Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-01 / 206. szám
4 0 PETŐFI NEPE • 1983. szeptember 1. ' TUDOMÁNY ■ TECHNIKA BESZÉLGETÉS" AZ SZB-TITKÁRRAL Szakszervezeti munka a magnetofongyárban Számítógépes folyamatirányítás a Vízműnél Kecskemét napi vízfogyasztása csúcsidőszakban 50 ezer köbméter. A vízzel, amíg a fogyasztóhoz jut, sokminden történik. Mindenekelőtt kitermelik (szakszóval: kivételezik a mélységi rétegekből), majd kezelik (vastalanítják, man- gántalanítják, klórozzák), ezt követően kerül az alacsony tározókba, s csak innen juttatják a szivattyúk a csővezetékbe, a víztornyokba. E műveletek folyamatosan összefüggő technológiai rendszert alkotnak, amelyet a legtöbb helyen még kézzel irányítanak. Az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat kettes telepén azonban más a helyzet. — Tavaly óta dolgozik üzemszerűen az a diszpécser alközpont, amelyet számítógép vezérel — tájékoztatott Szekeres István, a vízmű főmérnöke. — Voltaképpen ez csak az első lépés, a cél hosszabb távon az, hogy az emberi szubjektumot —, s ezzel együtt a belőle fakadó hibalehetőségeket — teljes egészében kiiktassuk. A számító- gépes vezérlésű folyamatirányító rendszer teljes kiépítése természetesen hosszú időt és nem kevés befektetést igényel. Mégis ez a jövő útja. így teremtődik meg a központi ellenőrzés és beavatkozás lehetősége. A kecskeméti kettes telepen — ahol a képen látható diszpécser alközpont működik — 26 mélyfúrású kútból nyerik a vizet, s azt kezelés után négy, összesen 7000 köbméteres tározóba továbbítják. A berendezést, amely az AQUA- REG—DHS nevet viseli, a MÉLY- ÉPTERV tervezte, kivitelezője a Villamos Berendezés és Készülék Művek. (Méhesi Éva felvétele.) Száloptikás lézer a sebészetben A lézerek orvosi alkalmazásában első helyen áll a sebészet. A koherens, nagy energiájú lézersugár pontosan irányítható, fertőzést nem okoz, ráadásul nagy energiák igen rövid idő alatti leadására alkalmas. Eddig azonban a „lézerkést” főként csak ott tudták alkalmazni, ahol a hagyományos szikét is használhatták, vagyis a testfelszínen, vagy a sebészetileg már feltárt mélyebb rétegekben. A Barr és Stroud nagy-britan- niai cég a FIBERLASE 100 típusú száloptikás lézerkészülékekkel jelent meg a piacon. E készülékével a max. 100 W-os fényteljesítményt száloptikás kábelen át a test tetszőleges mélységeibe vezethetik be. Általában célszerűnek bizonyult ezt a készüléket endoszkóppal társítani. A lézer száloptikás kábele ugyanis olyan kis átmérőjű, hogy az endoszkópok egyik csatornáján át egészen az endoszkóp fejéig felvezethető. Ezzel elérhető, hogy az endoszkópiás vizsA kőoliaj termékek eljuttatása a fogyasztókig, a korszerű „szállátó Lánc” megteremtése, megszervezése és üzemeltetése iigan fontos feladat. A kőolaj ter mékek szállí tására szolgáló csőtávvezetékek építését biztonsági és gazdasági okokból mindenütt szorgalmazzák. Ám köztudott, hogy építésük csak meghatározott szállítandó meny- nyiségek felett gazdaságos, még akkor is, ha minden más szállíA Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Geofizikai Intézetében egy rendkívül érzékeny akusztikai műszert állítottak elő. A műszer segítségével olyan földrengéseket, amelyeknek a fészkük nincs túl mélyen, előre lehet jelezni. A műszer feljegyzi az egymásra következő rétegekben jelentkező csikorgó és recsegő hangokat. Ezeket tudniillik a földrengést megelőző, egyre fokozódó belső feszültségek váltják ki. A négálat mindjárt összekapcsolható a gyógyító beavatkozással. Különösen jó eredményt értek el a vékonybél kezdeti szakaszában felfedezett vérzések esetében. Itt ugyanis hagyományos sebészeti módszerekkel csak igen nagy hasi műtét árán lehet a vérzést megállítani. Az új eljárással viszont, amint az endoszkóppal megtalálták a vérzés helyét, megfelelő lézerbesugárzással mindjárt meg is szüntethető a vérzés. Természetesen a lézerek alkalmazásának egyik fontos előfeltétele, hogy a maximális biztonsággal gondoskodjanak arról: a lézerteljesítmény csak a kívánt helyet érje. A nemkívánatos lézer- sugárzás ugyanis mind a betegnek, mind a kezelőszemélyzetnek súlyos sérüléseket okozhat. A manapság használt mikroprocesszoros biztonsági áramkörökkel ezt a feladatot pontosan teljesíthetik. (Univerzum 83 '9) tási módnál kisebb a létszámszükségletük, és a szálilítiás időjárástól való függése gyakorlatilag megszűnik. A kőolajtermékek tartálykocsikban, „gördülő ciszternákban” való szállítása annál kifizetődőbb, minél nagyobb tartálykocsikat sikerül igénybe venni. Képünkön a megszokottnál mintegy 20 százalékkal nagyobb szállítókapacitású, 60 tonnás i(72 köbméteres) szovjet kocsik hosz- szú sorát láthatjuk. hány tucat kilométer mélységben elhelyezkedő kőzetrétegben ezek a zajok rendszerint gyengébbek a szúnyograj zümmögésénél is. Gyakoriságuk és hangerejük növekedése adja meg a vészjelet, amelyet a műszer nyomban feljegyez. Az eddig végzett próbák eredményesek voltak. Egy hatos erősségű földrengést már 24 órával a bekövetkezése előtt jelzett a műszer, a gyengébb rezgésekről 5—6 órával kipattanásuk előtt adott hírt. Műsort sugárzó tornyok Q A hazai gerinchálózat egyik fontos tagja a Kab- hegyi adótorony. Sugárzó antennája 235 méteres. Hazánkban 1925. december elsején indult meg a rendszeres rádióműsor-szórás. Csaknem hatévtizedes története gazdag volt nevezetes eseményekben. A leg- ytóbbi ilyen esemény a sztereo műsorszórás megindítása volt az URH Petőfi- műsorban. Ez idő szerint szerte az országban 31 URH-adó működik, s közülük 22 mellé tartalékadót is telepítettek. Persze, komoly gondot fordítanak a rövid- és középhullámú adóhálózat fejlesztésére is. Már most működik fele teljesítménnyel — a Petőfi-műsort sugározva — a Laki-hegyi volt Kossuth-adó. A rekonstrukció még az idén befejeződik, s akkor 300 kilo- wattos teljesítménnyel sugározza majd középhullámon a Petőfi-adó műsorát. Ugyanakkor Marcaliban egy 500 kilowattos adóállomást építenek, mely várhatóan 1986-ban kezd dolgozni. 1984- ben egész Európában egységes URH-rendszert alakítanak ki. Nálunk várhatóan a század utolsó évtizedében térnek át a CCIR- sávokra; a Kossuth-műsor sztereo sugárzása is akkortól várható. A televízióműsor-szórás is sokat fejlődött az utóbbi években, dé még további bővítés szükséges, különösen a 2. műsor továbbításában. Mint ismeretes, a mostani tervidőszakban lépett be a kékesi, valamint a csá- volyi adóállomás. Szintén a 2. műsort sugározza majd a közeljövőben üzembe lépő győri adó is. Komódiban 1985- ig ugyancsak elkészül az új adóállomás, viszont a Nagykanizsára tervezettet csak a következő tervidőszakban tudják megvalósítani. összeállította: Sitkéi Béla Gördülő ciszternák Földrengést jelző műszer A BRG kecskeméti magmeto- fongyáráról most csak annyit, hogy az idén iámét új gyártmányokkal jelentkezett. Az MK 27-est felváltó MK 29-es magnetofonjáról a Technika című lap nemrég tesztet közölt, s igencsak jó véleménnyel volt róla. A KM—3 jelű mechanikát, amely egyik legkorszerűbb terméke, kiváló új konstrukciónak nevezte a cikkíró. Eziek kelendőek, a baj inkább ott van, hogy egyes műanyag részegységekből nem zökkenőmentes az ellátás, s ez veszélyeztetheti a tőkés export határidőre való teljesítését is. Az eredményeknek és gondoknak természetesen tudója azszb- titkánnő is, aki immár huszonnegyedik esztendeje dolgozik a gyárban. — Tizennyolc évesen szegődtem ide: akkoriban a BRG volt Kecskeméten a sláger. Hatvankettő január 4-én léptem be, a termelés 1961-ben indult. Tulajdonképpen alapító tagnak, tarthatom magam. — Milyen munkát bíztak az önhöz hasonló, fiatal lányokra? — Betanított munkások voltunk valamennyien, alkdk. közül — győzve energiával és kitartással — sokan szakmunkásak lettek. Én 1971-ben tettem műszerész szakmunkásvizsgát, nyolcvanban pedig leérettségiztem. De magam mögött tudhatom a .marxista középiskolát is, most pedig a közgazdasági szakközépben tanulok: utolsó éves leszek. Új ötletek, elképzelések Tancsa Jánosné 1975-ben, a szákszervezeti bizottság szervező- titkárává történt megválasztásakor már úgy jött számításba, mint a titkár lehetséges utóda. A váltás a vártnál hamarabb következett be Putnoki Jánosné szb-titikár betegsége miatt. A gyári szakszervezet irányítását Tamcsáné vette át, aki ez év áprilisáig — megválasztásáig — megbízott titkárként tevékenykedett. — Mondjon erről az időszakról balamit. — Hamar rá kellett jönnöm: más dolog helyettesnek lenni, és megint más vezetni. A mi gyárunk 1300 erhbert foglalkoztat, akiknek túlnyomó többsége —■ a szervezettségünk 98 százalékos — tagja a szakszervezetnek, ötvennyolc bizalmi, hót munkahelyi testület dolgozik, a szakszervezeti bizottság kilenctagú. Számos tisztségviselő dolgozik a különböző munkabizottságokban is, és • Tancsa Jánosné szb-tUkárra sokan nyitnak ajtót, s szinte percenként cseng a telefon. (Tóth Sándor felvétele.) ennyi ember tevékenységét átfogni nem könnyű feladat. Az első hónapokban a szervezet megfelelő működtetése, a termelést segítő és az érdekvédelmi tevékenység eredményes folytatása volt a legfontosabb. Az idő múlásával azután bizonyos megújulásra, előrelépésre is gondolhattunk. — Tudna példát is említeni? — Hogyne. Két hónappal ezelőtt nyugdíjasbizottságot hoztunk létre. Ez nem azonos a már régóta működő nyugdíjelőkészítő bizottsággal, a tagjai maguk is nyugdíjasok, s a feladata a gyár 130 idős dolgozójának összefogása, érdekképviselete. Eloszlatni az aggályokat A BRG kecskeméti magnetofongyárában a Vasasszakszervezet megalakulásának évfordulója tiszteletére kommunista szombatot rendeztek. Nyolcszázharminc- hárman dolgoztak a szalagoknál, a gépek mellett. A megkeresett munkabérbőd 58 ezer forintot a rászoruló nyugdíjasok között osztottak szét. Tizenötezerrel az úttörőház építésiéhez járultak hozzá. — Az imént a termelést segítő és az érdekvédelmi tevékenységről beszélt. Hallhatnánk ezekről részletesebben is? — Természetesen. Gyakorta új típusokkal jelentkezünk, ha úgy Teherbíró képességünk próbája Bár még a kukorica ibetakarítása hátra van, de már jól felmérhetők a rendkívül' forró, eső nélküli időjárás okozta károk, airne- dyek nemcsak a növénytermelést, hanem az állattenyésztést is sújtották a jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezetben. Még a jövő évben is érezteti hatását a megnövekedett önköltség. Jól tűrték Termelőszövetkezetünk magas színvonalú növénytermesztése, a (búza, s még inkább a kukorica viszonylag jói tűrte az aszályt. Bár búzáiból a becslésnél 0,6 tonnával kevesebb termett, a tavalyi átlagtól nem maradtunk él. A kukoricánál a 9,2 tonnás hektáronkénti becslés még feltételezte az énés előtti kiadósabb esőt, ami viszont elmaradt. így 9 tón,n.a körüli termésre számítunk, amely 1 tonnával kevesebb a múlt évii átlagnál, annak ellenére, hogy mind a két gabonafélénél' rekoirdihozam ígérkezett a fejlődés kezdetén. Ezek a növénytermelés 90 sizáz!a>- lékát adják és így meghatározók az ágazat eredményességéiben. Gondöt oikoz a juhászaiban a lucernánál, a réti szénánál — a tavalyihoz viszonyítva — az 50 százalékos terméskiesés. Ezt másod - vetésű silókukoricával és ,a kuko^- ricaszár betakarításéval pótolni tudójuk. A szárazság miatti növénytermesztési károknál sokkal nagyobb gondot okozott aiz állattenyésztésnél áprilisban fellépett állatbetegség. amelyet szerencsésen felszámoltunk. Alig máisfél hówa<p alatt sikerült mentesíteni a törzsfoa- romfi-telepet és augusztusra már a termelés visszaállít a megszokott kerékvágásba. Sajnos, igazolódott az a mondás, hogy a ba,j nem jár egyedül, mert a későbbi rendkívüli meleg miatt 0,6 millió forint értékű pecsenyecsirke hullott el hőgutában. A kilogrammonkénti 0,5 forint árcsökkenés miatt ennél az ágazatnád. további 1 millió forintos kár ért bennünket. Fontos intézkedések összegezve: a tavalyi termelési eredményekhez viszonyítva az aszály miatt a kukoricánál szűkített önköltségen számolva 4 millió forint a kiesés, a pillangós és száilastakarmányokniál 0,8 millió forint A veszteségek 50 százalékát sikerült ellensúlyozni elsősorban a tá.pgyántás időközbeni növelésével és a tarlóvetésekkel, a szénát pedig kukaricaszárral he- lyettesítemii. Az állattenyésztésnél az elmaradt termés nagy részét nem tudjuk pótolni. A bővített pecsenye- bárány-ihizlalás és a kedvezőbb értékesítés 1 millió forint többleteredményt hozhat, valamint az utolsó negyedévben a tervezettnél több pecsenyecsinkével a második és harmadik negyedévi, kiesés egy részét pótolni tudjuk. Itt is 1 millió forint jövedelmet szeretnénk „visszahozni”. A termelési kiesések miatt a szövetkezeti eredményünk évi csökkenését 9 millió forintra becsülj üik. Ehhez jön még a z SZTK- járulék növekedése, az új álláp- szabályunkban elfogadott földjó- radék emelkedése és az 1983 tavaszán 'Végrehajtott béremelés terhe, összesen 11,6 millió forint eredménycsökkenéssel számolunk. A várható 34,5 millió forintos nyereségünkkel1 ilyen sok elemi csapással sújtott gazdasági évben, elégedettek lehetünk. Ez mindemnél jobban, bizonyíttja teherbíró képességünket, a vezetés jó színvonalát és nem utolsósorban: tagságunk szorgalmát. Bátyai József elnök tetszik, igyekszünk alkalmazkodni a piachoz. Ám ez azt is jeleníti, hogy a hétköznapok nem mentesek a súrládásoktól, koccanásoktól, sőt a konfliktusoktól sem. Nálunk meglehetősen intenzív a munkatempó: a szalag mellett nemigen lehet lazsálni. Igaz, ennek megfelelő a bérezés is. Az idén a vállalatnál 4,5 százalékkal emelték a béreket átlagosan, de a kecskeméti gyárban 5,8 százalékkal növekedtek a keresetek. Emellett tisztes nyereségrészesedést is fizettünk. — És mi történik akkor, ha a dolgozókat ideiglenesen vagy véglegesen át kell csoportosítani? — Aki megszokta a helyét, bizony nehezen törődik bele a változásba. A legtöbb ember fél az újtól, persze csak addig, amíg meg nem barátkozik vele. A mi feladatunk, hogy eloszlassuk ezeket az aggályokat. Vitában született döntések A dolgozók 78 százaléka nő. ■Vajon milyenek a szociális körülmények? — Dolgozóink gyermekeinek jut elegendő óvodai, bölcsődei férőhely. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy jelentős összegeket adtunk óvodafejlesztésre, de szerepe van ebben szocialista brigádjainknak is, hiszen sok gyermekintézményt támogatnak. Azokat a törzsgárdatagokat, akik lakást vásárolnak, vagy építenek, 80 ezer forintig terjedő kamatmentes hitellel segíthetjük. A vállalattól pedig a közelmúltban kaptunk húszmiliót szociális létesítmények, öltözők, fürdők építésére. A pénz megvan, a terület is, az építkezés csupán azért nem kezdődött még el, mert kivitelezőt találni nem éppen köny- nyű. — Az öltözők, fürdők felépítésének szorgalmazása, ez már érdekvédelem a tjavpböl. Vannak-e kemény csatái a szakszervezetnek? — Nem ritkák a Viták, különösen a testületi üléseken. Mindig kényes téma a bér, az idén különösen vigyáznunk kellett, hogy valóban célirányosan használjuk fel a nekünk juttatott többletjövedelmet. De vitákat válthatnak ki a termeléssel kapcsolatos kérdések is: természetesen nem azon meditálunk, hogy eleget tegyünk-e kötelezettségeinknek vagy sem, hanem közösen keressük a legjobb, a leghatékonyabb módszereket. S. B. Hiánypótló kiadvány a közlekedésről A Népművelési Intézet és az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács kiadásában jelent meg Horák Béla A közlekedésre nevelés módszertani és szervezési ismeretek című munkája. Mint a címben is jeleztük, hézagpótló kiadványról van szó, hiszen eddig ez a segédlet nagyon hiányzott az általános iskolák közlekedési szakreferensei, a művelődési otthonok, közművelődési könyvtárak és klubok könyvespolcairól. A több mint 130 oldalas segédanyag túl azon, hogy magyarázatot ad, helyére teszi a közlekedéssel foglalkozó pedagógusok szerepét, feladatait, bemutatja a közlekedésbiztonsági tanácsok balesetmegelőző, szervező, propaganda- munkáját, sőt, javaslatot tesz a közlekedésbiztonság fejlesztését szolgáló közművelődési tennivalókra is. Igen érdekes, tanulságos e — nyugodtan nevezhetjük — tankönyvnek a közlekedésre nevelés módszereit és formáit fejtegető fejezete. A már kialakult és jól bevált, s bizonyos vonatkozásokban még teljesen új tematikai ismereteket, eljárásokat ismertet átfogva a gyermekek, az idősek, az öregek, a mozgássérültek speciális oktatását. Nem hiányzik a tananyagból a helyben készíthető vagy megvásárolható szemléltető eszközök felsorolása, sőt az előadások, gyakorlati foglalkozások pontos levezetésének óravázlata, időbeosztása sem. Külön öröm a közlekedéssel foglalkozók, s az azt oktatók számára, hogy találnak fejezetet a gépjárműbarát szakkörök szervezésére, vezetésére, a magángépjárművezetők továbbképzésére, sőt a közlekedési ügyészi és rendőri feladatokra is. Sajnos, ezt a napi munkát, az iskolások, fiatalok közlekedését segítő könyvet csupán 500 példányban adták ki. Ez esetben a több valóban többet ért volna. „EZ A JÖVŐ ÚTJA”
