Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-14 / 192. szám
IMS. augusztus 14. # PETŐFI NÉPE 9 l a KSH megyei igazgatósága Bács-Kiskun gazdasága és társadalma 1983 első félévében (Folytatás az 1. oldalról.) arányuk az összes foglalkoztatottból egy év alatt 82,0 százalékról 80,5 százalékra mérséklődött. Mezőgazdaság A mezőgazdasági művelés alatt álló földterület 1983. május 31- én 624,3 ezer hektár volt, 225 hektárral kevesebb az egy évvel korábbinál. A szántóterület 2069 hektárral nőtt, az intenzív művelési ágak területe csökkent. A legnagyobb, 10 százalékot meghaladó mértékben szűkültek a gyümölcsös területek. A kert és a szőlőültetvények mérsékelten csökkentek, míg a gyep területe alig változott. |r A megye gazdaságai a szántó- terület 63 százalékát meghaladó arányban kalászos gabonát és kukoricát termelnek. A búza és a kukorica vetésterülete 2 százalékkal, a rozsé 3 százalékkal, az őszi árpáé 12 százalékkal, a tavaszi árpáé 25 százalékkal meghaladta az 1982. évit, egyidejűleg a triticalé és a zab vetésterülete csökkent. Az ipari növények közül a napraforgó és a szója termelése fokozódott 1983-ban. Burgonyából 14 százalékkal, a zöldségfélékből 1,7 százalékkal vetettek kevesebbet az előző évinél. A megfigyelt zöldségfélék közül a vöröshagyma és a zöldborsó vetésterülete 11 százalékkal nagyobb, a fejes káposztáé 18, a paradicsomé 15, a fűszerpaprikáé 13 és a zöldpaprikáé 6 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A szálas- és tömegtakarmányszükséglet kielégítése szempontjából fontos silókukorica és lucerna területe mérsékelten csökkent, a csalamádé vetésterülete 39 százalékkal nőtt az 1982. évihez képest. Június 30-án a megyében 146,8 ezer szarvasmarhát, és 1244,8 ezer sertést tartottak. A szarvasmarha-állomány 5 százalékkal kevesebb, a sertésállomány 15 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban. Élelmiszeripar A félév folyamán a központi árualapba a mezőgazdasági üzemek több kalászos gabonát, zöldséget, gyümölcsöt és vágóállatot adtak el, mint 1982 első felében. Az élelmiszeripar főzelékkon- zervből 14,8 ezer tonnát, gyü- mölcskonzervből 21,5 ezer tonnát, savanyúságból 2,3 ezer tonnát állított elő. A főzelékkonzerv exportja 35, a savanyúságé 7 százalékkal emelkedett, míg a gyümölcskonzervé 8 százalékkal csökkent az elmúlt év azonos időszakáéhoz képest. 1983 első hat hónapjában a fűszerpaprika- őrlemény termelése és külkereskedelmi célú értékesítése mérséklődött. 1983. I. félévben jelentősen emelkedett a vágóállat-felvásárlás. A megye mezőgazdasági kis- és nagyüzemei 99,9 ezer tonna vágóállatot értékesítettek a központi árualapba. Vágómarhából 7,7 ezer tonnát vásároltak fel, 8 százalékkal kevesebbet, vágósertésből 65,5 ezer tonnát, 18 százalékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában. A szocialista ipar csontosnyershús-ter- melése megközelítette a 16,5 ezer tonnát, ami 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A külkereskedelmi célú értékesítés ennél erőteljesebben — 37 százalékkal — emelkedett. Az élőállat exportja is dinamikusan növekedett — majdnem elérte a 7,5 ezer tonnát — ami négyötöddel volt több az 1982. első hat havinál. Ezen belül jelentősebben a sertés (91 százalékkal! külkereskedelmi célú értékesítése nőtt, míg a szarvasmarháé 38 százalékkal. A vágóbaromfi felvásárolt mennyiséee 22,5 ezer tonna volt. 15 százalékkal több az 1982. első félévinél. A szocialista ipar vá- gottbaromfi-termelése 18 ezer tonna volt, ami 2.6 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakáét. Az export 7 százalékkal csökkent. Közlekedés 1983 első félévében a Volán 9-es számú vállalat autóbuszain az utasszám 1982 azonos időszakához viszonyítva 4 százalékkal csökkent, összesen 34 millió 180 ezer utast szállítottak. A legnagyobb mértékű visszaesés a menetrendszerű helyközi és távolsági utasszállításnál volt, csaknem 1,5 millióan választottak más utazási eszközt, illetve mondtak le utazási szándékukról. Ezt elsősorban az 1982 szeptemberétől bevezetett 120 százalékos díjtételemelés váltotta ki. A nelyi tömegközlekedési járatokon az utasak száma 23 millió 348 ezer volt, 0,8 százalékkal több, mint 1982 I. félévében. 1983. június 30-án 966 új ti-' pusú gazdasági szervezet működött a megyében, egyharmaddal több mint 1982. év végén. A GELKA és az AFIT vállalatok átszervezésével 5 kisvállalat jött létre. Egy-egy leányvállalatot alapított a bajai Finomposztó Vállalat és a kalocsai Fém- és Villamosipari Vállalat. A mező- gazdasági szakcsoportok száma 136, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportoké 36. Az átalányelszámolásos részlegek száma fél év alatt másfélszeresére nőtt. A vállalati gazdasági munkaközösségek száma fél év alatt megkétszereződött, most már 218-at tartunk nyilván. Magánszemélyek által alakított gazdasági munkaközösséget a megyében 147-et tartottak nyilván 1983. június 30-án. Foglalkoztatottság, keresetek A megfigyelt népgazdasági ágakban a foglalkoztatottak számának alakulása 1983 I. félévében eléggé eltérően alakult. Az ágazatok többségében csökkenés, a mezőgazdaságban és a személyi és gazdasági szolgáltatás területén létszámnövekedés következett be. A legnagyobb mértékű csökkenés az építőiparban volt. Az előző évek tendenciáját figyelve az tapasztalható, hogy a munkaerő változatlanul a mezőgazdaságba áramlik. A vállalatok bérfejlesztési előirányzatai a tavalyinál szerényebbek. Az átlagosan tervezett keresetnövekedés 3,5—4 százalékos. A munkáltatók általában a második negyedévtől emelték a béreket. A vizsgált nép- gazdasági ágakaban az átlagbér növekedése 2.5 százalék és 6,6 százalék között mozgott, s az iparban és az egyéb anyagi tevékenység területén volt a legalacsonyabb. az építőiparban a legmagasabb. Pénzgazdálkodás, áruforgalom A lakosság készpénzbevétele — az MNB Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának adatai szerint — 1983 i. félévében 7,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Június 30-án a megye lakosságának takarékbetét- állománya — az OTP Bács-Kiskun megyei Igazgatósága szerint — 10,4 milliárd forint volt, ez 8,9 százalékkal több az előző évi összegnél. A betétállomány háromnegyedét adó kamatozó betétek összege egy év alatt 5,3 százalékkal bővült. A gépkocsi nyeremény betétállomány 4,6 százalékkal a gépkocsi fedezeti betétállomány 15 százalékkal növekedett. A lakosság hitelállománya 1983. június 30-án 7,6 milliárd forint volt, ami az előző évinél 11,6 százalékkal több. Ebben elsősorban a megváltozott építési hitelfeltételek játszottak szerepet. A hosz- szú lejáratú építési hitelállomány a múlt évihez képest 12,4 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági hitelállomány 18 százalékos növekedése mérsékeltebb a múlt évinél. Az áruvásárlási hitelállomány 1982. június 30-hoz képest alig változott. Kereskedelem 1983 I. félévében a megye kereskedelmi szervei 10,6 milliárd forint értékű árut forgalmaztak, folyó áron 8,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az eladási forgalom több mint egynegyedét a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek tették ki. A vendéglátás az összes kereskedelmi forgalomnak egytízedét bonyolította le, s tovább tartott a forgalom volumenének csökkenő tendenciája. A ruházati cikkek eladásából az összes forgalom 11 százaléka származott. A vegyes iparcikkek forgalma 53 százalékos részarányt képviselt, s ez a forgalom összehasonlítható áron a múlt évi szintet érte el. Népmozgalom, egészségügy, oktatás Az alapvető népmozgalmi események az előző évek tendenciájához hasonlóan alakultak. Június végéig ugyanannyi (3413) élve születés volt a megyében, mint az előző év azonos időszakában. A félév folyamán mintegy 4500-an haltak meg. Mivel a halálozás tovább emelkedett — ami részben a korösszetételből adódik — a természetes népességfogyás is felülmúlta az egy évvel ezelőttit. A megye egészségügyi alapellátását 227 felnőtt- és 48 gyermekorvosi körzetben végzik. A hálózat bővítése az ellátást illetve az orvosok leterheltségét számottevően nem csökkentette, mert az egy évvel ezelőtti 5 üres felnőttkörzettel szemben jelenleg 6 felnőtt- és 1 gyermekorvosi körzetnek nincs orvosa. Az 1982,83. tanév végén 7114 diák fejezte be az általános iskolát, csaknem ugyanannyi, mint az előző és 450-nel több mint a két évvel ezelőtti tanévben. A korábbiakhoz hasonlóan a 8. osztályt befejezők 94 százaléka jelentkezett továbbtanulásra: többségük (49 százalék) szakmunkásképzőbe, 26 százalékuk szakközépiskolába és 17 százalékuk gimnáziumba. A felvételi arány összességében magasabb a tavalyinál. Egyes iskolatípusoknál azonban igen nagyok az eltérések a végzős általános iskolások továbbtanulásra jelentkezése és a tényleges középiskolai felvétel között. Igen magas volt a túljelentkezés a különféle ipari-építőipari, az egészségügyi és művészeti szak- középiskolákban. Szakmunkás- képző iskolába az idén 3461 általános iskolát végzett diák jelentkezett. A szakmunkásképző intézményekben évente 2400—2700 tanuló tesz sikeres szakmunkás- vizsgát. iÜilil Jól vizsgázott a nagyüzem Sajnos nagyon is aktuális ökokból jutottak eszembe azok a riportok, amelyeket a harmincas években vetett papírra Móricz Zsig- mond a kiégett Hortobágyról. A tágabb tájban született, mert a szatmári illetőségű író döbbenetes képeket festett az aszály sújtotta pusztáról, ahol alig juthat tott eledelhez az állat, hiszen szinte sivataggá lett legelőn csatangolhatott csupán a juh, a szarvasmarha. ... Nem jártam mostanság a Hortobágyon, ám korántsem nehéz kikövetkeztetnem, hogy a május óta szinte egyvégtében tartó szárazság ott is megtette « magáét. Másutt is kiszáradt rétekre, lekólkadt kukoricákra láthat az utazó ember, s mint egyhelyütt olvasom, a Kunságban az izzó homoktól már több száz hektár ősborőkás lobbant lángra ... A legfőbb ellenség Valló igaz: évek óta nem volt Magyarországon az ideihez hasonlatos méretű aszály. Ez a tény azonban egyszersmind fölvet bizonyos kérdéseket is. Ezek leg- főbbilke: csakugyan drámai helyzetben leledzene szocialista mezőgazdaságunk? Amely pedig az utóbbi egy-másfél évtizedben jó néhányszor bizonyította életrevalóságát?! (Megjegyzendő, hogy egész Európából hőhullám-hírek érkeztek az utóbbi hónapokban.) A közelmúltban válthattam szót efféle témákról, illetve kapcsolt részeiről dr. Romány Pállal, a Bács-Kiskun megyei párt- bizottság első titkárával. Így beszélt egyebek között: „A Duna— Tisza közének népié a víz fontosságát, vágyát iránta és félelmét tőle az élet iskolájában tanulta. ErrP késztették a táj természetiföldrajzi adottságai. Hol a vízbőség, ia Duna és a Tisza katasztrofális áradásai, a kegyetlen belvizek rabolták munkája gyümölcsét, hol az aszály perzselte, pusztította mindennapi kenyerét.. A homoki emberek legfőbb ellensége mindenesetre az aszály volt”. Sajnálatos módon az idén is Bács-Kiskun egyike azon megyéinknek, amelyekben a legtöbb kár esett. Hát az öntözés? — szokásos föltenni e jobbára naiv kérdést. Naiv, mert gazdaságosság nélkül bajos rákésztetni bármely téeszt az egyébként célszerű módszerre, amely célszerűséghez párosul a berendezések műszaki állapota, a műtrágyázás, a munkaerő, és így tovább. Bács- ban például az 1950. évi 460-ról 1980-ig 45 ezer hektárra gyarapodott az öntözésre berendezett földek imérete. Am ténylegesen öntözött terület alig 25 ezer hektár. Gyorsan hozzáteszem, hogy így van ez arányok dolgában szinte az egész országban. Az okok egyike a vízdíjak drágulása. Legutóbb a tévében láthattuk a dunavarsányi Petőfi Téesz elnökét, dr. Tresser Pált, aki szenvedélyesen érvelt e tény ellenében. Nemrégiben a Falurádióban hallottam a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság igazgatóját hasonlóképp megnyilatkozni. Ne számítson senki sem arra, hogy a vízdíjak — továbbá a glépek berendezések — .mai állapota rábírhatná az egyébként is pénzügyi zavarokkal küzdő gazdaságokat az öntözött terület növelésére. Ellenkezőleg : veszteséget „termelni” nem akarváni, inkább a csökkentést választják. A kár mérsékelhető De tán kár is volt elidőznöm e témakörnél, hjszen viszonylag csekély e földek mennyisége. Vannak más tényezői is az idei aszálynak, mégpedig — ellenkező előjelűek! Igaz, közhelyszerű emlegetni, de kétségtelen a szólás valóságtartalma: mi lett volna itt a'kár tíz-húsz esztendeje is! Például csupán az a tény, hogy a talajban évek során felhalmozott tápanyagok mennyit mentettek meg, már önmagában bizonyság a nagyüzemi mezőgazdaság mellett. Váncsa Jen«®' mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter megállapítása szerint: „Az időjárási szélsőséglek elleni küzdelemben nyilvánvalóan rövidebb távon, a most következő hetekben, hónapokban is sok term i való adódik. Ezek közül igen lényeges: még az aszály által leginkább sújtott nagyüzemekben! is gondoskodni kell' az idei gazdálkodás folyamatos menetéről, a jövő évi termés gondos, alaipos előkészítéséről ... A tervezettnél kevesebb tömegtakanmáinv piótlása melléktermékekkel, nz öntözés lehetőségeinek még jobb hasznosítása, a jövedelmet pótló mező- gazdaság és egyéb közhasznú tevékenységek további bővítése: mind-mind segíthet mérsékelni a kárt, javíthat a gazdaságok óv végi pénzügyi mérlegén”. A MÉM-ben nem találkozhatni holmi elkeseredettséggel. Min- denekfölött: az élelmiszer-ellátásban semmiféle fönnalkadás nincs. Lényeges továbbá, hogy az ag- rártermények java az őszi hónapokban Ikerül le a 'földekről, s a furulyázó kukoricákon is sokat segíthet néhány kiadós eső. Kiegyensúlyozott ellátás Márpedig az eső megjött! A meteorológusok prognózisa szeriint további csapadék várható. Eleddig nagyok a különbségek, némely tájatokon még mg is dúl az aszály. Nyilvánvaló, hogy megnőttek a pénzgondok, amelyeken javíthat, hogy a Magyar Nemzeti Bank soron kívül hiteleket nyújt, mód van a hiteltörlesztések átütemezésére, miként a zárolt tartalékalapok felszabadítása is napirendre került. (Nagyok az eltérések az ország tájai-megyéi között. De ugyan ki ne emlékeznék hasonló esetekre? Például amidőn irány- vonatok vitték a kombájnokat a Tiszántúlról az esősújtotta dunántúli aratók megsegítésére, vagy amikor éppen megfordítva történt ugyanez. Igaz, a bajbajutottakat ez korántsem vigasztalja, ám a lényeg, hogy ily módon kiegyenlítődnek a terméshozamok. Aminek legbiztosabb következménye, hogy megnyugodhatunk: továbbraJs kiegyensúlyozott marad az élelemellátás. K. N. • Hagymaés levélzöldségszárítmányból jelentős mennyiséget küld exportra a szabadszállási Lenin Tsz. Szövetkezeti élelmiszerüzemek • Az első félévben 4,2 millió liter tejet vett át a félegyházi Petőfi Tsz tejfeldolgozója. Csokoládés, karamellás, valamint zsírdús tejet, ötféle joghurtot és ke- ílrt szállít az üzem Félegyházára és környékére. (Tóth Sándor felvételei) • A bugaci Aranykalász Szaksiö- vetkezet termék- tartósító üzemében savanyúságot készítenek. Ei évi 21 milliós bevételt jelent. • Az orgoványi Egyetértés Szakszövetkezet havonta 450—500 sertést vesz át tagjainak hizlaldájából és dolgoz fel késztermékké. • Dunatetétlenen és Hartán tésztaüzemet nyitott az Erdei Ferenc Tsz. Cérnametélt, tarhonya és nagykocka készül itt, amelyet a Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat'forgalmaz. A két településen százötven nő talált munkaalkalmat az élelmiszer-feldolgozóban.
