Petőfi Népe, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-16 / 245. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PÉTŐFt 4 ' r■*- . v; • v *. -■ ' , , ... AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 245. szám Ára: 1,40 Ft 1983. október 16. vasárnap NÉPE Védelmi intézkedések Nicaraguában A nicaraguai kormány több fontos intézkedést hozott az ország védelmének biztosítására. Az intézkedésekről szóló kormányközleményt Daniel Ortega, a Nemzeti Újjáépítés Kormánya kormányzó tanácsának koordinátora ismertette Managuában. Bejelentette, hogy Nicaragua fegyvereket kért több országtól határainak és légterének védelmére. A kormány ezért intézkedéseket hozott az energiatakarékosságról, az üzemanyag-adagolás megszigorításáról, valamint a hadsereg élelmiszer- és ruhaellátásának biztosításáról. Határozat született a stratégiai fontosságú gazdasági objektumok fokozottabb őrzéséről is. A kormány emellett utasítást adott a hadsereg tartalékos állományának bővítésére. Az Egyesült Államok támogatását élvező ellenforradalmároknak mostani célja az, hogy az ország gazdasági életét bénítsák meg. LUCERNAFÖLD, ABRAK. RÉPASZELET, SZALMA A KISGAZDASÁGOKNAK | Háztáji állattartás, nagyüzemi támogatással * 9 Jó minőségű silót tárolt be a téli, tavaszi hónapokra a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz. Minden eddiginél több sertést tenyésztenek, hizlalnak az idén hazánkban. Bács-Kiskun állománya jóval egymillió fölé emelkedett. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat már az év első felében 30 ezerrel több sertést vásárolhatott meg a gazdaságoktól, és ezzel 50 százalékkal túlszárnyalta időarányos értékesítési tervét. Az állami és a szövetkezeti gazdaságok, társulások szakosított telepeit —, ahol erre módot találtak — korszerűsítették, hogy a tartási költség növekedését mérsékeljék. Másutt jól bevált technológiákat vettek át, és alkalmaztak mind szélesebb körben. A Bácsalmási Állami Gazdaság a legutóbbi években végrehajtott rekonstrukcióval megnövelte a tenyésztelep és a hizlalda teljesítőképességét. így a korábbinál több vágóállatot tud szállítani a BÁCSHÜS-nak. A bátyai elletőben és malacnevelőben más fűtési eljárást vezettek be, és így mérsékelték a tüzelési költséget. Az átalakítással, amelyet számos gazdaság az ISV közös vállalat közreműködésével végzett el, az állattartás higiéniáját sikerült magasabb színvonalra emelni. Ezzel együtt melléktermék-felhasználásra alkalmas etetőket szereztek be, ami a takarmányozási kiadást csökkentette. Dávodon az Augusztus 20. Tsz-ben már eredetileg úgy építették a szakosított sertéstelepet, hogy a nedvesabrakot, a sütő-, a sör-, a szesz-, a tejipari mellékterméket könnyűszerrel megetethessék. Az állattartásban megyeszerte elterjedt a nagyüzemek és a kistermelők kölcsönös érdekű együttműködése. A különböző kapcsolatok közül említésre méltó a har- tai módszer. Ott a szövetkezetek tagjai inkább tenyésztenek, mint hizlalnak. A Lenin Tsz az idén 300 Hungahib-kocát adott át a szerződött kistermelőknek, s a tenyészállattal együtt ötszáz kilogramm abraktakarmányhoz is hozzájutott az állattartó. Ezenkívül a takarmányboltban annyi tápot, premixet, takarmánykiegészítőt vásárolhatott, amennyire szüksége volt. A kocák szaporulatát a közös gazdaság visszavásárolja. A szövetkezet a hizlalásra szerződött háztáji gazdáktól, kistermelőktől évente ezenkívül 2000 vágósertést vesz át az üzemi vágóhídja, húsfeldolgozója számára. Hízónként kétszáz kilogramm abraktakarmányt ad, és ehhez vásárolhat koncentrátumot a kistermelő, amivel maga készítheti el a keveréket a legjobbnak tartott recept szerint. A Lenin Tsz várható kukoricatermése biztosíték arra, hogy lesz szemesabrak a kisgazdaságoknak, s a Lenin Tsz-szel együttműködő társgazdaságok keverőüzeme számára. A hartai Lenin Tsz mint régi cukorrépa-termesztő, az idén 350 hektárról takarít be termést. A területnek kétharmadát öntözte, s 40 tonnás hozamot vár hektáronként. A cukorgyártás melléktermékét, a répaszeletet a kistermelők is megkapják háztáji állataik takarmányozására. A solti Szikra Tsz-ben évek óta elég jelentős területű lucernát osztanak ki a háztáji gazdaságoknak. Azoknak a kistermelőknek, akik tehenet is tartanak a ház körül, ezenfelül tömegtakarmánynak külön területet mérnek ki. A közös gazdaság összes szántójának 9 százalékán évelő pillangós díszük, s ennek tíz százaléka a háztáji állattartásé. Jár ezenkívül az állat- tenyésztőknek kalászos gabona, kukorica, szalma. Ennek egy részét a szövetkezeti tagságuk alapján, másik részét a kisgazdaságban tartott állatfaj és annak száma alapján kaoják. vagy vásárolják meg a Szikra Tsz-től. Az igen eredményes háztáji ágazatból a solti szövetkezet évente 4—5 ezer vágósertést értékesít. K. A. Élelmezési világnap Képtelen vagyok megértetni gyermekeimmel azt, hogy vannak a világom családok, akiknek asztalára nem jut naponta kenyér, szalámi, sajt, tej, hogy milliószámra vannak társaik, akik csak másnaponként ehetnek néhány falatot, mert nincs ennivalójuk. Hogyhogy nincs?! Mi az, hogy nincs? És miért nem vesznek? Nem tudnak elmenni a boltba ...? — záporoznak rám a kérdések, akkor is, amikor a tévé képernyőjén csont-bőr gyerekek meggyötört arcát látjuk, az éhezőkét. Végül egy ilyen képsor után gyerekeim egymásra néznek. „Gyere”, mondja egyikük. Kis idő múlva visszajönnek, a hűtőszekrényben tárolt élelmiszerdobozokkal és elém állnak: „Küldjük el nekik, apa ..." Vajon hány doboznyi ennivalót ' kellene becsomagolni, hogy legalább egyszer jóllakjon az a 450 millió éhező és alultáplált? Földünkön a statisztika szerint ennyien vannak, többségük az afrikai kontinensen, az Egyenlítő környékén. Küldjünk csomagot, élelmiszersegélyt? Egy-két napra megmentjük az éhhaláltól őket, és aztán...? Emlékezzünk egy kínai tudós szavaira: ha adsz egy embernek egy halat, megmented az éhségtől, de ha megtanítod halászni, gazdaggá teszed ... A mondásból a választás lehetősége és a feladat is jól magyarázható. Ha tenni akarunk az éhezőkért, a legnagyobb segítség a tanítás, a termelés, a gazdálkodás megismertetése, vagy éppen a földjük termőképessé tétele. Mit ért eddig az ENSZ szervezetének, a FAO-nak évente hétmilliárd értékű élelmiszeradománya? Sajnos, kevés volt ahhoz, hogy a világon megszűnjön az éhség. A magyar politikusok, szakemberek véleménye: a fejlődő országokban, főképpen a ■ legszegényebb 31 országban a termelésfejlesztést kell segíteni. Ily módon lehet — hosszú évek áldozatos munkájával — eredményt elérni. Bár évente 220 ezer dollár értékű élelmiszert is adunk a FAO-n keresztül az éhezőknek, ennél jelentősebbek a tanfolyamok, konzultációk, szemináriumok, tapasztalat- cserék, amelyek keretében a fejlődő országok szakemberei megismerik és elsajátítják a talajművelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés hazájukban is alkalmazható módszereit. A magyar felső- oktatási tanintézetekben fejlődő országokból jött diákok tanulnak. Több afrikai államban hazánk szakemberei dolgoznak '— Algériában például 150-en — az agrártermelés fejlesztése érdekében. Bízhatunk abban, hogy ezek a segítségek meghozzák eredményüket, s a termelés fellendülése után nem szorulnak szeretetcsamagra ezek az államok. Amikor az éhezőkről beszélgettem gyerekeimmel, a vacsora után visszahívtam őket az asztalhoz, megmutattam a csontokon ha-gyott húsfalatokat, emlékeztettem őket a szemétkosárra ítélt kenyérdarabokra ... Elszégyellték magukat. Eszembe jutott: vajon hány családnál tehető hasonló észrevétel? Bőséges élelmiszerellátásunk mellett van-e méltó rangja nálunk az ennivalónak? És jól gazdálkodunk-e az élelmiszerrel? Kicsit jobban már, mint akár egy éve is, de a pazarlás még mindig jelentős. Jó lenne, ha ez is eszünkbe jutna a mai napon, s a tennivaló is megfogalmazódna. Van elegendő élelmiszerünk. Termelését évről évre növeljük, amiben Bács-Kiskun megye nagy- és kisüzemei, feldolgozói élenjárnak. Széles körben ismert: hazánk stratégiai cikke az élelmiszer. S ha meggondoljuk, hány millió embernek van rá szüksége: még inkább kitűnik: nem mondhatunk le a termelés- növelésről, s arról sem, hogy az ember közvetett energia- forrásával a korábbiaknál jobban gazdálkodjunk. A családban és az országban is. Csabai István Vajdaság és Bács-Kiskun kapcsolatai (3. oldal) Nemrégiben megyei pártküldöttség járt Vajdaságban. Vezetője, Szakolczai Pál, az MSZMP megyei bizottságának titkára a jugoszláv testvérterület vezetőivel folytatott tárgyalásokról nyilatkozik. (Felvételünk Zomboron készült.) Búbos kemencétől a hőközpontig Háztartása válogatja, hogy ki mivel fűt otthon. Ahol van rá lehetőség, fa- - luhelyen és tanyákon, gallyhulladékkal, kukoricaszárral, csutkával, szalmával vagy rőzsével, egyik-másik háznál pedig fűrészporral és faforgácscsal is tüzelnek. A legtöbben azonban, kis és nagy településeinken egyaránt már jóval korszerűbben és kényelmesebben fűtenek. Ezt jelzi a VIDIA Kereskedelmi Vállalat gyorsmérlege. Az elmúlt háromnegyed évben 3690 szilárd tüzelésű, 1175 olaj- és 1579 gázkályhát adtak el a megye lakóinak. Napjainkra alaposan megváltozott a lakosság által hasznosított fűtőanyagok összetétele. Csökken a szén, a koksz és a tűzifa Iránti kereslet. Amíg tavaly Januártól szeptember végéig 112 900 tonna szenet, 5900 tonna kokszot és 49 800 tonna akác-, bükk-, tölgy- és cserfát adtak el az Alföldi Tü- zép Vállalat megyei telepein, ezek a mennyiségek — a felsorolás sorrendjében — az Idei év azonos időszakában 99 700, 5 ezer és 43 700 tonnára estek vissza. Ugyanakkor brikettből évről évre több fogy. Kárhoztassuk, vagy inkább örüljünk a hagyományos tüzelőanyagok iránti kereslet változásának? Ném tesszük egyiket sem. Az említett adatok tények. A valósághoz tartozik, hogy eddig, egész évben Jó idő volt, az emberek alig gondoltak tüzelővásárlásra. Az Alföldi Tüzépnek viszont tavasz- szal a bányáktól át kellett vennie a szerződéssel lekötött szén egy részét. Azóta a „régi”, eladatlan szenek, vevők híján, csak porladnak a telepeken. Veszítenek értékükből. Sok, új családi háznál és a lakótelepeken már nem várják a szeneskocsit. A táv- és gázfűtés tízezrek kényelmes fűtési módja. Csupán a DE- GAZ kecskeméti kirendeltségének Kunszentmiklósra is kiterjedő ellátási területén tavaly és az idei év első felében több mint 150 millió köbméter vezetékes földgázt használtak fel a fogyasztók! (Történt ez az alatt a másfél év alatt, amikor a gázolajfogyasztással ellentétben — az AFOR-nál je- I lentősen csökkent a háztartási fűtőolaj eladása.) Az a tény pedig, hogy Bács-Kiskun megyében az eddig megépített föld- gázvezeték hossza már mintegy 420 kilométer — az újabb vezetékszakaszok létesítéséről nem is szólva —, megerősíti tapasztalatainkat: nyugodtan gondolhatunk a télre! K — l (3. oldal) iwwmwniiM'iM——iw ELŐADÁSOK, VITÁK, TALÁLKOZÓK, KIÁLLÍTÁSOK Kezdődik a pályaválasztási hónap „Nem a direkt irányítás a fő feladatunk ma már, mint régebben volt, egy ideig, hanem az árnyaltabb lélektani munka, a célszerű ráhatás. önismeretre nevelni: ez a legfontosabb. Felkészítés a pályaválasztási érettségre. S az, hogy a szülőket is segítsük ilyen irányú tevékenységükben. Es ami egyáltalán nem lehet közömbös: külön kell foglalkoznunk az egészségileg hátrányos helyzetűekkel, valamint azokkal a fiatalokkal, akik a nevelőotthonokban készülnek az életre.” így kezdte a beszélgetést dr. Czinege Gábor, a Bács-Kiskun megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatója, amikor aizt kérdeztük tőle. hogy miként' alakul az idei szokásos pályaválasztási; hónap programja. Elmondotta, hogy a rendezvénysorozat — mel,y holnap kezdődik, és egy teljes hónapon át tart majd — sok új kezdeményezést, jónak ígérkező módszert tartalmaz. Ezek közé sorolható, hogy megszervezik a pályaválasztási szakkörök találkozóját, bemutatják az ilyen jellegű kísérleti szakkört, valamiint az, hogy lehetővé teszik az osztályfői lökök.- nek az egymással való konzultációt, tapasztalatcserét. Természetesen tovább folytatják, gazdagítják a már bevált, immár hagyományosnak mondható módszereket is, a legjobb értelemben vett kampány során. Előadást tartanák különböző helyeken; a középiskolásoknak a pályaválasztásról, megszervezik az üzemi lapok szerkesztőivel való találkozást, és az ugyancsak hagyományos ifjúmunkás napokat. Az idei pályaválasztási hónap programját gazdagítja, hogy a felsőfokú intézményekben nyílt napokat szerveznek abból, a célból, hogy a fiatalok •— és a szülők — közelről megismerjék többek között a műsizalki, kertészeti és pedagógiai célkitűzéseket, az ilyen jellegű szakmák szépségeit. Agráregyetemi napok, fórumok, viták, szakmai előadások és kiállítások; teszik gazdagabbá az eddigieknél is az idei, nagy érdeklődéssé! várt pályaválasztási hónapot, amelyet holnap délután fél hatkor nyitnak meg ünnepélyes kéretik között a Tudomány és Technika Házában, a megye- székhelyen. V. DL Sokoldalú anyag- és energiatakarékosság Az anyaggal és energiával való takarékos gazdálkodásra törekszenek a megyében a vállalatok. Van, ahol az anyaggazdálkodás korszerűsítésével — számítógépes adat- feldolgozással — értek el figyelemre méltó eredményeket, másutt pedig — például a Volán Vállalatnál — a munkavállalók érdekeltté tétele hozott jelentős megtakarításokat. S a selejt, a hulladék, a veszteség csökkentésének hagyományos módszerei mellett újszerű törekvésekkel találkozhatunk. A Kecskeméti Parkettagyártó Vállalat hulladékfával fűthető kazánt alkalmaz: a megtakarítás sok tonna tüzelőolaj. Kiskunmajsán nemrég társulás alakult három, úgynevezett meddőkút hévizének hasznosítására, Kecelen pedig gázlencse ad olcsó energiát. De sok olyan termékkel is jelentkeztek az elmúlt években a megye üzemei, amelyek az energiatakarékosságot szolgálják. Rövidesen termelni kezd a DUTÉP új üzeme, amelyben a lakás melegét jobban megőrző ablakokat gyártják majd. A jelek szerint lesz kalocsai hőtárolós kályha, hiszen a Fém- és Villamosipari Vállalat engedélyt kapott a takarékos fűtőberendezés gyártására és már készül a- nullszéria. De ebbe a sorba tartozik a Bartenbach-lámpa is, amelyet a szintén kalocsai EKA-gyár 'hoz forgalomba, s amerre leginkább a következő tulajdonságok jellemzők: nagyobb fényerő, kevesebb fogyasztás. Ami az anyaggazdálkodást illeti, a vállalatok takarékossági törekvése leúmkább a tőkés importból származó alapanyagok hazaival, vagy szocialista országból vásároltál való helyettesítésére irányul. A Kéziszerszámgyár kecskeméti reszelőgyáregysége és a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyára például jelentősen csökkentette nyugati importanyag szükségletét. A KA- LOPLASZTIK pedig — évek óta tartó fejlesztő munka eredményeként — nyersanyagainak 10 százalékát immár hulladékok feldolgozásából, regenerálásából nyeri. S. B. A kecskeméti Petőfi Nyomda termékei a korábbi éyekben kisebb mennyiségben jutottak el tőkés államokba, viszont tavaly mgr jelentős megrendelést TcaptáíT Angliából. Egy cégnek 7 millió forint értékben kifestőkönyveket készítettek. A napokban Szántó Béla termelési osztályvezetőtől arról érdeklődtünk, hogy a múlt évben megkezdett angol exportot ebben az esztendőben folytatják-e? — Szigetországbeli ügyfelünk igen elégedett volt a tavalyi munkánkkal — mondta él az osztályvezető. — Ezt bizonyítja, hogy erre az évre újabb 1 millió 500 ezer kifestőkönyvet rendelt. Eddig időarányosan teljesítettük a szerződést. A most folyó tárgyalások sikere esetén az év végéig'újabb 3 millió forintos megrendelést kapunk, s ebben az esetben csaknem 10 milliós értékű lesz a tőkés exportunk. Más termékeink jórésze közvetett úton jut külföldre, tőkés és szocialista államokba. A magyar gyógyszer, kozmetika és más iparágak tonnaszámra rendelik tőlünk a különböző csomagolóeszközöket, valamint címkéket. így azután termékeink Kanadától Kínáig a világ nagyon sok országában növelik a magyar, illetve a kecskeméti nyomdaipar hírnevét — hallottuk Szántó Béla termelési osztályvezetőtől. O. L. » Az angol exportra gyártott kifestőkönyvek borítótábláinak minőségét ellenőrzi Petri László ofszetgépmester. Nyomdaipari termékek exportra
