Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-15 / 218. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 218. szám Ára: 1,40 Ft 1983. szeptember 15. csütörtök Huszonöt éves a Béke és Szocializmus A Béke és Szocializmus című folyóirat immár negyedszázada következetesen kiáll a népek bé­kéje és biztonsága, a társadalmi haladás ügye mellett — állapítja meg az SZKiP Központi Bizottsá­ga a folyóirat megalapításának 25. évfordulója alkalmából a lap szerkesztőbizottságához intézett üzenetében. A szovjet vezetés üzenetében egyebek között emlékeztet: a lap nagy terjedelmet szentel a kom­munisták és a többi haladó erő imperialista- és háborúellenes küzdelmének, bemutatja ezeknek az erőknek az enyhülésért és a leszerelésért folytatott harcát. A Béke és Szocializmus különösen megkülönböztetett figyelmet szen­tel az új társadalom építésének a létező szocializmus országaiban. Ugyancsak sokat foglalkozik a munkásmozgalom, valamint a nemzeti felszabadító mozgalmak kérdéseivel. Az adóztatásról és a munkaerőről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap ülést tartott a Bács- Kiskun megyei Tanács Végrehaj­tó Bizottsága. A testület első na­pirendi pontként tudomásul vet­te a lejárt határidejű határoza­tok végrehajtásának, illetve a megyei tanács tisztségviselőinek két vb-ülés közötti, testületi fel­adatait érintő tevékenységéről szóló előterjesztést. Második na­pirendi pontként került a vég­rehajtó bizottság elé a lakosság adóztatásáról készült jelentés. Az erről szóló írásos anyag megállapítja, hogy a megyében, az úgynevezett hagyományos adó­nemeket számításba véve, mint­egy 220 ezer állampolgár áll kap­csolatban az adóhatóságokkal. A több évre változatlan összegben kivetett adókat nem számítva, körülbelül 90—95 ezer határoza­tot, vagy ilyen jellegű intézke­dést kell hozni, s ezek közül évente 1100—1200 (mindössze 1,2 százalék) között van a fellebbe­zéssel megtámadottak száma. Az adónemek közül — a me­gye mezőgazdasági jellegéből ere­dően — a háztáji és kisegítő gaz­daságok jövedelemadója a legje­lentősebb. Az ide sorolható 142 ezer állampolgár tíz éve válto­zatlan összegben fizeti a földte­rület utáni adót, s ez a körül­mény előnyös a termelési kedv szempontjából. Ha figyelembe vesszük az értékviszonyok vál­tozását, ennek az adónak a jöve­delemelvonó szerepe két év alatt csökkent. A kistermelők körében tapasztalható folyamatos beru­házások is azt jelzik, hogy a ter­melési kedv hosszabb távú érvé­nyesülésével számolhatunk. A továbbiakban a jelentés az általános jövedelemadóval fog­lalkozik, majd a borforgalmi adó­val kapcsolatban megállapítja, hogy Bács-Kiskunnak, mint áru­bortermelő megyének különle­ges a helyzete. Éves átlagban ugyanis 200 millió forint körüli összegű adót vetnek ki a mint­egy ötvenezer bortermelőre, de ebből az évenként befizetett ösz- szeg csak húszmillió forintot tesz ki. Ugyanis mint fogyasztási jel­legű adónak a végső összege at­tól függ, hogy milyen mennyisé­gű bort tart meg a termelő saját fogyasztására, illetve közvetlen fogyasztói értékesítésre. A több­éves termésből kimunkált átlag­hoz képest az lesz adómentes, amit a termelő szőlő, must vagy bor formájában a felvásárló nagyüzemnek elad. Végül a jelentés aZ illetékről, az adóvizsgálatokról, a szakigaz­gatási szerv irányító, ellenőrző munkájáról számolt be. Az elő­terjesztést a végrehajtó bizottság elfogadta, és az adópolitikai el­vek következetesebb érvényesíté­se érdekében határozatokat ho­zott. A testület harmadik napiren­di pontként a megye keresőinek szakmastruktúrájáról, a beisko­lázás tervezésével kapcsolatos jö­vőbeni feladatokról készített je­lentést vitatta meg. Az írásban előterjesztett anyag többek kö­zött megállapítja, hogy az utób­bi tiz év alatt — 1970—1980 között — a társadalmi, gazdasági fejlő­déssel párhuzamosan alapvető (Folytatás a 2. oldalon.) HOLNAP NYIT A BNV _______________________________________ M inden eddiginél több kiállító Minden eddiginél több, mint­egy 1800 kiállító vesz részt az idei őszi BNV-n. Ez is azt I izo- nyítja, hogy a világpiacon a ver­senyben maradás miatt min i a szocialista, mind a tőkés orszá­gok, mind pedig a fejlődő világ fontosnak tartja a részvételt a fogyasztási cikkek seregszemlé­jén — mutatott rá a BNV nyitá­sát megelőző szerdai sajtótájé­koztatóján Kismartoni Endre, a HUNGEXPO vezérigazgató-he­lyettese. Mint mondotta, a tava­lyihoz képest húsz százalékkal növekedett a szocialista, s szá­mottevően gyarapodott a tőkés országokbeli kiállítók száma. Ha­zánkkal együtt negyvenegy or­szág, valamint a Palesztin Fel- szabadítási Szervezet és Nyugat- Berlin állít ki a vásáron. A szocialista országok közül Kína és Mongólia hosszú szünet után ismét jelentkezik, lehetősé­get adva ezzel élénkülő kereske­delmi forgalmunk további növe­kedésére. Az idén több a fejlődő orszá­gokbeli kiállítók száma is, felvo­nultatott termékeik a magyar vállalatok számára is azt bizo­nyítják, hogy ezeken a piacokon is csak korszerű, jó termékekkel maradhatnak versenyképesek. A tavalyinál 16 százalékkal több, 1348 hazai kiállító bemu­tatja az itthon gyártott fogyasz­tási cikkek szinte teljes skáláját, az élelmiszerektől, a textilruhá­zati cikkeken keresztül a családi és hétvégi házakig. A HUNGEX­PO a vásár szervezőjeként külö­nös figyelmet fordított arra — hangsúlyozta a vezérigazgató-he­lyettes —, hogy a tíznapos áru­bemutató ne pusztán kellemes látnivalót nyújtson, hanem első­sorban eredményesen szolgálja a (Folytatás a 2. oldalon.) BEFEJEZŐDTEK A MAGYAR—ANGOL TÁRGYALÁSOK Kádár János fogadta a külügyminisztert W* 'I 11 Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára szerdán az MSZMP KB székiházában fo_ gadta Sir Geoffrey Howe-t, Nagy- Britannia és Észak - írorszá g Egye­sült Királyság külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartóz­kodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón véleménycse­rét folytattak a nemzetközi hely. zet időszerű kérdéseiről, £s átte­kintették a magyar—brit kap­csolatok alakulását. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke ugyancsak szerdán a Parlamentben fogadta a brit dip­lomácia vezetőjét. A találkozón jelen volt dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, és Bányász Rezső, hazánk londo­ni, valamint Peter William Unwin, Nagy-Britannia budapes­ti nagykövete. Sir Geoffrey Howe szerdán a nagykövetség rezidenciáján talál, kozott hazai újságírókkal. A brit diplomácia vezetője bevezetőül kiemelte: külügyminiszterként el­ső ízben, folytatott kétoldalú meg­beszéléseket, amelyeket eredmé­nyesnek ítélt. A hivatalos látoga­tás célja — mint mondotta — el­sősorban a nemzetiközi helyzet­ről és a magyar—(brit kapcsola­tokról kialakult vélemények egy. bevetése volt. — Igen hasznosnak ítélem a magyar politikusokkal folytatott tárgyalásokat, hiszen mindkét fél számára rendkívül fontos, hogy megismerje: hogyan gondolkodik a partner, milyen álláspontot képvisel bizonyos, nagy jelentő­ségű kérdésekben — mondotta. — A magyarországi tárgyalások lehetőséget nyújtottak tehát egy­más jobb megismerésére. Sir Geoffrey Howe hangsú­lyozta: az eszmecserék közép­pontjában gazdasági kérdések áll­tak. A tárgyalások egyértelműen bizonyították: a szocialista és tő­kés, a keleti és a nyugati orszá­gokat hasonlóan érintik a világ- gazdasági helyzet hatásai; azt, hogy az életszínvonal korábbi emelkedése nem automatikus fo­lyamat, s az államok abban érr dekeltek, hogy gazdaságukat ru­galmasabbá tegyék. Itt szerzett tapasztalatairól szólva a brit diplomácia vezető­je ejmondta: véleménye szerint hasonlóságot mutat a magyar és a brit gazdaság abban, hogy mindkettő nagymértékben tá­maszkodik az exportra, tehát kö­zös érdek, hogy liberálisabb vi­lágkereskedelem alakuljon ki: olyan, amelyben az országok kö­zötti kereskedelmi gátak meg­szűnnek. A jelenlegi világgazda­sági hanyatlás idején ez nagy probléma, azonban Magyarország (Folytatás a 2. oldalon.) W Képünkön Kádár János és a brit külügyminiszter. MAGASABB HOZAM, GAZDASÁGOSABB TERMESZTÉS Agrotechnikai kísérletek Fülöpszálláson A GKI füilöpszállási kutatóál­lomásán 30 hektár szántót mű­velnek az intézet dolgozói. Ilyen sekély: termőrétegű rétitalaj 380 ezer hektár található a Duna— Tisza közén. A Bács-Kiskun te­rületén beállított búza- és kuko­ricatermesztési kísérletek tapasz, talatait három szomszédos me­gyében tudja hasznosítani a sze­gedi székhelyű Gabonatermeszté­si Kutató Intézet. Az 1954-ben létesített fülőp- szállási telepen végzett munká­nak az elmúlt évtizedekben rend­kívül nagy hasznát vették a kis­kunsági szövetkezetek és állami gazdaságok. A kutatóintézet esz. tendő.ről esztendőre mindig meg­találta a módot a tudományos eredmények közkinccsé tételére. A Fülöpszálláson, valamint a környező gazdaságokban tartott szakmai bemutatók, gyakorlati útmutatást nyújtó tudományos tanácskozások, üzemlátogatások jó alkalmat teremtettek erre. Dr. Harmati István, a GKI tu­dományos osztályvezetője és munkatársai gyakori vendégek a Kiskunság nagyüzemeiben. Meg­osztják azonban a kutatómunka tapasztalatait a Bácska és a Du. na-mellék szövetkezeteivel is. A Gabonatermesztési Kutató Inté­zet most jelentős anyagi befek­tetéssel bővíti a fülöpszállási te. lepet, hogy kedvezőbb körülmé­nyeket teremtsen az ott dolgo­zóknak. Segítséget nyújtott ehhez a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. is, hiszen a kutatás felté­teleinek a javítása közös érdek. Ennek érvényesülése nem ma­radhat egy-egy megye határai között. A kalászosgabona- és a kuko­ricatermesztés agrotechnikája ma más, mint harminc esztendeje volt. A növénytermesztéssel szem. % ben támasztott követelmények egyre nagyobbak, és a tudomá­nyos kutatásnak ezek teljesítésé­hez szükséges segítséget adnia a jövőben is. A Gabonatermesztési Kutató Intézet többek között Fü­löpszálláson vizsgáztatja a leg. újabb étkezési és takarmányga­bona-fajtáit, kukoricahibridjeit. Az id’én például a tíz, legkor­szerűbb hibrid öntözéses és szá­raztermelési, tápanyaggazdál­kodási kísérleteit végzik a tele­pen. Ezek célja többek között az, hogy a műtrágya leggazdaságo­sabb adagolását a növények igé­nyéhez igazítva megtalálják. Annyit, amennyit a legmagasabb hozam eléréséhez a legjobb ha. tásfokkal hasznosítani képesek. K. A. W Százhatvan különféle kezelést végeztek a szegedi és külföldi nemesítésű kukoricahibridek vizs­gáztatására. (Méhesi Éva felvétele) Állampolgári ismeretek A közelmúltban megdöb­bentem a következő hír hal­latán: Középiskolás diákok köré­ben felmérést végeztek, mely­nek tanulsága szerint a fiata­loknak csak kis százaléka ren­delkezik a társadalmilag min­denképpen elvárható, mini­mális állampolgári ismeretek­kel. A legtöbben például ösz- szekeverték az állami, az ál­lamigazgatási és a politikai szerveket, s azok első számú irányítóit. Szép számmal akad­tak olyanok, akik felcserélték az ország évtizedekkel ezelőt­ti vezetőit a maiakkal. Elfogadhatatlan jelenség ez. Jól tudom, a felnőtt korosztá­lyok tagjai sincsenek mind­annyian tisztában az előbb említett, legalapvetőbb társa­dalompolitikai kérdésekkel. Mégis a fiatalok tájékozatlan­ságára — tájékoztatásuk, ok­tatásuk hiányosságára — kell hivatkoznom ismételten, hi­szen a politikai ismereteket is már az iskoláskorban meg kellene szereznie mindenki­nek. Annál inkább, mivel a párt, a Hazafias Népfront, a KISZ s a többi társadalmi és tömegszervezet programjai év­tizedek óts i szorgalmazzák a szocialista hazafiságra, a nem­zeti öntudatra, önismeretre való nevelést. S joggal teszik ezt. Mert milyen hazafivá válik 'az a fia­tal, aki még az ország vezető szerveinek, a társadalmi és tömegszervezeteknek a funk­ciójával, jogosultságaival, egy­máshoz való viszonyával sincs tisztában. Az állam ilyen pol­gára aligha képes részt venni a társadalmi, a politikai élet­ben. Márpedig a szocialista életmód és demokrácia csak­is akkor teljesedhet ki igazán, ha valamennyi állampolgár beleszól valamilyen szinten és valamilyen módon — köz­vetve vagy közvetlenül — a társadalmi fejlődés menetébe. Félreértés ne essék, nem áll szándékomban eltúlozni — dramatizálni — az állampol­gári ismeretek, s ezzel össze­függésben a nemzeti önisme­ret hiányát. Csupán arra sze­retném felhívni a figyelmet, hogy e téren elmaradtunk, s hogy e hiányosságot minden­képpen pótolni kell, mégpedig gyorsított ütemben. örvendetes, hogy e törekvés jeleivel egyre gyakrabban ta­lálkozhatunk az utóbbi idő­ben. Iskoláinkban újabban nemcsak az osztályfőnöki órá­kon, hanem tantárgyi foglal­kozásokon is tanítják az ál­lampolgári ismereteket. A társadalmi és tömegszerveze­tek is mind többet próbálnak tenni a tanulóifjúság ilyen irányú tájékoztatásáért, fel­készítéséért. Most például a Hazafias Népfront égisze alatt ismét meghirdették az orszá­gos vetélkedőt azzal a céllal, hogy a középiskolások — el­sősorban alkotmányjogi kér­désekben — bővítsék tudásu­kat. A több mint fél éven át tartó vetélkedősorozat iskolai versenyekkel kezdődik, me­gyei szintű szellemi tornával folytatódik. A szakközépisko­lások versenyének középdön­tőjét Kecskeméten rendezik meg. E program szervezéséből a KISZ is kiveszi a részét. Jo­gászok segítik a diákok fel­készülését. Minden remény megvan tehát arra, hogy a vetélkedő eléri célját: hozzá­segíti a középiskolásokat ál­lampolgári ismereteik bővíté­séhez, s ahhoz, hogy ezáltal műveltebb, teljesebb embe­rekként mondhatnak majd búcsút iskolájuknak. Rapi Miklós ■H AZ ÉV VÉGÉIG 960 EZER TONNA ÁRU Őszi szállítási csúcs a vasúton A MÁV Szegedi Igazgatósága az év első nyolc hónapjában több mint 4,5 millió tonna árut szállí­tott, amelyből majdnem egymil­lió tonna export volt. Ezenkívül 2,6 millió tonna import- és tran­zitárut fuvaroztak, s ilyen módon az összes megmozgatott termék mennyisége elérte a 7,1 millió tonnát. Az igazgatósághoz tartozó megyékben az év hátralevő négy hónapjában még mintegy 3 mil­lió tonna áru célbaj uttatásához kell kocsit kiállítaniok, amelyből 540 ezer tonna exportra kerül. Az import- és tranzitküldemények­kel együtt összesen 4,3 millió ton­na teher fuvarozására kell felké­szülniük. A megyéből szeptembertől de­cemberig előreláthatóan 960 ezer tonna áru elszállításához kell vas­úti kocsit biztosítaniuk, amiből 200 ezer tonna export rendelteté­sű. Ezekből a legjelentősebb mennyiséget képviseli a kavics (160 ezer tonna), a cukorrépa (300 ezer tonna), valamint a szer- és tűzifa (50 ezer tonna). Számottevő mennyiséget képeznek a konzerv-, a zöldség- és gyümölcsfélék, az italáruk, a gabonafélék és a vas­áruk. Ez utóbbiak 70—80 százalé­ka exportra kerül. Az igazgatóság kiemelt feladatnak tekinti a cu­korrépaszállítás zökkenőmentes, zavartalan lebonyolítása mellett valamennyi exportáru határidőre történő fuvarozásának megoldá­sát. G. G,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom