Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-11 / 215. szám
PN MAGAZIN A GYÜMÖLCS NEMZETI KINCS Nébány évtizede sokat vitatkoztak azon, hogy mikor rendezzék meg a Hírős Napokat. Június közepén, végén a kajszi érésekor? Szeptember, ben, amikor kádakba csordul a szőlőtáblák termése? Mások szerint hamarosan az alma lesz esen a tájon is a legfontosabb gyümölcs. A piacra érzékeny gyümölcsről gyorsan változnak a vélemények. Az első világháború előtt — például — volt olyan nap, hogy négyszáz vagon barackot indítottak útnak külföldre a homokvidékről. A harmincas években csalódások, gondok felbőzték a piaci beszámolókat. Gyümölcs: fák, cserjék vagy évelő dudvás növények közvetlenül táplálékként használható termése. Magyarországon főleg hazai, s kis részben déligyümölcs ikerül forgalomba. A hazai gyümölcsök lehetnek: almás, csonthéjas, héjas, bogyós, szemcsés s egyéb termésnek. Ezek túlnyomó részét nyersen fogyasztják. Magyarország gyümölcsfa-állománya 87,7 millió darab (1966) az 1935. évi állomány 2,5-szerese. A gyümölcstermelés megközelíti ai' 1 millió tonnát (1966). (Kislexikon, Akadémiai Kiadó, 1968.) Mit hoz a jövő? Bárhogyan is alakulnak a világgazdasági viszonyok, aligha kétséges, hogy a homokvidék számára hosszú ideig a megélhetés egyik legfőbb forrása lesz a szőlő, a kajszi, az alma. a cseresznye, a meggy. Kenyérre vagy ka- lácsra elegendőt adnak a futóhomoktól elhódított földek? Ha hasznosítják a bevált termelési hagyományokat és érzékenyen reagálnak az új kezdeményezésekre, akkor nincs miért aggód, nunk. A homoki szőlő, és gyümölcstermesztésről, az új eljárásokról készített összeállításunkat olvasmányos tájékoztatásnak szánjuk. „Mindenkinek a szájában van az íze annak a baracknak, almának, a remek hamvas szilvának, a cseresznyének, a meggynek, az őszibaracknak, mikor róla beszél. Örákat töltöttek el azzal, hogy hogy kell csomagolni, ko- sarakba-e vagy ládákba, hogy kell szállítani, milyen tarifát bír el, milyen szubvencióra van szükség ... S ez miért fontos? ... Azért, mert számomra ez alatt a vita alatt véglegesen kiderült, hogy az embernek kimondhatatlan szüksége van a gyümölcsre. Nagy cikk. Legfontosabb cikk lehet. Világcikk.” (Móricz Zsigmond: A magyar gyümölcs nemzeti kincs. Tudósítás az 1926-os kecskeméti gyümölcsnapról.) Halász Zoltán gyönyörűen illusztrált könyvet írt a magyar borról. Méltó terjedelemben foglalkozik az alföldi borokkal, megállapítja, hogy az itt termeltek joggal sorolhatók a világszerte ismert „történelmi” magyar borok mellé. Szerinte: „A homoki borok jelentős részét a hazai közönség fogyasztja, de az utóbbi évtizedek során, egyre többet exportálunk. Á borfogyasztási szokások alakulása az egész világon kedvez a fiatalos boroknak, a magyar homoki borok'közül igen sok sorolható ebbe a kategóriáSZŐLŐTERMESZTÉSÜNK MÚLTJÁBÓL ba”. 0 Kosarakba gyűlt az exportra szánt kajszi. A felvétel 1934-ben készült. „HITELES BIZONYSÁG” „A forgalom előmozdítása végett” „A gyümölcs ipar" világkereskedelmi fontosságát nálunk a múlt század hetvenes éveiben ismerték föl. Élelmes kofák szállítottak először gyümölcsöt a szomszédos államokba. Az úttörők, a kezdeményezőik minden elismerést megérdemelnek, mert számtalan nehézséget kellett le- küzdeniök. Indulás előtt hivatalos papírokkal vértezték föl magukat az akadékoskodó hivatalok ellen. Sokat mondó az az igazolás, amelyet egy kecskeméti ifjú kért és kapott 1863. júliusában a hírős város polgármesterétől: Kecskemét szabad királyi város polgármesteri hivatala részéröl hitele* bizonyság tétetik arról, miszerint Braun Ignác kecskeméti lakos, izraelita szobafestő rendes Üzlete után itt helyben mind személykereseti, mind jövedelmi adófizetés alatt áll: minthogy azonban szobafestési rendes üzlete pangásnak Indult s abból maga és családja fenntartását nem eszközölheti, mint gyümölcsárus, Kecskeméten termelt gyümölcsnek eladás végett Bécsbe szállításával foglalkozik; és mivel a gyümölcsárulás Magyarországon általában mindig a szabad üzletek közé tartozott, sőt az 1859-ik év December 20-án kelt és az [parrendtartást életbeléptetö Császári Nylltparancs V. a pontja szerint is az egész Császári birodalomban szabad üzletnek fennhagyotott, ettől sem Braun Ignác, sem mások külön adózás vagy díjfizetés alatt nincsenek. Egyébiránt valamint Kecskemét város Hatósága, az Itt üzérkedés végett tartózkodó Bécsi, Pozsonyi, Prágai és más gyümölcsárusokat minden háborgatás és terheltetés nélkül, ezen üzletükkel szabadon foglalkozni engedi, sőt minden felmerülő esetekben elősegíti; másrészről a viszonosság tekintetéből és a forgalom előmozdítása végett azt óhajtja: hogy az ottani lakosok a Császári Fővárosban és egyéb helyeken háborgástól megkíméltetvén, különösen a gyümölcsárusok szabad üzletük folytatásában meghagyattassanak. Hajagos Illés s. k. polgármester Braun Ignác egyidejűleg útlevelet kapott a magyar kiír. helytartótanácstól „német, lengyel és orosz honba”. Varsóban, s az akkori Péterváron eredményesen szolgálta a kecskeméti gyümölcs ügyét. Érdekes olvasmány a kötet históriai fejezete. Az egykorú feljegyzésekből kitűnik, hogy a nehéz idők súlyos körülményei sem térítették el a magyar gazdát ősi vonzalmától a szőlőművelés iránt. Kecskemét város Tanácsának an- nalesei érdekes példáját őrizték meg ennek. Alig néhány esztendővel a törökök kiverése után, 1694-ben egy földesúr parcellázási engedélyt adott ki a város határában levő birtokára. „A Szár homokjának” nevezett dombot a tanács feljegyzése szerint a lakosság oly gyorsan vette használatba és telepítette be szőlőkkel, hogy a város határában talpalatnyi beplántálható föld sem maradt. Szegeden pedig egy XVIIII. századi boszorkányper iratai szerint az egyik „boszorkány” a város melletti szőlőben éjféli gyülekezéseken vett r4szt, amikor is az összeverődött boszorkányok „megfúrtak egy szőlőtőkét, csapra verték, s azután háromezren ittak a belőle csörgő borból". RÓLUNK - ÖT FÖLDRÉSZEN __________________________________ A Borkönyv keveset ír az Alföldről A világszerte ismert Das Weinibuch (Borkönyiv) 1976-os negyedik kiadása áttekinti a szőlőiművelés történetét, a borkészítés, a szőlőből készült szeszes italok értékesítését, a borfogyasztási szokásokat. Magyarországgal viszonylag bőségesen foglalkozik. A szerzők figyelmét elsősorban történelmi borvidékeink, kötötték le. A soproni, az egri borvidékről — például — külön-kü- lön annyit írnak, mint az alföldi területekről. Mivel a Lipcsében kiadott könyvet valamennyi földrészen ismerik a szakemberek, érdemes megtudni, hogy miként vélekedik az alföldi borvidékről. Innen, a legnagyobb magyar kommerszbor-vidék- ről származik a magyar bor hatvan százaléka. Budapesttől délre, a Dunától és a Tiszától körülvett tiszta homokterületen, mintegy százezer hektáron termesztenek szőlőt. A másra alig-alig hasznosítható talajban nem él meg a gyökértetű, amely a múlt század végén nagy károkat okozott. A kimondottan szárazföldi, tehát kiegyensúlyozatlan éghajlatú vidéken a hosszú, szigorú telet hirtelen nyár követi. Sokszor hetekig nem esik egy csepp eső sem. Ennek a szőlőiművelő területnek Kecskemét és Szeged (tévedés, H. N.) a legfontosabb városai. A legelterjedtebb fajták: a kadarka, emellett az olaszrizling, az ezerjó, a kövidinka és néhány otthonos helyi fajta. Az alföldi borok könnyűek és édesek, de általában nem elég testesek, savakban szegényesek. Az ültetvények gyorsan nőnek, legjobba^ a fiatal (borok. összeállította: Holtai Nándor • Helikopteres növényvédelem. • Átokból áldás: kecskeméti határ a XX. század elején. Alsó ké. púnkon: gyümölcsültetvény ugyanitt — napjainkban. Kísérletek a kertészeti főiskolán Megfelelő fajtatársítás: nagyobb termés Dr. Soltész Miklós, főiskolai docens nemrégiben védte meg az Almaültetvények fajtatársítása című kandidátusi értekezését. A kutató kifejtette, hogy az elmúlt évtizedekben a fajtatársításnak olykor csupán a biológiai (virágzás, termékenyülés, megporzás) tényezői, máskor az ökonómiai (üzemi fajtaarány, áruérték), illetve termesztéstechnikái vonatkozásai kerültek előtérbe, holott éppen az említett tényezők összhangjára kell törekedni. Ezérit is sürgős feladattá vált a jelenleg telepíthető, s a közeljövő ültetvénylétesítésii tervében szereplő fajták virágzási és ter- mékenyülési viszonyainak. vizsgálata. A Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karának oktatója vállalkozott széles körű együttműködés keretében az ültetvények fajtatársításait megalapozó vizsgálatokra. Tapasztalatait fölhasználva ajánlásokat készített az üzemi ültetvények létesítésére. A hatalmas munka méretednek érzékeltetésére pél - daként az idegen termékenyülés tanulmányozását említjük. össze-?o 345 ezer virágot poroztak meg mesterségesen, a kombinációk száma évente átlagosan 370 volt! A sokirányú kutatás eredményei közül a legfontosabb: a termőképesség hasznosítását valamennyi almafajtánál idegen termékenyüléssel lehet és kell biztosítani. A fajtaelhelyezés hatását a fajtaösszetétel erősen befolyásolja. Bizonyítottá vált, hogy az azonos virágzása időcsoportba tartozó fajtáknál remélhető a megfelelő együtt virágzás. Szamóca korábban, olcsóbban A zöldségtermesztésben kecskeméti kezdeményezésre meghonosodó váz nélküli fóliataka- rásos módszer igen kifizetődő a szamócatermesztéstoen, bizonyítják dr. Szabó Attila tanszékvezető tanár kísérletei. Hét esztendő alatt megállapíthatta, hogy így átlagosan három héttel korábban érik a kedvelt gyümölcs, ha megfelelő időpontban ültetik, és az általa ajánlott technológiát alkalmazzák. Kimutatta: a ta- karásos eljáráshoz jóval kevesebb fólia szükséges, mint a íó- liaalagutaknál. Nagyüz.emek számára is előnyös, mert a védőréteg elhelyezése gépésíthető. Ez a gép egy menetben elvégzi a fólia perforálását, a bakhátak kialakítását és a fólia fektetését. A védőréteget csak az első érett gyümölcsök megjelenésekor kell levenni. TIZENKÉTSZER GAZDASÁGOSABB? Lézeres ültetőgép A Champagne-i Szőlőtermelő Társulás (Mumm-társulás) műszaki szakemberei valóságos technológiai forradalmat valósítottak meg azáltal, hogy üzembe helyezték az első lézeres ültetőgépet. Ez a világ egyetlen olyan gépe, amelynek az ültetőcsorosz- lyái közvetlen kapcsolatban vannak a lézersugárral. Jelenleg négy ilyen gép áll rendelkezésre, az egyiket az Egyesült Államokéi? ba szállították, ahol kísérleteket folytatnak vele, A lézeres ültetőgép teljesítményi adatai valóban meglepőek: tíz munkaóránál kevesebb idő alatt betelepít egy hektárnyi te„DRASZTIKUS MÓDON CSÖKKENTEK AZ ÁRAK” Szomszédunk gondjai toliteres készlet több mint kétszerese az éves szüksép;- letnek. A hordók pedig alig ürülnek, bár a rekordtermés hatására máris drasztikus módon csökkentek az árak. Die Presse (Ausztria) Annak is megvan a keresztje, ha az ég kegyes a parasztokhoz: a jó termés ugyanis — amely régen áldás volt a mezőgazdaság számára — ma már kisebb katasztrófával ér fel. Ausztriában, a második világháború utáni újjáépítés éveiben nagyon jól jött a mezőgazdáságban a termelés és a termelékenység rendkívüli mértékű növekedése, hiszen az ország rövid időn belül önellátóvá vált a legfontosabb mezőgazda- sági terményekből, ma azonban már a mezőgazdaság szinte valamennyi területén túltermelési gondokkal küzdünk. A gabonától a boron át a tejig ma értékesítési gondok sújtják a hazai mezőgazdasági termelőiket. A legnagyobb problémák jelenleg a szőlőtermelésben jelentkeznek. Míg az átlagos években valamivel több mint kétmillió hektoliter bor terem, az elmúlt évben több mint 5 millió hektoliter termett. A jelenlegi, mintegy 6 millió hekBOREXPORTUNK 1930-as évek: átlagosan 250 ezer hektoliter, 1955—60: átlagosan 350 ezer hektoliter, 1965—70: átlagosan 800 ezer hektoliter, 1971—75: átlagosan 1 millió 500 ezer hl. 1982: 2 millió 300 ezer hektoliter. rületet szőlővel, amihez korábban közel ezer munkaórára volt szükség. A sorokat jelölő zsinórt lézersugárral helyettesítik, amelynek az adóberendezését a szántóföld szélén helyezik el, a vevőkészülék pedig magán az ültetőgépen található. A berendezések hatótávolsága elérheti az ötezer métert. A lézersugár egyszeri bekapcsolásával, illetve beállításával négy sorban végezhető el az ültetés. A kitűzési hiba 500 méternyi ültetési távolságon nem haladja meg az egy centimétert. Hangjelzés „hitelesíti” az ültetési terv szerint kiválasztott távol- , ságot, Ez a technikai újdonság, habár mindenekelőtt a franciaországi ohampagne-i szőlősgazdákat /érdekli, mindenféle telepítésre és bármilyen terepviszonyok között alkalmazható. Az új ültetőgép alkalmazásával jelentős munkaidő- és költségmegtakarítás ; érhető el. Az új gép, amelyet jelenleg a Bouzy nevű városban (Marne megye) működő Collard-cég forgalmaz, körülbelül 300 ezer francia frankba kerül, és a szakemberek számítása szerint alkalmazása két hektár telepítése esetén már kifizetődő, A gépet szerkesf^í műszakiak azt állítják, hogj*V2^Jzeres ültetőgép tizenkets^ä«' gtffiöí&ágo- sabb. mint a bagyomáhfcoS kézi szőlőtelepítés. ö Gyiimölcsszüret: főszerepben a diáitok.
