Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-03 / 182. szám

IDŐJÁRÁS várható időjárás ma estis: ország- szerte gyakran lesz erősen felhős vagy borult az ég, és bárhol számítani le­het esőre, záporra, zivatarra. A nappali felmelegedés gyengül. A legmagasabb nappali hőmérséklet északnyugaton 22 és 25, délkeleten 25 és 30 fok között valószínű. A Balaton vizének hőmérséklete II órakor Siófoknál 24 fok volt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 182. szám Ára! 1,40 Ft 1983. augusztus 3. szerda Törekvés az ellátás Ioi/ÍÍQCQrQ Építési kedv J** * **'<*^*** és anyagkínálat Tavaly 1384 hitelkérelem érkezett az OTP megyei igazgatóságára, s összesen 258 millió forint volt a családi ház építéséhez igényelt bankkölcsönök összege. Idén már az első félévben 1673 kérvény fu­tott be, összesen egymilliárd-háromszázmillió forintos igénnyel. Szambán és összegben egyaránt szembetűnő a különbség. A szociál­politikai kedvezmény kiterjesztése a családi ház építőire, a hitelha­tárok emelése egyértelműen növelte megyénkben is áz építési kedvet. A kedv azonban nem elég, még akkór sem, ha a pénz minden anyagra összejött. Ahhoz,, hogy az épületek elkészüljenek, legalább százféle épületanyagra van szük­ség Kereslet, építési kedv tehát van. De milyen a kínálat, a vá­laszték? Erre kértünk választ az Alföldi Tüzelöszer és Építőanyag- kereskedelmi Vállalat kereskedel­mi igazgatójától. Búza Endrétől. — Telepeink három megyét lát­nak el anyaggal. A leggyakrab­ban a nyílászárók és a cserép sze­repel a hiánycikkek között. A ru­galmasságot szolgálja az az új in­tézkedés, amely a vállalatok ha­táskörébe helyezte a gyártókkal való szerződés jogát. Korábban ezt a TÜZÉP Egyesülés végezte. (Folytatás a 2. oldalon.) O A hagyományos építőanyagok a kelendőbbek, pedig sok új, kor­szerű is van helyettük — állítják a TÜZÉP-en. Táppénzről, ügyvitelkorszerűsítésről A megyében tavaly 91 millió 400 ezer forinttal többet költöt­tek társadalombiztosítási kiadá­sokra. mint az előző esztendőben. Emelkedett a családi és a jöve­delempótlék A két évvel ezelőt­ti 666 millió 300 ezer helyett 1982-ben mar 686 millió 400 ezer forint* volt ennek a két szolgál­tatásnak az összege. Ebből több mint 18 millió forintot kisiparo­soknak. magánkereskedőknek és különböző kistársulasok tagjai­nak fizettek. A táppénz tavaly 298 millió 300 ezer forint volt — szemben az 1981. évi 277 millió 700 ezer forinttal. Az egyéb jut­tatásokat is alapul véve, Bács- Kiskun megye lakossága a múlt esztendőben 4 milliárd 418 mil­lió 600 ezer forint társadalom- biztosítási ellátásban részesült. Az idei első félévben az eltelt idővel arányosak ezek az állami kiadások. Változatlanul magas viszont a táppénzesek száma. A tavalyelőtti 9430-cal szemben 1982-ben már kilencezer-nyolc- százhúsz.an kaptak átlagosan na­ponta táppénzt. A helyzet ez év­ben sem javult. Az. indokoltnál több a munkahelyekről rövidebb ideig, két-három napig hiányzó dolgozó, akinek egy-három nap alatt gyógyuló betegsége esetén közvetlenül a munkáltatók fi­zetnek táppénzt. Oka a romló táppénzhelyzetnek az is, hogy az üzemi balesetek megelőzésé­re több munkahelyen még min­dig nem fordítanak elég gondot. Gottlieb József, a SZOT Tár­sadalombiztosítási Főigazgatósá­ga Bács-Kiskun megyei Igazga­tóságának vezetője1 szerint a je­lenlegi egészségügyi helyzetből és az üzemegészsegügyi ellátás­ból nem következik, hogy a táp­pénzes állomány az említett mér­tékben növekedjék. Gond, hogy a vállalatok, az üzemek, a szö­vetkezetek és az intézmények társadalmi munkában nem vál­lalják beteg dolgozóik ellenőr­zését. Ezek es más problémák, mint például az évről évre vál­tozó keresetek és a táppénz va­lóságosabb megközelítésének szükségessége, úgy tűnik, megér­lelik a feltételeket a táppénz- rendszer korszerűsítéséhez. A megyei igazgatóság egyéb­ként igyekszik eleget tenni ez­után is a társadalombiztosítás mai feladatainak. A kormányzat kiemelt beruházásként kezeli a számítógépes ügyviteli munka bevezetését. A gyorsabb és pon­tosabb adatfeldolgozás kísérle­teibe az igazgatóság még 1972- ben bekapcsolódott. Ennek ered­ményeként elektronikus mód­szerrel állapítják meg a nyugdi­jak összegét és hasonlóképp bo- csájtják ki az erről szóló hatá­rozatokat is. Az ügyviteli tevé­kenység további korszerűsítését jelenti a Microorient System szá­mítógéppel idén ősszel kezdődő kisérletsorozat. Ez a gép a leg­fejlettebb szovjet számítástech­nikai tapasztalatok alapján ké­szült. A korszerű feldolgozó mód­szerek hozzájárulnak ahhoz, hogy a felemelt összegű nyugdi­jakat, a 45 550 egy- és kétgyer­mekes családot érintő — július l-től ugyancsak nagyobb — csa­ládi pótlékot és más járadékot jókor, a várt időben kapják meg a címzettek • K—1 SZÜRETI ELŐKÉSZÜLETEK Növelik az exportot fi> Az iU&mi eaxÜMS&z Ipar­A szüreti felkészülés egyik feltétele a pincék, tárolóhelyek elő­készítése; u tavalyi bor — elsősorban külföldön történő — érté­kesítése. Szinte valamennyi borászattal foglalkozó mezőgazdasági nagyüzem igyekszik a tervezettnél Többet exportálni, de még így is sok bolyén gond lesz a termés elhelyezése. A szőlőültetvények­ben edd g viszonylag kevés kart tett az aszály. Jégkár csak a ba­jai járásban érte a termést. Számos mezőgazdasági üzemben épí­tenek állami támogatással új tárolót - a termés elhelyezésének könnyítésére. • ­Amerikai fegyverek Csádnak WASHINGTON Az Egyesült Államok — csat­lakozva Franciaországhoz — lég­védelmi fegyvereket szállít a csádi kormánynak — jelentette be az amerikai külügyminiszté­rium. A döntést állítólagos' Líbiai bombázásokkal indokolták. Az amerikai hadügyminiszté­rium hétfőn megerősítette, hogy készültséget rendelt el a líbiai partok közelében tartózkodó „Eisenhower” repülőgép-anya­hajón. Líbia erélyesen cáfolta a csá­di célpontok ellen líbiai repülő­gépek által végrehajtott táma­dásokról szóló híreszteléseket. A kilátásba helyezett ameri­kai segítség szállítóeszközöket és egyéb katonai felszereléseket is magában foglal. Mint John Hughes külügyminisztériumi szó­vivő közölte, Washington kon­zultációkat kezd Franciaország­gal és más — főként afrikai — államokkal a csádi hadihelyzet­ről, és ezek alapján alakítja majd ki segélyprogramját. Ro­nald Reagan elnök és George Shultz külügyminiszter a hét folyamán tanácskozik Mobutu Sese Seko zairei elnökkel. Zaire — mint ismeretes — közvetlenül is részt vesz a csádi harcokban a kormánycsapatok oldalán. Népművelők tanfolyama Baján Hétfőn Baján, a Kenyeres Jú­lia Kollégiumban megkezdődött a Bács-Kiskun megyei népművelők ötnapos nyári tanfolyama. Gija Jánosnak, az Erdei Ferenc Műve­lődési Központ igazgatójának megnyitó szavai után Fodor Pé­ter, az MSZMP Központi Bizott­ságának munkatársa tartott elő­adást a közművelődés irányításá­nak feladatairól. Délután a részt­vevők Tóth Jánosnak, a Népmű­velési Intézet igazgatóhelyettesé­nek szavai nyomán bepillantást nyerhettek a nyugati államok felnőttoktatásába, népművelésé­be, közművelődésébe. Az elő­adást konzultáció követte. Tegnap már a Bács-Kiskun megyét érintő kérdések kerültek terítékre. Elöljáróban Soft Eva, a megyei tanács művelődési osztá­lyának osztályvezető-helyettese számolt be a megye közművelő­désének helyzetéről és feladatai­ról. Ezt követően a népművelők dr. Major Imrével, a Bács-Kis­kun megyei Tanács elnökhelyet­tesével találkoztak. Kérdések so­kasága hangzott el, legtöbben a közigazgatás átszervezésével, az integrációval kapcsolatos dolgok iránt érdeklődtek. A program délután kerekasztal-beszélgetés- sel folytatódott, ahová a megyei közművelődési intézmények ve­zetői voltak hivatalosak. A nyári tanfolyam ma délelőtt a kulturális demokráciával fog­lalkozó előadással kezdődik, majd ezt a Bács-Kiskunban folyó kí­sérletek és kezdeményezések be­mutatása követi. Jelentős exportfeladatot szeret­ne megvalósítani a Keeskemét­Szi'krai Állami Gazdaság, ahon­nan a legtöbb palackos és hordós italt a Szovjetunióba és az NDK- ba szállítják. A nyugati országok­ba összesen 8700 hektoliter áru kerül. A gazdaság vezetőitől ka­pott információk szerint, a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat és az ÁGKER KFT ered­ményesen segít a piackutatásban, a külföldi vevőkor bővítésében. Lassítja viszont a szállítást a va­gon- és a tartátyhiány. A gazdaság gyümölcslevet is exportál. Ügyintézője annak a társaságnak, amely citrom-, na­rancs- és grape-fruit juice-t tölt műanyag flakonokba. A teljesítmé­nyeket állandóan növeli, a piac­ra küldött áru mennyisége már 00 százalékkal emelkedett, de még így sem tudják az igényeket ki­elégíteni. További fejlesztére lesz szükség. A citrusfélék helyett ha­zai gyümölcsleveket .is szállítanak a külföldi partnernek. Eddig több mint egymillió palack hagyta el az országot. AZ Izsáki Állami Gazdaság is a tervezettnél többet szállít ter­mékeiből a szocialista országokba. Augusztus elsejéig a2 előirány­zottnak 70 százalékát teljesítette. A tőkés államokba mintegy 15 százalékkal többet szeretnének küldeni. Ugyancsak panaszkodnak a vagon- és tartályhiányra. A Helvéciái Állami Gazdaság szintén emelte az exportkontin­gensét. Több mimt 5 millió palack bort és vermutot értékesít. A ki$- kunmajsai Jonathán Termelőszö­vetkezettel együtt pedig meggyből készült italokat juttat külföldre. Az egész évi kötelezettségét ok­tóberig teljesíti, ettől kezdve már — ha sikerül új piacokat szerezni — további készleteket értékesíte­nek. > A Kiskunhalasi Állami Gazda­ság időarányosan teljesítette ex­porttervét. A nyugati országokba folyamatosan szállítják a bort, s igyekeznek betartani a rendkívül igényes vásárlók minőségi (köve­telményeit. A szocialista országok közül a Szovjetunió és az NDK a legjobb vevő, a nyugatiak kö­zött Anglia vezet. K. S. Magyar orvosok világ­találkozója Tegnap Budapesten megkezdő­dött a világ magyar orvosainak első szervezett találkozóját jelen­tő tudományos tanácskozás. Programja négynapos. Huszonkét országból érkeztek óhazájukba az orvostudományok magyar szár­mazású művelői, hogy a gyógyá­szat, az orvosképzés több száz itt­honi képviselőjével együtt föl­mérjék azokat az eredményeiket, amelyekkel hozzájárultak az or­voslás egyetemes fejlődéséhez. A találkozót közösen hívta össze és- védnökséggel is patronálja a Ma­gyarok Világszövetsége, a Ma­gyar Tudományos Akadémia, va­lamint a Magyar Orvostudomá­nyi Társaságok és Egyesületek Szövetsége. A megnyitó ünnep­séget az Akadémia székhazában tartották, ahol a program során plenáris üléseken és szekciókban hangzik el várhatóan mintegy 150 tudományos előadás a gyó­gyítás történeti témáiról, elméle­ti kérdéseiről, az orvosi kutatá­sokról és gyakorlati 'tapasztala­tokról. Az első plenáris összejövetelen Zoltán Imrének, a MOTESZ el­nökének bevezető szavai arról szóltak, miért fontos ez a nem­zetközi jellegű magyar rendez­vény. Egyfelől azért — mondta —. mert fórumot ad a szakmai értékek, a tudományos és klini­kai munkálkodás kölcsönös meg­ismertetésére, másfelől pedig elő­segíti a világ magyar orvosainak kapcsolatteremtését és -bővít- • sét, az eddiginél szorosabb sze­mélyi együttműködését. A Magyarok Világszövetsége nevében Gosztonyi János főtit­kár mondott megnyitó beszedet, külön is köszontve a külföldről hazalátogatott mintegy 200 or­vost. Szentágothaj János, az MTA elnöke méltatta ezután a magyar orvosok világtalálkozójának je­lentőségét. Bejelentette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlésén külföldi tiszte­leti tagjává választotta Klein Györgyöt, a stockholmi Karo­lináké Intézet professzorát, akt úttörő megállapításokat tett a daganatimmunológiában és laj- t>ha Lászlót, a manchesteri Chris* t!hie Hospital professzorát, aki­nek az experimentális haemato- lógia területén végzett kutatásai nemzetközi hírűek. Mindkette­jüknek átadta tiszteleti tagságú.: dokumentumát. Ugyancsak átadták a has-nló okmányt a Magyar Humángene­tikai Társaság tiszteleti tagjává választott Pozsonyi József kana­dai orvosprofesszornak, aki a kli­nikai genetikában ért el jeléntós eredményeket. Ezután megkezdődött u vjlap. találkozó tudományos előadásso­rozata. Elsőként Schultheísz Emil egészségügyi miniszter ,.Mag\... orvosok külföldön az évszázadok folyamán” címmel tartott ejo adást, majd Lajtha László a vér­képző sejtekről, Klein György a karciogenezis mechanizmusáról értekezett, s a további előadások­ban a klinikai orvostudomány magyarországi történetéről, a hazai népegészségügyről volt szó a plénumon. A tömegközlekedési eszkö« zökön gyakran utazgató em­berben önkéntelenül és ismét­lődően felmerül a kérdés: kul­turáltan közlekedünk-e, s egy­általán beszélhetünk-e közle­kedéskultúráról, mint valami­féle ideális helyzetről? Azt ta­pasztalhatjuk, különösen az utóbbi években, hogy nagyot léptünk előre, bár sok kísebb- nagyobb visszásság ennek ép­pen az ellenkezőjét mutatja. Az érvek egész sorát vehet- ném elő 'erre is, arra is, ezért csak néhány jellemző példa említésére szorítkozom e he­lyütt, Kellemes emlékkel kez­dem. Annak idején gyakran utazgattam a Kecskemét— Nagykörös—Cegléd—Szolnok vasútvonalon. Nagykőrösön kellemes meglepetés ért egy napon. Vonatunk begördült a kisváros, vasútállomására, és a hangosbemondó üdvözölte a kedves utasokat, néhány perc múlva pedig további kellemes utazást kívánt mindannyiójuk- nak. Tudom, nem a nagykőrö­si vasutasok találták ki ezt a gesztust, az országban másutt is köszöntötték — köszöntik — a MÁV szolgáltatását igénybe vevőket, ám csalódot­tan kell tapasztalnom, hogy nem vált általánossá — ha úgy tetszik szabállyá — ez a szép kezdeményezés. Emlék­szem, velem — s gondolom, nem vagyok egyedül ezzel az érzéssel — még a vasúti kocsi piszkosságát is elfeledtette ez a figyelmesség. Előfordultak — ma is elő­fordulnak — fordított esetek is. Ezek közé tartoznak a szép tiszta kocsikban — vasúton vagy buszon — a vezetők, il­letve a kalauzok visszatetszést kiváltó megnyilvánulásai. Egyik főszereplője voltam a minap annak a kétszemélyes epizódnak, melyből én kerül­tem ki vesztesen. Dél volt és elviselhetetlen hőség. Felszáll­tam az egyik kecskeméti autó­buszra, húztam el az ablakot, hogy levegőt kapjak, de eb­ben a pillanatban megszólalt a zárt fülkéből mikrofonon át a buszvezető: ,,Hagyja azt az ablakot uram! Vagy maga nem utasjegyet váltott!?”. Lefor­rázotton néztem szét, útitár­saim mosolyogtak és méltat­lankodva csóválták fejüket. Én meg tudomásul vettem, hogy sajnálják tőlem a levegőt. Sok eset arról győzött meg, hogy a közlekedés oly mérték­ben kulturált, amennyiben ah­hoz maguk az utasok is hoz­zájárulnak. Nem először te­szem szóvá a nyilvánosság előtt azoknak a magatartását, akik ülve, kényelmesen elné­zik, hogy az autóbuszokon álló öregek, terhes anyák ide-oda vágódnak a járművezetés „jó­voltából”. Mások olyan dolgo­kat müveinek, melyek — ki kell mondani — már-már sú­rolják a normális gondolkodás halárát. Hogyan vélekedjünk például arról a fiatalemberről, aki kerékpárral együtt tüle­kedett fel a buszra, s alig ér­tette meg, hgy a városi autó­busz nem teherszállító eszköz. Ki érti meg azt bz idős höl­gyet, aki borzalmas patáliát csapott — sokak megbotrán- koztatására — azért, mert a mellette álló férfi rálépett a lábára egy gyorsan bevett ka­nyarban. Továbbá: mit Gon­doljunk arról (azokról) a busz­vezetőkről, aki „megtáncoltat- )a" az utasokat száguldásával, és elviseli a tömeg szidalmát. * MM WU maammmmmmammmmmmmmmmmu Ki tudná felsorolni a közle­kedés kultúrájának (kultúrá- latlanságának) fogalmába tar­tó összes jót és rosszat. Egy­valamit azonban még minden­képpen meg kell említeni: a buszjáratok sűrűségével, illet­ve ritkaságával kapcsolatos, olykor nagyon visszás és bosz- szantó helyzetet. A megye leg­nagyobb városában, Kecske­méten gyakran tapasztalhat­juk, hogy a nap bizonyos órái­ban (nem csúcsforgalmi idő­ben), némely buszjáratok majdnem üresen futkároznak, míg másutt ugyanakkor negy- venen-ötvenen várakoznak a megállókban, s ha végre meg- * érkezik a busz, alig férnek fel rá. A Széchenyivárosban rend­szeresen előfordul, hogy há­rom járat is begördül az Aka- déma körúti megállókba, s jó, ha öten-hatan várakoznak ott. Máskor viszont úgy préselik fel egymást a belvárosba igyekvők a buszra. ­A kérdésre, hogy kulturáltan közlekedünk-e vagy sem. alig­ha válaszolhatnánk egyértel­műen. Sokat kell még tenni — közös erővel — azért, hogy egyszer elmondhassuk: megte­remtettük az utaztatás, az uta­zás — egyelőre csak a képze­letünkben élő — ideális felté­teleit, körülményeit. Kapi Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom