Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-16 / 245. szám
PIU MAGAZIN [ _ „A könyv s nép kezében a leghatalmasabb fegyver a lelki és fizikai szabadságért folytatott harcban.” (Romain Rolland) GAZDAG ORVOS- ÉS TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI GYŰJTEMÉNY Kalocsa büszkesége Több értékes közgyűjtemény van megyénkben, mint azt sokan gondolják. írtunk a bajai városi könyvtár gondozásába került gazdag gyűjteményről, hírt adtunk a kecskeméti református könyvtár ritkaságairól. A kalocsai érseki bibliotéka állományával azonban egyik sem vetekszik. Az Erdélyből a Duna—Tisza közére került Patasich Ádám érsek alapította 1776-ban. Célja a tudományok népszerűsítése volt. amit az is bizonyít, hogy sok munkahelyet alakíttatott ki az érseki palotában elhelyezett könyvtárban. Számított a mintegy 800 kötetes orvosi gyűjtemény, a történelemtudományi szakkönyvek iránti érdeklődésre. Beszereztek minden fontosabb agrártudományi kiadványt. A XVIII. század végén több mint 40 ezer kötetet tartottak nyilván. Most 122 ezer kötet áll a kutatók rendelkezésére naponta - délelőtt 9—12-ig, délután 3—5 óráig. A televízió Híres könyvtárak sorozatában sugárzott műsor révén százezrek gyönyörködhettek a műemléki értékű berendezésben, legszebb könyveikben. nált égöv a korabeli történeti munkák között. 9 Dr. Köveshegyi András, a könyvtár vezetője a XVII. században Amszterdamban nyomott; Észak- Olaszország legszebb épületeit, híres embereit bemutató kiadvánnyal. • Külföldiek is tanulmányozták a „Luther bibliája" néven ismert kiadványt. A feltevések szerint a vallásalapító diktálta és aláírásával hitelesítette a biblia olvasását ajánló verset. (Straszer András felvételei) A Kalevala születése A Gondolat Kiadó a napokban jelentette meg Vainö Kaukonen finn professzor A Kalevala születése című munkáját,, amely a finn népi eposz keletkezésének körülményeit ismerteti. A művet a szerző mutatta be a héten Budapesten, a Rákóczi úti Fókusz könyváruházban. A könyvpremieren jelen volt Osmo Väinölä, Finnország budapesti nagykövete is . Kaukonen professzor, a neves Kalevala-kutató kérdésekre válaszolva elmondotta: Ortutay Gyula kérésére és buzdítására írta 'meg könyvét. Műve a többi között képet ad arról: mi indította a Kalevala szerzőjét, Lönnrotot arra, hogy felkeresse a híres népi énekmondókat és lejegyezze Väinämöinen történetét, sok más éneket és varázsdalt, majd ezeket a homéroszi eposzok mintájára egységes művé illessze össze. Kaukonen professzor kiemelte, hogy a Kalevala megjelenése idején — 1835-ben — nemzeti és egyetemes értelemben is irodalmi és tudományos szenzáció volt; s hamarosan megszólalt a világ számos nyelvén is. Az eposz hősei költőket, képzőművészeket, zenészeket ihlettek alkotásra. A könyv utószava — amelyet Domokos Péter írt — a Kalevala hazai fogadtatását ismerteti. A kötetet Akseli Gallen-Kallela, a nagy finn festő mitológiai témájú képei illusztrálják. Gerencsér Ferenc A legrégibb... Mikor készült el a világ legrégibb könyve? Erre a kérdésre szinte lehetetlen válaszolni. Ám egyet tudunk: hogy az általunk '«mert legöregebb könyv i. e. 3350- ből származik, tehát immár 5333 éves. A papirusztekercset egy francia orientalista, Prisse d’Avennes találta meg tébai sírban. » Több mint ötszáz bibliográfiai ritkaságnak számító apró könyvecske van a bakui Lilija Kosztanova gyűjteményében. A mini kötetek között legértékesebb Majakovszkij „Lenin” című poémájának parányi méretű kiadása, melynek lapja; alig hosszabbak másfél centiméternél. W Hét aranylemezből álló. ezernégyszáz éves, szankszrit szövegű „könyvet” talált Sri Lanka régi fővárosában, Anuradhapurában egy régészexpedíció. A Djevatana Ramaja templom közelében, a föld alól előkerült ritka kultúrkincs, a szakértők véleménye szerint Indiából kerülhetett az ősi városba, „alig” egy évezrede. ff Nemrég olyan kiadóvállalat alakult Bécsben, amely kizárólag női szerzők műveinek kiadásával foglalkozik. Az erről tudósító ... és a legnagyobb Amerikában csinálták meg a világ legnagyobb könyvét, a század elején. A dolog érdekessége számunkra, hogy a rekordot döntő cselekedet magyar ember, Vajnay Lajos nevéhez fűződik. Egy saját készítésű berendezéssel, öklömnyi ólombetűkkel nyomtatott” három méter magas, nyolcezer oldalas bibliával lepte meg a kuriózumok kedvelőit. A különleges kötet súlya öt mázsa volt. osztrák lap cikkében kesernyésen megjegyzi: ..az. emancipációnak nincsenek határai”. A kiadó elsőként ötvenkét írónő prózai, vers- és esszégyűjtemértyét hozza forgalomba. W Petőfi Sándor költészete nagyon népszerű Bulgáriában is. Vazov és Szlavejkov már a múlt században közre adta az első bolgár nyelvre lefordított Petőfi-ver- seket. A felszabadulás után 1961- ben. egy kötetnyi válogatás ielent meg a balkáni ország könyvpiacán, a nagy magyar költő életművéből, s ezt 1977-ben egy kétnyelvű kiadás követte. A harmadik Petőfi-kötet — Petar Alipiev új fordításainak gyűjteménye — tavaly került ki sokezres példányban a nyomdából, a várnai kiadó- vállalat gondozásában. VALLOMÁSOK, VÉLEMÉNYEK „A könyvek mutatták meg helyemet az életben.” (M. Gorkij) „Minden jó könyv egy-egy tanítója a nemzetnek.” (Gárdonyi Géza) „A könyv a legjobb útravaló, amelyet találtam a földi életben, ■ és rendkívül sajnálom azokat az értelmes embereket, akik ezt nem tudják.” (Montaigne) „Engem a könyvek összessége, az irodalom egésze alakított ki.” (Fábry Zoltán) „Legkedvesebb könyvei között az ember többnyire azokat tartja számon, amelyeket nemcsak egyszer olvasott el, hanem újra meg újra előveszi őket, és beléjük lapozgat.” (Garai Gábor) „Az emberre nemcsak származása, életkörülményei jellemzők, hanem azok ä könyvélmények is, amelyek egyénisége kialakulására döntő hatást gyakoroltak.” (Vihar Béla) Párbeszéd a tankönyvvel Nem mindennapos kísérlet kezdődött a lett egyetemen. A leendő fizikusok és vegyészek tanár segítsége nélkül tanulmányozzák a számítástechnika egyik ágát. A tankönyv anyagát beprogramozták és betáplálták a számítógépbe. A gép képes alkalmazkodni minden egyes hallgató tudásszintiéhez: egyéni tanácsokat ad, követi az anyag elsaiátításának folyamatát és végül vizsgáztat. Ezt az egyetem Szilárd Test Fizika Intézete által létrehozott „Riga” dialóg- rendszer teszi lehetővé. A kijelölt időben a hallgatók leülnek a hét display mellé, amely egy mini-számítógéphez van kapcsolva és egymás zavarása nélkül dolgoznak. Saját belátásuk szerint lapozzák az elektromos tankönyv lapjait, magyarázatokat, utasításokat kémek, vagy éppen kiegészítik az információkat. összeállította: Varga Mihály MŰVEK, OLVASÓK BÁCS-KISKUNBAN Mit mutatnak a számok? A Katona József Megyei Könyvtárban elkészítették a legutóbbi három, évtized összesítését az olvasással kapcsolatban. Ezúttal e szerteágazó műveltségterjesztő tevékenységnek csupán két vonatkozását ismertetjük adatszerűén. Azt, hogy hány kötetből válogathattak az érdeklődők az elmúlt harminc esztendőben — vagyis miképpen alakult a könyvállomány —, és azt, hogy hány beiratkozott olvasóról számolhattak be intézményeink az évek múlása közben. Könyvállomány: Olvasók száma: 1953. 164 364 38 356 1958 333 329 48 182 1963 554 309 92 691 1968 877 523 114 201 1973 1 152 116 106 328 1978 1 508 793 102 601 1982 1 927 142 105 176 (Csupán egyetlen megjegyzés: A fentiek azt mutatják, hogy három évtized alatt megháromszorozódott az olvasók száma, s a könyvkínálat ez idő alatt a tizenkétszeresére emelkedett.) * A tájképfestészet mestere Id. Markó Károly, a magyar táifesté- szet első. európai rangú, iskolát teremtő mestere. Művészete nemcsak nemzeti festészetünk klasszikus korszakának szerves része. hanem a XIX. század közepén az olaj tájfestészetnek is jelentős képviselője. A Képzőművészeti Kiadónál megjelent monográfia elemző áttekintést ad id. Markó Károly életpályájáról. művészetéről. ismerteti festészetének jellegzetességeit; sokoldalúan érzékelteti műveinek kapcsolódását kora A könyvek sorsa Habent sua fata it be Ili. A könyveknek is megivan a maguk sorsa, tartja az ősrégi mondás. Tegyük hozzá, hogy nem csak az egyes műveknek, hanem a könyvészeti termékek összességének is. Mert gondoljuk meg, hogy harmincezer éves barlangrajzok, a négyezer esztendős múlttra visszatekintő kínai és egyiptomi hieroglifák, valamint a három évezreddel ezelőtt kialakult betű-írásos könyvek iránt a múló időben nem csökkent ugyan az érdeklődés, ám mégis: az utóbbi évtizedekben, egyre- másra jöttek felénk az aggasztó jelek: a modern tömegkommunikációs eszközök fokozatosan háttéribe szorítják a könyveket. De egyáltalán nem ez történik! A könyv mint az ismeretek hordozója, miint ízlésfej'lésztő és mozgósító ^enő, az alapos tájékozódás 'és a gyönyörködtetés eszköze, nem sorvad, nem halódik, sőt: egyre sokrétűbbé és egyre hatékonyabbá válik. A műfajok gazdagodása, a feléledő klasszikusok előtérbe kerülése épp úgy árulkodik erről, mint például az, -hogy a tudományos ismeretterjesztés jó segítői ma a könyvkiadók. Szerte a világon, de tegyük hozzá : nálunk Magyarországon különösen. A népszerű költé&zet- napi ünnepségek, a gazdag tartalmú könyvhetek, a téli politikai könyvnapak, a -műszaki és mezőgazdasági könyvhómapok rendezvénysorozatai egyaránt erről árulkodnak. S ne hagyjuk ki a felsorolásból a holnap kezdődő — iimmár huszorhanmadik — őszi megyei könyvheteket sem. összeállításúinkkal azt szeretnénk elérni, hogy a közfigyelem minél, inkább a könyvekre irányuljon. V. M. művelődéséhez. A múlt század első felében a magyar művészet fejlődését Bécs közelsége és Itália csodálata határozta meg id. Markó Károlv művészetének kiteljesedését is e két tényező befolyásolta. Egy évtizedes bécsi korszaka akadémiai tanulmányainak, a megélhetésért folytatott küzdelmének, első nagy sikerű alkotásainak időszaka volt. 1832-től haláláig Itáliában élt. A kötet szerzője — Bodnár Éva — végig járta Markó olaszországi útját, felkereste azokat a városokat, vidékeket, amelyek megihlették a művészt. A kötet sok új adattal egészíti ki az id. Markó Károlyról eddig megjelent irodalmat. Tizenhat színes, jelentősebb műveiről készült további 50 fekete-fehér és szöveg között 23 grafikai lap reprodukciója gazdagítja a könyvet. G. T. IZSÁK — PÉLDA LEHET Bővítik a Táncsics Mihály Könyvtárat Három éve, 1980-ban fejeződött be az izsáki Táncsics Mihály Könyvtár felújítása és bővítése, amelyet a helyi tanács kérésére a helybeli KISZ-tagok végeztek el társadalmi munkában. A korszerűsített intézményben tevékenykedő könyvtáros-népművelő kollektíva azóta meggyőzően bizonyította, mennyire indokolt volt a munkálatokat elindító döntés. A kétezer-ötvennyolc olvasó tágas, világos termekben húszezer kötetből válogathat. Gyakran élnek a tagok a könyvtárközi kölcsönzés szolgáltatásaival is, amellyel gyakorlatilag az ország összes közkönyvtárának választéka a rendelkezésükre áll. Külön részt rendeztek be az épületben a diákok számára. Természetesen nemcsak az olvasnivaló kiválasz- ' tásánál segítenek nekik. Otthonosan berendezett olvasótermükben gyakoriak a rendhagyó irodalom órák, az író—olvasó találkozók és a vetélkedők. A költészet napján, a könyvhéten pályázatot írnak ki „Legkedvesebb olvasmányom ..címmel. A rajzos és írott „művek” elbírálásánál minden alkalommal a helyi általános iskola pedagógusai is közreműködnek. A legértékesebb munkákat a művelődési ház kiállitótermében bocsátják közszemlére. Dicséretes dolog —, mert még a városi-járási könyvtárakban sincs mindenütt így —, hogy a búvár- kodók, kutatók, előadásra vagy vizsgára készülők tájékozódását precíz, naprakész raktári, olvasói betűrendes és szakkatalógus segíti. A nagyközséggel kapcsolatos cikkek, dokumentumok, publikációk gyűjtése és feldolgozása sajnos másfél évtizede megrekedt. Óriási értékű anyag került veszendőbe. Az intézmény vezetője Ká- rászné Dalmadi Lenke, e hiány pótlását kezdte meg az elmúlt hónapokban, alapos kutatómunkával. Nemcsak azok juthatnak Izsákon olvasnivalóhoz, akik felkeresik a település központjában ’evő bázisintézményt. A tanyán élők kilenc fiókkönyvtár rendszeresen frissített anyagából kereshetik ki a kedvükre valót. A tsz és állami gazdasági majorokban levő munkahelyi klubok „elfoglalása” után. kereskedelmi céllal üzemelő egységben is helyet kértek .portékájuknak”. Az áfész kisizsáki vegyesboltjában, az élelmiszerek és műszaki cikkek mellett a könyvtár kölcsönkönyveiből is válogathatnak a vásárlók. Sajnos —, a bővítés ellenére — kicsi a raktáruk. A több céllal használt termekben az újságok és folyóiratok — negyven félét járatnak — régebbi évfolyamainak elhelyezésére nincs lehetőség. Bizonyítva, hogy a helyi tanács illetékesei figyelemmel kísérik a könyvtárosok munkáját — a legutóbbi tanácsülés határozata szerint — 1983-ban megkezdik egy új — ilyen célra használható — épületszárny alapozását. Az újabb bővítés átadása után végre védett helyre kerül a tanács nyirkos pincéjében „őrzött” gazdag archív anyag. Az izsáki Táncsics Mihály Könyvtár eredményei jól példázzák miként érik valódi közművelődési tartalommá, ha a fenntartó szervek a megfelelő rangon kezelik a forintálisan kifejezhető hasznot nem „termelő” intézmények munkáját, örülnénk, ha hasonló, jó híreket közölhetnénk a helyi művelődési ház munkakörülményeinek javulásáról is .. . Farkas P. József — k —
