Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-16 / 245. szám

1983. október 16 » PETŐFI NÉPE • 3 VAJDASÁG és bács-kiskun kapcsolatai Tanulunk egymás tapasztalataiból Interjú Szakolczai Pállal, a megyei pártbizottság titkárával A testvérmegyei pártkapcsolatok keretében az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának három­tagú küldöttsége járt a közelmúltban a Jugoszláviai Vajdasági Autonóm Tartományban. A látogatás so­rán tárgyalásokat folytattak a Vajdasági Kommu­nisták Szövetségének vezetőivel, megtekintették az újvidéki gyümölcs- és zöldségtermesztési kiállítást, néhány üzem munkáját tanulmányozták. Az út ta­pasztalatairól, a testvérmegyei együttműködés to­vábbi lehetőségeiről kérdeztük Szakolczai Pált, a megyei pártbizottság titkárát, a küldöttség vezetőjét. — Miben látja a testvérmegyei kapcsolatok, ezen belül Bács-Kiskun és a Vajdaság együttműködésé­nek jelentőségét? — A kapcsolatok a felismert közös érdekeken alapszanak. Ezek a közös érdekek a gyakori talál­kozás során válnak ismertté mindkét oldalon. Láto­gatásunk is azoknak a találkozóknak a sorába tar­tozott, melyek őszinte, nyílt, baráti eszmecserékkel segítik a két terület gazdasági, társadalmi, politi­kai életének megismerését, egymás megértését. Együttműködésünk Vajdasággal a szocialista társa­dalom építésében követett azonos elvekből és célok­ból fakadóan hosszabb ideje zavartalan. Párt- és ál­lamközi kapcsolataink szilárd elvi alapokon nyug­szanak és ez lehetővé teszi számunkra, hogy a szer­teágazó kapcsolatokban továbblépjünk. Vajdasági elvtársaink is kiemelték, hogy az eddigi intézkedé­sek jelentősen előrevitték gazdasági és kereskedel­mi együttműködésünket. Mostanában mindkét or­szágban a gazdasági nehézségekről esik a legtöbb szó. E tekintetben is nyitott könyv vagyunk egymás .előtt. Tanulunk egymás tapasztalataiból és én úgy érzem, hogy ez a jelenlegi gazdasági helyzetben fon­tosabb, mint valaha. — A nehezebb gazdasági körülmények az együtt­működés formáinak bővítését, a ki nem használt tartalékok felkutatását követelik. Milyen területe­ken lehetne fejleszteni a kapcsolatokat? — A továbblépésnek elvi akadálya nincs. Szeret­nénk, ha ezek a kapcsolatok kiterjednének a még gyakoribb határmenti árucserére, a kishatárforgalom élénkítésére. Vannak az együttműködésnek olyan formái, amelyekkel kapcsolatban mindkét részről nagyon jók a tapasztalatok és ezek további bővíté­se — mivel a lehetőségek koránt sincsenek teljesen kihasználva — komoly kölcsönös haszonnal kecseg­tet. Ilyen például a határmenti feldolgozó egységek kooperációja. A „Somtoolid" zombori tejüzem dél- magyarországi termelőktől veszi át a tejet és tar­tósan erre az alapanyagra támaszkodik. Jó példa a cukoripar és a hűtőipar néhány közös vállalkozá­sa is. Ez utóbbinál főként a jugoszláv bértárolásnak van jelentősége. Ezeknek a bővítése mindenképpen kívánatos, mégpedig úgy, hogy a vállalatok keres­sék a lehetőségeket, ne várjanak központi ajánla­tokat. S nincs akadálya annak, hogy bárki kezde­ményezzen. Mindez természetesen feltételezi, hogy a megvalósuló közös munka nemcsak politikai cél­jainkkal, hanem a vállalatok üzleti érdekeivel is egyezik. Ugyanez vonatkozik a kishatárforgalom fellendí­tésének további feladataira is. A tárgyalások során szóba kerültek olyan kérdések, amelyek szerint az érvényben levő rendszabályok nem segítik a forga­lom növelését. A választékcsere zavartalan műkö­dése érdekében a kishatármenti forgalomban és az ugyancsak kívánatos árucserében koncentrálni kell a forgalmat a legnagyobb keresletnek örvendő cik­kekre. A vajdasági elvtársak kérték, hogy az árucse­re során a magyar részről igényelt 50—60 féle áru­cikket tartalmazó listát csökkentsük, mert Vajda­ságban is könnyebb, ha kevesebb vállalattól kell az árukat összegyűjteni. Viszonylag kis tételekről van szó, de ezek mindkét országban a választékbővítést szolgálják. Az áruforgalom növekedése érdekében megyei vállalatainknak lépniük kell. Kínáljanak olyan cikkeket, amelyek megfelelnek a jugoszláv szállítóknak, kereskedőknek. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy Baja és Zombor áruforgalmi kap­csolatai a legjobbak, dinamikusan fejlődnek, ami­ben — mint a jugoszláv elvtársak is megjegyezték — meghatározó szerepe van a bajai székhelyű Bács­ka Kereskedelmi Vállalatnak. Ügy véljük, ez a vál­lalat gesztora is lehetne egy olyan összefogásnak, amely szervezné a megyénk és Vajdaság közötti árucserét. Itt is a vállalatok kezdeményezései vál­hatnak a továbblépés alapjává. A kereskedelmen, a gazdasági kapcsolatokon kí­vül nem szabad megfeledkezni egy másik fontos te­rületről — egymás gazdálkodási tapasztalatainak megismeréséről, vizsgálatáról sem. Hadd mondjak erre egy konkrét példát. A Vajdaság néhány kör­zetében kisebb a sertés- és marhaállomány, mint amennyit a jó termőföldeken termelt takarmánnyal el lehetne látni. A vajdasági elvtársak kérik és vár­ják azoknak a magyar tapasztalatoknak az átadását, melyek elősegíthetik az állatállomány növelését. Természetesen nekünk is érdemes megvizsgálni a számos jugoszláv eredmény egyikét-másikát — ta­pasztalatszerzés végett. — Sokat hallunk ma a jugoszláv gazdaság erőfe­szítéseiről. Milyen benyomásokat szerzett ezzel kap­csolatban a Vajdaságban? — Azt tapasztaltam, hogy az országban meghir­detett gazdasági stabilizációs programnak a Vajda­ságban már nagyon határozott, pozitív jelei mutat­koznak. Természeti értékekben, ember alkotta ter­melőeszközökben, szellemiekben ez nagyon gazdag tartomány. A látogatás során mindenütt az derült ki, hogy a természeti adottságokat jól kihasználják. A bevezetett szigorú takarékossági intézkedéseket az emberek megértéssel és fegyelmezetten fogadták és be is tartják azokat. Ez pemcsak az energiafel­használásra vonatkozik, hiszen utunk során azt lát­tam, hogy az idei kiemelkedő termés mellett is szin­te teljesen betakarították és hasznosítják a földek­ről a kukoricaszárat. Szép eredményeket értek el a kukorica népélelmezési felhasználásában is. Láttuk az újvidéki mezőgazdasági kiállítást, ahol példás gonddal mutatták be Vajdaság és Jugoszlávia ter­mékeit, sőt megszervezték, hogy a dolgozók kiállítás alkalmával hozzájussanak a téli tartalékokhoz. A legfontosabb beruházások építését sikerült meggyor­sítani és a nagyüzemi mezőgazdaság mellett a ma­gángazdaságok gépesítése is előrehaladt, a gazdák többféle tevékenységben összefognak. Az elkészült Duna—Tisza—Duna csatornarendszer kiváló vízi­közlekedési és öntözési feltételeket teremtett. Figyel­met érdemel az is, hogy Újvidék nagyvárosi lépcső­zetes munkakezdését sikerült megoldaniuk; a kor­látozott személygépkocsi-forgalom miatt nagyobb a tömegközlekedés szerepe. Minden döntést a demok­ratikus önigazgatási formák keretében egyeztetnek, a lehető legszélesebb körben, a gazdálkodó szervek­nél, a lakóhelyeken, helyi közösségekben. — Tárgyalásaik során bizonyára szó esett az ide­genforgalomról is. Hogyan lehetne a testvérmegyei hivatalos kapcsolatokat több találkozással, ismeret­séggel, személyes élményekkel bővíteni? — A hivatalos kapcsolatok mellett a családi, ba­ráti találkozásokat, a magánszemélyek gyakoribb látogatását nagyon fontosnak, szükségesnek tartóim. Ez nemcsak azért elengedhetetlen, mert egymás mel­lett élünk, szomszédok vagyunk, hanem azért is, mert a két ország viszonyának kedvező alakulásá­ban jelentős szerepe van a Jugoszláviában és Ma­gyarországon élő nemzetiségeknek. Ennek révén mindkét ország kultúrájának van egy olyan része, amely közös kultúrkincsnek minősíthető. A közös rész ápolásának, a nyelvi, kulturális értékőrző fel­adatok mellett tehát politikai funkciói is vannak, híd jellegű szerepet kölcsönöz a nemzetiségeknek. Itt meg kell említeni korunk leghatásosabb propa­gandaeszközét, a televíziót. Újvidékről öt nyelven szól, mégpedig úgy, hogy a nemzetiségiek nemcsak a televízióadás nyelvét értik, hanem az adás tartal­mát is a nemzetiségiek igénye diktálja. A magyar nyelvű adás megyénk nagy részében is fogható, így megismerhetjük testvérmegyénk eredményeit, gond­jait. Ami a személyes utazásokat, élményeket illeti, is­mét csak az önálló kezdeményezésre hívom fel a figyelmet; a megyében működő idegenforgalmi iro­dák vegyék fel a kapcsolatot a vajdasági hivatalok­kal rövidebb túrák, utak szervezése céljából. Ezt a jugoszláv elvtársak is szorgalmazzák. Szeretnénk, ha az idegenforgalom nemcsak a tengerre irányul­na, hanem turistáink megismerkednének Bánát, Sze- rémség, Bácska és Fruska Gora nevezetességeivel, nem mindennapi élményeket ígérő természeti szép­ségeivel is. Hámori Zoltán Fogyasztásőr üzenteknek KEZDŐDIK AZ ŐSZI GYÜMÖLCSTELEPÍTÉS Űjdonságok az árudákban Folyamatosan megnyílik a fa­csemete és a szaporítóanyag mint­egy 50 százalékát forgalmazó KERTFORG Kft több mint 200 árudája, lerakatta, szerte az or­szágiban. A vállalat gazda:« kíná­latot biztosít, összességében 3,8 millió facsemetét, 8—9 millió bo- gyás,gyümölcsöt adót, és további 14 millió szőlőszaporító anyagot kínálnak eladásra. Jó néhány új­donság is szerepel a .gazdag vá­lasztékban. Az előzetes piacfel­mérés szerint a lakosság köréiben élénkül a kereslet a facsemeték iránit, a holbbiikertelk számlának növekedése nyomán mind többen ültetnek .gyümölcsfát. Különösen gazdag a kínálat csonthéjas gyümölcsöt adó fák­ból. Amíg tavaly az igényeknél kevesebb volt kajsziból és meggy­ből, addig most ebből is megfe­lelő mennyiségben árulnék, kö­zöttük olyan .keresett fajtáikat, mint az ön termékeny Meteor, és az érdi bőtenmű meggy. 15 fajta szilva és rinigilótfa között választ­hatnak e gyümölcsök kedvelői; kapni a korán érő, nagyszámú termést adó Sermin a és a méz- édes i Aimlhann ringlót is. A bo­gyósok között olyan — sokáig, a hiányc'iVklistán szereplő (gyü­mölcs — szaporítóanyag. i;s nagy mennyiségben megvásárolható, mint a hazai nemesítésű tövis nélküli szeder. Újdonság a kösz­méte és a piros ribizli keresztezé­sével ki nemesített, tüske nélküli, magas C-vitaimm, tartalmú Yos- tabeer. A szőlő-szaporítóanyag felsze­dése, válogatása e napokban in­dul, hiszen a szőlőtelepítés sze­zonja csaik néhány hét múlva kezdődik. Mindenesetre legalább 30 fajta várja majd a vevőket, közöttük egész sor újdonság is. Ilyen például a magas cukorfoké, bő termést adó Ezerfürtű, és a kitűnő iboiratapanyagul szolgáló Jubileum 75, a csemegeszőlők kö­zött pedig a narancs!zű Favorit. A lerakatckban. mindenütt szaktanáccsal segítik a kezdő fa­ültetőket. A szakemberek kíván­ságra a talaj összetétel ismereté­ben kiválasztják, melyik fajta a legalkalmasabb az ültetésre. Ugyancsak felhívják a vevőik fi­gyelmét a fokozott öntözésre, az elmúlt hónapok szárazsága miatt kiisziikíkadt talajban több nedves­séget igényel a fa a biztos meg- eredéshez. Ugyancsak fontos gya­korlati tanács: ‘kocsi tetején csak fóliával 'borított gyökérzetű fát célszerű szállítani, mert a sza­bad levegőn a gyökér hamar ki­szárad. Az áramszolgáltató berendezé­sek túlterhelését .megakadályozó, s az -üzemi villamosenergia-ifo- gyasztás mértékén őrködő beren­dezés gyártását kezdték meg a Csákvári Állami Gazdaság csa- lapusztai energetikai üzemében. A szolgálati szabadalomként ki­fejlesztett és bejelentett „Wattőr 01” elnevezésű, integrált áram­körökkel felépített teljesítmény­szabályozó műszer felszerelése főként azokban az üzemekben hasznos, ahol szerződésben álla­podtak meg az áramszolgáltató vállalattal az időegység alatt fel­használt villamos energia meny­nyi,ségében, annak túllépése ese­tén ugyanis tizenkétszeres bün­tetőtarifát kell fizetnie a fo­gyasztónak. A berendezés — szinkronban az áramszolgáltató mérőjével — figyeli, elektronikus úton méri a fogyasztást, s a megengedeti érték 80 százaléká­nak elérésekor hang- és fényje­lekkel figyelmeztet a túllépés ve­szélyére. Ha ez hatástalan ma­rad, a proigramozáisnalk megfelelő sorrendben lekapcsolja az egyes villamos berendezéseket, megaka­dályozva a fogyasztás túli,epését. A Wattőr kísérleti darabjai több állami gazdaságban, vala­mint a székesfehérvári téglagyár­ban ^ már igen. jól vizsgáztak. A csakvár.iak az idén százötvenet készítenék belőle, jövőre pedig félezer darabot értékesítenék a berendezést for-galcimlba hozó Ganz Árammérő Gyáron keresztül Búbos kemencétől a hőközpontig <# Dicső Szilveszter bácsi Csátalján a takarékos, mindenféle hulladékkal fűthető búbos kemencét részesíti előnyben. • Jánoshalmán Székely János tízezer forintot költött, hogy takarékos, meleget jól tartó cse­répkályhára tegyen szert. • Sok az olajkályha Majsán. A Jonathán Tsz megszervezte a házhozszállítást, s naponta több mint kétszáz helyre viszik el a tüzelőolajat. • Panaszkodnak a vevők éppen úgy, mint az eladók. Kevés » kályha, a kazán. Főleg a széntüzelésű, salgótarjáni gyártmá­nyút keresik legsűrűbben. A kiskunfélegyházi Centrum Áru­házban még viszonylag jó a helyzet, legalább román kályha kapható. • Kiskunhalason a posta most épülő műszaki telepén takarékos széntüzelésű kazánt építenek be. • Bács-Kiskun megye legna­gyobb fűtőműve a kecskemé­ti Széchenyivárosban van. In­nen melegítik a városnegyed ötezer lakását, két iskoláját, két óvodáját és bölcsődéjét. Pásztor Zoltán felvételei • A kistelepülések szénellátásával az áfészek foglalkoznak. Dunapatájon a brikett a legkereset- tebb, eddig már 1800 tonnát adtak el, keresik a kazánszenet is, dealig-alig jutnak hozzá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom