Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-09 / 187. szám

1983. augusztus 9. • PETŐFI NfiPB 9 I GAZDAG VÁLASZTÉK — NAGY ÉRDEKLŐDÉS Ismét nyári vásár Fejkendős néni támalsakodiik a kecskeméti Szivárvány kisáru- ház ajtófélfájánai, úgy tűnik, erőt gyűjt a belépésihez. Van is ok a 'bátorság összeszedésére, hiszen odabenn alkikona a itumul- tus, hogy a félénlkiebbak meg sem kísérlik a bejutást. A férfiak egy­re terébélyesedő csoportja viszont a járdán gyülekezik. Mondja ez­után bárki, hogy ők az erősebb nem! Beszélgetéssel ütik agyon az időt, míg asszonyuk odabenn erejét nem kímélve küzd. A me­gyeszékhely központja a délelőt­ti órákban olyan forgalmas volt, mintha az valamely népünnepély lenne. Ámbár a nyáiri vásárok megrendezése felér egy ilyen al­kalommal !.... Jámbor Elekné, a Szivárvány áruház vezetőhelyettese érthe­tően szűkszavúra fogja a tájékoz­tatást. hiszen míg a telefont tart­ja, jobb kezében a ceruza, és „százalékol”. Azt azonban meg­tudhattuk, hogy hárommillió fo­rint értékű áruval várják a ve­vőket, s délelőtt a postázásikor már háromszázezer forintot ad­tak föl1. Sajnos, fürdő ruháikból nem sok maradt, Viszont a cipő- osztályon széles a választék. Na­gyon kapósaik a nyári méteráruk. Nem is zavarjuk sakálig, hiszen a vásárlóiknak is az a legfonto­sabb, hogy a pénztárnál miinél előbb végezve megkapják az árut... Az Alföld Áruházban Domokos Gábor áruforgalmi osztályveze­tő sorolja a tudnivalókat, öt és félmillió forint értékű a készle­tük, valamivel több, mint tavaly. • Érdemes megnézni előbb a kirakatokat, ahol a teljes kínálatot szemlére teszik, mint például a kecskeméti Centrumban is. Gaizdag a választék a kötött és divatáruikból, férfiingekből, női pulóvereikből. A métenosztályoin a nyári ruháknak való anyagokból bőséges a kínálat. A cipőosztály polcai is szinte, roskadoznak: a férfiaknak, nőiknek, gyermekek­nek való láb'belilktőd'. — Még szerencse, hogy dolgo­zik a légkondicionáló berende­zés, így elviselhető a „légkör”! — teszi hozzá Domokos Gábor. Ugyan a dolgozóink egy részének szabad hétfője lenne, eninek elle­nére mindenki talpon van, teljes létszámmal dolgozunk. Szükség is van erre, hiszen délelőtt leg­alább tízezren megfordultak az Alföldben.. . A kecskeméti Centrum Áru­ház falai talán utoljára látnák ekkar,a forgatagot, hiszen a ter­vek szerint már a téli vásárt is az új áruházban rendezik majd meg. Áim most mindenki az el­adótérben dolgozik, az adminiszt­rátorok, az áruátvevők, a dekorá­ciósok js a pult mögé álltak, hogy segítsenek az elárusítóiknak. A kiskunfélegyházi és a kecskemé­ti áruház együttesen' tízmillió fo­rintra rúgó árukészletén felé-fele arányban osztozik a két üzlet. A méteránuosztályon a pamut, jer­sey és szövetvégék garmadája, függönyök, ágyneműk várnak ve­vőre. Ujjatlan és rövidujjú ingek, pulóverek, köntösök, strandtás­kák, dirvattáskák sorakoznak, ruhák, blúzok, alják, nagy válasz­tékából válogathatnak a beté­rők. Dr. Adorján Mihályné áru­forgalmi osztályvezető azt is megemlíti, hogy a női szandálo­kon kívül a férfi félcipőket is bevonták a kedvezményes vásár­ba. A megye más áruházaiban, szaküzleteiben is hasonló most a helyzet: mindenütt áll a vá­sár. N. M. VÁLASZ CIKKÜNKRE: _________________________________________ K omoly segítséget jelent a sajtó Nagy érdeklődéssel olvastuk a lapban megjelent „Ügyfél voltam a TÜZÉP-nél” című cikket annál is inkább, mert nagy jelentőséget tulajdonítunk a sajtó észrevétele­ző, bíráló, valamint a közvéle­ményt objektiven tájékoztató sze­repének. A cikkben felvetett problémák, hiányosságok megszüntetése érde­kében megtettük a szükséges in­tézkedéseket., és hogy a kiszolgá­lás zökkenőmentes legyen, továb­bi intézkedéseket teszünk. Tudatában vagyunk annak, hogy a kislakásépítés nagy jelentőségű program, hiszen a párt- és kor­mányhatározatok értelmében en­nek megsegítését célozzák a ked­vezőbb hitelezési feltételek és a szervezettebb anyagellátásra való törekvés. Vállalatunk is előtérbe helyezi a kislakásépítés maximális támo­gatását. Ezt célozza az április 1- től bevezetett visszterhes anyag- biztosítási szerződéses rendszer, amely a kislakásépítők szervezett, időben történő kiszolgálását segí­ti elő. Természetesen az ellátásban előfordulnak problémák, melyek belföldi termelési kaoacitás hiá­nyából, a szállítások nem megfe- jj lelő ütemben történő teljesítéséből erednek. Különösen érződik ez az importáruknál. Néhány termékből — sajnos — az ellátás nem fedezi a vásárlói igényeket, s ez feszültséget jelent a vevők körében, mellyel kapcso­latosan komoly segítséget jelent, ha a sajtó — a helyzetnek megfe­lelően — tájékoztatja a lakossá­got. A cikkben felvetett hiányossá­gokkal kapcsolatosan észrevéte­leink a következők: . A hazai barna szenek minősé­gének feljavítása érdekében im­port kazánszén kerül behozatalra, melynek együttes kiszolgálását felsőbb szintű határozat írja elő a kiszolgálás arányának meghatáro­zásával, ezért téves a cikknek az az állítása, hogy vállalatunk ön­kényesen határozza meg a hazai és import szén együttes kiszolgá­lását. Ismertek előttünk a cserépellá­tás gondjai, nem tudjuk a lakos­ság igényét teljes mértékben ki­elégíteni. Ennek ellenére — a cik­kel ellentétben — nem tartjuk fe­leslegesnek a kislakásépítés anyagellátásának reklámozását, tekintettel arra, hogy a cserép nem kizárólagos tetőfedő anyag, ilyen célra más anyagok, neveze­tesen ac.-tetőfedő pala, illetve hul­lámpala is rendelkezésre állnak, melyek szintén ismertek az épít­kezők körében. Ennek kapcsán említi a cikk, hogy a telepen készleten levő hul­lámpalához sem tud a vevő hoz­zájutni. Szeretnénk megemlíteni, hogy elsősorban azokat a vevőinket ré­szesítjük előnyben, akik anyagbiz­tosítási szerződést kötöttek, mivel a kiszolgálás szervezésével is a kislakásépítés mielőbbi megvaló­sulását szeretnénk segíteni. A be­érkező építőanyagról szerződött vevőinket értesítjük, így a beér­kezés, az értesítés, az áru ki­szállítása között idő telik el, mely alatt az építőanyag a telepen van, de ennek ellenére szabadon nem hozható forgalomba, csak akkor, ha a szerződött vevő nem jelent­kezik érte. Ez a gyakorlat a jövőben is elő fog fordulni, sőt a visszterhes szerződések bevezetésével még nő is ennek szükségessége. Az üveg értékesítését illetően szeretnénk közölni, hogy vállala­tunk ezt nagykereskedelmi tevé­kenységként vette át az AMFO- RÁ-tól. Megvizsgáljuk annak lehetősé­gét, hogy kistételes forgalmazás­sal segítsük a lakosság jobb ellá­tását. Itt szeretnénk kitérni arra, hogy a táblánként kiszolgált üveg vő» natkozásában felszámolt 8 száza­lék felár alkalmazása az 1968. ja­nuár 2-án a BkM. által kiadott „Építőanyagok, üveg- és kerámia- termékek áralkalmazása” című kiadványban foglaltaknak megfe­lelően történik. Ami a telefonálással kapcsola­tos,„csevegést” illeti, azt megvizs­gáltattuk. Kiderült, hogy az a vi­déki építőanyag iránt érdeklődők tájékoztatását szolgálta. Vizsgála­tot végzett ez ügyben egy alka­lommal a helyi felügyeleti szerv is, és megállapította, hogy az ilyen irányú érdeklődés igen jelentős mértékben igénybe veszi az infor­mációt adók idejét. Ez várhatóan így lesz a jövőben is, mivel egy kereskedelmi vállalat nem zárkóz­hat el az érdeklődő vevők megfe­lelő tájékoztatásától. Szép Károly igazgató ÁTSZERVEZÉS UTÁN Folytatódik az úthálózat korszerűsítése Amikor a közlekedési tárca át­szervezése nyilvánvalóvá vált, s kiderült, hogy megszűnik a me­gyében a közúti igazgatóság, sokan úgy vélték, nem lesz lehetőség az eddigihez hasonló ütemben fej­leszteni, korszerűsíteni a megye állami úthálózatát. Szerencsére nem ez történt. A korábbi öt üzemmérnökség változatlanul dol­gozik, csupán az igazgatóság — az irányító apparátus — létszámát csökkentették, s kapott új nevet: koordinációs üzemmérnökség. Fel­adata továbbra is a 2200 kilomé­teres úthálózat fenntartása, üzem­ben tartása. Erről, s az idén meg­valósított elképzelésekről, a ter­vekről váltottunk szót Pogány Ká­rollyal, az üzemmérnökség vezető­jével. — Az éves feladataink és a költ­ségvetés nem változott, féléves előírásunkat 53 százalékra terje- sítettük. Befejeztük a Pálmonosto. ra—Gátér összekötőút építését 12, az 52-es út pályaszerkezetének megerősítését a 24. kilométerig 16, kiépült a kerekegyházi csomópont 4 millió forintért. A Csongrád— Gátér közötti úton a pályaszerke­zet megerősítését, és 7 méterre történő szélesítését is elkészítettük 12 milliós költséggel. Befejeződött a Szolnok—kiskunfélegyházi út, il­letve a 4501-es út tiszaalpári át­kelési szakaszának építése, amely­re 20 millió forintot költöttünk.' Az üzemmérnökség emellett, még három kishidat újított fel, s megerősítette a pályát az 5-ös főúton Kiskunfélegyháza és a me­gyehatár között. A petőfiszállási és pálmonostori elágazásokban a csomópontok is kiépültek. Az első félév eredményei közé tartozik a kiskunhalasi Átlós utca befejezé­se, amely megkönnyíti a vasútvo­nalon történő átkelést. — A burkolaton végzett mun­kák — folytatta az üzemmérnök­ség vezetője — az ütemezésnek megfelelően történtek. A Szabad- szállás—Kerekegyháza közötti út szélesítése, profilozása még tart. Elkészült a Kiskunmajsa—Puszta, mérges közötti út szélesítése, ja­vítása 9 kilométer hosszon. Meg­erősítettük a Kalocsa—Dunaszent- benedek közötti útszakaszt, amely szeptemberre Géderlakig készül el. Bácsalmás—Bácsbokod között 6 méterre szélesítettük, Baján át­adtuk a vasútállomáshoz vezető utat. Űj technológiával — bitu­menemulziós eljárással — erősí­tettük meg a Solt—Dunaegyháza összekötő utat. Az első félévben jól ment a munka, az építéshez, a megerősí­téshez, a szélesítéshez rendelke­zésre álltak a gépek, az anyagok, a szükséges pénzeszközök. Pa­naszra nem lehetett ok, hiszen égetően szükséges tennivalókat ol­dottak meg. A második félév va­jon mit hoz a megyének, folyta- tódik-e ez az ütem? — Már korábban utaltam rá, nem történt változás a költségve­tésben s ezért tovább folytatjuk a megkezdett munkát. Legfontosabb feladatunk közé tartozik az E5-ös út négy nyomsávra történő széle­sítése a ladánybenei elágazástól a 74-es kilométerig, ahol majd csat­lakozik az M5-ÖS autópályához. A Szolnok—Kiskunfélegyháza közöt­ti út kiskunfélegyházi bevezető szakaszát. Kiskunhalason a Kecel felé vezető átmenő szakaszát épít­jük meg. A fenntartási munkák közül kiemelem a 6 méter széles burkolatok állagmegóvását, bitu­menemulziós és hagyományos technológiákkal, amelyből egymil­lió négyzetmétert kell elkészíteni. Emellett, megerősítjük a Solt és a megyehatár között, illetve Duna- pataj—Kalocsa között az 51-es utat. Terven felül, szeptemberig szeretnénk elkészíteni az 52-es út és Kerekegyháza közötti burkolat szélesítését, megerősítését, a fü- löpházi bekötő- és a soltszentim- rei vasútállomáshoz vezető utat. A Mátételke és a Bácsalmási Ál­lami Gazdaság közötti út megerő­sítéséhez 1,7 millió forint támoga­tást kaptunk a mezőgazdasági nagyüzemtől. Gémes Gábor Bács-Kiskun megyeiek sikere a szegedi halászléfőző-versenyen Szegeden, a Tisza-piair.t melletti Roosewelt téren néhány hónaipjia nagyon helyesen megfordították Juhász Gyula szobrát. A költő azóta egykori nagy kedvencét, a Tiszát szemlélgeti, amelyből a múlt hét végén a halászok kifogták a szombaton, immár k/ilenicediiik alkalommal megrendezett országos ha­tás zléifőz,ő-vense.ny alapanyagát, a különbözőféle, Mssi, fiinloim hálákat. A reggeli órákban a Roosewelt téren 45 bogrács mellett kezdtek munkához a szakma legjobbjai, akik az ország különböző részéből érkeztek a Tisza- parti városba. Kilenc órakor kezdődött a verseny, s tizenegy óra körül már több halászléfőző mester elkészült imunikájáival. Közijük tartozott Farkas József, a bajai Űj Élet Halászati Termelőszövetkezet bár kása, a nagyba- racsikai Haladás Termelőszövetkezet halfőzője is. akit Bács-Kiiskuniban megyaszerte ismernék kitűnő főztjérőh Korán eloltotta bográcsa alatt a tüzet, de mint az a zsüni döntéséből kiderült, nem siette el a dolgát, ugyanis megnyerte az országos versenyt. Miután az értékeléskor átvette a Csongrád megyei Tanács díját, arra kértük Farkas József halászléfő- ző-mestert, beszéljen arról, hogyan készült a ver­senyre. — Tulajdonképpen sehogy — mondta beszélgeté­sünk elején —, hiszen már negyedszázada „(készü­lök”, vagyis pontosabban éppen 25 éve dolgozom a halászati szövetkezetben, s azóta szinte mindenna­pos munkám a halászlékészítés. — Hány versenyen vett már részt? — Pontosam nem tudom megmondani. Több orszá­gos versenyen első helyezést értem el. — Melyikre a legbüszkébb? — Szegeden többször is első lettem, legutóbb két éve. De ugyanolyan büszke vagyok arra, hogy 1978- íban a Kecskeméti Hírős Napok keretében megren­dezett orszáigos halászléfőző-versenyt is megnyer­tem. — A mostani versenyen milyen halból készített halásziéit? — Tiszta pontyból. — Bizonyára van titka a sikernek. — Szerintem nines. Sokan azt állítják, hogy úgy­nevezett alaplevet kell készíteni a jó halászléhez. Ez egyszerűen nem igaz. Anélkül is kitűnő az étel, ha... — Elárulja ...? — Miért ne: víz, hagyma-, s természetesen hal. Gyorsan, kell forralni, utána hozzáadni a paprikát. A lassú tűznél a paprika darabos marad. Körülbe­lül 30 percig kell forralni, azután tálalható a halász­lé. Tessék kipróbálná ... Az országos versenyen is többen próbálták — több­kevesebb sálkerrel. Az ugyancsak bajai halásziéi őzó Tóth Ferencnek is sikerült, ö negyedik helyezést ért el a szegedi versenyen. Tárnái László (Karáth Imre felvétele) A SZELLEMI GYARAPODÁS FONTOS ESZKÖZEI Népszerűek a nemzetiségi könyvek A hazánkban élő nemzetiségek szellemi gyarapodásának, anya­nyelvi kultúrájának fontos eszkö­zei a különböző nemzetiségi — német, szlovák, délszláv- és ro­mán nyelvű könyvek. E kiadvá­nyokat jó néhány éve a Tan- könyvkiadó Vállalat gondozza, a terjesztés pedig vidéken nagyrészt a Művelt Nép, a fővárosban pedig az Állami Könyvterjesztő Vállalat feladata. A kiadó és a terjesztők gondoskodnak arról, hogy e kiad­ványok folyamatosan megjelenje­nek. s kaphatók legyenek az. üzle­tekben. Az Állami Könyvterjesztő Vál­lalat Budapesten az egyik legláto­gatottabb üzletét, a Liszt Ferenc téri írók boltját bízta meg a nem­zetiségi kiadványok központi ter­jesztésével A könyvesbolt eleven kapcsolatot épített ki és tart fenn a nemzetiségek szövetségeivel. A terjesztő vállalatok beszerzési tevékenysége a Tankönyvkiadó éves kiadói tervére épül, s a fővá­rosban — a jelzett művek iránt várható érdeklődéstől függően — több száz példányt rendelnek ezekből a könyvekből. Az événte kiadott 18—20 kiadvány bármelyi­kéből további példányokat közvet­lenül is beszerezhet az írók boltja. Sokszor előfordul, hogy egy-egy kötetből lényegesen több talál gaz­dára, mint amennyit az első be­szerzéskor megrendeltek, bár a fővárosban és környékén nem él­nek egységes csoportokban nemze­tiségi lakosok, mint például Gyu­lán, Baján vagy Pécsett, illetve ezeknek a városoknak a környé­kén. A bolt e vásárlóköre elsősor­ban a nemzetiségi szövetségekből, valamint a budapesti nemzetiségi iskolák tanulóiból, tanáraiból ke­rül ki. A könyvkereskedők tapasztalata szerint szívesen vásárolják e kiad­ványokat pz idelátogató turisták is, és — miként Kulcsár Imre, az írók boltjában forgalmazott nem­zetiségi kiadványok „gazdája” el­mondta — örvendetesen széles körű érdeklődés nyilvánul meg a hazai vásárlók körében is egy- egy kuriózumnak tekinthető nép­rajzi munka vagy művészeti kiad­vány iránt. Ilyen volt többek kö­zött a hartai festett bútorokat és a Mecseknádasd-Öbánya fazekas­ságát bemutató kötet, az Aurel Koch művészetét tükröző album és a Pusztavám borászatát tárgya­ló, szakmai szempontból is igé­nyes kiadvány a német nyelvte­rületről. Népszerűek a Magyaror­szági Németek Demokratikus Szö­vetségének kiadásában megjelenő naptárak, kalendáriumok is. A szlovák nyelven napvilágot látott kötetek sorában szén sikert ara­tott a magyarországi szlovák nép­balladák, a Nagybánhegyesi szo­kások és hiedelmek című kiad­vány, valamint a Kötődések címet viselő album, amely hat, Magyar- országon alkotó szlovák képzőmű­vész világát tárja az olvasó elé. - A délszláv nyelvterületről ki­adott művek közül nagy az érdek­lődés a fiatalon elhunyt Vujicsics Tihamér munkája, a Magyaror­szági délszlávok zenei hagyomá­nyai című kötet iránt. A román nyelvű kiadványok között az egyik legkeresettebb Purdi Mihály vagy Simonka Péter meséi Hotopan le­jegyzésében. (MTI) Arcok a Ki mit tud? zsűrijéből (Kallus László rajzai)

Next

/
Oldalképek
Tartalom