Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-27 / 202. szám

1983. augusztus 27. • PETŐFI NÉPE • 3 Nemcsak kiskunfélegyházi gondok Beszélgetés a tömegsportról, az iskolai testnevelésről — Folytatják a kórház felújítását — Éljünk értelmesebben — Pusztító bögrecsárdák Arra számítottunk: Kiskunfélegyházán meghirdetett fórumun­kon a város egészségügyi ellátásáról, a helyi sportéletről beszél­getünk. Örömünkre a meghívottak — dr. Balogh Géza osztály­vezető főorvos, kórházigazgató-helyettes, dr. Garai István sport­orvos, dr. Gubacsi László, a megyei tanács osztályvezető főorvo­sa, Kurucz István szakedző, a Kun Béla SE vezetőedzője, László József, a megyei testnevelési és sporthivatal elnökhelyettese —, és a hozzászólók a napi gondokon-bajokon kívül fölhívták a fi­gyelmet életmódunk ártalmaira. Romlik a halálozási airányszám, mind többen fejezik be fájdalma­sain 'korán életűiket, mind több az elhízott ember, az alkoholista. Kétségbe« j tőén sokan dohányoz­nak nálunk, noha világszerte csökken a nikotin pusztítása. A nemzet értékes rétegei elhagyják magúikat, az élvezetvágy és a ké­nyelem oltárán föláldozzák egész­ségüket, rongálják környezetüket, ártanak utódaiknak. Elképesztő összeget költünk bódító italokra, szánalmasan keveset sportolásra. Millió, meg millió ember mintha ellensége lenne saját magának, családjának: a szabad idő csodá­latos adományát szervezete káro­sítására, szellemi és testi leépü­lésre pocsékolja. A kirándulások mindinkább bor- és sörtúrákká züllenék. Lassan, bizonytalanul válaszo­lunk a modern életforma vérre menő kihívására. Kiskunfélegyházán is létérdek a tömegsport megtellek) feltételei­nek a megteremtése. Ä városi KISZ-bizottság kezdeményezésére évente többször meghirdetett, jól szervezett akciók sem feledtethe­tik a rendszeres testedzési alkal­mak hiányát. A versenyszerű ve­télkedők többet árthatnak, mint használnak, ha fölkészületlen fia­talok, középkorúak próbálják a legtöbbet kisajtolni magukból. A helyiék véleménye szerint filléres gondok, tehetetlenség miatt a meglevő vagy könnyén megte­remthető adottságok — például az iskolai tornatermek — sincsenek céltudatosan kihasználva. Többet várnak a lakótelepi tömegsport- egyesülettől. Szívesen teniszezné­nek, asztaiiteniszeznének sokan, ha volmia ihotl. Azj iskolai tiiesitnevellésit némelyek ,,Egy népcsoporthoz tartozom, amit soha nem szégyelltem, so­ha nem is fogók. Ismerem és le­írom a imagyarorszóigi cigányság múltját, sorsát, jelenét, de ez nem azt jelenti, hogy választott kép­viselőjük vagyok, ahogy azt so­kan hiszik. Egyszerűen arról van szó, hogy én magam is cigány­nak születtem, s ha magamat kép­viselem, akikor őket is és meg­fordítva .. Szerdán, a késő esti órákban, hatvanperces műsort sugárzott a Petőfi-rádiió Író cigány vagyok címmel, Lakatos Menyhértről. Valloimáisának egy töredékét ér­zékeltetik a fenti sorok, amelyek más szavakkal, -más formáiban még többször elhangzottak a mű­sorban ... Lakatos Menyhért szerint ah­hoz, hogy cigánykérdésről be­széljünk, társadalmi jóindulat (?), illetve a társadalmi elvek jóin­dulatú gyakorlása .szükséges a ci­gánysággal szemben, előítéletek nélküli türelem, megértés ég nem bizalmattankod ás. — Ez mind igaz, viszont elfelejtette megem­líteni a közismert író a cigány­ság és a társadalom kapcsolatá­már-már katasztrofálisnak minő­sítették. A régi félegyházi isko­lákban világhírű sportolók neve­lődtek. Itt dolgozott a legendás hírű Túlit Péter. Miért szüntették meg a volt képzőhöz tartozó sportpályát? Csodálható, hogy a versenysportnak nincs megfelelő utánpótlása? örül a város a kato­nacsapatnak — hangoztatták —, de mégiscsak elkedvetlenítő, hogy állandó helyi lakos alig-alig tud bekerülni legjobb tizenegyébe. A lakosság nem ismeri eléggé a játékosokat, ezért is mennek ke­vesen a mérkőzésekre. Ráadásul évről évre gyengébb labdarúgók kerülnek a bevonulok közül a kiskun városba. Az alacsonyabb osztályban játszó helyi csapatok közül egyiktől sem várható gyors fejlődés. Csák öszefogással juthat­nának előbbre. Az erők egyesíté­sével hatékonyabban tevékeny­kedhetnének a Kun Béla Sport Egyesületnél és másutt dolgozó ki. tűnő szakemberek. Helyi fiatalok nagyobb számban kaphatnának helyet az atlétikai, ökölvívó és más szakosztályokban. (Hallottunk tehetséges kerékpározókról, birkó­zóreménységekről.) Többet vár a magyar sportközvélemény a világ­bajnokkal is büszkélkedő Kis­kunfélegyházától. Az egykori félegyházi diák, Darvas József közbenjárására évekig sporttagozatos középisko­la is volt a városban. Ma miért nincs ilyen? Sem itt, sem má­sutt Bács-Kiskunban. Sokam megállapították már: az iskolai testnevel|éstőlj, sportolásitól függ az új nemzedékeik fizikuma, köz­érzete, teherbíróképessége és a magyar sport jövője. A jobb eredményeket a sport­orvosok is elősegíthetnék, ha korszerűbb felszereléssel dolgoz­hatnának. Érdemes elgondolkod­ni azon; miért nincs a sportor­nak bipolaritását. Hiszen minden kapcsolat legalább kétoldalú do­log, s csak az egyiket „noszogat­ni” nem elég, ha valóban sikert vár, remél. Alig egy évtizede etnikumnak minősítette a cigányságot egy párthatározat: sájját nyelvvel, kuli- túrával rendelkező népcsoport­nak. Ahogy minden etnikum, úgy a cigányság helyzetét is alapve­tően. az határozza, meg, hogy mi­lyen, szerepet vállal a társadalmi élet, s a munkamegosztás terüle­tein. Ez utóbbira egyébként La­katos Menyhért is utalt a szer­dai műsorban, kijelentve, hogy „ami ezt a népet alapvetően meg­változtathatja, az a munka, a munkához való viszonya”. — Én nem azzal a céllal kezd­tem el írni, hogy író legyék — mondta. — Rengeteg ellentmon­voslásnak megfelelő tekintélye. Nehezen tölthetők be a megüre­sedő állások. A fórum résztvevőd megnyug­vással vették tudomásul a me­gyei főorvos bejelentését, amely szerint tovább folytatják a kór­ház felújítását. A gondokat át­menetileg tovább súlyosbító munkának a végén, a kiskunfél­egyházi kórház megfelel majd a korszerű követelményeknek. Ad­dig az orvosok nagy erőfeszí­téssel próbálják leküzdeni az ideálisnak nem mondható körül­ményekből következő nehézsé­geket. Az intézmény helyettes igaz­gatója is erőtlennek ítélte az egészségügyi propagandát, bár elismerte a TIT helyi szerveze­tének és másoknak ez irányú kezdeményezéseit. Ügy viélte: mindenki, az orvosok is, többet tehetnének a közgondolkodás, a magatartási szokások ésszerűsí­téséért. Egyik ottani olvasónk, a sport- mozgalom leikes híve fölháboro- doittan kérte a hatóságok szigorú intézkedését a gyáriak közelében pusztító bögirecsárdák ellen. Munkakezdés előtt csapatostul térnek be a Gábor Áron utcai és más szeszfésizkekbe kétkeziek, irodisták. Az egyik házban négy alkoholista vetett véget önkezé­vel életének; nem nézhetjük tét­lenül családok széthullását, jobb sorsra érdemesek szétesését. * A szókimondó, a közéleti fe­lelősségű augusztus 20-d Petőfi Népe-fórum után sétáltunk pi- hentetőül a kiskun város szép főutcáján. A történelmi szélár- nyékban, a népünk történetében ritka hosszú békekorszakbam ez a település is sokat gyarapodott. Arra gondoltunk közben: önma­gunk gazdagítása, ha úgy tet­szik, átalakítása nehezebb, las­súbb folyamat, mint ezit a hasz­nos eszmecsere is bizonyította. Könnyebb 'egy-egy utca szépí­tése, mint önnön életünké. Ha így igaz, márpedig így igaz, az ed­diginél jóval többet kell tennünk az értelmesebben eltöltött szabad időért, szellemi és testi gyarapo­dásunkért. Kiskunfélegyházán és másutt is. Heltai Nándor dást láttáim magiam köriül, és ön­magáimban^ ameüiyekfcel nem tud­tam mit kezdeni, hát megpróbál­tam leírni a bennem háborgó egész hobelevancot.. . Igaz, ezzel gyökeresen nem tudok változtat­ni a somsukon, de legalább el­mondhatom, milyenek ők, milyen a telkük, milyenek a gondolataik, mi az, ami fáj nekik... Mint Lakatos Menyhért vallo­másaiból kiderült, a hatvanas évek elején valóban alapított a Viharsarokban egy téglagyárat, az ott élő cigányság segítségével, a semmiből. Tavaly jelent meg Akik élni akartak címmel legutób­bi kötete. Talán a legérdekesebb, legmegrázóbb könyve ez, amely­ben a téglagyár születését, virág­zását és „leomlását” énekelte meg'. Mindent egybevetve: érdekes és elgondolkodtató műsort hall­hattunk Bányai Gábor szerkesztő jóvoltából. Az író cigánydalokkal tűzdelt vallomása, dilemmái mel­lett még két remek kis novel­lájának bemutatására is jutott idő, Fehér Anna és Sztankay Ist­ván tolmácsolásában. Koloh Elek RÁDIÓJEGYZET Vizeink védelmében O Bácsalmáson és környékén a Kígyós-csatorna rendszer vizé­nek megóvásában nyújt hathatós segítséget a nagyközség szenny­víztisztító telepe. <9 Megújul a kiskunhalasi Sóstó. Az évtizedek során felgyűlt iszapot nagy teljesítményű kotró-rakodó géppel távolítják el. Ezzel megaka­dályozzák a vízivilágra ártalmas kénhidrogén keletkezését. Vissza­alakul horgászparadicsommá a tó. Hasznosítható felszíni vizeink­nek csupán tíz százaléka tiszta. Nyolcvan százaléka közepesen szennyezett — tisztítás után em­beri fogyasztásra alkalmas —, tíz százaléka pedig kimondottan szennyezett. A víz élővilága rend­szerint alkalmazkodik a kedve­zőtlen körülményekhez. A több­nyire gondatlanságból bekövet­kező rendkívüli szennyezésekkel azonban a víz öntisztító-képessé­ge már nem tud megbirkózni, károsodik az élővilága, romlik a minősége. Károkat okozhatunk vizeinkben azáltal is, hogy part­közeiben szemetelünk. A ma­gyarországi vízpartok teljes hosz- sza kétszázhúszezer kilométer, amely töméntelen szennyezési le­hetőséget ad. Ha pedig a víz mi­nősége romlik, felhasználható vízkészleteink is csökkennek. A további romlás megakadályozá­sára — különösen az utóbbi esz­tendőkben — számos biztató in­tézkedés született. Különböző szintű jogszabályok, hatékony vízminőség-védelmi munka és egy kialakulóban- lévő társadal­mimagatartás is jelzi: igyekszünk védeni természeti kincsünket. 21 milliárd forint beruházásra A vízügyi szervek — a külön­böző főhatóságokkal, és a szeny- nyező üzemekkel, vállalatokkal is együttműködve — rendszere­sen vizsgálják, ellenőrzik folyó­ink, tavaink vízminőségét. En­nek során évente mintegy két­százötvenezer információt sze­reznek be vizeinkről. Folyamatos, mindennapi munkát jelent a vi­zek ökológiai stabilitásának megőrzése, amit az államigazga­tási jogszabályok mellett a víz­védelmi beruházások szolgálnak. Ebben az ötéves tervben hu- szonegymilliárd forintot költe­nek e célra, örvendetes, hogy az üzemek, vállalatok, a koráb­biakhoz képest, nagyobb figyel­met fordítanak a vízvédelemre. Beruházásaikat, rekonstrukciói­kat a követelményeknek megfe­lelően tervezik és végzik. A Jászberényi Hűtőgépgyár és a Hajdúsági Iparművek például méregtelenítő berendezéseket épített, a Borsodi Vegyikombinát­ban majdnem másfélmilliárd fo­rintba 'került egy szennyvíztisz­tító rendszer megvalósítása. Tisztább lett a Duna A szemléletváltozásnak is kö­szönhetően az elmúlt évek során javult folyóink vízminősége. Tisztább lett a Duna a főváros fölött, kevésbé szennyezett töb­bek között a Sajó és a Hernád. Tény az is: felszíni vizeinknek több, mint kilencven százaléka a szomszédos országokból érke­zik, tehát használtan. Ám kilé­péskor nem rosszabb a minősé­gük, kint belépéskor. A Balaton kiemelt védelmét minisztertanácsi határozat is előírja. Természetes nagy ta­vaink szabályozására szánt ösz- szegnek mintegy kétharmadát e különleges értékű tóra fordítják. Folyik a Keszthelyi öbölben a vízminőségi iszapkotrás, az idén befejeződik a balatonöszödi part­szakasz rendezése. Gondoskod­nak a hínárvágásrói, és néhány közcélú strand rendbehozásáról. (A közelmúltban láttak napvilá­got a gazda-tanácsok rendeletéi a partmenti szakaszok tisztán tartását célozva. A víz minősé­gét védi az a tilalomfa is, amely­nek értelmében az üdülőkörzet­ben új állattartó-telep nem léte­síthető, a meglévőket pedig fe­lül kell vizsgálni. A vizsgálat szerint bár e telepekről közvet­len szennyezés nem jut a tóba, de huszonegy veszélyezteti. Emiatt néhány telepen meg is szüntetik az állattartást, máshol áttérnek az almostartásra, ismét másutt korszerű, környezetkí­mélő trágyakezelést vezetnek be. A Balaton és a Velencei-tó A tó vize az elmúlt tíz év so­rán egyetlen alkalommal sem volt olyan tiszta mint az idei nyáron. Ám számolni kell azzal, hogy kiszámíthatatlan, állapo­tában váratlan javulás és rom­lás egyaránt bekövetkezhet. A Velencei-tavon — melyre egyértelműen a javulás a jellem­ző — az idén tovább végzik Ve­lence községnél az északi kanyar partszabályozását. Jelentős kot­rási munkák folynak a tó kö­zépső és keleti medencéiben. Felszín alatti vizeink minősé­ge sajnos romlott az elmúlt idő­szakban. A károsodás elsősorban a nitrátosodásban jelentkezik, amit a vizsgálatok szerint, a la­kossági, mezőgazdasági és ipari szennyezések okoznak. A gondok .nemcsak a .közműves vízellátás­sal nem rendelkező, közegész­ségügyileg veszélyeztetett kiste­lepüléseken nagyok, hanem újab­ban már azokon a településeken is, a'hol közműves vízellátás ugyan van, de a szennyvízelve­zetés megoldatlan. Hatékony in­tézkedésekre, a már üzemelő és a távlati ellátás szempontjából fontos vízbázisok fokozott vé­delmére van szükség a ma és a holnap kifogástalan vízellátása érdekében. Csökkent az olajszennyezettség Felszíni és felszín alatti vi­zeinket 1981—1982-ben több mint négyszáz esetben érte rend­kívüli vízszennyezés. Az esetek túlnyomó többsége (380) hazai eredetű volt. Bár a leggyakoribb szennyezőanyag az olaj volt, en­nek aránya a korábbi esztendők­höz képest csökkent. Viszonylag sok volt a különféle szerves • anyag okozta rendkívüli szeny- nyezés. A felszíni vizeket ért szennyezések egyharmada a vízi életteret is súlyosan károsítot­ta. Megannyi, s nem csupán egy­két esztendőre szóló teendőnk van tehát még azért, hogy fo­lyóink, tavaink, felszín alatti vizeink minőségét megóvjuk, ja­vítsuk. Anyagi eszközökkel, ti­lalomfákkal és meggyőző szép szóval egyaránt. —e —n SEPRŰK A TENGERENTÚLRA 9 A lajosmizsei Kefe-, Seprű-, Fa-, és Vasipari Termékeket Gyártó Ipari Szövetkezet — márkanevén MIZSESZÖV — évről évre jelen­tős mennyiségűt értékesít termékeiből tőkés piacokon. Tavaly meg­rendelést kaptak már az USA-ból is. Sikerüket mi sem bizonyítja job- ban. mint az, hogy idén az év végéig 700 ezer dollárért 400 ezer sep­rűt és jelentős mennyiségű félkész seprűt vásárol tőlük a tengeren­túli cég. A felvételen látható brigád nagy gonddal készíti elő a felkész seprűk alapanyagát. (Opauszky László felvétele) NAPKÖZBEN: Lift-ügy Július 20-i Sajtóposta rova­tunkban foglalkoztunk a kecske­méti Aradi vértanúk tere 3. szám alatti tízemeletes ház lakóinak panaszával, miszerint a negye­dik éve meglévő liftjük többször üzemképtelen, mint jó. Szóltunk a gyakori javításáról, meg arról, hogy a nem megfelelően végzett karbantartása miatt már a hasz­nálatot követő évben megszün­tette vállalt garanciális kötele­zettségét a gyártó cég, vagyis a Ganz-MAVAG budapesti feívo- nóüzeme. Végezetül leszögeztük: folyamatos szolgáltatás nélkül senki sem kötelezhető a folyama­tos szolgáltatásért járó — s rá­adásul nemrégen felemelt — díj megfizetésére! írásunkra szokatlanul hosszú választ kaptunk az illetékestől, a kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalattól, melynek le­veléből egyebek között az aláb­biakról értesültünk: A „többször üzemképtelen, mint jó” állítás nem felel meg a valóságnak, ugyanis a vállalati nyilvántartás bizonyítja, hogy például 1982. június 21-e óta el­telt idő alatt összesen 17 beje­lentés érkezett az 'érintett la­kóktól, s nem mindegyik esetben volt rossz a felvonó. Ami pedig a javítást illeti, arra általában 24 órán belül került sor. Külön­ben a meghibásodások egy ré­sze elkerülhető lett volna, ha a szintjelző nyomógombot senki sem töri össze, ha a liftet min­dig az előírások szerint kezelik, ha a fülke mennyezetét borító műbőrt nem vágják le stb. A Ganz-MÁVAG-ról annyit: állás­pontja nem reális, hiszen a kép­viselői sohasem jártak a hely­színen. A gyártóval mellesleg jó a kapcsolat, így hát hamar hozzá­jut a szükséges alkatrészhez az ingatlankezelő, melynek ilyen okiból sohasem kellett napokig szüneteltetnie a liftek működését. Megtörtént viszont néhányszor, hogy a pénteki munkaidő után elromlott szerkezethez csak hét­főn, a soronkövetkező munka­napon mentek ki a szerelők. A vállalat jelenleg már szer­vezetten foglalkozik a felvonók karbantartásával-ja vitásával, s a munkához tizenegy szakember áll rendelkezésre. Érdekeltségi rendszerünk olyan, hogy anyagi hátránnyal is jár, ha a gondatlan szerelői tevékenység következté­ben ihibásodik meg a lift. Végezetül megtudtuk: a Kecs­kemét, Vágó u. 28. szám alatti felvonórészlegnél a munkaidő után is be lehet jelenteni a lift­panaszt, mégpedig a 22-434-es telefonon, mely üzenetrögzítővel működik, s augusztus 15-től — kísérleti jelleggel — minden szombaton 8 és 16 óra között ügyelet van a vállalat Villám I. u. 2. szám alatti épületében, ahol személyesen, vagy a 22-522-es telefonszámon közölhető a felvo­nóval kapcsolatos kérelem, ami­nek alapján a szerelő a hely­színre megy. Ez utóbbiakat nagy örömmel tesszük közzé, s meggyőződésünk, hogy a szóban forgó vállalati részleg szolgáltatási idejének kibővítése révén az eddiginél lényegesen kevesebb lift vesztegel majd a hétvé­geken. Július 24-i keltezéssel viszont újból levelet kaptunk olvasóinktól, akik megköszönték, hogy foglalkoztunk ügyükkel, majd ezeket ír­ták: „Már 81-ben is csak a pártbizottság közbenjárására javította meg alaposabban liftünket az IKV. Tavaly nyár óta pedig egyre gyakrabban volt rajta kifüggesztve az „üzemen kívül” tábla. Ez év június végén csaknem négy napig volt újra használaton kívül, s a javítást megelőzte, hogy megint a pártszerveket, majd pedig a Pe­tőfi Népét hívtuk segítségül...” Mindezeket a tárgyilagosság kedvéért közöltük, meg azért, hogy elmondjuk, sajnos nem tudunk egyértelműen felelni a kér­désre: mi az igazság ebben a liftügyiben? Velkei Árpád író cigány vagyok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom