Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

1983. augusztus 2. • PETŐFI NÉPE 0 5

KAPOLNA TÁRLA TOK BOGLARLELLÉN

0 A korábban, a múlt század közepén épített piros kápolna. Előtérben szabadtéri színpad ad helyet a Régi muzsika kertje című komolyzenei hangversenysorozat rendezvényeinek.

A három dombra és környékére települt régi, szép fekvésű balatoni üdülőhely, Boglárlelle egyik legszebb része a Temetödomb, amelynek tetejéről remek kilátás nyílik a tóra, Badacsony irányába. A szép panorámán kívül szokatlan kép fogadja az oda kirándulókat az enyhén emelkedő, százegyné- hány földbe vájt lépcsövei is könnyített turistaút végén: a domb szépen gondozott parkjának tengernyi zöldjében egy pirosra és egy kékre festett kápolna bukkan elő. Az előbbit 1856-ban a Kör- mendy, az utóbbit 1892-ben a Bárány család építtette sírkápolnának.

A tanács állíttatta helyre a sokáig elhanyagolt két épületet amelyek nyaranként a boglárlellei kápolnatárlatoknak adnak helyet. A Műcsarnok és a nagyközségi tanács közös rendezvényeinek sorát az \ idei üdülési szezonban Balázs Irén textil-, és Polgár Ildikó keramikusművész tárlata nyitotta meg. Felvételeink fekete-fehérben igyekszenek visszaadni az eklektikus stílusban épített piros és kék kápolna, valamint a Bors István Munkácsydíjas szob- | rászművész alkotásaiból, és a Barcsy-tanítvány , Galambos Tamás festőművész neoprimitiv képeiből rendezett legutóbbi kápolnatárlatok hangulatát.

0 Kritikus szemmel nézi a világot, komoly dolgokról mesél ironikusan a festő Galambos Tamás. A képen a Kirakatbabák című festménye.

Lakatos András-Láng Zsuzsa

Hajdan volt lovásnemzetünk vitathatatlanul fut- i ballnem/etté vált «/. utóbbi léi évszázadban. Aki netán kételkedne az. idők során már-már közhely- i l.vé vált megállapítás igazában, elég. ha számba veszi bizonyítékként a téma könyvtári irodalmát: sem ! gazdaság, sem kultúra nem ragadtatott annyiszor i pennát a szerzőkkel, mint nemzeti tizenegyünk min- I denkori szereplése, és talán csak az olajárrobbanás | következményei miatti aggodalom konkurrálhat a magyar labdarúgás válságának elemzéseivel — már j ami a tanulmányok, cikkek, vitairatok számát és drámai hangvételét illeti.

i Jórészt ezeknek a műveknek köszönhető, hogy | azok a honpolgárok is jól ismerik mór az ötvenes évek aranycsapatának történetét, valamennyi jeles I mérkőzését és esetleg felállását is. akik — futball- , nemzet ide, foci vb oda — mégis távol tartották magukat a lelátót >1. de még esetleg az. egész országot

TAKARÍTÁS, KÖLTÖZÉS AZ ÉPÜLETBEN

Augusztus 22-én nyílik az új gyógypedagógiai intézet

0 A barátságos hálótermekbe akár most be lehetne költözni.

0 Kívül meg hátra vannak az utolsó simítások.

Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon lesz a hivatalos neve — bár a köztudatba valószínűleg csak „egyszerűen” gyógypedagógiai intézettként fog bekerülni, — annak az új oktatási intézménynek, amely végre megoldja Kecskemét és a megye gyógypedagógiai ellátással kapcsolatos gondjait. Eredetileg 1978-ra tervezték az átadást, de előbb pénz, később építőipari kapacitáshiány akadályozta ennek megvalósulását. Most már biztos, hogy augusztus 22-én a gyerekek és a pedagógusok birtokba vehetik az épületet.

Hogy felmérhessük, mekkora űrt tölt be az új intézmény, ahhoz talán any- nyi ás elég, ha körülnézünk a régi helyen, a Csányi utcában, vagy egy pillantást vetünk az alábbi adatokra, amelyek meggyőzően jellemzik az itteni állapotokat. A nyolcvan helyre tavaly 141, legutóbb már „csak” 121 bentlakó jutott, négy háló- és három foglalkozóterembe zsúfolva. Ehhez még hozzá kell adni azt a száz megyebeli gyereket, akiket heti hat órában itt készítettek fel az osztályvizsgára.

A megyei kórház melletti új intézmény átadása szakaszosan történik. Már birtokba vették a kétemeletes nevelőotthoni szárnyat, s itt végeztek a tízágyas hálótermek teljes berendezésével is. Az egyemeletes iskolai szárnyban szintén jól halad a költözködés: már megérkeztek a tanulópadok és a székek, s hamarosan megjön a tanári szobák és az ebédlő bútorzata is, valamint az audio-vizuális felszerelés. Ezentúl a gyerekeket nem kell a város különböző pontjain lévő parkokba, játszóterekre vinnii azért, hogy mozoghassanak, mivel az iskolához tornacsarnokot építettek, külön öltözőkkel együtt. Nem is beszélve az udvarról, ahol majd remekül lehet játszani, szaladgálni, s még arra is jut hely, hogy apró gyakorlókerteket alakítsanak ki mindegyik csoportnak. Az iskolához tartozik még két műhelyterem: az egyikben a fiúk fúrhatnak-fa- raghatnak, a másik a lányokét, itt főzőcskézni és varrni tanulhatnak.

A mosást, varrást eddig is házon belül intézitek, de rendkívül mostoha körülmények között. Az új mosókonyha, varroda és vasaló a legkorszerűbb berendezésekkel lesz felszerelve. Egyelőre még késik

az éttermi szárny és a tornaterem átadása.

Az új gyógypedagógiai intézetben 240 fogyatékos gyermekről tudnak gondoskodni. Pedagógiai szempontból a helybeli tanulóknak is ajánlják, a heti bentlakást, á szülők többsége' él is ezzel a lehetőséggel. Szeptembertől óvodai tagozatot is indítanak a négytől hatéves korú gyermekeknek. Az óvodai csoportok szervezése már csak azért is jelentős kezdeményezés, mert eddig a kiesükkel sehol sem foglalkoztak.

Az iskolában ősztől 21 szakképzett gyógypedagógus és 19 nevelőtanár — többségük óvónő és általános iskolai tanár — kezdd meg a munkát 30 gyermekfelügyelő és tíz dada segítségével. Az új intézetben lesz végre külön betegszoba és elkülönítő, s a munkatársak létszáma egy főállásban lévő orvossal és két ápolónővel is kiegészül. Ezek után már csak apróságnak tűrniik, de az inté- zetieknek nagy szó, hogy békebeli triciklijüket egy kis teherautóra cserélhettek/ Es még egy ígéret: a jövő év elején talán kapnak egy személyszállító mikrobuszt is.

Az épületben egyelőre még lázas munka, költözködés, takarítás, rendezgetés folyik. Mindehhez az intézet munkatársai nem kis segítséget kapnak a város üzemeitől, intézményeitől, olyan áldozatkész emberektől, akik már eddig is patromáltá_k a fogyatékos gyerekeiket, és olyanoktól is, akik most vállalkoztak erre a nemes feladatra.

H. K. E.

SZÉPEN MAGYARUL —

— SZÉPEN EMBERÜL

Az írásjelek használatáról

Az ismert gyermekmondóka során egy ember kerekedik a papírra. Bizony, az egyszerű írásjelek az írásban is megmutatják az embert; kikerekedik belőlük használójuk jelleme. Mostanában a központozásban sok lazaság, nemtörődömség tapasztalható, s nem mentes ettől a nyomtatott szöveg sem. Pedig helyesírási szabályzatunk talán legegyértelműbben, legszabatosabban az írásjelek használatát írja elő. A nyomtatott sajtóban mégis bizonytalansággal találkozhat napról napra az olvasó. Szőrszálha- sogatásnaik tűnik erről külön szólni? Korántsem. A „jelentéktelen” írásjelek szavatolják az írott szó pontosságát, egyértelműségét. Nagyvonalú használatuk esetleg csak nemtörődömségre, a szabályok nem ismeretére vall, um nemegyszer félrevezető szándékról, vagy akár jellemhibáról is árulkodhat.

Meglehetősen elterjedt nyelvi babona, hogy az és, s, vagy, meg kötőszó elé akkor sem kell vesz- szőt tenni, ha mellérendelő ösz- szetetl mondatok tagmondatait kapcsolja össze. Ezzel szemben még akkor is vesszőt kell tennünk, ha egyik (vagy több) tagmondat hiányos, vagy ha azonos mondatrészeket kapcsol ugyan össze, de az egyikhez alárendelő mellékmondat kapcsolódik.

Bizonytalanság tapasztalható a kérdőjel használatában is. Sok a kérdőjel manapság, azaz sokan függő kérdés- után is kiteszik, pedig ez esetben olyan írásjel dukál. amilyet a főmondat kíván Például: „Lássuk, Uramisten, mire megyünk ketten!” „Azt se tudja. merre felé járjon.” (Arany János)

Egyesek nyakra-főre használják együtt a kérdőjelet és a felkiáltójelet (?!). Az a gyanúm, nem veszik a fáradságot, hofey a gondolatok pontos megfogalmazásával adjanak hangsúlyt a szavaiknak. hanem éppen ellenkezőleg: az intonációval a mondanivaló könnyűségét akarják rejtegetni. A rossz, példák helyett a helyes használatra idézünk, szintén Arany Jánostól: „Víjunk ketten; hadd lám: te vagy az a híres?!”

Leginkább az idézőjel indokolatlan használatakor Jóg ki a lóláb; használója lusta megkeresni a pontos, szabatos- kifejezést, leírja, ami először eszébe jut, s érezvén a pontatlanságot, egyszerűen idézőjelbe teszi. Példát erre nem is kell hozni, mindenki találhat naponta — sajnos — a sajtótermékekben. Túlzott aggályoskodással is találkozhatunk, például amikor nemcsak az. idézeteket, hanem a legelterjedtebb szólásmondásainkat is idézőjellel írják. (Elrettentő példaként Teirom, még ilyen formában is olvastam egy cikkben: Két „legyet" ütött egy csapásra.) Ismeretterjesztő szövegekben gyakran előfordul, hogy a szakszavakat feleslegesen idézőjelbe teszik (például: „pangó víz”), pedig ez csak akkor indokolt, ha a szó a szakterminológiában egészen mást jtlent, mint a köznyelvben.

Elharapódzott újabban a három pont használata. Indokolt lehet persze, különösen az irodalmi alkotásokban, amikor elhallgatást sugall, az. író az olvasóra bízza a gondolatsor folytatását. Hivalkodásnak tűnik viszont sokszor, különösen mindennapi témáról szólva, mintha a szerző olyan sokat tudna mondani még. Pedig . .

Az előző divatokkal szemben mostoha sorsra jutott a gondolatjel és a pontosvessző, pedig használatuk elősegíti a mondat pontos tagolását, a gondolati egységek elkülönítését, tehát a mondandó világos, egyértelmű közlését.

Persze csak ha a közlőnek valóban van közölnivalója.

Angyal János

Q Hortobágy idegenforgalmi központjában, a Kilcnelyukú-híd és a régi kocsiállás mögött, felavatták Somogyi Árpád Munkácsy-díjas szobrászművész négyalakos — az Alföld népe című — szoborkompozícióját.

lázban tartó, „sorsdöntő” kupameccs alkalmával is képesek voltak átkapcsolni készülékeiket egy másik csatornára. Nos, ők, a kívülről szemlélők is tudják, hogy aki a magyar labdarúgás ..gyengélkedésével” kíván foglalkozni, annak már régen nem elég az edzőpályák, stadionok, öltözők táján vizsgálódnia. Meg kell kopogtatni az egyesületek és az egyesületeket patronáló intézmények hátát, meg kell hallgatnia a szakosztályok és szövetségek szívműködését is, és nem árt, ha ujját rajta tartja a költségvetés pulzusán is — persze ha valóságos diagnózishoz akar jutni.

Megírták már azt is, hogy a hazai foci afféle állatorvosi ló, amelyen szemléltetni lehet napjaink kóros rendellenességeit; keringési rendellenességeket, arjt” miát és pangást egyaránt. Arra viszont senki sem gondolt, hogy elérkezik az az idő is, amikor már nem lesz elegendő a „járóbeteg-kezelés”, az ambuláns gyógymód, hanem súlyos és drasztikus műtéti beavatkozásra lesz szükség a sportág életben tartásához.

1983 legelején valamennyi napilap hírt adott erről a beavatkozásról; a sportfogadással összefüggő visszaélések alapos gyanúja miatt folytatott nyomozás során néhány budapesti, kiskunfélegyházi, kecskeméti és szekszárdi la'kos előzetes letartóztatásba került. A nyomozás eddig feltárt adatai alapján az említettek alaposan gyanúsithatók azzal, hogy egyes, alacsonyabb osztályú labdarúgócsapatokat, játékosokat és játékvezetőket megvesztegették annak érdekében, hogy a totóban szereplő mérkőzések eredményei számukra kedvezően alakuljanak. Vesztegetéseik révén több millió forint jogtalan haszonhoz jutottak. A kiterjedt totócsalási ügyben a nyomozás tovább folyik.

Totócsalás Magyarországon? Első hallásra kicsit hihetetlen. Ügy gondoltuk, hogy ilyesmi nem fordulhat elő. A külföldről érkezett, totócsalásról szóló hírek után ugvanis mindig akadt valamilyen megnyugtató kommentár; az efféle maffiák nálunk elképzelhetetlenek, sportintézmény-rendszerünk felépítése működési mechanizmusa már önmagában garancia a tiszta játékra: a magyar sportfogadást nem sorozhatja be anyagi érdekből elkövetett csalás.

Komolyan hittük, hogy futballeredményeken alapuló szerencsejáték tisztán tartható — legalábbis Magvaiországon —. bár mióta totó van a világon, néhánvan mindig megpróbálták Fortuna mosolyát készpénzen megvásárolni, vagy legalábbis némi juttatás ellenében irányítani.

A fosadók. a bukmékerek és fut ball játékosok őshazájában született meg a totó ötlete meg valamikor a század első évtizedeiben — és talán az sem véletlen, hogy ugyancsak a ködös Albjonban pattant ki minden idők legnagyobb totóbotránya is 1964- ben. Két. hatalmas apparátust mozgósítani képes hálózat, a szervezett sportfogadás és a szervezett alvilág mérte össze erejét ebben a szezonban. A sportszerűnek aligha nevezhető mérkőzés „első félidejében” az alvilág látszott nyerőnek, de a végeredmény (sok év eltiltás és néhány év börtön) a bűnszövetkezet alkonyát is jelentette. A nagyszabású csalószindikátusban egyébként 10 egyesület egy-egy labdarúgójával képviseltette magát, és az igényeknek megfelelően adta-vette az eredményeket. ,

Egyébként alig múlik el labdarúgószezon egykét botrány nélkül, bejárta már a világsajtót az NSZK- ból, Brazíliából, Olaszországból érkezett visszaélések híre és visszhangja is. Ami Olaszországot illeti, a közelmúltban lezajlott, óriási vihart kavaró botrány előtt is melegágya volt néhány totócsalásnak, amely minden egyes alkalommal alaposan megtépázta az olasz futball hírét. De a hatvanas évek visszaélései — részben azért, mert nem hivatalos, hanem az ún. „fekete totón” követték el őket — gyermekcsínynek tűntek a legutóbbi, 1980-as botrányhoz képest. Az év tavaszán már letartóztatásba került az olasz közönség jó néhány kedvence; 27 A és B ligás aranylábú, no meg játékvezetők, sportvezetők szép számmal. Az olasz totógyilkosokat végül az ottani labdarúgó-szövetség és a római ügyészség egyaránt felelősségre vonta.

Magyarországon a Minisztertanács 1947-ben hozott határozatot arról, hogy sportversenyekkel kapcsolatban engedélyezhető az esélyfogadás. (Az akkori rendelet kizárólag „embersportágakról" nyilatkozott, olyan versenyekről, ahol emberek mérik össze ügyességüket.) A korabeli plakát diszkoszvetője egyforintos érmén áll, arról rugaszkodik el. és szemmel láthatóan a feje felett lebegő olimpiai karikákig óhajtja röpíteni sportszerét. A plakát felirata sem mentes a látványhoz illő pátosztól; TOTÓ — Ak MAGYAR SPORT ÜJ ALAPJA — hirdeti a szöveg, és csak az eltelt harmincöt esztendő bizonyította. hogy a jelszó valóban alig túloz. A totószelvényből származó bevétel — az állami költségvetésen keresztül — a magyarországi sportélet fejlesztését segítette és segíti most is. A számok tanúsága szerint nem is kis mértékben.

A játék megindulása óta 2.5 milliárd (kéthasá- bosra átszámított) totószelvény vett részt a fogadásban. A totóból származó árbevétel — 1982. december 31 *ig — 9.7 milliárd forint volt. A nyertesek 37 millió nyertes szelvényre 5.4 milliárd forintot vehettek fel.

Ahhoz képest, hogy — már ami a totót illeti — a szocialista országok közül hazánk a „legszenvedélyesebb", valóban makulátlan maradt sportfogadásunk. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy egykét csalásra vagy próbálkozásra már nálunk is volt példa. Legelőször rögtön a játék bevezetése után

1948-ban. de azóta js több-kevesebb rendszerességgel, körülbelül ötévente. Ezek a próbálkozások azonban nagyon primitívek voltak, és szinte mindig ugyanarra a szisztémára épültek — ha egyáltalán szisztémának lehet nevezni a szelvény sorszámának meghamisítását. Akadt olyan eset is — épp a közelmúltban —. amikor egy lepecsételt, de ki nem töltött kollektív szelvényre írták rá a „nyerők" a vasárnap este nyilvánosságra hozott eredmények tippjeit — hétfőn.

Bár büszkék igazán nem lehetünk rá, de ..igazi" totócsalás csak az 1983-ban vizsgált visszaélés volt. melynek gyökerei azonban 1981-ig visszanyúlnak.

Jóllehet, mikor ez a riportkönyv az első olvasók kezébe kerül majd. még nem született jogerős ítélet a visszaélők ügyében, és a benne foglalt adatok, tények a nyomdába adás (1983, június) időpontjának megfelelő helyzetről tudósítanak, a rendőrség már lezárta a nyomozást, és az ügyet átadta az ügyészségnek Részben tehát az eljárás lezáratlansága. részben pedig a prejudikáciő (előre történő befolyásolás) elkerülése végett szigorúan a tényékhez ragaszkodtunk, illetve riportalanyaink ónként vállalt, az általuk közlésre jóváhagyott beszélgetéseire hagyatkoztunk.

A totóvisszaélés krónikájának 13+ 1 fejezete — az aktualitás mellett — azért születelt. hogy a csalás hátterének, eszközeinek, szereplőinek bemutatásával lehetőség szerint elejét vegye minden hasunJó manipulációnak, és nem utolsósorban azért, hogy ismertesse azokat a körülményeket, melyek egyáltalán módot adtak a bűncselekményre,

A vizsgálat időszaka alatt meg a szakemberek között is viták folytak arról; mi ls legyen a visszaélés büntetőjogi minősítése. Vesztegetésről van-e szó vagy csalásról, és ha csalás a vád. kinek a sérelmére követték el azt? A választ csak a bíróság mondhatja ki De az igazi veszted mégis a labdarúgás és a sportban csalódott szurkoló.

E kötet közreadói tehat azzal a szándékkal ajánlják az olvasóknak a Pót mérkőzést, hogy a „károsulták". vagyis e sportág tiszte-séges képviselői : s hívei, rajongói tisztábban láthassák labdarúgásunk jelenlegi helyzetét, es nem utolsósorban: tiszta lapon folytathassák krónikáját.

(Folytató* a következő lapszámunkban.)