Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-05 / 184. szám

1983. augusztus 5. • PETŐFI NÉPE 9 5 ÉRDEMES MEGNÉZNI! Megszépült az „egri remete” otthona O Az épület kívülről. Készültem erre a találkozásra, akárcsak annyi más érdeklődő. Odafelé menet felidéztem az író arcélét, eszembe jutottak meste­rien megformált főhősei, felvillant előttem munkásságának ezernyi érdekes részlete, 1969 szeptembe­rében megfejtett titkosírásának számos bölcs intelme, okos taná­csa, a megnyerő karakter ember­ségét sugárzó varázsa. Az otthon már újra nyitva, friss köntösben fogadott. Dr. Korom- pai János tudományos főmunka­társ, az egri Dobó Pstván Vármú­zeum irodalomtörténeti gyűjtemé­nyének vezetője nemcsak a koráb­bi gondokból, a két esztendeig tar­tó látogatási szünet okairól be­szélt, hanem érdekes epizódokat is említett az alkotó életéből. —- Nyolcvanhal esztendővel ez­előtt, 1897-ben vette Gárdonyi Gé­za az akkori város szélén levő, a Hóhér-partnak nevezeti dombon- álló kis parasztházal. Nem vélet­lenül költözött ide, hiszen idegen­nek érezte a budapesti kőrengete­get, s megfelelő vidéki otthont ke­resett. Elbűvölte a festői panorá­ma, a hősi harcokat idéző vár kö- zelléte, a sziqte háborítatlan csend. Természetesen egyéni el­képzelései, sajátos ízlése szerint alakíttatta át az épületet, maga- síttatta a falakat, nagyobbíttatta az ablakokat. A beköltözés esté­jén nem véletlenül került ez a mondat naplójába: ........ igen fá­r adtak voltunk és boldogok”. Itt születtek legértékesebb, legmara­dandóbb művei. Később úgy hatá­rozott, hogy családjának új fész­ket emeltet, s a régit alkotómű­helyként hasznosítja. Nyugalma, háborítatlansága érdekében — többek között — kipárnáztatta az ajtókat. Persze csak formálisan zárta el magát a világtól, nem lett remete, ugyanis a meghitt lég­körben hajdani élményei öltöttek formát, azaz közelebb került a valósághoz, mint bármikor. Menedéke halála után zarán­dokhellyé lett, jöttek az ismerő­sök, a hajdani barátok, a tiszte­lők, az emlékkönyvben gyarapod­tak az elismerő, a méltató szavak. A háború alatt megrongálódott a ház, s 1952 nyaráig lezártan, gondozatlanul állt. Ekkor a városi tanács — a renoválás után — a múzeumnak adományozta. A het­venes évek óta esztendőnként mintegy százezer látogató rótta le kegyeletét ezen a helyen. 1981-ben azonban be kellett csukni a ka­put, mert repedeztek a falak, el­korhadt a padlózat, elavult a tető- szerkezet. — A felújítást, a helyreállítást az egri épületkarbantartó szövet­kezet vállalta, s tisztességgel lát­ta el. Átérezték az ügy fontossá­gát, ezért határidő előtt fejezték be a kivitelezést. Közben az Or­szágos Széchényi Könyvtár szak­emberei megóvták a pusztulástól az író híres könyvtárának hatvan­öt legértékesebb darabját. Termé­szetesen a többit is rendbehozták, megmentették a jövő számára. Ve­res Mihály festő és Tihaméri Im­re bútorasztalos a falakat új kön. tösbe öltöztette, illetve a beren­dezést védte meg a további rom­lástól. így aztán semmi akadálya nem volt annak, hogy július 29-én ünnepélyesen átadhassák a nagy- közönségnek. Aki ide belép, újraélheti Gárdo­nyi Géza hétköznapjait, képet al­kothat arról, hogy mennyire szen­vedélye volt az olvasás. A nyolc­ezer kötet jelzi érdeklődési körét, a polcokon tizenhat nyelv, képvi­selteti magát. Ott az íróasztal, s nem hiányzik a hangulatébresztő ezernyi relikvia „sem. Jelen van Gárdonyi is képzeletünkben élő, emberségre nevelő hőseivel együtt ... P. J. d A kert részlete Gárdonyi szobrával. ü Dr. Korompai János a híres dolgozószobában. Egyenletesen fejlődnek a fiúk! Az MHSZ szervezésében zajló úttörő honvédelmi verseny egyre népszerűbb a gyerekek körében. Ha véletlenül akad olyan úttörő, aki nem ismeri ezt a versenyzési formát, annak elmondjuk, hogy miből áll: körpályán, általában 400 méteres aka­dálypályán különböző formájú és méretű akadá­lyokkal kell megküzdeni a versenyzőknek. (A lá­nyoknak kevesebbel!) Természetesen a versenyzők időteljesítményét is mérjük. Az elmúlt három év során a legjobb eredménye­ket a bajai és a kiskőrösi úttörők érték el. 4—4 baj­noki címmel. Jók voltak a kalocsai és halasi járás versenyzői is. Az erőt, állóképességet, ügyességet igénylő úttörő honvédelmi verseny résztvevői közül a fiúk ered­ményei különösen az I. a hetedikesek és nyolca­dikosok — korcsoportban biztatóak. 1981-ben a me­gyei bajnok a bajai Salarrwin Gábor, a következő évben az ugyancsak bajai Szölösi Oszkár volt, az idén pedig a kiskőrösi járásból érkezett Trecskó Zsolt. A lányok eredménye sajnos (!) 4 másodpercet esett vissza az elmúlt három esztendő során. Ezen mindenképpen érdemes lenne változtatni, hiszen az összetett honvédelmi versenyen megyénk minden esztendőben az élmezőnyben szerepelt. Néhány esz­tendő múlva a jelenlegi bajnokok helyére a mosta­ni úttörők kerülnek. Érdemes lenne már most ala­posabban készülni, bogy a felnőtt bajnokok helyén ők léphessenek majd dobogóra az eljövendő évek­ben. megtartva megyénk szép helyezéseit. Mező István alezredes, az MHSZ megyei titkárhelyettese BODNÁR ISTVÁN: Tréfás útikalauz Franciaországban Francia az abrak, francia az ágy, francia kerékben francia csapágy. Annak ki a földel locsolja, kapálja terem a temérdek franciasaláta. Francia ajtóknál ha kilincs után nyúlsz, a iá,bodra pottyan egy franciakulcs. Spanyolországban Aki a Spanyolhont egyszer is megjárja, elkapja a híres tüzes spanyoinátha. Jó tudni, hogy erre az sem lehet vigasz, ha az övé lesz egy dézsa spanyolviasz. Görögországban Eget a nap, majd elűz. elvakit a görögtüz. Ahogy nő a nap heve. úgy a dinnye mézbele. i TUDÓSÍTÓNK: JELENTI Deák Erzsiké kisdobos Kecske­méten, a Szolnoki úti iskolában. Első alkalommal jelentkezett —. reméljük, nem utoljára! „Örömmel írom, hogy mi, az iskola kisdobosai országos első he­lyezést értünk el a haszrtosanyag- gyüjtésben. az V. ilélszámcsoport- bnn: Nagyon alaposan megterveztük ezt a munkát. Felkutattuk, hol van a tanyák körül kidobott ócs­kavas, majd néhány apuka segít­ségével összegyűjtöttük. A MÉH-es bácsik pedig pontosan akkor jöttek, amikor megígérték. Munkánkéi t egy szép oklevelet és pénzjutalmat kaptunk. A pénz­ből egy felejthetetlen kirándulá­son vettünk részt, a Balatonon és Budapesten. A maradék pénz­ből a szülői munkaközösség egy boylert vásárolt nekünk. Reméljük, hogy továbbra is ilver. eredményeink lesznek a hasznosanyag-g.vűj lésben," Minden képeslapot, amit tábo- i okból, túrákról, és külföldön ju- talomüdüjésen résztvevőktől kap­tunk, itt köszönjük meg. kíván­va mindenkinek további hasznos időtöltést a vakáció fogyó nap­jaiban. KI MIT GYŰJT? Rejt vény fej tőknek A két héttel ezelőtt közölt rejt­vény megfejtése: Vak tyúk is ta­lál szemet. A helyes megfejtést beküldők közül jutalomkönyvet nyert Készéi Zoltán, Baja, Faddi Zsuzsanna, Jánoshalma; Gál Eri­ka, Kecskemét; Kulcsár József, SzaJkmár; Ginál Tamás, Nemes- ná'du'dVdr4; ÉéW'József, Kalocsa; HodbvürijyJ' Zsu^Stílin'd,'^' VasldCii; Tanács Judit, Tataháza; Szenoh- radszki Ágnes, Kiskőrös; iff. Die­nes Imre, Agasegyháza. Most tréfás kérdéseket közlünk. Bárdos Feri bácsi állította össze részetekre: 1. Mikor kezd a kiskacsa úszni? 2. Miben hasonlít az elefánt az ecetes uborkához? 3. Tavasszal nyílnak, nyáron nyílnak, ősszel nyílnak, még télen is nyílnak, sosem virágoznak! Mi az? Erre a három kérdésre várjuk a válaszotokat augusztus 20-ig. A megfejtéseket a szokott módon, levelezőlapon küldjétek be cí­münkre (Petőfi Népe szerkesztő­sége, Kecskemét 6001 Pf. 76). A levelezőlapra írjátok rá: ÜTTÖ- RÖREJTVÉNY! t A kép Kecskeméten, a Molnár Erik iskolában készült, az ötiidik osztályosok hozták el bemutatni társaiknak gyűjteményeiket, illuszt­rálva, hogy mivel töltik hasznosan szabad idejüket. Gyufásdoboz, címke, képeslap, népművészeti tárgy, bélyeg szerepelt a bemutatón, őszintén reméljük, hogy a gyerekek a nyári vakáció idején is tovább gyarapítják gyűjteményüket. összeállította: Sclmeczi Katalin -----------------------------------------------T L akatos András-Láng Zsuzsa Nem volt azonban elnéző mindenkihez olyannyi­ra, mint magához. Amikor megszervezte a játékos- kijárók feladatát, akkor nem mondta el egyikőjük- nek sem, hogy számára mások is vesznek mérkő­zést, Így mindenki csak vele közölhette, hogy mi­lyen eredményt intézett. A játékoskijárók (ahogy mi eket neveztük) — Bernáth Zoltán, Sárközi Ist­ván és Kaszner (Kaszás) András volt focisták. Bod­nár Dezső repülőgép-szerelő és a velük együtt te­vékenykedő Száraz Zoltán üzletvezető, Lados Tibor raktáros. Kuluncsics Péter vevőszolgálat-vezető — eleinte nem is tudtak a többiek tevékenységéről. Szervezettségük olyan volt, mint az illegalitásban dolgozóké. Azonban ez is csak egészen rövid ideig tartott, mert Pataki és Perei rájöttek arra, hogy a játékos­kijárók is összejátszanak, és elcserélik egymással a megvett fix tippeket. így természetesen nagyabb nyereményeket is felvehettek. A főnök azonban ha­marosan véget vetett a „Kánaánnak”. Olyan intéz­kedést hozott, hogy amikor már a játékoskijárók minden fix eredményt megszereztek, és kiállítot­ták a saját szelvényeiket is, a totózók pedig már bezártak, akkor Patakival és Pereivel együtt útra kelt a megvásárolt mérkőzések eredményeit meg­fordítani. Természetesen ők előzőleg már ezeket a megfordított eredményeket írták a saját szelvé­nyeikre. Bár Faragóék alapvetően egy társaság voltak, mégis oda-vissza ment egymás átverése. Nem kis összegekkel — milliókkal. A 25. játékhéten például Faragó 1 millió 500 ezer forint körüli összeggel szá­molt el társainak. Az ezt követő héten Pataki a nyertes szelvények sorszámából (amit a Sportfoga­dásban nézett meg) rájött, hogy még valaki nyert másfél milliót, és a nyertes szelvény sorszáma az övéjk közül való. Meghívták Faragót egy kis „beszélgetésre”, de ő eleinte tagadta, hogy felvette a pénzt. Amikor az­tán társai megmutatták neki az újságot, és felje­lentéssel is megfenyegették, akkor sűrű bocsánat­kérések közepette elővette ezt a másfél milliót is. Az ötlet azonban nem hagyta nyugodni Pataki Miklóst, aki a 31. játékhéten megkérte Szabó Ist­vánt — akivel régebben együtt játszott — arra, hogy a már korábban kiállított fix szelvény alapján kitöltött újabb 20 szelvénnyel utazzon le Szegedre, és ott fizesse be azokat. Minő véletlen, ébben a to- tózóban is volt Faragónak egy ismerőse, aki amikor észrevette, hogy Szabó hány fixet fizet be, leírta a tippeket, és értesítette Faragót a történtekről. Még azt is megtette, hogy feljegyezte a távozó gépkocsi­jának a rendszámát. Ennek alapján jött rá Faragó arra, hogy társai ezúttal őt próbálták meg rászedni. Ekkor közel 2 millió forintról volt szó. amit később ,a felelősségre vonás után, újabb bocsánafkérések között osztottak szét. De nemcsak ők csapták be egymást. Pócsi László, aki a bírók megvételéért volt ifelelős, úgy gondol­ta. hogy fölösleges a játékvezetők részére a Fara­góék küldte 20—25 ezer forintot átadni: főleg, mi­után mind a két szemben álló csapat meg volt vé­ve. Ezért csak 5—10 vagy éppen 15 ezret adott át. Arról már nem is beszélve, hogy még ebből is le­csípett egyegy ezrest, közvetítés címén. Volt olyan eset is, amikor tudta, hogy az illető bírót nem lehet megkörnyékezni, mert azonnal je­lentené a kísérletet, ezért nem is ment oda hozzá, Faragóéknak viszont azt mondta, hogv átadta a pénzt. Ha nem jött be a kívánt eredmény, vissza­adta a pénzt azt állítva, hogy nem vol't alkalma ta­lálkozni a játékvezetővel. Ha jobban megnézzük Faragó. Pataki és Perei életútját, akkor megállapítható, hogy valamennyien szenvedélyes szerencsejátékosok voltak, mindegyi­kük harácsoló típus. Ez a szellem sodorta őket oda, hpgy lefizessék a csapatokat a számukra szükséges eredményekért. Ehhez olyan embereket vettek igénybe, akik e körben nagy ismeretséggel rendel­keztek. Olyan játékosokat kerestek meg és fizettek meg, akik közül sokan sok évet játszottak már tisztességesen, de nekik már nem tudtak ellenállni. Ezeket az embereket a saját céljaik elérése érdeké­ben egzisztenciálisan szinte teljesen tönkretették. Ezeknek az embereknek megvonják a spoi tallásukat. valószínűleg hosszabb ideig felfüggesztik játékjogu­kat. Nem kevesen vannak köztük olyanok is. akik a büntetés letelte után soha nem játszhatnak már. mert teljesen kiöregszenek ebből a sportágból. őszintén szólva különböző bundákról már régeb­ben is hallottam mendemondákat, de legjobban mégsem ennek a bizonysága keserített el. hanem az, hogy mindezeket bírói segédlettel, közreműkö­déssel valósították meg. Szerintem, a játékvezető az. akinek teljesen pártatlanul és igazságosan kellene a mérkőzést vezetnie, a pályán elkövetett vissza­éléseket meg kellene torolnia, a mérkőzés tisztasá­ga felett őrködnie kellene. Ügy érzem,, hogy a bűn­ügyben szereplő bírók a sportszerető emberek bi­zalmával éltek vissza, és így — akárcsak a labda­rúgók és az ügyben szereplő vezetőik — hallatlan erkölcsi kárt okoztak. A vizsgálat során a játékvezetők és a játékosok nagy része egyaránt őszinte, megbánó magatartást tanúsított. Amit elkövettek, nem szépítették, a totó- zóktól kapott pénzt az állam javára visszafizették. Sok esetben arról meséltek, hogy már szinte egy­más előtt is pironkodtak a pályán. Az egyik csapat kapusa, akit eleinte nem is vet­tek be társai a bundába, elmondta, hogv neki csak az tűnt fel, hogy amikor az ellenfél csapata átjött a félpályán, akkor az ö védői kihúztak a kapu elöl. Nem is csodálkozott azon, amikor a közönség.a ka­pott gól után fújolni kezdett. A/.t még azért eL kell mondjam, hogv eze^ a be­ismerő vallomások az. általunk már korábban ösz- szegyűjtött bizonyítékokon alapultak. Már nagyban benne voltunk a csapatok meghall­gatásában. amikor az egyik csapat kapitányát idéz­tük be. Azt már Sálközi és Kaszner vallomásából tudtuk, hogy több esetben vett át pénzt tőlük. Meg­kezdődött a kihallgatás, és bár bizonyított volt a dolog, a játékos mégsem volt hajlandó semmit el­ismerni. Viselkedésén nagyon csodálkoztunk, és egyre inkább fenrlállt annak a lehetősége, hogy kénytelenek leszünk öt őrizetbe venni. Figyelmez­tettük erre. de ő továbbra is konokul tagadott. Vé­gül nem is tudtunk vele mást tenni, bent kellett tartanunk, hiszen ha kiengedjük, akkor otthon a többi Játékossal össze tudott volna beszélni. Azt terveztük, hogy az őrizetbe vétel utolsó nap­jára beidézzük játékostársait, és a velük vájó szem­besítés után elengedjük őt. Nem így történt. Másnap reggel a csapatkapitány kihallgatásra je­lentkezett. Kedélyesen elmondta, hogy remekül aludt, jól kipihente magát, s mindenre kiterjedő, részletes vallomást tett. Amikor megkérdeztük, hogy mindezt miért nem mondta el őrizetbe vétele előtt, akkor kérdéssel válaszolt; ..Mjt szóltak volna otthon a fiúk, ha önként, anélkül, hogy becsuktak volna, mindenről beszámolok a rendőrségen?” Természetesen valakit előzetes letartóztatásba he­lyezni nem egyszerű és felelősségteljes dolog. Kel­lő jogalap kell hozzá. Ebben az ügyben az OTP — a megfelelő jogi koncepció kialakításának elhúzó­dása miatt — hosszas várakozás után adott állás- foglalást arról, hogy nem magánszemélyek, hanem a társadalom tulajdonában keletkezett kár. Ezt saj­nos kihasználták az ügyben szeieplő egyes védők is. akik végig azzal áltatták megbízóikat — ezzel nagyban megnehezítve a mi felderítő tevékenysé­günket —. hogy az. általuk elkövetett dolgok nein tartoznak a bűncselekmények kategóriájába. Ezzel vszemben már a vizsgálati szak kezdetén rendelkezésükre állt a Legfőbb Ügyészség elvi ál­lásfoglalása. amely megállapította, hogy a totózók atal elkövetett cselekmények a társadalmi tulajdon sereimére elkövetett csalás bűntette alapos gyanújá­nak megállapítására alkalmasak. (Folytatás a következő lapszámunkban.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom