Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-04 / 183. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 183. szám Ára: 1,40 Ft 1983. augusztus 4. csütörtök Ankét a szórakozásról (5. oldal) A nyár közepén járunk, a szerencsések ilyenkor vehetik ki szabadságukat. A kikapcsolódásra nemcsak a felnőttek, hanem a diákok, a tizen- és huszonéves munkásfiatalok is készülnek: megyénkben több mint 170 ezren. Szerkesztőségünk kerekasztal-beszél- getésre hívta a szórakozás-szórakoztatás illetékeseit: tanácsi vezetőt, népművelőt, KISZ- titkárt, pártmunkást és műsorvezetőt. Megállapítottuk: központi erőfeszítések, és a látszatra bőséges programkínálat ellenére soksok minden gátolja a szabad idő hasznos, kulturált eltöltését, a kikapcsolódást, a szórakozást. Ankétünk nem törekedhetett a megoldásra, ám szándékunk szerint a helyzetkép vázolásával megtette a szükséges lépést: ráirányítjuk a közfigyelmet erre a méltatlanul homályban maradó témára. Nem sokáig működik hibátlanul a fel nem töltött akkumulátor — a jó hangulatú kikapcsolódás, a tartalmas szórakozás is hozzásegíthet az eredményes munkához, tanuláshoz. T udomány—technika (4. oldal) SPORTMAGAZIN (7. oldal) MUNKA KÖZBEN A Bajai Kismotor- és Gépgyárban van a megye talán legkorszerűbb forgácsoló üzeme. Mintegy hatvan különböző gépen három műszakban 170-en dolgoznak. Köztük 11 szocialista brigád. Itt állítják elő a gyár termékeihez szükséges alkatrészek 90 százalékát. Legfontosabb gyártmányaik a KNOR nyomásszabályozók, a BZ fékkamrák, és a RENAULT kooperációban készülő, levegővel működtetett kisgépek alkatrészei. 1914 óta itt dolgozik Szabó Károly beállító lakatos. Fő feladata a marógépek beállítása. Szakértelmét mindenki elismeri. Nemrég jött vissza Svájcból, ahol az új fogvésőgépek kezelését tanulta meg. Ő a műhely szakszervezeti főbizalmija, sportrendezvények szervezője; párttag, kétszer kapta meg a Kiváló dolgozó-jelvényt. (Pásztor Zoltán felvétele) Rugalmasabb az ügyintézés Ülést tartott a megyei tanács vb Az ifjú nemzedék nem volt — nem le- betett — tanúja annak a heves összecsapásnak, ami hosszú időn át dúlt Kiskőrös és Kiskunfélegyháza között, mindkét település magának vindikálván a Petőfi szülőhelye elnevezést. De éppen az iskolákban örvendetesen megélénkült honismereti mozgalomban részt vevő fiataloknak jutott eszébe, hogy húsz-harminc esztendő múlva senkit sem lehet hazahívni a szülőfaluba. A jelenlegi gyakorlat ugyanis az. hogy a gyerekeket a kórházak, szülőotthonok — vagyis világna jöttük — helye szerint anyakönyvezik. Holott később — érthetően — azt a települést vallják szülőföldjüknek, aho] „bölcsőjük ringott", ahol nevelkedtek. Mit számít a papír — kérdezhetné bárki. Csak hát — mint azt számos községben lakó kérése bizonyítja — a falvakban élőknek a bejegyzés ténye több mint „papír”. Egészséges lokáLpatriotizmusuk. érzelmi kötődésük kifejezése, demonstrálása, amit — éppen azért, mert csupán adminisztratív intézkedést kíván — mindenképpen figyelembe kell venni. Már csak azért is, mert az állampolgárok a tanácsi apparátus munkáját személyes ügyeik intézésén keresztül minősítik — állapították meg a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagjai a tegnap délelőtt Kecskeméten tartott ülésen, amelynek egyik napirendi témája az igazgatási osztály tevékenysége volt. A lakossággal pedig éppen a legszélesebb körű — anyakönyvi, gyámhatósági, szabálysértési. lakásügyi, népességnyilvántartási sbb. — tevékenységet folytató igazgatási osztálynak van a legteljesebb közvetlen kapcsolata. A bevezetőben említett esetben a döntés joga nyilvánvalóan magasabb szintű állami vezetést illet meg, de az észrevételezés, javaslattevés a megyei szakigazgatási szervnek is kötelessége. Azt pedig, hogy az igazgatási osztály rugalmasan és gyorsan reagál a jelzésekre — a végrehajtó bizottság tagjainak elismerésén kívül — bizonyítják mérhető adatok is. Mint a Minisztertanács Tanácsi Hivatala főosztályának jelen levő képviselője, dr. Kollár György elmondta, pár esztendővel ezelőtt néhány területen — például népességnyilvántartás, ügyiratkezelés — még jelentős hiányosságokat mutattak ki az apparátus munkájában a vizsgálatok, most pedig országosan is kiemelkedő az igazgatási osztály tevékenysége. A jó minősítéshez még hozzá kell tenni, hogy az igazgatási osztály feladatai szüntelenül sokasodnak, s a megnövekedett hatáskörből eredő többletmunkát is változatlan létszámmal, határidőre végzik el. Mindez elképzelhetetlen lenne az ügyintézés megfelelő korszerűsítése és a társhatóságokkal való jó kapcsolatok nélkül. Ez utóbbi, dicsérendőén ápolt együttműködés elsősorban a rendőrségre, ügyészségre vonatkozik. ám elismerésre méltóan szélesíti az osztály a társadalmi és tömegszervezetekkel való összefogását is, és építi szüntelenül társadalmi aktívahálózatát. E napirend Után a megyei tanács végrehajtó bizottsága a mezőgazdasági szak- igazgatási intézmények átszervezésének tapasztalatairól tárgyalt. Az ülésen — melyen részt vett Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára is — megvitatták a hét hónapja befejeződött átszervezések eredményeit, s az időközben felvetődött problémáik orvoslását. Elsősorban azt. hogy a Növénytermesztési és Minősítő Intézet Kecskeméti Területi Központjának tervezett átköltözése után a jelenlegi vetőmagminősítő laboratórium hová kerüljön. Tekintettel a megye mezőgazdasági jellegére, várhatóan hátrányos következménye lenne, ha a laboratórium egy részét Szolnokon helyeznék el. A végrehajtó bizottság javasolta a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának, hogy az érintett szervvel és a kecskeméti Városi Tanáccsal közösen keressék a megoldás lehetőségét. Az ülésen jelen volt dr. Dénes Lajos, MÉM-miniszterhelyettes, aki tájékoztatta a végrehajtó bizottság tagjait arról, hogy az egyes mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási intézmények átszervezése országosan, s különösen Bács-Kiskunban zökkenőmentes volt. Az új szervezetekben megyénkben máris érződik a szakmai, szellemi és laboratóriumi erők egyesítésének előnye, a belső tartalékok feltárása, vagyis az eredmény igazolta a remélt célt. K. K. A DIÁKOK IS SEGÍTENEK • • A sapka Paradicsomszezon :s a ’83-as F 1 __ _ konzervgyári a konzervgyárban -a O \ resztvevői. A Kecskeméti Konzervgyárban feldolgozott alapanyagúik között a paradicsom mennyisége minden évben a legnagyobb. Naponta 1150 tonnát tudnak tartósítani e zöldségféléből. Ezt a mennyiséget azonban az idén csak kevés alkalommal hozzák majd be a szállítók — vélte a para- dicsomtermelők előrejelzései alapján Szakái Benő, a gyár műszaki igazgatóhelyettese. — Az idén 45 ezer tonna termeltetésére kötöttünk szerződést 21 partnerrel. Viszont az 'időjárás miatt ■csak 35 ezer tonnára számíthatunk. A legtöbbet a Kecskemét—Szikrai A. G. és a Csongrád megyei Forráskút község Haladás Tsz-e ígérte. Ha hosszú ősz jön, nem lesz rövidebb a szezon, mint szokott, csak a naponta érkező mennyiség csökken. A napi csúcsok így ezer tonna körül váratok. A műszakiak igyekeztek megfelelően előkészíteni a gépeket, hogy .ne lehessen nagyobb zökkenő. A fogyasztók ivóié vagy '•ürílmény formájában találkoznak majd az idei terméssel. Az év első felében 1050 tonna sűrítményt exportálta!'* a gyáriak a tőkés partnereknek, a szocialista országok, pedig 404 tonna ivóiét vásároltak. A belföldi piacra 128 U nna paradicsomlé került, de ennél több is elfogyna. A rostos ivólevek — bármilyen gyümölcs az alapanyaguk — ma rendkívül kapósak. Raktározásra szinte nincs is szükség, olyan gyorsan elkelnek az üzletek polcairól a fél- és az ötliteres gyümölcslével töltött üvegek. A termelés növelését itt is — minit a gyár más gépsorain — a munkáskezek hiánya gátolja. A „szezonmunkás” eltűnt a konzervgyárból, hiszen a termékszerkezet változása, a technika fejlődése lehetővé tette a feldolgozási időszak megnyújtását. A paradicsomból például most csak lé készül, ennek egy részét télen sűrítik tovább, vagy dolgozzák fel lecsónak, bébiételnek. Tizenkét hónapos szezon van tehát, mialatt minden munkásnak akad tennivalója. Igaz. a csúcs még mindig az a három nyári hónap, amikor az egész évben felhasználásra kerüTo alapanyag nyolcvan százalékát begyűjtik. ‘ Nincs szezonmunkás, van helyette túlóra, átcsoportosítás, munkás szombatok — és természetesen a sok éves gyakorlatnak megfelelően diákok, akik szünidejük egy részét munkával töltik. — Jól bevált forma az építőtábor szervezése — mondta erről Szeibert Mik- lósné, a munkaügyi osztály vezetője. — Idén három csoportot szerveztünk sza(Folytatás a 2. oldalon.) FOLYAMSZABÁLYOZÁS A TISZÁN A Tisza rendkívül alacsony vízállása kedvez a folyamszabályozási és parl- bíztositási munkáknak: a Közép-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság brigádjai Tiszafüredtől Csongrádi« a folyó több partján dolgoznak, erősítik a védvonalat. Szolnokon a városi felszíni vízmű védelmére — több éves munka részeként — kösarkantyúkat építenek; eddig két ilyen, terméskőből kiépített védmű készült el, A megyeszékhely belvárosi folyószakaszán egy százötven méter hosszú partszakaszt is rendeznek, rézsüt szivárgókat építenek ki. A munkálatok eredményeként biztonságosabb és szebb is lesz a város felöli Tisza-part. Martfűn, a Tisza Cipőgyár térségében gyakran okozott veszélyt a folyó áradása. Itt másfélmillió forintos költséggel vezetoművet. keresztgátat építettek. Nagyrév felső részén is folyam- szabályozással vetnek véget a víz part- rombolásának. Tovább folytatódik a munka Tiszakécskénéi is, a település alsó szakaszán kotrókkal szabályozzák a folyó medrét, a partoldalakat pedig műanyag szűrőszövettel, illetve betonelemekkel erősítik meg. A vízügyi brigádok a kedvezd munkafeltételek kihasználásával a tervezettnél előbbre tartanak a munkákkal. Kánikulai vízellátás A hetek óta tartó, s a szerdai esőtől csak kissé mérséklődött kánikulában jelentősen megnőtt a vízfogyasztás Bács-Kiskun megyében. A déli településeket ellátó kiskunhalasi vízmű vállalat júliusi, több mint kétmillió köbméter víztermelése a csapadékszsgénv hónapban csúcsteljesítménynek számit. Ezzel a mennyiséggel fedezték a fogyasztók szükségletét, de — mint Mamlecz Benő üzemeltetési osztályvezető közölte — az esti kertlocsolás következtében rövid időre csökken a nyomás a többszintes épületek vezetékeiben. Azokban a községekben, ahol a nyomás tartósan alacsonyabb értékű volt — így Császártöltésen, Soltvadikerten. Kaskan- tyún, Tataházán, Mátételkén, Du- naegyházán és Harkakötönyben — a Helyi tanács locsolási tilalmat rendelt el. A tanácsok és a vízmű vállalat között ezekben a hetekben rendszeres a kapcsolat, hogy az esetleg még szükséges vízkorlátozásról közösen határozzanak. Figyelemre méltó, hogy a Duna menti üdülőkörzetekben az aszályos időjárás ellenére sem romlott, sőt — az eddigi hálózat- fejlesztés eredményeként — sokat javult a vízellátás. Különösen vonatkozik ez a kunfehértói és a szelidi-tavi övezetre. Az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalatnál Szekeres István főmérnök elmondta, hogy a (Folytatás a 2. oldalon) Új TESZÖV-székház Az év végére elkészül Kecskeméten a Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének székhaza. A 82 gazdaságot képviselő testület végre megfelelő körülmények közé kerül. Itt lehetőség nyílik régi terveik megvalósítására. klubfoglalkozásokat, tanfolyamokat, nyugdíjas összejöveteleket szervezhetnek. Állandó kiállításon fogják bemutatni a 330 ezer hektáron gazdálkodó 60 ezer szövetkezeti tag legszebb termékeit. Külkereskedelmi társaság alakult A CÉL: A FŰSZERPAPRIKA GAZDASÁGOS ÉRTÉKESÍTÉSE A szerződés a felek önállóságát nem érinti. A társaság nem önálló jogi személy. A külkereskedelmi társaság gesztori teendőit a MO- NIMPEX Külkereskedelmi Vállalat látja el. A társaság legfőbb feladatának a magyar fűszerpaprika gazdaságos értékesítését tűzi ki célul, a szerződő felek ennek érdekében koordinálják munkájukat. A magyar fűszerpaprika hírnevét meg kell őrizni és öregbíteni kell — kezdi az a külkereskedelmi társasági szerződés szövege, amelyet tegnap írtak alá a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat tanácstermében. Az aláírók: a Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat, és a MONIM- PEX Külkereskedelmi Vállalat. Nevükben dr. Berta Jenő, a Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés el nőiké. Darázs Sándorné, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat igazgatója és Terelmes László, a MONIMPEX vezérigazgatója szignálta az okmányt, amely meghatározza a feladatokat, vagyis a piac kívánalmainak megfelelő fajtájú és minőségű áru biztosítását. Rendelkezik arról, hogy minden — a termeléshez és értékesítéshez szükséges — információ a termelő és az értékesítő rendelkezésére álljon. A legfontosabb az, hogy gazdaságosabban tudjuk előállítani és exportálni a fűszerpaprika-őrleményt — mondotta a szegedi vál- lálat igazgatója. — Ennek érdekében azonban termelőnek, gyártónak és kereskedőnek össze keli fognia. Remélem, hogy ez a szerződés mindehhez hozzásegít bennünket. Ezt a gondolatot erősítette meg dr. Kiss Ferenc, a MÉM főosztályvezetője is, aki annak a reményének adott kifejezést, hogy ez a valóban jónak mutatkozó társasági szerződés követőkre talál a többi növény termesztőinél is. Ezt a szerződést azért kötötték, hogy ennek a néhány évé már szinte elparentált ágazatnak a jövőben ne Jegyen oka az elkeseredésre. Erről beszélt a tanácskozáson dr. Tóth Ferenc, a Csöng* rád megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, dr. Csonka István, a városi pártbizottság osztályvezetője és dr. Horváth Gyula, a Bács- Kiskun megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa is. Tulajdonképpen új korszak kezdődik a fűszerpaprika termelésében és értékesítésében. Olyan korszak, amely a piaci jelzések alapján pontosan nrvutatja, hogy ki hogyan doLgozik. Érdemes azonban megjegyezni egy mondatot, amelyet Darázs Sándorné mondott. Lényeg: hogy gazdaságosabban termeljük és gazdaságosabban értékesítsük a szegedi és a kalocsai tájkörzet hagyományos termékét, a paprikát. Ehhez a megállapításhoz szinte semmit sem kell hozzátenni. P. F.
