Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-02 / 207. szám

Várható Időjárás ma estig: Az or­szág nagy részén folytatódik a túl­nyomóan napos idő. Legfeljebb dél­nyugaton lehet egy-két helyen fűtő zápor. Éjszaka kisebb körze­tekben párássá válik a levegő. A megélénkülő délkeleti, déU szél helyenként meg is erősödik. A legmagasabb nappali hő­mérséklet 24 és 29 fok között alakul. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE IDŐJÁRÁS AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 207. szám Ára: 1,40 Ft 1983. szeptember 2. péntek ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS i -- W&a®itk Ü , Mssí& , 3Bms8&$Bí 1 Javultak az iskolai oktatás-nevelés feltételei A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács teg­napi ülésén elfogadta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelenté­sét az alsófokú tanintézetek helyzetéről, az általános iskolás gyerme­kek étkeztetéséről és egészségügyi ellátásáról. Megállapította, hogy a VI. ötéves terv eltelt időszakában az általános iskolai oktató-ne­velő munka feltételeinek javítását célzó társadalmi-gazdasági prog­ram végrehajtásában — a gazdasági nehézségek ellenére — jelentős eredmények születtek. A kormány köszönetét fejezte ki a pedagógu­soknak, akik a sokszor nehéz körülmények ellenére is lehetővé tet­ték, hogy az oktatás, a nevelés és a gyermekellátás színvonala ne es­sen vissza, sőt egyes területeken javuljon. A központi és a tanácsi szervek kiemelten foglalkoztak az általános iskolai oktató-nevelő munka feltételeinek javításával. Továbbra is a tantermek számának növelésére, valamint a gyermekegészségügyi ellátás fejlesztésére kell az erőket összpontosítani. A Minisztertanács kötelezte az illetékes minisztériumokat, országos főhatóságokat és tanácsokat, hogy az ál­talános iskolai oktató-nevelő munka javítására a helyi adottságok figyelembevételével, összehangolt együttműködéssel és a társadalmi összefogás szervezésével tegyenek meg mindent a program követke­zetes végrehajtásáért. (MTI) AZ NDK ÁLLÁSPONTJA Tárgyalás, nem fegyverkezés „Jelszavunk nem a fegyverke­zési hajsza, hanem a kelet—nyu­gati leszerelés, nem a konfrontá­ció, hanem a .kölcsönösen elő­nyös együttműködés” — jelen­tette ki Erich Honecker csütör­tökön a berlini Villamoskészü- iékek Gyárában megrendezett nagygyűlésen. A nemzetközi békenap alkal­mából tartott beszédében az NSZEP KB főtitkára, államfő sajnálkozással állapította meg, hogy a Szovjetunió és a szocia­lista országok leszerelési kezde­ményezései nem találtak kellő visszhangra egyes NATO-orszá- gok és az Egyesült Államok ve­zető köreiben. Ha Nyugat-Németországot az amerikai rakéták támaszpontjává változtatják, akkor kiújul annak veszélye, (hogy német földről há­borút indítsanak a Szovjetunió ellen. Ha sor kerül a telepítésre, elkerülhetetlenek az ellenintézke­dések. Ez a Német Demokratikus Köztársaságnak is világos állás­pontja — hangsúlyozta Erich Honeoker. Felszólította a nyugatnémet kormányt arra, hogy „ismét vizs­gálja félül álláspontját és mun­kálkodjék egy kölcsönösen elfo­gadható megoldás javára. A to­vábbi tárgyalás jobb a további fegyverkezésnél”. (MTI) Varsói évforduló Csütörtökön, a második világ­háború kitörésének 44. évfordu­lóján béketüntetést tartottak Var­sóban, az óváros bejáratánál le­vő Palotatéren. Nagyszabású tömegmegmozdu­lás volt, amelyet a Hazafias Nemzeti Űjjászületési Mozgalom (PRON) varsói tanácsa, illetve a Lengyel Országos Békebizottság rendezett. Ez a békemegmozdulás csupán egy volt a sok közül, amelyet ezekben a napokban országszerte tartanak, megemlékezve arról a hatmillió lengyelről, aki a má­sodik világháborúban életét vesz­tette. KISKŐRÖSÖN KEZDŐDIK Munkásgyűlések, ifjúsági fórumok, kiállítások Szolidaritás a béke és a haladás erőivel Sikeres volt a tavaszi békehónap Bács-Kiskun megyei rendezvénysorozata. Szervezéséből vala­mennyi népfrontbizottság, béke és barátsági mun­kabizottság, társadalmi szervezet kivette részét. Ily módon, közösen rendezik most a már ugyancsak hagyományos őszi szolidaritási akciósorozatot is. E népfrontprogram célja lényegében hasonló a tavaszi békedemonstrációkéhoz. A szakszervezeték­kel, a KISZ-szel, s a többi társadalmi és tömeg­szervezettel összefogva szervezi a népfront azokat a gyűléseket, rétegtalálkozókat, melyeken felhív­ják a figyelmet az imperialista hatalmak, különö- en az Egyesült Államok katasztrófát előidézhető fegyverkezési hajszájára. Arra kérik majd a lakos­ságot, hogy vállaljon szolidaritást a szabadságért, az emberi jogokért küzdő népekkel: a katonai dik­tatúrával szembeszegülő chilei, a fegyveres har­cot is vállaló salvadori, s a függetlenségüket a külső támadás ellen védelmező nicaraguai haza­fiakkal. Szó esik majd arról a harcról is, amelyet Ázsiában folytatnak Vietnam, Laosz, Kambodzsa és Afganisztán népei azért, hogy megvédjék a szo­cialista társadalom építésének eredményeit. A szolidaritási akció céjla továbbá, hogy meg­mutassa azokat az erőket, amelyek a világ minden részén felemelik szavukat a békéért, a haladásért, a népek közötti barátság elmélyítéséért. Az elő­adók ismertetik majd azokat a javaslatokat, kez­deményezéseket, melyeket a Szovjetunió terjesztett az utóbbi időben a közvélemény, a világ békéjéért felelős hatalmak, és az ENSZ testületéi elé. Bács-Kiskun megyében ma nyitják meg — Kis­kőrösön — az akoiósorozatot, egybekapcsolva egy másik eseménnyel, a szlovák nemzetiségiek kong­resszusi küldöttválasztó gyűlésével. Dunaegyházán 5-én, Miskén 6-án ugyanilyen kettős rendezvényre kerül sor. Szeptember 13-án chilei szolidaritási nap lesz Kiskunfélegyházán. A Gyapjú- és Textilfeldol­gozó Vállalatnál munkásgyűlést hívnak össze, a szakmunkásképző intézetben pedig ifjúsági fóru­mot rendeznek, chilei vendégek részvételével. A ba­jai rendezvényekre kambodzsaiakat hívtak meg, huszonharmadikára. Itt ugyancsak két helyen — a III. Béla Gimnáziumban és a hűtőházban — ke­rül sor szolidaritási gyűlésre. A kisiparosok november 15-én tartják megyei választmányi ülésüket. A szolidaritási akció szer­vezői ezt az alkalmait használják ki arra, hogy e réteg képviselőit tájékoztassák a prágai béke-vi­lágtalálkozóról. Az akciósorozat keretében magyar—NDK barát­sági napokra is sor kerül. November 21-én és 22-én Kecskeméten, Tiszaalpáron, Kiskőrösön és Soltvad- kerten ifjúsági, illetve munkahelyi gyűléseket, ba­ráti találkozókat rendeznek és kiállításokon, film- bemutatókon szemléltetik a baráti német állam né­pének életét. A népfront akció mai nyitó rendezvényét a kis­kőrösi Kossuth Szakszövetkezet központjában tart­ják. A szlovák nemzetiségiek tájékoztatót hallgat­nak meg az időszerű nemzetközi kérdésekről, ösz- szegzik az előző kongresszusuk óta végzett munka eredményeit és küldötteket választanak a közelgő kongresszusukra. R. M Sport receptre? Orvostól hallottam, milyen magas azoknak a negyven éven felülieknek a száma, akik érrendszeri betegségben szenvednek. Joggal vetődik fel a kérdés: mi okozza ezt? A szakszerű válasz valószínűleg nem egyszerű. Azonban a be­tegségek egyik kiváltó oka legtöbb esetben a mozgássze­gény életmód. Sokak munkája kezdődik és végződik az író­asztal mellett, hogy aztán este otthon üléssel folytatódjon a program. Előbb a vacsora miatt tétlenkedik az ember, amely általában az indokolt­nál bőségesebb. „Gyenge” volt az üzemi ebéd, ami okot szol­gáltat az esti „terülj asztal­kámra". Meg a „terülj gyom- rocskára". Mert mi követi a vacsorát? Tv-nézés „rogyásig”. Pontosabban az ülve elalvá- sig. Ilyen életmód mellett a tu­domány mai állása szerint csaknem előre meghatározha­tó, hogy mikor következik be az első, majd a második in­farktus. És kérdés, hogy a le­gyengült szervezet Kibírja-e a harmadikat? Ezen nem érde­mes meditálni. Annál inkább el kellene gondolkodni azon, miként változtassunk helytelen életmódunkon. Az orvosok többségének ereje még csupán arra korlátozódik, hogy konk­rét betegséget gyógyítson. A recepteken általában az áll, milyen szerből mennyit kell a szervezetbe juttatni. De talán nincs már messze az idő, ami­kor az lesz felírva, milyen időközönként mennyit kell futni, úszni, hány fekvőtá­maszt, egyéb tornagyakorlatot kell végezni ahhoz, hogy az emberi test, miként a lélek is, ép, egészséges legyen. Lehet, hogy egyszer majd rádöbbenünk: a betegségek megelőzése sokkal olcsóbb, mint gyógyítása. Ennek a fel­ismerésnek a meggyorsításáért sokat tehet az orvos, a sport­vezető, minden önmagára adó ember. Ne szégyelljük a napot azzal kezdeni, hogy körbefut­juk a háztömböt, tornázunk, megcsinálunk néhány fekvő- támaszt. Ne törődjünk az íz­léstelen megjegyzésekkel, ame­lyek még sajnos, úton-útfélen érhetik az embert. A testedzés és -ápolás kedvező hatásával nincs — nem lehet —j- arány­ban a megszólás elviselése. Mert a szervezet edzettsége, az egészség a legértékesebb számunkra. Ezért ne is vár­junk arra a bizonyos receptre. Banczik István NÉGY MEGYE ÉLELMISZERGAZDASÁGÁNAK BEMUTATÓJA Megnyílt a Hírős Napok rendezvénysorozata Kecskemét fellobogózva, köszöntő transzparansekkel várta tegnap a Hírős Napok megnyitójára érkező vendégeket. Ű ttörő zenekarok pattogó ritmusú zeneszámokkal fogadták az érdeklődőket az Erdei Ferenc Művelődési Központ előtt, ahol dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese ünnepélyes keretek között nyitotta meg a ren­dezvénysorozatot. Üdvözölte Bács-Kiskun és az alföldi megyék — Csongrád, Pest, Szolnok — kiállítóit, akik első alkalommal vesznek részt a Hírős Napokon. Köszöntötte a városokból, a megyékből és az ország különböző részeiből érkezett vendégeket, közöttük Zsuffa Er­vint, az MSZMP Központi Bizottságának gazdaságpolitikai osztályve­zető helyettesét, dr. Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettest, S. Hegedűs Lászlót, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát és dr. Cselőtei László akadémikust, az ország- gyűlés mezőgazdasági bizottságának elnökét. Részt vett az ünnepsé­gen Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke. A zöldségtermesztés jövedelmezőségi gondjai Megnyitó beszédében dr. Matos László emlékeztetett arra, hogy első alkalommal éppen ötven éve tartották meg a városiban a Hí­rős Napokat, s e hagyományt ápolva, gazdagítva, az idei ren­dezvénysorozaton, a kiállítások mellett tudományos tanácskozá­sokra, szakemberek találkozóiéira, a kereskedelmi lehetőségeket és kapcsolatokat élénkítő megbeszé­lésekre is sor kerüli. Ezután képet kaptak a látoga­tók a háztáji gazdaságok, a kis­termelők mu/nkájárói. Az alföldi megyékben a nagyüzemek és az általuk integrált háztáji gazdasá­gok kertészeti termelése országo­san is meghatározó. E tenmőtáj- ban termelik az ország gyümöl­csének harmadát, a szőlőnek és zöldségféléknek csaknem felét. A Hírős Napokon szemléltetik fej­lődésüket, a tudományos tanács­kozásokon pedig szó esik a gon­dokról ég azokról a teendőkről, amelyek -jövőnket egyengethetik, különösképpen hozzájárulhatnak az exportárualap növeléséhez, a nemzetközi kereskedelemiben va­ló részvétel fokozásához. Az előadó emlékeztetett arra, hoigy száz évvel ezelőtt kezdődött meg a szőlészeti kutatás Kecs­keméten, a filoxéravész után az Alföld vált a hazai szőlőtermesz­tés központjává, almáról a mosta­ni rendezvénysorozatok ugyan­csak megemlékeznek. Részletesen beszélt a Hírős Napok prognalm- jáiról, ahol is hetven szövetkezet, tíz állami gazdaság, kutatóinté­zetek, élelmiszeripari vállalatok, áfész-szakcsoportok, kertbarát körök, s mintegy másféllszáz kis­termelő mutatkozik be. A látogatók figyelmébe ajánlot­ta a kisállat-, és kistenyésztői, a gép- és újítási bemutatót, a vi­rág- és sízakfcönyvkdálMtást, vala­mint a mezőigazdaságii üzemek ipari termékednek seregszemléjét. A zárónapon,, szeptember 4-én parádés szüreti felvonulásra ke­rül sor, amikor bemutatják mű­sorukat a Duna—Tisza köze leg­híresebb tánccsoportjai, felvonul­nak a kettes-, ötösfagatok, csi­kósok. v A megnyitó után a megye veze­tőinek társaságában a vendégek megnézték a művelődési központ- báni, a szakszervezetek székházá­ban és* a Május 1. téren helyet kapott, ízlésesen megrendezett kiállításokat. Ezt követően kez­dődtek a tudományos tanácsko­zások. Az ösztönzés irányuljon a jobb minőségre A tudományos tanácskozások sorát az Országos Kertészeti Na­pok plenáris ülésével nyitották meg, amelyen dr. Molnár Béla, a Magyar Agrártudományi Egyesü­let kertészeti társaságának elnö­ke üdvözölte a megjelenteket. Megnyitódéiban elmondta, hogy az ágazat sajátos jellemzője a tagoké ság, vallaimint a sokféle növény egymástól eltérő tenmesztéS- teohnológióija, Hazánk mezőgaz­dasági termelésében a legtöbb kézi munkaerőt a kertészeti ága­zatok igénylik. Éppen ezért az idei kertészeti napokon különböző elő,adásokon az élőmunka szere­pét ismertetik az előadók. Ezt követően, dr. Gajdócsi Ist­ván, a Bács-Kisikrun megyei'Ta­nács elnöke tájékoztatta a műve­lődési központban helyet foglaló hallgatósáigot a megye mezőgaz­dasági, ezen belül kertészeti ter­melésének sokféleségéről. Sajná­latosnak nevezte, hoigy a térségi Intézkedések seim tudnak gátat vetni az országosan tapasztalha­tó jelenségnek a megfelelő érde­keltség hiányában: a zöldség- és gyümölcs terű le tök csökkenésének. Az Agrárgazdasági Kutató In­tézet főigazgatója; dr. Márton Já­nos Az élőmunka szerepe a ker­tészeti termelésiben címmel tar­tott előadásit. Köztudomású, hogy a zöldiSiég-, szőlő- éjg gyümölcs­kultúrákban a munkák időszako­san jelentkeznek. Ez gyakran „vészhelyzetet” jelent egyes gaz­daságokban, ahol szűkéiben van­nak a szorgos kezeknek. A mun­kaigényes, nehezen gépesíthető fajták termeszitését ezért sok he­lyütt abbahagyták. Pedig a meg­oldás nem ez lenne, hiszen a nép­gazdaság árbevételének számotte­vő részét a kertészetek adják. Az ágazait belső gondjait — a terme­lést, a felvásárlást és a forgalma­zást — kiegyensúlyozatlan jöve­delemviszonyok jellemzik. Ennek megszüntetésére a kormány már jó néhány intézkedést hozott, de az eredmények növelése érdeké­ben további lépésekre is szükség lehet. Nevezetesen: megfelelő gé­pekkel kellene segíteni a termesz- főket; a minőséggel arányban vál­tozó árakkal ösztönözni a piacon keresett fajták elterjesztésére a gazdaságokat. Jelentősek a vállalkozási for­mák. A részesművelésinél például a családtagok úgynevezett töre­dék munkaidejét a népgazdaság számára hasznot hozó tevékeny­séggé sikerült alakítani. Szükség­szerű még, hogy olyan új érde­keltségi kapcsolatokat alakítsa­nak kik amelyeknél nagyobb fe­lelősség hárul1 a munkát végző szetméliyekre. Dr. Márton János előadását be­fejezve felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon fontos a jobbra, a minőségre, a piacképes ár,u ter­melésére vailó törekvés, s ez leg­főképpen a gyakorlati szakembe­rek munkáján múlik. Az Országos Kertészeti Napok alkalmával adták át a Mohácsy Mátyás-emlékérméket azoknak, akik legtöbbet tették a hazai ker­tészeti kultúráik elterjesztéséért, az új és követésire méltó módsze­rek bevezetéséért, valamint ki­emelkedő ismeretterjesztő mun­kát végeztek. Dr. Hadnagy Ár­pád, a Vetőimagtenmelitető és Ér­tékesítő Vállalat igazgatóhelyet­tese, Katona József, a Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetének tudományos igazgatóhelyettese, Kiácz György, a Fővárosi Kertészeti Vállalat igazgatóhelyettese, valamint Né­meth Miklós, a Zalaegerszegi Kommunális Vállalat igazgatóhe- lyetese vehette át az elismerő ok­levelet és a,z emlékpliakettet. A Bács-Kiskun megyei Tanács által alapított Mathiász-díjat dr. Gaj- dócsi István adta át Budai István­nak, a tiszaikécskei Béke és Sza­badság Tsz elnökének, dr. Füri Józsefnek. a szőlészeti és borá­szati intézet tudományos osz­tályvezetőjének és Huszta János­nak, a Kiskunsági TESZÖV ter­melésszervezési osztályvezetőjé­nek az eddig végzett kimagasló munkájuk elismeréséként. A Tudomány és Technika Há­zában a három szomszédos és a vendéglátó megye állami, szövet­kezeti gazdaságainak gyümölcs­ös zöldségtermesztő szakemberei, tudományos kutatói tanácskoztak. Vígh Péterné dr., a Kertészeti Egyetem ökonómiai tanszékének tanára elemezte vitaindító előadá­sálban a zöldségtermesztés és az élőmunka' összefüggéseit. Ha­zánkban viszonylag kis területen, de igen nagy értéket állítanak elő ai zöldségtermesztők a tíz legfon­tosabb zöldségfajtában. Ezek ad­ják az össztermés 90 százalékát. Az utóbbi években egyes zöldség­félék területe gyarapodott, azoké, ■amelyeknek gépesíthető a ter­mesztése, mint a borsónak, bab­nak. Mindenekelőtt a tartósító­ipar kereslete nagy ezek, valamint a paradicsom és a konzervipari paprika iránt. Jellemző, hogy a jövedelmezőségi viszonyok válto­zásával egyes zöldségfajok, mint az uborka^ amelynek koraibban 57 százalékát a nagyüzemben ter­mesztették, napjainkban a kis­gazdaságokban terjedtek el. Ha­sonló a helyzet a fűszerpaprika és más munkaigényes kerti ter­mék esetében is. A szakosztályi ülésen felszóla­lók, Csongrád, Pest, Bács-Kiskun, megyei példákkal igazolták, hogy a mezőgazdasági nagyüzem és a háztáji gazdaságok szervezett kapcsolatával lehet fenntartani a legmunkaigényesebb zöldségfajok termesztését. A tartósítóipar nyersanyag-szükségletének a biz­tonságos fedezésére megközelítő­leg 60 ezer hektáron kellene ter­meszteni a legfontosabb zöldség­féléket, a zöldborsót, zöld,papri­kát. paradicsomot, valamint a töb­bi főbb zöldségfajt. Ezt a köve­telményt csak úgy lehet teljesíte­ni, ha az ágazatok jövedelmező­sége nem csokikén rohamosan,.. mint eddig. Ma a három kertészeti ágazat szakemberei üzemi bemutatókon vesznek részt. Miklóstelep száz éve Klenczner Andrásné dr., a Ker­tészeti Egyetem docense Az élő­munka szerepe és hatékonyságá­nak növelése a szőlőtermesztés­ben címmel tartott előadást a (Folytatás a 2. oldalon.) • Dr. Matos László megnyitja az idei Hírős Napok rendezvénysoro­zatát. • A kiállítás egyik tablója előtt dr. Balázs Sándor, a Zöldségter­mesztési Kutatóintézet főigazgatója, akadémikus, a kutatómunkáról és az új fajtákról tájékoztatta az ünnepi megnyitón résztvevőket. (Tóth Sándor felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom