helyi szervektől. Az országgyűléshez való kapcsolódás erősítése pedig tovább már nem halogatható. v * A vitában felszólalóknak Szakali József államtitkár, a KNEB elnöke válaszolt. Ezt követően határozathozatalra került sor, az országgyűlés a beszámolót tudomásul vette, majd a napirendnek megfelelően az interpelláció következett: dr. Káldy Zoltán (Budapest, 53. vk.) a déli evangélikus egyházkerület püspöke interpellált a közlekedési miniszterhez a ferihegyi új kifutópálya üzemelésével kapcsolatos zajártalom tárgyában. Az interpellációra Pullai Árpád közlekedési / miniszter adott, választ. A választ a képviselők elfogadták. » Majd Pióker Ignác (Budapest, 12. vk.) nyugdíjas napirenden kívüli felszólalása következett, a Nemzeti Színház építésének képviselői támogatásáról. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka — amelyen felváltva elnökölt Cservenka Ferencné és Péter János — véget ért Béleczki József felszólalása KOTRÓHAJÓ A VADKERTI-TAVON A költségekhez mindenki hozzájárul • Ezeken a csöveken továbbítja a kotróhajó az iszapot a partra. Az őszi verőfényben égszínkéken fodrozódik a soltvadkerti tó felszíne, narancssárga hajót ringatva vizén. Az itt használatos csónakokhoz képest cirkálónak is vélhetnénk a szokatlan monstrumot, noha egészen békés célokkal érkezett: a fUrdőszezon kezdetére közreműködésével megtisztítják a tavat a töméntelen iszaptól és a felesleges nádtól. A tavaly nyáron bekövetkezett katasztrofális halpusztulás adta föl a leckét: ha nem történik hathatós intézkedés a tó megmentésére, a kedvelt fűrdő-horgászóhely végveszélybe kerül. De, amint erről bárki meggyőződhet, a „mentőosztag” megérkezett, megkezdődött a munka. A kérdésre, hogy ki fizeti a tókotrást? — tulajdonképpen azon a szokványostól eltérő értekezleten kaptak választ az érdekeltek, amelyet az elmúlt hét végén tartottak meg, alig száz méterre a vízparttól. A hatszáz hétvégiiház-tuilajdcxnos mindegyike ugyan nem lehetett jelen a megbeszélésen, hiszen Kecskeméttől Szolnoikig, Bajától Szegedig sokfelé élnek a nyaranta itt üdülők, de az, hogy a soltvadkerti Nagyközségi Tanács tájékoztató levelére 130 érdemleges válasz érkezett, mutatja: senkinek nem közömbös a miként tovább. Havasi Gyula tanácselnök elöljáróban ismertette azokat az intézkedéseket, amelyekkel a szakigazgatási szerv járult a tó védelméhez: megszüntették a parcellázást, védőterületet jelöltek ki, s nagyarányú fásítást kezdeményeztek; valamint a Bócsához és Kaskantyúhoz tartozó partrészt a Bács-Kiskun megyei Tanács egy kézbe „adta”, a soltvadkerti tanácsnak, megteremtve ezzel az egységes tógazdálkodós lehetőségét. A vízügyi szakemberek minden körülmény figyelembevételével azt állapították meg, hogy a tóból 120 ezer köbméter iszapot kell eltávolítani. A munkálatok költsége 12 millió forint. Az Országos Vízügyi Hivatal, a megyei tanács és más szervek 6 milliót adnak e célra. Az összeg másik felét az üdülőterületen érdekelteknek kell ál Indok. Telkenként átlagosan 10 ezer forint körüli lesz az összeg. A vállalati üdülők férőhelyenként ezer forintot fizetnek, a horgászegyesület tagjai — az egyesület támogatásán túlmenően — fejenként 300 forinttól járulnak a költségekhez. A kotrási munkálatok a tervek szerint áprilisig befejeződnék, s a nagyközségi tanács hitelt is fölvesz, hogy rendezni tudja a számlát. így részlet- fizetési kedvezményre lesz mód, a kirótt összeg 30 százalékát március végéig, 40 százalékát december 31-ig, a fennmaradó pénzt pedig 1985-ben kell befizetni. A nyugdíjasok — lévén a tó környéke „szolid” nyaralóhely — havi 200 forintonként fizetik a hozzájárulást. Természetesen ezek az „árak” tájékoztató jellegűek, november közepére készül el a pontos kalkuláció, ekkor kapják meg az érdekeltek a „kivetésit”. A tanácselnök elmondta azt is, hogy a stramd'belépők árából, a kemping üzemeltetéséből származó minden többletbevételt a tóra fordítanak. Eddig bevezették a kukás szemétszállítást, s tervezik, hogy teniszpályát is létesítenék, melynek bérleti díja sem megvetendő bevétel lesz. A megbeszélés a 13 tagú üdülőhelyi bizottság megválasztásával végződött. E testület képviseli a tó és használóinak érdekeit. N. M. Édes anyanyelvűnk Döntő Sátoraljaújhelyen Az Édes anyanyelvűnk országos verseny döntője tegnap kezdő-” dött meg Sátoraljaújhelyen, az írásbeli feladatok megoldásával. Az idén 11. alkalommal megrendezett vetélkedőn a megyei és a városi döntők során a legjobbnak bizonyult 121 diák vesz részt. Külön csoportban versengenek a gimnáziumok, a szakközépiskolák, valamint a szakmunkásképző intézetek tanulói. Az írásbelin nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási, továbbá stilisztikai feladatokat kellett megoldani. A szövegben jelölni kellett a hangsúlyos szótagokat, mintegy beszédre „hangosítva” az írott szöveget. Valamennyi tanuló . részt vesz ma a nyilvános szóbeli versenyen is. A verseny eredményét vasárnap a széphalmi záróünnepségen hirdetik ki. RÁDIÓJEGYZET Tanakodó Napjainkban igen sok szó esik különböző szintű fórumokon, a közoktatás helyzetéről. A fejlesztést sürgetve, az elmúlt óv áprilisában hozott határozatot az MSZMP Központi Bizottsága, s a közelmúltban már közreadta a Művelődési Minisztérium azokat a javaslatokat, amelyek ho&sizabb távon próbálják meghatározni a közoktatás fejlesztését. Közreadták, vagyis szakmai-társadalmi vitára bocsátották, s a vita alapján készül el majd az előterjesztés a Minisztertanácsnak. A csütörtök délutánonként jelentkező Tanakodó című rádióműsorból már megszoktuk, hogy mindig aktuális oktatási, nevelési problémák vidékein faig- gatózik. A héten arra próbáltak választ keresni a hatvanperces műsor készítői, hogyan, kívánjuk közoktatásunkat fejleszteni az ezredfordulóig, mert a cél, az elképzelés nagyvonalúnak és demokratikusnak tetszik, ám megvannak-e, illeve rriegteremthe- tők-e ehhez az anyagi, személyi feltétek? Pontosabban: mennyiben állnak összhangban a célok és a lehetőségek? A meghívott szakembereken kívül — közöttük volt Pataki Ferenc, a Pszichológiai Intézet főigazgatója is — rádióhallgatók most is bekapcsolódhattak az érdekes vitáikba, a telefon segitségével. Többen tették le vöksukat például amellett, hogy tízéves koráig célszerű, ha a gyermeket csak egy pedagógus tanítja. Mindez nem zárja ki az alsó osztályok tagiozatosításáinak lehetőségét, ám azt igen, hogy valamennyi készségtárgyat szaktanár tanítson a hat—tíz éves gyermekeknek. Győrffy Miklós céltudatosan, rutinosan irányította a beszélgetéseket, minit általában mindig, ha ráosztják a műsorvezető szerepét. Talán nem túlzás, azt állítani, hogy egy adás zökkenőmentességére, érdekességére, lényegre törő „vonalassógára” elég garancia a neve, azaz riporteri felkészültsége, problémaérzékenysége. Ahogy mindezt a csütörtök délutáni Tanakodóban js tapasztalhatta a rádióhallgató. k. e.
