Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-21 / 249. szám
IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estis: a felhő- átvonulásokból csak jelentéktelen átfutó zápor fordulhat elő. Megerősödik, egyre több helyen viharossá fokozódik az északnyugati, északi szél. A nappali felmelegedés gyengül. A legmagasabb nappali hőmérséklet 9, 14 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 249. szám Ára: 1,40 Ft 1983. október »I. péntek Kádár János fogadta Erich Mückenbergert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Központi Bizottság székházában fogadta Erich Mückenbergert, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökét, aki delegáció élén hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott találkozón tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, a két párt előtt álló időszerű feladatokról. Megelégedéssel állapították meg, hogy pártjaink, országaink és népeink kapcsolatai az NDK párt- és kormányküldöttségének múlt évi magyarországi látogatása alkalmával létrejött megállapodások alapján gyümölcsözően fejlődnek. A találkozón jelen volt Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és Karl-Heinz Lugenheim, az NDK budapesti nagykövete. / Orvos—gyógyszerész napok Kiskunfélegyházán Tegnap délelőtt Kiskunfélegyházán, a városi (tanács dísztermében megkezdődött a 23. Bácsit iskun megyei orvos—gyógyszerész napolk eseménysorozata. Dr. Dobos Ferenc tanácselnök köszöntötte a megjelenteket, köztük Katanics Sándort, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságának titkárát, dr. Geri Istvánt, a megyei tanács elnökhelyettesét, valamint Kormos Miklóst, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát. Az idei orvos—gyógyszerész napok előadásai a betegellátás etikai és igazságügyi vonatkozásaival foglalkoznak elsősorban. A' (tudományos értekezlet témaválasztásának fontosságát, időszerűségét Katamics Sándor is megfogalmazta köszönetében, Kormos Miklós pedig így összegezte: tévedni minden orvosnak lehet, de a gondatlanság, a hanyagság, és a lelkiismeretlenség sohasem engedhető meg. LOSONCZI PÁL PROGRAMJA Zárótárgyalás Nicosiában Pék Miklós, az MTI tudósítója jelenti: NICOSIA Egész napos vidéki útra indult csütörtök reggel Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki kedd óta tartózkodik négynapos hivatalos látogatáson Cipruson. Losonczi Pál és felesége a sziget második legnagyobb városába, a 120 ezer lakosú tengerparti I.imassolba látogatott. Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete megtekintett egy ókori színházat, ellátogatott egy mezőgazdasági üzembe. Felkereste továbbá az 1844-ben alapított Etko borkombinátot, amely Ciprus világszerte méltán híres borászatának az egyik legnagyobb hagyományú üzeme, és régi keletű kapcsolatokat ápol Magyarországgal is. Csütörtök délután Nicosiában az elnöki palotában tartották meg a magyar—ciprusi államfői tárgyalások zárómegbeszélését. A megnyitó után Lusztig Gábor professzor elnökletével megkezdődött a tudományos program első része. Somogyi Endre és Szilárd János professzor referátumában az egészségügyi etika általános alap elveinek felvázolásán túlmenően az orvos—beteg kapcsolatában felmerülő problémák forrásait lajstromozta. Ezt követően a megyében dolgozó orvosok és gyógyszerészék lépteka szónoki emelvényre, Szikulai Lóránt, az egészségügyi törvény megjelenését követő etikaíTnrek- véseket összegezte, Vass-Eysen Ervin az intenzív betegellátás morális „buktatóiról” tartott megdöbbentő, diaképekkel illusztrált előadást. A nap folyamán még 15 előadó kapott szót. Ma a cukorbetegség gyógyításának aktuális kérdéséit tűzte napirendjére a tudományos értekezlet, amely a késő délutáni órákban ér véget. Befejezte munkáját a KGST ülésszaka A záró jegyzőkönyv aláírásával csütörtökön délután Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában befejezte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVII. ülésszaka. A Hotel Stadt Berlin dísztermében megtartott záróülésen a dokumentumot magyar részről Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a magyar küldöttség vezetője írta alá. Az ülésszak fontos együttműködési intézkedéseket irányzott elő az anyagi erőforrások . megtakarítására és a KGST-tagállamok lakossága élelmiszer-ellátásának javítására. Jóváhagyta a KGST Végrehajtó Bizottságának beszámolóját az elmúlt évben megtartott ülésszak óta végzett munkáról. A tagállamok küldöttségeinek vezetői, a kormányfők nyilatkozatot tettek közzé a jelenlegi nemzetközi helyzetről. Az ülésszak idején tartották meg a tagállamok küldöttségvezetőinek és központi bizottsági titkárainak találkozóját, amely a tagállamok felső szintű gazdasági értekezletének előkészítésével foglalkozott. Az ülésszakot az elnöki tisztet betöltő Willi Stoph, az NDK minisztertanácsának elnöke zárta be A kormányfők nyilatkozatát, s az elfogadott közös köz- leménvt lapunk 2. oldalán ismertetjük. SLÁGER: A SÁRGARÉPA . ' . Bemutató a kutatóintézetben A kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet fontos feladata a gyökérzöldség-nemesités és a fajtafenntartás. Tegnap az intézetben bemutatóval összekötött tapasztalatcserét tartottak, amelynek célja a termesztők, a feldolgozók és a forgalmazók tájékoztatása és az új fajták megismertetése volt. A legismertebb fajok: a sárgarépa, a petrezselyem, a zeller, a pasztlnák, a cékla és a retek. Az említettek közül mintegy 80 fajtát láthattak a bemutató résztvevői. A tapasztalatcserét dr. Király Mihály, az intézet ügyvezető igazgatója nyitotta meg, majd dr. Bujdosó Gabriella tudományos főmunikatárs, témafelelős ismertette eddigi munkájukat. Rámutatott, hogy széles körű felhasználhatósága miatt hazánkban legjelentősebb gyökérzöldsóg a sárgarépa. Az eltérő tenyészidejű és más-más típusú fajtáik kielégítik a felhasználók igényeit. Nagy a választék. Korai hajtatásra és friss piaci ellátásra alkalmas a hazai nemesítésű fertődi korai hibrid és az amszterdami, a nyári és a kora őszi felhasználáshoz holland fajták állnak rendelkezésre. Ez utóbbi érési csoportban évről évre nő a hibridek száma, ami a keresletet is tükrözi, hiszen ezek a házikerti termesztés legkedveltebb típusai. A feldolgozóiparnak a nagy termőképességű, jelentős szá• Mintegy nyolcvan zöldségfajtát mutattak be a kutatók. razanyag-tartailmú, kiváló színminőségű fajták felelnék meg. Az igények jobb kielégítése, a minőség javítása itt is a hibridekkel oldható meg. Az intézet egy év alaitt öt újjal gyarapította. a választékot. A nemzetközi kapcsolatoknak köszönhetően külföldről i3 kapnak szaporítóanyagot. így tudtak a bemutatóra elhozni négy holland petrezselyemféleséget a három hazai fajtán kívül. Egyébként a gyötkérféleségék gazdag választékát bővítették három honosított céklafajtáival is. A beszámolót hozzászólások követték, majd dr. Hamar Norbert, tudományos főmunkatárs ismertette az Angliában tartott nemzetközi sárgarépa-konferencia tapasztalatait. K. 9. Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Csütörtökön megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka. A törvényhozó testület fórumán megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára is. A tanácskozást Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd döntöttek a napirendről: 1. Az ipari miniszter beszámolója az ipar helyzetéről és feladatairól; 2. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolója a népi ellenőrzés munkájáról; 3. Interpellációk. Ezt követően Méhes Lajos ipari miniszter tájékoztatta a képviselőket az ipar helyzetéről és feladatairól. Az ipari termelés terv szerinti növekedése várható Egyebek között szólt arról: a külpiaci megrázkódtatások mellett a hazai gazdasági körülmények is módosultak. A 70-es évek végétől csökkenteni kellett a nemzeti jövedelemnek belföldi fogyasztásra és felhalmozásra jutó hányadát azért, hogy a megtermelt nemzeti jövedelem egy részét külgazdasági egyensúlyunk helyreállítására fordíthassuk. Ez a magyar ipar, különösen a feldolgozóipar számára a beruházási források szűkülését és — másik oldalról — a hazai kereslet mérséklődését eredményezte. A külgazdasági kereslet csökkenése és a belföldi fogyasztás és felhalmozás korlátozásának időszakában a magyar ipar termelése egy évben — 1980-ban _ visszaesett, de azóta _ minden év ben felülmúlta az előző évit: 1981-ben 2,9, 1982-ben 2,1 százalékkal. Az eddigi eredmények alapján 1983-ban a tervezettnek megfelelő, 1—1,5 százalékos növekedést várunk. A VI. ötéves tervidőszak hátralévő két évében pedig kissé gyorsuló, 2—2,5 százalékos ipari termelésnövekedést is lehetségesnek tartunk. Mindezek az eredmények minőségi változásokkal is együtt jártak, ennek legfontosabb jele az iparban, hogy javul a verseny- képesség; jó irányú szerkezeti változások indultak meg; csökkent az egységnyi termeléshez felhasznált anyag és energia mennyisége, kisebb az import- igényesség ; az ipari munka termelékenységének növekedése felülmúlja a termelését; mindezek együttes hatására jelentős az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelem növekedéséhez. A versenyképesség javulását jelzi, hogy az erős verseny ellenére a kivitel jelentősen nőtt a gazdaságosság romlása nélkül. A KGST-országokkal folytatott külkereskedelmi forgalom nagy részét termelési, szakosítási együttműködések és egyezmények alapozzák meg. A tőkés országok közül legnagyobb partnereink az NSZK, Ausztria, Olaszország, de jelentős mennyiségben vásárodnak magyar ipari termékeket az USA és Franciaország vállalatai is. Ugyancsak jelentős eredmény, hogy egyes külföldi cégek által gyártott világmárkákhoz magyar alkatrészeket használnak. Számos találmányunkat is jó áron tudjuk értékesíteni. Még többet tudnánk azonban eladni, ha minden vállalatunk rugalmasan haladna a műszaki fejlődés nemzetközi áramlataival, ha még több termékünk lenne versenyképes, ha termékeink minősége kifogástalan lenne. Ez ma még sajnos nincs így. Az ipar termékeinek zömét belföldön értékesíti. Ennek volumene is nőtt az elmúlt három évben, összesen 4—5 százalékkal. Az üzleteinkben kapható magyar ipari áruk minősége és választéka sokat javult az elmúlt években. A termékek jó részében azonban még mindig az „eladók piaca” érvényesül a „vevők piaca” helyett. A hazai piacon — néhány termék kivételével — nincs kiélezett versenyhelyzet. Ez árt az iparnak. A devizaszűkösség miatt a magyar ipar nem kevés olyan terméket is gyárt, amit külföldről olcsóbban lehetne beszerezni. A minőségi változásokat a szerkezeti átalakulások is jellemzik. Ezek között elsőnek az energiaforrásokban bekövetkezett kedvező változásokat emelte ki a miniszter. Közismert, hogy 1982-ben kétmillió tonna kőolajjal kevesebbet használtunk fel, mint 1978-ban. A konverteres acélgyártás a kohászatban hozott szerkezeti átalakulást. Az egyik legnagyobb szerkezeti gond azonban, hogy nagy az elmaradásunk az elektronika alkalmazásában. Ezt az alkatrészek és részegységek gyártásának növelésével kívánjuk enyhíteni. Gond, hogy a feldolgozóipari ágazatokban, s a könnyűiparban is kevés az új termékek aránya. A szerkezetváltás egyik alapvető feltétele a műszaki fejlesztés. Erre a VI. ötéves tervidőszak eddig eltelt éveiben mintegy 30 milliárd forintot költött az ipar. Nehézséget jelent azonban, hogy a kutatások egy része nem eléggé gyakorlatias témákkal foglalkozik, és a kutatási eredmények lassan hasznosulnak. A beruházásokra az ipar a VI. ötéves terv eddig eltelt három évében, tehát ez év végéig, ösz- szesen 178 milliárd forintot költ, ami megfelel a középtávú terv időarányos előirányzatának. A legkiemelkedőbb ipari beruházás a Paksi Atomerőmű. A minőségi változásokra utal az egységnyi termelésre jutó anyag-, különösen az importanyag- és az energiafelhasználás csökkenése. Az ipar 1982-ben. egységnyi terméket 2 százalékkal kevesebb anyag és 7 százalékkal kevesebb energia-felhasználásával áliitott elő, mint két évvel korábban. A megindult minőségi átalakulás eredményessége abban is kifejezésre jut, hogy — a lassúbb termelésnövekedés és a jelentős külgazdasági veszteségek ellenére — az iparban megtermelt nemzeti jövedelem összehasonlító ára 1981-ben 8 milliárd forinttal, 1982-ben csaknem 10 milliárd forinttal gyarapodott. Az ipar munkaerőgondjairól szólva Méhes Lajos elmondta, hogy ezeket enyhítették a létrejött vállalati gazdasági munka- közösségek, amelyek többlet-teljesítményt nyújtanak és külön kereseti lehetőségekkel segítették a munkaerő megtartását. Tudni kell azonban, hogy az ipar létszáma a jövőben is csökkenni fog. Ez egyedül a termelékenység növelésével ellensúlyozható; ami annál Is inkább indokolt, mert a termelékenységünk lényegesen alacsonyabb az iparilag fejlett országokénál. A területi foglalkoztatottsági gondok és aránytalanságok az utóbbi években csökkentek, mert éppen ennek érdekében az elmúlt időszakban az ország egyes területeire jelentős ipar települt. Különösen jelentős volt a fejlődés Szabolcsban, Tolnában, Hajdú-Biharban és Bács- Kiskun megyékben. Méhes Lajos rámutatott: az ipari értelmiség munkája meghatározó a műszaki fejlődésben, (Folytatás a 3. oldalon.) ÚJ SZOBORRAL, ÜNNEPI TANÁCSÜLÉSSEL Felszabadulásukra emlékeztek a bajaiak „Két szovjet katonáival mentem ki az üzembe, hogy mentsük a kasszáiban lévő pénzt és a kiosztásra váró szöveteket, de szomorúan láttuk, hogy a németek mindent elvittek. Mentőbrigádot szerveztünk az udvaron' szétszórt festékek összegyűjtésére, aztán újabb munkacsapatot a szemét eltakarítására. A kitartó munka eredményeként 1944 karácsonyán máir áramot adott a gyár a városnak: először a kórházban, maijid a laktanyákban, később a lakosság otthonaiban is égett a villany”. — Mosucz László batjai kommunista visszaemlékezéséből valók e mondatok, amelyeket hagyományos keretek között idéztek csütörtökön délután: Baja város Tanácsának ünnepi ülésén, amelyet a város felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából hívtak össze. Az ünnepi szónok — dr. Stang Jenő Vb-titikár — joggal hangsúlyozta: e néhány sornyi szöveg nem csupán bizonyos tényeket rögzít — történelmi jelentőségű tanulságokat is hordoz. Mert úgy utal a hálború pusztításaira, az élni akaró emberek összefogására, hősies erőfeszítéseire, hogy egyben jelzi: sem a szabadság, sem a hatalom nem elég önmagában — élni kell tudni azokkal. Élni, éspedig annak tudatában, hogy a szabadság is, a hatalom is: feladat. Feladat és felelősség. Rámutatott: az a fejlődés, amelyet az ölniük négy évtized jelent Baja életében igazolja e felismerés hétköznapokat is meghatározó ereijét. A minden szenvedésből talpra álliló, az alkotó életet ünneplő eseménysorozat délelőtt fél tizenegykor a Posta Sándor-sporbcsamok élőit kezdődött Kirch- mayer Károly „Kosarasok” című szobrának leleplezésével. Később — 13 órakor — metgkoszorúzrták a Felszabadulás téri emléktáblát a város főterén, majd kezdetét vette az ünnepi tanácsülés, amelynek során kitüntetéseket adtak át három olyan bajai polgárnak, akik az elmúlt években sokat tettek a város felvirágoztatása érdekében. A Baja Városáért kitüntetés birtokosainak névsora': Illés Józsefnek, az erdőgazdaság brigádvezetőjének Mécs Jánosnak, a sportuszodát építő egyesület elnökének c* Themesz Tibornénak, az ATI Igazgatójának személyével gyarapodott. K. J.
