Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-11 / 215. szám

S 9 PETŐFI NÉPE • 1983 szeptember 1«. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Szovjet—indiai külügyminiszteri találkozó Moszkvában. — Honecker megbeszélést folytat Schmidt volt nyugatnémet "kan­cellárral. — A brit, szakszervezetek kongresszusa. KEDD: Szovjet kormánynyilatkozat a dél-koreai gép ügyéről, Reagan szovjetelienes szankciókat jelent be, Washington a Biztonsági Tanács napirendjére erőlteti a vitát. — Genfiben folytatódnak a szovjet—amerikai tárgyalások az európai nukleáris fegyverzet korlátozásáról. SZERDA: Madridban megnyílik az Európa-találkozó külügyminisz­teri szintű záróülése, a máltai hozzájárulással lehetővé válik a nagy jelentőségű záródokumentum, konszenzussal vadó elfogadása. CSÜTÖRTÖK: Gromiko—Shultz találkozó Madridban. — Üjabb nemzeti tiltakozási nap Chilében. — Súlyos provokációk Nicara­gua ellen, Weinberger hadügyminiszter közép-amerikai körútja. PÉNTEK: Libanonban folytatódnak a harcok, az Egyesült Államok katonai jelenlétének fokozását fontolgatja. — Kapica szovjet kül­ügyminiszter-helyettes pekingi látogatása. SZOMBAT: A szovjet külügyminiszter befejezi párizsi munkalátoga­tását. — II. János Pál pápa Bécsbe érkezik. — L’Humanité-ün- nepség Párizsban, AVANTE-fesztivál Lisszabon mellett. A hét három kérdése: Hogyan alakultak a héten a kelet—nyugati kapcsolatok? Három akadozó esztendő után három gördülékeny nap: Mad­ridban sikeresen befejeződött az Európa-Találkozó. Miután Málta hozzájárulásával elhárult az utol­só akadály is (a szigetország kí­vánságát egy földközi-tengeri értekezlet megtartására, komp­romisszumos formulával elna­polták), egyhangúlag elfogadták a csaknem negyven oldalas ki­egyensúlyozott és tartalmas zá­ródokumentumot. Érthető, ha a maga szempont­jából mind a harmincöt ország­nak lehettek ilyen vagy olyan fenntartásai egyes szövegrészekkel kapcsolatosan, Madrid mégis an­nak jelképe lett, hogy van lehe­tőség az ésszerű megállapodások­ra és szükséges a helsinki folya­mat folytatódása. Rendkívüli fontossággal bírhat, hogy Madrid nemcsak zárást, hanem nyitást is jelentett: új konferenciák egész soráról született megegye­zés. Már a jövő év elején esedé­kessé válik a Stockholmba ösz- szehívott tanácskozás az európai leszerelés, katonai enyhülés, bi­zalomerősítő intézkedések kérdé­seiről. S bennünket különöskép­pen érinthet, hogy Budapest lesz a színhelye annak a kulturális fórumnak, amelyen várhatóan részt vesz az európai és észak­amerikai szellemi élet számos ki­válósága. Ha Madrid egyértelműen pozi­tív visszhangot válthatott ki — a hét másik jelentős eseményé­hez, amelyet Genf neve fémje­lez, egyelőre csak várakozások fűződhetnek. A svájci városban hosszabb szünet után ismét asz­talhoz ültek a Kvicinszkij és Nitze által vezetett szovjet, il­letve amerikai delegációk, hogy az európai nukleáris fegyverzet korlátozásáról tárgyaljanak. Jog­gal beszélnek döntő szakaszról, hiszen az Egyesült Államok és a NATO kilátásba helyezte, hogy a megegyezés elmaradása esetén még az idén megkezdik az ame­rikai közép-hatósugarú rakéták nyugat-európai telepítését. A saj­tójelentések a decemberi dátu­mot emlegetik az első 13 Per­shing—2 rakéta NSZK-ba törté­nő szállításával kapcsolatosan. Szovjet részről egy lényeges új javaslattal jöttek Genfbe: Moszk­va, miután a legalacsonyabb szinten egyenlőség alakul ki a szovjet, illetve a NATO „euro- fegyverek” között, kész megsem­misíteni a leszerelésre ■ kijelölt rakétákat. Ez a bejelentés azért nagy horderejű, mert a nyugati propaganda azt hangoztatta, hogy az európai kontinensről kivonás­ra kerülő szovjet rakétákat az Uralon túl helyezik el, azokat tehát könnyen vissza lehet kül­deni, illetve Ázsiában „Japán és Kína ellen irányulhatnak...” A szovjet lépést a józan nyugati kö­rökben kedvezően fogadták, de a másik oldalon nem látszik ha­sonló erőfeszítés. Igaz, az ame­rikai küldöttség a rugalmasság szükségességéről beszél, de vál­tozatlanul kitart az egyoldalú amerikai fölényt célzó „nulla­megoldás” mellett. A szövetsége­sek is kezdik felismerni, hogy Washington egyrészt azt hangoz­tatja, a telepítés elkerülése a tár­gyalások eredményességétől függ. másrészt viszont nem érdekelt öbben az eredményességben. Márpedig a legnagyobb tárgya­lási akadály, ha valaki nem kí­ván tisztességesen tárgyalni . . . A kelet—nyugati viszony bo­nyolultságára jellemző, hogy a napokban súlyos terhelés is érte, a dél-koreai repülőgép ügye kap­csán. A tények ismertek: a dél- koreai Boeing, amely alakját il­letően kísértetiesen hasonlít az ugyancsak Boei ng -gyártmányú, de valamivel rövidebb RC 135-ös katonai felderítőgépre, sorozato­san megsértette a Szovjetunió légterét, olyan térségben, ahol többek között stratégiai rakéta- bázisok vannak. Minden jel ar­ra mutatott, hogy szándékos be­hatolás történt, felderítés céLiá­• Lipcsében megrendezték hagyományos őszi nemzetközi vásárt. Képttnkön: Erich Honecker, a NSZEP KB főtitkára (középen) meglátogatta a magyar pavilont is. (Fotó: ADN/ZB MTI — KS) h ból, s miután minden figyelmez­tetés eredménytelen maradt, a szovjet határvédelem kénytelen volt megtenni a szükséges ellen- intézkedéseket. Sajnálatos, hogy az incidensnek nagyszámú ál­dozata volt, de a felelősség azo­kat terheli, akik könnyelműen játszottak az emberéletekkel. Ügy tűnik, hogy a legmagasabb sebességfokozatra kapcsolt ame­rikai hisztériakampány mintha azonnal ellensúlyozni kívánta volna a madridi jó hírt: a dél- koread gép ügyén vagy inkább ürügyén felfokozták a feszültsé­get, s például egy olyan fontos lehetőség, mint a madridi Gro- miiko—Schultz találkozó a szük­séges párbeszéd helyett, termé­ketlen viták színtere lett. A tör­ténteket arra is ki akarják hasz­nálni Washingtonban, hogy elő­mozdítsák az új fegyverkezési programok keresztülvitelét, s megkönnyítsék az óhajtott raké­tatelepítést. Egyetlen hét eseményeiről ad­tunk csupán tömör összefoglalót, 'de azok jól érzékeltethették a nemzetközi életben megnyilvá­nuló ellentétes irányzatokat . . . Miért fokozódik a feszültség Libanonban? Az izraeli csapatok befejezték a sokat vitatott átcsoportosítást; Libanonban ismét fellángolt a ’polgárháború; a harcokba egyre inkább beavatkozik a Bejrutban ’állomásozó „békefenntartó erők” amerikai kontingense — ezek vol­tak a vezérszavak a hét libanoni 'válságjelentéseiben. A részleges izraeli visszavonu­lás, forma szerint, talán elége­dettséget is kelthetne,íbiszen 600 négyzetkilométernyi ' t^i^etet el­hagytak a megszálló*' csapatok. Csakhogy 2800 négyzetkilométe­ren, Libanon területének mint­egy 30 százalékán maradtak, sőt hosszú tartózkodásra rendezked­tek be. A tartósnak ígérkező dél- ’libanoni izraeli jelenlét elkerül­hetetlenné teszi a Szíriái csapatok észak- és kelet-libanoni állomá­sozását, így maga a bejrúti kor­mány országa egyharmadán gya­korolhatja csak szuverenitását. ’Ott viszont polgárháborús fe­szültség uralkodik, mert egy olyan hatalomról vian szó, amely csu- ’pán a lakosság egy részét képvi­seli. Ezért lángoltak fel a harcok •a magukat fenyegetve érző drú- •zok, valamint a falangista milí­ciák között, s a libanoni hadse­reg nem túlságosan pártatlan: általában a jobboldali keresztény ■fegyvereseket segíti. (Az izraeli •hadsereg egyébként éppen egy olyan területről vonult vissza, ahol várható volt a véres ellen­ségeskedések kiújulása.) A harcokba mindinkább bele­sodródik, sőt beavatkozik a több­A NATO „megtorló intézkedése” nemzetiségű, úgynevezett béke- fenntartó erő, elsősorban az ame­rikai kontingens. Ma már ame­rikai repülőgépek végeznek mély­repüléseket a libanoni területek felett, a Hatodik Flotta hadihajói libanoni vizeken vetettek hor­gonyt, s az amerikai ágyúk részt vesznek a tűzpárbajokban. Ko­rábban olyan hangok hallatszot­tak Washingtonban, hogy a har­cok kiszélesedése esetén vissza­vonják az amerikai katonákat, ma inkább azt tervezik, hogy további kétezer emberrel és je­lentős fegyverszállításokkal meg­erősítik azokat. Száztíz napja annak, hogy az amerikaiak közvetítésével létre­jött a libanoni különalku. Min­dent hozott, csak békét nem, s az amerikai katonai jelenlét ki- terjesztésével új bonyodalmakkal fenyeget. Mi áll a súlyos, Nicaragua-ellenes provokációk hátterében? Vannak egybeesések, amelyek­ről nehéz feltételezni, hogy pusz­ta véletlenek lennének. Caspar Weinberger közép-amerikai szemleutat tart, s ezzel egyidő- ben lemondták egy amerikai kül­ügyminiszter-helyettes nicara- guai látogatását, viszont súlyos provokációk érték a haladó poli­tikát folytató országot. Eddig is rendszeresek voltak az ellenforradalmárok, a „Cont- , rák” betörései, igaz ezek elakad­tak a határtérségben, a résztve­vők véres fejjel voltak kénytele­nek visszamenekülni kiinduló ‘báziSjaikra, hondurasi területre. ’A héten azonban több légitáma­dással kísérleteztek Managua, ’Rio San Juan és Corinto ellen. 'Az öt behatoló gépből hármat megsemmisítettek, de a Nicara­gua-ellenes „légiháború” felveti 'a kérdést, vajon honnan és ho­gyan jutottak az ellenforradal­márok harci repülőgépekhez. Ni­caraguában hangsúlyozzák, hogy 'az Egyesült Államok közvetlenül, 'illetve egyes szövetségesein ke­resztül juttatott repülőgépeket a volt Somozista egységeknek. Jellemző közjáték lehetett, •hogy a „Contrák” egyik Mana­gua felé szálló gépe azt a lakó­negyedet bombázta, ahol D’Esco- ■to külügyminiszter is lakik. A 'külügyminiszter — aki ellen már elkövettek merényletet — azon­ban „házon kívül” volt. Éppen 'Panamavárosban tárgyalt a né­gyes Contadora-csoport képvise­lőivel (Panama, Mexikó, Kolum­bia, Venezuela) a közép-amerikai válság békés megoldási lehetősé­geiről. Réti Ervin MADRID Az enyhülés nem „epizód” volt Bécs, Helsinki, Madrid és Stockholm — sajátosan egymás­hoz kapcsolódó mérföldkövei egy folyamatnak, amely egy év­tizede hat. és Európa új arcula­tának kialakulásához több irány­ból járul hozzá. Egy kontinens, amely annyi háború színtere és kirobbantója volt, keresi az utat a fegyveres biztonság, majd a fegyveres biz­tonságtól a politikai biztonság fe­lé, beépítve a biztonság épületé, be az együttműködés, az egy­másrautaltság és a bizalom épü­letelemeit. Tíz évvel ezelőtt úgyszólván al­ku tárgya volt, hogy Helsinkiben csak akkor indulhat meg a biz­tonsági értekezlet, ha mellette Bécsben tárgyalások folynak a közép-európai haderők és fegy­verzet kölcsönös csökkentéséről. Bécsben azóta is folynak a tár­gyalások, bár a nyugati fél már elég rég elvesztette irántuk ér­deklődését. A másik ágon, 1975- ben megszületett a helsinki záró­okmány, 1977—78-ban lezajlott a belgrádi utótalálkozó, és az 1980—83-as madridi találkozó eredményeképpen 1984-ben Stock­holmban „összeurópai” leszere­lési konferencia kezdődik az Egyesült Államok és Kanada, tehát két nem európai állam rész. vételével. A legközelebbi belg­rádi—madridi típusú utótalálko­zó 1986-ban ül össze Bécsben. Ha visszatekintünk arra, hogy az európai biztonsági értekezlet végső célként egy. kollektív biz­tonsági rendszer megteremtését jelölte meg, ami magában fog­lalná Európa tömbökre osztott­ságának megszüntetését, meg kell állapítani, hogy ez továbbra is távoli cél. A NATO jövőre lesz 35 éves, a Varsói Szerződés 1985- ben tölti be 30. „életévét”. Vál­tozatlanul érvényesek a szocia­lista államok javaslatai a két szövetségi rendszer egyidejű megszüntetésére, vagy — első lépésként — katonai szervezetűik felszámolására. Továbbra is ér­vényes a „befagyasztást” javas­lat, vagyis, hogy a tömbök tag­ságát ne növeljék, valamint a megnemtámadási szerződésre vo­natkozó indítvány. Ezeknek meg­vitatására még ezután kell tár- gyalófórumökat találni. A közvetlen cél viszont Euró­pában a katonai szembenállás szintjének csökkentése, még köz­vetlenebb cél a meglepetésszerű támadás megelőzése, valamint a véletlenből kirobbanó háború veszélyének kizárása.' Ez utób­biakat szolgálhatják nagyobb hadgyakorlatokkal, nagyobb ka­tonai mozgásokkal összefüggő úgynevezett katonai bizalom- erősítő intézkedések, amelyek­nek a jövőre megnyíló stockhol­mi konferencia első szakaszát szentelik. Madrid az európai biztonság in­tézményesítésének ebben a lánco­latában jelentős szerepet töltött be. Beigrád szerény eredményei után valóban tartalmas és ki­egyensúlyozott záródokumentu­mot produkált, amely természe­tesen nem a „remények maximu­ma”, de összehasonlíthatatlamul több, mint a madridi találkozó további elhúzódása, vagy doku­mentum nélküli lezárása lett vol­na. A madridi találkozó három­éves időtartama jelezte a leküz­dendő problémák nagyságát. Szep­tember 9-én a 181. plenáris ülés tett pontot a találkozó végére, és ki tudja, hány nem hivatalos megbeszélésre, konzultációra ke. rült sor, mire a hat hivatalos nyelven megszületett az elnöki nyilatkozatokkal finomított 40 Ol­dalas záródokumentum. A konszenzussal és külügymi­niszteri szinten való lezárás két nagy pozitívuma a madridi talál­kozónak. A konszenzus az önként vállalt kötelezettségek erkölcsi súlyával segíti a határozatok vég­rehajtását, a külügyminiszteri szint pedig megfelelő előzetes biz. tosíték a döntések tiszteletben tartására és teljesítésére. Világos ugyanis, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési fo­lyamat sikere és továbbvihetősé- ge a hozott határozatok tisztelet­Szeptember 15-től két hétre 12 NATO-ország felfüggeszti a légi- forgialmat a Szovjetunióiba és on­nan — határozták el pénteken este az Atlanti Szövetség rendikí­vüli tanácsülésén. A NATO-országok már a mad­ridi külügyminiszteri tanácsko­zás alatt összeültek Shultz amerikai külügyiminiszter kez­deményezésére, hogy „megtorló intézkedéseket” határozzanak el a dél-koreai gép esetének ürü­gyén. A légiforgalom Ideiglenes szüneteltetése, amelyet Nagy­Britannia javasolt ezen az ülésen, nem találkozott azonban minden tagország egyetértésével. A pén­teki brüsszeli ülésen is csak 12 tagország járult hozzá a tizenhat­ból, Franciaország, Görögország, Spanyolország és Törökország elhatárolta magát, s közölte: a maga részéről nem alkalmazza az intézkedést. Aczél György Athénban Andreasz Papandreu, a Görög iKöztársaság miniszterelnöke fo­gadta Aczél Györgyöt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. A •találkozón véleményt cseréltek időszerű nemzetközi kérdések­ről, és áttekintették a két ország kapcsolatait. Kölcsönösen nagy­ra értékelték a görög—magyar •kapcsolatok területén elért ered­ményeket. Jelen volt Dobos István, a Ma­gyar Népköztársaság athéni •nagykövete is. Libanon a BT összehívását kérte Libanon a Biztonsági Ta­nács sürgős összehívását kérte az országban kirobbant heves harcok miatt. Libanon ENSZ- íképviselete azt szeretné, ha a IBT már hétfőn összeülne Liba­non ügyében, és tűzszünetre hív­ná fel a Bejrút környékén és a Suf-hegységben harcoló feleiket. Péntek éjjel is folytatódtak, a már hat napja tartó heves ösz- szecsapások a drúz szocialista és a keresztény falangista milíciák között. A libanoni rendőrség je­lentése szerint az összecsapások eddig 448 áldozatot követeltek. •Valid Dzsumblatt, a Haladó Szo­cialista Párt vezetője nyilatko­zatban közölte, hogy csapatai elfoglalták Beit Eddin városát és körülvették Deir al-Kamart, a térség Legnagyobb keresztény lakta települését. Tüzérségi lö­vedékek csapódtak be Bej rút nemzetközi repülőterére, vala­mint az amerikai tengerészgya­logosok állásai közelében is. Az amerikai haditengerészet nem szenvedett veszteséget — közöl­te egy amerikai szóvivő. A palesztin WAFA hír- ügynökség Tuniszból keltezett hire megerősítette, hogy a pa­lesztin vezetők elhatározták: •felújítják a baloldali libanoni erők és a palesztinok közös liba­noni tevékenységét. A hírügy­nökség Abu Dzsihad palesztin vezetőt idézi, aki kijelentettem palesztin-mozgalom nem nehezíti tétlenül Szíria és a libanoni ha­zafias erők elleni amerikai ag­ressziót. Hetvenéves a bányászszakszervezet A Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete megalakulásának 70. évfordulója alkalmából a Köz­ponti Vezetőség szombaton kibő­vített ünnepi ülést tartott a szakszervezet budapesti székha­zában. Az ülésen Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára tolmácsolta a párt üd­vözletét. Részt vett a tanácsko­záson Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Ka- polyi László ipari minisztériumi államtitkár a kormány és a mi­nisztérium, Jakab László a SZOT főtitkárhelyettese pedig a Szak- szervezetek Országos Tanácsa nevében köszöntötte a résztvevő­ket. Kovács László, a szakszerve­zet főtitkára beszédében méltat­ta a nyolcvanezer bányász áldo­zatkész munkáját. Utalt arra, hogy a bányász szakszervezet hétévtizedes fennállása alatt so­kat tett azért, hogy tagjai, a bá­nyaipar dolgozói, mind jobb kö­rülmények között végezzék mun­kájukat, szebb és jobb életük legyen. Az ünnepi megemlékezés után a vendégek megkoszorúzták a bányiász-munkásmozgalom és a munka hőseinek emléktábláját. Az évforduló alkalmából Ko­vács László kitüntetéseket adott át a bányászmozgalomban ki­emelkedő munkát végzett dol­gozóknak. A Szakszervezeti Mun­káért jelvény arany fokozatot öten, az ezüst fokozatot tízen, a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést tizenhatan, a Földtani Kutatás Kiváló Dolgozója kitüntetést pe­dig öten vehették át. (MTI) Verseny felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére ben tartásától és végrehajtásától függ. Az érdekek kölcsönös tekintet­be vételére, a mások véleménye, javaslatai iránti megértésre, kompromisszumos készségre, ame­lyek a konszenzus alapjai, to­vábbra is szükség lesz. A mad­ridi találkozó résztvevői között kemény ideológiai ellentétek fe­szülnek, és törekedni lehet ugyan az ideológiai véleményeltérések­nek az államközi kapcsolatokból való kiiktatására, de az ideoló­giai eltéréseket megszüntetni ma még nem lehet. Európa szocialista országai ismét kitűnőre vizsgáztak tárgy- szerűségből, önmérsékletből a madridi találkozón. Pedig lett volna mit szemére vetniük a Nyu­gatnak, a munkanélküliségtől a terrorizmuson keresztül a fék­telen és Európát közvetlenül érin­tő fegyverkezésig. Nem beszélve egy olyan provokációról, amely nemcsak hogy nem lehetett vé­letlen, de sok megfigyelő .szerint egyebek között a madridi talál­kozó magas szintű zárószakaszára volt időzítve. Madrid — nem utolsósorban a szocialista közösség erőfeszítései révén — bizonyíthatta, hogy az enyhülés nem „epizód” volt a vi­lágpolitikában, hogy jelentős tar­talékai vannak, amelyek tartó­san és látványosan hatnak. Pirityi Sándor (Folytatás az 1. oldalról.) VI. ötéves terv sikeres befejezé­se érdekében folytatják, s újabb felajánlásokat tesznek. A pénteki megbeszélésen — amelyen ott volt Darula János termelési igazgató is — Király Margit, a szakszervezeti bizottság titkára értékelte a brigádok ez évi munkáját. Kitűnt, hogy a terme­lésben dolgozó közösségek közül az aranykoszorús libadaraboló Export brigád érte el eddig a legjobb eredményt vállalásai tel­jesítésében. A máj exportra tör­ténő kifogástalan feldolgozásán kívül egyebek közt három újítás­sal is javították a hatékonyságot. 'A műszakiak közül a Ságvári Endre — szintén aranykoszorús 1— brigád teljesítménye emelke­dett ki, amely 250 ó.ra társadiaJmi munkával segítette a vállalati óvoda és bölcsőde nyár végi rendbehozatalát. A toliüzemi gé­pek karbantartását úgy végezték el, hogy az állásidőt 250 órával csökkentették a korábbihoz ké­pest. A nyugati exportban egyre ’jelentősebbé váló tollfeldolgozó üzem zsákokat varró Alkotmány szocialista brigádja is az arany­jelvényéhez méltóan dolgozott az év eddigi szakaszában, s az óvo­dai Brunszvik Teréz szocialista kis közösséggel együtt elismerés­sel szólt róla az értékelés. Az ösz- szejövetelen elhangzott, hogy az arra érdemes brigádoknak mint­egy 120 ezer forint jutalmat fi­zetnek ki felajánlásaik teljesíté­séért. A felszabadulásunk 40. évfor­dulója tiszteletére kezdődő új ver­senynek a minőség és a higiénia ■további javítása, a még jobb ‘anyagkihozatal, a vízzel, gőzzel, egyéb energiával való takarékos­ság és a munkafegyelem erősíté­se álljon a középpontjában — 'hangzott el a felhívásban, ame­lyet Mihó Mihályné versenyfele­lős ismertetett. A brigádvezetők ‘egyetértettek ezzel és kijelentet­ték, hogy a versenyen részt vesz­nek, s rövidesen új vállalásokat dolgoznak ki. A vállalat művelő­dési házának vezetője, Szarka Mi­hályné javaslatot tett az új ver­senyszakaszhoz kötődő kulturális és politikai programra, amely szintén elnyerte a jelenlevők tet­szését. A. T. S. Az ÉBKM Vízmű Vállalat értesíti a fürdözővendégeit, hogy a kecskeméti széktói strandfürdőt 1983. szeptember 12-én BEZÍRIB A fenti időponttól továbbra is várjuk kedves vendégeinket a fedett uszodában. ÉBKM Vízmű Vállalat Kecskemét 1691

Next

/
Oldalképek
Tartalom