Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-21 / 249. szám

19X3 október 21 6) PKTÖFI NÉPE • 3

MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

(Folytatás az 1. oldalról.)

a munka tervezésében és szervezésében, a döntésekben. Nagyon fontos, hogy az ipari értelmiség kezdeményező, aktívabb és alkotóbb legyen.

Az iparban foglalkoztatottak átlagkeresetéről szólva elmondta, hogy az elmúlt tíz évben csaknem kétszeresére növekedett, és 1982 végén meghaladta a 47Q0 forintot. Szinte miindenütt hangoztatják: több pénz kellene ahhoz, hogy ösztönözni lehessen a nagyobb teljesítményekre. Ám azt le kell szögezni, hogy a keresetek általános színvonala csak a teljesítményekkel arányosan emelhető, s ennél gyorsabban nem. Orvosolandó gond a fiatal értelmiségiek alacsony keresete. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kimagaslóan jól dolgozó emberek keresete — ha kicsit magasabb is a többiekénél — nem olyan kimagasló, mint a teljesítményük. És ennek á másik oldala is igaz. Ez a fő oka annak, hogy a vállalatok egy része ma már nem tudja megtartani munkaerőit, mert amint alkalom adódik rá, a munkások elmennek jobban kifizetődő helyre dolgozni. Tervezik a bértarifa- rendszer módosítását. A bérhatárokat jelentősen differenciáltan megemelik. Ez is növeli majd a vállalatok mozgásterét, lehetőségét, a felelősség, a szakmai tudás, a jó teljesítmény és nehéz munkakörülmények elismerésére. t

Az ipari miniszter bejelentette azt is, hogy 1984-ben — a

Központi Bizottság határozata nyomón — elsőként az iparban kezdik meg a 40 órás munkahétveress Péter felszólalásában elmondotta: 1975—1982 között csőikként az iipar aránya az összes exportban, nőtt visizont súlya az importigényre, főként a nem- rubel elszámolású behozatalban.

Az ipari termékek külkereskedelmi forgalmában a rubel és a nemrubel viszonylatban egyaránt növekedett a vegyipar és a gépipar részesedése, míg más ágazatoké, így a különösen kedvezőtlen piaci helyzettel küzdő kohászaté és könnyűiparé csökkent. Valamennyi fő ágazatban vannak olyan vállalatok, gyártási ágak, amelyek a versenyben helytállnak, képesek alkalmazkodni a piac gyorsan változó igényeihez, sőt: folyamatos megújulással termékeiknek új piacokat is találnak. Sokan azonban nem tudnak lépést tartatni a külpiaci verseny feltételeivel, és erre mai szabályozóink még neim is kényszerítik őket eléggé. A kivitel szerkezetének változása egészében véve lassúbb, mint ahogyan a világpiaci mozgások igényelnék.

A világgazdaságban bekövetkezett eseményeik hagyományos exportszerkezetünket leértekéire való átállást, ismét úgy, hogy ne okozzon fennakadást és termeléscsökkenést, s természetesen keresetcsökkenést sem.

Az iparirányítás átszervezéséről szólva elmondta, hogy az elmúlt években a minisztérium és a vállalatok viszonya tovább módosult, a gazdálkodási feladatokat igyekeztek átadni a vállalatoknak. A minisztérium elsősorban a műszaki fejlesztés központi támogatását, a felügyeleti ellenőrzést, a vezetők kinevezését és a munkáltatói jogok gyakorlását, valamint a vállalatok alapítását és átszervezését tartotta fenn, és e területeken is folyamatosan felülvizsgálják a gyakorlatot. A vállalatoknak egyre nagyobb önállóságot kívánnak adni, nagyobb mozgásteret a vállalkozói gazdálkodásra, nagyobb lehetőséget döntéseik végrehajtására, de nagyobb felelősséget a lépések következményeiért és nagyobb kényszert is arra, hogy csak gazdaságos és a társadalomnak is hasznos .tevékenységgel tudjanak megélni. A Központi Bizottság által meghatározott hosszú távú feladatok végrehajtása érdekében sok újszerű tevékenységre is szükség van. Ennek érdekében dolgozták ki az ..inar megújulásának program- iát”. Az a cél, hogy az egész iparnak úiabb lendületet adva meggyorsítsák a minőségi változásokat a termelési kultúrában. a termékek versenyképessé- p“ben. a tevékenységek gazdaságosságában — mondotta Méhes Laios.

Az expozét követően a harmadik felszólaló Veress Péter, külkereskedelmi miniszter volt.

ték, és az egyensúlyi követélményeknek csak úgy tehetünk eleget, ha gyorsabban tudunk változtatni. Ennek érdekében a li- cenic- és eljárásvásáirlásokban rejlő lehetőségekkel bátrabban kell élnünk.

A kormánynak, a külkereskedelmi minisztériumnak egyik fontos feladata és tevékenysége, hogy megfelelő külgazdasági politikával és államközi kapcsolatokkal, egyezményekkel minél jobb feltételeket teremtsen exporttermékeink számára. A szocialista piacokon pozíciónkat folyamatos munkával, jó minőségű árukkal, a vevő megfelelő kiszolgálásával kell megőriznünk. Mindez érvényes a fejlett tőkés piacok tekintetében is, de ezen túlmenően szívós, találékony küzdelmet kell folytatnunk az egyenlő versenyfeltételek létrehozásáért. A fejlődő országokban pedig helyzetünket még az is bonyolítja, hogy több helyen a korábbam virágzó piac fizetőképessége megingott, üzleti tevékenységünk emiatt megtorpant, visszaesett.

A külkereskedelmi miniszter a továbbiakban sízólt arról, hogy ma már több mint 200 vállalatinak va>n külkereskedelmi joga. A gépipari export több mint 50 százalékát az önálló joggal rendelkező termelő vállalatok bonyolítják lie. Igaz azonban, hogy a külkereskedelmi vállalatok — részben szűkös pénzeszközeik miatt, részben a vállalkozökedv hiánya miatt — mai még az üzleti kockázatnak kisebb hányadát tudják vállalni. Azon dolgoznak,

Az ipariban csakúgy, mint a népgazdaság többi ágazatában áttértünk a fejlődés intenzív szakaszára, melyet elsősorban az enengiiataikarékos megoldások, a javuló minőség és a munkatermelékenység növekedése jellemez. Az előző évtizedben elért tiszteletre méltó növekedési ütem elsősorban a piaci helyzet változása miatt lelassult, megváltozott az egyes ipari termékek gazdaságossága és az anyag, valamint az energiaigényes ágazatok helyzete évről évre kedvezőtlenebbé vált.

Ezek a körülmények szinte ki- kémyszerítették a gyártmányszerkezet korszerűsítését, a termelés tartalékainak mozgósítását. Nőtt a szerepe a szellemes, takarékos megoMásoknak és a csökkenő beruházások mellett előtérbe került a termelési , folyamatok racionalizálása és a munkaerő-helyettesítő megoldások szükségessége. Ebben a helyzetben növekedtek a vállalatok vezetésével szemben támasztott követelmények és egyre fontosabbá váltak a termelés emberi tényezői.

Iparunk versenyképességének megtartása csak a mérnökök, technikusok, szakmunkások együttes erőfeszítéseivel válik lehetségessé. Nyugtalanító, hogy a mérnöki munka iránti érdeklődés háttérbe szorult és csökkent a tekintélye. A műszaki haladás és a fejlődés meggyorsításának előfeltétele a mérnöki .munkai presztízsének helyreállítása is.

Mint ismeretes, Bács-Kiskun megye szocialistái ipara szerkezehogy a szakosított kúlkereskel- mi vállalatok is valódi vállalkozó vállalatokká fejlődjenek, foglalkoznak új típusú, úgynevezett kereskedőházak létrehozásának gondolatával is, ezek a feladatuknak megfelelő műszaki, kereskedelmi apparátussal, anyagi eszközökkel rendelkeznének, és a külkereskedelem oldaláról közvetlen vállalkozói hatást gyakorolnának a termelésre, erősen integrálnák a termelési értékesítési és beszerzési tevékenységet.

.Kivitelűink jövőre is határt szab a behozatalnak, ezért a szabályozórendszer úgy változik, hogy a jelenleginél jobban ösztönözze az exportképes termelést. összbe- hozatalunk 1983-ban — 1982-höz viszonyítva — előreláthatóan miinitegy 1,5 százalékkal lesz kevesebb. A mainál jobb külgazdasági: egyensúly elérése elsősorban saját cselekvőképességünkön múlik — mondotta befejezésül Veress Péter.

•

Hozzászólása után tizennégy képviselő mondta el véleményét az ipari miniszter expozéjával kapcsolatosan, maljd Mátyás Gábor, Bá'cs-iKiskun megye 14. választókerületének országgyűlési képviselője kapott szót.

lében, tradícióiban jelentős mértékben eltér az ország ipari körzeteinek sajátosságaitól. Az ipar 1958-ban indult erőteljesebb fejlődésnek. Erre. az időszakra esik a mezőgazdaság átszervezése. Így megyénkben is sürgető feladattá vált a mezőgazdaság gépesítése következtében felszabaduló munkaerő ipari munkahelyekre történő átirányítása.

A fejlődő mezőgazdasági termeléssel együtt az élelmiszeripar is növekedett. Az V. ötéves tery beruházásai következtében új ipari üzemek létesültek és számottevő korszerűsítésre is sor került. Emilek köszönhető, hogy országosan is jelentőssé vált a

Veress Péter felszólalása

Mátyus Gábor felszólalása

megye szénhidrogén-termelése. Bács-Kiskunban hozzák félszínre a kőőliaj 12.8 százalékát, a földgáz 9,4 százalékát. A gépipar súlyát jelzi, hogy itt készül a fürdőkádak 98 százaléka, a magnetofonok és hangrögzítők 96 százaléka. Iparunk sokszínűségét jelzi a vegyipari, atomenergetikai, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek gyártása, illetve a jár- műprogramhoz kapcsolódó részegységek előállítása. Jelentős a szerepük a könnyűipari üzemeknek is. Ezzel együtt — élelmiszeripar nélkül, az országos ipari termelésnek csak 2,6 százalékát állítjuk elő Bács-Kiskunban.

Iparunk hatékonysága változó. Nálunk is vannak olyan üzemék, amelyek sikeresen, eredményesen gazdálkodnak, és képesek alkalmazkodni a növekvő követelményekhez. Természetesen megtaláljuk azokat a korszerű, új ipari kapacitásokat, vagy rekonstrukción átesett üzemeket, amelyek értékesítési problémákkal és pénzügyi gondokkal küszködnek. Azt hiszem, éppen a jelenünk egyik legnagyobb ellentmondása, hogy a korszerűsített, illetve új üzemek verseny- képessége, hatékonysága nem képes elérni a követelmények szintjét. Ez a tény több gondolatot is felvet: az építés, illetve rekonstrukció értékét, reálértékét, az ezzel összfüggő terhek nagyságát és természetesen utólag a korábbi időszak döntéshozatalának megalapozottságát.

A minisztériumi, a tanácsi vállalatok, az ipari szövetkezetek, valamint állami gazdaságok és termelőszövetkezetek között széles körű integráció kezd kibontakozni. Az együttműködés fejlődése azt bizonyítja, hogy kialakulóban van. egy olcsóbb, kisebb eszközértékét igénylő termelési irányzat.

A mezőgazdaság komplex gépesítésének előréhaladása, illetve esetleges előre nem tervezhető piaci igények kielégítése megköveteli az egyenletes gyártási programtól való időnkénti eltérést.

Még egyszer szeretnék utailini

a megye iparának az elmúlt évek gyors fejlődése ellenére is alacsonynak értékelhető részarányára. A számok jelzik további lehetőségeinket. A nagy folyók- nak, a Dunának és Tiszának a közelsége eleve jó feltételeket teremt az ipar továbbfejlesztéséhez.

Országunk, népgazdaságunk alapvető érdeke a belföldi ellátás színvonalának fenntartása, javítása mellett az export fokozása és a termelésihez szükséges import, elsősorban a tőkés országokból származó import mérséklése. A magyar mezőgazdaság, az élelmiszeripar gépigényének még ma is viszonylag alacsony százalékát tudjuk hazai ipari forrásból fedezni. Ugyanez vonatkozik a vegyipari termékekre és természetesen az energiaellátásra. A mezőgazdaság termékeinek önköltségében rendkívül magas részarányt képvisel az ipari anyagok és energiahordozók értéke. Jogas az a felvetés, az a bírálat, amely termelésünk önköltségét, drágaságát éri. Különösen szembeszöknek önköltségeink akkor, amikor termékeinket külföldi piacon kívánjuk értékesíteni. Éppen ezért versenyképességünk megőrzése érdekében javaslom, hogy figyelemmel kell kísérni a tánstenmelő ágazatoknak, mint potenciális piacnak a teherbíró képességét.

Nagyon sok olyan, egyébként gaizdasáigosnak tekinthető áruexport hiúsult meg a csomagolóeszközök hiánya miatt, illetve annak magas ára következtében, mely egyébként önmagában vagy más országok csomagolóeszközeinek értéke mellett megőrizte volna versenyképességét. A költségnövekedés mechanikus továbbhárítása azon ágazatokra, ahol nincs lehetőség a többletköltségek realizálására fontos exportot akadályozhat meg.

*

További hároim felszólalás után az országgyűlés őszi ülésszakának első napja — amelyen felváltva elnökölt Apró Antal, Cserventka Ferenc né és Péter János — befejeződött. (MTI)

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

Az ügyelet ideje hétfőtől péntekig este 18 órától reggel 8 óráig tart. Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig.

KECSKEMÉT: az ügyelet helye felnőttek részére: Nyíri út 38. (Üj megyei kórház). T.: 20-488. Központi tömb, diagnosztika. Gyermekek részére: Izsáki út 5.) C-pavlilon, földszinti ambulancia. T.: 22-822. Az ügyelet ideje megegyezik a felnőtitügye- let idejével.

Jakabszállás, Városföld, He- tényegyháza. Ballószög, Helvécia gyermek- és felnőttbetegeit szombaton, vasárnap és ünnepnapokon szintén a kecskeméti kórház említett két épületében látják el.

Ügyeletét tart: dr. Borszék L., dr. Tóth I., dr. Fábián E., dr. Fischer, illetve dr. Garai G., dr. Serényi P., dr. Boskó J., dr. Béliéi L.

KECSKEMÉTI JÁRÁS: Izsák, Ágasegyháza: dr. Balázs T.

(Izsák, Kossuth t. 6. T.: 23.). Kerekegyháza, Kunbaracs, Fülöp- háza: dr. Benkő M. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 120), K u ns zenitmi k lós, Kunpeszér,

Kunadacs, Szalkszentmárton, Tass: dr. Vladár K. (Kunszent- miklós, Kossuth u. 4. T.: 61). Lajosmiz.se, Ladánybene: dr. Kö- kényesi I. (Lajosmizse, Ifjúság u. 19. T.: 24). Lakiitelek: dr. Gesztéi J. (Lakitelek, Alkotmány u. 3. T.: 50). Lászlófalva, Nyárlő- i'inc: dr. Kunsági A. (Nyárlőrinc, Dózsa u. 7. T.: 20). Orgovány: dr. Csollák L. (Orgovány, Hajma óu. 14. T.: 20). Szabadszállás, Fü- löpszállás, Soltsizemtimre: dr. Be- zerényi P. (Szabadszállás, Dózsa tér 2. T.: 75). Tiszaalpár: dr. Pultos T. (Tiszaalpár, Imre tér 18. T.: 14). Tiszakécske: dr. Lovász

I. (Tiszakécske, Béke u. 132. T.: 61.)

KISKUNFÉLEGYHÁZÁN a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. T.: 547. Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, petőfiszál- lási, bugaci betegeket. Ügyeletet tart: dr. Szilágy M. — dr. Tar- jány M..

A gyermekorvosi ügyelet rendje hétvégéken: szombatom és vasárnap 7—19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével.

KISKUNHALASON a Semmelweis Kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet. T.: 11-244, 265-ös mellék. Itt látják el a balotaszállási, zsanai, kis- szállási, barkakötönyii betegeket is.

HALASI JÁRÁS: Mélykút: dr. Rauzs J. (Mélykút, Templom u. 12. T.: 19). Kiskunmajsa, Csó- lyospálos, Kömpöc, Szánk, Jász- szentlászló: dr. Miskéri J. (Kis- kunmajsa, Tanácsköztársaság u. 85. T.: 25). Jánoshalma, Kélesha- löm, Borota, Rém: dr. Tompa L. (Jánoshalma, Rákóczi u. 7. T.: 88). Tompa, Kelebia: dr. Császár

J. (Kelebia, Bajcsy-Zs. u 27 T.- 47).

KALOCSÁN a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Úszód, Dunaszentbenedek, Szakmár, Homokmégy, öregcsertő, Csorna és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje: szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. T.: 10, 122, 134. Éjszakai

ügyelet: 213-as mellék. URH- szoba: 219-es mellék. Ügyel: dr. Báthy B., dr. Tamás J., dr. Szvé- tek J., dr. Leitern Á.

KALOCSAI JÁRÁS: Fájsz,, Dusnok: dr. Kliss J. (Dusinok, Vörös Hadsereg 27. T.: 12).

Harta, Dunapataj: dr. Jaksa J. Dunapataj, Petőfi 14. T.: 17).

Dunavecse, Apostag: dr. Klajkó

K.) Apostag. T.: Dunavecse 75). Solt, Üjsolt, Dunaegyháza: dr. Faragó m. (Solt, Mester u. 5. T.: 49). Hajós, Misiké: dr. Pap. I. (Hajós, Kossuth u. 1. T.: 10).

KISKÖRÖSÖN a Kossuth utcai körzeti rendelőben látják el a betegeket. (T.: 12 vagy 105). Fogászaiti ügyelet a város és a járás lakói részére minden szombaton 8—12 óráig. (Szakorvosi rendelőintézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12).

Soltvadkert, Bocsa és Tázlár betegeinek központi ügyelete: Soltvadkert, Tanács u. 11. T.: 25).

KISKŐRÖSI JÁRÁS: Akasztó, Csengőd: dr. Nagy I. (Akasztó, Vörös Hadsereg u. 1. T.: 16). Kecel, Imrehegy: dr. Dérer Á. (Kecel, Vasút u. 2. T.: 68). Kas- kan tyú, Páhi, Tabdá: dr. Rezner K. (Páhi, Kossúth u. 6. T.: 11). Császártöltés: dr. Somfai J. (Császártöltés, Keceli u. 68.).

BAJ AN a hét végi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában tartják. T.: 12-149 és 12-422. Itt látják el a bácsboko- di, bácsborsódii, bácsszentgyör- gyi, bátmonostori, csátaljal, csá- volyi, dávodi, érsekcsanádi, fél- sőszentiváni, garai, hercegszántói, nagybaracskai, nemesnádudvari, sükösdii, szeremlei, vaskútii betegeket. Ügy eletet tart: dr. László M„ dr. Szabó I., dr. Takács I., illetve dr. Wilde R., dr. Soós K., dr. Nagy A.

A BÁCSALMÁSI rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételkei, kunbajai, csifcéniaii, madarasa és katymári lakosokat látják el. T.: 56. Ügyeletet tart: dr. Szilák L., dr. Beregszászi Z.

GYÓGYSZERTÁRAK

Pénteken zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet. Kecskemét, Szabad, ság tér 1/a; Baja, Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás, Hősök tere 4.; Izsák, Dózsa György u. 7.; Jánoshalma, Béke u. 1/a.; Kalocsa, Széchenyi-lakótelep; Kiskőrös, Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza, Batthyány u.; Kiskunmajsa, Hősök tere 3.; Kunszentmiklós, Kálvin tér 7.; Soltvadkert, Tanács u. 3.; Tiszakécske, Béke u. 130.; Solt, Béke tér 6.; Kiákunha. las, Kossuth u. 15—19.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

BAJAI JÁRÁS. Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Punczmann T. (Baja, Kossuth u. 11/a. T.:

12-482.), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/a.), Felsőszent- iván, Csávoly, Bácsbokod, Bács- borsód: dr. Szabó I. (Bácsborsód, Petőfi u. 1.), Tataháza, Mátétel- ke, Bácsalmás: dr. Harmath S. (Tataháza, Kossuth u 39. T.: 10.), Madaras, Katymár: dr. Varga M. (Madaras, Hunyadi u. 1/a. T.:

2.), Nagybaracska, Csátalja, Dávod, Hercegszántó: dr. Varga I. (Dávod, Dózsa u. 37.).

BAJA, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/a.).

BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓR- HÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106.).

KALOCSAI JÁRÁS. Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse: dr. Reviczky Gy. (Szalkszentmárton, Vasút u. 12.), Apostag, Dunaegyháza, Solt, Üjsolt, Állampuszta solti kerület, Bösztör: dr. Bíró F. (Solt, Liget u. 6. T.: 85.), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Mészáros L. (Dunapataj, Malom u. 20. T.: 45.), Szakmár, öregcsertő, Homokmégy, Drág- szél, Miske: dr. Kovács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12.), Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Simon E. (Kalocsa, Vörösmarty u. 69.), Hajós, Fájsz, Dusnok, BAFAMI, Bátya: dr. Kiss Molnár J. (Fájsz, Szabadság u. 35. T.: 20.).

KECSKEMÉTI JÁRÁS. Ágas- egyháza, Fülöpháza, Izsák: dr, Jávor P. (Izsák, Bocsányi u. 2.), Bugac, Kunszállás: dr. Paracz- ky S. (Bugac, Béke u. 40.), Ja- kabszéllás, Orgovány: dr. Za- kupszky J. (Jakabszállás, Petőfi

S. u. 26.), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Huszanyik I. (Kunszentmiklós, Mikulás u.

4. T.: 66.), Lászlófalva, Nyárlőrinc: dr. Pillér J. (Lászlófalva, Alkotmány u. 16. T.: 16.), Lajosmizse: dr. Kisjuhäsz Z. (Lajosmizse, Ifjúság u. 9. T.: 76.), Ladánybene, Kunadacs, Kerekegyháza: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 171.). Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Gera J. (Szabadszállás, Szamuely

T. u. 1.), Tiszaalpár, Lakitelek:

dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady

E. u. 89. T.: 23.), Tiszakécske: dr. Pitti L. (Tiszakécske, Tanács- köztársaság u. 6. T.: 232.).

KECSKEMÉT, Hetényegyháza: dr. Makkos G. (Kecskemét, Bihar u. 2. T.: 24-749.), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Nagy L. (Kecskemét, Jégvirág u. 28. T.: 24-862.).

KECSKEMÉTI ÁLLATKÖR- HÁZ: dr. Szeiler K. (Kecskemét, Halasi u. 34. T.: 22-333.).

KISKŐRÖSI JÁRÁS. Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Rohon- czy Gy. (Soltvadkert, Kossuth u.

4.), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Solt- szentimre, Kaskantyú, Páhi: dr. Kerekes B. (Csengőd, Dózsa Gy. u. 51. T.: 61.), Császártöltés, Kecel, Imrehegy: dr. Kunvári J. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u. 1.), Kiskőrös: dr. Ispánovity

J. (Kiskőrös, Bajcsy-Zs. u. 84.).

KISKUNHALASI JÁRÁS. Kiskunhalas: dr. Czabán L. (Kiskunhalas, Kosevoj tér 5. T.:

11-241.), Kunfehértó, Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszál- lás; dr. Aladics S. (Kiskunhalas, Ibolya u. 11.), Jánoshalma: dr. Fülöp J. (Jánoshalma, Kilián Gy. u.), Mélykút: dr. Mészáros

I. (Mélykút, Petőfi tér 16. T.:

104.), Borota, Rém: dr. Boldizsár

J. (Rém, Petőfi u. 23.), Kisszállás, Tompa, Kelebia, Cslkéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Varga

L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35.), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Koletieh J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 16. T.: 137.), Jászszent - lászló. Szánk: dr. Mihala F. (Szánk. Árpád u. 28. T.: 16.).

KISKUNFÉLEGYHÁZA város, dr. Horváth T. (Kiskunfélegyháza, Mártírok u. 4. T.: 787.), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Kossuth u. 54.. T.; 7.).