Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-30 / 204. szám
4 © PETŐFI NÉPE • 1083. augusztus 30. Zöldségés gyümölcsfogyasztás a Dél-Alföldön Az alapvető társadalmi osztályokhoz és rétegekhez tartozók háztartásában a személyes célra elköltött minden száz forintból 27—42-t — átlagosan 32 forintot — élelmiszerekre fordítottak 1082-ben. Ez az arány —i az életszínvonal, a szokások, az árarányok változása 'következtében — az évek során csökkent, 1977-ben az áltlag még 35 forint körüli volt. Az élelmiszerek közül legtöbbet — minden száz forintból megközelítőleg 37 forintot — húsfélék vásárlására költöttünk, hasonló volt az arány 1977-ben is. Korszerű táplálkozás A 'tápanyagokban, fehérjékben, vitaminokban gazdag —, korszerű táplálkozás egyre szélesebb körű elterjesztése életszínvonal- politikártk fontos területe. A változásokat jól tükrözik a háztartás-statisztikai felmérések. Az országos adatok szerint 1977 és 1982 között az élelmiszer-kiadáson belül, valamelyest emelkedett a húsfélék, a friss zöldség, a friss hazai gyümölcs, a kenyér és a péksütemény aránya, csökkent a burgonyáé, a zsiradékoké, a 'tojásé, a tejé, tejtermékeké. A kiadások alakulásában természete Exportra és belföldi értékesítésre őszibarackot válogatnak, osztályoznánk Izsákon. (Méhes! Év* felvételei) Ki felei az iskolai balesetért? Az egyik nagyközség I. számú általános iskolájának első osztályos tanulói, a tanító felügyelete alatt, az iskola étkezdéjébe mentek. Három gyereknek nem jutott hely az asztalnál, s bár meghagyták nekik, hogy maradjanak a teremben, kimentek az épület elé. Szemközt van a II. számú általános iskola udvara, ahol a nevelő felügyelete alatt kisdiákok sorakoztak. Közülük az egyik első osztályos kivált a csoportból és köveket dobált az utcára. Egy kődarab eltalálta a három várakozó gyermek egyikének bal szemét, és olyan súlyosan sértette meg, hogy azt el kellett távolítani. Ennek következtében a gyerek munkaképessége véglegesen harminc százalékkal csökkent. A tragikus sorsú kisfiú szülei útján, a községi tanács, valamint a szerencsétlenséget okozó gyerek anyja ellen háromszáz- ezer forint nem vagyoni kár megfizetéséért pert indított. A járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság a keresetet elutasította. Ezt azzal indokolták, hogy sem a felügyeletet ellátó iskola, sem a szülők részéről nem történt olyan mulasztás, ami kártérítő felelősségüket megállapítaná. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság más álláspontra helyezkedett. A döntést hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. — Akinek belátási képessége hiányzik, vagy fogyatékos, az nem vonható felelősségre. Helyette gondozója felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy ennek ellátásában az elvárható módon járt el — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. A balesetkor a szerencsétlenül járt kisfiú felügyeletét az I. sz., a kövekkel dobálózóét a II. sz. iskola látta el. Ebből következik, hogy a kárigénnyel velük szemben lehet fellépni, de csak akkor, ha jogképes jogi személyek, vagyis a községi tanács vb. önálló gazdálkodási jogkörrel ruházta fel őket. Igentesen jelentős szerepet játszanak az árarányok, a kínálat összetétele, a terméseredmények. Pontosabb képet kapuník a mennyiségi adatok alapján. 1982- ben a dél-alföldi körzetben (ide tartozik Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye) a megfigyelt háztartásokban átlag 47 kiló burgonya, 58 kilogram zöldség és 67 kiló friss gyümölcs fogyott el fejenként Burgonyából és gyümölcsből ez a mennyiség meghaladta az országos átlagot, zöldségekből viszont elmaradt attól. 1977-hez képest — az országos 'tendenciához hasonlóan — csökkent a burgonya és a zöldségfélék elfogyasztott mennyisége, viszont a gyümölcsből több került az asztalra. A Bács-Kiskun megyei változások hasonlóak a dél-alföldihez. Burgonyából az országos és a körzeti átlagnál többet — fejenként közel 48 kilogrammot — használtak fel a háztartások. Friss zöldségből a megyei háztartások a körzetinél majdnem 6 kilóval többet, friss hazai gyümölcsből viszont 9 kilogrammal kevesebbet fogyasztottak. Az átlagon belül nagy különbségek 'tapasztalhatók a lakosság alapvető társadalmi osztályai és rétegei között. Burgonyából például a szellemi foglalkozásúak háztartásában 34 kilogrammot, a nyugdíjasok, eltartottak stb., háztartásában 73 kg-ot főztek meg. A legtöbb friss zöldséget az inaktív és a kettős jövedelmű háztartások a legkevesebbet a munkások hasznosítottak Bács- Kiskun megyében. Mindegyik osztály és réteg fogyasztása meghaladta a körzeti mennyiséget. Friss gyümölcsből a legtöbbet a szellemi foglalkozású és az inaktív családok, legkevesebbet a munkások ettek. A megyei adatok az országosnál nagyobb, a dél-alföldi körzetnél kevesebb fogyasztást tükrözték. Vezet a paradicsom és az alma Megyénkben az hit ogy ásított friss zöldségek közül a legnagyobb mennyüségeti személyenként 8—13 kilogrammot a paradicsom és a sárgarépa, petrezselyemgyökér (7—13 kg) itötrbe ki. Zöldpaprikából a háztartásokban lő esetben csak ők, amennyiben azonban ilyen felhatalmazást nem kaptak, akkor a községi tanács perelhető. Az eljárt bíróságoknak mindezt tisztázniuk kellett volna. — A baleset az iskolában történt, amikor a napközi otthonos gyerekek ebédeltek, vagyis felügyeletüket az Iskola látta el. Tehát a felelősség alól az iskoláknak kell kimenteniük magukat és bizonyítani, hogy nem terheli őket mulasztás —. hangzik tovább a végzés. Figyelembe kell venni azonban, hogy az általános iskolai rendtartás értelmében napközi otthonos csoportokban legalább húsz, de legfeljebb negyven gyermek lehet. Az I. sz. iskolában azonban negyvenöt tanuló felügyeletét bízták egy nevelőre. Ezért meg kell állapítani, miért nem tettek eleget a rendtartásban foglaltaknak, és az ebédeltetés miként történt. Azt is vizsgálni kell, hogy a baleset idején a II. sz. iskola udvarán hány gyermek tartózkodott és hány nevelő vigyázott rájuk. Az iskola ugyanis akkor is megszegi kötelességét, ha a felügyelet érdekében megfelelő számú nevelőről nem gondoskodik. A végzés értelmében az iskolának az is feladata, hogy a gyermekeket a helyes magatartásra nevelje. A bíróságoknak ezért tisztázniok kellett volna, hogy a II. számú iskolában korábban történt-e rendbontás, előfordult-e, hogy a gyerekek máskor is kővel dobálóztak. Amennyiben igen, úgy fokozott felügyeletre lett volna szükség. A Legfelsőbb Bíróság irány- mutatásai .alapján most a járás- bíróságnak újból döntenie kell, hogy a tragikus balesetért ki felel. A tanulmányi szerződés a vállalatot is kötelezi Az egyik vidéki nagyvállalat esti egyetemre járó joghallgató tisztviselőjével tanulmányi szerződést kötött. Ebben a munkaidő-kedvezmény tartamára átlagkeresetét biztosította, a beiratkozási, valamint a tandíj Lászlófalvi vállalkozások 9 Kiváló paradicsomfajtákat nemesítettek a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben. Személyenként 8—13 kilogramm a fogyasztás. fejenként 6—12 kilogramm, uborkából 5—fi, vöröshagymából 6—9 kiló fogyott el. A fejes- és kelkáposzta, a zöldborsó, a zöldbab az étkezésekben pár kilót képviselt, alig használtaik a családok gombát, karfiolt,, sóskát, parajt. A friss hazai gyümölcsök közül a legtöbbet (fejenként 13— 24 kilogrammot) az egész évben beszerezhető, megtalálható almából fogyasztottak. Ezt követte a görögdinnye 7—15 kilogramm, és a szőlő, 5—12 kilogrammos felhasználása. Nagyobb mennyiség került a családok asztalára őszibarackból, meggyből, körtéből. Az egy főre jutó mennyiség 1—3 kilogramm körüli volt sárgabarackból, sárgadinnyéből, földieperből, málnából, szilvából. Jobb ízű a saját termés A kertek, háztáji földek, hob- hitelkek lehetőségeit kihasználva, sokan termelik meg a családjuk számára szükséges burgonya, zöldség és gyümölcs egy részét vagy egészét. A megnövekedett szabad időt úgyszintén egyre többen fordítják kertészkedésre. Ezt jelzi az is, hogy a megfigyelt háztartásokban 1977 és 1982 között emelkedett a saját termelésű cikkek aránya. Bács-Kiskun megyében a dél-alföldi körzetnél elterjedtebb a saját termesztésű burgonya, zöldség és gyümölcs fogyasztása. Jellemzői hogy a megyében az 1982. évre szükséges burgonya mennyiségének több mint kétharmadát nem a boltokból, piacokról szerezték be a fogyaszfizetését vállalta. Arra is kötelezte magát, ha a fiatalember tanulmányait befejezi, diplomájának megfelelő munkakörben foglalkoztatja. A tisztviselő viszont kötelezte magát, hogy az egyetem elvégzése után két évig a munkaviszonyát nem szünteti meg. A joghallgató megszerezte diplomáját, s bár fizetését kétszáz forinttal emelték, változatlanul korábbi munkakörében kellett dolgoznia. Ezt sérelmesnek talál-, ta, felmondott és más vállalatnál, mint jogi előadó helyezkedett el. Volt munkaadója viszont a tanulmányi támogatás összegének visszafizetésére kötelezte. A határozat alóli mentesítésért a fiatalember a munkaügyi döntőbizottsághoz, majd a munkaügyi bírósághoz fordult, de mindkét helyen elutasították. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely nemcsak a munkaügyi bíróság ítéletét, hanem a vállalatnak a visszafizetésre történő felszólítását is hatálytalanította. A döntés indoklása rámutat arra, hogy a tisztviselő azért mondott fel, mert nem képzettségének megfelelő beosztásban foglalkoztatták. A Munka Törvénykönyve ugyanis előírja: a munkáltatónak a tanulmányi szerződésben vállalnia kell, hogy dolgozóját a megszerzett képzettsége szerinti munkakörbe helyezi. A magasabb képesítést nyertek csak, abban az esetben értékesíthetik a tanulmányaikkal szerzett szakmai felkészültségüket, ha erre módot nyújtó munkakörben dolgoznak. Az a beosztás azonban, amelyben a tisztviselőt foglalkoztatták, semmiképpen sem adott lehetőséget. Annak ellenére, hogy a vállalat igazgatója ennek a munkakörnek a bel töltésére lehetőleg felsőfokú végzettséget írt elő, ez nem jelenti azt, hogy a munkakör a fiatalember végzettségének megfelelő volt. A tisztviselő tehát nem szegte meg a tanulmányi szerződésben foglaltakat, ezért a neki folyósított összeget sem kell visszafizetnie. H. E. tők. A friss zöldségek majdnem háromnegyede a saját kertből, telekről került a családok asztalára. A zöldbab, a zöldborsó több mint négyötöde, a paradicsom, a sárgarépa, a petrezselyemgyökér, az uborka megközelítőleg négyötöde saját termesztésű volt. A káposztafélék, a fejessaláta, a sóska, a paraj, a vöröshagyma elfogyasztott meny- nyiségének több mint kétharmadát a családok maguk termelték. Gombát viszont döntően a boltokban, piacokon vásároltak. A háztartások frissgyümölcs- fogyaszitásának közel kétharmada saját termelésből származott. Minden kiló szőlőből 91 dekagramm a családok saját munkájának eredménye volt. A földi- eper, málna, ribizli többségét, a meggynek csaknem négyötödéit a saját kert terméséből fogyasztották. A szilva, a cseresznye, a sárgadinnye egy főre jutó meny- nyiségének közel háromnegyedét a családok maguk termesztették. Almát, őszi- és sárgabarackod, görögdinnyét, körtét gyakran vettek boltban is. A saját termelés aránya a fogyasztáson belül eltérő volt az alapvető társadalmi osztályoknál és rétegeknél. A szövetkezeti .tagok háztartásában minden kiló frisís zöldségből több mint 80 dekagramm, minden kiló friss gyümölcsből 70 dekagramm saját kertből, telekről származott. Még a szellemi foglalkozásúak is a friisis zöldségek kétharmadát, a friss gyümölcsök közel felét maguk termelték. Gaborjákné Vydareny Klára a KSH közgazdász-csoportvezetője Formatervezési nívódíjpályázat Az Ipari Minisztérium, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az Ipari Formatervezési Tanáccsal egyetértésben 1984-re formatervezési nívódíjpályázatot hirdet. A nívódíjra eredeti, kimagasló esztétikai értékű, célszerűen kialakított, a gyakorlatban bevált ipari termékkel pályázhatnak az alkotók. Csak olyan termékekkel lehet pályázni, amelyeknek iparszerű gyártása megkezdődött, de a gyártmány nem idősebb három évnél. A pályázóknak jelentkezési lapjukat és a gyártmány leírását .tartalmazó műszaki dokumentációt 1984. január 10-dg kell eljuttatniuk az Ipari vagy az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumba. Július 4-én kezdődött a dohánylevél átvétele a kiskunfélegyházi dohánybeváltó üzemben. A ter- méskiilátásokróil, az átvétel eddigi tapasztalatairól kérdeztük Baj- nóczi József üzemvezetőt. — Az aszály ebben az ipari növényben, is nagy károkat okozott. Az idei szezonban 1800 tonna zölddöhány átvételét terveztük, jó azonban, ha 1200—1300 tonna terem. Kevesebb lesz a száraz dohány is, a termelőgazdasá- igok felmérései szerint a tervezett 1200 tonna helyett csak mintegy 900 ítomná't tudnak száillítánd. A háztáji gazdaságokban' viszont kedvezőbb a helyzet, magasabbak a terméseredmények, mert a kisebb parcellákon meg tudták oldani az öntözést, amit természetesen a dohány meghálált. — Honnan érkezik az üzembe a termés? — A felvás árlákörzet az előző esztendőkéhez hasonló. Bács megyéből 1112, Békés megyéből 118, míg Csongrád megyéből 48 hektár termését vesszük át zöldien, vagy szárítva. A megyében 15 tsz és szakszövetkezet valamint kétezer háztáji, illetve egyéni termelő foglalkozik ezzel az ipari növénnyel. Jelenleg négy fajta A solymári Rozmaring és a láaz- lófaifl Egyetértés Termelőszövetkezet, valamint a kecskeméti AS CG gazdasági munkaközösség, szerződést kötött egy új magyar találmány, a növények gyors növekedését segítő tápkockák gyártására. Szecsődi György, az Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke: — Az eddigi értékélések szerint üzemiünkben 'mintegy 30 millió forint árbevétel-kiesést okozott az aszály. Kedvezőtlen körülmények között gazdálkodunk, földjeink minősége gyenge, ezért nyilvánvalóvá vált, hogy kizárólag a mezőgazdasági alaptevékenységből nem tudunk megélni. Törtük a fejünket, kerestük a kapcsolatokat, miként lehetne legalább részben csökkenteni a mérlegünkben [jelentkező hiányt. Így kerültünk összeköttetésbe az AS- CO anyagbeszerző és kooperációkat elősegítő gazdasági munkaközösséggel, amely összehozott bennünket a solymári közös gazdasággal. Ez utóbbi, az említett találmány — amelyet TERRAROZ néven jegyeztek — gyártási jogát átadta nekünk. Gazdaságunknak jóil jött az ajánlat, hiszen volt egy kihasználatlan üzemcsarnokunk, s elegendő munkáskéz is akadt. Mivel több mint 4 ezres juhállományunk van, a fő alapanyag is rendelkezésünkre állt: a birka- alom. A tápkockák gyártásához szükséges gépet megkaptuk, amelyet máris üzembe állítottunk. Koroknai Iván kereskedelmi ágazatvezető: — Nemcsak tápkockákat gyártunk — a piac igényed szerint akár százezerszámra is— hanem 5—50 kilogrammos csomagolásban is tudunk forgalomba hozni ebből az értékes tápföldből. Az újdonsággal először a Hírős Napokon szeretnénk bemutatkozni. További terveink szerint — több- műszakos termeléssel — a gyártmányskálát növelni tudjuk. Kubinyi Gyula, a gazdasági munkaközösség tagja: — A szerződésben vállaltuk, hogy részt veszünk a piackutatásban, elősegítjük az exportra történő értékesítést, valamint a 'belföldi igények kielégítését is. A tapasztalatok szerint, elsősorban a háztáji kertészkedők keresik a tápkockákat. Töibb külföldi érdeklődő .is jelentkezett. Algéria 5—6 kilogrammos csomagokat kért, Kuwattba, Svájcba. Hollandiába, Svédországba és Ausztriába is szállítunk mintát. (0 KészUl a tápkocka. • Használaton kívüli gépből átalakított rosta segítségével történik az alapanyagok előkészítése. Mi is a TERRAROZ? Erről a legilletékesebb, a feltalálócsoport vezetője, dr. Kazó Béla, a mező- gazdasági tudományok kandidátusa, a Rozmaring Termelőszövetkezet üzemegység-vezetője ad felvilágosítást. — Műtrágya nélküli tápföldke- verék, amelynek összetétele: tőzeg, gyorsított eljárással érlelt juhalomból készült komposzt, zeo- iiit, amelyet speciális kötőanyaggal préselnek össze. Az eddigi kísérletek azt bizonyítják, hogy a növények fejlődését meggyorsítja, dúsabb a vegetációjuk, jóval nagyobb a termőképességük. A tápkockák műtrágya nélkül is jó termésre serkentik a növényeket, tehát környezetvédelmi jelentőségük sem elhanyagolható. Hangsúlyozni szeretném, hogy felhasználása a kertészeteken' kívül az erdőgazdaságokban, a facsemete-nevelésben is bevált. Nem véletlen, hogy az erdészetek is érdeklődnek iránta. A későbbiekben elmondja: amikor azt latolgatták, melyik üzemnek adják el a találmányt, azért is esett a választás a lászlófalvi Egyetértés Termelőszövetkezetire, mert a legfontosabb alapanyag: a juhalom ebben a gazdaságban látszik 'biztosítottnak. A termelőszövetkezet vezetősége további melléküzemágaik létrehozásával próbálkozik. Nem kis feladatot vállalt, amikor elhatározta, hogy a zeolitból előállított készítmények kereskedelmi forgalmazását az egész országra kiterjedően előkészíti. A zeodit természetes ioncserélő ásvány, őrleményét fertőtlenítésre, szagtalanításra — többek között a hígtrágya komposztálására — használják. Ezen kívül bevált az állatok takarmányozásánál is, mert elősegíti a tápanyagok jobb felszívódását, ezáltal a jószágok gyarapodását. — Az úflább melléküzemág indításához még beruházások kellenek, ehhez persze pénzre van szükségünk, azért a Magyar Váltó és Hitelbank RT Imnorvá- aiós Alapjához hitelkérelmet nyújtottunk be — tudom meg az elnöktől. A lászlófalviak jól választották, amikor elhatározták, hogy az említett két üzemágat létrehozzák. Készítményeiket nemcsak itthon, hanem külföldön is keresik. Az értékesítésükből származó jövedelemből segítik a mező- gazdasági alaptevékenység fejlesztését. K. S. Szezon a kiskunfélegyházi dohánybeváltóban O Nagy figyelmet igényel a száraz dohánylevelek válogatása. dohányt termelnek a gazdaságok. Ezek közül a Vingiiniiát csak 'mesterségesen. lehet szárítani. A mi 15 kamránk, amelyekben egyszerre 115 tonna zölddohányt lehet elhelyezni, a szezon kezdete óta folyamatosan üzemel. A szárításba besegítenek azok a gazdaságiak, melyek saját kamrákkal rendelkeznek. A kiskunfélegyházi Lenin Tsz, a kiskunmajsai Jonathan Tsz és a tiszaalpári Tiszatáj Tsz után az idén már pálmonostani Keleti Fény Tbz üzembe helyezett hat szárítókar rát. — Mi történik a szárítás utál — A száraz leveleket gomdow kiválogatjuk, s bálázva küldj! a szolnoki dohányfermentálót további hőkezelésre, b aizuts szállítják a különböző dohán gyárakba, O. L. DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG
