Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-14 / 192. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MUNKA KÖZBEN AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGVEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 192. szám Ára: 1,40 Ft 1983. augusztus 14. vasárnap A keceli Vegyes- és Épitőszövetkezetben 290-en dolgoznak, ebből 70-en bedolgozók. Az első féléves nyereségük elmaradt ugyan valamivel a tervezettől, szállítási problémák miatt, de ebben a hónapban már bőségesen pótolták. Termékeik több mint húsz százaléka közvetett export. Hamarosan elkészül egy 150 négyzetméteres új lakatosműhely, ahol présgépeket helyeznek el. Az idén Budapesten egy szakcsoportot is szerveztek épületek javítására, vasipari munkák helyszíni szerelésére. Az eddig eltelt rövid idő is azt bizonyítja, hogy ez jó ötlet volt, hiszen termelési értékük elérte a 16 milliót. Az ország határain túl is jól ismerik az itt készülő festékszórófülkéket, ezeknek gyártásával foglalkozik 1975 óta Farkas József lakatos csoportvezető. Munkatársaival együtt a Petőfi Sándor szocialista brigád tagja. Jó munkatársi kapcsolatáért, elismert precíz, jó munkájáért tagtársai a vezetőségbe is beválasztották. (Pásztor Zoltán felvétele) ■ K! PETŐFI NÉPE 9 Csokoládémasszába mártják a konyakban érlelt gyümölcsöt. Szövetkezeti élelmiszerüzemek (3. oldal) Bács-Kiskun mezőgazdasági szövetkezeteinek élelmiszer-feldolgozó ágazatai csaknem egyidősek a közös gazdaságokkal. A szükség hozta így, mert az állami élelmiszeripar szűkebb hazánkban máig sem volt képes utolérni a kertészeti termelés és az állattenyésztés fejlődését. A sorra felépült szakosított állattenyésztő telepek technikai vágó- hídjai alapozták meg a szövetkezeti húsfeldolgozás mai, regionális üzemeit. Borota, Orgovány, Tiszaalpár, Szabadszállás, Nagybaracs- _ ka. Szeretnie, Csávoly, Harta, Jánoshalma, Apostag, Foktő, Tataháza, f Vaskút. Imrehegy szövetkezeti vágóhídjai, húsfeldolgozói termékeikről ma már országszerte ismertek. A vaskúti vágott nyulat pedig ! külföldön is keresik. Szövetkezeti élelmiszer-feldolgozó üzemek tevékenysége egyikmásik ágazatban nélkülözhetetlen. Erről a munkáról készült képösszeállításunkat lapunk 3. oldalán találják olvasóink. Művelődés • irodalom • művészet (5. oldal) A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA Bács-Kiskun gazdasaga ás társadalma 1983 első félévében 1983 első félévében Bács-Kiskun megye gazdasági és társadalmi élete megközelítően a népgazdasági célkitűzéseknek megfelelően alakult. A különböző ágazatok eredményei a megyei sajátosságoknak megfelelően, helyenként eltérnek az országos átlagtól. Bács-Kiskun megye szocialista szektorában 1983 első felében 2421 millió forintot fordítottak beruházásokra, folyó áron 3,9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az üzembe helyezett új létesítmények értéke 2402 millió forint, ami 1,8 százalékkal több, mint 1982 azonos időszakában. Ipar A megye szocialista ipari termelése az év első hat hónapjában csaknem egy százalékkal Haladta meg az 1982. I. félévit. 1983 I. félévében a szövetkezeti iparban 5,4 százalékos, a minisztériumi iparban 0,4 százalékos volumenemelkedés mutatkozott, míg a tanácsi ipar termelése továbbra is 7 százalékkal elmaradt az egy évvel -korábbitól. A fontosabb nehéz- és könnyűipari cikkek többségénél a termelés nem érte el az egy évvel korábbit, emelkedés mindössze a mágneses hangrögzítőnél és a hidraglóbusznál mutatkozott, míg a lábbeli és parketta előállítása az 1982. I. félévi szinten alakult. A megye szocialista Ipara 63 és fél ezer főt foglalkoztatott, 1,6 százalékkal, illetve 2,1 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A csökkenés a nehéz- és könnyűipart érintette, az élelmiszeriparban a létszám szinte azonos maradt, míg az egyéb iparban 19 százalékos emelkedés következett be. Az év első hat hónapjában a megye szocialista iparában a termelékenység — az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján — 2,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelés bővülése teljes egészében a termelékenység javulásából származott. Az iparban foglalkoztatottak havi átlagbére mérsékelten. 2,8 százalékkal emelkedett. Építőipar A megye szocialista kivitelező építőiparának teljes termelése 1983 első felében 1,9 milliárd forint volt. Ez folyó áron 3,8 százalékkal több az előző év azonos időszakáénál. A saját építési-szerelési munka összehasonlítható áron 0,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit (országosan 2,8 százalékos csökkenés tapasztalható). Ezen belül a minisztériumi vállalatok 5,5 százalékkal többet teljesítettek a múlt év első félévinél, míg a tanácsi építőipar tevékenysége csökkent. A szocialista építőiparban 1983 első felében 10 ezer 776 főt foglalkoztattak, egytizedével kevesebbet az egy évvel korábbinál. A fizikai foglalkozásúak száma 11,3 százalékkal, (országosan 4,9 százalékkal) csökkent. Rész(Folytatás a 3. oldalon.) 9 Bács-Kiskunban az ipar egyik legnagyobb beruházása, a DUTÉP ablakgyárának építése még az idén befejeződik. A vállalat asztalosüzemében azonban már gyártanak ablakokat, még a magánlakás-építők ellátására is. Napkollektorok a madárvártán 9 Tanyai udvarokban is elképzelhető. (Karáth Imre felvétele) Szélkerék húzza, napsugár melegíti a vizet a Kiskunsági Nemzeti Park kondortói ornitológustáborában. A madárvártán, ahol nemcsak költséges, hanem tájromboló is lenne az elektromos léghálózat kiépítése, a természetes elemeket fogták munkára. Szélkerék működteti a csőkutat, s tölti fel a pusztai zuhanyozó tartályait vízzel, amit napkollektorok melegítenek. A hat tartály egyszerre 1200 liter 50—60 fokos fürdővizet szolgáltat a nyaranta itt táborozó hazai és külföldi madármegfigyelőknek, önkéntes madárgyűrűzőknek. Az ingyen sugarak hasznosítása egyben kísérleti célt is szolgál, ezért mindennapos az adatgyűjtés az energianyerésről. A tapasztalatok kedvezőek, a felfogott napenergia rendszeres használat mellett éjjel-nappal melegen tartja a fürdővizet. így a természetes energiától távol eső tanyákon, üdülőkben javasolják alkalmazását fűtésre, vízmelegítésre. Olyan kalappal köszönünk, amilyen van. Értjük ezt a meg-megújuló szólásunkat mostanában a munkaerőhelyzetre is. Arra, amely talán a legtöbb konfliktust váltja ki napjainkban. „Hogyan lehet — kérdezte valaki —, hogy nem készül annyi lakás, mint ahányra szükség volna? Miért nincs elég dolgozó a közlekedésben és a kereskedelemben? Szemetesek az utcák, piszkosak a vonatok. Hová tűntek a takarítók? Tucatnyi, ilyen és hasonló kérdést tesznek fel egymásnak az emberek. Tény, hogy a foglalkoztatás szerkezete nincs teljesen összhangban a társadalmi szükséglettel. Ennek csak egyik jele az idézett és feszítő hétköznapi jelenségek alkalmi csokra. Kihagytuk belőle az exportáló, üzemek művezetőinek szorongatott helyzetét. Nevezeten hogy tudják-e határidőre teljesíteni valamely műszaki berendezés, vagy alkatrész átadását — a minőség mellett a pontosságra is igényes — külföldi vevőnek a meglévő, kevés számú munkaerővel? Ha több dolgozónk lenne, jobban haL ladnánk — mondta nemrég egyikük. — De hát hóimét vegyek többet? Innét, a tenyeremből? Nem újkeletű gondok ezek. Mutatja ezt az is, hogy számos központi és helyi kezdeményezést tettek megoldásuk érdekében. Az országban elsőként Kecskeméten létrehozott munkaerő-szolgálati irodától azt várták, hogy rugalmas módszerekkel segít mozgásba hozni a munkaerő-tartalékot. Ez azonban, kitűnt, nem megy olyan könnyen. Az idei első félévben mindössze másfél ezren jelentkeztek itt munkára — noha az álláshelyek száma ötezer volt! Jó néhány vállalat kisebb-nagyobb összegeket fizetett be a helyi tanácsok e szolgáltatás költségeinek fedezésére .A MÁV Szegedi Igazgatósága például 30 ezer forintot adott. Adott — de úgyszólván alig kapott érte valamit, illetve valakit. Négyszáz emberrel ma is kevesebb a létszám a MÁV Kecskeméti Körzeti Üzemfö- nökség három megyét érintő vasútvonalain, mint amennyire valójában szükség volna. Nincs elég kocsivizsgáló, lakatos, felíró, forgalmi utazó, kocsi- rendező, váltókezelő, jegyvizsgáló és takarító. Üde színfolt nyáron a városi parkokat gondozó fiatalok kis csoportja. Néay—hatórás munkaidőben foglalkoztatják őket. Szomorú viszont, elkedvetlenitő, hogy ugyanakkor az utcát, több évtizede mindig ugyanaz a — hétrét görnyedt — utcaseprő takarítja, szorgalommal és kitartással. Nincs senki, nem lesz senki, aki majd átveszi kezéből a seprűt? Ne higgyük, hogy csupán ezt az egyetlen seprűt kell — képletesen szólva — átvenni a foglalkoztatás egészségesebb, a társadalmi szükségletekhez jobban igazodó szerkezetének átalakításához. Számos egyéb feladat vár megoldásra. Törődnek-e valóban eleget az üzemek, a vállalatok és az intézmények a belső foglalkoztatottság és általában a munka jobb megszervezésével? Csakugyan nyolcórás-e a 8 órás munkaidő? Hol van munkaerő- felesleg? Szeretnénk pontosan közlekedő, tiszta vonatokon utazni. Naponta takarított utcákon járni. Szeretnénk, ha több lakást építenének. Ha az export- munkák idejében elkészülnének. Am ehhez az kellfene), hogy a munkaerő mozgása, a felvevőképes, de hovatovább fékezésre kényszeritett foglalkozási ágazotok irányába, \ valamilyen módon gyorsuljon. ' Ez volna, ez lehetne á teljes körű foglalkoztatottság. Kohl Antal Készülődés az Alkotmány ünnepére Sport- és kultorális rendezvények, létesítmények átadása Szerte a megyében javában készülődnek Alkotmányunk születésének 34. évfordulója méltó megünneplésére. Ebből az alkalomból több helyen új létesítményeket avatnak, illetve szerényebb külsőségek között adnak át rendeltetésének. Ez utóbbi módon nyitja meg kapuit Kecskeméten, a Hunyadivárosban a 16 tantermes — napközi otthonos ebédlővel is ellátott —, valamint a négytantermes katonatelep! általános iskola. Mindkettőt augusztus 15-én veheti birtokba — egyelőre még csak a tantestület, hiszen a diákok vakációznak. Ugyancsak általános iskolát avatnak Kiskunfélegyházán, a Móravárosban. A tíztantermes oktatási intézményt augusztus 19-én adják át ünnepélyesen. Baján és Jánoshalmán új kereskedelmi létesítményeknek örvendezhetnek az ott lakók. A Sugovica-parti városban, a Bartók Béla utcában lakásvilágítási szaküzlet, a nagyközségben pedig vas-műszaki bolt nyilt'k augusztus 19-én. A városokban és számos községben a nagyszabású ünnepi (Folytatás a 2. oldalon.) Foglalkoztatottság
