Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-10 / 214. szám

esaiád -• otthon- • szabad idő ÉRDEMES MEGNÉZNI Tárnáméra kastélya A Heves megyei Tamaimérára nem sok építészeti értéket örökítettek az elődeik. Ám jogtalanul hibáz, tatnánk őket, mert a település .krónikája bővelkedik tragikus fordulatokban. Ellenséges hadak dúltak, pusztítottak errefelé, rabolva, felégetve annyiszor minden értéket. Nem kímélve a legfontosabbat, az emlberé letet sem. A határban újkőkori telepek nyomaira bukkan­tak a régészek. A kastélykertben a bronzkoriak te­metkeztek, találtaik a szakemberek kelta és germán sírt is. Otthonra leltek a kora .vaskoriak és a szarma­ták, azaz sokféle nép fiai. Az ő példájukat követték a honfoglaló magyarok. Ez akkor' is feltételezhető, ha az írásos források csak 1365-ben említik először méghozzá Myra néven. 1472-iben a titulus Vatemé- rára, Illetve Egyházasmérára változik. Az oklevelek a hajdani urak közül a Sánta csa­ládra utalnak. Ennek 147,2-es kihalás^ után Mátyás király, élve uralkodó jogaival, a Bessenyeiekne'k adja a falut. A birtokosok később váltották egymást, igyekezve minél többet kisajtolni jobbágyaikból, akik mind nehezebben viselték el a növekvő terhe­ket. Nem csoda, hiszen a mohó étvágyú török hor­dák is sarcolták óikét. Még Thököly kurucai is sa­nyargatták a lakosságot rekvirálásaikkal. Termé­szetesen a császári hadak sem maradtak .ki a sor­ból. 1677-,ben ekként panaszkodtak azok, akik meg­maradtak, akik ezer szállal kötődtek szülőhelyük­höz: „Immár falujokbul a jó falutartó emberek el­mentek. Ha az úristen nem tágítja sok ínségeket, rö­vid időn az szél fogja fújni lakóhelyeknek az he­lyét”. 1687 ismét borzalmakat hozott. Akinek sikerült, •messze fuitott, de álmaiban is kísértették a mindent felfaló lángnyelvek. A Darvas és a Ráday családok­ból származó földesúriak így aztán jobbnak látták, ha .megszabadulnak az aligha jövedelmező és egyéb­ként is zálogban levő javadalmaktól. Kedvezett ne­kik a szerencse, mert jómódú és törekvő gyöngyösi Alrnásy János és felesége vevőként jelentkezett. Volt pénzük, s épp ezért a jövőre is gondolva fantáziát láttak ebben a vásárban. A birtokbaiiktatás dátuma: 1701., rá esztendőre egy hivatalos okmány a férjet a „Heves megyei Méra nevű most benépesített falu­nak és Fogacs nevű pusztának örökös földesura”- ként emlegeti. A gazdagodó uraságok látva a szomszédos és a távolabbi birtok kastélyait, elhatározták: maguk­nak is pompázatos fészket emeltetnek. A régi pompáról már csak kevés relikvia árulko­dik. A berendezésből csupán copf ajtószárnyaik ma­radtak meg — a nagyterembe nyílnak, s a múltút idézik a XIX. század második feléből származó sö­tétbarna márványikandallók is. Az épület ma iskola, többé -kevésbé rendbehozva. Megnyugtató, hogy a további renoválásra és hasz­nosításra is gondolnak. A tervek szerint két szárny csatlakozik majd a műemlékhez. Az egyik, a négy­tantermes blokk a hatodik ötéves terv sorén készül el. A másikban — ez még csak vágyálom — a könyv­tár és a kultúra kaphatna otthont, s így létrejöhet­ne egyszer az a nevelési központ, ahol nemcsak a kicsik, a tizenévesek, hanem az idősebbek, a felnőt­tek is gyarapíthatnák ismereteiket. Pécsi István A gyomorbetegek diétája Napjainkban, a felgyorsult életritmus következtében szin­te állandó kísérőnk a stressz. Előidézheti közlekedési csúcs- forgalom, bevásárlás körüli bonyodalom, munkahelyi prob­léma, s rossz családi körül­mény is. Az erős ingereket nem mindenki egyformán tűri, sokakat megvisel az ilyen ál­lapot. ök az ideges alkatú em­berek, közülük kerülnek ki a fekélybetegségben szenvedők. Panaszaik főleg a tavaszi és őszi hónapokban gyakoriak. Legjellemzőbb tünet a gyomor- táji fájdalom — rendszerint az étkezés után 2—3 órával kö­vetkezik be —, valamint a gyo­morégés. Okozója a gyomorfal ideg- és vérellátásának, il­letve anyagcseréjének elégte­lensége, a savtúltermelés, ami a gyomor fekélyesedéséhez ve­zet, s ez kialakulhat a gyomor­ban és a nyombélben egyaránt. Egyébként a gyomorbetegek közé sorolandók azok is, akik­nek idült savhiányos gyomor - hurutuk van. Az említett esetekben alkal­mazandó diéta lényege: a gyo­mor kímélése a mennyiségi túl­terheléstől, az izgatóan erős fűszerektől és a durva rostoza. tú ételektől. Legalább naponta 6—8-szor kell étkezni, de egy­szerre keveset. így elkerülhető az éhségérzet. A beteg éjszaka is vegyen magához pár falatot, hogy ezáltal közömbösítse a sa­vát. Mindig célszerű olyan en­nivalót fogyasztania, mely hosszabb idő után távozik a gyomorból. Köztudott, hogy a folyadé­kok gyorsan, ürülnek, viszont nem .ez jellemző a pépes éte­lekre. Legkésőbb a szilárd táplálékok hagyják el a gyom­rot. A savtúltengést megelőz­heti a beteg, ha savkötő étele­ket eszik (például burgonyát, rizst, zsemlét, szikkadt kenye­ret, kekszet, kétszersültet, húst, tojást, tejet, tejterméket.) A fűszerekről fontos megje­gyezni, hogy egyáltalán nem valók gyomorbetegnek. Ám felhasználhatja ételei elkészí­téséhez az édesnemes (nem csípős) paprikát, a kakukkfü­vet, a sáfrányt, a babérleve­let, a köménymagot, a borsika- füvet. a fahéjat, a szegfűsze­get, a zellert, a petrezselyem­zöldet, a citromlét, a paradi­csomot stb. Egyéni kipróbálás után felkerülhet az étrendre a hagyma, a fokhagj és a snidling is. Zöldség- és főzelékféléket, valamint gyümölcsöt — egy­részt a gazdag vitamin—, más­részt az értékes ásványianyag­tartalmuk miatt — a lehető­ség szerint gyakorta fogyasz- szon, aki gyomorbántalmáktól szenved. A diéta kiegészítésére alkal­mas a gyógyvíz. Elsősorban a Salvus, ebből is naponta 2— 3-szor fél deci. Savtúltengés esetén ajánlott a parádi Csevi- ce, valamint a szegedi Anna- és a mezőkövesdi Zsóry-forrás gyógyító hatású vize. Végezetül arra hívom fel a gyomorbetegek figyelmét, hogy kerüljék az alkoholt, és ne do­hányozzanak. A kevés kávé és gyengére főzött tea nem ártal­mas. A következőkben pedig né­hány — a gyógykezelés segíté­sére hasznosítható — receptet ajánlok: Halkrémleves (3 személyre) IS deka tisztított hallat. 12 deka sárgarépát, 6 deka gyökeret. 15 deka vöröshagymát karikára vág­va, 2 deka napraforgóolajjal, ke­vés csemege Pirosarannyal, ba­bérlevéllel, sóval főzzük .puhára, majd turmixoljuk. Ezt a halle­vest 2 deka lisztből és 4,5 deka tejfölből készített habarékkal ösz- szekeverve felforraljuk, reszelt szerecsendióval Ízesítjük. Tojáskocsonya (3 személyre) 3 evőkanálnyi tejet összekeve­rünk egy tojással, 3 .mokkáskanál liszttel és sóval. E masszából ki­vajazott edényben, vízgőz fölött kevergetve készítjük a. kocsonyát. Lehűtve, kockára, vagy metéltre szeletelve kitűnő levesbetét. Húsmártás (1 személyre) Teflonban 5 deka sovány mar­hahúst 1 deka vágott vöröshagy­mával, 1 mokkás'kanálnyi csemege 'Pirosarannyal, szerecsendió-re­szelékkel, sióval, kevés víz hozzá­adásával, 1 deka napraforgóolajon puhára párolunk. A húst felda­raboljuk és a fűzőiével turmixol­juk. Az edénybe visszatéve pici mustárral, 1 deka tejfölből és lisztből készült habarékkal óva­tosan felforraljuk. Zöldséges pu­dingot, vagy zöldborsós rizst tá­laljunk mellé. Velkeiné Devánszki Zsuzsa diétetikus Táska vászonból SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ______________VETÉLKEDŐ A z utcán több nőt látunk ma­napság jókora táskával, mint hol­mi apró retiküllel. Divat a táska. A bemutatott rajz és szabásmin­ta alapján magunk is készíthetünk praktikus, jókora vászontáskát. Célszerű hozzá roló- vagy far­mervásznat venni, mert erős, strapabíró anyagok. 90 centimé­ter szélesből 1 méter szüksé­ges, valamint 45 centiméter hosz- s2’’ cipzár. A darabok kiszabásakor a sza­básminta szélei mellett 1 centi­métert ráhagyunk az anyagra. Mivel a táskában sok mindent vi­hetünk — élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt stb. — át is nedve- sedhet az alja. Ezért érdemes az alsó lap nagyságának megfelelő vastag kartonlapot is kiszabni, és pve-zacskóba bújtatva a táska al­jára helyezni, hogy ne ázzék át a táskánk és a ruhánk. A Neumann János Számítógéptudo­mányi Társaság Bács-Kiskun megyei szervezete, a KISZ Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága, a Bács-Kiskun me­gyei Tanács V.B. művelődési osztálya és a Petőfi Népe Szerkesztősége a 13—18 és a 19—24 éves fiataloknak számítástechnikai vetélkedőt hirdet. Ma és a következő három szomba­ton ugyanezen a helyen jelennek meg lapunkban a vetélkedő kérdései. Minden héten könyvjutalmat nyernek a legjobb megoldások beküldői. Vé­gül a négy bét eredményeit Is sze­mélyenként összesítjük, és a legtöbb pontot szerzők kerülnek be az Erdei Ferenc Művelődési Központban meg­rendezendő döntőbe. A legjobb helye­zéseket elérők értékes jutalmakat kapnak a különböző vállalatoktól, in­tézményektől. PIACI KÖRKÉP Az I. forduló kérdései: I. Igaz-e, hogy a bináris szám- rendszer csak két számjegyet hasz­nál, az egyet és a kettőt? Z. Hány bites mikroprocesszor az INTEL 8080? 3. Mennyi a decimális értéke az AF hexadecimális számnak? 4. Ml a lényeges különbség a BA­SIC programozási nyelvben használt BEAD és INPUT utasítások között? 5. Mágnesszalagon mi a blokkos!tás és miért szükséges? A megfejtéseket a Bács-Kiskun me­gyei KISZ-bizottságra (Kecskemét, Május 1. tér 1. szám) kell beküldeni „Számítástechnikai vetélkedő” meg­jelöléssel. A postára adás Időpontja 1983. szeptember 17-én déli ÍZ óra. 6j5 ft fgísórisj 2.X ^ Arak Kecskeméten Őszibarack 8—25 Mák 100 (Ft kg) szilva 8—16 Uborka 10—16 Burgonya 8—10 Szőlő 10—20 Hegyespaprika 15—18 Sárgarépa (cs.) 4—10 Héjasdió 35—40 Paradicsom 4—5 Petrezselyem (cs.) 6—12 Savanyúkáposzta 30 Karalábé 1/2 Vöröshagyma 10—L2 Mák 100—120 Zöldborsó 35 Fejeskáposzta 7—10 Tej (liter) 7 Káposzta 9—10 Kelkáposzta 20—25 Tejföl (liter) 60 Vöröskáposzta 14 Saláta (db) 4—6 Tehéntúró 50—60 Kelkáposzta 15—16 Karalábé 10—15 Juh- és Karfiol 25 Paradicsom 6—12 tehénsajt 100—120 Zöldbab 20 Paprika 8—15 Tojás (db) a,60—2 Padlizsán 20 Főzőtök 6—10 Elő csirke (pár) 110—160 Főzőtök 4 Uborka 10—1« Élő tyúk (pár) 130—280 őszibarack 6—'15 Zöldbab 22—30 Élő pulyka (pár) 35» Sárgadinnye 10 Retek (csomó) 3—5 Elő liba (pár) 200—320 Görögdinnye 6 Zöldhagyma (cs.) 3—4 Elő kacsa (pár) 150—200 Alma 6—8 Fokhagyma 40—60 Arak Kiskőrösön Körte 5—12 Paraj 20—25 Burgonya 8—10 Szilva 4—6 Sóska 20—25 Sárgarépa 16 Szőlő 8—12 Zöldtengeri (db) 2—3 Petrezselyem 20 Savanyúkáposzta 22 Gomba 80—'100 Vöröshagyma 10—12 Tejföl (liter) 50 Sárgadinnye 6—10 Fokhagyma 60 Túró 38 Görögdinnye 5—7 Dióbél 85 ’tojás (db) 2.40 Alma 8—10 Szárazbab 35 Élő csirke 50 Körte 8—15 Fejtett szemesbab 30 Élő tyúk 35 Nyílt tárgyalás A távolsági autóbusz soká indul még, de a négy fiatalasszony olyan szigorú határozott­sággal foglalta el a két, egymás utáni páros ülést, mintha helyük veszélyeztetve lehetne. Hallgatnak. Egyikük kezében összehajtoga­tott, hivatalos cédula simul a zsebkendő mel­lé. Szinte sóhajtanak, amikor a nagydarab kövér asszony is megérkezik. Billen a busz, mialatt felküzdi magát a lépcsőkön. Nem is köszön. Ügy kezdi, mint aki halálra van sértve. — Te is, Manci? Meg ti is, Bözsi, Joli?... Itt az egész Kőris utca?... Mi az istennek ráncigálják az embert?! — emeli meg a hangját, és mérgesen villan a negyedik me­nyecskére, akinek a nevét se említette az élőbb. — Maga is az idézésre? — Arra. Mit tudom én, miért! Ekkor szólal meg élesen, keserűen a figye­lembe se vett negyedik asszony. — Most már értem, miért nem köszönt Róza néném, mikor a csemegeboltban talál­koztunk. 1 Míg mondja, megviselt arca idegesen meg­rándul. kisírt szeme újfent megnedvesedik, halántékán pirosabbra gyúl a varasodott seb. — Én, ezért?! .. . Egyszerűen nem vettelek észre .. De miért is hívattál engem? Én nem tudok semmiről. Mindenkinek megvan a ma­ga baja. Senki nem teszi ki a placcra: Nesz- tek, vegyetek el belőle! — Ugyan, ne állítson már ilyet, Róza né­ném! Hisz' maga is tudván tudja, hányszor zavarászott Péter a három gyerekkel, mikor berúgott. Hogy bicskával rontott utánunk, és a szomszédban kellett meghúznunk magun­kat éjszakára. — Én semmiről se tudok, semmit nem lát­tam. Mikor egy családra ráköszönt az este, bezárul minden a világ elől. Hol, mi törté­nik — senkinek semmi köze hozzá. — Hogy mondhat ilyet! — csuklik sírásba az asszonyka hangja. — Hányszor mutogat­tam arcomon, karomon a kék foltokat ma­gának is?! — Azt mondtad, véletlenül nekimentéi az ajtófélnek. — Igen . . mert az ember takargatná, amíg lehet — zokog amaz. — Na, és akkor se lá­tott semmit, amikor az uráért, Józsi bátyá­mért átjött hozzánk? Mikor a disznót vág­tuk? Nem? . .. Akkor is egész nap a kocsmá­ban volt Péter. Ügy mentem érte, rimánkod- tam neki, jöjjön haza, segítsen. Erre — ott mindenki előtt egy székkel támadt rám. Ha a maga ura nem fogja le, talán agyon is üt. Ö szerelte le, ő kísérte haza, Józsi bácsi. So­káig csitítgatta itthon is, mert nem akart csil­lapodni. Felborítgatta az asztalokat, pedig teli voltak hurkával, kolbásszal, meg még rengeteg töltelékkel. Ott toporzékolt rajtuk. Józsi bácsi alig bírta kicsavarni a kezéből a késeket.. . Akkor jött át maga is, mindent látott... Hát annyit se tenne meg — leg­alább a gyermekeim érdekében —, hogy mindezt tanúsítsa a bíróságon?! — Én ilyesmihez sose voltam szokva. A mi családunkban ilyet én nem láttam . .. Sok mindent kibír az ember. Ki kell bírni! Asszony vagy. — Én egyszer mentem el az uramért a kocsmába — szól közbe bátortalanul a tanú­nak beidézett egyik fiatalasszony. — Hogy én mit kaptam, te jó isten! Abból megértet­tem, hogy többet n€ csináljam .. 1 Sok min­dent el kell tűrnünk egymásnak. Most már harciasabban vitatkozik a váló­peres asszony. — Ez az! Én is adtam anyám szavára, mi­kor négy-öt évivel ezelőtt kezdett tűrhetet­lenné válni a sorsunk, ö is csak ezt fújta: „Rossz a rosszal, lyányom, de rossz nélkül még rosszabb.” Hát el lehet végtelenségig vi­selni, 'hogy jóformán már nem is alhatunk odahaza? Egy kis szurdikban húzzuk meg ma­gunkat Bűtöséknél. Négyen rívunk, álmat- lankodunk. Idejutottunk annyi esztendő után! Mondom, négy-öt éve látszott már, hogy a mi életünk zátonyra futott... Most végleg betette a kaput a drágalátos. Van képe oda­hozni a szeretőjét is éjszakára. A gyerekei előtt! A terebélyes asszonyság — akiknél „ilyet nem láttak, ilyenhez nincsenek szokva” — hevesen közbevág. — Ki kell bírni! Hát az én lányom mit szólt, mikor a vejem szeretője egyenesen hozzá is bepofátlankodott. Oszt így: „Még mindig kapaszkodsz az uradba, mi? Nem mondta még, hogy gyerekem lesz tőle? Nem? Nahát akkor most már tudod.” — A lyá­nyom mégis kitartott az ura mellett. Az se hagyta ott. Sőt! összejárnak avval a lyány­nyal. Az sokszor elviszi hozzájuk a vömtől való gyereket, hadd legyen náluk, míg ő bolt­i ban, piacon, hatóságnál jár ... — A vejéék helyzetét én a maga helyében nem hasonlítanám össze a miénkkel. Már ne is haragudjon — maga hozta ki belőlem a szót —, de az egész falu tudja, hogy a ma­ga asszonylánya meddő... De mondok egyet, Róza néném — változik még határozottabbá a válóperes tárgyalására utazó hangja. — Ne­kem maga ne is jöjjön tanúskodni. Marad­jon itthon . . . Róza asszonyság csak ránt egyet mázsányi testén. — Most már azért is elmegyek!... Tóth István HORGÁSZOKNAK A szikrai Holt-Tisza Hosszas tárgyalás után végle­gessé vált, hogy a szikrai Holt- Tisza horgászkezelésbe kénül. AMOHOSZ Bács-Kiskun megyei Intéző Bizottsága 1964. január 1- től kezdi meg a vízterületen a gazdálkodást. — A tiszaalpári Virágzó Halá­szati Termelőszövetkezet a Laki­telek nagyközség közigazgatási területén levő szikrai Holt-Tisza- ág 50 hektárnyi vizének halásza­ti jogáról lemondott — tájékoz­tatott bennünket Selmeci Ernő, az Intéző Bizottság megyei titká­ra. — A MOHOSZ a víz átadá­sáért egymillió forint kártalaní­tást fizet a HTSZ-nek. A megál­lapodás szerint a HTSZ megszün­tette a kisszerszámos halászatot. A vízterületet a jövőben a hor­gászok használják. A HTSZ csak a busát halássza le a vízkezelő felügyelete mellett. Ez egyúttal felmérő halászat lesz a horgá­szok számára is. Megállapíthat­juk, miből mennyi van a víz­ben, milyen volt a különböző hal­fajok fejlődése. Ami a busán kí­vül hálóba kerül, visszaengedjük a vízbe. — Az intéző bizottságnak milyen tervei vannak a Holt-Tiszával? — Minden törekvésünk az, hogy a Kiskunsági Öntöző Főcsa­tornához hasonlóan ez is jó hor­gászvíz legyen. Azt tervezzük, hogy megőrizzük a csulkaállo- mányát. Süllőfészkéket helyezünk ki. ősszel megkezdjük a halfajok tervszerű telepítését. Olyan ponty­állományt viszünk oda, amely tavaszra már méretes lesz. — Lesz-e változás a korábbi horgászrendben? — Éjszakai horgásztilalom lesz. Eddig ötszáz horgász vette meg iie az éves engedélyt, de ezen kívül az országos HTSZ-jegyen is szerepelt ez a víz. A jövőiben az országos engedélyen nem lesz raj­ta. Aki horgászni akar, nálunk kell jegyet váltania. — Mennyibe kerül majd? — Ha azt akarjuk, hogy két- hároim éven belül jó horgászvíz legyen a Holt-Tisza, akkor tele­píteni kell bele halat. Ennek (mér­tékét pedig a jegyárból származó bevételeink határozzák meg. Egyelőre 400-)-200 forint lesz az éves felnőtt területi engedély. — Hogyan őrzik meg a halállo­mányt? — Elsősorban társadalmi hal- őrökikél szeretnénk megóvni. A vizet és a benne levő halat min­denekelőtt a horgászoknak keli őrizniük a szabályok betartásá­val, hiszen aki a méret alattit vi­szi, a közösséget károsítja. B. I. Szákra kapott a csuka Nem mindennapi eset történt Ká~ lóczi Ferenccel, aiki az Államipusz- tai HE tagja. A szákjában lévő keszegre kapott a csuka, s rajta­vesztett. A mérlegelésnél 1 kg 60 dekagramm volt. Naptár Szeptember 10-töl 14-ig jó. 15 tői szeptember 17-ig gyenge fn gást ígér a horgásznaptár.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom