Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-19 / 247. szám

1983 október 19. • PETŐFI NÉPE # 3 Csátalján nyugodtan gondolnak a télre Aladics Sándor bácsi, 8> éve­sen és felesége, a hetvenny,ha­dikban Csátalján a télen úgy szeretne kútra járni, hogy a ví­zért ne kelljen átmenniük a szemközti, forgalmas úton. Az átkelés már nehéz és balesetve­szélyes ilyen korban. Pár szóval megegyeztünk — Elromlott a lábam — pa­naszolja Sándor bácsi, mialatt két botjára támaszkodik. — A múlt télen én és a hozzám ha­sonlók csak tipegtünk-topogtunk a vödreinkkel, 'hogy át merjünk-e menni a Kossuth Lajos utcai túl­oldali kúthoz. Féltünk az autók­tól meg a síkos úttesttől. „Rossz nekünk ez az állapot!" Elgondol­koztam a helyzetünkön. Átellen- ben, a páratlan számozású olda­lon, már mindegyik házba beve­zették a vizet. Ott tehát az ut­cai kút senkinek sem hiányzik. Nekünk viszont nagyon kellene. Szóltam a tanácstagunknak. Le­velet írtam az élnöknek, Kuba­ton Antalnak a tanácsházám. És tessék! Tegnap kijött az elnök. Beszélt velem, s pár szóval meg­egyeztünk: a kutat áthozatja a mi oldalunkra, ide, a kapunk elé. Sándor bácsiiéknak így már könnyebb lesz télen a vízhordás. S a többieknek? Csátalja ezer- ikilencszáznyolcvanhét lakójá­nak? ... Űj házak, utak — közvilágítás Őket sem éri felkészületlenül a tél. Kinek-kinek javultak a 'ki­látásai, az életfeltételei a negye­dik évszak közeledtével. A Jókai utcában 21 családi házat építet­tek. Mind fiataloké. Ezt az ut­cát és a Petőfi utcát, jelentős társadalmi segítséggel, közel ezer méteren betonozzák. Az egyik lakó árkot ás, a másik az útpad­kát egyengeti, a harmadik géppel dolgoztat. Emellett ki-ki befizeti a 3500 forint közműhozzájáru­lását, csak hogy a munka halad­jon. A tanács úgy döntött, hogy a tornaterem építésére félretett pénzt fordítsák inkább az utak korszerűsítésére. Sok minden történt Csátalján 1983-ban. A közvilágítás javítá­sára az elavult körteizzókat hi­ganygőzégőkkel cserélték fel. A lakosok és a Ganz Villamossági Készülékgyár helyi üzemének éj­szakai műszakos dolgozói váro­sias fényben közlekednek. A nyá­ron meszelték és takarították az általános iskola tantermeit. Hoz­zákezdtek a művelődési ház fel­újításához. Az ddősék napközi otthonának fejlesztésére 60 ezer forintot költöttek. Mindenki ka­pott és kap valamit a tanács és a közösség gondoskodásából. A munkában és az eredményekben osztoznak azok a nemzetiségiék is, akiknek az együttműködése hozzájárul a község fejlődésé­hez. Nem véletlen, hogy a két­ezer-ötszáznál kisebb népességű falvak településfejlesztési verse­nyében Csátalja az idén első lett. A lakosság mint fogyasztó A tanács a lakossággal, mint fogyasztókkal is törődik. Megke­reste például a városban — Ba­ján — levő szolgáltató vállala­tokat. Kérte részvételüket a la­kosok ellátásában. Ennek ered­ményeként a BIK a nyáron, a 9 Ütban a kúthoz — egyelőre még a túloldalra. művelődési otthonban hűtőszek­rényt és -ládát, kerékpárt és vil­lamossági cikkeket árusított. Ab­ból a tényből kiindulva, hogy ma már nem húsz, hanem 48 forint Bajára az autóbuszköltség, érthető a pártszervezet és a ta­nács állásfoglalása: a lakosság alapellátása mindennél fonto­sabb! Az önkiszolgáló élelmiszerüzle­tet bővítették, amelynek fő szál­lítója — a többi között — a BÁCSHÜS és a ZALAHÜS. Ez előrehaladás a község kereske­delmében. Az viszont továbbra is gond, ihogy a meleg kenyér a ládákban összepréselődik, s a te­jet előre, egy hónapra meg kell rendelnie a boltvezetőnek. Az ef­féle, rugalmatlan szállítói mód­szerekről ideje volna lemondani. Hiányos lenne azonban a ké­pünk Csátalja jelenéről, ha nem írnánk néhány, fontos intézmény­ről: az idősök napközi otthoná­ról, amelyet nagy-nagy szeretet­tel hoztak létre (vihar tépte te­tőzetére éppen a napokban rak­tak új cserepet, s hétfőre vár­ják a favágót, hogy a télire való tűzifát felaprítsa); a bölcsődéről, amelynek kis lakói fénycső Vilá­gi tás mellett, tizenkilencen ugyancsiák jó körülmények közt töltik nappalaikat, mialatt szü­leik dolgoznak. De időszerű tájé­kozódni az ÁFÉSZ tüzelőtelepén is, ahol 520 mázsa brikettel, 432 mázsa darabos szénnel, 517 má­zsa pécsi iszappal és 15 ezer li­ter háztartási fűtőolajjal várják a vásárlókat Kint, a tereken és az utcákon már hűvös az idő. Szél seper vé­gig a fák lombjain. Az emberek behúzódnak otthonaikba. Ám, ha végiggondolják mindazt, ami ve­lük, illetve a településsel történt és közben, nem bánják a rossz időt. Jóleső érzéssel, nyugodtan gondolnak a télre. Kohl Antal • Jó a választék a tüzelő- telepen. 9 Jólesik a meleg a napközi otthon idős lakóinak. (A kály­hánál : Kerti Lászlóné otthon­vezető.) (Straszer András felvételei) Sokrétű kapcsolat egy képviselővel — a választókkal almaszedés közben Dáginé Pólyák Ibolya képvise­lőnőt Jánoshalmán a Deák Fe­renc út 4. szám alatti otthonában keresem. Nincs szerencsém. Kint van a határban almaszüreten, s csak este jön haza, mondja apó­sa. őszintén szólva töprengtem néhány percig: utána menjek-e; vajon hajlandó lesz-e ott is a nyilvánosságnak szánt érdemi beszélgetésre ? Dehát miért' ne... ? Hiszen munkásként vá­lasztották az országgyűlésbe, és egyáltalán: nincs előírva, hogy egy képviselő csak a lakásán, vagy a Parlament folyosóján nyi­latkozhat. Irány a jánoshalmi határ. Jól karbantartott és elhanyagolt-el­aggott szőlők-gyümölcsösök vál­togatják egymást, amerre hala­dunk, négy-öt kilométeren át. Egy hosszú dűlőút végén gyönyö­rű almáskert tárul elénk, a gyü­mölcstől roskadozó fák sokaságá­val, melyeket szorgos kezek igye­keznek megszabadítani terhűk­től. A kert egy részében már al- mahegyek várnak elszállításra. Az idilli környezetben találom a képviselőnőt Is, amint éppen csecsemőjét teáztatja. Jánoska öthónapos, és remekül érzi ott magát: mosolya beragyogja az egész almáskertet. — Mindig ilyen jókedvű a kis­fiú? — kérdezem édesanyját. — Néha sírdogál is egy kicsit, mint más kisbaba, de ilyenkor mindig tudom, 'hogy mi bántja, és gyorsan segítek a baján. Ál­landóan mellette vagyok, igény­be vettem a gyermekgondozási segélyt. Ezt az almaszedést ré­szesben vállaltuk el a férjem ter­melőszövetkezetétől. (Aknásládákra ülünk le, így folytatjuk a beszélgetést a kelle­mes őszi napsütésben. Egy szóval sem céloz arra, hogy jobban sze­retné, ha nem itt kerülne sor e találkozásra.) — Mi a munkaköre? — érdek­lődöm. — A jánoshalmi Petőfi Ter­melőszövetkezet törzsbaromfi- és keltetőüzemének ágazatvezető­helyettese vagyok, felsőfokú tech­nikumi végzettséggel, melyet 1970-ben szereztem meg Kiskun­halason. 1971 óta ebben a téesz- ben dolgozom. (Közben elnézést kér, hogy Jánoskát takargatja, nyugtatgat­ja, „dehát látja, mennyire igény­li a kicsi". Aztán arról beszél: milyen jó érzés, ha segíteni tud egy-egy település vagy az embe­rek kisebb-nagyobb problémái­nak a megoldásában.) — Édesgyermeke a választó- kerület minden települése? — Kezdettől egyformán oda­figyelek Jánoshalmára, Kéles- halmára, Mélykútra, Borotára, Rémre. Igyekszem eleget tenni meghivásaiknak. Én is szívesen látok mindenkit, a fogadóórákon kívül is, ha jogos panasszal jön hozzám. Ügy érzem, élvezem a községek vezetőinek, vezető tes­tületéinek, lakóinak a bizalmát. — Általában milyen ügyekben keresik fel? — Hadd ne soroljam fel em­lékezetből. Ehhez át kellene néz­ni azt a több mint száz levelet is, amit eddig kaptam. — Csak példákat mondjon. — Többnyire személyes gon­dok megoldásához kérik a segít­ségemet. Ezek zöme szociális jel­legű. Eljártam már egyebek kö­zött földjáradék-ügyekben, köz­ERDEJ FERENC ÉS A FUTÓHOMOK Pályázati felhívás! A Báes-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága az 1984. évre a tudományos alkotómunka támogatására pályázatot hirdet. A pályá­zat témája: Erdei Ferenc és a futőhomok. A pályamű a magyar nép felemelkedéséért harcoló író, tudós, állam­férfi, a parasztság sorsának, életének kutatója, megyénk országgyűlési képviselője munkásságához kapcsolódjon. Tárja fel Erdei Ferenc élet­művének az Alföldhöz, a Duna—Tisza közéhez, Bács-Kiskun megyé­hez kötődő kiemelkedő tudományos, közéleti tevékenységét, jelentős megnyilvánulásait. Elemezze kutatói, írói törekvéseinek érvényesülé­sét saját kora és napjaink valósága tükrében. Vizsgálja gondolatai továbbvitelének, gyakorlati hasznosulásának eredményeit, további lehetőségeit, munkássága mélyebb megismerte­tésének módjait. A pályázatokon részt vehetnek a tudományos, az irodalmi terüle­teken, közéletben tevékenykedő személyek és alkotói kollektívák. Al­kotóközösségek jelentkezése esetén a tagok megosztva részesülnek dí­jazásban. Csak jeligés pályázatot fogadnak el. A jeligét a név, a lakcím és mun­kahely megjelölésével zárt borítékban csatolják a dolgozathoz. Pálya­díjak: I. díj 30 000 forint, II. díj 20 000 forint, III. díj 10 000 forint. A beküldött dolgozatokat bíráló bizottság értékeli. A zsűri a díjak odaítélésénél a pályázati kiírásban szereplő összegeket másként is fel­oszthatja. A meghirdető szerv gondoskodik a kiemelkedő tudományos jelentőségű pályamunka kiadásáról. A pályázatot a végrehajtó bizottsághoz kell beküldeni 1984. április 30-ig. Személyszállítás közületi autóbuszokkal A közületi autóbuszok hatékonyabb üzemeltetése érdeké­ben a múlt évben több olyan kormányintézkedés jelent meg, amelynek az volt a célja, hogy elősegítse a gazdasági egy­ségek tulajdonában lévő, jelentős személyszállító-kapacitást képviselő, de nagyon alacsony kihasználtságú társasgépkocsi­állomány ésszerű igénybevételét. A rendeletek végrehajtása nagyon sokoldalú együttműködést igényelt, ezért egy évvel ezelőtt a megyei szállítási bizottságon belül, személyszállí­tási szakbizottság alakult, amelynek az a feladata, hogy megbeszélje, összehangolja, egyeztesse a vállalatokkal a köz­célú és közforgalmú, személyszállításra alkalmas autóbuszok ésszerű, gazdaságos használatát. Ahol bevált ... Közcélú feladat például a mun­kásszállítás megoldása. Erre je­lölték ki a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat, a REMIX, a Rádiótechnikai és a MEZŐGÉP Vállalat tiszaikécsikei gyáregy­ségeit. a múlt év április 1-től, szerződések alapján, együttesen viszik és hozzák dolgozóikat. A három járat: Tiszakécske—Ti­szajenő—Vezseny, Tiszakécske— Tiszaug—Tiszainoka, illetve Ti­szakécske—Kőcser között közle­kedik. Egy-egy 35 személynél na­gyobb befogadóképességű autó­busz szállítja a már említett üze­mek dolgozóit. Az autóbuszok tel­jesítménye 2500—3000 kilométer havonta, s a helykihasználás 100 százalékos. A saját, illetve a tár­sult üzemek dolgozóinak aránya 40—60 százalék. Az ilyen módon történő 'munkásszállítás jelen­tős gazdasági eredményékkel járt, s ezért a járatokat tovább is közlekedtetik. Hasonlóan bevált a munkás- szállításnak ez a módja a Kis­kunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság és az Erdőkémíai Vál­lalat jánoshalmi üzemei eseté­ben is. Három járatpár szállítja a munkásokat, s az autóbuszok kihasználtsága meghaladja a 90 százalékot. A lajosmizsei Vízgé­pészeti Vállalat már 1982 január­jában megegyezett a lajosmi­zsei Népfront Tsz-szel és az Al- maviirág Szakszövetkezettel mun­kásszállításra Kecskemét—Lajos- mizse—Felső la jós és vissza útvo­nalon. A vízgépészeti vállalat nagy befogadóképességű autóbu­szának kihasználtsága a korábbi ötven helyett 80—90 százalékos lett. Ahol nem sikerült.. A múlt év áprilisában több termelőszöivetkezetet jelöltek ki közforgalmú — menetrendszerű utasszállítási — feladat el­végzésére. A szabadszállási Lenin, Termelőszövetkezet há­rom autóbusza Szabadszál­lás—iFülöpszállás—Kecskemét kö­zött heti három alkalommal köz­lekedett. A kéthónapos próbaidő után a járatokat megszüntették, mivel naponta' azokat csupán 10—12 utas vette igényibe. A kö­zös gazdaságnak havonta egy- egy járatnál 7—8 ezer forintos vesztesége keletkezett, amely több mint az éves 60 ezer forintos járulék 'kifizetése. Az Izsáki Sárfehér Termelőszö­vetkezet munkanapokon négy vo­nalon egy-egy jáiratpárt közleked­tetett Izsákról Orgovány; Páhi; Ágasegyháza; Kecskemét között két hónapig kísérleti jelleggel. Saját dolgozóik mellett menet- rendszerint más utasokat is szál­lítottak Volán-tarifával. A kísér­leti idő lejárta után két Izsók— Kecskemét, Izsák—Ágasegyháza közötti járatot leállítottak, míg a másik két vonalon az autóbuszo­kat határozatlan ideig tovább köz­lekedtetik, de ezeken a kihasznált­ság csupán ötven százalékos. Ha­sonló, kéthónapos kísérletet foly­tatott a helvéciaá Petőfi, a petőíi- szállási Petőfi Tsz egy-egy autó­busszal, de a kevés utas miatt a járatok további fenntartását meg­kérdőjelezték, ezért megszün­tették. Különböző tanulságok A közületi autóbuszok köz­forgalmú és közcélú feladatok el­látásának tapasztalatai tehát különbözőek. Vannak olyan hely­ségek, vállalatok, ahol a munkás- szállítást éppen az objektív kö­rülmények — nagyobb távolság, járműhiány, egyeztetett munka­kezdés — miatt, jó együttműkö­déssel, az autóbuszok ésszerű ki­használásával képesek voltak megvalósítani. Az sem mellékes, hogy ez jelentős, pénzbein. kife­jezhető gazdaságii eredményeket hozott nemcsak a vállalatoknak, hanem a népgazdaságnak is. Az ellenkező pólus a menetrendsze­rű személyszállítás már azt be­bizonyította, hogy nagyon sok helyen a korábbi túlzott igények­től eltérően, az utaslétszám hiá­nya miatt (amelyhez hozzájárult a tarifaemelés is), nem valósítha­tó meg ez a forma. Jogos tehát a megállapítás: a megyében az el­következendő időben új közfor­galmú autóbuszjáratok indításá­ra nincs lehetőség. Olyan igény sem merült fel, amelynek alap­ján gazdaságosan, vagy ráfizetés nélkül lőhetne közlekedtetni kö­zületi autóbuszokat. A tanulságok közé tartozik: mi­után a munkásszállításon, — s azt is csak néhány helyen — kí­vül nem valósítható meg gazda­ságosan a közületi autóbuszok igénybevétele, egyáltalán érde­mes-e a rendeletek, intézkedések végrehajtását mindenütt eről­tetni ? Gémes Gábor benjárásomra intéződött el idős emberek szociális otthoni, egy rászoruló gyermek nevelőotthoni felvétele, egy öreg, magányos asszony szociális segélyezése. Természetesen közügyekben is fordulnak hozzám. Így például Mélyhűtőn autóbusz-forduló és útszakasz készült el szorgalma­zásomra. Ugyanitt nagyon hiány­zott a napközis ebéd hordására alkalmas jármű. A MERKUR-tól azt válaszolták, hogy csak évek múlva kaphatják azt meg. Leve­let írtam, amelyben kifejtettem, milyen nagy szükség van a jár­műre. Erre soron kívül átvehet­tek egy NIZA-típusú autót. Kez­deményezésemre vezették be Já­noshalmán a gépjárművezetők időszaki orvosi vizsgálatát, amelyen a borotaiakat is fogad­ják. Azelőtt értékes időt rabolt el ez a gépkocsivezetőktől, akik­nek Kiskunhalasra kellett utaz­gatniuk. — Fogadóóráit mikor tartja? — Jánoshalmán havonként, a többi községben peejig mindig a tanácsülések előtti napokban. — Sokan felkeresik ilyenkor? — Néha senki sem jön el, más­kor többen is. Hadd fűzzem eh­hez hozzá, hogy — mint említet­tem — sokan levélben fordulnak hozzám, s hogy kapcsolataim a választókerülettel ennél sokré­tűbbek. , — Egy nagyon időszerű kér­dés: mi a véleménye az új vá­lasztási törvényjavaslatról, s ez­zel összefüggésben: ha ismét je­lölnék, indulna-e többedmagával is az újabb választásokon? — Alapvetően egyetértek a választást demokratizmust széle­síteni kívánó törvénytervezettel. Hiszen a kettős vagy többes je­lölés a választóknak nagyobb le­hetőséget ad arra, hogy a nekik legjobban megfelelő képviselők­re, tanácstagokra adják le vok- suíkat. Ily módon jobban érvé­nyesülhet a többség akarata. Ha jelölnének ... ? Nem riadnék vissza, vállalnám, nem félnék a vetélytársa'któl, s ha mást vá­lasztanának, nem érezném bu­kottnak magamat. Rapi Miklós MÁV-MÉRLEG: Kevesebb áru, kevesebb utas A MÁV az elmúlt háromne­gyed év során 90 millió 734 ezer tonna árut szállított, valamivel kevesebbet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A belföldi forgalomban 56 millió 81 ezer tonnányi árut fuvairoztak a MÁV vagonjai, ömi szintén nem éri el az előző évit. A tranzitforgalom alakult a legkedvezőtlenebbül, a 11 millió 764 ezer tonnányi áru mennyisége több mint 6 szá­zalékkal marad alatta a tava­lyinak. Kedvező tapasztalat azon­ban, hogy mind az import-, mind az exportforgalom élénkült az utóbbi hónapokban. Az elemzésekből kitűnik, hogy növekedett az áruszállítás távol­sága, ezért a tavalyinál kedve­zőbben alakult a vasút eredmé­nyességét Jelző árutomnakilomé- ter-mutató. Ugyancsak javult a teherkocsik termelékenysége, vagyis ugyanazt az árumennyisé­get rövddebb idő alatt szállítot­ták el, mint az elmúlt évben. Ezzel szemben azonban továbbra is kedvezőtlen a toocsiforduló- idő értéke. A személyszállító vonatok 175,6 millió utast szállítottak az el­múlt háromnegyed évben, a ta­valyinál 11,4 százalékkal keve­sebbet. Nemcsak az utasok száma csökkent, hanem az átlagos uta­zási távolság is; nagymértékben viszaesett a távolsági utazások iránti érdeklődés. A forgalom mindenekelőtt a tarifa emelése miatt esett vissza. Felajánljuk FÉMPRÉS ÉS szabad kapacitásunkat FÉMTÖMBGCIKK­RA MGTSZ ZRMÁGA. * ftelt 37, : MM98. 1866

Next

/
Oldalképek
Tartalom