Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-16 / 245. szám
1983. október 16 » PETŐFI NÉPE • 3 VAJDASÁG és bács-kiskun kapcsolatai Tanulunk egymás tapasztalataiból Interjú Szakolczai Pállal, a megyei pártbizottság titkárával A testvérmegyei pártkapcsolatok keretében az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának háromtagú küldöttsége járt a közelmúltban a Jugoszláviai Vajdasági Autonóm Tartományban. A látogatás során tárgyalásokat folytattak a Vajdasági Kommunisták Szövetségének vezetőivel, megtekintették az újvidéki gyümölcs- és zöldségtermesztési kiállítást, néhány üzem munkáját tanulmányozták. Az út tapasztalatairól, a testvérmegyei együttműködés további lehetőségeiről kérdeztük Szakolczai Pált, a megyei pártbizottság titkárát, a küldöttség vezetőjét. — Miben látja a testvérmegyei kapcsolatok, ezen belül Bács-Kiskun és a Vajdaság együttműködésének jelentőségét? — A kapcsolatok a felismert közös érdekeken alapszanak. Ezek a közös érdekek a gyakori találkozás során válnak ismertté mindkét oldalon. Látogatásunk is azoknak a találkozóknak a sorába tartozott, melyek őszinte, nyílt, baráti eszmecserékkel segítik a két terület gazdasági, társadalmi, politikai életének megismerését, egymás megértését. Együttműködésünk Vajdasággal a szocialista társadalom építésében követett azonos elvekből és célokból fakadóan hosszabb ideje zavartalan. Párt- és államközi kapcsolataink szilárd elvi alapokon nyugszanak és ez lehetővé teszi számunkra, hogy a szerteágazó kapcsolatokban továbblépjünk. Vajdasági elvtársaink is kiemelték, hogy az eddigi intézkedések jelentősen előrevitték gazdasági és kereskedelmi együttműködésünket. Mostanában mindkét országban a gazdasági nehézségekről esik a legtöbb szó. E tekintetben is nyitott könyv vagyunk egymás .előtt. Tanulunk egymás tapasztalataiból és én úgy érzem, hogy ez a jelenlegi gazdasági helyzetben fontosabb, mint valaha. — A nehezebb gazdasági körülmények az együttműködés formáinak bővítését, a ki nem használt tartalékok felkutatását követelik. Milyen területeken lehetne fejleszteni a kapcsolatokat? — A továbblépésnek elvi akadálya nincs. Szeretnénk, ha ezek a kapcsolatok kiterjednének a még gyakoribb határmenti árucserére, a kishatárforgalom élénkítésére. Vannak az együttműködésnek olyan formái, amelyekkel kapcsolatban mindkét részről nagyon jók a tapasztalatok és ezek további bővítése — mivel a lehetőségek koránt sincsenek teljesen kihasználva — komoly kölcsönös haszonnal kecsegtet. Ilyen például a határmenti feldolgozó egységek kooperációja. A „Somtoolid" zombori tejüzem dél- magyarországi termelőktől veszi át a tejet és tartósan erre az alapanyagra támaszkodik. Jó példa a cukoripar és a hűtőipar néhány közös vállalkozása is. Ez utóbbinál főként a jugoszláv bértárolásnak van jelentősége. Ezeknek a bővítése mindenképpen kívánatos, mégpedig úgy, hogy a vállalatok keressék a lehetőségeket, ne várjanak központi ajánlatokat. S nincs akadálya annak, hogy bárki kezdeményezzen. Mindez természetesen feltételezi, hogy a megvalósuló közös munka nemcsak politikai céljainkkal, hanem a vállalatok üzleti érdekeivel is egyezik. Ugyanez vonatkozik a kishatárforgalom fellendítésének további feladataira is. A tárgyalások során szóba kerültek olyan kérdések, amelyek szerint az érvényben levő rendszabályok nem segítik a forgalom növelését. A választékcsere zavartalan működése érdekében a kishatármenti forgalomban és az ugyancsak kívánatos árucserében koncentrálni kell a forgalmat a legnagyobb keresletnek örvendő cikkekre. A vajdasági elvtársak kérték, hogy az árucsere során a magyar részről igényelt 50—60 féle árucikket tartalmazó listát csökkentsük, mert Vajdaságban is könnyebb, ha kevesebb vállalattól kell az árukat összegyűjteni. Viszonylag kis tételekről van szó, de ezek mindkét országban a választékbővítést szolgálják. Az áruforgalom növekedése érdekében megyei vállalatainknak lépniük kell. Kínáljanak olyan cikkeket, amelyek megfelelnek a jugoszláv szállítóknak, kereskedőknek. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy Baja és Zombor áruforgalmi kapcsolatai a legjobbak, dinamikusan fejlődnek, amiben — mint a jugoszláv elvtársak is megjegyezték — meghatározó szerepe van a bajai székhelyű Bácska Kereskedelmi Vállalatnak. Ügy véljük, ez a vállalat gesztora is lehetne egy olyan összefogásnak, amely szervezné a megyénk és Vajdaság közötti árucserét. Itt is a vállalatok kezdeményezései válhatnak a továbblépés alapjává. A kereskedelmen, a gazdasági kapcsolatokon kívül nem szabad megfeledkezni egy másik fontos területről — egymás gazdálkodási tapasztalatainak megismeréséről, vizsgálatáról sem. Hadd mondjak erre egy konkrét példát. A Vajdaság néhány körzetében kisebb a sertés- és marhaállomány, mint amennyit a jó termőföldeken termelt takarmánnyal el lehetne látni. A vajdasági elvtársak kérik és várják azoknak a magyar tapasztalatoknak az átadását, melyek elősegíthetik az állatállomány növelését. Természetesen nekünk is érdemes megvizsgálni a számos jugoszláv eredmény egyikét-másikát — tapasztalatszerzés végett. — Sokat hallunk ma a jugoszláv gazdaság erőfeszítéseiről. Milyen benyomásokat szerzett ezzel kapcsolatban a Vajdaságban? — Azt tapasztaltam, hogy az országban meghirdetett gazdasági stabilizációs programnak a Vajdaságban már nagyon határozott, pozitív jelei mutatkoznak. Természeti értékekben, ember alkotta termelőeszközökben, szellemiekben ez nagyon gazdag tartomány. A látogatás során mindenütt az derült ki, hogy a természeti adottságokat jól kihasználják. A bevezetett szigorú takarékossági intézkedéseket az emberek megértéssel és fegyelmezetten fogadták és be is tartják azokat. Ez pemcsak az energiafelhasználásra vonatkozik, hiszen utunk során azt láttam, hogy az idei kiemelkedő termés mellett is szinte teljesen betakarították és hasznosítják a földekről a kukoricaszárat. Szép eredményeket értek el a kukorica népélelmezési felhasználásában is. Láttuk az újvidéki mezőgazdasági kiállítást, ahol példás gonddal mutatták be Vajdaság és Jugoszlávia termékeit, sőt megszervezték, hogy a dolgozók kiállítás alkalmával hozzájussanak a téli tartalékokhoz. A legfontosabb beruházások építését sikerült meggyorsítani és a nagyüzemi mezőgazdaság mellett a magángazdaságok gépesítése is előrehaladt, a gazdák többféle tevékenységben összefognak. Az elkészült Duna—Tisza—Duna csatornarendszer kiváló víziközlekedési és öntözési feltételeket teremtett. Figyelmet érdemel az is, hogy Újvidék nagyvárosi lépcsőzetes munkakezdését sikerült megoldaniuk; a korlátozott személygépkocsi-forgalom miatt nagyobb a tömegközlekedés szerepe. Minden döntést a demokratikus önigazgatási formák keretében egyeztetnek, a lehető legszélesebb körben, a gazdálkodó szerveknél, a lakóhelyeken, helyi közösségekben. — Tárgyalásaik során bizonyára szó esett az idegenforgalomról is. Hogyan lehetne a testvérmegyei hivatalos kapcsolatokat több találkozással, ismeretséggel, személyes élményekkel bővíteni? — A hivatalos kapcsolatok mellett a családi, baráti találkozásokat, a magánszemélyek gyakoribb látogatását nagyon fontosnak, szükségesnek tartóim. Ez nemcsak azért elengedhetetlen, mert egymás mellett élünk, szomszédok vagyunk, hanem azért is, mert a két ország viszonyának kedvező alakulásában jelentős szerepe van a Jugoszláviában és Magyarországon élő nemzetiségeknek. Ennek révén mindkét ország kultúrájának van egy olyan része, amely közös kultúrkincsnek minősíthető. A közös rész ápolásának, a nyelvi, kulturális értékőrző feladatok mellett tehát politikai funkciói is vannak, híd jellegű szerepet kölcsönöz a nemzetiségeknek. Itt meg kell említeni korunk leghatásosabb propagandaeszközét, a televíziót. Újvidékről öt nyelven szól, mégpedig úgy, hogy a nemzetiségiek nemcsak a televízióadás nyelvét értik, hanem az adás tartalmát is a nemzetiségiek igénye diktálja. A magyar nyelvű adás megyénk nagy részében is fogható, így megismerhetjük testvérmegyénk eredményeit, gondjait. Ami a személyes utazásokat, élményeket illeti, ismét csak az önálló kezdeményezésre hívom fel a figyelmet; a megyében működő idegenforgalmi irodák vegyék fel a kapcsolatot a vajdasági hivatalokkal rövidebb túrák, utak szervezése céljából. Ezt a jugoszláv elvtársak is szorgalmazzák. Szeretnénk, ha az idegenforgalom nemcsak a tengerre irányulna, hanem turistáink megismerkednének Bánát, Sze- rémség, Bácska és Fruska Gora nevezetességeivel, nem mindennapi élményeket ígérő természeti szépségeivel is. Hámori Zoltán Fogyasztásőr üzenteknek KEZDŐDIK AZ ŐSZI GYÜMÖLCSTELEPÍTÉS Űjdonságok az árudákban Folyamatosan megnyílik a facsemete és a szaporítóanyag mintegy 50 százalékát forgalmazó KERTFORG Kft több mint 200 árudája, lerakatta, szerte az országiban. A vállalat gazda:« kínálatot biztosít, összességében 3,8 millió facsemetét, 8—9 millió bo- gyás,gyümölcsöt adót, és további 14 millió szőlőszaporító anyagot kínálnak eladásra. Jó néhány újdonság is szerepel a .gazdag választékban. Az előzetes piacfelmérés szerint a lakosság köréiben élénkül a kereslet a facsemeték iránit, a holbbiikertelk számlának növekedése nyomán mind többen ültetnek .gyümölcsfát. Különösen gazdag a kínálat csonthéjas gyümölcsöt adó fákból. Amíg tavaly az igényeknél kevesebb volt kajsziból és meggyből, addig most ebből is megfelelő mennyiségben árulnék, közöttük olyan .keresett fajtáikat, mint az ön termékeny Meteor, és az érdi bőtenmű meggy. 15 fajta szilva és rinigilótfa között választhatnak e gyümölcsök kedvelői; kapni a korán érő, nagyszámú termést adó Sermin a és a méz- édes i Aimlhann ringlót is. A bogyósok között olyan — sokáig, a hiányc'iVklistán szereplő (gyümölcs — szaporítóanyag. i;s nagy mennyiségben megvásárolható, mint a hazai nemesítésű tövis nélküli szeder. Újdonság a köszméte és a piros ribizli keresztezésével ki nemesített, tüske nélküli, magas C-vitaimm, tartalmú Yos- tabeer. A szőlő-szaporítóanyag felszedése, válogatása e napokban indul, hiszen a szőlőtelepítés szezonja csaik néhány hét múlva kezdődik. Mindenesetre legalább 30 fajta várja majd a vevőket, közöttük egész sor újdonság is. Ilyen például a magas cukorfoké, bő termést adó Ezerfürtű, és a kitűnő iboiratapanyagul szolgáló Jubileum 75, a csemegeszőlők között pedig a narancs!zű Favorit. A lerakatckban. mindenütt szaktanáccsal segítik a kezdő faültetőket. A szakemberek kívánságra a talaj összetétel ismeretében kiválasztják, melyik fajta a legalkalmasabb az ültetésre. Ugyancsak felhívják a vevőik figyelmét a fokozott öntözésre, az elmúlt hónapok szárazsága miatt kiisziikíkadt talajban több nedvességet igényel a fa a biztos meg- eredéshez. Ugyancsak fontos gyakorlati tanács: ‘kocsi tetején csak fóliával 'borított gyökérzetű fát célszerű szállítani, mert a szabad levegőn a gyökér hamar kiszárad. Az áramszolgáltató berendezések túlterhelését .megakadályozó, s az -üzemi villamosenergia-ifo- gyasztás mértékén őrködő berendezés gyártását kezdték meg a Csákvári Állami Gazdaság csa- lapusztai energetikai üzemében. A szolgálati szabadalomként kifejlesztett és bejelentett „Wattőr 01” elnevezésű, integrált áramkörökkel felépített teljesítményszabályozó műszer felszerelése főként azokban az üzemekben hasznos, ahol szerződésben állapodtak meg az áramszolgáltató vállalattal az időegység alatt felhasznált villamos energia menynyi,ségében, annak túllépése esetén ugyanis tizenkétszeres büntetőtarifát kell fizetnie a fogyasztónak. A berendezés — szinkronban az áramszolgáltató mérőjével — figyeli, elektronikus úton méri a fogyasztást, s a megengedeti érték 80 százalékának elérésekor hang- és fényjelekkel figyelmeztet a túllépés veszélyére. Ha ez hatástalan marad, a proigramozáisnalk megfelelő sorrendben lekapcsolja az egyes villamos berendezéseket, megakadályozva a fogyasztás túli,epését. A Wattőr kísérleti darabjai több állami gazdaságban, valamint a székesfehérvári téglagyárban ^ már igen. jól vizsgáztak. A csakvár.iak az idén százötvenet készítenék belőle, jövőre pedig félezer darabot értékesítenék a berendezést for-galcimlba hozó Ganz Árammérő Gyáron keresztül Búbos kemencétől a hőközpontig <# Dicső Szilveszter bácsi Csátalján a takarékos, mindenféle hulladékkal fűthető búbos kemencét részesíti előnyben. • Jánoshalmán Székely János tízezer forintot költött, hogy takarékos, meleget jól tartó cserépkályhára tegyen szert. • Sok az olajkályha Majsán. A Jonathán Tsz megszervezte a házhozszállítást, s naponta több mint kétszáz helyre viszik el a tüzelőolajat. • Panaszkodnak a vevők éppen úgy, mint az eladók. Kevés » kályha, a kazán. Főleg a széntüzelésű, salgótarjáni gyártmányút keresik legsűrűbben. A kiskunfélegyházi Centrum Áruházban még viszonylag jó a helyzet, legalább román kályha kapható. • Kiskunhalason a posta most épülő műszaki telepén takarékos széntüzelésű kazánt építenek be. • Bács-Kiskun megye legnagyobb fűtőműve a kecskeméti Széchenyivárosban van. Innen melegítik a városnegyed ötezer lakását, két iskoláját, két óvodáját és bölcsődéjét. Pásztor Zoltán felvételei • A kistelepülések szénellátásával az áfészek foglalkoznak. Dunapatájon a brikett a legkereset- tebb, eddig már 1800 tonnát adtak el, keresik a kazánszenet is, dealig-alig jutnak hozzá.
