Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-15 / 218. szám
\ 1983. szeptember 15. 9 PETŐFI NÉPE # 3 VENDÉGÜNK Marcell Trigon Marcell Trigon polgármester (48 éves) vezetésével Kecskeméten tárgyal a francia testvérváros. Arcueil küldöttsége. A megbeszéléseken a kapcsolatok bővítéséről, az együttműködés szélesítéséről esik szó. Rövid interjút kértünk a kommunista polgármestertől. Petőfi Népe: Bács-Kiskun megyében, és különösen Kecskeméten sokan tudják, hogy Arcueil francia testvérváros, de zavarba jönnének, ha ennél többet kérdeznének tőlük róla . . . Marcell Trigon: Arcueil húszezer lakosú kisváros, melynek előnye — egyúttal hátránya —. hogy túl közel van Párizshoz. A rómaiak alapították, s a mai lakosai között akadnak olyanok, akik származásukat egész odáig visz- sza tudják vezetni. Arcueil munkásváros — híres elektronikai ipara, nyomdászata, gyógyszerkísérleti laboratóriuma —. ahol 1935 óta kommunista a polgár- mester. Én magam 1964 óta irá- nyitom a tanács munkáját, eredetileg banktisztviselő voltam. P. N.: Tárgyalni, ismerkedni és viszontlátni jött; hozott-e konkrét együttműködési javaslatot? M. T.: Arcueil-ben májusban választották újjá a városi tanácsot. Néhány új tagjával együtt most azért utaztunk Kecskemétre, hogy az itteni friss eredményeket megismerjük, s hogv tovább bővítsük kapcsolatainkat. Ügy gondolom, minden évben teszünk egy erőnkhöz méretezett lépést e téren. Az idén nálunk járt a kecskeméti futballcsapat, s a nyáron sikerült csoportokat cserélnünk: fiatalok látogattak Arcueil-be, illetve Kecskemétre. Szeretnénk, ha focistáink a Széktói Stadionban bemutatkozhatnának, s melegen támogatnám szalon tánccsoDortok kölcsönös turnéját. Hamarosan megrendezzük a magyar film hónapját, s ez jó alkalom volna olyan kiállításra, amelyen Kecskemét nevezetességei tárulnának fel. Nálunk is híre van a Nemzetközi Kerámia Kísérleti Stúdiónak — remélem, hogy rendezhetünk tárlatot munkáikból. P. N.: Tehát lehetőséget lát a kapcsolatok bővítésére. M. T.: Feltétlenül! Nagy súllyal említem a családok közvetlen kapcsolatát, a hivatalos formaságok nélküli ismerkedést. Hasznos ötlet, hogy Kecskeméten néhány hónapja már gyűjtik a családcímeket. Remélem, hogy a levelezésből tartós barátság születik. P. N.: Ügy is mondhatjuk, hogy ez a testvérvárosi kontaktus lényege . . 1VÍ. T.: Igen, annak a lehetősége, hogy két nép jobban megismerje egymást. Azt hiszem, hogy a mai bonyolult, sok tekintetben aggodalomra okot adó, feszültségektől terhes nemzetközi helyzetben ez nagyon sokat számít. Ha két nem azonos társadalmi berendezkedésű ország népei megismerik egymást, akkor csökkentik a háborús veszélyt. P. N.: Jövőre lesz húsz éve, hogy Arcueil polgármestere. Mire a legbüszkébb és mi aggasztja leginkább? M. T.: A legbüszkébb Arcueil-re vagyok, arra a városkára, amely Óriás-Párizs mellett is megőrizte — meg tudta őrizni — önmagát, s jelentékeny tudományos központtá vált. Az elvándorlást következetes munkáslakásépítési akcióval akadályoztuk meg, s ezzel egycsa- pásra azt is elértük, hogy egy városban maradhatott több generáció: a nagymamák és az unokák korosztálya — ez nagyon ritka Párizs környékén. A gondok közül a munkanélküliséget említem elsősorban. Nyolcezer család él Arcueil-ben, s 700-an vannak munka nélkül. Főként a fiatalokat sújtja ez. B. J. MA GÁLAKONCERT II. nemzetközi Liszt orgonaverseny A Liszt Ferenc emlékére rendezett orgonaverseny döntőjének első fordulóját Kecskeméten, a Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskola hangversenytermében hallhattuk kedd este. A versenynek is, hangversenynek is kissé rendhagyó program a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tartott tegnap esti döntőt előzte meg. Az 1978-ban rendezett Liszt-or- gonaverseny sikerén felbuzdulva a Budapesti Zenei Versenyek Titkársága a hagyományos — zongora, hegedű, gordonka — ágak mellett lehetővé tette a fiatal orgonaművészek rendszeres találkozóját. A kecskeméti bemutaít- kozásra azért kerülhetett sor, mert a Sebestyén János Erkel- és Liszt-díjas elnökletével létrehozott nemzetközi zsűri úgy vélte, szakmai szempontból helyesebb, ha a versenyzők több orgonán játsszák programjukat — a műsoron szereplő J. S. Bacjj triószonáták megszólaltatására pedig a kecskeméti — Lehotka Gábor által tervezett — hangszer a legalkalmasabb. A verseny idei repertoárja a triószonáta mellett két jelentős Liszt-műre épült, melyek közül az első a B-A-C-H Prelúdium és fúga (mely az elődöntő anyagául szolgált), a másik pedig az „Ad nos, ad salutare undam” — mely a döntő második fordulójában, tegnap volt hallható. A versenyre nevezett harmincnyolc orgonistából csak már a döntőbe jutott hat ifjú művészt láthattuk Kecskeméten: Japán, NSZK, Csehszlovákia és hazánk képviseletében. A magas színvonalra jellemző, hogy a döntőbe jutáshoz szükséges húsz pontnál mindannyian többet szereztek. Három darabból, J. S Bach C- moll, D-dúr és G-dúr triószonátájából választhattak, így fordulhatott elő, hogy háromszor hallhattuk (kotta képében) ugyanazt a darabot — a legeltérőbb tolmácsolásban. A triószonáta barokk zenei forma, orgonán történő megszólaltatása igen nagy koncentrációt kíván: a triót itt jobb kéz, bal kéz és pedál (mind külön .szólamként, s külön hangszínnel) alkotja, előadása több mint három önálló mű egyidejű megszólaltatása. Azt a könnyed Révész László volt az első versenyző Kecskeméten. (Tóth Sándor felvétele) zenét, amit hallhattunk, óriási munka, s koncentrálás előzte meg. Ha a műsor szempontjából kevésbé is volt változatosabb rendezvény, s ha az orgona teljes hangja nem is szólalt meg, az interpretálás lehetőségeinek sokfélesége hordozott magában annyi meglepetést és vonzerőt, hogy hiányérzetet senkinek sem okozhatott. Noha nem minden előadás volt igazi remeklés, a közönség a nem mindennapi produkcióért igen hálás volt. A zsűri azonban „háláját” csak ma, a Zeneakadémia díjkiosztó ünnepségén rója le — az eredményhirdetést a verseny nyerteseinek gálakoncertje követi —, erről a Magyar Rádió 3. műsora egyenes adásban számol be 18 óra 30 perckor. R. K. I. Kevesebb baleset a textiliparban A KECSKÉMÉIT ÜZLET EGYEDÜLÁLLÓ Építőipari kisgépeket kölcsönöznek A Textilipari Dolgozók Szak- szervezetének Központi Vezetősége tegnapi ülésén értékelte a legutóbbi kongresszus óta végzett munkát, s megállapította, hogy a határozatok végrehajtásában következetes, eredményes munkát végeztek a szakszervezeti testületek, igyekeztek a megnövekedett követelményeknek eleget tenni, korszerű módszereket alkalmazni. Sikerült megőrizni az élet- és munkakörülmények színvonalát. .Teljesen megszűnt a textiliparban a fiatalkorúak éjszakai foglalkozása. Csökkent az üzemi balesetek száma, körültekintőbb lett a balesetek kivizsgálása. Továbbfejlesztették a vállalatok a kedvezményes üdültetést is: csaknem hatezerrel több dolgozó üdülhetett beutalóval. A felszólalásokból kitűnt, hogy fokozott erőfeszítéseket igényel a piaci munka hatékonyságának javítása, a termelési tényezők gazdaságosabb felhasználása, az anyag- és energiatakarékosság fokozása, a hatékonyság növelése, az önköltség csökkentése, valamint a szállítási fegyelem erősítése. A munkaerőhiány mérséklése érdekében szükség van a korszerű munkaszervezési módszerek elterjesztésére, a munka- körülmények további javítására. Honvédelmi nevelőmunka a nyári táborokban Elkészült a Magyar Néphadsereg közreműködésével szervezett nyári ifjúsági táborok, találkozók gyorsmérlege. A fegyveres pálya megi «mertetése, megszerettetése érdekében jobban a fiatalok életkori sajátosságaihoz igazították a katonai pályára irányító táborokat; ezekben ma már a középiskolások mellett az általános iskolák 6—7. osztályosai is részt vesznek. Ez évben 1590 fiatal táborozott Csopakon, Tatán, Nyíregyházán és Szolnokon. A tapasztalatok szerint mintegy egyharma- duk — elsősorban az ifjúgárdisták — élethivatásuknak választják a fegyveres szolgálatot — mondották a Honvédelmi Minisztériumban. Évről évre megszervezik a nyári építőtáborok honvédelmi programjait. Az egyre népszerűbb foglalkozások során katonapolitikai fórumokon, laktanyalátoga- tásokon vettek részt a fiatalok, s megtekintették rakétások, loká- torosok, harckocsizok és más fegyvernemek bemutatóit. Termelőeszköz-kereskedelmi, azaz — ahogy a közgazdászkörökben rövidíteni szokták — tek-vállala- tainkat eredetileg azért hozták létre, hogy különféle gépekkel, berendezésekkel lássák el á velük partnerkapcsolatban álló cégeket. Az Építőipari Gépesítő Vállalat is gépeket ad el, darukat kölcsönöz az építőipari szervezeteknek. Napjainkban már nem ritka, hogy az ilyen jellegű vállalatok a lakosság igényeire is felfigyelnek. A már említett ÉGV még 1982 első hónapjaiban arra a felismerésre jutott, hogy ha nem bővítik a hagyományos vállalati profilt, akkor — a mai, mérsékeltebb ütemű építkezések korában — nem lesz több az árbevételük, s nem számíthatnak arra, hogy növekvő nyereséghez jutnak a következő évben. Tíz százalékkal olcsóbban Minthogy a magánerős lakásépítkezések súlya, részaránya állandóan nő, s az építkezőknek sokféle gépre van szükségük, maga az élet adta az ötletet: a vállalat is jól jár, ha építőipari kisgépeket kölcsönöz a lakosságnak. Az első gépkölcsönző-boltot még tavaly júniusban nyitották meg Pesterzsébeten, majd Eger és Debrecen következett. Sikeresnek bizonyult a kezdeményezés: kapósak lettek a szerszámok, a kisgépek. A múlt év végére már 9 millió értékű forgalmat könyvelhettek el, az árukészlet is gyarapodott. Mintegy 27 millió forint értékű bulldózer, betonkeverő, lángfűrész állt a lakosság és a kölcsönzést a drágább beszerzés helyett választó kisebb cégek rendelkezésére. Jól látták azonbap az ÉGV-nél, hogy a magánépítkezések tavaszi gyarapodása idején a korábbi készlettel és csak három üzlettel aligha vethetik meg a lábukat az Iparcikk Kölcsönző Vállalat és a magánkölcsönzők között felosztott piacon. Ám a terjeszkedéshez pénz kellett és nyereségből erre már nem futotta. A szigorú készletfinanszírozási szabályok sem adtak módot a további terjeszkedésre. Ebben a szakaszban kapcsolódott be a Magyar Nemzeti Bank a vállalkozásba. Ez év áprilisában vállakozási alapot hoztak létre, amiből ígéretes üzleteket finanszíroznak. Megállapodtak abban, hogy az átlagos árnál 10 százalékkal olcsóbban kínálják a cikkeiket. Bár még be sem fejeződtek a tárgyalások, a vállalat hozzálátott a leendő hálózat kialakításához. Az egész országban További üzletek nyíltak Kecskeméten, Szombathelyen és Salgótarjánban, majd Győr is bekapcsolódott a még névtelen építőipari gépkölcsönző hálózatba. (A kecskeméti üzlet egyelőre még egyedülálló a maga nemében. Egy helyen ad tanácsot az építkezőknek a helyi Épületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet, és ugyanott lehet egyben az ÉGV-től gépet kölcsönözni.) Az első félév eredményei is igazolták a várakozásokat, 11 milliós árbevételből mintegy 3 millió gyarapította a vállalat nyereségét. Ezek után nem volt kétséges, hogy a banknak megéri támogatni ezt az üzletet, hiszen a nyereség továbbra is jócskán meghaladta az átlagos szintet. A szerződést csak a napokban írták alá, ám a pénznek már megtalálták a helyét, októberben ismét új üzletek nyílnak szerte az országban, s végre lehetőség lesz a keresett import kisgépek megvásárlására is, amelyek azután hamarosan kölcsönözhetők lesznek. Talán ennyi pénzt több, más társtól is kaphattak volna apránként, mondják a vállalatnál, de mindenképpen ez volt a legjobb megoldás. Hiszen az MNB neve fémjelzi az üzletet. A legjobban persze a lakosság járt, hiszen az olyan hagyományos kölcsönzési cikkek mellett, mint például a betonkeverőgép, Hilti ütve-fúrógéphez, parkettacsiszológéphez, csempevágó felszereléshez, tapétázógéphez is hozzájuthat. Napjainkban már nyolcvanhatféle gépet kölcsönözhetnek ezekből az üzletekből. Csak szolid árakkal A jövő dönti el, hogy hosszabb távon is megőrzi-e versenyképességét a közös vállalkozás. Nem egy jónak ígérkező üzlet jutott a lassú elhalás szakaszába, mert a pezsgő kereslet hatására drasztikusan emelték az árakat. Az ÉGV-nél jelenleg csak — az első év tapasztalatai nyomán — bizonyos kölcsönzési díjak korrekcióját tervezik, de egyébként nem számolnak nagyarányú változásokkal. Mert a piacra lépésnél a régebbi cégekkel szemben csak szolid árakkal nyerhet teret magának egy új vállalkozó. L. N. Bányamúzeum G ánton Hazánk külszíni bauxitbányászatának őshelyén, Gán- ton, a valódi tárnákhoz hasonló helyen berendezett múzeumban ismerkedhetnek meg a látogatók bauxitbányászatunk történetével. Az eredeti bánya hangulatát árasztó helyiségekben 1926- ig visszamenően találhatók meg a bányászathoz szükséges gépek és berendezések. Körkép a fiatalkorúak bűnözéséről Veszélyben (1.) Iuventus ventus. Az ifjúság szél, ahogy a régi rómaiak mondták. Ez az állítás talán soha nem volt annyira igaz, mint éppen napjainkban, amikor a világ szinte valamennyi kulcsfontosságú problémájánál — vagy létrehozásában vagy megoldásában — a fiatalság úgyszólván vihart kavar. Meglehet, hogy nem szerencsés ezt a mondást egy lapon említeni a címben megjelölt témával. Am éppen a szélhez hasonlítható legszemléletesebben az a zabolátlan- ság, féktelenség, szertelenség, amely ésszerű csatornákba terelés, megfelelő korlátok közé szorítás nélkül jellemezheti a fiatalkorúakat. Ügy tűnik, hogy az ifjúság értékrendje céljai, szoikásai eltérnek a felnőtt nemzedékétől, így egyre növekszik veszélyeztetettségük, amelynek okai legtöbbször halmozódnak és összefonódottan jelentkeznek. Ezek nem kötődnek kizárólag egyik vagy másik osztályhoz, réteghez, csoporthoz. Tulajdonképpen valamennyiben előfordulnak, bár rétegenként eltérnek az okok. Sajnos, .egyre nagyobb arányú 'a gyermekek személyiségfejlődését károsító családi környezet hatása. Megyénkben különösen komoly gondot okoz a szülők hibájából, pazarló, felelőtlen gazdálkodásából, alkoholista, züllött életmódjából származó veszélyeztetettség. A családi, környezeti ártalmak közel felét (47 százalékát), az összes veszélyeztetettség 29 százalékát teszi ki a szülők alkoholizálása. A nevelés elhanyagolásának másik, egyre növekvő jelentőségű és igen káros formája — az anyagi szükségletek kielégítettsége és viszonylagos bősége alapján — a követelmény és felelősség nélküli elkényeztetett „nevelés”. Új jelenségek A kedvezőtlen családi környezet hatását erősítik a városiasodással, a társadalmi mozgással összefüggő jelenségek, amelyek azt eredményezik, hogy a családok a korábbi módon már nem, az új módon még nem tudnak funkcionálni. A régi veszélyeztető gócok felszámolása után az új lakótelepeken (munkásszállásokon) még nehezebben felderíthető új gócok alakultak ki, amelyeket sokszor a közvetlen környezet sem ismer fel. Komoly gondot jelent, hogy viszonylag magas — és egyre növekszik — az egészségi károsodással születettek aránya (az élve születettek 5 százaléka). Ez az állapot a gyermekek és fiatalok fizikai, szellemi, pszichikai, erkölcsi fejlődésének elmaradásától, zavarától kezdve az iskola- és a munkakerülésen keresztül, a beilleszkedni nem tudó, az alkoholizáló, vagy egyéb módon társadalomellenes, laza erkölcsű, súlyosabb esetben bűnöző életmódban jut kifejezésre. Bács-Kiskun megyében az utóbbi években nőtt a gyermekkorú bűnelkövetők száma. Igaz, hogy törvénybe ütköző cselekményeikért felelősségre Vonni őket nem lehet. Viszont az általuk elkövetett jogellenes cselekmények számának alakulása -mégsem lehet közömbös a bűnüldözők és gyermekvédők számára, minthogy abban a bűnözés időbeni alakulásának fontos mutatóit ismerhetik meg. Csak egy példa: országosan az elmúlt három év alatt a gyermekkorú elkövetők száma 25 százalékkal emelkedett. S ez cseppet sem biztató. A család szerepe A szülők adják meg a családi élet alaphangját. Egymáshoz való viszonyuk meghatározza az otthon légkörét. Tapasztalat szerint a bűnözők családjában igen ritkán van harmónia — erkölcsi, belső szétesettség miatt. Sajnos, ezek megtalálhatók a látszólag, formailag ép, normális családi kötelékeken belül is. A bűncselekmény elkövetéséhez vezető útra lépést több körülmény segíti elő. A szülő vagy szülők nem támasztanak követelményeket illetve ha vannak is ilyenek, ezeket nem ellenőrzik. Minden családban hangsúlyozni kell az egységes követelményrendszer megteremtésének szükségességét. Elbizonytalanodást, kételkedést, majd közömbösséget és cinizmust eredményezhet az egymásnak ellentmondó követelmények sugal- mazása. Az ilyen kettősség mindenképpen káros, akár családon belül keletkezik, akár a család és egyéb társadalmi közösségek igénye között merül fel. A felügyeletnélkfüliség okai között nemcsak a szülők nemtö- rődöfhsége, gyermekeik iránti közömbössége található meg. Szerepe lehet az ilyen helyzet kialakulásában olyan jelenségeknek is. amelyek önmagukban nézve pozitív jellegűek, de egyéb körülményekkel való összefonódásuk következtében negatív hatásúvá válnak. Ilyen (tényezők: a nők fokozottabb bevonása a termelőmunkába, a városiasodás, a felnőttkori oktatás kiszélesítése. Ezek, valamint az ingázás, a családok felbomlásán vagy a kötelékek lazulásán keresztül hatnak. A fiatalkorúak a családon belül állandó konfliktusok szemlélői, részesei és szenvedő alanyai Nagy hatással van rájuk a felnőttek rossz példamutatása, a bizalmatlanság, a lelkesedés hiánya, a kifogásolható munkamorál, az anyagias szemlélet, az önzés az italozás, a durvaság. A fiatalkorú az ilyen környezetben hamar elmagányosoditk, sorstársakat keres, * gyakran szembehelyezkedik a törvénnyel. Az ésszerű szükségleteket meghaladó — esetenként törvényesen, tisztességes úton ki sem elégíthető — anyagiakra való törekvés nagyon károsan befolyásolja a családban élő fiatalkorúak jellemének alakulását. A gyarapodási kedv sok felnőttet harácsolásra csábít, s a fiatalok előtt is nemegyszer ez válik életcéllá. Figyelemre méltó, hogy a korábbinál több bűnelkövető nem létesít folyamatos munkaviszonyt, s igen gyakran változtatja munkahelyeit. Bevált módszerek? A nyomozási iratokból, a környezettanulmányokból gyakran kitűnik, hogy a fiatalkorú szembehelyezkedik a szüleivel, vagy éppen elcsavarog. Táguló látóköre az élet megannyi területén színvonalasabb nevelési módszereket igényelne a szülők részéről. Igen sok szülő azonban nem akar fejlődni, hanem megmarad a gyermek irányításának régi, „bevált módszerei” mellett. A lázadás ilyenkor szinte elkerülhetetlen. Például a szülők hozzá nem értésből vagy túlzott szemérmességből nemegyszer kitérnek a fiatalok nemi felvilágosítása elől. (Pedig sok esetben a nemi erkölcs elleni bűncselekményeket éppen a kellő ismeretek hiánya miatt, pusztán kíváncsiságból vagy érettségük bizonygassa céljából követik el.) Még súlyosabb a szülőii mulasztás, amikor nem lépnek fel megfelelően a kirívóan közösségellenes cselekményt elkövető gyermekükkel szemben. Ahelyett, hogy legalább ilyenkor elővennék tettéért a fiatalkorút, elítélnék cselekményét és igyekeznének felismertetni vele vétkét, megelőzni az újabbakat, inkább — nehogy az ismerősök megtudják — szemet hunynak a történtek felett. Tuza Béla (Folytatjuk)