Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-29 / 230. szám

1983. szeptember 29 » PETŐFI NÉPE ® 3 Kitüntetések, előléptetések A HAZA VÉDELMEZŐI Magasfokú hivatástudat összeállításunkban fegyvereseink közül mutatunk be néhányat, akik kiváló munkát végeznek, hosszú idő óta védik hazánk sza­badságát, függetlensé­gét. PÁRTMEGBÍZATÁSA: Munkásőr Szerény, csendes embernek is­meri mindenki a kecskeméti Közúti Építő Vállalatnál Szabó László pénzügyi osztályvezetőt. Korábban nem tudták de talán sokan most sem gondolnák, hogy rendkívül jó szervező, irányító, minden mozzanatot fejben tartó, rendszerető ember. Ez a munkás­őrségben derült ki, de leginkább, amikor beosztották az egység törzsének kiképzési és szolgálati csoportvezetőjének. Igaz, ez nem ment ilyen egyszerűen, sok min­den megelőzte. Hogy is kezdő­dött? — A vállalat pártalapszerveze- te 1978-ban arra kért fel, vállal­jam pártmegbízatásként a mun­kásőri szolgálatot. Kommunista vagyok, kedvem is volt hozzá, mert régen katona koromban ír­nokként sokat segítettem a had­műveleti tervek elkészítésében, így kerültem a testületbe. Egy évig munkáson voltam, majd el­küldték a központi iskolára, alhol három és fél hónapos1 intenzív tanfolyamot végeztém. Ezután osztottak be a törzsibe. — Mit takar la hosszú elneve­zésű, és sokak számára kevésbé ismert beosztás? — Nagyon sóik munkát és fe­lelősséget. Beosztottaiimmal együtt tervezem, szervezem az egység ki­képzését, láifeLadatait, gyakorla­tait, a kiképzési programnak meg­felelően. Ez nagyon időigényes miunfca, olvasni kell a szakirodal­mat, jegyzeteket készíteni, figye­lembe venni, hogy az igénybevé­tel kétharmada szabad időiben, egyiharmada munkaidőiben legyen. Ügyelni kell természetesen arra is, ki hol dolgozik, mezőgazda­ságban, ipárban, kereskedelem­ben, s úgy kell beosztani, hogy ne hiányozzék munkahelyéről. A sza­kaszparancsnokok számára is én tartom a módszertani foglalkozá­sokat. Az egységparancsnoktól hallot­tak, hogy vele szemben nagy a követelmény, az ötven helyett két­száz órát kell dolgoznia. Szabó László ennél is több időt fordít feladatára, mert szereti, ha ola­jozottan mennek a dolgok. — Két gyermeke van, a család mit szól uhhoz, hogy az apa, jakit rajongásig szeretnek, sokat van távol? — Tudják, mit vállaltam, s az ő megértésük a legnagyobb se­gítség a számomra. A pártalap- szervezet vezetősége, a vállalati kollektíva .is megértő, tehát nyu­godtan dolgozhatom ... Meddig? Harminckilenc éves vagyok, ba­ráti, elvtársi légkörben végzem ezt a pártmegbízatást, megkap­tam a Kiváló Parancsnok jel­vényt, több dicséretet. Ügy vé­lem, s ezt írásba is adtam, két­ezerig ráérek a tartalékállomány­ba vonuláson gondolkodni... Az összeállítást írta: Gémes Gábor — Olyan régen volt, hogy már el is felejtettem — mondta ne­vetve Horváth Kálmán rendőr al­ezredes, a keeskeméti rendőr­kapitányság járőralosztály veze­tője, amijkar megkérdeztem, mi­kor kezdte a pályáját. — Még nem töltöttem be a 19. életévemet, amikor egy toborzás alkalmával jelentkeztem, s 1949 márciusában felvettek. Négyhónapos tanfolya­mot végeztem Szegeden, s szülő­falumtól, Győnszemerétől jó mesz- szire, Bácsbokodra kerültem. Két és fél évig járőr voltam, utána helyeztek Kecskemétre őrspa- rancsnok-helyettesnek. Másifiéi év kemény munka, majd a me­gyei rendőr-főkapitányságon a személyzeti osztály tisztje lettem. Elvégeztem a rendőrtiszti akadé­miát, s 1967-től a jelenlegi be­osztásomban dolgozom... Nem kis feladatot bíztak Hor­váth Kálmán rendőr alezredesre, azt, hogy a város közrendjének, közbiztonságának védelmét, a bűncselekmények megelőzését szervezze, a bűnelkövetők elfo­gását irányítsa. Ehhez természe­tesen sok tapasztalatra, szakmai, de egyben univerzális ismeretre, s rendkívüli hivatástudatra van szükség. Az alezredes rendélke­A hajtómű dübörgés** egyre erő­södött, sivítani kezdett, majd hir­telen leállt. A pillanatnyi csendet a kabintető felkattanása törte meg. Az ezüstszínű gépmadár tör­zséhez támasztott létrán fürgén mászott le Schadl György alezre­des. Mozgásán nem, csupán arcán látszott: nem könnyű nap van mögötte. — Még nincs vége... — javított ki — maradt néhány teendő. Ko­rán keltem, értékeltem a meteoro­lógiai prognózist aztán felszáll­tam időjárás felderítésre, utána lövészeten vettem részt. Az ered­mény? Biztos vagyok, jól sikerült. S amint a magassági ruhájából kivetkeztették, mondom jövetelem célját. — Igen, talán én vagyok a leg­öregebb szuperszónikus vadászre­pülő, hiszen már harminc éve „hajtom” ezeket a masinákat... Ötvenéves múltam, szeptember 9-én a honvédelmi miniszter dísz­tőrt adományozott nekem ... Egyébként a fiam is katona, saj­nos ő nem lehetett repülő. A me­nyem törzszászlós a rendőrségen. Csak a másfél éves unokám, s a 17 éves lányom és feleségem nem hord egyenruhát... Mindezt olyan természetesség­gel mondia el, mintha már sok éve ismernénk egymást. Honnan ez a készség a gyors kapcsolatte­remtésre? Talán onnan, hogy ta­nítónak készült. A képző elvég­zése után nem a katedrát, hanem a Csepel Vas- és Fémmű sajtoló gyáregységét választotta. Ott sem volt sokáig, mert élete nagy álma beteljesedett 1951-ben, amikor felvették a Kilián György repülő­zik ezekkel az adottságokkal, íme a bizonyíték: ebben az évben 80 bűnözőt fogtak el az alosztály rendőrei, a szórakozóhelyeket 70 —80 esetben keresték fel, vizs­gálva a fiatalék, az ittas szemé­lyek kiszolgálását, lefülelve a rendibontókat. Nemcsak a megye- székhelyen, de a környező közsé­gekben is végezitek közúti ellen­hajózó iskolára. Egy év múlva avatták, s azóta a lökhaitásos va­dász repülőgépek különböző típu­sán repült. Mielőtt a tisztiiskolá­ra került, résztvett az ifiúsági mozgalomban, s ezt a növendék, sőt a tiszti rendfokozat megszer­zése után sem hagyta abba, 1955- ben vették fel a pártba... ötven év, amelyből harmincat szuper­szónikus vadászpilótaként élt le, nem kis dolog. Izgatott a válasz, hogyan tudja megőrizni kondíció­ját, magabiztosságát, ilyen hosszú, évtizedekig tartó megterhelések után? — Mi ezt úgy nevezzük: pszi­chofizikai állapot. Ehhez jó adott­ságaim vannak, igaz ezzel minden vadászpilóta rendelkezik. A meg­őrzése a fontos. Ehhez pedig nor­mális életvitel,, sok sport, nyugodt, kiegyensúlyozott családi élet szük­séges. Valamennyi kitüntetésemet átadhatnám a feleségemnek, mert levette vállamról a gyermekneve­lés, a család mindem gondját. Egyébként, nagyon fontos, milyen az ember tűrőképessége. Szeren­csés alkat vagyok, lehet, hogy azért teszem túl magam apró és bosszantó dolgokon, mert egész életemben nagy volt a terhelés, s tiszta volt a lelkiismeretem... Meddig még? Ki tudja? Egy biz­tos: amíg egészséggel birom, re­pülni akarok, de csak vadászgé­pen. Határozottan cseng a hangja, szándéka megmásíthatatlan. Be­szélgetünk családról, gyermekről, szabad időről. Csodálkozásom nem csekély, amikor megtudom, hogy a robusztus, aranykoszorús, első osztályú vadászrepülő a legártat­lanabb szenvedélynek: a bélyeg­őrzést, kiszűrték a forgalomból az ittas vezetőket, jogtalanul árut szállítókat. — Ügy érzem, munkánk ered­ményes volt. Nem kevesebb, mint 234 ittas embertől vettük el a jogosítványt, közlekedési szabály- sértésért 709, egyéb szabálytalan­ságért — garázdaság, fiatalok sze­szes itallal történő kiszolgálása, csendháborítás és sorolhatnám to­vább — 506 feljelentést tettünk. A helyszínen 6273 bírságot szab­tunk ki, aimelyék összege megha­ladta' a 850 ezer forintot. Az utóbbiak megelőző, figyelmeztető intézkedéseik. A keménykötésű, szigorú pa- raricsnok, szabad idejében a leg­szívesebben olvas vagy horgá­szik, de a két unokával — akik most kezdték meg az iskolai ta­nulmányokat — is igen sok, kel­lemes percet tölt. — Elégedett-e munkájával, be­osztottaival? — Nagyon összetett kérdés. Munkámmal, beosztottaiimmal elégedett vagyok. De amíg bűn- cselekmények, szabálysértések történnek, lehet egy rendőr elé­gedett? gyűjtésnek hódol. Akik jól isme­rik, mondják, képtelen félóránál tovább egyhelyben ülni, amolyan örökmozgó. Viszont ha zenéről, bélyegről van szó, képes félnapo­kat is a helyén maradni... Tegnap véletlenül összetalálkoz­tunk. Gratuláltam Schadl György­nek. Szeptember 28-án ezredessé léptették elő. (Folytatás az 1. oldalról.) A Közbiztonsági Érem arany fokozatát nyújtották át Csonka Pál, Sándor László, Vácz Józsej rendőr őrnagyoknak, Markella László, Rohoska János rendőr századosoknak, Kovács József, Tö­rök Sándor rendőr főhadnagyok­nak, Andriska Pál rendőr .had­nagynak, Horváth László rendőr alhadnagynak, Sutus Sándor rendőr zászlósnak, Bozó István, Lencsés István, Rácz József, Ta­kács József rendőr főtörzsőrmes­tereknek. E kitüntetés ezüst fo­kozatát tizenkilencen, bronz fo­kozatát tizenhármán kapták meg. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozata kitüntetés­ben részesült Selyem Zsigmond, a kunszentmiklósi Egyetértés Tsz elnöke, Mészáros István, a Hel­véciái Állami Gazdaság igazga­tója. Soron kívül alezredessé lé­pett elő Halász János és Szabó János rendőr őrnagy, őrnaggyá Burányi János, Egyházi András, Kardos Jenő rendőr százados. Szá­zadossá Balogh Zoltán rendőr fő­hadnagy. A Szolgálati Érdemérem különböző fokozatát negyvenötén vették át. Rajtuk kívül többen kap­tak jutalmat és egyéb elismerést. A Szocialista Kultúráért kitünte­tő jelvényt adományozta a mű­velődési miniszter dr. • Horváth Ferenc rendőr őrnagynak. A Baján állomásozó katonai alakulatnál szintén tegnap emlé­keztek meg a fegyveres erők napjáról. A kiskunhalasi határ­őr kerületnél a szerdai ünnepsé­gen Vasmanszki Károly határőr ezredes kitüntetéseket adott át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát kapta Szabó K. János határőr őrnagy, Szalmást István határőr százados. Bronz fokozatát Tóth István és Zakar János határőr százados. A Köz- biztonsági Érem arany fokozata kitüntetésben részesült Kovács László határőr százados, Bánfi Sándor és Sándor Géza határőr főtörzsőrmester; ezüst fokozatá­ban Gyalai Imre határőr száza­dos, Kenyeres János határőr zászlós; bronz fokozatában To- Por István határőr főhadnagy, Barna István határőr főtörzsőr­mester, Bakró-Nagy László és Tuska Pál határőr törzsőrmes­terek. Soron kívül alezredessé léptették elő Jenei József határ­őr őrnagyot, őrnaggyá Udvari Mihály és Hajas József határőr századost, századossá Dankó Ist­ván határőr főhadnagyot, alhad­naggyá Bárány József határőr zászlóst. Az MHSZ megyei szervezete ugyancsak tegnap rendezett meg­emlékezést, ahol Bognár Ferenc alezredes kitüntetéseket, okleve­leket nyújtott át. A Haza Szolgá­latáért Érdemérem ezüst fokoza­tát kapta Tóth István, a kiskun- majsai Honvédelmi Klub elnöke, Gyulai Tibor, a kecskeméti Vá­rosi Tanács osztályvezetője. E kitüntetés bronz fokozatában ré­szesült Dancsó Ervin tanár. MHSZ Kiváló Munkáért Érem arany fokozatát kapta Gyaraki Károly mérnök alezredes, ezüst fokozatát Baros Márton őrnagy, Giszinger János, Huszka Zoltán, Kiss József őrnagy, Kovács György, Knapp József főhadnagy, Rádics András rendőr százados, Tarjányi Mária. E kitüntetés bronz fokozatában húszán része­sültek. Az MHSZ főtitkárának elismerő oklevelét kapta a jakab- szállási 3585. számú Petőfi Sán­dor úttörőcsapat. Rajtuk kívül a Honvédelmi Érdemérem külön­böző fokozataiban kétszázketten részesültek. A megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságon az ünnepség keretében adta át Lengyel Imre ezredes a kitünte­téseket. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kap­ta Gincsai József alezredes, Les- tyán Mihály főhadnagy, Mészá­ros János; ezüst fokozatát Mar­ton Józsefné, Lieber János, bronz fokozatát dr. Gyenes Györgyné és Király Kálmán. A honvédel­mi miniszter a Haza Szolgála­táért Érdemérem arany fokoza­tával tüntette ki Varga Józsefné, Kohán Jánosné, és Sztakó Ist- vánné nagycsaládos anyákat. Liptai István és Császár József őrnagyokat alezredessé léptette elő. Rajtuk kívül még negyvene­két tartalékos tiszt vehette át az előléptetésről szóló okmányt. Szolgálati Érdemérem kitüntetés­ben tizenegyen részesültek. A kecskeméti 2. számú Kato­nai Kórházban, valamint a me­gyeszékhelyen állomásozó kato­nai alakulatoknál is megemlé­keztek a fegyveres erők napjá­ról. A munkásőrség megyei pa­rancsnokságán Tengeri Pál, a megyei pártbizottság osztályve­zetője köszöntötte a munkásőrö­ket, majd dr. Cserháti László kitüntetéseket nyújtott át. A Ki­váló Szolgálati Érdemrend ki­tüntetést adományozta az Elnö­ki Tanács Kocsis László munkás­őr szakaszparancsnoknak. A Ha­za Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta dr. Oláh Lajos orvos alezredes, Csonka Kálmán, Bartos Károly, Mátrai Kálmán, Szemző Ferenc, Szanyi Béla, Nagy József, Solti János, Jónás Benja­min, Lucza Pál, Péntek János, Andorka Károly. Ezüst fokoza­tát: Bozó Lajos, Némethi László, Soltész Imre, Orbán Rudolf, Ka­tona Ldszló, Fiam Márton, Né­meth Ferenc, Gondi István, Tóth Pál; bronz fokozatát: Endre Ist­vánná dr., Winkler József, Dóczi Antal, Papp József, Balogh Bá­lint, Cserny István, Tőzsér Mi­hály. Munkásőr Emlékjelvényt adományoztak dr. Sümegi Jó­zsefnek, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatóhelyettesének, Erdős László alezredesnek, dr. Tóth Ferenc rendőr őrnagynak, Ottoványi Ferencnek, a Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat igaz­gatójának, Svéda Károlynénak, a vállalat meósának, Kuklis Jenő­nek, a kiskunmajsai pártbizott­ság politikai munkatársának, Fáik Miklósnak, a Kőolaj- és Földgáz- bányászati Vállalat üzemvezető­jének, Heiszler Istvánnak, a Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyá­ra brigádvezetőjének, Lajos Fe­rencnek, az MHSZ kiskunfélegy­házi városi titkárának, Szőgyi Jánosnak, a Kossuth Szakszövet­kezet elnökének, Nagy Gyulának, a DUTÉP főművezetőjének, Széli Istvánnak, a Bács-Kiskun me­gyei Vendéglátó Vállalat igazga­tójának. A Polgári Védelem megyei törzsparancsnoka a Haza Szol­gálatáért Érdemérem arany fo­kozatát nyújtotta át Milassin Ist­vánnak, a megyei tanács kiskun- halasi járási hivatala elnökhe­lyettesének, dr. Takács Sándor­nak, a megyei véradóállomás igazgatójának; a bronz fokozatát kapta Szilágyi Istvánná. Szolgá­lati Érdemérem kitüntetésben ré­szesült Kovács László őrnagy. Honvédelmi Érdemérem kitünte­tésben harmincán részesültek. A tűzoltóság megyei parancs­nokságán is megemlékeztek a fegyveres erők napjáról, ahol dr. Lengyel László tűzoltó alez­redes kitüntetéseket nyújtott át. Tűzbiztonsági Érem arany foko­zatát kapta Szilaj István tűzoltó százados, ezüst fokozatát Zsirika László tűzoltó alhadnagy, Pécsi János tűzoltó főtörzsőrmester, bronz fokozatát Adám József, Elek József, Fazekas Ferenc, Kiss Vén Ferenc, Markella István tűz­oltó törzsőrmester. Soron kívül őrnaggyá lépett elő Bállá József tűzoltó százados, hadnaggyá Bó- nóczki László tűzoltó alhadnagy, zászlóssá Bálint Béla tűzoltó fő­törzsőrmester. A Szolgálati Ér­demérem különböző fokozatában nyolcán részesültek. Ezenkívül ti­zenheten kaptak más elismerést, dicséretet és jutalmat. A második elfogás Szeptember 13-án, hajnali­ban történt. Hegyi Zoltán ha­tárőr, a kelebiai forgalomél- lenőrző pont útlevélkezelője társaival együtt a kiskunhala­si vasútállomáson várakozott. A Pólóméval érkeztek, s a Puskin Exipresszel mentek vissza Kele'biára. A 22 éves fiatalember otthon érezte ma­gát, hiszen innen vonult be, itt dolgozott dízelmozdomy- vezető'ként. Felesége szintén--, vasutas, forgalmista Soltvad- kerten. A határőrök a várakozás hosszú perceit megpróbálták vidáman tölteni. Ugratták egymást, köztük Hegyi Zoltánt is. Kinek hoz szerencsét a 13-as szám? Nem sokáig tar­tott az évődés, befutott a vo­nat. A határőrök munkához láttak. Kevesen voltak, sietni kellett, hogy a határig ellen­őrizzék az útiokmányokat. A hálókocsikban aránylag könnyen végzett, a fülkésko­csi következett. „A fene” — szólt magában Hegyi Zoltán határőr, amikor két üres, vi­lágos fűliké után egy sötéthez érkezett. Benyitott, megpró­bálta felkapcsolni a villanyt, de nem sikerült. A beszűrődő fényben az ablaknál egy utast vett észre. Meglepődött, s ma­ga sem tudta miért, magyarul kérte az útlevelet. A férfi ma­gyarul válaszolt, s átnyújtotta útlevelét. — Ami gyanút ébresztett bennem, a sötét fülke volt — mesélte visszaemlékezve az esetre «Hegyi határőr. — Ala­posabban ellenőrizni akartaim az útiotamányt, ezért kiléptem a folyosóra. Nyomban észre­vettem a más színű tintát és a formától eltérő bélyegzést. A. férfi a fűliké ajtajában állt, s láthatóan idegesen fürkészett tekintetével. A vonat már fékezett, almi­kor megérkezett a járőrpa­rancsnok, Szatmári Károly ha­tárőr főtörzsőrmester, s ketten állították elő a forgalomellen­őrző pontra az idegen állam­polgárt. Kihallgatásakor beis­merte, ő hamisította meg az útlevelet, azzal a céllal, hogy Jugoszlávián át az NSZK-ba szökjön. — Hegyi Zoltán határőr, aki a múlt éjv augusztusa óta ka­tona — mondta el a parancs­nok —, február 21-én egy másik külföldit állított elő, aki érvénytelen útiokmánnyal pró­bált Jugoszláviába szökni. He­gyi elvtárs igen jól látja el a szolgálatot, emellett a KISZ- alapszervezetben jelentős mun­kát végez, a Határőrség Ki­váló Katonája ... A legidősebb vadászpilóta • Varga Józsefné átveszi a kitüntetést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom