Petőfi Népe, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-16 / 219. szám

1983. szeptember 16. 0 PETŐFI NÉPE • 5 Szent-Györgyi Albert kilencvenéves Kilencven éve, 1893. szep­tember 16-án született Szent- Györgyi Albert, a világon a legismertebb magyar tudós, az egyetlen, akii hazai földről utazhatott 1937-ben a Nobel - díj átvételére. Méltán tartja a tudományos világ Szénit-Györ­gyit az ötleteikben leggazda­gabb kutatóik egyikének, aki­nek számos tanítványa dolgo­zik a világ minden részén. Apja erdélyi gazdálkodó, jó­módú földbirtokos volt, de neveltetésében inkább az anyai hatás érvényesült. Er­ről az oldalról már a negyedik tudós generációinak vallhatta magát, hiszen anyja testvére, ifj. Lenhossék Mihály, és an­nak édesapja, nagyhírű, nem­zetközileg elismert anatómus professzorok voltaik a buda­pesti orvostudományi karon. Szent-Györgyi 1911-ben irat­kozott be az orvosi fakultásra, és már harmadéves korában elkezdte az élettani búvárko­dást. 1914-ben félbeszakadtak egyetemi tanulmányai, a front' ra került. A háború után a hazai vi­szonyok nem tették lehetővé kísérletei folytatását, ezért vándorútra kelt. Prága, Ber­lin, Hamburg, Leyden, Gro­ningen azok a városok, ame­lyek egyetemein Szent-Györ­gyi rövidebb-hosszabb időt töltve tanult és dolgozott. Gro- ningenben fedezte fel a később oly fontossá vált hexuron-sa- vat a mellékvese kéregálloimá- nyában, és több érdekes bio­kémiai probléma megoldásá­val kísérletezett. Cambrigdea következő állomás, majd Rochester. 1932-ben kapta a meghívást a szegedi egyetem orvoskémiai tanszékére. Üj szellem tört be a szegedi egyetemre, pezsgő tudományos élet kezdődött el, amelynek központja Szent­Györgyi tanszéke volt. A sze. igedi évek alatt sikerült bebi­zonyítani, hogy a korábban felfedezett hexuronsav azo­nos a C-vitaminnal, vagy más néven aszkorbinsav.val. Tud­ta, hogy ennék az anyagnak fontos szerepe lesz az orvos­lásban, de Magyarországon nem juthatott az előállításá­hoz szükséges elegendő állati mellékveséhez. Ekkor ötlött fel először agyában a paprika, mint C-vitamint tartalmazó anyag, amelynek akkoriban Szeged és környéke volt a ha­zája. Ez tette lehetővé a C- vitamin nagy mennyiségű elő­állítását, és a világ minden tájára küldhetett belőle kísér­leti célokra. 1937-ben kapott Nobeí-díjat, és akkor felhagyott a vitamin- kutatással. Csapongó szelleme új területre vezette, az izom­biokémiára. Az izom összehú­zódását tanulmányozta mun­katársaival, Bangával és StrauibbaL, és sikereket értek el az összehúzódásban részt vevő fehérjék előállításában. A második világháború ide­jén nyugati kapcsolatait igye­kezett felhasználni arra, hogy az országot kimentse a fa­siszta háború karjaiból. Isz­tambulba utazott, ahol kap­csolatba is került az angol tit­kosszolgálattal, de erről a né­metek is tudomást szereztek, így hazatérve csak a svéd követségen találhatott mene­déket Budapest felszabadulá­sakor szovjet járőr kutatta fel. és Molotov személyes utasítá­sára családjával együtt a fő­hadiszálláson helyezték el Ma- linovszkij marsall meghívásá­ra. Nem sokkal később elfo­gadta a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája meghívását: két hónapot töltött Moszkvá­ban. Budapestre visszatérve leg­fontosabb feladatának tekin­tette a tudományos munka elindítását és megszervezését, ö azonban elsősorban kutató volt, a szervezés nem elégí­tette ki, s az akkori Magyar- országon nem voltak meg a kutatás feltételei. Előbb Svájc­ba utazott gyógykezeltetésre, majd 1947-iben az Egyesült Ál­lamokban telepedett . le, ahol a Woods Hole-i tengerészeti biológiai laboratóriumban át­vette az Izomfcutató Intézet vezetését. Itt többek 'között a sejtosztódás és a rákos meg­betegedések megoldatlan kér­déseivel foglalkozott. Kapcsolata hazájával min­dig szoros maradt, többször hazalátogatott — és szívében magyar maradt. A Magyar Tu­dományos Akadémia tisztelet­beli tagjának választotta. Kívánjuk, hogy a szép kort megért tudós még sokáig ad­hassa át tapasztalatait a fia­tal kutatóknak. H. J. GYERMEKÉVEK-GYERMEKÉLET „Zánkai nyár üzenete száll” Augusztus utolsó napján utazott el a balatoni úttörővárosból az 1983. évi nyári táborozok utolsó turnusa, az Úttörőgárda háromezer pajtása. Ve­lük együtt ezen a nyáron mintegy 15 ezer úttörő töltött szép napokat Zánkán, köztük a 29 ország­ból érkezett 776 külföldi gyerek. Az úttörőket ott­honi csapatukbaln betöltött tisztségüknek megfele­lően, különböző szaktáborok várták. Az első turnusban kaptak helyet az egész évben kiemelkedő teljesítményt nyújtott iskolai gyermek­kórusok, melyeket az „Éneklő ifjúság” szaktábor­ba hívták meg. A Balaton és tájának óvásában fi­gyelmet érdemlő eredményeket elért úttörőket a környezetvédelmi, az eszperantista gyerekeket pe­dig az eszperalntó nyelvi tábor várta. A második turnusban zajlottak le az úttörőik XIX. sakko 1 iimpiájának a döntői. A kisdobos lá­nyok bajnokságát Rajcsányi Zita, a kisdobos fiú­két Farkas Gyula, az úttörő lányokét Mádl Ildikó, az úttörő fiúkét Földi István nyerte. A lányok csa­patbajnokságában Veszprém megye, a fiúkéban Szolnok megye lett az első. A harmadik turnus, az úttörtanács-titkárok szak­tábora volt a legnépesebb. Közel kétezren fejleszt­hették tovább ismereteiket az úttörőtanács műkö­déséről, a tanácstitkár feladatairól, kötelességeiről, jogairól. Lehetőségük nyílt megvitatni az 1982— 83-as úttörőévi tapasztalatokat. A vízi úttörőik szaktáborába azokat a hetedik osz­tályos gyerekéket hívták meg, akik a vízi úttörő­élet legszorgalmasabb, legeredményesebb pajtásai. A részükre szervezett balatoni csónaktúrák bizo­nyára felejthetetlen élményként maradnak meg. Ebben a turnusban táboroztak a gyermekrádió, a Pajtás, az Iránytű című úttörőlapok pályázatának a nyertesei, legjobb helyezettjei. A negyedik turnusban Afrika, Ázsia, Európa, La. tin-Amerilka országaiból 33 gyermekszervezet küld­te el képviselőit a kéthetes táborozásra. A béke és barátság szellemében meghirdetett nagy találko­zón a külföldi meghívottakon kívül magyar gye­rekek is részt vettek, ők a kiváló őrsöket, közös­ségéket képviselték, illetve a turnusban táboroz­tak a képző- és az iparművészettel foglalkozó út­törők. A nyár utolsó, ötödik turnusában kezdődött az Üttörőgárda szaktáborozása. A meghívott honvéd, határőr, munkásőr, tűzoltó, egészségügyi és köz­lekedési úttörőgárdisták a két hét alatt játékos és „komoly” programok keretében ismerkedtek meg4 — a szakterületüknek megfelelő — legkorszerűbb technikai eszközökkel. A közkedvelt, izgalmas jár­őrversenyeiken, akadályversenyeken, vetélkedőkön a gyerekeknek alkalmuk nyílt bátorságuk, ügyessé­gük, eddig szerzett tudásúk bizonyítására. Elcsendesedett az úttörőváros, elnéptelenedtek a sportpályák, a strandok, az erdei ösvények, s egye. lőre a gyerekek kedvelt dala sem hangzik fel: ........zánkai nyár üzenete száll, szerte a világba vi­gye a madár, s mondja el, hogy szép hazánkban • mindig mosolyog a nyár.” K IÁLLÍTÁSI JEGYZET EF ZÁMBÓ ISTVÁN KÉPEIRŐL Komolytalan kísérletek Ha már nem is mindenkit meghökkentő, de szokatlan kiál­lítás fogadja a látogatót szeptem­ber 8-tól 29-ig Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Köz­pontban. A teremben ef Zámbó István térben függő konstrukciói, festett furnér, fa és kisplaszti­kái, táblaképei — s kíséretként zörejek, melyek fölé a szerző ra­dikálisan tömör szövegként diszk­rét, időnként szellemes jajgatása emelkedik. Hatása: mindössze csak gya­nakvás. Ma már, az avantgarde hőskorán jó félszázaddal túl, mindez nem számít merészség­nek, — pimaszságnak annál in­kább. A kiállítást végigjárva egyszerűbb felsorolni ami hiány­zik, s nehezebb felfedezni mind­azt, ami leggyakrabban önmagá­ért jelen van. Képein nincsenek képzeletet ébresztő tárgyak. Megsemmisíti az igazi színeket, (kommersz filccel „színez”), meg­semmisíti a teret, de nem teremt helyette levegőt, forma- és szim­bólumvilága gazdagabb ugyan, de ez sem igazán egyéni. (Női torzók, koponyák, halak, kubis­ta elemek kerülnek elő a szür­realizmus hőskorából.) Ahogyan létezik önmagáért való szépség, úgy itt létezik önmagáért való csúfság. Művei a kísérletezés ál­lomásai, melyeken többnyire a szorongás, ritkábban a humor vezérli. Stílusa a pop-art, az ős-avant- garde és a szürrealizmus (nem­csak mint eszköz, hanem tarta­lom) metszéspontja. A néhai szürrealizmus valódi miszticiz­musával és álmaival szemben műmisztikát alkalmaz és műál­mokat dobál egymásra, a tudat helyett a tudatlan alól bányássza elő a tudattalant. Válogatás nélküli érzések, spontán megnyilatkozások rit­kán hoznak létre elfogadható műveket — ezt tükrözi is a ki­állítás. (A gondolat a fegyelem hiánya miatt egy-egy ötletben reked.) Ritka az öntudatlan össz­hang s az érzékeny alkotás. A képek legjobbjai alkalmasak „az értelmi képességek ingerlé­kenységének fokozására”. A töb­biek azonban keményen ellenáll­nak bármilyen esztétikai minő­sítésnek, játéknak sem igazán szellemesek, kísérletként pedig már nem vehetők komolyan. Tudósítónk jelenti Nagy örömről szól Kriston Éva keceli úttörő-tudósító levele: feL épült a csapattá borúik Ba laton- máriafürdőn. ,'CsapattátK>íi«híc.ftlsö lakói kö­zött loh#ttjt«tkiíjtó?1^^-egy hétig élveztük elkészüli táborunkat! Már az első napon összeállítot­tuk az egész programot, ami reg­geli tornával kezdődött — és úszást jelentett a Balatonban. Nagyszerű volt! Kirándultunk Badacsonyba, Keszthelyre, ahol a Festetieh- kastélyt is megnéztük. Táborozásunkhoz a helyi Szőlő- fürt Szakszövetkezet adott buszt, a KISZ-alapszervezet pedig az utazás költséígeit fedezte. Az idő mindvégig jó volt, valamennyien jól éreztük magunkat.” Rejtvényfejtőknek Az elmúlt alka­lommal közölt rejtvény helyes megfejtését az alábbi képen kö­zöljük. Sok ügyes, jó megfejtést kap­tunk, örülünk, hogy szeretitek a fejtörőket. A következőknek kedvezett a szerencse a sorsolásnál, részükre könyvjutalmat küldtünk: Opauszki Annamária, Mélykút: Bacsó Péter, Kiskunhalas, Nagy Márta, Kecskemét; Ludányi Ildikó, Lajosmi- zse; Berbekár Mihály, Baja; Hersch Julianna, Dunatetétlen; Kinneth Zsolt, Tompa; Borsódl Pál, Fülöpháza; No- vák Zoltán, Tlszaalpár; Molnár And­rea, Monostorapáti. Ezen a héten kettős rejtvényt köz­lünk. Az itt látható négyzetek mind­egyikébe 1—1 keresztnevet rejtettünk el. (Segítség: három női és két férfi­nevet.) A nevek kezdőbetűit ráki átok sorrendbe úgy, hogy egy híres, és ál­talatok is kedvelt író nevét kapjátok megfejtésül. A megfejtéseket a szokott módon, levelezőlapon kérjük beküldeni — az öt keresztnevet és az Író nevét! — V 1 1 B E S R í □ i z 1­K / \ ó t á R M l J R N F E iZ Efu L 'A i N L C ) S A C Ó E A Z s I r L T E A bajszos sármány Károlyi Júlia „Gólyák” a főiskolákon A napokban kezdték, illetve kezdik meg tanulmányaikat a me­gye felsőfokú oktatási intézmé­nyeiben az új elsőévesek. A vára­kozással teli izgalom még minden­hol érezhető. Fokozatosan oldódik majd ez fel a mindennapi munká­ban, tanulásban, hogy aztán min­den vizsgaidőszak elején újrakez­dődjék. Éppen új tankönvveit nézeget­te Kiss Éva, a kecskeméti Gép­ipari és Automatizálási Műszaki Főiskola elsőse, mikor kollégiumi szobájukba léptem. Sokan még most, az atomkor küszöbén is fur­csállják, ha egy lány műszaki pá­lyát választ. Évának éppen ez a természetes. — Egyenes úton jutottam idáig. Vácott, a Lőwy Sándor Ipari Szakközépiskolában érettségiztem és szereztem meg az elektromű­szerész képesítést. A főiskolára első jelentkezésre felvettek, de ha nem sikerül, a szakmámban he­lyezkedtem volna el. Mikor a kollégiumról kérdez­tem, elmondta: a társaság nagyon jó, csak furcsa még ez a nagy szabadság a középiskolai szigo­rúbb időbeosztás után. Kecskemét dinamikusan fejlődő zenei életében is nagy lépés az óvónőképző intézetben most in­dult tanítóképzés. Az ötvenfős kísérleti csoport tagjainak külön ének-zenei alkalmassági vizsgát kellett tenniük, hiszen a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Is­kolában végzik majd hospitálásai­kat, gyakorlataikat. Általános ta­nulmányaik mellett elsősorban az alsó tagozatos ének-zenei nevelés­re készítik fel őket. Ennek az úgynevezett integrá­ciós csoportnak a tagja Gyöngyös- syné Kiss Csilla. Hat éve érettsé­gizett, s csak most, asszonyfejjel kezdett felsőfokú tanulmányokat. Miért? — Eddig gyógyszertárban dol­goztam, itt Kecskeméten. Barát­nőim, ismerőseim kisgyermekei döbbentettek rá: nekem velük, a gyerekekkel kell foglalkoznom. Mindig is szerettem a kicsiket, de csak most határoztam el magam a jelentkezésre. n □ □ A kertészeti főiskola „gólyáit” hosszas bolyongás után találtam meg a Szikrai Állami Gazdaság nyárlőrinci almásában. Náluk csak októberben kezdődik az oktatás, de azt hiszem, tanulásnak kitűnő ez a szakmai gyakorlat is, ame­lyet az őszi betakarításban végez­nek. Nem túlzás, hogy alig bírtam leállítani a munkában Rohrbacher Róbertét, az egyik serénykedő el­sőst. A bányászcsaládból származó fiú Oroszlányból íött Kecskemét­re és családi példától indíttatva — édesapja kertészkedik is — vá­lasztotta ezt a pályát. Három év múlva zöldség- és dísznövényter­melő lesz. — Hogyan képzeli majdani munkáját? — Állami gazdaságban vagy téeszben szeretnék elhelyezkedni. Addig remélem, mindent megta­nulok a főiskolán, ami lehetővé teszi, hogy jó szakember váljék belőlem. — Először van ilyen távol ott­honról? — Igen. De a közösség nagyon jó. Különösen ez az őszi munka nagyon közel hozott bennünket, leendő csoporttársakat. Így tör­ténhetett meg, hogy még egyik es­te sem „sírtam az anyukám után ...” Szabó Klára Ha az európai madárállomá­nyokról esik szó, többnyire saj­nálatos csökkenésekről, gyakran egy-egy faj szinte katasztrofális megfogyatkozásáról kell beszél­nünk. Annál örvendetesebb, hogy akadnak ellenkező előjelű példák is, így az utóbbi két évtizedben egy tulajdonképpen déli elterje- désű sármányfaj gyors hazai ter­jeszkedésének lehettünk szemta­núi. A bajszos sármányt koráb­ban csak mint áttelelő madarat ismertük az országban, míg Dán dl József, a sármányfélékkel foglalkozó kutató meg nem talál­ta fészkét az aggteleki karszton, Jósvafő közelében. Ettől kezdve egyre szaporodtak a költési idő­ben történő megfigyelések, és ma már a Bükkből, a Börzsönyből, a Vértesből és más középhegysé­gekből is isimerjük fészkelését. A bajszos sármány veréb nagy. ságú, rozsdabarna színű madár. A hím feje szürke, fehér szern- sávja és az alatta körbe futó fe­kete mintázat nagyon jellegzetes. Az alacsony bokrokkal és szik­lákkal borított napsütötte lejtőik madara, de kedveli a kőbányák környékét is. Meglehetősen rej­tett életű madár, sokat mozog a földön, a fű között, de gyakran látjuk a bokrokon is üldögélni. Jelenlétét többnyire jellegzetes, finom „cii” hívogatója árulja el. Évente csak egyszer költenek, fészküket a talajra, a fű közé, rendszerint egy szikla tövébe, vagy csenevész bokor alá építik. A tojó naponta rak egy tojást és amikor 4—6 darabbal a fészekalj már teljes, kotliani kezd. Csak egyedül ül a fészekben, párja a közelben tartózkodik, és időről időre énekel, a rokon citromsár­mányétól teljesen eltérő, kellemes csicsergő hangon. A kotlási idő 12—13 nap, a fiatalok körülbelül ugyanennyi ideig maradinak a fészekben. Saj­nos, mint a talajon költő mada­raknál általában, sok fészekalj pusztul el a legkülönbözőbb okok következtében; ilyenkor a pár pót költést végez. A bajszos sármány rovarokat és apró gyommagvakat egyaránt fogyaszt, fiókáit főleg különböző hernyókkal táplálja. Télire gyaik. ran kis csapatokba tömörülnek, 6 —8 madár keresgél a havon egy­más közelében. Hazánkban vé­dett. eszmei értéke 3000 forint. szeptember 26-ig. A levelezőlap cím­oldalára most is írjátok rá: Úttörő- rejtvény! Címünk; Petőfi Népe Szer­kesztősége, Kecskemét 6001. Pf.: 76. A helyes megfejtők között tíz darab könyvet sorsolunk ki. SITKÉI BÉLA: Cirkusz! Cirkusz! Mennyi felnőtt, mennyi gyerek! Felnézni is alig merek olyan magas ez a sátor. A sok bűvész, cirkuszművész csuda bátor. Kürt kiáltoz: Hahó! Hahó! Kezdődik a produkció. Első szám a kötéltáncos, őt követi Jumbó Peti, az Ormányos. Hóka móka: jön a fóka, nedvesen csillog az orra. Úgy táncoltatja a labdát, futkoshatnál, nyújtózhatnál, míg elkapnád. Fóka után Maki lép fel — két púp között — a tevével. Táncol, ugra-bugrál rajta. Szerencséje, hogy tevéje jámbor fajta. Lisztes haja csupa kóc: ez Bambula, a bohóc! Csetlik, botlik, parolázik, hanyatt döntik, nyakon öntik, bőrig ázik. Kürt kiáltoz: Hah&! Hahó! Véget ért a produkció. Fényárban úszik a sátor. Búcsút int a farkával az alligátor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom