Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-24 / 199. szám

1983. augusztus 24. 0 PETŐFI NÉPE • 5 Táborozok Jánoshalmán Ha úgy vesszük, egyszerre két táborban is jártam Jánoshalmán. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának vendégeiként 24 vaj­dasági fiatal jött el munkával eltölteni a két hetet. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főis­kola is évek óta ápolja baráti kapcsolatait: az NDK-ból, Len­gyelországból, Csehszlovákiából és a Szovjetunióból verbuváltak nemzetközi csapatot, ök hetven­ötén voltak, s háromhetes mun­ka után még pontosan hét nap jutott a kikapcsolódásra, no és a fizetés elköltésére, Balatonföld- váron a nemzetközi EXPRESS- tá borban. ben hogyan kérdezgessem őket, különben is elkéL a tolmács. — Mi a közös nyelv a nemzet­közi táborban? — Az orosz, a német és a mu­togatás. Kiválóan ápoljuk a nem­zetközi kapcsolatokat! — moso­lyog Németh Aladár, a nyjtrai tanárképző friss diplomása. Vezetőjük, Éva Szolarova, a pszichológia tanszék tanárnője. Van „segédje” is, ötéves fia, Ta­más, akit a brigád legfiatalabb munkaerőjének titulálnak. Bécsi Kati másodszor vezeti a jánoshalmi tábort. Jóval előre el­kezdték a szervezést, de szavai­ból úgy veszem ki, hogy a ta­valyi jobb volt. Sok a program. (Mondták mások is!) Nemzeti es­tek, foci, bűvészműsor, üzemláto­gatás, kirándulás, koncert, béke- és barátsági est. . . S a pihenés? 0 Kerstin és Nyikóláj, meg a barack. Nem azért jöttek, hogy lustálkod­janak ... — Tavaly megírtad, hogy egyet­len gondunk: nincs címkés tri­kónk — emlékezik Kati. — Meg­oldódott az óriási „probléma”: a tsz-közi vállalkozástóL kaptunk pólókat. . . Kerstin Kassek, a potsdami pe­dagógiai főiskola kémia—biológia­szakos hallgatója: — Az lenne jó, ha minden­ki beszélne eszperantó nyeLven — mondja. — Persze, így is tu­dunk egymással társalogni. De a barackosban dolgozni kell. — Szereted a gyümölcsöt? — Szedni vagy enni? — kérdez vissza. — Nagyon kedves a vezetőség — kezdi mondandóját Nyikóláj Petrovics, az uzsgorodi állami egyetem diákja. Az ellátásra, a kulturális programokra sem pa­naszkodhatunk. — Hogyan sikerült a nemzeti estetek? — Nagy sikere volt a paradi­csomos vodkának, s a szibériai húsosderelyének. A műsorunknak is ... Hamarosan ebédidő. A kajával mindenki elégedett, jól főznek. Már bánjuk Dusánnal, hogy el­indultunk, pontban délben, mert lemaradtunk az ebédről. A falu­ban is, a jugoszlávoknál. Mi a megoldás? Az étterem. Dusán kesereg: — Sajnos hamar elszaladt a két hét, vissza kell mennünk ... Semmi baj! Jövőre ismét ta­lálkozunk! Veletek, ugyanott. Borzák Tibor Délelőtt a nagyközségi KISZ- bizottságon Petruska Edit titkár igazít útba, hol, merre találom a külföldieket. Elsőként a ZÖL- DÉRT-telepre kell elmennem, ott dolgoznak a jugoszláv fiatalok. Illetve éppen nem dolgoznak, mert tízórai szünetet tartanak. Keresem a csoportvezetőjüket. Dusán Dragint, közben a ZÖL­DÉRT illetékeseitől megtudom: a vendégek munkájával elégedet­tek. Hagymát öntögetnek a futó­szalagra, (paprikát szeletelnek. Vannak közöttük úttörők, de még egy idős bácsit — ahogy ők mondják: veteránt — is elhoztak magukkal. Dusán velem tart. együtt me­gyünk ki a jánoshalmi tsz-közi vállalkozás barackosába. A barackos. Hosszú sorok, ke­mény gyümölcs. Itt-ott létra — az alacsonyabbaknak. A táborve­zető, Bécsi Katalin — most vég­zett a szegedi tanárképzőn — va­lahol a sorok között intézkedik. Míg lesz ideje fogadni a vendé­geket, addig a szlovákokkal ülök le beszélgetni. Teljesen szabály­talan, de hát barackszedés köz­O Déli pihenő: „— Már egy hete csak a barackra gondolunk!" HONISMERET - HELYTÖRTENET VALLOMÁS KÉLES HAJDANI HATÁRAIRÓL „Én, Maries Pál... 55 A XVIII. század középső har­madában rengeteget pereskedett egymással a kalocsai érsekség és a bajai Grassalkovics uraság. Vi­tájuk nem volt újkeletű, hiszen már a század első évtizedeiben is meggyűlt a kalocsai ersekek baja a bajai uradalmat akkortájt bir­tokló Czobor famíliával. A száaad első felében elsősorban IStvánme- gye és Csávoly birtokjőgáért pe­reskedett a két uraság. Az 1760-as években inkább az Észak-bácskai Homokhátságon végíighúzódó ura- dalomhiatár kijelölése járt- nagy perpatvarral. A perekben sok ta­nút hallgattak ki, akik bizonygat­ták, hogy hol húzódik Nádudvar, Hild, Hajós, Szentgyörgy, Császár- töltés, Kéles, illetve a másik ol­dalon Dzsida, Borota, Rém ha­tára. A megidézett tanúk többsége a tájat jól ismerő parasztok és pásztorok közül került ki, de akadt a vallomástevők között úr- féle is: régi ispán, tiszttartó, és pusztabénlő. A hajdani perek ira­tait a Kalocsai Érseki Levéltár őrzi (KÉL. II. Hp. 0. 14.). Alábbiiakban Maries Pál írás­beli vallomását közöljük 1769-ből. Az egykori ikélesd árendátor Kéles határairól igyekezett tanúságot tenni, de közben sok fontos tör- ténetii-néprajzi adatot elmondott. Többek között szólt a Kétest bir­tokló áreindátorok földművelésé­ről és állattartásáról, a hajósiak pusztai szántásairól, a Dzsidára iáró fajszi bérlőkről. Császártöl­tés és Jankovácz határairól, sőt még a halasi és a kecskeméti pász­torok legeltetéséről is. Mindemel­lett vallomásában szép régi föld­rajzi neveket is megörökített. „Én, Maries Pál Tefcénletes Ne­mes Fejér Vármegvének As^esora azon Hitemre, mellyel azon Tet­tes Nemes Vármegyéhez kötelez- tetem, vallom ez levelemnek ren­diben, hogy én, Nagy Méltóságú Groff Batthyányi Joseff úr, Ka­locsai Érsek eő Excellentiája ál­tal Tanú bizonyságra reqviráltat- ván a végre, hogy jó Lelki esmé- ret szerint mondanám, sőt in Fa­cie Loci mutatnám meg, hogy Kélesi Pusztát, mellyetis Exten- sioval és Határokkal bírtam és Koncin István úrnak in Anno 1765 által attam légyen, melly igazsághoz képest eő Exceitentiá- ja reqvisitiojának eleget tenni akarván, ez allább int napon és esztendőben ad fadem Locorum, úgy mint ki men vén Hajósiul a Hegyekre Hajósiaknak Kéles felé levő szántó fölgyeikne, azon az úton, mellyen Fajsziak Zsidára járnak, s ottan nékem tett kér­désekre így vallottam, és valósá­gos Birodalmam szerint lett Tu- dománybul feleltem. Tudniaillik: 1. Hogy azon szán­tó földeket, mellek azon említett Fajszi út mellékén nap kelet és nyugotra feküsznek, valamint mostanság, úgy az alattis, még én Kétest bírtam, Hajósiak szántot­ták, vetették, s nékem azokbul soha se Septimát, s egyéb Terra- giumoS nem praestálván, sőt több ízben Pásztoraim Gondatlansága miatt Hajósiaknak azon vetései­ben marháim károkat okozván azon hajósiaknak káraikat bonifi- calitam, sőt utóbbi károknak, mellyek im annis 1761. és 1762, estek, helettem az Aestimatiok és arrul az Érsekségnek adott obli- gatioim értelme szerint leendő te Ily es Bonifiicatioját, emlétett Koncsek úr, akkor a midőn a Pusztát tőlem meg vásárolta, önön magára válolta. és azon Ti­tulusul a Pusztán árábul nékem circiter 600. forintokat defalcáltis, 2. Vallom azitis, hogy azon Sza­már-orrú nevezetű hegyen lévő mostis láczatos határ tartatott az Érsekség Hajósi fölgye és Kélesi föld között választó Határnak és ottan Zsidei Puszta éppen nem ccncurral. hanem azon Szamár Orrú Határiul Délnek consideral- van. mindenkor az érsekség föl- gyeit. tartottam Kétessel oldalas­ig határosnak, le az háromas ha­tár fele. s az szerint úgyis bírat- tatoitt. mind én általam, mind oe- dig Grabarics Lázár uram által, kinek mint előbbenyi Kélesi At-Pindáternak kezéről in anno 755. Kélesi Puszta reám mint Fassfonariusra Szállott a szerint m utaltatott nékem Kélesi Pusz­tának terjedése.” 3. „Azon Szamár Orrú hepven lévő Határiul nap keletnek for­dulván és mervén valamint biJ zonyos út vagyon azon úton álltai én szántásommal nem mentem, mert az úton fötlül már Hajósia­ké volt, s ottan Hajósi Lőríncz láger és Kóperpurs Antal Hajósi Gazda volt Szomszédom az szan- t as ban, annand pedig tovább men­yén ugyan nap keletnek úgy vol­tak szántásaim, valamint mostan­ság Koncsek úrnak friss szántá­sai vannak, s azon szántó föl­gyeimnek fölső Düllője különböz­tette Hajósi Szántásoktuil.” 4. „Tovább ugyan nap keletnek tartván és Koncsek úrnak emlí­tett friss szántásait ell hagyván terjedett Kélesi Birodalom azon Láczatos határra, melly Kélesi úton túl jóval bizonyos Cseres vagy Tüskés völgynek nap nyu- gotti oldalában vagyon, és ezen határ mutattatok nékem élőbbi Kélesi Possesor tulis végső Kélesi határnak lenni, s mintis hogy azon föllyül soha az én Birodal­mam egyébként nem terjedett, nem is praetenláltam, hanem ha marháim szomszédságossan Csá­szártöltési földnek Pascumjára ál­tal mentek, de mivel viszont Csá- szártöltésiek, s eljöttek azon ha­táron alul, azért nem háborgat­tuk egyikünk a másikát, annyi- valis inkább, hogy azon földön a Pascum nem csak szomszédok­nak nem szökött difficultaltatni, de még Kecskemétiek, Halasiak és tovább lévőkis ősz felé a me­ző szabaduláskor ell szoktak juh nyájaikkal arra fordulni, úgy nem különben mi Jószágainkis a Já­rás és Mező változása kedvéért már határokban ell fordultak, hogy pedig azon Tüskés, vagyis Cserés völgynél levő határon föl- lül valami Határok lettek volna, azt nem tudom, sem nem hallot­tam, hanem ezen meg nevezeti határ mindenkor ' úgy tartatott, hogy az választya Jankováczi föl­det napkeletrül, Kélesit nap nyu- gotrul, föl szélrül fjedig, hogy Császártöltési föld légyen, és ez szerint, valamint itten deducalva vagyon, volt az én Pcssessoriu- mom és tovább nem extendáltat- tam, nem is volt semmi villongás közöttem, és Érsekség fölgyei kö­zött. Mind ezeket igaz Lelkem ismé­retem és Tudományom szerint, valamint most ez Levelemben vallom és declarator«, úgy szinte azokat akár holis authenticate: az egy igazságnak kinyilatkoztatásá­ra kész vagyok, s attam is mind ezekről önnön kezem írásával, és élő petsétemmel meg erősített Le­velemet. Kalocsán Die 18-a Mártii 769. Maries Pál. Dr. Bárth János MARADJANAK A NYÁRFÁK! — Vízi KÖRNYEZETVÉDELEM MIT TERVEZNEK A BAJAI VÁRÓ SSZÉPÍTŐK? Késő őszre tervezzük első köz­gyűlésünket. Addig szeretnénk a szervezési és működési feltétele­ket tisztázni. Ezzel párhuzamosan létrehozzuk a fő szakcsoportokat: városépítő, műemlékvédő, környe­zetvédelmi (tájrendező, víz-, kör­nyezet védő, h ulladék -eltávolítás és -kezelés témakörével foglalko­zó) stb. Megkeressük a kapcsoló­dás lehetőségeit korábban létre­hozott vagy időlegesen működő szervezetekkel (uszodaépítő egye­sület, utcanévadó bizottság, stb.). Minden területen helyzetfelmé­réssel és -értékeléssel szeretnénk kezdeni a munkát úgy, hogy az adott terület felelőseivel beszélge­tést szervezünk, tájékozódunk. Természetesen, a mozaikszerűen jelzett elgondolásokon kívül több olyan konkrét napi munkát talál­tunk már eddig is, amiben intéz­kedni kellett. A Petőfi-szigeten — például — a városképi jelentősé­gű nyárfák sorsáról előzetes szak- vélemény beszerzésével megmara­dásukat pártolóan állást foglal­tunk. A motorcsónak EB után a rendező egyesület megfeledkezett a parttakarításról. Határozottan fel keltett lépnünk! A példaként említett két ügy aprónak tűnik, de a közvéleményt rendkívül élénken foglalkoztatta. Nem osztjuk azonban azt a néze­tet, miszerint az egyesület dolga volna a mások által hátrahagyott „szennyes” rendezése. Azt tartjuk, hogy a városgazdálkodási felada­tokat a meglevő szervezeteknek kell a továbbiakban is, javuló szinten ellátni. E munkát is segít­hetik azonban az egyesületbe tö­mörült szakemberek és várossze­rető polgárok javaslataikkal, konkrét vállalásaikkal, adott eset­ben a közvélemény hangjának ki- nyilvánításával. Munkánk kezdetén vagyunk. Szeretnénk kapcsolatot kiépíteni a kecskeméti és más társegyesü­lettel. Abrahám Ferenc, a Bajai Városépítő, Városszépítő Egyesület elnöke Szobrok a téren • Salgótarján­ban tizen- harmadszor rendezték meg a József Attila Művelődési Ház előtt a szabadtéri szobor- kiállítást, ahol több mint 40 mű között sétálhatnak az érdeklődők. A képen: Borbás Tibor: Szabó Lőrinc. Lakatos András-Láng Zsuzsa 18. A Nyári Totó Kupa mérkőzései nyilván egé­szen másképp alakultaik volna akkor, ha Faragóék „importált” ötletére nem akadt volna kivitelező, az­az a csapatok játékosai nem szálltak volna be part­nerként a visszaélésbe. De mivel a labdarúgók — es néhány esetben a szakosztályok — is láttak fan­táziát, 'készpénzt es előnyt az ügyben, elég népe.s azoknak a lajstroma, akik kisebb-nagyobb mérték­ben vétkesek a csalásban, A Pénzügyőr SE csapata 5 alkalommal egyez­kedett a totózákkail, és ennek fejében 95 ezer form­ic t kapott. Az ESMTK 3 alkalommal adott el meccset: szer­vezéséért 35 ezer forintban részesült. A Medicor 1 alkatommal fogadott el 10 ezer fo­rintot végeredmény-egyeztetésért. A Rába-parti Győri Dózsa csapatának üzletszer­zője 5 alkalommal ígért biztos tippet — 100 ezer forintért. A Sa'bári a csapaté ból két (játékos 10 ezer forintos üzel'meire derült fény a vizsgálat sorén. A Miskolci VSC 4 eladott meccsét 108 ezer fo­rintra taksálták a megrendelők. A Borsodi Volán 4 mérkőzésért 37 ezer forintot kapott. A Kecskeméti TE együttese 77 ezer forintért „hagyta magát rábeszélni” a csalásra. Nagyszénáson 85 ezer forintos bevételt könyvel­hettek három meccs bevételeként. Mindszenten egy csapattag szervezésében (10 ezer Ft) egy alkalommal született megállapodás. A Budapesti Építőik csapata egy mérkőzést adott el; a szervező 10 ezer forintot kapott. Kőszegen a LATEX egy mérkőzésért 30 ezret könyvelhetett bevételként. Csengeren 3 foundameccset szervezték. Hajdúböszörményben 4 mérkőzésért 4 játékos egy­ségesen 7 ezer forintot kapott. A Gyulai SE szebb napakait látott futballistája. Kocsis Lajos 10 ezerért ígért fix tippeket. A Váci Izzóból 2 játékos (16—16 ezer Ft) vett részt élőre megbeszélt eredmény kialakításában. Dorogon az egyesület jogtvégzeitt vezetőségi tagja két alkalommal, összesén 16 ezer forintért állt szó­iba a szervezőkkel, illetve vált maga is azzá. Balmazújvárosban, 4 meccsért 35 ezer forint ütöt­te a csapat markát. Kapuvárott 3 bundamérikőzésért 3 játékos egya­ránt 15 ezer forintot kapott. Csornán egy alkalommal vett fel egy játékos 15 ezer forintot. A Várpalota csapata összesein 110 ezer forintért játszott megbeszélt eredményt 5 alkalommal. Kunszentmártoniban 46 ezer forintot osztott szét az együttes. Répcelak két alkatommal egyezkedett, összesen 50 ezer forintért. A Borsodi Bányász csapatából egy játékos foga­dott el egy élőre megbeszélt végeredményű mécs­esért 10 ezer forintot. A Tolna megyei Rendőr-főkapitányság jóvoltá­ból derült fény az alábbi csapatok részvételére: A Nagykanizsai Olajibáinyász szakorvosa 5 eset­ben egyeztetett előre eredményt, s ezért 72 ezer fo­rintot vett fel. Az egyik egyesületi vezető 6 alka­lomért és az óvadék összeszedéséért felelős, az egyik sportfőmunkiatárs pedig 6 bundaszervezésért és ennek ellenértékéként 40 ezer forint felvételéért vonható felelősségre. A Budafok csapata 4 meccsre vett fel 22 ezer fo­rintot, amely később felosztásra került. A Bábolna 2 alkalommal egyezett meg a totózók- kal abban, hogy a csapat veszíteni fog, és egy eset­ben pénzt továbbított a megvesztegetett (játékveze­tőnek is. összesen 56 ezer forintot vett fel a csa­pat. . A Bátaiszékii SZVSE 2 esetben vesztésre, 2 alka­lommal döntetlenre egyezkedett, és csapatának fel­osztást^ 28 ezer forintot vett fel. A Tapolcai Bauxitbányász 5 alkalommal ígérte, hogy veszíteni fognak, és ezért 75 ezer forintot vett át a csapatnak. Két másik alkalommal döntetlent ígért. A Komlói Bányász SK-nak 5 esetről, 1 kísérletiről és 2 esetben csapata vesztes játékáról kell számot adnia, és arról, mi történt az általa felvett 90 ezer, illetve a döintétlenekért kapott 10 ezer forinttal, amit csapatáinialk felvett. A Barcsi SE felvett 33 ezer forintot — 3 alkalom - > írnál nyerésre, 1 esetben vesztésre, kétszer döntet­lenre. Az Ózdi Kohász 1 esetben vereségre szerződött 40 ezer forintért, amiből 5 ezret Mezei játékvezetőnek továbbadott. A Kazincbarcikai Vegyész egyik játékosa 1 eset­ben döntetlenért 15 ezer forintot, l alkalommal1 ve­reségért 20 ezer forintot vett ált, e,s a pénzt meg ds tartotta. A Gyulai SE-iben tevékenykedő Kocsis Lajosról a Tolna megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osz­tálya (megállapította, hogy 2 esetben döntetlenért, 2 alkalommal nyerésért, 3 alkalommal vesztésért ösz- szesen 74 ezer forintot vett át; ebből 3 alkatommal 10—10 ezer forint — az eredmény meghiúsulása miatt — visszakerült a totózókhoz. A Dunaújvárosi Építők csapata 20 ezer forint fel­osztását köszönhette Ijátékosámaik, amit vereségért vett föl (megbízóitól. A Mohács—Véménd csapatából egy focista 10 ezer forintot vett át Molnár Tibortól', 1 esetben kö­zösen totózott Molnárral, és így nyert 12 ezer forin­tot. Egyébként Molnár Tibort többször szállította gépkocsiján üzletkötő körutafcra, és játékosokat mu­tatott be neki. Másik futballistájuk 1 alkalommal nyerésre vett ált 20 ezer forintot? amit később fel­osztottak a csapatban; 1 alkaloimmal vesztésre ka­pott 30 ezer forintot, amit visszafizetett. A Szegedi Dózsa SE egyszer vesztésre vett át 30 ezer forintot, és ezáltal 13+1 találatot ért el a to­tón. A Szarvasi Főiskolai Spartacusból ikét játékos 1 esetben döntetlenre, 1 esetben nyerésié tett Ígéretet 20 ezer forintért, 2 esetben vesztésért, 2 esetben nyerésért összesen 123 ezer forintot vett fel és osz­tott szét. A Dombóvári VMSC 85 ezer forintot vett át és osztott szét 1 döntetlen, 1 nyerés és 4 vesztés fejé­ben. A Veszprémi Bakony Vegyész egy alkalommal vesztéséit 15 ezer forintban részesült, és az együk játékosnak — nem véletlenül — 13+1 találata volt a totón a fix tippek felhasználásával. A csalásban részt vett játékosok egy része ellen vádemelési Indítvánnyal éltek a vizsgálati osztályok, a másik részüknek pedig megrovás lesz a büntetése. A rendőrség koncepciója szerint azok ellen nem emelnek majd vádat, a,kik legfeljebb egy alkalom­mal, kis összeggel voltak benne az üzletben, és az összeget vissza is fizették az államnak. Természetesen nemcsak a rendőrség, hanem az ak­tív labdarúgók másik felettes szerve, az MLSZ is számon, kéri tőlük sportszerűtlen magatartásukat. Akiről kiderült, hogy része vplt a visszaélésbeit, már nem vehetett részt a (bajnokság fordulóiban. Az eltiltás időszakáról az MLSZ később dönt majd. (Folytatjuk a következő lapszámunkban.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom