Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-11 / 215. szám
S 9 PETŐFI NÉPE • 1983 szeptember 1«. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Szovjet—indiai külügyminiszteri találkozó Moszkvában. — Honecker megbeszélést folytat Schmidt volt nyugatnémet "kancellárral. — A brit, szakszervezetek kongresszusa. KEDD: Szovjet kormánynyilatkozat a dél-koreai gép ügyéről, Reagan szovjetelienes szankciókat jelent be, Washington a Biztonsági Tanács napirendjére erőlteti a vitát. — Genfiben folytatódnak a szovjet—amerikai tárgyalások az európai nukleáris fegyverzet korlátozásáról. SZERDA: Madridban megnyílik az Európa-találkozó külügyminiszteri szintű záróülése, a máltai hozzájárulással lehetővé válik a nagy jelentőségű záródokumentum, konszenzussal vadó elfogadása. CSÜTÖRTÖK: Gromiko—Shultz találkozó Madridban. — Üjabb nemzeti tiltakozási nap Chilében. — Súlyos provokációk Nicaragua ellen, Weinberger hadügyminiszter közép-amerikai körútja. PÉNTEK: Libanonban folytatódnak a harcok, az Egyesült Államok katonai jelenlétének fokozását fontolgatja. — Kapica szovjet külügyminiszter-helyettes pekingi látogatása. SZOMBAT: A szovjet külügyminiszter befejezi párizsi munkalátogatását. — II. János Pál pápa Bécsbe érkezik. — L’Humanité-ün- nepség Párizsban, AVANTE-fesztivál Lisszabon mellett. A hét három kérdése: Hogyan alakultak a héten a kelet—nyugati kapcsolatok? Három akadozó esztendő után három gördülékeny nap: Madridban sikeresen befejeződött az Európa-Találkozó. Miután Málta hozzájárulásával elhárult az utolsó akadály is (a szigetország kívánságát egy földközi-tengeri értekezlet megtartására, kompromisszumos formulával elnapolták), egyhangúlag elfogadták a csaknem negyven oldalas kiegyensúlyozott és tartalmas záródokumentumot. Érthető, ha a maga szempontjából mind a harmincöt országnak lehettek ilyen vagy olyan fenntartásai egyes szövegrészekkel kapcsolatosan, Madrid mégis annak jelképe lett, hogy van lehetőség az ésszerű megállapodásokra és szükséges a helsinki folyamat folytatódása. Rendkívüli fontossággal bírhat, hogy Madrid nemcsak zárást, hanem nyitást is jelentett: új konferenciák egész soráról született megegyezés. Már a jövő év elején esedékessé válik a Stockholmba ösz- szehívott tanácskozás az európai leszerelés, katonai enyhülés, bizalomerősítő intézkedések kérdéseiről. S bennünket különösképpen érinthet, hogy Budapest lesz a színhelye annak a kulturális fórumnak, amelyen várhatóan részt vesz az európai és északamerikai szellemi élet számos kiválósága. Ha Madrid egyértelműen pozitív visszhangot válthatott ki — a hét másik jelentős eseményéhez, amelyet Genf neve fémjelez, egyelőre csak várakozások fűződhetnek. A svájci városban hosszabb szünet után ismét asztalhoz ültek a Kvicinszkij és Nitze által vezetett szovjet, illetve amerikai delegációk, hogy az európai nukleáris fegyverzet korlátozásáról tárgyaljanak. Joggal beszélnek döntő szakaszról, hiszen az Egyesült Államok és a NATO kilátásba helyezte, hogy a megegyezés elmaradása esetén még az idén megkezdik az amerikai közép-hatósugarú rakéták nyugat-európai telepítését. A sajtójelentések a decemberi dátumot emlegetik az első 13 Pershing—2 rakéta NSZK-ba történő szállításával kapcsolatosan. Szovjet részről egy lényeges új javaslattal jöttek Genfbe: Moszkva, miután a legalacsonyabb szinten egyenlőség alakul ki a szovjet, illetve a NATO „euro- fegyverek” között, kész megsemmisíteni a leszerelésre ■ kijelölt rakétákat. Ez a bejelentés azért nagy horderejű, mert a nyugati propaganda azt hangoztatta, hogy az európai kontinensről kivonásra kerülő szovjet rakétákat az Uralon túl helyezik el, azokat tehát könnyen vissza lehet küldeni, illetve Ázsiában „Japán és Kína ellen irányulhatnak...” A szovjet lépést a józan nyugati körökben kedvezően fogadták, de a másik oldalon nem látszik hasonló erőfeszítés. Igaz, az amerikai küldöttség a rugalmasság szükségességéről beszél, de változatlanul kitart az egyoldalú amerikai fölényt célzó „nullamegoldás” mellett. A szövetségesek is kezdik felismerni, hogy Washington egyrészt azt hangoztatja, a telepítés elkerülése a tárgyalások eredményességétől függ. másrészt viszont nem érdekelt öbben az eredményességben. Márpedig a legnagyobb tárgyalási akadály, ha valaki nem kíván tisztességesen tárgyalni . . . A kelet—nyugati viszony bonyolultságára jellemző, hogy a napokban súlyos terhelés is érte, a dél-koreai repülőgép ügye kapcsán. A tények ismertek: a dél- koreai Boeing, amely alakját illetően kísértetiesen hasonlít az ugyancsak Boei ng -gyártmányú, de valamivel rövidebb RC 135-ös katonai felderítőgépre, sorozatosan megsértette a Szovjetunió légterét, olyan térségben, ahol többek között stratégiai rakéta- bázisok vannak. Minden jel arra mutatott, hogy szándékos behatolás történt, felderítés céLiá• Lipcsében megrendezték hagyományos őszi nemzetközi vásárt. Képttnkön: Erich Honecker, a NSZEP KB főtitkára (középen) meglátogatta a magyar pavilont is. (Fotó: ADN/ZB MTI — KS) h ból, s miután minden figyelmeztetés eredménytelen maradt, a szovjet határvédelem kénytelen volt megtenni a szükséges ellen- intézkedéseket. Sajnálatos, hogy az incidensnek nagyszámú áldozata volt, de a felelősség azokat terheli, akik könnyelműen játszottak az emberéletekkel. Ügy tűnik, hogy a legmagasabb sebességfokozatra kapcsolt amerikai hisztériakampány mintha azonnal ellensúlyozni kívánta volna a madridi jó hírt: a dél- koread gép ügyén vagy inkább ürügyén felfokozták a feszültséget, s például egy olyan fontos lehetőség, mint a madridi Gro- miiko—Schultz találkozó a szükséges párbeszéd helyett, terméketlen viták színtere lett. A történteket arra is ki akarják használni Washingtonban, hogy előmozdítsák az új fegyverkezési programok keresztülvitelét, s megkönnyítsék az óhajtott rakétatelepítést. Egyetlen hét eseményeiről adtunk csupán tömör összefoglalót, 'de azok jól érzékeltethették a nemzetközi életben megnyilvánuló ellentétes irányzatokat . . . Miért fokozódik a feszültség Libanonban? Az izraeli csapatok befejezték a sokat vitatott átcsoportosítást; Libanonban ismét fellángolt a ’polgárháború; a harcokba egyre inkább beavatkozik a Bejrutban ’állomásozó „békefenntartó erők” amerikai kontingense — ezek voltak a vezérszavak a hét libanoni 'válságjelentéseiben. A részleges izraeli visszavonulás, forma szerint, talán elégedettséget is kelthetne,íbiszen 600 négyzetkilométernyi ' t^i^etet elhagytak a megszálló*' csapatok. Csakhogy 2800 négyzetkilométeren, Libanon területének mintegy 30 százalékán maradtak, sőt hosszú tartózkodásra rendezkedtek be. A tartósnak ígérkező dél- ’libanoni izraeli jelenlét elkerülhetetlenné teszi a Szíriái csapatok észak- és kelet-libanoni állomásozását, így maga a bejrúti kormány országa egyharmadán gyakorolhatja csak szuverenitását. ’Ott viszont polgárháborús feszültség uralkodik, mert egy olyan hatalomról vian szó, amely csu- ’pán a lakosság egy részét képviseli. Ezért lángoltak fel a harcok •a magukat fenyegetve érző drú- •zok, valamint a falangista milíciák között, s a libanoni hadsereg nem túlságosan pártatlan: általában a jobboldali keresztény ■fegyvereseket segíti. (Az izraeli •hadsereg egyébként éppen egy olyan területről vonult vissza, ahol várható volt a véres ellenségeskedések kiújulása.) A harcokba mindinkább belesodródik, sőt beavatkozik a többA NATO „megtorló intézkedése” nemzetiségű, úgynevezett béke- fenntartó erő, elsősorban az amerikai kontingens. Ma már amerikai repülőgépek végeznek mélyrepüléseket a libanoni területek felett, a Hatodik Flotta hadihajói libanoni vizeken vetettek horgonyt, s az amerikai ágyúk részt vesznek a tűzpárbajokban. Korábban olyan hangok hallatszottak Washingtonban, hogy a harcok kiszélesedése esetén visszavonják az amerikai katonákat, ma inkább azt tervezik, hogy további kétezer emberrel és jelentős fegyverszállításokkal megerősítik azokat. Száztíz napja annak, hogy az amerikaiak közvetítésével létrejött a libanoni különalku. Mindent hozott, csak békét nem, s az amerikai katonai jelenlét ki- terjesztésével új bonyodalmakkal fenyeget. Mi áll a súlyos, Nicaragua-ellenes provokációk hátterében? Vannak egybeesések, amelyekről nehéz feltételezni, hogy puszta véletlenek lennének. Caspar Weinberger közép-amerikai szemleutat tart, s ezzel egyidő- ben lemondták egy amerikai külügyminiszter-helyettes nicara- guai látogatását, viszont súlyos provokációk érték a haladó politikát folytató országot. Eddig is rendszeresek voltak az ellenforradalmárok, a „Cont- , rák” betörései, igaz ezek elakadtak a határtérségben, a résztvevők véres fejjel voltak kénytelenek visszamenekülni kiinduló ‘báziSjaikra, hondurasi területre. ’A héten azonban több légitámadással kísérleteztek Managua, ’Rio San Juan és Corinto ellen. 'Az öt behatoló gépből hármat megsemmisítettek, de a Nicaragua-ellenes „légiháború” felveti 'a kérdést, vajon honnan és hogyan jutottak az ellenforradalmárok harci repülőgépekhez. Nicaraguában hangsúlyozzák, hogy 'az Egyesült Államok közvetlenül, 'illetve egyes szövetségesein keresztül juttatott repülőgépeket a volt Somozista egységeknek. Jellemző közjáték lehetett, •hogy a „Contrák” egyik Managua felé szálló gépe azt a lakónegyedet bombázta, ahol D’Esco- ■to külügyminiszter is lakik. A 'külügyminiszter — aki ellen már elkövettek merényletet — azonban „házon kívül” volt. Éppen 'Panamavárosban tárgyalt a négyes Contadora-csoport képviselőivel (Panama, Mexikó, Kolumbia, Venezuela) a közép-amerikai válság békés megoldási lehetőségeiről. Réti Ervin MADRID Az enyhülés nem „epizód” volt Bécs, Helsinki, Madrid és Stockholm — sajátosan egymáshoz kapcsolódó mérföldkövei egy folyamatnak, amely egy évtizede hat. és Európa új arculatának kialakulásához több irányból járul hozzá. Egy kontinens, amely annyi háború színtere és kirobbantója volt, keresi az utat a fegyveres biztonság, majd a fegyveres biztonságtól a politikai biztonság felé, beépítve a biztonság épületé, be az együttműködés, az egymásrautaltság és a bizalom épületelemeit. Tíz évvel ezelőtt úgyszólván alku tárgya volt, hogy Helsinkiben csak akkor indulhat meg a biztonsági értekezlet, ha mellette Bécsben tárgyalások folynak a közép-európai haderők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről. Bécsben azóta is folynak a tárgyalások, bár a nyugati fél már elég rég elvesztette irántuk érdeklődését. A másik ágon, 1975- ben megszületett a helsinki záróokmány, 1977—78-ban lezajlott a belgrádi utótalálkozó, és az 1980—83-as madridi találkozó eredményeképpen 1984-ben Stockholmban „összeurópai” leszerelési konferencia kezdődik az Egyesült Államok és Kanada, tehát két nem európai állam rész. vételével. A legközelebbi belgrádi—madridi típusú utótalálkozó 1986-ban ül össze Bécsben. Ha visszatekintünk arra, hogy az európai biztonsági értekezlet végső célként egy. kollektív biztonsági rendszer megteremtését jelölte meg, ami magában foglalná Európa tömbökre osztottságának megszüntetését, meg kell állapítani, hogy ez továbbra is távoli cél. A NATO jövőre lesz 35 éves, a Varsói Szerződés 1985- ben tölti be 30. „életévét”. Változatlanul érvényesek a szocialista államok javaslatai a két szövetségi rendszer egyidejű megszüntetésére, vagy — első lépésként — katonai szervezetűik felszámolására. Továbbra is érvényes a „befagyasztást” javaslat, vagyis, hogy a tömbök tagságát ne növeljék, valamint a megnemtámadási szerződésre vonatkozó indítvány. Ezeknek megvitatására még ezután kell tár- gyalófórumökat találni. A közvetlen cél viszont Európában a katonai szembenállás szintjének csökkentése, még közvetlenebb cél a meglepetésszerű támadás megelőzése, valamint a véletlenből kirobbanó háború veszélyének kizárása.' Ez utóbbiakat szolgálhatják nagyobb hadgyakorlatokkal, nagyobb katonai mozgásokkal összefüggő úgynevezett katonai bizalom- erősítő intézkedések, amelyeknek a jövőre megnyíló stockholmi konferencia első szakaszát szentelik. Madrid az európai biztonság intézményesítésének ebben a láncolatában jelentős szerepet töltött be. Beigrád szerény eredményei után valóban tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentumot produkált, amely természetesen nem a „remények maximuma”, de összehasonlíthatatlamul több, mint a madridi találkozó további elhúzódása, vagy dokumentum nélküli lezárása lett volna. A madridi találkozó hároméves időtartama jelezte a leküzdendő problémák nagyságát. Szeptember 9-én a 181. plenáris ülés tett pontot a találkozó végére, és ki tudja, hány nem hivatalos megbeszélésre, konzultációra ke. rült sor, mire a hat hivatalos nyelven megszületett az elnöki nyilatkozatokkal finomított 40 Oldalas záródokumentum. A konszenzussal és külügyminiszteri szinten való lezárás két nagy pozitívuma a madridi találkozónak. A konszenzus az önként vállalt kötelezettségek erkölcsi súlyával segíti a határozatok végrehajtását, a külügyminiszteri szint pedig megfelelő előzetes biz. tosíték a döntések tiszteletben tartására és teljesítésére. Világos ugyanis, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamat sikere és továbbvihetősé- ge a hozott határozatok tiszteletSzeptember 15-től két hétre 12 NATO-ország felfüggeszti a légi- forgialmat a Szovjetunióiba és onnan — határozták el pénteken este az Atlanti Szövetség rendikívüli tanácsülésén. A NATO-országok már a madridi külügyminiszteri tanácskozás alatt összeültek Shultz amerikai külügyiminiszter kezdeményezésére, hogy „megtorló intézkedéseket” határozzanak el a dél-koreai gép esetének ürügyén. A légiforgalom Ideiglenes szüneteltetése, amelyet NagyBritannia javasolt ezen az ülésen, nem találkozott azonban minden tagország egyetértésével. A pénteki brüsszeli ülésen is csak 12 tagország járult hozzá a tizenhatból, Franciaország, Görögország, Spanyolország és Törökország elhatárolta magát, s közölte: a maga részéről nem alkalmazza az intézkedést. Aczél György Athénban Andreasz Papandreu, a Görög iKöztársaság miniszterelnöke fogadta Aczél Györgyöt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. A •találkozón véleményt cseréltek időszerű nemzetközi kérdésekről, és áttekintették a két ország kapcsolatait. Kölcsönösen nagyra értékelték a görög—magyar •kapcsolatok területén elért eredményeket. Jelen volt Dobos István, a Magyar Népköztársaság athéni •nagykövete is. Libanon a BT összehívását kérte Libanon a Biztonsági Tanács sürgős összehívását kérte az országban kirobbant heves harcok miatt. Libanon ENSZ- íképviselete azt szeretné, ha a IBT már hétfőn összeülne Libanon ügyében, és tűzszünetre hívná fel a Bejrút környékén és a Suf-hegységben harcoló feleiket. Péntek éjjel is folytatódtak, a már hat napja tartó heves ösz- szecsapások a drúz szocialista és a keresztény falangista milíciák között. A libanoni rendőrség jelentése szerint az összecsapások eddig 448 áldozatot követeltek. •Valid Dzsumblatt, a Haladó Szocialista Párt vezetője nyilatkozatban közölte, hogy csapatai elfoglalták Beit Eddin városát és körülvették Deir al-Kamart, a térség Legnagyobb keresztény lakta települését. Tüzérségi lövedékek csapódtak be Bej rút nemzetközi repülőterére, valamint az amerikai tengerészgyalogosok állásai közelében is. Az amerikai haditengerészet nem szenvedett veszteséget — közölte egy amerikai szóvivő. A palesztin WAFA hír- ügynökség Tuniszból keltezett hire megerősítette, hogy a palesztin vezetők elhatározták: •felújítják a baloldali libanoni erők és a palesztinok közös libanoni tevékenységét. A hírügynökség Abu Dzsihad palesztin vezetőt idézi, aki kijelentettem palesztin-mozgalom nem nehezíti tétlenül Szíria és a libanoni hazafias erők elleni amerikai agressziót. Hetvenéves a bányászszakszervezet A Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete megalakulásának 70. évfordulója alkalmából a Központi Vezetőség szombaton kibővített ünnepi ülést tartott a szakszervezet budapesti székhazában. Az ülésen Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tolmácsolta a párt üdvözletét. Részt vett a tanácskozáson Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Ka- polyi László ipari minisztériumi államtitkár a kormány és a minisztérium, Jakab László a SZOT főtitkárhelyettese pedig a Szak- szervezetek Országos Tanácsa nevében köszöntötte a résztvevőket. Kovács László, a szakszervezet főtitkára beszédében méltatta a nyolcvanezer bányász áldozatkész munkáját. Utalt arra, hogy a bányász szakszervezet hétévtizedes fennállása alatt sokat tett azért, hogy tagjai, a bányaipar dolgozói, mind jobb körülmények között végezzék munkájukat, szebb és jobb életük legyen. Az ünnepi megemlékezés után a vendégek megkoszorúzták a bányiász-munkásmozgalom és a munka hőseinek emléktábláját. Az évforduló alkalmából Kovács László kitüntetéseket adott át a bányászmozgalomban kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak. A Szakszervezeti Munkáért jelvény arany fokozatot öten, az ezüst fokozatot tízen, a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést tizenhatan, a Földtani Kutatás Kiváló Dolgozója kitüntetést pedig öten vehették át. (MTI) Verseny felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére ben tartásától és végrehajtásától függ. Az érdekek kölcsönös tekintetbe vételére, a mások véleménye, javaslatai iránti megértésre, kompromisszumos készségre, amelyek a konszenzus alapjai, továbbra is szükség lesz. A madridi találkozó résztvevői között kemény ideológiai ellentétek feszülnek, és törekedni lehet ugyan az ideológiai véleményeltéréseknek az államközi kapcsolatokból való kiiktatására, de az ideológiai eltéréseket megszüntetni ma még nem lehet. Európa szocialista országai ismét kitűnőre vizsgáztak tárgy- szerűségből, önmérsékletből a madridi találkozón. Pedig lett volna mit szemére vetniük a Nyugatnak, a munkanélküliségtől a terrorizmuson keresztül a féktelen és Európát közvetlenül érintő fegyverkezésig. Nem beszélve egy olyan provokációról, amely nemcsak hogy nem lehetett véletlen, de sok megfigyelő .szerint egyebek között a madridi találkozó magas szintű zárószakaszára volt időzítve. Madrid — nem utolsósorban a szocialista közösség erőfeszítései révén — bizonyíthatta, hogy az enyhülés nem „epizód” volt a világpolitikában, hogy jelentős tartalékai vannak, amelyek tartósan és látványosan hatnak. Pirityi Sándor (Folytatás az 1. oldalról.) VI. ötéves terv sikeres befejezése érdekében folytatják, s újabb felajánlásokat tesznek. A pénteki megbeszélésen — amelyen ott volt Darula János termelési igazgató is — Király Margit, a szakszervezeti bizottság titkára értékelte a brigádok ez évi munkáját. Kitűnt, hogy a termelésben dolgozó közösségek közül az aranykoszorús libadaraboló Export brigád érte el eddig a legjobb eredményt vállalásai teljesítésében. A máj exportra történő kifogástalan feldolgozásán kívül egyebek közt három újítással is javították a hatékonyságot. 'A műszakiak közül a Ságvári Endre — szintén aranykoszorús 1— brigád teljesítménye emelkedett ki, amely 250 ó.ra társadiaJmi munkával segítette a vállalati óvoda és bölcsőde nyár végi rendbehozatalát. A toliüzemi gépek karbantartását úgy végezték el, hogy az állásidőt 250 órával csökkentették a korábbihoz képest. A nyugati exportban egyre ’jelentősebbé váló tollfeldolgozó üzem zsákokat varró Alkotmány szocialista brigádja is az aranyjelvényéhez méltóan dolgozott az év eddigi szakaszában, s az óvodai Brunszvik Teréz szocialista kis közösséggel együtt elismeréssel szólt róla az értékelés. Az ösz- szejövetelen elhangzott, hogy az arra érdemes brigádoknak mintegy 120 ezer forint jutalmat fizetnek ki felajánlásaik teljesítéséért. A felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére kezdődő új versenynek a minőség és a higiénia ■további javítása, a még jobb ‘anyagkihozatal, a vízzel, gőzzel, egyéb energiával való takarékosság és a munkafegyelem erősítése álljon a középpontjában — 'hangzott el a felhívásban, amelyet Mihó Mihályné versenyfelelős ismertetett. A brigádvezetők ‘egyetértettek ezzel és kijelentették, hogy a versenyen részt vesznek, s rövidesen új vállalásokat dolgoznak ki. A vállalat művelődési házának vezetője, Szarka Mihályné javaslatot tett az új versenyszakaszhoz kötődő kulturális és politikai programra, amely szintén elnyerte a jelenlevők tetszését. A. T. S. Az ÉBKM Vízmű Vállalat értesíti a fürdözővendégeit, hogy a kecskeméti széktói strandfürdőt 1983. szeptember 12-én BEZÍRIB A fenti időponttól továbbra is várjuk kedves vendégeinket a fedett uszodában. ÉBKM Vízmű Vállalat Kecskemét 1691