Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-13 / 191. szám

C • PETŐFI NÉPE • IMS. »ugiuatiu IS. Rögtönzött sajtóértekezlet RonaLd Reagan amerikai elnök csütörtöki nyilatkozatában gya­korlatilag jogot formált az ame­rikai csapatok bevetésére a világ bármely térségében. Az Egyesült Államok „biztonságát érintő fe­nyegetésekre” adott válasznak nevezte az amerikai fegyveres erők bevetését „a világ kényes pontjain”, és úgy .vélekedett, hogy ez nem jelenti az amerikai kül­politika militarizálását. A .tízperces rögtönzött fehér házi sajtóértekezleten elmondot­takból kiderült, hogy az ameri­kai „élettér-elmélet” gyakorlati­lag az egész világot felöleli­Az elnök úgy vélekedett, hogy a Közép-Amerikában és Afriká­ban tartott amerikai hadgyakor­latok, valamint az amerikai ten­gerészgyalogosok libanoni jelen­léte sem jelent „világcsendőri szerepre" való törekvést. A csádi helyzettel kapcsolat­ban kinyilvánította, hogy Csád alapjában Franciaország „befo­lyási övezetébe” tartozik, ezért az Egyesült Államok ott nem avatkozik be közvetlenül hadse­regével. (Az Egyesült Államok eddig 25 millió dollár rendkívü­li katonai segélyt utalt ki gyors fegyverszállítás formájában a csádi kormánynak.) Hozzátette azonban, hogy az Egyesült Álla­mok és Franciaország „széles kö­rű konzultációkat" folytat a csá­di kérdésről. Kijelentette: nincs tudomása arról, hogy francia— líbiai tárgyalások kezdődtek vol­na Csád ügyében. Tiltakozási nap Chilében ChUeiek százezrei tüntettek csütörtökön Santiago- ban és az ország más városaiban a katonai diktatúra ellen. A rendőrterror öt ember életét kö­vetelte. A hatóságok már korábban hírzárlatot rendeltek el, a főváros környékét szerda este 18 000 főnyi rendőr zárta le, a tereken és más stra­tégiai pontokon géppuskás egységek és páncélo­sok foglaltak el harci állásokat. Santlagóban az iskolák többsége reggel nem kezdte meg a tanítási, az üzemek nagy részében akadozott a termelés, az üzletek zárva maradtak, nem közlekedtek az autóbuszok. A hatóságok a fővárosban és más nagyobb városokban 12 órás kijárási tilalmat rendeltek el, ennek ellenére egész nap tartottak a tüntetések. Santlagóban a külvá­rosi kerületekben, sőt magában a központban Is barikádokat emeltek. A rohamrendőrség több he­lyütt fegyverét használta az összegyűlt tömegek szétoszlatására. Az esti órákban a lakosok az immár hagyomá­nyossá vált módon juttatták kifejezésre lillokozá- íukat a rémuralmi rendszer ellen: lábasokkal csap­tak koncertet, amihez az autósok tülkölése csatla­kozott. A rendőrök nem kímélték az eseményekről tudósító külföldi újságírókat sem. Mint a DPA nyugatnémet hírügynökség jelentette, a nemzeti könyvtár épülete előtt a rendőrök ököl csapások kai támadtak az ZDF nyugatnémet televíziós társaság forgató csoportjára, filmjeiket elkobozták, a kame­rákat összetörték. A késő esti órákban a fővárosban épített bari- Kádoknál közelharc robbant ki a tiltakozók töme­gei és a rendőri egységek között. A Reuter úgy tudja, hogy a golyók legalább öt tüntető életét oltották ki, harmincat pedig megsebesítettek. Az erőszak halálos áldozatai között van egy tízéves gyermek is, akit a belvárosban lőttek agyon. Chilében csütörtökön a negyedik országos tilta­kozási napot rendezték meg idén május óta. A megmozdulásokat kereszténydemokrata, szociál­• Santiagóban rendőrök hurcolják el az egyik tüntetőt. demokrata és radikális szocialista ellenzéki politi­kusok szervezték. Latin-amerikai megfigyelők vé- leményc szerint a chilei diktatúra tízéves fennál­lásának legválságosabb napjait éli. Elemzők kü­lön kiemelik azt a tényt, hogy a rendszer ellenfe­leihez csatlakoztak a polgári osztály széles rétegei is. Ezt mutatja, hogy csütörtökön heves tüntetések voltak és barikádok jelentek meg a főváros előkelő negyedeiben is. PR A V DA-KO MM E NTÁR Amerika jelen legyen? A „Neokolonializmus segélyek álarcában” című kommentárban Vszevolod Ovcsinnyikov, az Egye­sült Államok látszólag jótékony célú segélypolitikáját elemezve rámutat: maga Shultz külügymi­niszter mondta el nem egyszer, hogy a segélypolitika az Egyesült Államok külpolitikájának fontos eszköze. Nem csupán azért, mert egy sor stratégiai fontosságú nyersanyagból az Egyesült Álla­mok szükségletének jelentős ré­szét éppen a segélyekre szoruló fejlődő országokból importálja, hanem azért. is, mert éppen Ázsián, Afrikán és Közép-Ameri - kán halad át — a miniszter sza­vaival — „a globális destabilitás vonala", más szóval a nemzeti- felszabadító mozgalmak harcának frontja. Weinberger hadügyminiszter ennél is nyíltabban fogalmazott. Szerinte az amerikai segélyek fő célja egyrészt azon országok tá­mogatása, amelyek nyíltan szem- benáilnak a Szovjetunióval és szövetségeseivel, .másrészt annak elősegítése, hogy ezek a rezsimek gondoskodni tudjanak saját bel­biztonságuk fenntartásáról. így a segélyek útján az Egyesült Ál­lamoknak módjában áll elősegí­teni külföldi támaszpontjainak fenntartását, az adott országok fegyveres erőivel való együttmű­ködését, s azt, hogy Amerika el­jusson és jelen legyen a világ egy 3or, számára stratégiai fon­tosságúnak tekintett térségébe. A neokolonialista törekvések­ben előkelő helyet foglal el Kö- zép-Amerika három országa — Salvador, Honduras és Guate­mala. A három országnak nyúj­tott segélyösszegeket a nemzet- biztonsági tanács titkos jelenté­se szerint 1984-től jelentősen nö­velni szándékozik Washington^ S hogy mindez nem utolsósorban a térség haladó mozgalmai ellen irányul, bizonyítja, hogy a leg­nagyobb összegre — 120—140 mil­lió dollárra a belső nemzeti fel­szabadító mozgalommal harcoló salvadori rezsim számíthat, és Washington továbbra is jelentős támogatást nyújt — titokban — a nicaraguai sandinista kormány ellen küzdő erőknek. FELSŐ-VOLTA A százados intézkedik Thomas Sankara százados, aki a múlt héten jutott hatalomra Fel­ső-Voltában közölte, hogy országa a szomszédos államokkal való kapcsolatok erősítésére törekszik, anélkül, hogy „bármilyen nyomást gyakorolna rájuk ... Sankara százados a Pana pánafríkai hírügynökségnek nyilatkozott. Sankara mindenek előtt Malit említette, amellyel határvitája van Fel­ső-Voltának. Ezt a kérdést — mondta Sankara — „szeretpé gyorsan és békésen megoldani. Sankara egyébiránt közölte: Felső-Volta azért zárta le korábban határait a szomszédos államokkal, hogy „megóvja térségük békéjét és alapvető érdekeit”. A határokat péntektől kezdve részlegesen újból megnyitják. Lengyelországi amnesztia A közelmúltban hozott amnesz­tiámén delet értelmében Len.gyel- országban augu^etus 10-ig össze­sen 795 embert-bocsátottak sza­badon — közölték a varsói igaz­ságügyi minisztériumban. Közülük 400-at a szükségálla­pot előírásainak megsértése, po­litikai jellegű bűncselekmé­nyek. sztrájkban vagy tünteté­sekben való részvétel miatt ítél­tek el, vagy vettek ideiglenesen őrizetbe. A többiek köztörvényes bűnözők voltak. Augusztus 10-ig bezárólag a polgári bíróságok összesen 4250 személy kegyelmi kérvényét hagy­ták jóvá. Közülük 575-en politi­kai jellegű bűncselekményeket' követtek e'1. A katonai bíróságaik 811 személyt részesítettek közke­gyelemben. A bíróságok, az ügyészségek, valamint az egyéb igazságszolgál­tatási szervek augusztus 10-ig több mint 6000 embert részesítet­tek amnesztiában. Ez a szám magában foglalja az említett szabadon engedett sze­mélyeken kívül azokat is, akik­nek büntetését megfelezték. A felekezeti demokrácia országa A csöpp Libanon — területe mindössze 10 000 négyzetkilomé­ter, akkora, mint két közepes nagyságú magyar megye — a vi­lág egyetlen olyan országa, ahol a közjogi méltóságokat és a parlamenti mandátumokat úgy­nevezett vallási kulcs alapján osztják el tucatnyi felekezet kö­zött. A felekezeti választóvona­lak olykor egybeesnek a politikai választóvonalakkal, olykor éle­sen elkülönülnek tőlük. Hogyan alakult ki ez a sajátos helyzet? Melyek a főbb vallási-politikai csoportok, amelyek oly gyakran szerepelnek a sajtóban? A kiátkozott maroniták Libanon egy része hegyvidék. Az úgynevezett Libanon-hegy- ség, amely Bejrút fölött kezdődik, mintegy 4000 négyzetkilométer területű. Ez az alig járható hegy­ség a történelem során minden­kor menedékül szolgált az üldö­zött kisebbség számára. A VII. század elején, még az arab hó­dítás előtt, ide menekültek a Bi­zánc által üldözött keresztény maronila szekta tagjai. A maro­niták — nevüket a szekta-alapí­tó Marun pátriárkáról kapták — a keresztesháborúk idején segít­séget nyújtottak a hódítóknak, s ezzel kiérdemelték vallási reha­bilitálásukat. Később, a gyarma­tosítás korában Franciaország , vállalta fel libanoni „keresztény véreinek" támogatását. Keresztény kormányzó irányí­totta, s a törvényhozó testületben többséghez jutottak a kereszté­nyek. pontosabban a nagyobb részüket képviselő maroniták. Amikor pedig az első világhábo­rú után Libanon és Szíria fran­cia mandátum lett, Párizs 1920- ban a maroniták érdekében, Szí­riából önkényesen Libanonhoz csatolta a zömmel mohamedánok­iak ta Bejrútot, a partvidéket és a Bekaa-völgyet. Így lett a ko­rábbi 4000 négyzetkilométeres Kis-Libanonból a mai „Nagy- Libanon”. Vallási aritmetika A mohamedán lakosság azon­ban tiltakozott ez ellen, ezért ké­sőbb, 1943-ban sajátos kompro­misszumra került sor. A moha­medánok lemondtak arról, hogy visszatérjenek Szíriához, a ma­roniták viszont beleegyeztek a francia csapatok távozásába és a függetlenség kikiáltásába Egyúttal megállapodtak az úgy­nevezett felekezeti demokrácia alapelveiben. Az 1932-ben megtartott, kétes értékű népszámlálás alapján úgy döntöttek, hogy az ország­ban 6:5 az arány a keresztények javára. (Napjainkban — óvatos becslés szerint — a lakosság 35 százaléka a keresztény és 65 szá­zaléka a mohamedán). Mégis, az egyezség értelmében a köztár­sasági elnök, a hadsereg és a rendőrség vezetője mindenkor maronita, a miniszterelnök szun­nita mohamedán, a parlament elnöke pedig síita mohamedán. A parlamentben többség illeti meg a keresztényeket. A köztársasági elnök ma is maronita, Amin Dzsemájel sze­mélyében. A Dzsemájel-klán a legjelentősebb maronita pártra, a falangistákra támaszkodik, de vannak olyan nagycsaládok, Il­letve klánok, amelyek szemben- állnak vele. Ilyen az északi Zghorta városában a volt köz- társasági elnök Szulejman Franzsié. Az 6 fiát — a maroni­ta közösségen belüli egyedura­lom megszerzése érdekében — 1978-ban meggyilkoltatta a Dzsemajel-család. A keresztény Franzsié azóta Dzsemájelék es­küdt ellensége. Magánhadsere­gével csatlakozott az ellenkor­mányhoz, amely júliusban Szí­ria támogatásával alakult meg a nemzeti érdekeket kiárusító, Izraellel együttműködő Dzsemá- jel-kormány ellen. Drúzok végveszélyben? Az ellenkormány vezető ereje a drúz közösség. A drúzok a tér­ség egyik legsajátosabb moha­medánszektája. A XI. században ugyancsal az üldöztetés elöl me­nekültek a libanoni hegyekbe. Nevüket ad-Darazi perzsa teoló­gustól kapták: ő volt a XI. szá­zad elején élt al-Hakim, az. őrült egyiptomi síita kalifa házi filo­zófusa. A vallási tébolyban szen­vedő al-Hakim kíméletlenül ül­dözte a keresztényeket és az is­teni bölcsesség reinkarnációjá­nak tekintette magát. Hívei máig szentül hiszik, hogy „a kalifa nem halt meg, csak elrejtezett az időben”, s hogy egy szép na­pon majd visszatér a földre. A libanoni hegyekben a dru- zok szinte állandóan viaskodtak a maronitákkal. A török uralom idején, a XVII. században veze­tőik megkapták a Libanon emir- je címet. A francia beavatkozás nyomán, majd a gyarmatosítás idején elnyomták őket. Aligha véletlen, hoRy a húszas évek vé­gén ők robbantották ki a nagy felkelést, ázzál a céllal, hogy Libanon térjen vissza Szíriához. A drúzok vezették az 1958-as polgárháborút az Eisenhower- elvet elfogadó maronita elnök ellen. Az 1965—66-os polgárhá­ború idején a palesztinokkal váll­vetve harcoltak a keresztény jobboldal ellen. Most ők kezde­ményezték a hazafias elle'nkor- mány megalakítását. Az indí­ték: Izrael a meghirdetett csa­patátcsoportosítás jegyében ki­vonja alakulatait a Bejruttól délkeletre fekvő Suf-hegységből, a drúzok fellegvárából, s ha oda bevonul a falangisták-irányította libanoni hadsereg, a drúzok vég­veszélybe kerfRnek. A mintegy 350 000 libanoni druz zöme a Dzsumblatt-család által vezetett Haladó Szocialista Párt híve. Az Arszlan-családot támogató ki­sebbség Izraellel rokonszenvezik. Mohamedán színkép Említettük, hogy a mai Liba­non lakosságának zöme mohame­dán. A mohamedánok mintegy fele szunnita, a másik fele siita. A mohamedán közösség politi­kailag sokrétű. Vannak olyan csoportok, amelyek rokonszen­veznek Szíriával és szemben- állnak a Dzsemájel-kormánnyal. Mások viszont — az „ellenségem ellensége a barátom” elv alap­ján — hajlandók támogatni a maronita vezetőket Szíriával szemben. A szunnita mohamedá­nok egyik elismert vezetője, Ra- sid Karami volt miniszterelnök, szintén tagja az ellenkormány­nak. A síiták, akiknek száma meghaladja az egymilliót, a társadalmi ranglétra legalacso­nyabb fokán állnak. Egyenjo­gúságért küzdő szervezetük, az Amal (Remény) több csoportra oszlik; mind többen rokonszen­veznek az iráni forradalommal és Khomeinivel. Az ellenkormányban tehát együtt vannak maroniták, dru- zok, szunniták. Együtt, de kü- lön-külön szervezetben. Van­nak azonban olyan libanoni pár­tok, illetve szervezetek, ahol nincs különbség mohamedánok és keresztények között. Ilyen a Libanoni Kommunista Párt, a Palesztin Kommunista Párt és a PFSZ több marxista szervezete. Makai György Emlékezés Andrásfi Gyulára Andrásfi Gyula, a magyar mun­kásmozgalom kiemelkedő szemé­lyisége születésének 75. évfordu­lója alkalmából koszorúzást ün­nepséget rendeztek pénteken a Mező Imre úti temetőben levő sírjánál. Andrásfi Gyula az 1930-as években tagja volt a Kommunis­ták Magyarországi Pártja Buda­pesti Bizottságának; a felszaba­dulás után felelős állami és párt- tisztségeket (töltött be, itovábbá diplomáciai szolgálatot teljesített. Sírjánál az MSZMP Budapesti Bizottsága nevében Borbély Gá­bor, a pártbizottság titkára és Kurucz Imre, a pártbizottság vég­rehajtó bizottságának tagja, a TIT főtitkára, a Magyar Ellen­állók, Antifasiszták Szövetségé­nek képviseletében Földes László, a szövetség országos bizottságá­nak tagja és Németh János, a szövetség tagja, a Külügyminisz­térium részéről Garat Róbert mi­niszterhelyettes és Nov&k György, a minisztérium pártbizottságának titkára, az MSZMP II. kerületi Bizottsága nevében Kárász Győ­ző, a pártbizottság tagja, a II. kerületi tanács képviseletében Halász Tibor, elnökhelyettes, az MSZMP IV. kerületi Bizottsága részéről pedig Závori László első titkár és Ignácz János, a párt- bizottság tagja koszorúzott. Elhelyezték a megemlékezés vi­rágait a családtagók és a volt harcostársak is. Békekutatók konferenciája Győrött rendezi meg X. konfe- " lencíájat a Nemzetközi Békeku­tató Társaság, az IPRA. Amint azt tegnap, a Pressinform buda­vári székházában megtartott saj­tótájékoztatón Simái Mihály aka­démikus, az előkészítő bizottság elnöke elmondta: a nemzetközi szervezet húsz évvel ezelőtt jött létre, s célul a békekutatások meggyorsítását, a világ különbö­ző térségeiben kialakult konflik­tus helyzetek feloldási lehetősé­geinek megteremtését tűzte ki. Simái Mihály a továbbiakban arról szólt, hogy az augusztus 29-én kezdődő, s négy napig tartó tanácskozásra a világ számos or­szágából csaknem 250 résztvevő érkezik, A plenáris üléseken át­tekintik a békekutatás időszerű feladatait, s meghatározzák a so­ron következő tennivalókat. Az előadásokon főként arra keresnek majd választ, hogy az elméleti kutatásók eredményei mennyiben és miként járulhatnak ho//á a békemozgalmak új fejlődési sza­kaszának megerősítéséhez. Szó lesz arról is, hogy — a jelen nemzetközi eseményeinek isme­retében — milyen tendenciák vál­hatnak uralkodóvá a kilencvenes évek külpolitikájában. A plená­ris üléseket követően nyolc szek­cióban folytatja tovább munkáját a békekonferencia. A 'konferencia ideje alatt kü­lön tanácskozáson vitatják meg az emberiséget leginkább foglal­koztató kérdéseket a női békekuta­tók. Hazánk megnövekedett poli­tikai és tudományos tekintélyé­nek. bizonyítéka, hogy az IPRA hazánkat kérte fel e nagy fon­tosságú konferencia megrendezé­sére — hangsúlyozta Simái Mi­hály. (MTI) Munkásfiatalok találkozója A KISZ Központi Bizottsága augusztus 26—28-án Debrecenben rendezi meg első ízben a munkás- fiatalok országos találkozóját — jelentették be tegnap a KISZ KB székházéban megtartott sajtó- tájékoztatón. A találkozóra mint­egy 2 ezer fiatalt, várnák az or­szág minden részéből. Hajdú-Bi- har megyéből és Debrecen üze­meiből pedig 8000 fiatal kapcsoló­dik ibe a programokba. Mint Szilágyi Antal, a KISZ KB Ifjúmunkás és Mezőgazdasá­gi Fiatalok Tanácsai titkárságá­nak vezetője elmondta: a munkás- fiatalokra vonatkozó, .tavalyi központi bizottsági . határozat szellemében született a találko­zó gondolata. A rendezvény egyik célja, hogy demonstrálják a mun­kásfiatalok tettrekészségét, egy­ségét. A résztvevőknek lehetősé­gük nyílik arra, hogy megismer­kedjenek a .megye élvonalbeli ipa­ri és mezőgazdasági üzemeivel, az ott élő fiatalokkal. • Ágazati tanácskozásokra, fóru­mokra, szekcióülésekre Is sor ke­rül'. Ezeken az értekezleteken a szaktárcák vezetői adnak tájékoz­tatást a hatodik ötéves terv idő­arányos végrehajtásáról és a to­vábbi feladatokról. Elemzik majd a fiatalok helyét, feladatait a ter­melési mozgalmakban, a pálya­kezdés gondjait, a szocialista bri­gádverseny tapasztalatait, a KISZ- és a szakszervezetek együttmű­ködését, az ifjúsági érdekvédelmi munkát. Az ifjúságpolitikai fó­rumon a KISZ Központi Bizott­ságának vezetői válaszolnak az ifjúságpolitika, a KISZ szerve­zeti életének időszerű kérdéseire; szó lesz a KISZ-nek a gazdasá­gi építőm unkában való részvé­teléről. s az állami ifjúságpoliti­ka továbbfejlesztéséről. A résztvevők a szakmai prog­ramok mellett lehetőséget kap­nak a kikapcsolódásra, az ország­rész kulturális, természeti érté­keinek megismerésére. A talál­kozó idején játékos sportverse­nyeket, vetélkedőket is tarta­nak. Az Arany Bika Szálló Bartók- termében Ötlet ’83 címmel inno­vációs kiállítást rendeznek, s egyebek között a Termeltetők Tanácsával közreműködve be­mutatják az importtermékek he­lyettesítésére született ötleteket, s azokat a termékeket is, ame­lyekre .gyártó kerestetik. A rendezvény ideje alatt mű­ködő iifjúságolitikai klubban meg­rendezik az üzemi lapok fiatal újságíróinak tanácskozását. Au­gusztus 26-án, 27-én alkalmi pos­tahivatal működik majd, a deb­receni rádióamatőrklub pedig ki­települt rádió adó-vevő állomást üzemeltét, s a hívásokat vissza­igazoló lappal ismeri el a KISZ megyei bizottsága. (MTI) Öntözéssel nagyobb hozam (Folytatás az 1. oldalról.) talékotják a nagyüzemi és a ház­táji állattartás számára szükséges eleséget a szabadszállási Lenin Tsz-ben. A Kiskunság igen jelen­tős gabona- és zöldségnövény­termesztő szövetkezetében az idén is rendszeresen öntöztek. Át­lagosan 200 milliméter csapadék­nak megfelelő vizet locsoltak a másodvetésű kultúrákra, vala­mint a szárazságtól sanyarga­tott kertészeti és szántóföldi nö­vényekre. Számottevő a konzerv­ipari célra szánt csemegekukori­ca is, amelynek szármaradvá­nyát, csuháját silótakarmánynak gyűjti össze a szövetkezet. A gyepre 60 millimétert öntöztek ki. Végeredményben Szabad­szálláson — akárcsak Kalocsán — szintén az öntözéses gazdálko­dás a kulcsa a fűhozam növelé­sének, a másodnövény-termesz- tés, a melléktermék nagyobb ará­nyú felhasználásának. Célszerű lenne, ha a gazdasági szabályo­zók ez irányban is hatnának. Ez alapozná meg az öntözés széles körű alkalmazását, a termesztés biztonságát, a középtávú tervben meghatározott követelmények teljesítését. K. A. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Sárközi Gyula IBV-gyöztes Szép magyar siker született Leningrádban, a szocialista országok fiatal atlétáinak Ifjúsági Barátság Versenye pénteki zárónapján. A 3000 méteres síkfutásban Sárközi Gyula szerezte meg a győzelmet, 8:16.82 perces idővel. A legtöbb aranyérmet — 22-t — a Szovjetunió gyűjtötte, Bulgá­ria 6, az NDK 3, Kuba, Románia és Csehszlovákia 2—2, Magyarország 1 elsőséggel zárt. Tóth László-emlékvcrseny A Tóth László sakk emlékversenyen tegnap, az 5 fordulót bonyo­lították le. A nagymesterverseny lapzártáig befejeződött játszmái: Székely—Grószpéter döntetlen. Hazai—Eslon (lapzártakor még tar­tott), Horváth—Lukács döntetlen, Garcia—Plachetka (lapzártakor mésg tartott), Bárczai—Zajcsik 0:1, Mihajcsisin—Károlyi (lapzártakor még tartott).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom