Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-01 / 206. szám

1983. szeptember 1. © PETŐFI NÉPE ® 3 GÉP- ÉS ESZKÖZ-ÚJDONSÁGOK Kiaknázza lehetőségeit a kecskeméti AGROKER Vállalat Nemrég közöltük lapunkban, hogy a kecskeméti AGROKER Vál­lalat valamennyi kurrens gépet, eszközt, alkatrészt és vegyszert, amelyet a mezőgazdasági üzemek az idén még használni tudnak, húsz százalékkal olcsóbban árusít. Az is kiderül: saját kockázati alapjának terhére teszi a vállalat az árengedményt. A hír mögött több dolog megbúvik, egyebek között az is, hogy a kezdeményezés önálló döntés, amihez nem kellett egyetlen fórum jóváhagyása sem. A másfél éve megszűnt tröszti szervezet után a függetlenné vált AGROKER Vállalat egyik látványos kezdeményezése a mostani. Hogy milyen egyéb teendőik voltak, mennyire tudtak és lehetett élni az önállóság adta lehetőséggel, erről is beszélgettem Mormer Mik­lóssal, a vállalat igazgatójával. — Az ország legnagyobb me­zőgazdasági, kereskedelmi válla­latának életében rövid idő a más­fél esztendő. Ez az önállóság kez­dete. Elegendő volt-e a „beleta- nuláshoz”? — Két alapvető tanulságot vonhattunk le -az eltelt időszak­ból: az önállóság megnövelte fe­lelőségünket, a más-ük: valódi ke" reskedelmi kapcsolatra van szük­ség ahhoz, hogy megtartsuk, sőt bővítsük vevőkörünket. Azt mon­daná valamiről, hogy nincs, hiba, ha hiányzik olyan áru, amelyre szükség van, azonnal utána kell menni és beszerezni. Az elmúlt másfél évben igyekeztünk az em­lítettek szellemiében dolgozni, megfelelni a vevőik igényeinek, szorossabbá fűztük kapcsolatain­kat megrendelőinkkel és a gyártó vállalatokkal. Nemcsak a nagy­üzemek, hanem a háztáji gazda­ságok gép-, eszköz- és vegyi­anyagigényének teljesítése is ér­dekünkben áll. Minőségi változás jellemzi munkánkat, ami abból adódik: létkérdéssé vált, hogy a fejlődő és egyre igényesebb me­zőgazdaságot korszerű eszközök­kel, berendezésekkel, alkatrészek­kel el tudjuk-e látná, mégpedig gyorsan. — Az üzlethálózat bővítésére ugyancsak az önállóság adott le­hetőséget? — Mindéh szempontból köze­lebb alkarunk kerülni a vásár­lókhoz, s erre nagyobb lehetősé­günk nyílott az elmúlt félévben az által is, hogy bővítettük ke­reskedelmi hálózatunkat. A kis­termelők jobb ellátása érdeké­ben az idén már 15 boltot üze­meltetünk, közösein szövetkeze­tekkel, áfészekkel. Jövőre még három nyílik: Kiskőrösön, Solt- vadkerten, Keeeten. Baján a Me­zőgazdaságii Kombináttal együt­tesen AGRORER-alközpontot lé­tesítünk a jövő esztendőben, ahol ugyanolyan áruválaszték lesz, mint a központban. A megye dé­li részén dolgozó mezőgazdasági üzemeknek nem kell majd száz kilométereiket utazná gépért, al­katrészért. Négy évvel ezelőtt nem volt sikeres kísérlet a kis- gépkölcsönzési, amit most míás tormában újra kezdtünk. A Hel­véciái Állami Gazdaság elvállal­ta a köcsönzéssel kapcsolatos teendőket, a gépek karbantartá­sát, javítását. A kedvező tapasz­talatok alapján másutt — eset­leg Hetényegyházán — mezőgaz­dasági üzemmel együttműködve tervezzük a gépkölcsönzést. — Még mindig sokan keresnek alkatrészeket. A használt gépek bontásával tovább javítható az ellátás és a választék? — Lehetőséget látunk e téren is, felvásároljuk a használt gépe­ket, amelyeket bontás után al­katrészenként értékesítünk. Eh­hez a munkához partnereket ke­resünk. Az alkatrész-felújítással és gyártással ugyancsak javítjuk az ellátást. Tavaly több mint százféle, ihiánycóikfcnek számító alkatrészt készíttettünk nyolc ipari • és mezőgazdasági üzemmel. Elektromos gépegységek felújítá­sát is elvégeztettük, aminek az értéke meghaladta a 12 millió fői rirntot. Mindez hozzájárult, hogy negyven százalékkal nőtt az idén alkatrészforgalmunk. A gépérté­kesítések is zökkenőmentesebbek, ugyanis közvetlenül a gyártóvál­lalatoktól rendeljük és szállítjuk az eszközöket, berendezéseket. — A vállalat pénzügyi gazdál­kodásában, stabilitásában is tük­röződik az intenzívebb, eredmé­nyességre törekvő munkájuk? — Az első félévet az ország AGROKER vállalatai közül mi zártuk a legjobban: hatvanmil­lió forint nyereséget értünk el, amit az év végéig még növelni szeretnénk. Cs. I. — Ehhez új módszerekre is szükség volt... — Egyebek között arra, hogy reálisan feltárj ulk és rendszerez­zük az igényeket. Ezt megismer­tessük a gyártó vállalatokkal és megrendeljük azokat az eszközö­ket, amelyek kellenek. A megye vezetőinek kezdeményezésére foglalkozunk az újítások felku­tatásával, ismertetésével, propa­gálásával is. — A Hírős Napok idején tartó kiállításon e munkájuk eredmé­nyével ismerkedhetünk meg? — Bemutattunk, mintegy har­minc háztáji kisgépet és hat nagyüzemi gépet. Olyan újításo­kat, gépeket, láthatnák a láto­gatók, .amelyeket az ipar még nem gyárt, de a termelőknek nagy szükségük van rájuk. Az újítási kiállítás egyben a piac­kutatást is szolgálja. Sikert vá­rok attól az univerzális kertésze­ti géptől, amellyel a nagyüze­mekben szakszerűen elvégezhető a szőlőtelepítésék hiánypótlása. Újdonság, hogy a NOBIL perme­tezőgép hazai gyártása megkez­dődött a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban, s amelyet ezentúl forintért lehet majd megvásárol­ni. Felújítják a Babits-villát A Képző- és Iparművészeti Fő­iskola restaurátor tanszéke meg­kezdte Esztergomiban, a Babits- villa „autograimfaillánialk” felújítá­sát. A .megyei tan,á.cs anyagi támogatásával restaurálják a mu­zeális értékű „vendégkönyvét”. Babits Mihály élete utolsó 17 esztendejében, a nyaraikat Eszter­gomban töltötte az Előhegyen, ál­ló kis házában. Ide látogattak el hozzá barátai, munkatársai, tisztelői, s a látogatás emlékére a tornác falát névaláírásukkal dí­szítették. A többi között Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Ka­rinthy Frigyes, Móricz Zsigimomd, Radnóti Miklós neve olvasható a tomáicfalon. Az ősz végére befe­jezik az „aláírásiad” restaurálá­sát, majd megkezdik a villa fel­újítását ás, hogy a. Babits-cemte- nániumra elkészüljenek vele. A Komárom megyei Tanács általi) emlékházzá nyilvánított villáihoz vezető utat is rendezik. Az évforduló alkálim iából szép kivitelű könyvet ás megjelentetett az Esztengomi Városi Tanács. A 180 oldalas gyűjteményt a köíltő és a város kapcsolatának szenteld ték. Ugyancsak a városi tanács pályázatára nyolc zeneszerző, köztük Szőn.y.i Erzsébet, Fairkas Ferenc, Huszár Lajos és Vajda János Babiís-verseket zenésí,tett meg. Az új .művek ősbemutatója november 23-án lesz Esztergom­ban, (MTI) AZ ÁLDOZATOK KÖZÜL 39 KISKORÚ VOLT Emelkedett a vízi balesetek száma Augusztus végéig az ország 2000 tavában, mint­egy 3500 kilométer hosszúságú folyóvizeiben, vala­mint vadvizeiben ós. strandjain 260-an, — 20-szal többen., minit -a múlt év hasonló időszakában — veszteitek életükét, mert nem ismerték fed a vizek veszélyed!;, nem tartották be a fürdőzésre és a yízi közlekedésre vonatkozó szabályokat. Az áldozattok közül 39 tizennégy éven aluli gyer­mek volt, s a vízbe fúltak közül 56-an nem töltöt­ték be 30. életévüket. Az átlagosnál melegebb időjárás hatására, vala­mint az ötnapos munkahét általánossá válásával tovább nőtt a vizek és vízpartok forgalma. Ugyan­akkor a közlekedési költségek emelkedésével válto­zott a különböző vizek látogatottsága, A települé­sekhez közel eső folyókat, csatornákat és bányata­vakat nap mint nap egyre többen keresték fel azo­kon a helyéken is, ahol veszélyes és, ezért tilos a fürdés. 19i82-lben összesen 50-em veszítették életüket tiltott helyen valló fürdőzés közbeni, az idén augusz­tus végiéiig már 48-iain. Gyakran előfordult, hogy a kirándulóik a vízparti fürdést .tiltó táblát kidöntöt- ték, vagy sárral bekenték, remélve: így elkerülhetik a felelősségrevomást. A vízbefulladásoik okainak elemzésekor kiderült, hogy a tragédiáikat legtöbbször a fegyelmezetlenség, a meggondolatlanság okozta. Sokan vesztették éle­tüket azért, .mert a túlterhelt csónak felborult, vagy a vizek magas, síkos partjairól vízbe estek. Gyak­ran járt végzetes következménnyel az is, hogy fel- hevült testtel ugrottáik a vízbe. Emelkedett azoknak a (baleseteknek a száma, amelyeknek ittais emberek estek áldozatul: míg 1982-iben összesen, 2il-eni, addig az idén, .augusztus végéig 26-ain fulladtak így vízbe. A Belügyminisz- tériium illetékesei ,a nyáron sűrítették a vízparti üdülőkörzetek ellenőrzését, mindent megtették a tragédiáik megelőzésére. Ára mindez természetesen hiábavaló, ha a fürdőzők, a csónakázők nem, tart­ják be a fürdőzés, a vízi közlekedés szábályaitt. A korlátozó rendelkezéseket nem azért hozták, hogy megakadályozzák a mozgást, testedzést, hanem, hogy biztonságossá tegyék azt. (MTI) Százezer SZOT-beutaló az utóidényre Augusztus utolsó napjaiban valamennyi SZOT- üdülőiben befejeződött a nyári főidény, melynek há­rom hónapija alatt több mint 160 ezer vendéget fogadták. A SZOT 214 üdülőépületében, nyáron fogadták a beutaltak mintegy 40 százalékát: az idén 81 ezren kaptak erre a>z időszakra családos beutalót, emel­lett 46 ezer felnőtt és 35 ezer gyermek, köztük 14 ezer szakmunkástanuló részére biztositottak pihe­nést, kikapcsolódást. Egy-egy turnusban egyszerre 27 ezer 500 beutalt pihenhetett, telt ház volt vala­mennyi üdülőben. Júliustól kapcsolódott a SZGT- üdültetésbe a Zalakaroson megnyílt új üdülő, amely turnusonként 300 felnőttet és 150 gyermeket foga­dott. Ez az új üdülő félen gyógyüdülőként szolgál, orvosi, javaslatra látja vendégül a gyógyulásra szo­rulókat. A SZOT-beutalóik egynegyed része az utóádónyre szól, tehát mintegy 100 ezren az év utolsó harma­dában, szeptembertől december végéig vehetik igényibe a hűvösebb időjárásra is berendezkedett üdülők szolgáltatásait. Száztizenöt üdülője egész éven át fogadja vendégeit, közülük 30-ban nagyszü­lők, szülők pihenhetnek nem iskolás korú unokáik­kal, gyermekeikkel. A többi üdülőben főként gyógy- és szanatóriumi beutalóval kaphatnak helyet a rá­szorulóik. A tanév időszakában két gyermekszanatóriumot működtet a SZOT: Vajtán az enyhén, mozgássérült gyermekeket, Kőszegen pedig az asztmatikus, légző- szervi- ártalmakban szenvedőiket gyógyítják. Orvo­si javaslatra négyhetes gyógykúráikon vehetnék 'részt a .gyermekek, akik a tanulásban sem marad­nak le, hiszen rendszeres oktatásban is részesülnék. MILLIÓS ÉRTÉKEKET MENTETTEK MEG A közvagyon önkéntes védői Lélekjelenlét, bátorság, helytállás. Né- onelyék szerint kiveszőiéiben levő tulaj­donságok. Vagy mégsem ? Betörők a tetőn Krizsik Alfonz színész, későn fekvő em­ber lévén, július 28-án éjjel még clgaret- tázgaitott kecskeméti,, széohenyivárosi la­kásának erkélyén. Egy óra lehetett, ami­kor arra figyelt föl, hogy a lenti, 1176-os ABC-miéi ketten settenkednek. Sóit, kis­vártatva már .bizonyos volt 'benőne, hogy az éjszakai látogatók be is hatoltak az ABC-be. „Betörők!” Csak erre gondolhatott ezek után. Feleségét nyomban, átküldte & hírrel színész barátjához, Vitéz Lászlóhoz, ő ma­ga pedig rendőrökért ment ,telefonálni. ,Nam engedték,.hogy a tolvajok meglóg­janak, amíg az URH-járőr megérkezett. Mászás a tetőre, ablakon kúszás — s a rendőröknek foglya lett a bekerített, két 21 éves rabló. Azzal védekeztek: „Csak álmosak voltunk. Aludni jöttünk fel!” A bizonyítékok viszont másra vallottak. Egy héten belül mindkettőjüket vissza­esőként. 25 perces tár gyalással, börtön- büntetésre ítélte a bíróság. Függöny tűz Tarján János röntgentechnikus, a Nyíri úti. megyei kórházban dolgozik. Akkor es­te, egy február végi napon, feleségével ké­szülődött hazafelé a Széchenyivé,rosba. Út­közben észrevette, hogy a kórházzal átelle­ni 1170-es élelmiszer-pavilon függönye va­lámáitól — később kiderült: gyújtogatástól — tüzet fogott. Azonnal cselekedett. Be­törte a paiviloin ablakát, kitépte az égő függönydanabot, a földire dobta, majd tele­fonált a tűzoltóknak. Nyolc perc .múlva kint volt két riadó­autó, de a tűzoltóknak, szerencsére már alig akadt dolguk. Tarjáin, János bátorságával, helyzetfelis­merésével hárommillió forint értéket men­tett meg! A raktár nem robbant fel Könnyen a tűz martalékává válhatott volna június 6-án, estefelé a BÚK kecs­keméti, Matkói úti raktára és garázsa, ha Golovics Gyula, aiz Alföld Kereskedelmi Vállalat szállításvezetője közbe nem lép idejében. A Róbert Károly körúton halad­va látta, hogy a raktárépületből füst go­molyog a hullámpalán keresztül. Se éjjeli­őr, se más nem' tartózkodott már ekkor ott, aki észrevehette volna, hogy az egyik, öreg ZIL-teherautónak ég a motorja. Go- lóvics Gyula értesítette a tűzoltókat. Azok gyors és hatásos munkával eloltották az égő motort. így megakadályozták, hogy az ott .tárolt 130—140 liter üzemanyag meg­gyulladjon, § a raktár felrobbanjon. * A négy embernek a társadalmi tulajdon védelmében nyújtott segítségéért Bessenyi István, a Bács-Kdskun megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat igazgatója köszöne­tét mondott. Fáradozásukat a közvagyon oltalmazásáért egy-egy ajándékkosárral jutalmazta a vállalat kollektívája nevé­ben. (kohl) JOGI TANÁCSOK Csak együttlakással... Fiatal ismerősöm eltartási szerződést . kötött egy oiéniivel. A szoba-hallos lakás­ban ugyan volt már eltartóként egy fiatal­ember, de a néni' szeretett volna szabadul­ni tőle. A férfi minden további nélkül odébbállt, amikor megkapta & felépést. „Természeteséh ezt is én fizettem — me­sélte az ismerősöm. — No meg a harminc­ezer beugrót, és a havi ezer forint tör­lesztést. Én, továbbra is munkásszállásom lakom.” „Így nem zavarjuk egymást, de ha meghalok, beköltözhetsz” — biztatja őt a néni. Ismerősöm még ilyen feltételekkel is na­gyon örült a lehetőségnek, .mindaddig amíg egy lakó meg nem ijesztette, hogy tanácsi - bérlakást ilyen módon nem lehet átörökí­teni. Sajnos, mag kellett őt ebben erősítenem. És szeretném felhívni a hasonló helyzet­ben levő idős emberek figyelmét is arra, hogy mi szükséges ahhoz, hogy valaki ta­nácsi bérlakás 'bérleti jogát folytathassa (Most nem vesszük figyelembe a rokoni kapcsolaton alapuló jogutódlást.) Mindenekelőtt érvé,nyes, a, 'tanács igaz­gatási osztálya (vagy igazgatási feladato­kat ellátó szakigazgatási szerve) által jó­váhagyott szerződés szükséges, tényleges tartás a szerződés jóváhagyásától a bérlő haláláig, legalább egyéves együttlakás. Hangsúlyozom: tanácsi bérlakás esetéi ben ettől nem lehet eltérni1. Ha a szerző­dés úgy teljesedik (azaz érvényesen nem teljesítik), ahogy ismerősöm esetében, az eltartott halálakor nem számíthat az el­tartó a lakásra. Ha a példánkban szerep­lő fiatal lány beköltözik mégis a lakásba, önkényes beköltözőnek számít. A lakást nem utalják ki neki. Sőt, kilakoltatják el­helyezés nélkül. (Budapest területén öt év­re törlik a lakásra várók listájáról.) Hogy mi lesz azzal a sok pénzzel, amit a lakás reményében kifizetett? Azt az örö­kösökön. behajthatja. Feltéve, hogy van miből. Ugyanis az örökösök csak a hagya­ték erejéig felelősek az örökhagyó tarto­zásaiért. összegezve: ilyen havi törlesztéseket nem érdemes fizetni. Minél tovább vállal­ják a fiatalok az ilyen kötelezettséget, an­nál nagyohb veszteség érheti őket később. Dr. K. É. O A festői Rovinj, a székesegyházzal és előtérben a motorcsónakok, számára fenntartott benzinkúttal. Istriai képeslapok ' f A „színes” félsziget Az utazás harmadik napja elég fárasztónak ígérkezett. Ugyanis a programban pulad, rovdnjl, pő­rééi autóbuszkiráind u lás szere­pelt. A látvány — reméltük — kárpótol majd a hőségért, s az Ikarus ablakaiból, némileg .meg­ismerkedhetünk a félszigettel. Az Istrdát a talaj színe alapján Vö­rösnek, szürkének és fehérnek is ismerik. Ahogy távolodtunk a tengertől, úgy változott a felszín a vöröstől a fehérig. Benn a fél­sziget közepén az út melletti ár­kok a kiadós mediterrán esőktől, mintha betonból lennének, arny- nyira kilúgozódott a talaj. Első állomásunk Labin volt. A zaklatott sorsú városka lakói ne­vüket 1921 -ben tették ismertté az­zal, hogy fegyvert ragadva az olasz elnyomás alatt harminhét napra kikiáltották köztársaságu­kat. Zuhanyzó az amfiteátrumban A több mint kétezer éves Pú­iéban (Pólában) élni — tartották a, rómaiak — „a gazdag számára gyönyör, de a kevésbé módosnak is szerencse”. A város évszázadok viharaiban tépázott műemlékeit viszonylag könnyen megismerhettük, hiszen alig néhány száz méteres körzet­ben találhatók. A legmonumen tá 1 isaibhná 1, az amfiteátrumnál álltunk meg. A keréken kétezer éve épült, három- emeletes színházban évente meg­rendezik az Istriai Hetek kultu­rális eseménysorozatéit. Sok száz reflektor fényében operaelőadá­sok, hangversenyek, népi, .tánc- csoportok produkciója nyomán felosattanó tetszésnyilvánítás hangját visszhangozzák az arany- barnává avult ősi kövek. A csoport tagjai közül néhá­ny an felkapaszkodtak a falakra vezető vaslépcsőn. ahonnan festői kilátás nyílt a kikötőre és a nyolc dombra épült városra. Nemcsak ottj értünkkor volt szinte elvisel­hetetlen a páradús hőség hanem már az ókoriban is. Ilyenkor, míg az arénáiban életre-halálra küz­döttek a gladiátorok, a díszpá­holyban ülő előkelőségeik az oda­vezetett tengervízzel zuhanyoz­tak, hűsítették magúikat. .. A tengerparton, hamisítatlan békebeli , márvány padokon hűsöl- hettünk mi is az árnyas cédru­sok alatt. A sirálylakta toronyban Az aszfaltpuhító melegben va­lódi felüdülés volt Rovinjban, le­kászálódni az autóbuszról. Az idő­közben feltámadt szélben, sorba álltunk a tenger csodáit rejtő Akvárium előtt. A jegyváltás után elsötétített helyiségekbe ju­tottunk, ahol üvegbortönükből bámultak ránk a tengerfenék dül- ledt szemű lakói. Rótták fáradha­tatlanul a köröket az ezüstös tes­tű halaik. Az egyik akváriumban polip kapaszkodott a sziklán, a másikban az amúgy ártalmatlan macskacápa lebegett. .. Rovinjban eltévedni nem lehet, mert minden út felfelé, a Monte Rosso domb tetején trónoló, az óváros fölé magasad ó Szent Eufénia székesegyházhoz vezet. A város védés zen tjéről elneve­zett dóm égbetörő haranigtornyá- ra is felengedett egy barátságos kanonok, hatalmas kulcsait csör­getve. A sok száz lépcső megmá­szásának fáradalmaiért kárpótolt a látvány. Közelben és távolban a tengeren tarka csónakok csil­logtak a, napfényben, mint meg­annyi gyöngyszem. A város szűk utcáiba alig lehetett belátni. A toronyban is fészkelő és a házak felett keringő sirályok mind, mind alattunk. Mintha egy lilipu­ti város felett óriásként bá­multam volna az apró embereket, házaikat. . . Czauner Péter (Folytatjuk) W Ahol egy­kor vér folyt, nap­jainkban széksorok állnak. A pulal amfi­teátrumban rendezik nyaranta az Istriai He­tek ese­ménysoro­zatát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom